Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

ttM KÖVEMBEB M H Ä P L Ó s TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL * Neveljük a propagandista kádereket Irta: I. MELNY1K, a Molotov-területi pártbizottság titkára A BoUerft Pár! nagy figyelme! KÖNNYEKKEL ÍRT LEVÉL fordít a káderek és az összes párt­tagok marxista-leninista képzésére. Évről-évre nagyobb lendülettel folyik a párt propaganda munkája és emel­kedik eszmei színvonala. Területünkön lényegesen emelkedett a városi és kerületi pártiskoüák, a párt- és gazdasági aktívák szeminá­riumainak hallgató-létszáma. ügyre több az önálló tanuló is. Pártszervezeteink egyik legfonto­sabb feladata az, hogy biztosítsák a pártoklatás magas eszmei szín­vonalát. Ennek a feladatnak sikeres megoldása döntő mértékben a megfelelöszámií képzett projiagandista nevelésétől függ. Területünkön a háború utáni években kiváló propagandista káderek nőttek fel. Csupán tavaly a területi pártbizottság tanfolyamain 910, a vá­rosi pártbizottságok tanfolyamain pe­dig több, mint 600 propagandista ta­nult. A politikai iskolák és tankörök első foglalkozásai megmutatták, hogy a propagandisták döntő többsége sike­resen oldja meg feladatát. Kuznyecov elvtirs, a szolikamszki magnézium- gyárban érdekesen, magas eszmei és politikai színvonalon vezeti a párt- történettrl foglalkozó kör első évfo­lyamának foglalkozásait. Kuznyecov elvtárs már az új ok­tatási év kezdete előtt megismerke­dett minden egyes hallgatójával, gyű­lésre hívta össze a kör tagjait. Az első foglalkozáson Kuznyecov elvtárs a következő témáról beszélt: „Az SzK(b)P története — a marxizmus leninizmus gyakorlata“. A foglalkozáson a szovjet életből vett példákkal mutálta meg a marxi-lenini elmélet hatalmas át­alakító szerepét, rámutató!!, hogy a Bolsevik Párt Le­nin és Sztálin vezetésével győzelmesen vezette országunkat a kommunizmus felé vezető úton. Bakunyin ellviárs 15 éve végez pro­pagandista munkál. Jelenleg a permi vasútigazgalóság párlszervezete pár- lörléneli körének előadója. Bakunyin elvtárs lebilincselő előadása utáni hé­ten ellenőrizte, hogyan vették át hall­gatói az anyagot, milyen jegyzeteket készítettek, olvasták-e a marxista- leninista klasszikusokat és szépirodal­mi műveket az átvett anyagihoz. Párttagságunk jelentős része önál­lóan tanulmányozza a marxi-lenini elméletet. Ez azt a feladatot rója a pártszervezetekre, hogy nagyobb mér­tékben nyújtsanak segítséget azoknak az elvtársaknak, akik önállóan tanul­nak. Itt elsősorban a konzultációk irányításáról van szó. A pártszerveze­tek pontos intézkedéseket dolgoztak ki annak érdekében, hogy megjavít­sák a konzultánsokkal való foglalko­zást és biztosítsák a párttagok önálló tanulásának magas színvonalát. A konzultánsok az oktatási év első nap­jai óta rendszeres segítséget nyújta­nak az önálló tanulóknak. A városi és kerületi pártbizottságok pártelőadói irodái fontos szerepet játszanak a propagandistákkal és kon­zultánsokkal való rendszeres foglal­kozás megszervezésében. Számos pártelőadói iroda gya­korlatilag a pártoktatás támasz­pontja, komoly munkát végez a propagandis­ták elméleti színvonalának és mód­A szászvári bányát még nemrégen úgy emlegették, mint a nagymányoki válalat leggyengébb, legelmaradottabb üzemét. Oka volt ennek a fegyelem lazasága, de oka volt nagyrészben a múlt helytelen művelési