Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-21 / 271. szám

2 1951 NOVEMBER it N R P L 6 Csu En-Laj efvtárs, külügyminiszter nyilatkozata a Szovjetunió békejavaslatáró! ROMMEL ÉS CHURCHILL A z amerikai hadlanyaggyároso k nemcsak tank- é» rapiilőgépgyál*- tásbőt szereznek milliárdoka t, pénzt csinálnak a „művészetből“ Is. Howard Hughes amerikai repülő gyáros és olajváltalatvezér „tizes órái­ban", mint a hollywoodi „RKO‘‘ filmstúdió tulajdonosa tevékenykedik. Ilyesfajta kiváló művészeti „szakemberének filmgyárát „dicséri“ a» az új amerikai exportfilm Is, amely a napokban került bemutatásra Lon­donban. A film címe: (tömmel a sivatag rókája1'. Nem nehéz kitalálni, hogy a hollywoodi filmtermek Honiméiról, Hitler egykori tábornokáról, az afri­kai hadtest parancsnokáról szói. A film nemcsak dicsőit! a volt náci tábornokot, hanem „igazolja" is. Valóságos „dicsfénnyel" veszi körül Hit­ler hajdani ..föpeeérét", azt a Romín élt, aki ellen annakidején angol kato­nák harcoltak. ilyen filmeket exportálni Angliába, a cinizmus teteje. Erezhették ezt kissé az amerikai rendezők is, mert megpróbálták „áthidalni*' a dolgokat Ezért spékelték bele a film befejező részébe „happyend"-ként Churchill nyilatkozatát. Ebben Ehurehill megdicséri Rommclt és „lovaginak nevezi Afrika náci hóhérát. Mint ebbői kitűnik, Rommel ..a sivatag rókája“ és Churchill jói meg­férnek egymással a filmen. Két róka — egy pár. LEL A KALAPPAL! A „Canadian Tribune“ című lap megírta., hogy Spector, a kalapgyiT rosok newyorki szervezetének elnöke, nemzetközi értekezlet össze­hívását javasolta, amelynek, feladata, hogy küzdjön a fedetlen fővel járás és — a kommunizmus ellen. Mister Spector beszámolt kilcnchctes nyugat­európai utazásáról és mint világjelenséget tette szóvá, hogy a kalap ki­ment a divatból. Az embereknek mai csak igen kis része visel kalapot, na­gyon sokan hajadonfővel járnak, vagy legfeljebb kis baszk sapkát tesznek a fejükre. Ez nincs rendjén, s ha így megv tovább, a kalapipar dolgozói munkanélküliekké válnak és a kommunistákhoz csatlakoznak. Ezért tehát, Mister Spector véleménye szerint, a fedetlen fővel járás ellen indított küz­delem szorosan összefügg a kommunizmus elleni harccal is. — Küzdjühk a kalapnélküliség cl'en — fejezte be beszédét, — meri aki nem visel kalapot, az — felforgató elem... „Az amerikai életforma“ jelszavai és — a valóság Érdekes cikket írt S. Bazil, a bukaresti Confemporanul című fculturé'i* hetilapban az „amerikai életforma“ jelszavairól amelyeket a„ óceánon túli Göbbelsek sűrűn és harsogva hirdetnek újságban, rádióban, filmen és a propaganda más területein. S. Bazil felsorakoztatja a* amerikai Göbbel- seknek a sok h aszná’attól már recsegövé vált, nehezen keringő gramofon­lemezeit, de ugyanakkor megmutatja — a valóságot is. „Amerikában bárki meggazdagodhat“ Peking (Uj Kína) Csu En-Laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere no­vember 18-án nyila kozott a .Szovjet­unió kormányának az ENSZ közgyű­lése 6. ülésszakán előterjesztett négy pontból álló békejavaslatáról. A nyilatkozat bevezető részében Csu En-Laj elvlárs. külügyminiszter közölte: a Kínai Népköztársaság köz- pon i népi kormánya felbalalmaz'.a annak kijelentéséi-'', hogy teljes mér­tékben egyetért a szovjet kormány négy pontból - álló békejavaslatával, amelyet A. .1. Visinszkij, az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakán, november 8 án előterjesztett. A központi népi kormány ágy véli, — folytatta Csu En-Laj elvtárs, — hogy a szovjet kormány négy pontból álló békejavaslala a leg­hatásosabb és a legészszerűbb ja­vaslat az újabb világháború ve­szélyének elhárítására, valamint a