Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-21 / 271. szám
1951 NOVEMBER 21 NAPLÓ pAri és párté pit és * A mohácsi pártértekezlet küldöttei bátor bírálattal feltárták a városi pártbizottság munkájában előfordult hiányosságokat, utat mutattak a hibák kijavítására „Kívánjuk, hogy a pártértekezlet olyan munkát végezzen, hogy még szilárdabbá, egységesebbé, hatalmasabbá tegye pártunkat, győzelmeink szervezőjét. A beszámolóban és vitában szólaltassák meg a tömegek hang_ ját is, érvényesüljön Sztálin elvtárs mondása: „A párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és önkritikától, ha nem palástolja el a munkájában előforduló hibákat ás fogyatékosságokat, ha kádereit, a pártmunka hibáin tanítja, neveli“... Válasszanak olyan vezetőséget, amely a jövőben szoroJogos volt Mohács város kommu- »Istáinak és becsületes dolgozóinak ez a. kívánsága. Pártáink Politikai Bizottsága ez év január 18-án határozatot hozott az.MDP Baranyamegyei PártbízottságAnalk munkájáról, amelyben feltárta a megyében folyó párt- munka fogyatékosságait, megmutatta b, bábák kijavításának módját. Ez év januárjától a PB-határozat szellemében, a Baranyamegyei Pártbizottság segítségével a kommunisták lelkes munkája nyomán javult a pártmunlca, a határozatban feltárt hiányosságok harc közben részben kijavííódtak. Ez azonban nem történt meg a Mohács város; pártbizottságnál és ahogy a vitában' felszólaló Békési László elv. társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. titkára hangsúlyozta: „A Politikai Bizottság feltárta azokat a hiányosságokat ez év januárjában, amelyek itt megvannak a pártmunka területén és hogy ezen a téren javulás nem igen mutatkozik még sútyosbítja a pártbizottság felelősségét.“ Békési e'.vtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Mohács városi pártbizottság munkájában meglevő hiányosságokért nemcsak a pártbizottság a felelős, hanem felelős érte a pártbizottság választmánya. a Mohács járási pártbizottság, de felelős érbe a Baranyamegyci Pártbizottság is. A továbbiakba,, így folytatta Békési elvtárs: „A megYei pártbizottság kiértékelte a mohácsi kommunisták munkáját és a megállapítás az, hogy Mohács kommunistái, becsületes dolgozói jól harcoltak a szocializmus építéséért.“ Vollár elvtárs,' a pártbizottság titkára, számolt be a pártbizottság egyéves munkájáról: ,.üzemeink dolgozóinak öntudata növekedett, versenvmoz- galmgnk kiszélesedett“ és ennek eredménye: „A selyemgyár harmadik negyedévi tervet 118. a bőrgyár 100.8, a magasépítés 110.7, a gépgyár 110 százalékra teljesítene...“ „Dolgozó parasztságunk viszonya javult az államhoz, az állami legyelcmhez, az aratási és cséplést három héttel előbb fejeztük be, mint tavaly. November 7-re javult a begyűjtés lendülete és takarmánYgabonából 137, kukoricából 107 százalékra teljesítették tervüket.“ Több ilyen eredményt sorolt fel még Vollár elvtárs, majd azt hangsúlyozta: Ezek az eredmények csak kérészben érintik a pártbizottság munkáját, mert a? eredményeket a kommunisták. a becsületes dolgozók érték el, akik megértették a. párt Központi Vezetőségének útmutatását, magukévá tették a Szabad Nép, a megyei pártbizottság, a megyei pártsaj'tó segítségét és ezzel a segítséggel születtek az olyan szép eredmények, mint amilyeneket elértek a selyemgyári dől. gozók, a bőrgyári mirnkások és a többi területeken dolgozó kommunisták, becsületes dolgozók. Bizonyítja jó munkájukat, lelkesedésüket