Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

1951 NOVEMBER 21 NAPLÓ pAri és párté pit és * A mohácsi pártértekezlet küldöttei bátor bírálattal feltárták a városi pártbizottság munkájában előfordult hiányosságokat, utat mutattak a hibák kijavítására „Kívánjuk, hogy a pártértekezlet olyan munkát végezzen, hogy még szilárdabbá, egységesebbé, hatalma­sabbá tegye pártunkat, győzelmeink szervezőjét. A beszámolóban és vitá­ban szólaltassák meg a tömegek hang_ ját is, érvényesüljön Sztálin elvtárs mondása: „A párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és önkritikától, ha nem palástolja el a munkájában előforduló hibákat ás fogyatékosságo­kat, ha kádereit, a pártmunka hibáin tanítja, neveli“... Válasszanak olyan vezetőséget, amely a jövőben szoro­Jogos volt Mohács város kommu- »Istáinak és becsületes dolgozóinak ez a. kívánsága. Pártáink Politikai Bi­zottsága ez év január 18-án határo­zatot hozott az.MDP Baranyamegyei PártbízottságAnalk munkájáról, amely­ben feltárta a megyében folyó párt- munka fogyatékosságait, megmutatta b, bábák kijavításának módját. Ez év januárjától a PB-határozat szellemé­ben, a Baranyamegyei Pártbizottság segítségével a kommunisták lelkes munkája nyomán javult a pártmunlca, a határozatban feltárt hiányosságok harc közben részben kijavííódtak. Ez azonban nem történt meg a Mohács város; pártbizottságnál és ahogy a vitában' felszólaló Békési László elv. társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. titkára hangsúlyozta: „A Politikai Bizottság feltárta azokat a hiányossá­gokat ez év januárjában, amelyek itt megvannak a pártmunka területén és hogy ezen a téren javulás nem igen mutatkozik még sútyosbítja a pártbi­zottság felelősségét.“ Békési e'.vtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Mohács városi pártbizottság munká­jában meglevő hiányosságokért nem­csak a pártbizottság a felelős, hanem felelős érte a pártbizottság választ­mánya. a Mohács járási pártbizott­ság, de felelős érbe a Baranyamegyci Pártbizottság is. A továbbiakba,, így folytatta Békési elvtárs: „A megYei pártbizottság kiértékelte a mohácsi kommunisták munkáját és a megál­lapítás az, hogy Mohács kommunis­tái, becsületes dolgozói jól harcoltak a szocializmus építéséért.“ Vollár elvtárs,' a pártbizottság tit­kára, számolt be a pártbizottság egy­éves munkájáról: ,.üzemeink dolgozói­nak öntudata növekedett, versenvmoz- galmgnk kiszélesedett“ és ennek ered­ménye: „A selyemgyár harmadik ne­gyedévi tervet 118. a bőrgyár 100.8, a magasépítés 110.7, a gépgyár 110 százalékra teljesítene...“ „Dolgozó parasztságunk viszonya javult az ál­lamhoz, az állami legyelcmhez, az aratási és cséplést három héttel előbb fejeztük be, mint tavaly. November 7-re javult a begyűjtés lendülete és takarmánYgabonából 137, kukoricából 107 százalékra teljesítették tervüket.“ Több ilyen eredményt sorolt fel még Vollár elvtárs, majd azt hangsúlyoz­ta: Ezek az eredmények csak kérész­ben érintik a pártbizottság munkáját, mert a? eredményeket a kommunis­ták. a becsületes dolgozók érték el, akik megértették a. párt Központi Ve­zetőségének útmutatását, magukévá tették a Szabad Nép, a megyei párt­bizottság, a megyei pártsaj'tó segítsé­gét és ezzel a segítséggel születtek az olyan szép eredmények, mint ami­lyeneket elértek a selyemgyári dől. gozók, a bőrgyári mirnkások és a töb­bi területeken dolgozó kommunisták, becsületes dolgozók. Bizonyítja jó munkájukat, lelkesedésüket a