nemzetközi béke és biztonság meg­szilárdítására. Ezzel ellentétben az Egyesült Államok, Nagybri'amtia és Franciaország ja­vaslata kétszínű politikát képvisel és célja, hogy a fegyverzet úgynevezett csökkentéséről szóló iircs szóbeszéd del leplezze a javasllal előterjesz­tőinek fokozódó háborús előkészüle­teit. Csu En-Laj e.v'árs ezután hangsú­lyozta : A Kínai Népköztársaság kormánya határozóitan támogatja a béke védel­mének politikáját és határozottan szembeszáll a háborús uszítás poli1 i- ka.jávnl. A kinai nép támogatja az ENSZ alapokmányát, úgy véli, hogy az. ENSZ-nck a béke védelmét szol­gáló szervezetnek, nem pedig a há­borús uszítás szervezetének kell len­nie. Az ENSZ közgyűlésének G. ülés­szaka csak azzal állíthatja helyre az ENSZ tekintélyéi, ha szilár­dan elutasítja az Egyesült Álla­mok kormányának háborúra uszí­tó politikáját és ieljes egészében elfogadja a szovjet kormány beke- pnliiikáját. A nyilatkozat további részében Csu En-Laj elvtárs rávilágított az Egye­süli Államok kormányának a máso­dik világháború befejezése óta folyta­tott világuraínii .törekvéseire, egv új agressziós háború bűnös előkészítésé­vé'. kapcsolatos mesterkedéseire. Majd kijelentene: a Kínái Népköztársaság kormánya meg van győződve róla, hogy egy — valamennyi ország kor­mánya mik részvételével megtartandó világértekezlet — amely megvizsgálná a fegyveres erők és a fegyverzet csök­kentésének, az atomfegyver eltiltása link, valamint e tilalom végrehajtása ■fölötti nemzetközi ellenőrzésnek kér­dését — nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség megszünteté­séhez és ezzel megkönnyítené a vi­lág békéjének megvalósulását, A koreai kérdés ma legnagyobb mértékben foglalkoz­tatja a világ népeit — folytatta a nyi­latkozatát Csu En-Laj elvtárs. Az Egyesült Államoknak és csat­lósainak az ENSZ bitorolt zász-, Jajával a koreai nép ellen végre­hajtott agressziója: igazságtalan háború. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságnak az Egyesült Államok kor­mánya és csa'Iósai ellen viselt ellen­állási háborúja: igazságos háború. A kínai nép forrón szereti a békét és forrón szereti az igazságot. Mi nem avatkozunk be más országok ügyeibe, de sohasem fogunk eltűrni imperia­lista agressziót országunk ellen. A kinai külügyminiszter ezután hangoztatta: a kínai nép ugyanúgy kiállót! a koreai kérdés békés rendezése mellett, mint ahogyan azt a szov­jet nép tette. A tárgyalások ed- dfsl sikertelensége az Egyesült Államok kormánya ohstrukelőjá- nak szahotálásának és őszintesége hiányának következménye. Az Egyesült Államok komiánva bel­politikai és nemzetközi okoklxv! meg­kísérelte, hogy a lehelő legnagyobb mértékben elnyújtsa a tárgyalásokat, sőt meghiúsítsa azokat, s hogy fenn­tartsa a nemzetközi feszültséget s megkönnyítse a háborús előkészületek fokozását szolgáló terveinek megvaló­sulását. Csu En-Laj elvtars ezután rámuta­tott, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya teljes egé­szében támogatja a Szovje.unió kor­mányának az ENSZ közgyűlés 6. ülés­szakán a koreai kérdés rendezésére előterjesztett javaslatát és lehetséges­nek tartja, hogy a koreai kérdés bé­kés rendezésének első lépéseként fegy­verszüneti egyezmény jöjjön létre fel­téve, ha az Egyesült Államok kor­mánya hajlandó ezt a kérdést tisz­tességes és méltányos alapon rendez­ni. Ellenkező esetben lehetetlen a meg­egyezés. Nyilatkozatának befejező részében Csu En-Laj elvtárs kijelentette: Napjainkban semmilyen nemzet­közi jelentőségű problémát sem lehet a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság részvétele nélkül megoldani. Ezért a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya teljes mérték­ben