Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-05 / 283. szám
2 Vf R P l, O 1951 DECEMBER 5 i „A NÉPEK KEZÜKBE VESZIK A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK ÜGYÉT...“ STOCKHOLM: December 2-án befejezte munkáját m északj országok békekongnesszuse- A kongresszus elfogadta az ENSZ- Svez intézett 'levél szövegét felhívást tetézett a, északi nép eddi ez és határozatot fogadott él gymkoriajti béke- védelmi intézkedésekről és együttmü- fejödésről. A kongresszus elfogadott egiy ható rozgitot, amely támogatja azt a követelést, hogy tiltsák be a háborús propagandát, az északi országokban. * At olasT bék.ebtzottság titkársága közli, hogy november 27-ig egész Olaszországban tizenötmil'ió három- názharminckeitőezer aláírást gyűjtöttek a Béke Világtanács felhívására. Huszonhárom tartományban mái több aláírást gyűjtöttek, mint a stockholmi leihívásra. Harminckét tartományban a Béke Vílógtandcs felhívását a lakosság Itibb, mint negyven százaléka irta alá. * A béke híveinek svájci bizottsága (Kést tartott Bie ben a Béke Világítaná«? bécsi ülésén hozott határozatok megvltatására. A-, értekezlet hetáro- 3ía*a kimondja., hogy a kővetkező hónapok során még jobba,, fokozzák a békeatóirásgyüjtést Svájc városéiban és falvaiban, a svájci békeharcosok fokozottabb békeagitádót fejtenek ki mtot eddig. A bieli ülésen határozatot hoztak arról is, hogy a közeljövőben orszá. gos békekongresszust. hívnak össze Svájcban. * A Vapaa Sana című lap közli a rinn Népi Demokratikus Unió tiltakozó nyilatkozatát a íinn képviselő- ház törvényhozó bizottságának határozata e’len. Ez a bizottság ugyanis elhatározta, hogy elutasítja a Népi Demokratikus Uniónak azt a javaslatát. amelyben törvény hozatalát indítványozták a háborús ■ propaganda eltiltásáról és a béke védelméről. A Firm Népi. Demokratikus Unió nyilatkozatában kiemeli, hogy a bizottság többségének határozata nem Idei meg a firm nép érdekeinek. A tl’takozó nyilatkozat szerzői végűi lelhívják a képviselőházat, hogy hagyja jóvá a Finn Népi Demokratikus Uniónak a háborús propaganda eltiltásáról és a béke védelméről szóló javaslatát. Bombay ban nemrég ülést tartott az Indiai Országos Béke tanács irodája. Az ülésen felszólal t Romes Csandra, a tanács tagja. Kijelentette, hogy Indiában másfélmillió aláírásit gyűjtöttek a Béke Vil ágtanácsnak az ötha- talmi békeegyezményt követelő felhívására. A kínai önkéntese) nehéztüzérsége megsemmisítő csapésokat mért az agresszorokra Koreai arcvonal: Az Uj Kína hírügynökség különtudósító ja jelenti: A Marlangszan-nál lefolyt hadműveletekben a kínai önkéntesek nehéztüzérsége megsemmisítő csapást mért az ellenségre. A brit 29. dandár október elején hat napon át tartó elkeseredett harcok után elfoglalt néhány magaslatot Maijangszan térségében. Pyrrhusi győzelem volt! Az ellenség oly súlyos veszteségeket szenvedett, hogy a 29. dandár alakulatait a brit 28. dandárhoz tartozó királyi skót h'atárvadászokkal kellett felváltani. Az angolok beásták magukat az elfoglalt magaslatokon. Sündisznó- állásókat építettek, klserödöket létesítettek, drótákadállyal vették körűi állásaikat. Aknamezőkkel Igyekeztek védekezni minden ■ ellentámadással szemben. Az angolok nem is sejtették, hogy mi vár rájuk. A kínai önkéntesek egy tüzér- csoportja a „hős tüzérek“ eineve- rést vívta ki magának kiváló harci teljesítményeivel. Ez a tüzér- csoport kapott parancsot arra, hogy a gyalogsággal együttműködve visszafoglalja az állásokat. A kánál tüzérség november 4-én a délutáni órákban lőni kezdte az ellenséget és megsemmisítette annak külső erődítményeit. Félórával később célpontját az ellenség jő védelmi állásaira helyezte át. A homokzsákok, drótakadályok és a földből készült erődítmények a levegőbe repültek, mintha egv óriás keze dobálódzott volna velük. Ami röviddel azelőtt még az ellenség védelmi állása