Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-18 / 269. szám
2 NAPLÓ 1951 NOVEMBER 18 PÄRJ ÉS PÁRTÉ PH ÉS y Királjegyliázáii erősödilc a az újonnan választott vezetőség A pártoktatás tapasztalataiból Nagy fordulatot jelentett az új vezetőségválasztás Királyegyházán nemcsak a pártszervezetben, de a falu életében is. Ahhoz, hogy a pártszervezet jól végezze feladatát, szükséges a jó vezetőség, mert a kommunisták, a népnevelők csak úgy tudnak jő munkát végezni, ha a vezetőség segíti őket. Ez nem így történt Királyegyháza köz. ségbeu a már 'leváltott vezetőségnél. Gátolták a falu dolgozóit a tervük teljesítésében, Ezt mutatják a következő tényék. A királyegyházai dolgozó párosatok egész évben szorgalmasan dolgoztak azért, hogy bő termésük legyen, ezzel segítsék ötéves tervünk építését. A község mégis lemaradt úgy a begyűjtés, mint az őszi munkák elvégzésében. Ennek az okát megtaláljunk a pártszervezet és a tanács régi vezetőségének munkájában. A község pár héttel ez- e'őtt 30—40 százalékra állt a begyűjtéssel. Az őszi munkákat meg „van idő elég" szóval akarták elvégezni. Ezeket a* hangokat azonban nem a dolgozó parasztok találták ki, hanem azok, akiknek soha sem tetszett a munka. Ezek a hangadók olyanokból vannak, mint Káptalan István kulák, akinek huszonhárom bold földje van, de a beadásának még a mai napig sem ’ott eleget. Zákányi István, aki a tanács elnöke volt, akit a dolgozó nép azzal bízott meg, hogy ügyeiket képviselte, visszaélt ezzel a bizalommal. „Nem törődök senkivel" jelszókai „intézte" a község ügyeit. Ezt „segítette" a régi pártszervezet vezetősége is. Amellett, hogy a párttitkárok elég sűrűn cserélődtek, még szerették a ,,’ó hangulatot" is. Ilyen volt Molnár András, aki a vendéglőben a kártyaparti mellett szeretett „társadalmi, munkát" végezni, nem ritkán fel is önteni a garatra. Ezektől a falu becsületes dolgoÍJ950 október első napjaiban még kevesen gondoltak a vetésre. A határban mindenfelé a szünetelők vidám nótája volt halttható. A faluban egyedül Somogyvári Gáspár volt az, aki ekkor már a vetőgép után ment. Mondták is neki a faluban: — Hová siet olyan nagyon! Kieszik a vetést az egerek. Senki sem vet ilyen, korán, kinevetik öregek, fiatalok egyaránt. ’ — Majd meglátjuk ki lesz az, aki ntöljára nevet — adta meg a választ Somogyvári Gáspár délszláv dolgozó paraszt. És pár nap múlva már az eke után ment, figyelmesen vizsgáivá, meg'van-e a 20—22 centiméter mélység. Mért Somogyvári Gáspár olyan ember, aki szeret mindenféle munkában élenjárni és nem sajnálja a fáradságot, hogv esténként kezebe vegye áiz újságot, vágy egy-egy szak. könyvet. — Azelőtt úgysem olvashattam, no meg minek törtem volna a felem? Tatán azért, hogy a váskai apátság fnldesurainak több legyen? — szokta mondani feleségének, aki örül, ha es lénként férje fennhangon olvas a könyveiből. Ezek a-könyvek lsgiöbb szőr vékony kis népnevelő füzetek. Az ilyeneket szereti olvasni .Somogy- várl elvtárs. Mielőtt elkezdte volna a vetést, akkor is egy ilyen népnevelő fiiad került a kezébe. \ minisz’erta- „ács határozatáról szólt, az őszi munkák végzésérő'. Este a lámpafénynél olvasta el. — Kezdjük meg a vetési okr'ber elején — olvasta többek között. Másnap reggel is ezen gondolkodott. — Hogy is volt azelőtt — töprengett. — Október közepén még nem is nagyon gondoltunk a vetésre. Nem bánom .bármit szólnak a faluban, ae én már holnap hozzáfogok