módjának, rablógazdálkodásának emléke: a sok bányaiűz is. A bánya tüzek meggá ti ásóra hóna­pok óta folytatnak kísérleteket Szász­váron a műszakiak a bányászdo go- zólckal együtt, míg végül sikerült a megfelelő iszapolási eljárást kidolgoz­ni. a napokban elkészült a kellő nagyságú iszaptartály és a bánya egész területén hozzáíoghalnak a2 Iszaptömedékeléséhez. Ezzel megte­remtik a jó munkalehetőségeket a korábban igen meleg lejtésekben, ahol a ruházat viselésével együtt csökken majd a balesetek lehetősége. A tüzek megszüntetése módot ad arra is. hogy a munkahelyeken — az eddigi egy helyett mindenütt, — a szovjet ciklu sós munkamódszert alkalmazzák s le­hetséges lesz a szállítás' gépesítése is. szertani képzettségének emelése érde­kében. A pártelőadói irodák összeállítják az ajánlóit irodalom jegyzékét a párt- történe'.i körök tanulói számára és rendszeresen készítenek folyóiratot és újságcikkül utalót is. Az idei oktatási évadban nagy fi­gyelmet fordítanak a propagandisták tapasztalatainak tanulmányozására, összefoglalására és terjesztésére. A kiváló propagandisták beszámo­lókat tartanak é,s így állandó se­gítséget nyújtanak a politikai is­kolák és körök vezetőinek. Területi újságunk, a „Zvjezda“ gyakran közöl a SzK(b)P történetével és elméletével foglalkozó cikkeket. Najgy gondot fordi'unk arra, hogy ál­landóan jelenjenek meg olyan cikkek, melyek segítségére vannak a propa­gandistáknak és az önálló tanulók­nak. Területünk pártszervezete egyre emeli a propagandistákkal való fog­lalkozás színvonalát, s ezzel biztosítja a pártoktatás eszmei és politikai -zín- vonalának emelését. Nemcsak a jobb műszaki előfelté­telek megteremtésén fáradoznak a szászváriak. A nevelő, felvilágosító munka fokozásával lépésről lépésre szilárdítják meg a fegyelmet is. Se­gítenek ebben azok a tégi bányászok, akik önként jöttek át a nagymányo­ki kerület többi bányáiból Szászvárra, hogy segédkezet nyújtsanak társaik nak a nehézségek leküzdésében. így volt lehetséges, hogy az igazolatlan mulasztások száma az októberi 348- cal szemben november első leiében alig hatvanra, a százszázalékon alul teljesítők száma pedig a korább; het­vennégyről tizenhatra csölikent. Ezért teljesítette az üzem november első leiében tervét — az októberi 96.9 szá­zalék helyett ■— már 100.8 százalékra. A szászvári bányászok egymással versenyben tovább folytatják a har­cot, hogv valóraváltsák Rákosi elv­társnak tett ígéretüket: Nemcsak évi tervüket teljesítik, de még terven fe lü is termelnek az ipar kenyeréből. Boldogan étnek az aísószentmártoui doügozó parasztok. Egyenjogú, sza­bad polgárai szabad hazánknak. Mun­kájuk gyümölcseit saját maguk él­vezik. A jó munka, a bő termés őket gazdagítja, őket gyarapítjS. A fel- szabadulás előtt nem olyen volt az élet Alsósizentmártonban. Akkoriban még a kulákok szedték le a tejfelt, akkoriban még hiába dolgoztak, hiába igyekeztek a dolgozó parasztok, nem vitték semmire. Elmúltak ezek aa. idők A'sósBent. mártonban is. a délszláv dolgozó pa­rasztok nem is szeretnek emlékezni arra a világra, ami akkor volt. Csak akkor emlékeznek rá néha. ha ,.oda- átról“, Tito Jugoszláviájából levél ér. kazik a községbe és beszámol az ot­tani állapotokról. Ekkor emlékeznek rá az a’sószentmártonialk, hogy náluk is így volt a felszabadulás előtt., a Horthy-fasiszta elnyomás idején. A levél, ami