volt: romokban hevert. A kínai messzehordó tüzérség ezalatt elhallgattatta az állásokat védő ellenséges tüzérséget. Jelzőrakéta jelent meg az önkéntesek parancsnokságának harci álláspontja lelett, ami a gyalogsági támadás megindulását jelezte. az önkéntesek megrohamozták a füst és porfelhőbe burkolt magaslatokat. Valamennyi magas- laton elkeseredett közelharc folyt. Este 7 órára az önkéntesek ismét kezükben tartották a magaslatokat. A kínai könnyütüzérség pusztító tüzet zúdított a menckülső ellenségre. Miközben a kínai ütegek az ellenséges állásokat lőtték, több, mint harminc ellenséges repülőgép keringett a csatatér fölött. Az önkéntesek légvédelmi tüzérsége eltalálta a vezérgépel, amely lángolva lezuhant az Imzsin folyó keleti partján. Nyomban utána egy másik ellenséges gép fúródott a földbe. Az ellenséges gépek harci alakulata felbomlott és a fejüket vesztett pilóták a kínai ütegektől több, minf egy kilométer távolságban dobták le Napalm-bombái. luit. A sztálini alkotmány útmutatásai nyomán fejlesztjük mi is a lanácsok hálózatát Hetven angol pancélkocsi gyilkos támadést intézett Szuez határában az egyiptomi rendőrség ellen Kairó (MTI) Hétfőn a Szuezá-csatornaöveze'ben tartózkodó angol csapatok az angol-egyiptomi szerződés felmondása óla a legsúlyosabb provokációs támadásokat intézték a csa'.or- naövezetben. A jelentés szerint — je lenti a newyorki rádió — a súlyos összetűzés úgy kezdődőt'., hogy pán célgépkocsikkal megerősített angol katonai rendőroszlagok iiizel nyitottak az egyiptomi rendőröket szálli'ó teherautókra. A hivatalos jelentés szerint az összecsapás során 20 egyiptomi és angol halt mpg. A sebesüllek száma 80. Az angoloktól provokált összecsapás három óra hosszat tartott. Az angol támadás a Szuezből Kairóba vezető úton történt, közvetlenül Szuez város határánál. i\ szuezi kormányzó jelentése megállapítja, hogy a támadásban angol páncélkocsi vett részt. 4a egyiptomi haaafiak megaaervexik önvédelmüket na angol megaaállókkal »nemben Moszkva. V. Korionov, a Pravda nemzetközi szemleírója az egyiptomi helyzettel foglalkozva a többi között ezeket Írja: Az angol kormány az Egyesült Államok kormányának nvilt támogatásával Egyiptomban tovább szélesíti agresszív cselekedeteinek méreteit. A Szuezixsa'torna övezetében hemzsegnek az angol csapatok. Egyiptomnak ezt a létfontosságú területét gyakorlatilag elvágták az országtól. .Sajtójelentések szerint újabb angol csapatokat dobnak át a csatorna övezetébe. Egyiptom felségvizeire jelen '.fis számú angol hadihajót vezényeltek. Az angol csapatok a megszáll,)'! területeken önkényeskednek és erőszakoskodnak a béjíés polgári lakos Sággal. Az angol imperialisták gyalázatos tettei mély felháborodást keltettek az egyiptomi lakosság minden rétegében. Az egyiptomi hazafiak fegyveres önvédelmi alakulatokat szerveznek a megszállók elleni védekezésre. A Szuczi-csatorna övezetében az egyiptomi munkások tízezrei szüntették b" a munkát. A kikötőmunkások megtagadják az angol hajók kirakását. A kereskedők bojkottőiják az angol vásárlókat. Szudánban növekszik a mozgalom a Nilus-völgvének egyesítéséért és az angol csapatok kivonásáért. A nfhis- parti városokban és településeken mindenütt hallható a, követelés: ..Angolok takarodjatok országunkbólI I-e a középkelleti parancsnoksággal!