a ve'és hez. Megpróbálom jobb lesz-e — mondta feleségének. Nem is gondolkodott sokáig. Másnap reggel már hozzákezdett a ve_ léshez. Amint befejezte a vetést, elvégezte 20—22 centiméter mélyen az őszi mélyszántást is. így történt az, hogv Somogyvári Gáspár már az eke után ment, mikor a falubeliek még csak szüreteltek. Telt az idő, a vetés korán kikelt, szépen nőtt, májusban már hullámzott, zóí visszavonták a bizalmat, mást választottak a falu élére. A pártszervezet titkárának a falu egyik legjobb, legpéldamutatóbb dolgozó parasztját választották meg. Bén- kő Béla elvtárs mindig élenjárt a munkában, a múltban tapasztalta a kizsákmányoló rendszer fosztogató munkáját, jól ismeri a kulákság sanyargató tevékenységét. A tanács elnökét is ilyen becsületes dolgozókból választották. Varga Sándor, aki a csoboka- pusztai gazdaság üzemi párttitkára volt, ottani munkájával! bebizonyította, hogy méltó erre a bizalomra. Az ilyen vezetők megválasztásával megváltozott a község eddigi munkája is. A begyűjtés azóta már — mindössze egy hét alatt, — a 40 százalékról megközelítette a 100 százalékot. Nem marad el az őszi munka sem. Alig 30 százaléka van még vissza, amelyet még a jövő hét folyamán el is végeznek. Benkő Béla elvtársat > szeretik a falu dolgozói. Személyes péklamu'alásávál jár élen a faluban. A beadási kötelezettségét túlteljesítette- Egy hete, hogy párttitkár, máris felkereste egy tizenöt holdas dolgozó paraszt, hogy intézze el a kérelmét. Ez a középparaszt Vass Jénő, aki a következőket kérte Benkő elvtárstöíh „Béla bácsi, én szeretnék a párt soraiba belépni, hisz az egész közeli rokonságom párttag, de én is szerelnék az lenni. Ha úgy gondolja, hogy megérdemlem, vegyenek fei.“ A példamutatás terén nincs hiba Vass Jenőnél. Az őszi munkáját már jórészt befejezte, mindössze egy kevés kukorica földel kell felszántania. Jó munkáját mulatja a beadási kötelezettségének a túlteljesítése is. Odohaza a családjában Is meglátszik, hogy szeretik a pártot. Megvetik azokat, akik gyűlölik a munkát és szívesen segítik a többi dolgozó paraszttársaikat. A munkájukat azért is sietnek elvégezni, mint a tenger. Olyan szép kalászok voltak, nem győzték csodálni a falubeliek. Az aratás, csóplés után Somogyvári Gáspárnak jobb volt a termése, mint bármikor Másfél hold földön 25 mázsa gabona termett. Az elsők között vitte az acélos szemekkel telt zsákokat a begyüjtöhelyre. 240 százalékra teljesítette kötelezettségét. — Ez igen, szerencsés ember vagy te — mondta a többi dolgozó paraszt, aki hallott a jó termésátlagáról. Leg többen meg is kérdezték, hogy igaz.e, mire Somogyvári o'.vtára eszükbe juttatta a szüretet. — Ugye megmondtam, én vagyok az, aki utoljára nevet. Nem is hallgatok ezentúl a régi szokásra-mon- dásra. Követem a szovjet elv társak tapasztalatait és betartom a minisztertanács határozatát, mert a korai vetés szovjet tapasztalat. Az egyik népnevelőfüzetben olvaslam, ha érdekel titeket, megmutatom. Azzal már előkereste zsebéből, s úgy ismertette annak tartalmát. 