Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VlLAQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ^ .......................... A MA! SZÁMBAN: Királyegyházon erősödik a púi ísierrezet az újonnan vá­lasztott vezetőség munkája nyomán (2. o.j — Soha nem tapasztalt múdotl emelkedik a tcjhozam a szovjet mező- gazdaságl küldöttek '.nnnsztalatátadása óta (2. oá — A minisztertanács rendeletéi a köznevelési alkalmazottak, a művezetők, a vasúti és postai alkalmazottal: bérének emeléséről (3. oá — Épül a kommunizmus (4. o.) — Népköztáf&aS á gu u k alkotmánya 49. §. .8. pönt (5. o.) — Ármány és szerelem (6. o.) — Levél a békéről (6. o.) V-----------------------------------------------------------------------------­Vi li, ÉVFOLYAM, 269. SZÁM ÁRA 5U FILLÉR VASARNA1*. 1951 NO VEM BEK Itt Az elmélet fontosságáról Irta: PAPP JÁNOS a Bárányom egyel Pártbizottság oktatási felelőse A Politikai Bizottság május 17-i határozatának értelmében megyénk­ben is falusi és üzemi pártszerveze­teinknél egyaránt megindult a párt­oktatás. Politikai iskoláink, káder, képző tanfolyamaink számszerűleg is jelentősen megnövekedtek, szo­ciális összetételükben javultak. Propagandistáink többsége részt- vett a propagandistaképzö tanfo­lyamokon, Hogy a mennyiségi növe­kedéssel párhuzamosan növelni tudjuk a foglalkozások ideológiai — módszerbeli színvonalát. Politikai iskolavezetőink nagy. része komolyan készül fel a foglal­kozásokra, mint például Nagy Já­nos elvtárs Nagykozárban, Kónya elvtárs Siklóson, Nagy Ferenc elv. társ Görcsönyben. Ezek az elvtár­sak alapos felkészültségükkel, a ta. nult anyagoknak a napi élettel va­ló összekötésével mutatják meg a marxi-lenini elmélet helyességét, igazát. Sztálin elvtárs a XVIII. Pártkongresszuson mondott beszé­dében különös nyomatékkal figyel­meztet bennünket az elmélet elsa­játításának fontosságára. „Bátran kimondhatjuk: ha ká­dereinket a munka minden terüle­tén ideológiailag fci tudnánk ké­pezni és politikailag annyira meg- edzeni, hogy szabauon tudnának tájékozódni a-belső és a nemzetkö­zi helyzetben, ha teljesen érett marxista-leninistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tud­ják megoldani az ország vezetésé­nek kérdéseit, — akkor minden alapunk meg volna arra, hogy kér­déseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük.1* Sztálin elvtárs meg is magyaráz­za, hogy miért olyan fontos az el­mélet elsajátítása, „Sarkiga^zSágnak kell elismer­nünk, hogy menné) magasabb az állami és pártmunka bármely terü­letén működő funkcionáriusaink Politikát színvonala és marxista- leninista tudata, annál magasabb- rendű és termékenyebb maga az a munka, annál hatékonyabbak a munka -»redményri és megfordítva, — mennél alacsonyabb a funkcio­náriusok politikai színvonala és marxista-leninista tudata, annál va. lószinübbek a bajuk és kudarcok, annál valószínűbb maguknak a funkcionáriusoknak az eísekélyese- dése és kicsinyes, korlátolt embe­rekké való átvedlése, annál való­színűbb elfajulásuk/* Ennek a sztálini rt ^állapításnak a helyességét azonban nem minde­nütt ismerték fel pártszervezeteink, propagandistáink. Párttagságunk nagy érdeklődést tanúsít a marxi-lenini elmélet el­sajátítása térén. F.fiyre inkább ér­zik, bogy a napi feladataik helyes megoldáséhoz m-Anyirc hozzátar­tozik az elméleti vépzés, mint pél­dául a bőrgyári f,Hnin szeminárium, ahol a legszebb r-ndiját mutatták a politikai iskola hallgatói az elmé­let és a gyakorist összekapcsolásá­nak. Ringlaub Mária és a többiek valamronvien értékes felajánlást tettek A Nagy Októberi Szocialista horradrtlor: évfordulójának tisz­teiéig!