“ Az egyiptomi béke- és függetlenségi mozgalom erősödése —: írja befejezésül Korionov — arról tanúskodik, hogy növekszik a közel- és középke- leti népek nemzed öntudata. Ez országok néptömegei egyre tevékenyei)!) szerepet játszanak a béke erőinek harcában az angol-amerikai impe rialislák háborús készülődései ellen. KÉT VILÁG ■ Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Marshall-segély „áldásait“ oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Cdiurchill-korinány új pénzügyminisztere, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: „N'agy- Britaitnia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az órát, amit külföldön vásárol, ennek csőéi, éhezés, munkanélküliség lesz a vége“. Egyben bejelentene, hogy a húsadagot oly kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem kerül-e újabb csökkentésre a sor. ('Rákosi elvtárs beszédéből.) * Egyesült Államok A Literatumaja Gazeta néhány amerikai munkás levelét közli. James Davies, az „Armour1* húslársaság munkása (West Fargo, Észak-Dakota állam) ezt írja: „Az elmúlt évben nyolc hónapot dolgoztam és 1832 dollár 37 centet kerestem. (Az Armour and Company elnökének fizetése évi 100.000 dollár.) Gyermekeim közül kellő még nem evett életében vajat. Három gyermekem olyan ritkán evett húst, hogy a szó szoros érteimében nem is tudják, mit jelent ez a szó, hogy: „hús“. E. Saynvon (Erwin város, Tennessee állami) leveléből: „Éjjel írom ezek?: a sorokat. Ma egy embercsoport gyűlt itt össze, hogy közösen induljanak el ételmiszerhulladékokat és él elmarad lakokat keresni. Láttam, amin! ezek a boldogtalanok a szállodákból kidobóit hulladékban kotorásztak. Mindegyiknek egy kis zsák vagy papirdoboz voll a kezében“. A „Tagebuch“ című lap jelen'ése szerint az amerikai Telephon and Telegraph Company ezévi tiszta nyeresége a múlt évi 3(6 millió dollárra! szemben 375 millió dollár. Gleo F. Craig, a tröszt elnöke, bejelentette: a még magasabb profit elérése rétjéből a tröszt tagjai „arra törekszenek, hogy a béreket minél alacsonyabb színvonalon^ tartsák“. Anglia A „Ministry of Labour Gazette“ az angol munkaügyi minisztérium hivatalos lapja néhány adatot közöl, amely szemléltetően mutatja az angol dolgozó tömegek abszolút elnyoiuorodá- sót. Az ország heti közepes húsfogyasztása a liáborúelőiii Időszakban 42.1100 tonna volt. Ez a mennyiség 1949-re 31.000 tonnára, azóta pedig tovább csökkent. Az angolok most személvenkint mindössze heti 10 deka húst kapnak. A hús óra kétszerese az 1941. évi árnak. (1941 az egyik legsúlyosabb háborús év volt Angliában) Mint a Daily Worker jelenti, Osbcrt Iteake, a biztosítási ügyek minisztere kijelentett;« az alsó házban: a kormány nem engedélyez családi pótlékot az egygyermekes családoknak. Ugyancsak visszautasították a többgyermekes- KÉT ARCA csalódok részére folyósított családi pótlék felemelését Spanyolország „A Mundo Obrero“ című Pánsban megjelenő spanyol demokratikus lap jelenti: A madridi Antonio Lopez- u'.ca közepén két és fél méter magas kerítést emeltetett a polgármester. Madrid más pontjain is hasonló kerítéseké! emellek, hogy az idegenek ne lássák a nép nyomorát. A kerítések mögött nyomorúságos kis kunyhók hosszú sora van. A lakók nagyrésze munkás, vagy a déli tartományból az éhség elöl idemenekült szegénvpi- raszt. A kunyhókban nincs villan v, a közegészségügyi viszonyok elképesztői’ k. A Cakók a kunyhók között húzódó sikátorokat „Caudillo -sugárút - nnk“ és „őkegyelmessége-utcának“ nevezték el. Franciaors-zág A francia költségvetés adatai szerint egészségvédelemre csak századrészét fordíliák annak az összegnek, amit háborús célokra fordítanak. Évenként százezer ehibgr hal meg tüdővészben, hatvanötezer rákos megbetegedésben. Amíg a nép egyre inkább clnyamorodik, addig a monopolisták nyereségei nőnek, ölig 1947- ben a legnagyobb ipari vállat altok, bankok, közlekedési és kereskedelmi társaságok liszt'.