szocia­lizmus építéséért az az eredmény, hogy túlteljesítették terveiket, hogy a dolgozó parasztok 100 százalékon felül 'teljesítették beadási kötelezettsé­güket így van, „„ a valóságban és ehhez a felismeréshez csak a pártérte­kezlet előtti napon jutott el Vollár elvtárs, akinek az lett volna a felada­ta, hogy Mohács városába,, úgy irá­nyítsa a pártbizottság munkáját, hogy annak nyomában megszilárduljon a munkás-paraszt szövetség, hogy elmé •'lyiiljön a pártdemoikrácia, a bírálat és önhírálat alkalmazása, hogy érvé­nyesüljön a dolgozók kezdeményezé­se, hogy feltárja a határszéli város szomszédságában leselkedő Tito-ban- da gaztetteit, hogy felismeri esse egész Mohács becsületes dolgozóival, hogy a Tito-banda elleni harc. harc a szo­cializmus építéséért. Ezeket eamlasz. tóttá a pártbizottság és elhanyagolta s délszláv dolgozók felé folytatandó politikai nevelő munkát; bűnös ha­nyagsággal nem segítették a magyar­országi délszlávok lapja, a „Nase No- vjne“ terjesztését, n.em nevelték a dolgozókat az ellenségelleni gyűlö­letre. éberségre. Ilyen súlyos mulasz­tások történtek az elmúlt egy év n-lait « mohácsi pártbizottságon annak el'e- nére, hogy a megyei pártbizottság és sabban tartja kapcsolatait a dolgozó néppel, akikhez teljes bizalommal fordulhat minden pártonkívüli dolgo­zó is.“ így köszöntötte többek között a Mohácsi Selyemgyár küldöttsége a Magyar Dolgozók Pártja Mohács vá­rosi Pártbizottságának pártértekezletét, amely vasárnap zajlott ile. Az a lelkes taps, amely válaszolt a Mohácsi Se- lyemgyár küldöttségének üdvözlésére megmutatta, hogy a selyemgyári kül­döttek véleménye egész Mohács kom­munistáinak, becsületes dolgozóinak véleménye is. a megyei pártváHasztaiány többízben bírálta, figyelmeztette, felelősségire- vontia a hibák elkövetőjét, — így Vollár elvtársat is, — de ennek da­cára sem javították ki a hibákat és a hibák kiindulópontja maga Vollár elvtárs, aki mint mondta: „ezek a hi­bák a pártbizottságon belüli kritikát- lan légkörből erednek, abból, hogy munkánkban nem az egyszerű, becsü­letes dolgozókra, hanem az ingatag elemekre támaszkodtunk. Ezért a szel­lemért én vagyok a felelős, mert nem bíráltam munkatársaim munkáját és fölényes, elvtársiatlan magatartásom elriasztotta őket az én munkám bí rálatától“. Vollár elvtárs lebecsülte a munkásosztályt Ebből a pártszerűtilen légkörből ered az. hogy Vollár elvtárs olyan nézeteket váltott: A selyemgyári dol­gozókra nem lehet támaszkodni, mert ott „a klerikális reakció befolyása alatt vannak a dolgozók“, hogy a tég­lagyári dolgozókra azért nem lehet tá­maszkodni, mert volksbundistáka bőrgyári dolgozókra azért nem, mert ott „jobboldali szociál-demokTaták“ A mohácsi kommunisták az elmúl’, egy év alatt nagyot fejlődtek. Szá­mos helyen, így a tanúlóváros párt- szervezetében sem nézték el a pártija nem való elemek aknamunkáját, ki­söpörték őket. A fejlődéssel együtt a kommunisták és becsületes dol­gozók erősítették a munkás- paraszt szövetséget így a tanúlóváros fiataljai 44.000 órát töltöttek el gyapoíszcdéssel, a mező­gazdasági technikum fiataljai 120 mázsa gyapotot szedtek le és a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdítá­sában ott meneteltek az első sorok­ban a Selyemgyár, a Bőrgyár és a többi üzemek kommunistái, becsületes dolgozói, de számos esetben olt vol­tak a becsületes dolgozó kisemberek is. Sok ilyen példa van még. De a pártbiozttság nem szilárdítot- la a munkás-paraszt