1951 októberében már nem volt egyedüli Somogyvári Gáspár a korai vetésben. Mert bizony e’terjedl a híre annak, hogy a korai vetés több termést jelent Szinte jelszóvá vált és mellette mindig megemlítették Somogyvári elvtárs' példáját. Mert hiszen Felsősz-enlmártonban, de ez a többi faluban is igy van — nincs olyan dolgozó paraszt, aki ne szeretné, hogy földjén 2—3 mázsával iöbb teremjen. A korán végzett mé'y_ szántás eredménye a több termény. Az őszi mélyszántás kezdetére is október végén Somogyvári elvtárs adta meg a jelszót. Elsőnek ment ki ökreivel és kezdte meg-a mélyszántást, mélyebben, mint tavaly. Az egyik fordulónál megálltak pár szóra — Korán vetett mag bővebben terem, !dőben elvégzett jó mélyszántás is meghozza gyümö'csét — magyarázta a többieknek. Szavait érdeklődve hallgatták Berki János,. Barics Pál és a többiek Még Kusztra Márkó, a csősz is bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Jobb lenne, ha az idén korábban végeznénk a mélyszántással is. Még sok van vissza — mondta mintegy figyelmeztetésképpen, majd utá. na újból Somogyvári Gáspár vette át a szót pártszervezet munkája nyomán hogy elmehessenek a lófogattaO azoknak- segíteni, akiknek nincs lovuk, hogy ezzel ne csak maguk végezzék el időben a munkát, hanem az egész község dolgozóinak dicsőségére váljon rz őszi munkák befejezése. Ilyen dolgozókat nevel a pártba Benkő elviárs. Ez az egyheti munka is bizonyltja, hogv ha becsületes dolgozó van a pártszervezet élén, erősödik a pártszervezet, megjavul a munka a termelés terén is. Az új vezetőség jó úton indult el Királyegyházán. Hogy a mnnka még eredményesebb legyen, ahhoz az szükséges, hogy kíméletlen harcot folytassanak az osztályellenség, n kulákok ellen. Az a nézet, amit Benkő elvtárs maga is clhisz, hogy vannak a faluban olyan kulákok, akik nem ártanak senkinek, ez az ellenség állítása. A kulákok akarják ezt magukról elhitetni, hogy ezen keresztül beférkőzzenek a dolgozók bizalmába, majd bomlasztó cselekedeteikkel a dolgozó nép ellen támadjanak. Még vannak Királyegyházán is olyanok, mint a kulákok, akik szívesebben beszélnek a Barta-félékkel, akik mint volt jegy zök sanyargatták a dolgozó népet, védték a kulákok érdekeit. Ezért kell ezekkel szemben felvenni kíméletlenül a harcot, n pártszervezetet pedig erősíteni olyan dolgozókkal, mint Vass Jenő. Igv erősödik a pártszervezet azon a területen, ahol a párlszervezet kommunistái jól választották meg a vezetőséget. Ambrus Dezső — Én javaslom, hogy döntsük el most itt, hogy helyesebb-e, ha nem úgy, mint aze'őtt, hanem egy hónappal előbb végezzük el a mélyszántást, mint tudjátok is, 16 éves korom óta fogom kezemben az ekét, aminek már 43 éve. Ezt csináltátok ti is. De nem magunknak dolgoztunk akkor, nem a miénk volt a töld és annak termése sem. Most, a leiszabadulás után kaptam földel én is, és azon igyekszem, hogy minél többet hozzak ki belple. Tavaly tapasztaltam, hogy jobban termett a földem, de nem jutott eszembe, hogy miért, egész addig, míg nem olvastam az újságban, hogy a szovjet parasztküldött eívtársak azt tanácsolják, hogy a mélyszántást végezzük korán és mélyen. Én azt hiszem, érdemes követni jótanácsukat. Rájöttem. hogy a tavalyi jó termésem eredménye a korán végzett mélyszántás eredménye. A tavasszal olyan porhanyós lett a földem, hogy öröm volt bele vetni. — Szóljunk a többieknek is. ne várjanak tovább, kezdjék meg a szántást ők is, hogy befejezze Felső- szentmárton az őszi mélyszántását valóban mélyen szántva, jóval a minisztertanács határozata előtt. A beszélgetés óta két hét tett el. Péntek este a falu legpéldamutatóbb, legjobb do'gozó parasztjai gyűltek össze a párthelyiségben. Népnevelő- értekezletet tartottak. Ott volt Somogyvári Gáspár elvtárs is. Elsőnek szólt a párttitkár elvtárs szavaihoz. — Az őszi