«! nyeresége 124 milliard frank volt, addig 1950-ben a liszla nyereség már meghaladta a 800 milliárd frankot. Olaszország Az Olasz Általános Munkászöve - s-ég jelentése szerint Olaszországban egyetlen család sincs a dolgozók kategóriájában, amelynek létminimuma biztosítva lenne. Polenza larlománv bail az évi cukorfogyasztás mindössze kilticven grammot ér el szemé- lyenkint. Az olasz statisztikák azt is kimutatják, hogy az utolsó öl esztendőben összesen egy pár lábbeli jutóit minden egyes olasz át'.anipoi gárra és évenkint egy pár bari.'inta Ehhez még hozzá kell venni a négymillió munkanélkülit és .akkor teljes képet kapunk az olasz dolgozók gazdasági helyzetéről. f Jugoszlávia Az utóbbi években húszezer szegény- és középparaszl mit kénytelen fiit 'jót eladni a kulákoknak! Egy-k-'t kutaknak a faluban több .jövedelme van, mint n szegény- és középparasr.l családoknak együttvéve. A „Za Socia listieskii Jngoszlavijii“, a jugoszláv hazafiak egyik külföldön megjelenő lapja megírja, hogy a dolgozó parasztok a leggazdagabb vidéken sem kapnak több napszámot a kuiákoktól napi tíz-tizenöt dinárnál. Ugyanakkor egy kiló cukor ára ötszáz dinár. Mbit ismeretes, a jugoszláv pénzügyminiszter nemrégiben jelenletlc be. hogy a vasul! jegyek árát háromszáz százalékkal. a gyógyszerekét hnlszáz százalékkal emelték fel. Jelentősen drágult a színház és a mozi is. IN'yiigaí-NcmcIorsvág Egy München melletti táborban , öi ven egyéves korában éhen.!) alt dr. Grund fiziológus és matematikus. Éjjeliőr volt, majd munka nélkül maradt. Ócska kalonaruhán kívül nem volt más holmija. Tfcaeoöt esztendővel ezelőtt született meg a Szovjetunió hatalmas vívmánya, a sztálini alkotmány. Az évfor- ihfó alkalmából Pongrácz Kálmán elvtárs a fővárosi tanács vógtrehajtó. btzwttságá-nak elnöke nyilatkozott a Magyar Táviraíj Iroda munkatársának és többek között ezeket mondotta: — December 5-én ünnepid a haladó Világ a sztálini alkotmány megalkotásának évfordulóját — A sztálini törvény bármelyik fejezetébe,, érvényesülő elvek példaképek a mi íejtödésünk száméra is. Pártunk II. kongresszusa határozatában szükségesnek tartja a helyi tanácsok továbbj. fejlesztését, megerősítését, különösem fontosak számunkra a sztálini alkotmánynak a szovjetekről szó. tó1 rendelkezései. A nagy példa nyomán mi is megvalósítottuk a proltetárdiktatúra államszervezetét: a tanácsokat A tetáiiní alkotmány évfordulója arra kötelez minket, hogy ezt a hatalmat tovább erősítsük. Még elmélyültebben tanulmányozzuk a forradalmi harcokban létrejött szovjetek gazdag tapasztalatait működésüket, a dolgozókkal való kapcsolatukat, mélysécvs demokratizmusukat. Ez az évforduló arra kötelez, hogy vonjuk szorosabbra a dolgozó nép és a fiatal helyi tanácsok rne-st kialakuló kapcsolatát. Egyre növekvő gazdasági és kulturális feladataink ellátása érdekében tovább erősítjük tanácsainkat és éberen őrködünk azon, hogy az ellenség nepróbálja aláásni építő munkánkat. — December 5-re való emlékezés megerősít bennünket abban hogy pártunk vezetéseve' helyes úton ja. runk és arra késztet, hogy a szovjetek példáján a. tanácsokat széles, átfogó tömegszervvé fejlesszük. Ennek a feladatnak a jó megvalósítása, békés építésünket, békét védő céljainkat is szolgálja. Grotewohl elvtárs miniszterelnök beszéde Lipcsében Lipcse (ADN): Otto Grotewohl elv. társ,' a Német Demokratikus Köztársaság miniszderö'tnöke beszédet mondott Lipcsében a társadalombiztosítással kapcsolatos országos mun.kaérte- teöáleJefi. Beszéde elején vázolta az angol- amerikai imperialisták 1945 óta Nyu- gat.Némeiországban folytatott politikájúit amelynek következménye a la koeság egyre növekvő nyomora. Fzutén hangsúlyozta, hogy Adenauer párisi tárgyalása összeesküvés a német nemzet ellen. Ez az összeesküvés a német népet gyilkos testvér- háborúba akarja belevinni és a nyugat németországi lakosságot bűnrészessé akarja tenni a békeszerető népek ellen indított új háborúban — jelen.- tette ki Grotewohl, majd megállapította. hogy Adenauer párisi tárgyalásainak célja: agresszív háború közvetlen előkészítése, a német egység és a német békeszerződés megkötésének megakadályozása, " nyugatnémetországi lakosság végleges kiszolgáltatása külföldi hatalmaknak. Az amerikai-angol agresszorok belgrádi fegyverhordozói * A belgrádi fasiszták az amerikai.angol imperialisták segítségével és közvetlen részvételével erőltetett ütemben fegyverkeznek és Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió felvonulási területévé változtatják. A washingtoni és londoni agresszprok francia csatlósaikkal együtt jelentékeny összegű ,.visszaadási kötelezettség né‘kü!i;‘ hite!