a napokban érkezett, szeptember 16-án íródott odaát. Egy alsószentmártoni dolgozó paraszt ju­goszláviai rokona írta, délszláv nyel. ven. A címzett alig merte feltépni a borítékot. Félt, mert tudta, hogy Ti- toék milyen szörnyű gaztettéről szá­mol be ismét rokona. Azután mégis csak f elszakított a a borítékot és ezt olvasta: „Drajja Nena! Jako me szekiram. Pavel ide szada drugu godinu u skolu, ali jako gadna pise. Ja némám kada da ga ucsim, ali ucsítely szlaba vise néma u skolu, nega sta ima. Draga moji zselyni radaví! Da imam velika arkusa, da sze mazsem szva, sta íz tuzsit, kakije zsívot, ali kad sze ne- szrneje. Neka lepa zsivi, neka páti. A davnaszma a vrsili. Osztalananye 6 m. zsita. Taje za jeszt i za szíjat ataka- tye. Bité i za kukuruc. Treba nam dati 45 meteri netye biti ni prane, □ ega'i za szvinye. Inamo jedna velika í dvá mánya, ali netye nam osztat. Szvák íz Bengeje u zatvoru, vise níje u zadrugí.“ így szó! a évéi. Magyarra fordítva ezeket mondja: „Kedves néné'm. Nagyon bosszanko­dom. Pali már második éve jár isko­lába. de még nagyon csúnyán ír. Nincs időm. hogy tanítsam, a tanító pedig többször nincs az iskolában, mint ott van. Kedves rokonaim! Ha volna egy nagy ív papírom, akkor ki- panaszkodhatnám magam. De nem szabad. Egyik jól él, a másik kínló­dik. A cséplés megvolt. Hat mázsa búzánk maradt, ebből kell a kenyér­nek és a vetőmagnak futnia. Igv lesz a kukoricával is. 45 mázsát be kell szolgáltatnunk. Közel sem lesz any- nyi! Még annyi sem lesz, amennyi a disznóknak Ír ellene. Van egy nagy és két kis sertésünk, de ezek siwunr radnak meg nálunk. A bengei^iko­nunkat bezárták, már nincs a Zadrj- gában.“ Sokat elárul ez a levél. Elárulja azt, hogv Jugoszláviában alig folyik népoktatás, hiszen 3 tanító többször hiányzik az iskolából, mint bennvan. Elárulja azt is, hogy a dolgozó em­bereknek nincs idejük foglalkozni gyermekeikkel a hajnaltól késő estig tartó robot mellett. De ezek csak „cse­kélységek“! Nagy árkus papirost sze­retne (ha lehetne ..odaát.“ kapni) a levél írója teleírni keserű panaszaival — csakhogy nem szabad. Nem sza­bad, mert a fasiszta Tito és rencsze. re elnyomja még a panasz hangját is, kegyeilen terrorjával belefojtja a dol­gozókba a szót. „Egyik jól él. másik kínlódik“ ■— írja Jugoszláviából a szerencsétlen asszony. Azt nem írja meg, — hiszen úgyis természetesnek veszi, hogy ide­át tudjuk, — ki él- jól és ki él rosz- szul. Ö, a dolgozó rosszul él, kínlódik. Ezt a levél is bizonyítja. A kulákok, a titoista gazemberek, gyilkos terro­risták, volt SS-kotonák. hazaáruló usztasák viszont jól élnek Jugoszlá­viában. Jó! élnek, Írisze,, telik az el- ratrolt töménte'en búzából, telik a le, gyilkoltak és elhurcoltak vagyonár­ból, telik a7 amerikai tőkésektől ka­pott véres júdáspénzből. « A dolgozóknak pedig nem marad fejadag, nem marad vetőmag, nem magukrak hizlalják a disznókat, nem maguknak dolgoznak inszakadásig. A titoista kulák-zadrugákban a legkímé­letlenebb elnyomás, a legtelhetetle­nebb kizsákmányolás a dolgozók osz­tályrésze. Aki pedig szólni mer, az nem sokáig lesz a zadrugában. Úgy jár, mint a bengei rokon, akit az ud- bások letartóztattak és ismeretlen helyre hurcoltak. Meddig tűrj még a jugoszláv nép Tito uralmát? A levelek, az „odaát“, ról érkező hírek azt mutatják, hogy már nem sokáig, a jugoszláv dolgo­zók türelme