munkák elvégzésével kapcsolatban csak annyi mondanivalóm van, hogy ma 16-a van és községünk 100 százalékos eredményét a mé’yszántásban csak két-három maradi gazda húzza vissza. Tábori Pálnak még 300 négyszögöl, Kistra Andrásnak 500 négyszögöl tarlója nincs ielszánlva. Az ő ielszántatlan töldjük csúíítja még a fclsőszentmár- tonf határt. Azt javaslom, menjünk el hozzájuk és kérdezzük meg tőlük, mit akarnak: jobb, vagy rosszabb termést. Biztosan a jobb terméseredményt választják. De akkor fejezzék be minél előbb az őszi mélyszántást. Javaslatát mindannyian elfogadták, hogy ne legyen a feilsőszentmártonj ha!árba,n olyan föld, ahol még nem fejezték be a mélyszántást. Horváth Ibolya Vasas II. területi pártszervezetnél a vezeőség újjáválasztja után megtartották az első vezetőségi ülést. Ezen a fontos értekezleten nem foglalkoztak az eívtársak az oktatási munkával, ami azt mulatja: „Vasason minden rendben megy ezen a területen“. Pedig nem igy van. A Politikai Bizottság határozatát, amit az oktatási munkáról hozott, nein Hajtották végre, nem vonták be a tagsag 40—15 százalékát az oktatásba, hanem mindössze 25 százalékát szervezték be a tagságnak szervezeti oktatásra. Erről az igen fontos kérdésről egyetlen szó sem esett a vezetőségi ülésen, de az olyanról sem, hogy foglalkozzanak azokkal az elvlársak- kal, akik nem látják az oktatás jelentőségét, mint Bálái Erzsébet és még többen. Javítani kell Vasas II-ön az oktatási munkán. * A pécsi in/1. számú Magasépítési Vállalat egyik középfokú politikai iskoláján nem éberek az eívtársak, nem veszik észre az elvi tévedéseket. De nemcsak a hallgatók nem veszik észre, hanem Belvard István elvtárs, A bólyi gazdaság tehenészr e százhatvan darabból all. Bészben felvásárlás ez, részben saját nevelésünk A fejési eredményekkel neon igen dicsekedhet a gazdaság, csak amikor a szovjet elvtársak Pécsre is ellátogattak és előadást tartottak, hogy a Szovjetunióban milyen módon emelik a tejliozaniot, attól a naptól kezdve foglalkoztunk mi is azzal a gondolattal, hogy átvesszük a szovjet tapasztalainkat és bevezetjük a szovjet fejési módszert. Azonnal rátértünk teheneink háromszori takarmányozására és háromszori fejesére, aztán bevezettük 'elleneinknél a fejes előtti 1—3 perces úgynevezett melegvizes tőgymasszás' és a fejes után pedig az egy perces utó-tőgymasszást,, valamint a csepeg- letést. A takarmány összeállítását a tehenek kora, súlya és a tejhozama szerint állítottuk össze. így tehát, teheneinknek adunk naponta éSetfenn- tnrió alaptakarmányt, azonkívül hat és fél liter tejre a következő abrak mennyiséget: huszonöt kiló nyers ré paszelet, 10 kiló tengeri siló, 1 kiló pelyva. Ebbe az úgynevezett pácba beleteszünk fél kiló olajpogácsát, fél kiló korpát. Az egészet jól összekeverjük és fiillesztjük. Ezután kapnak a tehenek minden liter tejre negyven deka pólabrakot. Ez a pótabrak keverék a következőkből tevődik ősszé: 15 deka tengeridara, 15 deka korp: és 10 deka olajpogácsa. Bevezettük tehát teheneinknél az egyedi takarmányozást, mely rég' problémája volt nemcsak a mi gazdaságunknak, hanem az egész megyének általában. A szovjet módszer átvételével az eddigi 8.2 literes fejési átlagunk felugrott 11 Üt erre. Ez számokban kifejezve egy fejőstehén után naponta 2.8 liter, 100 tehén után, napi 280 liter, egy év alatt pedig. 