/ bocsátottal: a Tilo-klikk rendelkezésére. Ezt a hitelt teljes egészében arra szánták, hogy Iciícgyvirczzék a más- félmilliós jugoszláv hadseregei. Az óceánontúli agresszorok Tito.Jugoszláviát nem szuverén álamnak, hamm számtalan katonai támaszpontjuk egyikének tekintik, a demokratikus béketábor elleni agresszió felvonulási területének. Az imperialista agresszorok belgrádi fegyverhordozói sietve 'igyekeznek előkészíteni országukat a há_ borúra. Növelik a hadsereg Létszámát és a jugoszláv nép legmegátalkodot- tabb ellenségeit — a csstnikeket és az usztftflákat — toborozzák. Az amerikai tisztek résztvesznek a titoiste hadsereg hadgyakorlatain. Eisenhower főhadir■ állásának képviselői „nemzetközi ejtőernyős ugróverseny‘‘ címén ejtőernyős hadgyakorlatokat hajtanak végre jugoszláv területen. Az egész országban mindenütt repülőterek és a népi demokratikus országok határai felé vezető katonai utak épülnek. Az Adriai-tenger partján új kikötőket építenek, a régieket korszerűsítik. Az. egész jugoszláv gazdaság és az állami költségvetés a mililarizálás szolgálatában áll. Ebben az évben az ország militarizálásara és a fegyverkezési versenyre kétszer, annyit fordítanak, mint 1949-ben. Ezek a kiadások súlyos teherként, nehezednek a dolgozó tömegek vállára. Jugoszlávia katonai táborra emlékeztet. A lakosságot — fiatalokat és időseket egyaránt — erőszakkal kényszerítik katonai kiképzésre, hadgyakorlatokba vonják be és próbariadókat tar. lanak velük. A titoislák — a Balkán háborús provokátorai — napról-napra egyre szélesebb körben használják fe! a háborús hisztériát,, az ágyú töltelék előteremtésére. A jugoszláv nagyvárosok és ipari gócpontok lakosait már kimerítették a szűnni nem akaró próbalégiriadók, az‘Utcai lövöldözések és az éjszakai levonulások az óvóhelyekre. A ti to isták űz imperialisták számára szükséges ágyú töltelékeket az ifjú. ság somiból igyekeznek előteremteni és ezért az iskolákban és a7 egyetemeken szigorú kaszárnyarendet és katonai fegyelmet honosítanak meg. Aj amerikai-angol imperialisták a háborús előkészületek fokozásával Jugoszláviából annyi stratégiai nyers,- anyagot igyekeznek kicsikarni, a menynyit csak lehet. Csupán az USA-ba történő jugoszláv színesíém-kivitel 1950-ben 1949-hez viszonyítva megkétszereződött és 1939-hez, viszonyítva több, mint ötszörösére emelkedett. A jugoszláv nép az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak Jugoszlávia körül csapott szennyes handa- bandáznsában a belgrádi fasiszta bandává, folytatott t\kos és nyílt tárgyalásaiban, a titoista hadsereg sürgős felfegyverzésében azt a törekvést látja, amelynek célja, hogy háborús tűzfészket hozzon létre a Bal. kánon. A jugoszláv népnek a Tito-bau- da és az imperialista leigázók sötét tervei ellen folytatott spontán harca a munkásosztály vezefcséve.l szervezett hazafias mozgalommá lett. A titoistífk lasíszla-militarista politikája egyre nagyobb gyűlöletei vált ki. nemcsak a, népből, hanem n ’ jugoszláv l:atonákból és tisztekből is. A titoisté.ií több, mint húszeze.r fórra, dalmi érzésű katonát és tisztet vetettek börtönbe és koncentrációs táborba és körülbelül 130.000 katonát mint „megbízhatatlant“, büntető alakulatokba osztottak be. Azonban .a vad terror és a jugoszláv hadseregen belli; űzött soviniszta propaganda ellenére is élnek azok a hazafias erők, melyek felismerték n hazájuk felett lebegő veszélyt és ezért a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal együtt egyre határozottakba,, szállnak síkra a fasiszta klikk bűnös knlandortervei ellen. V. Küszanov cikke nyomán.