egyetért a szovjet kormánynak az ENSZ közgyűlés 6. ülésszakán elő­terjeszteti azzal a javaslatával, hogy az öt nagyhatalom — a Kínai Nép­köztársaság, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország — kössön egymással béke­egyezményt. Az öthatalmi békeegyezmény létrejötte és minden békeszerető nép csatlakozása elősegíti a jelenlegi nem­közi helyzet sok fontos és bonyolult problémájának békés megoldását. A kínai külügyminiszter végül meg­állapította: a szovjet kormánynak az elmúlt 34 esztendő alatt a szocialista és a kapitalista országok békés együttélésének megvalósulásáért folytatott következetes hékcpoli- tikája: a világ békéjének leg­reálisabb alapja. A kínai nép nemcsak követeli a bé­két, hanem őszintén hiszi, hogy po­litikai, gazdasági és honvédelmi ereje meg tudja szilárdítani a világ béke- szerető népeinek sorait és a béke megvédését. A kinai nép mélységes meggyőződése, hogy a két nagy szö­vetséges: a Szovjetunió és Kína — a népi demokráciák és valamennyi bé­keszerető nép egysége biztosítja a béke győzelmét a háború felett. — hirdetik a Wall Street bértollno- kai. s példaképpen felhozzák az egy­kori pincért, az újságárust és a cipő- tisztítót. Nem baj, hogy történetük már ezerféle variációban kering a tő­kés világban, ez nem tartja vissza őket az — ezeregyedik variációtól. Szükség van erre a délibáb csillogta­tásra, ez is egyik módjuk, hogy még jobban hajszolják a munkásokat, a. karriereket általánosságban festik le, pedig érdekes és tanulságos megnéz­ni. néhány valóban megtörtént gazda- sági karrier, vagy meggazdagodás — kulisszatitkait. Nézzük meg például a következő pénzügyi „regényeket“: A milliárdos Morgan család meg­gazdagodásának alapja az ócskavas volt. Jó összeköttetéseikkel ócska­vasként olcsó áron megvették, az el­avult fegyvereket, az amerikai állam­tól, s ugyanezeket néhánv év múlva az amerikai hadseregnek mint — úja­kat adták el. Holmes, az USA londoni nagyköve­te és Stettfnius volt külügyminiszter 1947-ben öt kőolajtároló berendezést vásárolt a hadseregtől 100.000 dollá­rért. Ugyanezt 1950-ben eladta az ál­lamnak — 3 millió dollárért.. Lám, milyen egyszerű Amerikában a meggazdagodás titka. November 18-án Tiranában ünnepélyes keretek közölt írták alá a magyar-albán kulturális egyezményt Amerikában nincsenek monopóliumok“ Az egyezményt aábán részről Mihail Prifti kü’-ügyminiszterhelyottes, ma­gvar részről Mihályfi Emó népműve­lési miniszterhelyettes írta alá. Az egyezmény aláírásakor mondott beszédében Mihail Prifti kiilügymi­niszterhelyettes a., Albán Népköztár­saság kormánya és az ailbán nép ne­vében nagy örömmel üdvözölte az egyezmény megkötését, amely kifeje. zj az albán és a magyar nép testvéri kapcsolatait és egybe.n jelentősen megerősíti a két nép baráti kapcsola­tait. Mihail Prifti rámutatott arra, hogy «z albán népet ősi baráti kapcsolatok fűzik a testvéri magyar néphez, azon­ban az. évszázados Ottoman elnyomás és a múlt népelnyomó rendszerei meg­szakították a két nép baráti kapcso­latainak fejlődését. „Csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után született újjá népeink szabadságának és függetleriségének reménye — mon­dotta —, és csupán a hataumas Szov­jetunió és dicső hadseregének a fa­sizmus fölött aratott történelmi győ. ze ma után nyerték el népeink sza­badságukat és függetlenségüket.“ ,.Az egyezmény — mondotta befe­jezésül Mihail Prifti, — amelyet ma Irtunk alá, jelentős hozzájárulás'a bé­ke védelméért folytatott harchoz, amelyet ■ népeink a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezetésével folytatnak az angol-amerikai imperia’ista hábo­rús uszítok és ügynökeik; a belgrádi Htoisták. az athéni és római fasisz­tád ellen.