már fogytán van! Szászváron megjavult a munka Terseiiyl&eit végzik terfaieS^csoportjaiíik a inBeztfgsftx<Bsi$8Íg»i építkezéseket Megbecsülés és tisztelet jár az élenhaladóknak Megyénk termelőszövetkezeteinek és tszcs-uie.k mezőgazdasági építkezései a vonatkozó minisztertanácsi határo­zat értelmében munkánk igeu fontos tényezői. Kitűzött feladataink mara­déktalan végrehajtása az: diktálja, hogy minden lehetőség kihasználásá­val fokozzuk az építkezések ütemét. Ma már mindenki elölt jól ismert tény, hogy a tszcs gazdagodásának, fejlesz­tésének komoly alkotója a nagy­számú és szép jószágállomány, ennek elérése érdekében pedig a iszcs-építkezésck fellendítése. Minden tszcs-tagnak kötelessége ezek szerint szocialista lendülettel kivenni a részét e komoly munkából. A cso­portoknak saját érdekük, hogy az év iminden szakáiban építkezzen az állan­dó építési brigád, aminek nem kis hasznát látja később a csoport. Csak így tudunk a szovjet szocialista me­zőgazdaság nyomdokain haladni. A tszcs építkezések fellendítése, elő segítése és kiszélesítése tanácsaink feladata. Maguknak a járási tanácsok­nak kell a megyei tanács központi irányításával az építkezési mozgalom élére állni. Ennek érdekében elenged­hetetlenül szükséges a Iszcs-építkezé- sek, a szocialista verseny álllandó szemelött tartása. Ha megyénk kilenc járása között csak öt súlyponti építkezést nézünk, az építkezési versenyben a következő a sorrend: Tehén istálló, serfésfiazlató, hizlaló, baromfiól, siló építkezésében első a mohácsi 95, második a siklósi 78, harmadik a komlói 7,'5, ne­gyedik a szigetvári 64, ötödik n pécsi 83, hatodik a villányi 46, hefedik a pécsváradi 44, nyolca­dik a sellyei 36, kilencedik a sásdi járás 33 százalékos ered­ménnyel. Ez a kiértékelés 1951 január t-töl végzett' építkezések százalékolása. Ha csak október 10-től ncívember 10-ig nézzük a teljesítést, a sorrend a kö­vetkező a járások között: 1. mohácsi 34.4. 2, siklósi 31, ■!. pécsváradi 27, 4. sásdi 18, 5. seHvei 16, 6. villányi 15.8, 7. pécsi 7. 8. szi­getvári 4, 9. a komlói járás 0 száza­lékos eredményével. A verseny állása világosan mutatja, hogy egv-két járásiéi eltekintve, még Igen sok helyen nagy a lemaradás 'Az évi 100 százalékos lervteljesilés- tői még messze lévő járásoknak ha ladéktalanul hozzá kell fogni a lema­radásuk kiküszöböléséhez. A lemara­dások fő oka az, hogy az építés je­lentőségével nem foglalkoznak eléggé csoportjainknál, vagyis, hiányzik a helyes felvilágosító munka. Azok a járások, amelyek eddig szerencsés körülmények közölt bizonyos eredmé­nyeket értek el, úgy látszik megelé­gedtek munkájukkal s így nem hogy fokoznák a lendületei, hanem egy­helyben topognak. Vannak olyan járá­sok is, min! pl. a sásdi járás, amely ugyan az utolsó helyen ál'!, mégis az utóbbi egy hónap alatt nagyobb ered­ményt ért el, mint eddig az év ele­jétől számítva. Mivel lehet ezt meg­magyarázni? A járási tanács eddigi építési előadója nem végzet! olyan jó munkát, mint a jelenlegi, aki csak egy hónapja dolgozik. Ez a példa is az‘. mulatja, hogy a lehetőségek meg­vannak, csak élni kell velük, ez azt is mutatja, hogy nem kis feladatok állnak az építési előadók előtt a tsz­cs-k segítésében, az anyagellátás te­rén házi mész- és téglaégetésekkel kell az építési anyagoka. nagyrészben biztosítani, valamint használt rom­épületek anyagainak az