*«. De propagandistáink nagyrésze is világosan látja az elmélet elsajá­tításának a fontosságát és látja azt a veszélyt is, hogy mit jelent az el. mélet elhanyagolása. Ez tűnik ki Magyar János, Kovács József, Sza. bados Mihályné, Fiszter Gyuláné, Boldog Lajos, Sztipánovics János propagandisták leveléből, amit a megyei Pártbizottságnak írtak: „A propagandista szeminárium kollek­tívája nem tud kifejlődni az elő­adók állandó változása miatt. Ez pedig a fegyelem meglazulását, a propagandista szeminárium lemor­zsolódását hozza magával. Hogyan tudjuk teljesíteni a párt által ránk- Sízott legmegtisztelőbb feladatot: a párttagok nevelését, ha a pécsi vá. rosi pártbizottság nem biztosítja a megfelelő propagandista szeminá­rium vezetőt." A propagandisták­nak ez a bírálata éles figyelmeztetés a városi pártbizottság ágit. prop. osztálya felé. De legyen ez figyel­meztetés a MESZHART pártbizott­ság számára is, hogy fordulópontot teremtsen a propagandamunka te­rén, Rákosi elvtárs az első bá­nyászértekezleten megszabta a bá­nyászok közötti propagandamunka irányát, amikor azt mondatta, hogy a bányász „legyen tisztában azzal az összefüggéssel, amely a föld mé­lyén végzett saját munkája és a szocializmus általános építése kö­zött fennáll.*' Ezt a feladatot a MESZHART pártbizottság csak úgy tudja érvényrejuttatni, ha meg. különböztetett gondossággal foglal­kozik a bányászok politikai neve­lésével. A marxizmus-leninizmus hatal­mas fegvver az egyre élesedő osz­tályharcban. Érveket ad az ellenség hazugságainak a leleplezésére, szét­zúzására. Csak az elméletileg képzett kom­munista van felvértezve az ellenség ideológiai behatása ellen. A marx. izmus-leninízmus elsajátítása éppen ezért elválaszthatatlan a harcos kommunista szellemtől. Ez a harcos kommunista szellem hiányzott Marosi elvtársból, a ka. posszekcsői pártszervezet titkárá­ból, aki a kommunista példamuta­tás helyett — megszegője volt a nép törvényének, mert nem teljesí­tette beadási kötelezettségét. Az ilyen funkcionárius nem tud har. cosságra nevelni, mert nincs erköl. esi alapja arra a becsületes dolgo­zók előtt, de nem tudja vinni a harcot a kulákok ellen sem. Hazánkban — és igv megyénkben is —. a Tito-banda közvetlen szom. szédságában különös élességgel ve­tődik fel az elmélet elsajátításának a kérdése. „Az ötéves népgazdasági terv új hatalmas feladatokat állít pártunk elé — mondja a Politikai Bizottság 1949 október 20-i határozata, — amelyeket csak olyan — párthoz bü s ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akik­nek eszmei, politikai és szakmai felkészültsége a szocializmus építé. sénok minden akadályán győzedel­meskedik. fjjaltft gondoskodás bányászainkról A J'iVSZPXftT Bányaigazgatóság S20clah\ inti--"lények létesítésével, a itieglfi) ők l.'