a szocializmus építéséért az az eredmény, hogy túlteljesítették terveiket, hogy a dolgozó parasztok 100 százalékon felül 'teljesítették beadási kötelezettségüket így van, „„ a valóságban és ehhez a felismeréshez csak a pártértekezlet előtti napon jutott el Vollár elvtárs, akinek az lett volna a feladata, hogy Mohács városába,, úgy irányítsa a pártbizottság munkáját, hogy annak nyomában megszilárduljon a munkás-paraszt szövetség, hogy elmé •'lyiiljön a pártdemoikrácia, a bírálat és önhírálat alkalmazása, hogy érvényesüljön a dolgozók kezdeményezése, hogy feltárja a határszéli város szomszédságában leselkedő Tito-ban- da gaztetteit, hogy felismeri esse egész Mohács becsületes dolgozóival, hogy a Tito-banda elleni harc. harc a szocializmus építéséért. Ezeket eamlasz. tóttá a pártbizottság és elhanyagolta s délszláv dolgozók felé folytatandó politikai nevelő munkát; bűnös hanyagsággal nem segítették a magyarországi délszlávok lapja, a „Nase No- vjne“ terjesztését, n.em nevelték a dolgozókat az ellenségelleni gyűlöletre. éberségre. Ilyen súlyos mulasztások történtek az elmúlt egy év n-lait « mohácsi pártbizottságon annak el'e- nére, hogy a megyei pártbizottság és sabban tartja kapcsolatait a dolgozó néppel, akikhez teljes bizalommal fordulhat minden pártonkívüli dolgozó is.“ így köszöntötte többek között a Mohácsi Selyemgyár küldöttsége a Magyar Dolgozók Pártja Mohács városi Pártbizottságának pártértekezletét, amely vasárnap zajlott ile. Az a lelkes taps, amely válaszolt a Mohácsi Se- lyemgyár küldöttségének üdvözlésére megmutatta, hogy a selyemgyári küldöttek véleménye egész Mohács kommunistáinak, becsületes dolgozóinak véleménye is. a megyei pártváHasztaiány többízben bírálta, figyelmeztette, felelősségire- vontia a hibák elkövetőjét, — így Vollár elvtársat is, — de ennek dacára sem javították ki a hibákat és a hibák kiindulópontja maga Vollár elvtárs, aki mint mondta: „ezek a hibák a pártbizottságon belüli kritikát- lan légkörből erednek, abból, hogy munkánkban nem az egyszerű, becsületes dolgozókra, hanem az ingatag elemekre támaszkodtunk. Ezért a szellemért én vagyok a felelős, mert nem bíráltam munkatársaim munkáját és fölényes, elvtársiatlan magatartásom elriasztotta őket az én munkám bí rálatától“. Vollár elvtárs lebecsülte a munkásosztályt Ebből a pártszerűtilen légkörből ered az. hogy Vollár elvtárs olyan nézeteket váltott: A selyemgyári dolgozókra nem lehet támaszkodni, mert ott „a klerikális reakció befolyása alatt vannak a dolgozók“, hogy a téglagyári dolgozókra azért nem lehet támaszkodni, mert volksbundistáka bőrgyári dolgozókra azért nem, mert ott „jobboldali szociál-demokTaták“ A mohácsi kommunisták az elmúl’, egy év alatt nagyot fejlődtek. Számos helyen, így a tanúlóváros párt- szervezetében sem nézték el a pártija nem való elemek aknamunkáját, kisöpörték őket. A fejlődéssel együtt a kommunisták és becsületes dolgozók erősítették a munkás- paraszt szövetséget így a tanúlóváros fiataljai 44.000 órát töltöttek el gyapoíszcdéssel, a mezőgazdasági technikum fiataljai 120 mázsa gyapotot szedtek le és a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában ott meneteltek az első sorokban a Selyemgyár, a Bőrgyár és a többi üzemek kommunistái, becsületes dolgozói, de számos esetben olt voltak a becsületes dolgozó kisemberek is. Sok ilyen példa van még. De a pártbiozttság nem szilárdítot- la a munkás-paraszt