újbóli beépí­tésével kell takarékoskodni a meglévő anyaggal. Fontos a helyes munkaszervezet megteremtése is. A járási tanácsnak feladata, hogy minden lszes-bc szervezzenek be épílő szakmunkásokat, akik mel­lett az épílőbrigádban kinevelőd­nek az új szakmunkások. Ezek helyes alkalmazásával elérjük célunkat, a tszcs-építkezések _ minél nagyobb fellendítését. Ezért járásaink igyekezzenek a versenyben, hiszen még azok a járások is könnyen az első helyre kerülhetnek, melyek most az utolsók között vannak. Előre járási tanácsok, termelőszö­vetkezeti csoportok a lervteljesílés- ért. Baranyamegyei tanács tszcis-cpítési csoport. A rendbontók eltávolítása változást hozott a komlói nőiszáílás életében Néhány hét telt. fii azóta, hogy a megyei pártsajtó foglakozott a kom­lói nőiszáílás lakóival. Az azóta el­múlt néhány hét alatt feltűnően meg­változóit a nőiszáílás képe. A piszkos, rendetlen szobák helyett jól szellőzte, tett, tisztára súrolt szobák fogadák a belépőt. Megváltozott a ketn.es szánni szoba képe is, ahol Juhász Rozália lakott. Míg eddig a „szemétdomb“ névvel csúfolták a nőiszáílás lakói a kettes szoba* most példás tisztaság és rend uralkodik ott. Nem véletlenül válto­zott meg ez a szoba olyan rövid idő alatt. Amikor a nőiszáílás lakói ki­közösítették Juhász Rozáliát erkölcs­telen magatartásáért, akkor már nem volt. aki bumlizásra csábítsa a szoba lakóit és aki szemétdombnak használ­ja az ágyak alját. Megszabadult a7 egyes szó mű szo­ba is Retek Pongrácnétól, aki vesze­kedéssel és házsártos természetével zavarta állandóan a nőiszáílás dél­utánjait, Retekisé is a sorozatos mű. szakmulasztók táborába tartozón. Egy hét telt el csupán, hogy Csői dús Antal átvette a férfi és női szál­lások felügyeletét. De azóla máris lát­ni a gondos munka eredményeit. Az üzemi MNDSZ azonban többet is te­hetne, mint azt, hogy felkereste a nőiszáílás lakóit és „jónapot kívánt nekik.“ Csordás elvtárs bebizonyítot­ta azt, hogy ha törődnek a női otthon lakóival és rendszeresen foglalkoznak velük, akkor lel lehet számolni és meg lehet szüntetni azt a tarthatatlan hely­zetet. am; eddig a komlói nőszáUást iellemezte. Kövessék Csordás elvtárs pé’dájál az üzemi MNDSZ.asszonyok is és foglalkozzanak rendszeresen a nőiszáílás lakóival! Vonják be őket. a politikai iskolákra és foglalkoztas­sák őket az MNDSZ-en belül. Eredmény mutatkozik a bom­'aszitók eltávolítása óta a munkafegye­lem terén is. Míg eddig a nőiszáílás lakóinak 80 százaléka sorozatos mii- szalimulaszló volt, addig most ÜO szá­zaléka rendszeresen jár műszakra. Szép és jó a nőiszáflás lakóinak az a» kezdeményezése is, hogy verseny- táblát állítottak fel -az otthon folyo­sóján. Csak még az eredmények hiá­nyoznak róla. írják ki a munkában élenjáró nőket, hogy a többi női dol­gozó azokról példát véve. fokozottabb lendülettel vehesse ki részét a terme­lésből) A komlói Magasépítési Vállalat dolgozói. Komló többi becsületes dol­gozójává. együtt, 'kivették részüket a november 7-i versenyből, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte etére tett felajánlások teljesítéséből, A november 7-i versenyszakasz leiáruk és a kiértékelés megmutatta, hogy kik azok, akik a munkában, küzdelemben élenjárnak és kik azok, akik éidemesek dolgozótársaik tiszteidére és megbecsülésére. Jó munkájáért egyéni zászlót kapott Schmidt Orbán elvtárs, a