-t^zerűsitésével tetemti nie'q n termelésbe bevont nők számé­nak elejtéséről szóló minisztertanácsi határotg. megvalósu'ásának előfelté­teleit 'wlenleg 373 bánvásznő dolgo­zik a t'jisZHART-bányákon. A múlt évibe? rinzonyttva csaknem kétszáz- zal cr-*>lkedett a számuk. Jobb mun- hálóit teltételeit biztosítják az egyre bővül* étkezők, rapközi otthonok. Ma Vr.ár rf-nden kerületben van üzemi ét- kezd». cJiol olcsón és jól élelmezik a dolgozókat. .4 lakótelepeken kb 500 gyermek ellátására alkalmas napkör-, otthonokat tart íenn a MESZHART. Nyugodtan végezhetik munkájukat a dolgozó nők, gyermekük korszerű, tá­gas, jólfelszerelt otthonokban óvó­nők felügyelete a'att, játékkal, szóra­kozással töltik a napot. A fürdőbi’rcv.dczések bővítésével, korszerűsítésével fs a bányászasszo- nyok egészségvédelmét biztosítja a bányaüzem. VERSENYBEN AZ ÉVI TERV, A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉÉRT Versenyben végezték el a vásérosdombni kitérő építését a vasát dolgozói, hegy győzelemre segítsék az őszi csúcsforgalmat A pécsi vasúti igazgatóság területén a háromnapos kocsiforduló megvaló­sításának egyik legnagyobb tárgyi akadálya volt, hogy Sásd és Dombó­vár között összetorlódott a forgalom s mindkét helyen órákon át vártak egymásra a vonatok a hosszú állo­mástávolság miatt. A nehézségen Vá. sárosdomb ónál egész vonat befogadó­képességű forgalmi kitérő megépíté­sével segítette?., amelyet szerdán dél. ben adott át rendeltetésének a falu és a környék népének jelenlétében Tóth József elvtárs, a pécsi vasút- igazgatóság vezetője. A kitérő építé* sél 20 hapra tervezték, a pálya mun­kások azonban — november 7-t lei- ajánlásként — három nappal a határ­idő előtt elkészültek vele, bár a for­galmat egyetlen pillanatig sem lehe­tett szüneteltetni. A nagy teljesítményt a legponto­sabb műszaki tervezéssel, az anyag- szállítás biztosításéval, a hét építőbri­gád versenyben végzett munkájával sikerült elérni. — Minden reggel, mielőtt hozzáfog, tunk volna — mondotta Gallai Ger­gely brigádvezető, aki 40 emberével a legjobb teljesítményt. 128 százalé­kot ért el, — megbeszéltük, kinek mi lesz a dolga. Egy-egy újoncot beállí­tottunk két „öreg“ pályamunkás kö­zé. hogy azoknak is jobban menjen. Mindent kézierővel csináltunk s mert hozzáértő embereken múlott, hat na­pot megtakarítottunk Egymással ver­senyeztek 17 napon át a kitérő dol­gozói, akár c földmunkát, akár az anyagszállítást, vagy a szerelést kel­lett elvégezni. Moldvav György, az építésvezető úgy szervezte meg a munkát, hogy a szükséges anyag min­denkor rendelkezésre áll. Egyetlen pillanatig sem volt fennakadás. A szerdai ünnepségen, amikor egy­szerre két vonat is beszaladt, a ko­rábbi megállóhely jellegű állomásra, a közönség lelkesen ünnepeibe a ki­térő dolgozóit, akik jó munkájukért külön jutalomban is részesültek. Ezt Vasas bányászai nemcsak a munka fegyelem sziiárdííásával, a muhka- időnek a nitinkahelyeh való legjobb kihasználásával küzdenek a többter- me.lésért. Már a műszak megkezdése előtt is, harcot indítanak a percek­ért, Ezért szervizték át a reggeli munkabeosztásokat Is. Korábban egy dolgozó látta fel ezt á feladatot s be­tel! néha háromnegyed óra is, amíg elkészült vele. Most négy körlet ak­násza