“ ‘Mihályfi Emö népművelési minisz- térhelyettes válaszbeszédében tolmá­csolta a magyar nép, Rákosi Mátyás népének forró szeretőiét és baráti üd­vözlejét Enver Hodzsa hős albán nő­nének. Ezután ismertette Azokat a kulturális kapcso'atokat. amelyek a két ország között n felsza­badulás óta kifejlődtek. ..Most a» kul­turális egyezmény megkötésével — mondotta Mihályfi Ernő —, ezeket a kapcsolatokat tervszerűen fokozhat. Juk és fokozni fogjuk, mert tudjuk, bogy a népeink közötti kulturális együttműködés mindkét országban segíteni és gyorsítani fogja a kultu­rális forradalom kibontakozását és fejlődését.“ Beszéde további részében hangsú­lyozta : ' .,Albánia példája gyönyörűen mu­tatja, hogy milyen erőssé válik egy nép, amikor saját kezébe veszi sorsa intézéséi, és amikor hatalmas támasza von a nemzetközi demokratikus tá­Nyugat-Németország jelfegyverzése ellen küzdő munkásbizottság — több demokratikus szervezettel együttesen — Adenauer párisi útjával kapcsolat, b^n felhívást adott ki. A felhívás Paris lakosságához for­dul: Nyilvánítsák ki Nyugat-Németor- szág felfegyverzése elleni tiltakozásu­kat, tüntessen k november 21-én a Champs Elysée-í ClémCnceau-szobor előtt. * A francia sajtó nyomdászai 24 órás sztrájkba léptek tiltakozásul a La Marseillaise nyomdájának rendőri megszállása e’l’en és szolidaritásból a sztrájkoló mar sell lei nyomdászok iránt. A sztrájk következtében a lapok nem jolentek meg. Sjí, A barcelonai sztrájk 34 fiatal veze­tője elleni terror éles tiltakozást vált ki az olasz közvéleményből. Carlo Levy és Leonida Repacci írók felhívást intéztek a parlamenthez és a külügvmiinsztcriumbcz, hogy köve­telje a Franco-kormánytól Lopez Rai- mundonak és 33 társának azonnali Kairo (TASZSZ): Szirag El-Din pa­sa. egyiptomi belügyin inisztieír vasár­nap saj tóértekezleten bejelentette, hogy a7 angol fegyveres erők újabb agressziós cselekedetet követtek el izmaimban. Szirag El-Din pasa kö­zölte, hogy a kormányzói épület, va­lamint az egyiptomi rendöriaktanyák közelében összevpnt nagyobb angol fegyveres erők vasárnap délután két órán át rendszertelenül borban a diadalmas békeláhorhan, amelynek élén a Szovjetunió áll.“ „A mai ünnepi alkalommal — fe­jezte be beszédét Mihályfi Ernő, nép­művelési miniszterhelyettes, — a ma­gyar nép és a magyar kormány ne­vében azt kívánjuk, hogy éljen, erő­södjék, a Szovjctunió-vezette béke- táborban a hős albán nép!“ szabadlábra helyezését. Sok olasz társadalmi szervezet, köz. tűk ifjúsági szervezetek is tiltakoz­tak Lopez Raimundo és társai letar tóztatása ellen. * A norvég hatóságok új, rendkívüli törvényt készítenek e'.ö, amelv a munkásoknak és alkalmazottaknak a mérhetetlen drágasággal kapcsolatos béremelési követelései ellen irányul. Az alsóház a törvényjavaslatot már jóváhagyta. A Norvég Szakszervezeti Szövetség a dolgozók nyomására kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni a vállalkozók ka! a munkabéramelésről, de a tár­gyalások eredményteleneknek bizo­nyultak. Ezért most a hatóságok kor­látlan diktátor! jogkörrel felruházott különleges bizottságot alakítanak. Sajtójelcntések szerint a munkáso­kat felháborítja az előkészítés alatt álló rendkívüli törvény. A Friheten rámutat, hogy Oslóban és a közeli iparvidékeken sok tiltakozó gyűlés volt. A kiprovokált összetűzés következté­ben — mondotta Szirag El-Din pasa, — hat egyiptomi rendőrt megöltek és tizenhatot megsebesítettek. Az egyip­tomi po'gári lakosság köréből három embert megöltek, és nyolcat megsebe­sítettek. A miniszter hozzáfűzte, hogy az összetűzés során a7 angol katona­— ezt is gyakorta harsogják az ame. rikai sajtóban és rádióban. Példákat is sorakoztatnak és számokat vonulat­nak fel állításaik igazolására. Azt ál­lítják, hogy az Egyesült Államokban nem kevesebb, mint 857.000 önálló vállalat működik és ezt az adatot úgy hordozzák körül, mint a Ku-Klux-Klan fehércsuklyás nagysárkányai a szu­rokba mártott lángoló keresztet... 