szénosz­tályozó építésvezetője, aki a több héttel lemaradt munkahelyen úgy irányí­totta a dolgozókat, (íogy határidőre befejezhetik majd a munkát. _ Egyéni zászlót kapott jó munkájáért Hohmann Mátyás kökönyösi építésvezető,- akinek nagy része van abban, hogy az új bányásziakásokat rövidesen át­adhatják rendeltetésüknek. Vörös selyem zászlót adtunk Kocsis Imrének, aki vasalását 12 nappal előbb teljesítette és állandóan 300 százalékon te­lül teljesítette normáját. Vázsonyi József kubikos nyolc nappal előbb teljesítette vállalását. Peklaics JózSel vasszerelő, hat nappal a határidő előtt fejezte be vállalását. Mindhárom, dolgozó gyönyörű vörös selyemzáSz- lót kapott a vállalattól munkájáért. Hat brigádzászlót js osztottunk ki az építkezések dolgozói között. M/ít- ner Antal kőműves brigádja 12, Szabó János vasszerelő brigádja 10 Stolez István ács.brigádja 7, hauler Teréz segédmunkás brigádja 2 nappal előbb teljesítette november 7-i vállalását. Az adminisztrációs csoport munkája is megjavult. A normaelszámoló csoport tagjai a reklamációkat fél száza­lékra csökkentették le. Ezek az eredmények kötelezik az élenjárókat arra, hogv első helyüket megtartsák. A többi dolgozó pedig igyekezzék, hogy a7 évi terv mielőb­bi teljesítésében, a béke megvédésében az élre törjön. % SZEGEDI JÓZSEF igazgató. Előre a gyapot gyors betakarításáért! Megyénk területén a gyapot szedé- si munkálatai igen lassan haladnak. Termelőszövetkezeti csoportjaink mindenütt a társadalmi munkások se­gítségét várják — persze azt is jól megszervezve igénybe kell venni. — de hiba az, hogy nem mozgósítják eléggé a gyapotszedésre a tagságot. Lippón vasárnap búcsú volt és a cso­port tagjaj ennek előkészületeivé tö rődtek már három nappal előtte nem szedték a gyapotot. I A somberek! Béke eddig holdanként hét mázsa nagynyárádi Kossuth ct mázsa, Lánycsók Csillag négy mázsa, Versend 4.5 mázsa-.gyapotot szedett le. Ezek a csoportok jól oldották meg a munkák felosztását, itt rövid időn belül befejezik a gyapot szedését, ami­vel nem kis hasznot takarítottak meg. maguknak. Csoportjainkra, állami gazdasága­inkra és egyéni dolgozó parasztjaink­ra most íz a feladat hárul, hogy rö­vid időn belül főleg saját erejüket mozgósítsák a gyapot szedésére. Egyéni termelők közül F. Varga István lánvcsóki termelő 800 négy­szögölre!, öt mázsát. Pfeifer Károly Nagybudmér 400 négyszögölről két mázsát, Nyárj Vendel Birján, 400 négyszögölről 160 kiló gyapotot sze­dett le. Az egyéni termelőknek bőven van munkaerejük arra, hogy a kikovadt és ki nem kovadt gyapotot leszedjék, de nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy határidőre elvégez­zék a munkát. Községi tanácsainknak feladata cl_ lenőrizni azt. hogv az egyéni gyapot- termelők a gyapottermést teljes egé­szében ieszedjék, A majsi gyapottermelők jó munká­juk után elnyerték a megyei tanács vándorzászlóját, melyet ünnepélyese,, adtak ár nekik. Orbán Margit eddig 800 négyszög­ölön 329 kilót szedett és kapott 4800 forintot, Horváth .István 600 négyszög­ölön 141 kilót. Baumahn György 600 négyszögölön 222 kilpt, ifj Sanda Vince 600 négyszögölön, 140 kilót, Deák Ilonka 400 négys<gö'ön 172 40 kilót szódéit. 2028 forjnfet kapott ér*' Ne késlekedjünk n gyapots-"'1' hanem minden péltc jó id"' nálva. végezzük el az!’ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents