Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-31 / 304. szám
KflPlO 1951 DECEMBER 3f A DUNÁNTÚLI NAPLÓ LEGTÖBB LEVELEZŐJE Egy héttel ezelőtt szabadsáyia kó- szült a komlói Mélyépítő Vállalat ku bi'kos brigádja. Nusszer elvtárs. a Dunántúli Napló legjobb levelezője is csomagolta szerszámait miközben *íj ból elővette azt az újságot, amelybe.. vastag betűvel volt szedve a cím: „Nuszer Péter sztahánovista kubikos, a Dunántúli Napló legjobb levelezője." Nasser* Péter sztahánovista kubikos levelező — Nagyon boldog vagyok. — mondta ©I később Nusszer elvtárs — hogy a pártsajtó értékek munkámat. Megkérdeztem munkatársaimat: „Mit szóltok ehhez a cikkhez, mondjátok már el, mi a véleményetek róla?“ — Papp János és a többi munkatárs , fs helyeslőén bólogattak, öten voltunk 0 szobában. Végignéztem társaimon és örömmel gondoltam arra hogy nemsokára róluk is hasonlóan fognak írni, mert szorgalmasan levelednek a sajtóval. Nusszer elvtárs többszőr elbeszélgetett munkatársaival, elmagyarázta nekik a munkáslevelezés fontosságát. Elmondta, hogy minden levelezőnek arra kell törekedni, hogy minél jobb legyen az a levél, olyan, hogy tanulni lehesse^ belőle. Vázsonyi elvtáTsat és többi munkatársait is örömmel szervezte be levelezőnek Nusszer . e’vfárs. Vózso. nyi elvtárs pedig gyakran ir bíráló leveleket is. Egyik levelében bírálatot mond a munkavezetők felé és bírálja a fegyelmi bizottság enyhe bűn. ‘etését: „Schein János és Ács Gyula — írta Vázsonyi. elvtárs, — akik munkaidő alatt berúgtak, nagyon enyhe büntetést kaptak Csak éppen lefokozták őket és ezentúl nem lehetnek munkavezetők. Szerintem el kellene távolítani őket arról a munkahelyről, de még a vállalattól is, ahol dolgoztak...“ Nusszer elvtárs örömmel látja, hogy munkatársai is leveleznek már. Büszke rá hogy az 5 brigádjukban több kubikos, levelezője a szerkesztőségnek. Nusszer elvtárs maga is nagyon sokat ír, minden időszerű kérdésről. Két hete a szabadpiaci árakró írta meg a véleményét. „A tojást, ami nem is olyan régen még 2.50 forint volt most 1.60—1.80- ért meg lehet kapni. n szalonna ára 80 torint helyett 50 forintra csökkent. Ezenkívül túrót, tejfelt, vajat és -~>n- den elképzelhető élelmiszeréikket lehet vásárolni olcsó áron.'' Legtöbb levelében bírál Nusszer elvtárs, ami nagyon helyes. mert egy-egy levele után kijavítják a hibákat. De nem elég az. ha csak a hibákat veti fel. Szükséges az, hogy a jó eredményeket is megírja leveleiben. A hibák kijavításéban sokat segített Nusszer elvtársinak a „Néhány szó a komlói Mélyépítő Vállalatról“ címmel megjelent levele is, amelyben így írt: „Egy alkalommal kimentünk a mim. kahelyre és nem volt kijelölve az a hWy, ahol dolgoznunk kellett volna és sokáig „tapogattunk, mint vak a hajnalban“, amíg végre megkaptuk a rendes beosztást. Vájjon ki a felelős ezért a munkáért? Miért küldik ki a dolgozókat olyan munkára, amelynek a területe nincs kijelölve.“ Mióta a levél megjelent ilyen eset nem fordult elő, hasznos volt Nusszer elvtárs levele, örülünk annak, hogy mind sűrűbben jár be szerkesztőségünkbe, mindig újabb problémákkal. Meg is jegyzi Nusszer elvtárs, valahányszor •evelet hoz be, vagy tanácsot kér szerkesztőségünktől. „Még mindig nem mondhatjuk azt, hogy nincs egy hiba sem a Mélyépítő Vállalatnál. Sőt annak ellenére, hogy bírálatunk majdnem mindennapi, még nagyon sok és elég súlyos hibák vannak nálunk. De én nem nyugszom addig, amíg a hibákat teljesen ki nem javítjuk.