szövetséget. így a helybeli földművesszövelkezetlől egvízben sem kérdezte meg, hogyan megy a begyűjtés, kik azok az ele­mek, akik átveszik a terményeket. Pedig a begyűjtésben három földnni- vesszövetkezeti vezetőt is leváltottak, mert ellenséges munkát végeztek. „Nem segítették a földművesszövel- kezetet, mert eluralkodott az az el­lenséges nézet, amit a városban lévő ellenség híresztel, hogy a .földműves- szövetkezet kapitalista vállalkozás.'' Ezt az ellenséges nézetei tudomásul vette és részben magáévá tette a pártbizottság is“ — mondta többek között hozzászólásában Vcisz elvtárs, a földmű vesszővé tk özet vezetője. Pin­tér elvlársnő így egészítette ki: „A városi pártbizottság elsza­kadt a dolgozó parasztoktól, pe­dig a tszcs-k. a dolgozó parasztok várták és várják a segítségei. Ahogyan nem kaptak segítségét a dol­gozók, úgy nem kaplak a pár'.szerve zetek sem. Rihán szétszéledi a pártszervezet, nem kaplak tagsági bélyeget, nem volt vezetőjük, nem gondoskodóit a városi bizottság arról, hogy legyen.“ Nem harcoltak az ellenség ellen ■ tAz ellenség üzemeinkben sok kárt okozott, mert a pártbizottság nem az üzemi dolgozókra támaszkodott. Sok esetben a kispolgári aktívák .mentek instruálni az üzemi szervezeteket, de oda már elferdítve vitték a felada­tokat és bennünket is az ü szempon - jaiknak megfelelően tájékoz attak’* — mondta Vollár elvtárs, a beszámoló során. Ide vezetett a mohácsi párt­bizottságon a munkás-paraszt szövet­ség lebecsülése, a munkásosztály le­becsülése. Ez aztán végig ment az egész párlmuiikán. A tömegszervezete­varrnak. Vollár e'.vtárs a valóságot mondta, amikor kifejtette: .,Ez a mun­kásosztály lebecsülését jelenti és a kispolgári elemeknek a munkásosz­tály fölé valló helyezését, ami nem vezethet máshova, mint a munkásosz­tálytól való elszakadáshoz.“ a kispol­gári elemekre való „támaszkodás“ ki. váltotta azt, hogy olyan elemek, mint Imre Gyula — akinek múltját még a ma; napig sem tudták tisztázni, hónapokig tartotta szekrényében be­zárva a délszláv dolgozóknak írt brosúrákat. Imre Gyula, mint a párt- bizottság aktívája a jugoszláv emig­ránsok gyűlésére nem a délszláv dol­gozókat szervezte, hanem a mohácsi tanulóváros fiataljait, mert az köny- nyebb volt, halott azok a fiatalok meg sem értették a délszláv nyelvet. A pártbizottság nem támaszkodott a becsületes munkásokra, ezért történ­hetett meg az, hogy Polgámé két éven keresztül elhallgatta, hogy báty­ja német katona volt és ezt a Polgár, nét a megyei pártb'zotteág fegyelmi bizottságába javasolta a mohácsi párt- bizottság, sőt Polgámé eljutott oda, ahova csalc a kommunisták legkivá- lóbbjai juthatnak el, részt vett a párt II. kongresszusán is. így kerülhetett pártiskolára egyik „kiválasztott“ Csordás nevezetű ’s, akinek két SS sógora van Nyugat-Németországban, ígv kerülhetett funkcióba Néme-th- Vargáné aki feketézésért volt elítél­ve és a tanulóváros ellátását szabo­tálta az utóbbi időben. A pártbizottság nem támaszkodott a becsületes munkásokra, ahogyan nem harcolt az ellenség ellen és ez meglátszott a pártalapszervezetek munkáján is, amelyekben megvolt az erő, hogy a hibákat kijavítsák. fel­tárják, de a munka megjavításához nem kaptak segítséget és így történ­hetett meg az, hogy Il-es körzeti pártszervezet még ma is elnézi, hogy a kulák Ozvaid a BELSPED vállalat­vezetője. két „semminek“ tekintette a párt- bizottság, a tanács munkáját nem se­gítette, nem bírálta és ahogy Vértes elvtárs, a városi tanács titkára Hoz­zászólásában mondta: nA segítség és a bírálat felszínes volt, a hibáknál felvetették, hogy az ellenség keze van az ügyben, de addig már nem mentek el, hogy megkeressék az ellenséget.