végzi a beosztást. Ezzel minden munkakezdés ele­jén 15—20 percet nyernek, eny- nylvel hamarabb jutnák le a csa­patok a bányába. Gátolta sokszor a munkaidő jó ki­használását a szállllás szervezetlen­sége is. Mos! a közeljövőben megin­duló diszpécser szolgálat hírközlő ké­szülékeit egy műszaki dolgozó irá­nyításával máris arra használják, hogy a szállítás helyes irányításával a zökkenőket, zavarokat a minimális­S kitüntetést megérdemelték, mert munkabérben 48.000 forintot, a vona­tok többórás ácsorgásának megszünte­tésével pedig ennek tízszeresét taka­rították meg a nép államának. En­nek a kitérőnek a létesítése a kör­nyék dolgozó parasztságának is mó­dot ad a poggyász és zö daru szállítá­sára, ezért — Szenyéri Jenő, vásáros- dombói tanácselnök indítványára — táviratban mondtak köszönetét Rá­kosi Mátyásnak. ra csökkentsék s ebből kifolyólag ne essenek ki percek vagy órák a köz­vetlen termelő munkából. A műszaki feladatokat csak úgy, mint az idő megfelelő kihasználását, az akadályokat és azok kiküszö­bölésének módját az akna vezetői a csapatvezetőkkel minden mun­kakezdéskor és műszak végén is megtárgyalják. Tüzetesen átbeszélik a feladatokat s azt is, miért nem tudta vagy miért tudta jobban teljesíteni a csapat a k.i>! élességét. Mindezzel a válási bányászok már eddig elérték, hogy behozták a lema­radást. Ismét egy nappal előbbre van­nak évi tervük teljesítésével. De ők még többel akarnak: teljesíteni Rákosi . elvtársnak 'élt Ígéretüket. Ezért minden szombaton „békemű' szakot“ tartanak, ahonnan — úgy fogadták a müszakgyüléseken egyikük sem fog hiányozni. Kérjük a tanácsot, hogy a törvény szigorával tanítsa meg a hanyagokat a törvény tiszteletére A vasasi bányászok behozták lemaradásukat Rákosi elvtárs mondotta, hogy fa­lun is nagy szükség van arra, hogy „kifejlődjék és megerősödjék az ön­tudatnak, a fegyelemnek az a légkö­re, amely a hanyagokat, a lustákat, a lógósokat magától megbélyegzl, amely nem elnéző és nem türelmes, nem passzív a munkafegyelem meg­sértőivel és az országépítés zavaróival szemben.“ Én többször is átgondoltam Rákosi elvtársinak « szavait. Különösen ra-st, hogy tagja lettem pártszervezetünk vezetőségének, éreztem át igazán, hogy ezek a szavak nekem is szó'nak, hogy figyel jele fel és a többi do’go. zó paraszttársam előtt leplezzem le a fegyelembonto hanyagokat. Ilyen hanyag, nem teljesítő nálunk huszonöt van. E 25 közé tartozik Ba­rát Szilvesztemé 14 holdas, akinek hátraléka van kenyérgabonából, ta­karmánygabonából, burgonyából, to­jásból, baromfiból. Pedig tudná telje­síteni kötelezettségét mindenből. Meg Rajcsány Ágoston, Biharcz Sándor, László Vihce, akik azok közé tartoz­nak, akik miatt községünk elmaradt u terv teljesítésben. Szégyen ez ránk is, jóitcljeelt&kre, Spiegel Ferenc, bórkány LdSz'ó, Szórád Ferenc. Kin-, esés József né tirátok is, mórt eddig tűrtük hanyagságukat, de a jövőben nem lehetünk ilyen elnézőek. Az kell, hogy a tanács ezeket példáson bün­tesse meg hanyagságuk miatt. Különösképpen büntesse, bírságolja meg a tanács Féth László kulákot, aki azelőtt állandóan cső jódét tartott. ÁS most sízemte’enül szabotál, nem teljesít, igyekszik félrevezetni a be. csütetfes dolgozó parasztokat is. Sőt helyesnek tartanánk azt is, ha az olyan dolgozó parasztok is elnyernék méltó büntetésüket, akik a felvilá­gosító szó helyett a kulákra halgat- na.k, nem teljesítik kötelezettségüket, azt híresztelik, amit a kulik kitalált „Nincs miből teljesíteni, ha Így megy tovább semmink se marad, vagy majd teljesítik a többiek helyettem is.