“ Nusszer elvtársnak igaza van. Nem szabad elhallgatni és eltűrni a hibákat hiányosságokat, hanem sürgősen ki kell javítani és változtatni kell rajta. Nagyon helyes lenne, ha Papp, Szálai, Vázsonyi elvtársak és a többi komlói levelezők mind sűrűbben írnának, Nusszer elvtárshoz hasonló jó leveleket. Ismertetnék a., eredmé. nyékét, bírálnának és Így levelükkel nagy segítséget nyújtanának úgy a pártsajtónak, mint munkatársaiknak és az üzemnek A dolgozók önfegyelme fokozásának, a régi használhatatlan muh- ‘ * knmódszerek, vagy a kapitalista társadalomban megszokott munkakerülés felszámolásának legfőbb eszköze a sajtó legyen, amely felfedi az egyes munkakommunák gazdasági életének fogyatékosságait, kíméletlenül megbélycgzi azokat a fogyatékosságokat, nyíltan feltárja gazdasági életünk minden fekélyét és ilymódon a fekélyek orvoslás« céljából a dolgozók közvéleményéhez apellál. (Lenin). így segíti Jakabovics elvtárs, délszláv levelezőnk faluja dolgozó parasztjait Egészen közel déli határainkhoz, egy délszláv községben, Alsószen!im,ir- torvban lakik Jakabovics István elvtárs, délszláv levelezőnk. Jakabovic- István harcos, jő elvtárs, nagyon sze rétik a község dolgozó parasztjai, de különösen azok, akikkel együtt dolgozik a tennelőcsoportban. KÉT EVE LEVELEZŐ VÁRNÁI LÁSZLÓ ' Két éve annak, hogy Várnai Lász fő első levelét elküldte szerkesztősé: günkbe. Kezdetleges, bátortalan levél wil az első, de a későbbiek mindig bátrabbak ós közvetlenebbek lettek. Igaz. hogy levelei csaik az elért eredmények ismertetésével foglalkoznak és nem ir a hibákról, a munkafegye- temlazltókról és az anyagpocsékolás. - róh Ellenben vSjó! foglalkozott leveleiben a december 2d/íéi elért eredményekkel. Várnai László MÁV intéző, levelező „A pécsi állomás dolgozói lelkesen végzik munkájukat Sztálin elvtárs születésnapjára lett vállalásaik megvalósítása során. Petrovics Jenőné, Hartlieb Sándorné és Fábián Ferenc már teljesítették vállalásukat, mert forgalmi szakvizsgájukat sikerrel letettékr A női dolgozók sikerein fellelkesülve Bálint Szilveszter, Dipt- mayer Ferenc és Erdőéi József tanulókört alakítottak, ahol a forgalmi önállósító vizsgára készülnek. Őszinte elvtársi segítséget nyújt tanulásukban M<kesj Lajos torgalmista szolgálat- vevő, aki komolv esélyese az őszi forgalmi munkaverseny területi elsői, nek. Sztálin elvtárs születésnapjára vállalta hogy a tehervonati termelésben elért 705 százalékos eredményét 115 százalékra emeli.“ Várnai elvtnrs cikke után még fokozottabban megindult a tanulás és a munka >az állomás dolgozói között. Komoly munkát fejtett ki a rr.un- ItAslevelegők szervezésében is. Ö -zer- vezte he levélírásra özv Sajóé Gvu- lánét, akinek elmagyarázta a munkás- levelezés fon’osságát. Sajgó elvtársnó első dőVe'ét Rákosi elvtár^hoz í rí a és abban szomorú múltjáról számolt be- „Mi, dolgozó nők, a múltban el voltunk nyomva: Látástól vakuláslg dolgoztam én is az uraknak." Szüleim cselédemberek voltak, nem tudtak iskoláztatni sem engem, sem hat testvéremet. De mióta a dicsőséges Szovjet Hadsereg lelszabadítottcb hazánkat, megváltozott a nők helyzete ismer/ a munka azóta a mi részűnkre is becsület és dicsőség dolga lett. Végtelen hála és szeretet tűz azóta pártunk és szeretett Rákosi elvtárshoz ezért A vasúthoz kerültem és ennek nagyon örülök. Minden igyekezetem. mr; azon leszek, hogy jól.dolgozzak.“ Ilyen levelezőket szervez Várnai elvtárs, mint Sajgó hlvtársnő. aki becsületes, jó munkáján keresztül mutatja meg, hogy állja is Rákosi' elvtársnak adott szavát. Kövessék többi levelezőink is Várnai e’vtárs példáját és minél több be. esthetes dolgozóval; étmunkássa! é3 sztahanovistával igyekezzenek bőviíe. nj munkáslevelezőink táborát. A járási párliiizoHsái adjon segilséqet a szederkényi termelőcsogort iposzilárdításához Fóris Kálmán elvtársnak, a ?3- Építőipari Tröszt pártbizottság titkárának nem ez az első bíráló levele, amelyet közlünk. Fóris Kálmán elvtárs eddigi leveleiben is bátran harcolt a hibák kijavításáért és eredményesen. Ez a levele nagy segítséget fog nynjtnni a sze derkényi termelőcsoportnak a hibák kijavításában, s az njabh eredmények elérésében. * . A szederkényi termelőcsopori megalakulásától kezdve ért el eredményeket. Az eredmény a csoport számszerű növekedése volt. Ez azt hozta magával, hogy a termelőszö vétkezétbe kerültek olyanok is. akik munkájukkal nem a gazdasági _és politikai erősödését segítették elő a termelőszövetkezetnek, hanem le rontották azt. Nem tudta a termelőszövetkezei vezetősége a nyáron mozgósítani az egész tagságot a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére. De ebben nemcsak a termelőszövetkezei vezetősége, hanem maga a pártszervezet vezetősége is hibás. lőtt a terme 'őszövetkezet 10- ~~E~,------------- kafasztróli“ ho jd szőlőjében nem végezték e! időben a permetezési, a kötözést és a kapálást. Ez azt „eredményezte", hogy a tíz .kataszteri holdon esnk 140 hektoliter bor termett. Ha a munkákat időben elvégezték volna akkor ezen a területen legalább 400 hektoliter bor terem és ez 52.000 fo rinftal nüvnfe volna a szövetkezet jövedelmét. Maga Kulcsár Károly, a szövetke zet párftitkára sem járt elől jó pél dóval és ez már a szövetkezetbe lé nősekor is pt»g-|rín<p/Vo/'>tt. kMrs.ir elvtárs felesége földjét nem vitte a csoportba, hanem azon egyénileg gazdálkodott, de legtöbb esetben a munkát a termelőszövetkezet tagié val végeztette, amit munl nrev-éa ben számolt el nekik arra hivnlkoz va, hogv ő párttitkár és nem ér rá az egyéni gazdaságában dolgozni. z a vé pniénvfw. 3z aratási munkát I i/'gy Kulcsár vároly elvtárs -tudatosan/ lazította a munkafegyelmet, amit bizonyít az is, hogy amikor a szövetkezet fiatal agronómusnője meg akarta vele beszélni a edkorrépa-szedés megszervezését, úgy, ahogy a rnun- kaegységkönvvhen van lefektetve, akkor Kulcsár Károly azt a kijelentést tette, hogy ha az agronómus akarja, szervezze egyedül, mert szerinte: ..azt úgysem lehet teljesíteni." Így történt, hogy mikor zárszámadáskor a szövetkezet tagjai bírálták és rámutattak, hogy jó vezetéssel több jövedelmük lehetett volna, Kulcsár elvtárs ezt csak nevetés, se] „nyugtázta“, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna a csoportgyűlés előtt. Kulcsár Károly vette a csoportba Hunyadi Pétert is, aki n tapasztalatokat hamar „leszűrte“ megkezdte aknamunkáját. Hunyadi arra akarta rávenni a szövetkezet tagjait, hogy szántsák ki az ősziárpát, mert'nagyon egérkáros. De az agronómus ezt megakadályozta, mivel pines a szántásban olyan nagy egérkár, hogy azt fal kellene szántani. De nemcsak ezzel akarta Hunyadi megbontani a szö- velkezet egységét, hanem a munka- fegyelmen keresztül is, mivel állap donn lázit a tagok között. ; tagjai egészér ven felismerték u hibákat és hiányosságokat.