“ Liberális volt a pártbizottság, el­nézte, hogy a téglagyárban nyilván­valóan ellenséges munka miatt ne tel­jesítsék a tervet, elnézte, hogy ezer­szám vesszen kárba az esőtől a még ki nem égetett tégla, holott tudta a pártbizottság, hogy nagy békemü­vünknek Sztálinvárosnak szállít a gyár. De elnézte az olyan hibákat is. hogy Tótli eCviársnö, a tanács clnöse nem harcolt a törvény betartásáért, hogy a kulákok elvégezték-e határ­időre a munkákat. Elhanyagolták a pártszervezetek erősítését Ahogy elhanyagolta a pártbizottság a felemelt ötéves terv végrehajtásáéit folyó harcot és a más feladatokat, úgy hanyagolta el munkájának alap ját, a szocializmus építésének alap ját, a párt erősítését is. Az egy év alatt felvett 160 tag­jelöltből mindössze 14 volt egyé­nileg dolgozó paraszt „Pártszervezeteinkben 108 tagol vet­tünk fel az év folyamán és a tagjelöl­tekké’. való foglalkozás hiányát mu­latja az, hogy 200 körül van azoknak a tagjelöl'ebnek a száma, akik meg 1010-ben lettek tagjelöltek“ — mond­ta Vollár elvtárs. De a pártoktaláshan sem javította ki a pártbizottság a tavalyi hibákat, sőt még azokat sütvosbítolla. olyan elemeket javasoltak pártisko.ára, mint Tóbiás Ede, akinek fcleséee volskbundisla volt. Olyanokat állító'- lak be politikai iskola vezetőknek, akik — mint Imre Gyula, mint R11- íruVn elvtárs — nem tartják fontos­nak a párttagság nevelését, a marxis­ta-leninista képzéséi, nem járnak ei propagandista szemináriumra. A mohácsi pártbizottság beszá­molóin azonban csak részben tár­ta fel a hiányosságokat, nlaoiai ban a hozzászólások mutalták meg, bogv hova süllyed az a párl- funkcionárlus, r.kl öntelt. aki kri tikátlan légkört teremt maga kö­rül, aki elszakad a munkásosztálytól, aki ezzel egviilt gyengíti szocializími. építésének egyik alapve ü követeimé­Az eredményeket a kommunisták, a becsületes dolgozók érték el, akik megértették a felsőbb pártszervek útmutatását A kommunisták és becsületes dolgozók erősítették a munkás-paraszt szövetséget, de ezt a pártbizottság elhanyagolta A Pécsi Nemzeti Színházban szerepel az Államvédelmi Hatóság 160 tagú Központi Ének- és Táncegyüttese Pénteken érkezik Pécsre az Állam­védelmi Hatóság Központi Ének- és Táncegyüttese, hogy műsort adjon üzemeink legkiválóbb dolgozói, a be­gyűjtésben élenjáró dolgozó parasz­tok és a fegyveres erők tagjai részére. Az Államvédelmi Hatóság azért hozta létre Központi Ének- és Tánc- együttesét, hogy kivegye részét a bé- krliarchól a kultúra frontján is, a szocialista-realista művészet fegyverét adva a széles dolgozó tömegek kezébe. Dolgozóink nagy szeretettel várják az Államvédelmi Hatóság együttesé­nek felléptét. Ez a szeretet természe­tes is, hiszen úgy az Államvédelmi Hatóság egészének, mint az együttesé­nek tagjai is a munkásosztály, a dol­gozó parasztság sorai közül kerüllek líi, a dolgozó tömegekkel élnek és dol­goznak. Bizonyos, hogy a péesl sze­replés az Államvédelmi Hatóság és a dolgozó tömegek szoros kapcsolatá­nak további elmélyülését eredményezi majd. Az együttes két napig szerepel Pé­csett. Előadásait a Pécsi Nemzett Színházban tartja. Az első előadás 24- én, délután négy órakor, a más 'k 25- én, délelőtt 10 órakor kezdődik. A por cellán gyári verseny nyilvánosságáról Hiába