857 ezar önálló vállalat, ilyep roppant szám, ugyan mi bizonyíthatná jobban a kereskedelem és a vállalkozási kedv széles lehetőségeit... Arról azonban nem beszélnék, hogy Bukarest: A jugoszláv politikai emigránsok , Az internacionalizmus zászlaja alatt“ című, Bukarestben megjelenő lapja néhány rövid közleményben rávilá­gít Jugoszlávia mai helyzetére és le. leplezi azoknak gaztetteit, akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják. A titoista lakájok költekezése. A jugoszláv dolgozók véres verej­téke árán megszerzett javakat a tiio ista hatalombitorlók duhaj mulatozá­sokra .orgiákra és fényűzésre pazarol­ják. íme néhány példa: Kardalj a közel­múltban 180 ezer dinár értékű árut, Mosa Pjade 190 ezer dinár értékűt, Milovan Gyilasz pedig 180 ezer di­nár értékű árut vitetett el az egyik áruházból. Az áruházát utasították, hogy a fenti összegek „az állam szám­lájának terhére leirandók.“ Rukavina titoista tábornok háromszázezer dí. náros ebédlőt rendelt kü'-földrő', Szú- vo Jokszimovics tábornok pedig egy amerikai „Buick“ gépkocsit ígért an­nak, aki elsőnek közli vele, hogy fe­lesége fiúgyermeket szült. Egy ilyen gépkocsi félmillió dinárba kerül. Jovan Marinovics titoista miniszter egy be’grádi kEpikán penicillinnel gyógykezltette kutyáját, akkor, ami­kor százszámra halnak meg a dolgo­zók Belgrádban és másutt e gyógy­szer hiánya miatt. * Az angol-amerikai gyarmatosítók és a jugoszláv tőfcésieik profitja nőve. lése érdekében Titoék a legkönyörte- tenebb módon kizsákmányolják a ju­... a washingtoni gazdaságii körök be­ismerése szerint 1949-ben 13 vállalat vágta zsebre a vállalatok összhaszná. nak mintegy 90 százalékát. „Nincsenek monopóliumok — csak éppen az „American Telephon and Telegraph“ kezében tartja a teljes te­lefon és távíróhálózatot; a „Genera' Motors“4röszt 516.000 embert zsák­mányol ki, 125 üzeme, 103 raktára van és 27 külföldi gyár tartozik ér­dekkörébe. goszláv dolgozókat. Sok gyárban és bányában, ahol a dolgozók naponta 14 órát do’goznak, csak a 8 óra mun­kát számolják el nekik, á többit pe­dig az úgynevezett „önkéntes jlap“ javára írják. A betegség miatt ki­maradó munkásoktól, amellett, hogy büntetést szabnak ki rájuk, megvon­ják élelmiszerjcgyeiket is. A bori bá­nyában több, mint ezer bányászt, bűn. tettek így meg és jogtalanul 15—-30 százalékkal megrövidítették bérüket. Gyakran megtörténik a-/ is, bogy a munkás béréből 30—40 százalékot le­vonnak állitótagos „adósság“ fejé­ben, noha a munkásnak egyáltalán nincsen tartozása. * A Tito-banda a közelmüHban 54 ná­cit bocsátott szabadon. Ezeket a há ború után a Jugoszláv iában elkövetett gaztetteik miatt többévi börtönre ítél ték, sőt mi több, 22 halálra i* volt ítélve. íizenöitagú pedsgWiilifBtlség utazott a Szovjetunióba Kedden délétőlt Darvas József köz­oktatásügyi miniszter vezclésével 15 tagú pedagógusküldöttség utazott ta­nulmányútra a Szovjetunióba. Bú­csúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent NyikolAj Grigorjevics Réz nyicsenko, a szovjet nagykövetség el­ső titkára, Jóború Magda, a közokta­tásügyi minisezter első helyettese és a külügyminisztérium képviselői. ság négy tagját, — köztük két tisztet, lövöldöztek- — lelőttek. A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM HÍREI Az angolok újabb agressziós cselekedete Izmailiában A Tito-banda garázdálkodása I

Next

/
Thumbnails
Contents