^! felelőst keresik. Kulcsár Károly most érzi. h#>gV amit mulasztott azért felelnie kell. r.prv-n „/ uz ,,kn nun-'1-, hngv most a felelősség revon ás elől el akarja hagyni a termelőszövetkezetet. Kérem u járási pártbizottságot, hogy adjon meg minden segítséget a szederkényi torpielőszövetkezet- nek. hogy megtisztíthassa sorait és a jövő gazdasági évben erős. egészséges fePődésnek indulhasson, ifj. Fóris Kálmán T'-a* Tröszt pártbizottságának titkára. Most,amilóra szövetei Jakabovics István délszláv levelező Jakabovics elvtárs első volt i azok között a délszláv dolgozók között, akik a termelőcsoport megalakítsál javasolták Alsószentmártonban. — Jó volna nálunk is megalakítani a termelőcsoportot — mondta a töb hieknek — és javaslatát tett követte, összefogtak vele a fain legszorgalmasabb. legbecsületesebb délszláv dolgozói, s néhány hét mulva már közösen dolgoztak az alsószenfmárloni Uj Alkotmány tezcs-ben. A tszcs megalakulása után napról-napra jobb eredményeket értek el. Idő előtt végez ték el az őszi munkákat, s alaposan felkészülve kezdték tavasszal is a szántás-vetést, hogy az egyéni gaz dáknál magasabb terméseredményeke érhessenek el. f Nagyon örültek a közös sikereknek a tszcs dolgozói, örüli Jakahovies elv- fárs is, aki az üzemi pártszervezet titkára lett. De hamarosan rájöttek arra, hogy a tagságnak nagyobb mun kedvet, az alakuló termciőcsoportok- nak pedig bő tapasztalatokat adhatnának át, ha lenne a csoportból valaki, aki levelet ír munkájukról a párteajjónak Jakahovies elvtárs volt az első, aki írt a termelőcsoport lakjainak munkájáról, majd későbbi leveleiben arról számolt be, milyen újabb eredményeket értek el, hogyan végezték el időben a tavaszi munkákat, a növényápolást, az aratást, hogyan osztották meg a tagok között a jövedelmet. Megdicsérte leveleiben azokat, akik élenjártak a munkában, s kemény bírálatot mondott azok f*- Lé, akik hátul kullogtak és rontották a munkafegyelmet a csoportban. Jakabovics elvtárs leplezte 3c levelében a község plébánosát is, megírta, mint játszik az össze a kulákokkal, a becsületes dolgozók rovására. Kipellengérezte nemcsak Alsószentmártonban, hanem az egész megye dolgozói előtt. Ezekben a levelekben arra buzdító/a az alsószenlmártoni termelő- csoporí tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy fokozott munkájukkal bizonyítsák be: nem hiszik el a klérus hazugságait, s szeretett magyar hazájukat erősítik. Sok olyan délszláv dolgozó paraszt van Alsószentmártoniban, akik levelezést folytatnak Jugoszláviában élő hozzátartozóikkal. Ezek a levelek teli vannak panasszal Tito fasiszta rendszere elten, s sokszor nyíltan megírják azt is, bogy nem tudják a beadást teljesíteni, mert a dolgozókra — a gazdag kulákok helyett — sokszorosan sújt , le Tito adózási törvénye. Az alsószentmártoni délszláv dolgozó parasztok azt akarják, hogy a megyében minél többen ismerkedjenek meg hozzátartozóik levelein keresztül azzal a nyomorral, amelyben a dolgozók élnek Tito fasizált Jugoszláviájában. Ezért felkeresik Jakabo. vies elvtársat és rajta keresztül juttatják el pzerke&z tőségünknek ezeke' a leveleke1, hogy közöljük a lapban. Jakabovics elvtárs komoly munkát végzett eddig a munkás-paraszt l«v$ lező-morgalom terén, ö a Dunántúli Napló egyik legjobb délszláv levelezője. 