keresik a dolgozók a Por- cellángyárban a legújabb eredmé­nyeiket, nem találják, mert a be­járat melletti és a műhelyekben lévő versenytáblák üresek, ha pe­dig nem, akkor a szeptember havi eredmények olvashatók rajta. A műhelyek falain sokhelyütt még április havi villó.mokat látni. Igen elmaradtak .az idővel a Porcellángyárban és ez azt mutat­ja, hogy Gájer elvtárs, az üzem termelési és verseny felelőse mun­káját nem végzi jól. Ezelőtt néhány hónappal a han­goshíradó is üzemben voll, most meg sem mukkan. Azelőtt a mik­rofon az UB irodájában volt. Innen elvitette Gajer elvtárs. mert „nem tudott ettől dolgozni.“ Áthelyez­ték egy másik szobába, most azért nem működik, „mert messze van.“ Gájer elvtárs elhanyagolja a ver­seny nyilvántartását, de mulasztá­sáért nem egyedül ő a felelős. Szás7 elvtárs, az UB titkára azt mondja: ,Rám csak az irányítás tartozik“ és úgy gondolja, elég, ha néhány szóval megmondja: Szorgalmazni kell a verseny nyil­vánosságát. Ez tévedés Szász elv- társ. Az UB titkárának nemcsak az irányítás, hanem a7 ellenőrzés is a feladata és ez az, amit dlmu­laszt. nyét, a proletár diktatúrát. A saját hibáit, megpróbálta feltárni Vollár elvtárs. de — ahogyan Békési elvtárs rámutatott: „Vollár elvtárs önbírá­lata nem volt elég őszinte. Amikor a maga hibáit kellett feltárni, akkor akadozott, látszott. rajta, nehezére esik, de amikor a felsőbb, vagy az al­sóbb szerveket bírálta, hangja meg­változott, keményebb lett, olyan let! amilyennek az önbirálainái kellett volna lenni**. Bátor, harco§ bírálatok a vita során í Vollár elvtárs, a beszámolójának végén elmondta: „A vezetőségválaszló taggyűlések után pártszervezeteink minőségileg is megerősödtek, a veze­tésbe új, harcos, a munkában ki­tűnt friss erők kerültek, a bizonyta­lan, opportunista elemeket kisöpörték. Olyan légkört teremtettek löbbhs- lyiitt, mint a magasépítésnél, ahol az ellenség emberei lelepleződtek, ahol leleplezték FüCöp Jánosi, akinek kutáko-k a rokonai.“ Ez a légikör megmutatkozott a hoz­zászólásokban. A mohácsi kommunisták küldöt­tei bátran, keményen bíráltak, nem takargatták el a hibákat. Olyas súlyos mulasztásokat vetettek fel. mint Nagy József elvtárs a ta­nulóvárosból, hogy három .hónapja Leküldték a mohácsi pártbizottságra három tagfelvételi és három kizárási javaslatot, de annak sorsáról a mai napig sem tudnak semmit. Hangsú­lyozta, hogy a DISZ, az MNDSZ, ha fel­adatot kapott, azt jól elvégezte, de ezt az erőt elhanyagolta a párt bi^bttság. Varga Istvánná elvtárs, a II. körzeti pártszervezettől ismertette a pártért?- kea’.elet: „Mióta megválasztották ná­lunk az új pártvezetőséget, még sen­ki nem jött segíteni a városi párt­bizottságtó'.“. vagy amit Marton elv­társ, a mezőgazdasági technikum kom­munistáinak küldötte mondott: „1950- ben alakult meg nálunk a pártszerve­zet, de a városi pártbizottságtól sen­ki nem jött azóta sem segíteni, sem ellenőrizni“. Kosa Gyula elvtárs a referátumát egészítette ki, amikor fel­tárta: „A városi pártbizottság nem tu­datosította a város dolgozóiban a bé­ketábor eredményeit, a nemzetközi helyzet élesedését**. Dráb Gyula elvtárs felsorolta: „A munkásosztály lebecsüléséből, a parasztság, a dél­szláv dolgozók elhanyagolásából és a már felsorolt hibákból származnak az olyan súlyos esetek, hogy a Mo­hácsi Selyemgyár vállalatvezetője úgy beszél a dolgozókkal: „Kirúgom, hogy a nyakát töri". A városi pártbizottság azt mondta állandóan, hogy „nincs káder“. Van