szövetséget. így a helybeli földművesszövelkezetlől egvízben sem kérdezte meg, hogyan megy a begyűjtés, kik azok az elemek, akik átveszik a terményeket. Pedig a begyűjtésben három földnni- vesszövetkezeti vezetőt is leváltottak, mert ellenséges munkát végeztek. „Nem segítették a földművesszövel- kezetet, mert eluralkodott az az ellenséges nézet, amit a városban lévő ellenség híresztel, hogy a .földműves- szövetkezet kapitalista vállalkozás.'' Ezt az ellenséges nézetei tudomásul vette és részben magáévá tette a pártbizottság is“ — mondta többek között hozzászólásában Vcisz elvtárs, a földmű vesszővé tk özet vezetője. Pintér elvlársnő így egészítette ki: „A városi pártbizottság elszakadt a dolgozó parasztoktól, pedig a tszcs-k. a dolgozó parasztok várták és várják a segítségei. Ahogyan nem kaptak segítségét a dolgozók, úgy nem kaplak a pár'.szerve zetek sem. Rihán szétszéledi a pártszervezet, nem kaplak tagsági bélyeget, nem volt vezetőjük, nem gondoskodóit a városi bizottság arról, hogy legyen.“ Nem harcoltak az ellenség ellen ■ tAz ellenség üzemeinkben sok kárt okozott, mert a pártbizottság nem az üzemi dolgozókra támaszkodott. Sok esetben a kispolgári aktívák .mentek instruálni az üzemi szervezeteket, de oda már elferdítve vitték a feladatokat és bennünket is az ü szempon - jaiknak megfelelően tájékoz attak’* — mondta Vollár elvtárs, a beszámoló során. Ide vezetett a mohácsi pártbizottságon a munkás-paraszt szövetség lebecsülése, a munkásosztály lebecsülése. Ez aztán végig ment az egész párlmuiikán. A tömegszervezetevarrnak. Vollár e'.vtárs a valóságot mondta, amikor kifejtette: .,Ez a munkásosztály lebecsülését jelenti és a kispolgári elemeknek a munkásosztály fölé valló helyezését, ami nem vezethet máshova, mint a munkásosztálytól való elszakadáshoz.“ a kispolgári elemekre való „támaszkodás“ ki. váltotta azt, hogy olyan elemek, mint Imre Gyula — akinek múltját még a ma; napig sem tudták tisztázni, hónapokig tartotta szekrényében bezárva a délszláv dolgozóknak írt brosúrákat. Imre Gyula, mint a párt- bizottság aktívája a jugoszláv emigránsok gyűlésére nem a délszláv dolgozókat szervezte, hanem a mohácsi tanulóváros fiataljait, mert az köny- nyebb volt, halott azok a fiatalok meg sem értették a délszláv nyelvet. A pártbizottság nem támaszkodott a becsületes munkásokra, ezért történhetett meg az, hogy Polgámé két éven keresztül elhallgatta, hogy bátyja német katona volt és ezt a Polgár, nét a megyei pártb'zotteág fegyelmi bizottságába javasolta a mohácsi párt- bizottság, sőt Polgámé eljutott oda, ahova csalc a kommunisták legkivá- lóbbjai juthatnak el, részt vett a párt II. kongresszusán is. így kerülhetett pártiskolára egyik „kiválasztott“ Csordás nevezetű ’s, akinek két SS sógora van Nyugat-Németországban, ígv kerülhetett funkcióba Néme-th- Vargáné aki feketézésért volt elítélve és a tanulóváros ellátását szabotálta az utóbbi időben. A pártbizottság nem támaszkodott a becsületes munkásokra, ahogyan nem harcolt az ellenség ellen és ez meglátszott a pártalapszervezetek munkáján is, amelyekben megvolt az erő, hogy a hibákat kijavítsák. feltárják, de a munka megjavításához nem kaptak segítséget és így történhetett meg az, hogy Il-es körzeti pártszervezet még ma is elnézi, hogy a kulák Ozvaid a BELSPED vállalatvezetője. két „semminek“ tekintette a párt- bizottság, a tanács munkáját nem segítette, nem bírálta és ahogy Vértes elvtárs, a városi tanács titkára Hozzászólásában mondta: nA segítség és a bírálat felszínes volt, a hibáknál felvetették, hogy az ellenség keze van az ügyben, de addig már nem mentek el, hogy megkeressék az ellenséget.