9? •? eleiem legboldogabb napjait élem“ Vázsonyi József elvtárs. a Kö- künyösben dolgozó knbikos-bri- gád vezetője nem régóta levelezője lapunknak. Nusszer Péter elvtárs, volt az. aki elmagyarázta neki a munkás-paraszt levelezés fontosságát és segített neki első levelei megírásában. Vázsonyi elvtárs ma már segítség nélkii1 írja leveleit, s ő is a szerkesztőség jó levelezői közé tartozik. Most pihenem az évi munka fáradalmát, lizenháromnapi szabadságon vagyok. Büszkén elmondhatom brigádom tagjaival együtt, hogy a mi pihenésünk megérdemelt pihenés, mert teljesítettük Sztálin elv- társ születésnapjára tett felajánlásunkat és a legutóbbi munkahetünkön 260 százalékos átlagteljesítményt értünk el. Nagyon örülök, hogy most pihenhetek, mert ötvenöt éves létemre a felszabadulás előtt semmi megbecsülést nem kaptam, pedig éjjel-nappal dolgoztam, hogy n családom megélhessen. A felszabadulásig gazdasági cseléd voltam, utána lettem kubikos és elmondhatom, hogy én most életem legboldogabb napjait élem. Nagy öröm számomra, hogy megbecsülik a munkámat. Ezért ígérem, hogy szabadságom letelte után nagyobb lendülettel fogok dolgozni, mert tudom azt is, hogy amit építünk, az a miénk és jó munkával kell harcolni azért, hogy megvédjíiK a békénket. , Vázsonyi József sztahánovista kubikos. Megyénk minden dolgozó parasztja teljesítse kötelességét Egvre több községben újult fel a párosverseny olyan lelkesedéssel, mint az aratás, cséplés idején volt. Szava község dolgozó parasztjai annak érdekében, hogy megnyerje megyénk a Békés megyével vívott versenyt! mindannyian teljesítették mindenből kötelezettségüket. Csak Molnár József 58, Holbik Istvánná 58 holdas. Sándor Lőrinc volt intéző, jiki mindig ütötte a dolgozókat, szabotálja n terv teljesítését, húzza hátra Szava község dolgozóinak szép eredményét. A fenti kulakok.it már megbírságolta n tanács, de me nem hajtotta be tőlük a hátralékok amit a terviéi i/sítés érdekében a szavai dolgozók joggal követelnek. Kemse község dolgozóinak nevében Dezse János, tanácselnök elvtárs az alábbi levelet küldte: „Mi. Kemse község dolgozói kér. jük megyénk minden köztélének dolgozóját, hogy teljesítse kötclezettsé gét, annak érdekében, hogy megnyerjük a békésmegyeiekkel vívott versenyt. Mert nagy szégyen lenne az megyénk dolgozóira nézve, hogy míg bányászaink, üzemi dolgozóink teljesig tették tervüket, a falusi dolgozók lemaradnak. Mi, Kemse község dolgozói vállaltuk, hogy december 31-ig mindenből teljesítjük tervünket, ígéretünkéi betartottak és ágy igyekszünk, hogy hil is teljesítsük. Megmutatjuk itt a szomszéd Ságunkban acsarkodó Tito bandának, hogy nálunk nem ügy van. mint ott, piszén azt a pár mázsa terményt, amit minden dolgozó paraszt a begyűjtő- helyre visz. államunktól sokszorosan visszakapja. Baranya megye dolgozó pprasztjai, matassuk meg. hogy itt. Tiloék szomszédságában nem lesz egy olyan dolgozó paraszt sem. aki ne teljesítene a tervei, amivel elérjük azl. hogy megnyerjük a hékésmcgyeiekkel vívott versenyt."