káder elvtársak, ezt mii tátják azok az eredmények, amelyet a dolgozók elértek, de azért nem volt káder, mert egyes kispolgári, ingadozó elemek tá­voltartották a becsületes dolgo­zókat a párttól. Ez azért fordulhatott elő, mert a pártbizottság elefántcsont toronyba iilt, mert pókhálóként vetette maga’ körül a kispolgári elemekkel. Ezért sikkadhatott el olyan alapvetően fon­tos kérdés, hogy elmulasztották a Tilo-bandája elleni harc tudatosítását, fokozását“. Virág Mihályné elvtárs, a selyemgyárból így egészítette ki- „Ná­lunk a vállatvezető nem megy poli­tikai iskolára, lebecsüli az eívtársa- kat, lebecsüli a párttitkárt, mert sze­rinte azok „fejletlenek** és kijelentet­te, hogy nem fogad el semmiféle irá­nyítást a párttilkáriól, de magától a városi pártbizottságtól sem, mert ne­ki a minisztérium a felettese“. A mohácsi kommunisták, becsületes dolgozók érzik a felelőssegüket, ki is javítják a hibákat Így beszélt a 19 hozzászóló elvtárs nagy része. Volt erejük a küldötteknek, raj­tuk keresztül a párttagságnak, a becsületes dolgozóknak, hogy fel­tárják a hiányosságokat, hogy utat mutassanak a hibák kijaví­tására. Ez 3.7. az erő, amelyre nem támasz­kodott a pártbizottság, elnyomta, megakadályozta, hogy a dolgozók ál­landóan újra és újra felvessék a hi­bákat. Ennek ellenére a pártértekezlet megmutatta, hogy .Mohács város kommunistái érez­ték és érzik is a felelősségüket, mert Fridman Sándor elvtárs is hang­súlyozta hozzászólásában: „Ezeket a hiányosságokat előlit) kellel; volna már feltárnunk, indulásában kellel' volna kitépni a gyökerét“ és ahogyan Kosa Gyula elvtárs felvetette: „Mi bíráljuk a pártbizottság munkáját, de még nem vetettük fel eléggé a mi felelősségünket is“. Ezekkel a hozzászólásokkal egyet­értettek a küldöttek, bizonyította 1 lelkes taps is, de bizonyítják azok az eredmények, amelyeket elértek a vá­ros kommunistái, becsületes dolgozói Ebből kell a mohácsi kommunis'ák- nak leszűrni a fő tanulságot, azt. hogy egy pillanatra sem tűrjék el lő!) hé a bírálat elnyomását, ne hagyják, hogy az opportunizmus fertője ura! kadjon c' munkájúik felett. A mahne«! kommunistáknak voll erejük ahhoz, hogy feltárjak a hibákat, volt erejük ahhoz, hogy döntsenek, kit válasszanak meg a pártválasztmányba. öt jelöltet, Vollár János, Tóth Vin- céné, Ribl János, Németh Árpádné és Gulyás Péter elvtársak jelölését elutasították. Nem tartották méltónak őkel. hogy továbbra is vezessék, irá­nyítsák Mohács kommunistáit. Mohács kommunistái harcosan, lát­va maguk előtt a feladatoka , olvan pár'választmányt választottak, am elv az eddiginél jobban fog harcolni a szocializmus építéséért, úgy hatá- roz'ak. hogy olyan elvtársak vezessék munkájukat, akik képesek arra, hogy azokat a eél- kitfizé.scfret, amelyet az egész párt­tagság a vezetőségválaszló tag­gyűléseken, a pártértckezleieken maga elé tűzött, meg is valósít­hassák. Tanulságos minden kommunista, minden párttitkár és pártfunkejoná- rius számára a mohácsi pávtértekez- lei. ametv megmutatta, hogy mily-n sűlvos hibákat követ el az, aki nem a dolgozó népre, a szilárd becsüle­tes, osztálvhű emberekre támaszko­dik munkájában. Azokat a hibákat; amelyeket a párlér'rrkezlt' feltárt, a nár'bizottság és Vóliár elvtárs mun­kájában ki lehet és ki is kell javítani, ehhez u'al mulat az elfogadott hatá­rozati javaslat, segítőnek a hibákat kijavítani Mohács város kommunistái és becsületes dolgozói. Kászon József

Next

/
Thumbnails
Contents