“ Liberális volt a pártbizottság, elnézte, hogy a téglagyárban nyilvánvalóan ellenséges munka miatt ne teljesítsék a tervet, elnézte, hogy ezerszám vesszen kárba az esőtől a még ki nem égetett tégla, holott tudta a pártbizottság, hogy nagy békemüvünknek Sztálinvárosnak szállít a gyár. De elnézte az olyan hibákat is. hogy Tótli eCviársnö, a tanács clnöse nem harcolt a törvény betartásáért, hogy a kulákok elvégezték-e határidőre a munkákat. Elhanyagolták a pártszervezetek erősítését Ahogy elhanyagolta a pártbizottság a felemelt ötéves terv végrehajtásáéit folyó harcot és a más feladatokat, úgy hanyagolta el munkájának alap ját, a szocializmus építésének alap ját, a párt erősítését is. Az egy év alatt felvett 160 tagjelöltből mindössze 14 volt egyénileg dolgozó paraszt „Pártszervezeteinkben 108 tagol vettünk fel az év folyamán és a tagjelöltekké’. való foglalkozás hiányát mulatja az, hogy 200 körül van azoknak a tagjelöl'ebnek a száma, akik meg 1010-ben lettek tagjelöltek“ — mondta Vollár elvtárs. De a pártoktaláshan sem javította ki a pártbizottság a tavalyi hibákat, sőt még azokat sütvosbítolla. olyan elemeket javasoltak pártisko.ára, mint Tóbiás Ede, akinek fcleséee volskbundisla volt. Olyanokat állító'- lak be politikai iskola vezetőknek, akik — mint Imre Gyula, mint R11- íruVn elvtárs — nem tartják fontosnak a párttagság nevelését, a marxista-leninista képzéséi, nem járnak ei propagandista szemináriumra. A mohácsi pártbizottság beszámolóin azonban csak részben tárta fel a hiányosságokat, nlaoiai ban a hozzászólások mutalták meg, bogv hova süllyed az a párl- funkcionárlus, r.kl öntelt. aki kri tikátlan légkört teremt maga körül, aki elszakad a munkásosztálytól, aki ezzel egviilt gyengíti szocializími. építésének egyik alapve ü követeiméAz eredményeket a kommunisták, a becsületes dolgozók érték el, akik megértették a felsőbb pártszervek útmutatását A kommunisták és becsületes dolgozók erősítették a munkás-paraszt szövetséget, de ezt a pártbizottság elhanyagolta A Pécsi Nemzeti Színházban szerepel az Államvédelmi Hatóság 160 tagú Központi Ének- és Táncegyüttese Pénteken érkezik Pécsre az Államvédelmi Hatóság Központi Ének- és Táncegyüttese, hogy műsort adjon üzemeink legkiválóbb dolgozói, a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok és a fegyveres erők tagjai részére. Az Államvédelmi Hatóság azért hozta létre Központi Ének- és Tánc- együttesét, hogy kivegye részét a bé- krliarchól a kultúra frontján is, a szocialista-realista művészet fegyverét adva a széles dolgozó tömegek kezébe. Dolgozóink nagy szeretettel várják az Államvédelmi Hatóság együttesének felléptét. Ez a szeretet természetes is, hiszen úgy az Államvédelmi Hatóság egészének, mint az együttesének tagjai is a munkásosztály, a dolgozó parasztság sorai közül kerüllek líi, a dolgozó tömegekkel élnek és dolgoznak. Bizonyos, hogy a péesl szereplés az Államvédelmi Hatóság és a dolgozó tömegek szoros kapcsolatának további elmélyülését eredményezi majd. Az együttes két napig szerepel Pécsett. Előadásait a Pécsi Nemzett Színházban tartja. Az első előadás 24- én, délután négy órakor, a más 'k 25- én, délelőtt 10 órakor kezdődik. A por cellán gyári verseny nyilvánosságáról Hiába keresik a dolgozók a Por- cellángyárban a legújabb eredményeiket, nem találják, mert a bejárat melletti és a műhelyekben lévő versenytáblák üresek, ha pedig nem, akkor a szeptember havi eredmények olvashatók rajta. A műhelyek falain sokhelyütt még április havi villó.mokat látni. Igen elmaradtak .az idővel a Porcellángyárban és ez azt mutatja, hogy Gájer elvtárs, az üzem termelési és verseny felelőse munkáját nem végzi jól. Ezelőtt néhány hónappal a hangoshíradó is üzemben voll, most meg sem mukkan. Azelőtt a mikrofon az UB irodájában volt. Innen elvitette Gajer elvtárs. mert „nem tudott ettől dolgozni.“ Áthelyezték egy másik szobába, most azért nem működik, „mert messze van.“ Gájer elvtárs elhanyagolja a verseny nyilvántartását, de mulasztásáért nem egyedül ő a felelős. Szás7 elvtárs, az UB titkára azt mondja: ,Rám csak az irányítás tartozik“ és úgy gondolja, elég, ha néhány szóval megmondja: Szorgalmazni kell a verseny nyilvánosságát. Ez tévedés Szász elv- társ. Az UB titkárának nemcsak az irányítás, hanem a7 ellenőrzés is a feladata és ez az, amit dlmulaszt. nyét, a proletár diktatúrát. A saját hibáit, megpróbálta feltárni Vollár elvtárs. de — ahogyan Békési elvtárs rámutatott: „Vollár elvtárs önbírálata nem volt elég őszinte. Amikor a maga hibáit kellett feltárni, akkor akadozott, látszott. rajta, nehezére esik, de amikor a felsőbb, vagy az alsóbb szerveket bírálta, hangja megváltozott, keményebb lett, olyan let! amilyennek az önbirálainái kellett volna lenni**. Bátor, harco§ bírálatok a vita során í Vollár elvtárs, a beszámolójának végén elmondta: „A vezetőségválaszló taggyűlések után pártszervezeteink minőségileg is megerősödtek, a vezetésbe új, harcos, a munkában kitűnt friss erők kerültek, a bizonytalan, opportunista elemeket kisöpörték. Olyan légkört teremtettek löbbhs- lyiitt, mint a magasépítésnél, ahol az ellenség emberei lelepleződtek, ahol leleplezték FüCöp Jánosi, akinek kutáko-k a rokonai.“ Ez a légikör megmutatkozott a hozzászólásokban. A mohácsi kommunisták küldöttei bátran, keményen bíráltak, nem takargatták el a hibákat. Olyas súlyos mulasztásokat vetettek fel. mint Nagy József elvtárs a tanulóvárosból, hogy három .hónapja Leküldték a mohácsi pártbizottságra három tagfelvételi és három kizárási javaslatot, de annak sorsáról a mai napig sem tudnak semmit. Hangsúlyozta, hogy a DISZ, az MNDSZ, ha feladatot kapott, azt jól elvégezte, de ezt az erőt elhanyagolta a párt bi^bttság. Varga Istvánná elvtárs, a II. körzeti pártszervezettől ismertette a pártért?- kea’.elet: „Mióta megválasztották nálunk az új pártvezetőséget, még senki nem jött segíteni a városi pártbizottságtó'.“. vagy amit Marton elvtárs, a mezőgazdasági technikum kommunistáinak küldötte mondott: „1950- ben alakult meg nálunk a pártszervezet, de a városi pártbizottságtól senki nem jött azóta sem segíteni, sem ellenőrizni“. Kosa Gyula elvtárs a referátumát egészítette ki, amikor feltárta: „A városi pártbizottság nem tudatosította a város dolgozóiban a béketábor eredményeit, a nemzetközi helyzet élesedését**. Dráb Gyula elvtárs felsorolta: „A munkásosztály lebecsüléséből, a parasztság, a délszláv dolgozók elhanyagolásából és a már felsorolt hibákból származnak az olyan súlyos esetek, hogy a Mohácsi Selyemgyár vállalatvezetője úgy beszél a dolgozókkal: „Kirúgom, hogy a nyakát töri". A városi pártbizottság azt mondta állandóan, hogy „nincs káder“. Van káder elvtársak, ezt mii tátják azok az eredmények, amelyet a dolgozók elértek, de azért nem volt káder, mert egyes kispolgári, ingadozó elemek távoltartották a becsületes dolgozókat a párttól. Ez azért fordulhatott elő, mert a pártbizottság elefántcsont toronyba iilt, mert pókhálóként vetette maga’ körül a kispolgári elemekkel. Ezért sikkadhatott el olyan alapvetően fontos kérdés, hogy elmulasztották a Tilo-bandája elleni harc tudatosítását, fokozását“. Virág Mihályné elvtárs, a selyemgyárból így egészítette ki- „Nálunk a vállatvezető nem megy politikai iskolára, lebecsüli az eívtársa- kat, lebecsüli a párttitkárt, mert szerinte azok „fejletlenek** és kijelentette, hogy nem fogad el semmiféle irányítást a párttilkáriól, de magától a városi pártbizottságtól sem, mert neki a minisztérium a felettese“. A mohácsi kommunisták, becsületes dolgozók érzik a felelőssegüket, ki is javítják a hibákat Így beszélt a 19 hozzászóló elvtárs nagy része. Volt erejük a küldötteknek, rajtuk keresztül a párttagságnak, a becsületes dolgozóknak, hogy feltárják a hiányosságokat, hogy utat mutassanak a hibák kijavítására. Ez 3.7. az erő, amelyre nem támaszkodott a pártbizottság, elnyomta, megakadályozta, hogy a dolgozók állandóan újra és újra felvessék a hibákat. Ennek ellenére a pártértekezlet megmutatta, hogy .Mohács város kommunistái érezték és érzik is a felelősségüket, mert Fridman Sándor elvtárs is hangsúlyozta hozzászólásában: „Ezeket a hiányosságokat előlit) kellel; volna már feltárnunk, indulásában kellel' volna kitépni a gyökerét“ és ahogyan Kosa Gyula elvtárs felvetette: „Mi bíráljuk a pártbizottság munkáját, de még nem vetettük fel eléggé a mi felelősségünket is“. Ezekkel a hozzászólásokkal egyetértettek a küldöttek, bizonyította 1 lelkes taps is, de bizonyítják azok az eredmények, amelyeket elértek a város kommunistái, becsületes dolgozói Ebből kell a mohácsi kommunis'ák- nak leszűrni a fő tanulságot, azt. hogy egy pillanatra sem tűrjék el lő!) hé a bírálat elnyomását, ne hagyják, hogy az opportunizmus fertője ura! kadjon c' munkájúik felett. A mahne«! kommunistáknak voll erejük ahhoz, hogy feltárjak a hibákat, volt erejük ahhoz, hogy döntsenek, kit válasszanak meg a pártválasztmányba. öt jelöltet, Vollár János, Tóth Vin- céné, Ribl János, Németh Árpádné és Gulyás Péter elvtársak jelölését elutasították. Nem tartották méltónak őkel. hogy továbbra is vezessék, irányítsák Mohács kommunistáit. Mohács kommunistái harcosan, látva maguk előtt a feladatoka , olvan pár'választmányt választottak, am elv az eddiginél jobban fog harcolni a szocializmus építéséért, úgy hatá- roz'ak. hogy olyan elvtársak vezessék munkájukat, akik képesek arra, hogy azokat a eél- kitfizé.scfret, amelyet az egész párttagság a vezetőségválaszló taggyűléseken, a pártértckezleieken maga elé tűzött, meg is valósíthassák. Tanulságos minden kommunista, minden párttitkár és pártfunkejoná- rius számára a mohácsi pávtértekez- lei. ametv megmutatta, hogy mily-n sűlvos hibákat követ el az, aki nem a dolgozó népre, a szilárd becsületes, osztálvhű emberekre támaszkodik munkájában. Azokat a hibákat; amelyeket a párlér'rrkezlt' feltárt, a nár'bizottság és Vóliár elvtárs munkájában ki lehet és ki is kell javítani, ehhez u'al mulat az elfogadott határozati javaslat, segítőnek a hibákat kijavítani Mohács város kommunistái és becsületes dolgozói. Kászon József