“ Ezt mondogatja Straok Péter dolgozó pa­raszt is és követi a „jó tanácsadó“ Féth János tanácsát. Nagyon téved Strack Péter és a töb­bi, aki így gondo’kodik, mert ml, akik teljesítettük, túHtójcsátettük kötelezett­ségünket, nem azért teljesítettük túl hogy neki ne kelljen teljesíteni, ha­nem azért, hogy megmutassuk mi nem fejőstehénnek tekintjük a-z államot, nemcsak kapn; akarunk mindig, de adunk is. Hiszen úgy sem tudjuk vi­szonozni azt a sok mindent, amit már eddig az államtól kaptunk. Ezért két szeresen szégye’heti magát Strack Az utóbbi napok begyűjtési ered­ményei az>t mutatják, hogy a megyei, járási és községi tanácsok megkezd­jék a begyűjtési munkában november 7-e után bekövetkezett ellanyhulás fölszámolását. Feladatuk most az, hogy a társadalmi bizottságok s a be­gyűjtési állandó bizottságok tagjainak, valamint a beadásban élenjáró dol­gozó parasztoknak a tömeges bevo­násával s a tömegszervezetek be­kapcsolásával minden erővel lovább- fokozzák a bfegyüjtés lendületéi. A helyi tanácsok a gabonabegyüjiés fo­kozása mellett kövessenek cl mindent, hogy a kukorica, burgonva, naprafor­gó, valamint baromfi, tojás évi be­gyűjtési terveket mindenütt mielőbb maradéktalanul teljesítsék és fogjanak hozzá teljes erővel az élőállat-be­gyűjtéshez. A kukoricabegyüj'ésben továbbra is Baranya megye tartja az első helyei: a megyék kukoricabegyüjtési verse­nyében elsőnek érte cl és haladta túl a száz százalékot A kukoricabcgyiij és rangsora a kő­vel kezű: Péter és tanulhat ebből, hogy nem érdemes a kulákra hallgatói, mert ha fei is szabadult a község, az nem az ő érdeme, hanem a jólteljesitőké. így csak azok vihetnek a szabadpiacra terményt eladni. Mi, akik Nagynyárádon teljesítet­tük, túlteljesítettük kötelezettségün­ket, kérjük, hogy a tanács a törvény szigorával tanítsa meg a hanyagokat a törvény tiszteletére. Elmondta: Zslfkovies István, begyűjtésben élenjáró dél­szláv dolgozó paraszt, Nagynyárád. 1. Baranya 101.5, 2. Békés 99 6. 3. Fejér 90.0, 4. Veszprém 88.9, 5. Pest 88.0, 6. Hnjdu-Blhar 87, 7. Vas 80, 8. Somogy 82.9, 9. Csongrád 81.1, 10. Tóina 77.6, 11. Bács-Kiskun 75.3, 12. Szabolcs 74.7, 13. Heves 72.5, 11 Győr­fidpron 71.4, 15. Boorsod 71, 10. Komárom 70, 17. Zala 67.4, 18. Nógrád 66.1, 19. Szolnok 65.2 szá­zalék. Burgonyából is Baranya megye vá­zét. évi tervének 101.3 százalékos tel* jesftésévcl. A baromfibegyüjlés terén a megvált rangsora a műit héten a következő­képpen alakult: I. Szolnok 55.G, 2. Békés 52, 3. Vas 45.5, 4. Tolna 44.4, 5. Győr 43.8, 0. Pest 43.4, 7. Csongrád 42.7, 8. Komárom 40,5, 9. Ba­ranya 40, 10. lláCs-KLsktln 39.6, II. llajdu-Blliar 37.4, 12 neves 37.1, 13. Nógrád 30.5, M. Zala 36.3, 15. Veszprém 34, 16. Bor­sod 30.8, 17. Somogy 20.4, 18. Szabolcs 28,7 százalék. Az élelmezési minisztérium helyzetjelentése a begyűjtési verseny állásáról

Next

/
Thumbnails
Contents