84.000 liter tejet jelent népgazdaságunk számára. Megtanultuk tehát az ittjár: szovjet elvtársak'ól, hogy a tehenek tejelése a jó ápoláson, a jó tartáson és a jé takarmányozáson múlik. Hogy még az eddiginél is több tejet nyerjünk, megkezdtük a vemhes Üszők és a tehenek előkészítéséi a jó tejelésre. A teheneket és a hasas üszőket hét hónapos vemhességi idejükben az előbb említett életfenntartó takarmányt kapják és az előző fejési időszakban adott lejmennyiségnek megfelelően adjuk az nbrakmennvisé- get. Sőt, még azonfelül is kapnak ta— Érdemes dohányt termelni — mondotta Takács Károly iiszögpusztai dolgozó paraszt, amikor dohánytermését leadta. 617 négyszögöl dohánvüitetvényén 444 kiló jóminőségű dohányt termelt. Úgy érte e1 termelési eredményét, hogy azokat a szakmai útmutatásokat, amiket a, körzeti felügyelők a szovjet agrotechnika alapján adtak, megfogadta, alkalmazta. Lelkiismeretes, jó munkájának meg is van az eredménye. A korai beadásával külön prémiumban is részesült, örömmel mondta a nála megjelent dohánytermelési fele. ’ősnek, hogy: — Most már látom, igaz voll a mondása. „Nem bánja meg, aki dohánVt termel.“ De nem is bántam meg, mert 617 négyszögöl területen termelt dohányom után 2.302 forintot kaptam. Ha ezt a terméseredményt, katasz- trális holdra átszámítanánk, 5.986 fob politikai Iskola előadója sem. A politikai iskolán a vita során egyik elvtárs a fasizmusról beszélt és aet mondta: „A fasizmus törvényszerű". Világos, hogy ez téves nézet és emellett a munkásosztály erejének b lebecsülését is jelenti. Wirt elvtárs, a szeminárium ellenőre tisztázta ezt a kérdést, sünikor elmagyarázta, bogy a fasizmus nem törvényszerű, mert a munkásosztály megakadályozhatja kifejlődését, ha idejében felveszi ellene a harcot, ha ezt a harcot a marxista-leninista elmélet útmutatása alapján folytatja. Előadó elvtársak, politikai iskola hallgatók, legyetek éberebbek a szemináriumokon! * Ugyancsak ennél a vállalatinál egy másik pólitikai iskolán, amelyet Katona elvtárs vezet, vannak olyan elv- társak, akik nem tartják fontosnak az elhangzó előadást, nem jegyzetelnek, hanem az írásos anyagra támaszkodnak. Ezt a helytelen gyakorlatot használja Verböcziné elvtárs is. De nemcsak az ő hibája ez, haném Ka'ona elvtársé is, aki bírálatával,, segítséggel javítsa ki ezeket a hibákat. kármányt. Például, ha egy tehén az előző fejési időszakban tizenhat liter tejel adott, akkor nemcsak a tizenhat liter tejre kap abrakot, hanem húsz literre, [gy elérhetjük azt hogv a tehén tejtermelését jelentősen fokozzuk. Ezt az abrakot a leellés után is megkapja a telién, mindaddig, amíg egy bizonyos tejmennyiségnél meg nem állapodik. Akkor fokozatosan annyiszor negyven deka abrakot adunk neki literenként, amennyi tejet ad a hat és fél literen félül így készítjük elő a vemhes lehenekel, a szovjet fejési módszer szerint, nem háromszor, hanem négyszer etetjük és négyszer fejjük naponta. A napi négyszeri etetéssel és fejessel, tizenöt- húsz százalékkal tudjuk emelni további tejtermelésünket. Nemcsak tejtermelésünkben hanem a megtermelt tej felhasználásában is bevezettük az élenjáró szovjet tapasztalatokat. November elsejével megkezdtük a mesterséges'borjú-nevelést. Az újszülött borjakat öt napig hagyjuk szopni az anyjától, tehát mindaddig, amíg a fecstejet ki nem szopja. Őt nap után bekerül n borjú a mesterséges borjúncvelö istállóba, ahol két hétig teljes tejet iszik, kél hé! után pedig fokozatosan teljes tejet és fölözött tejel kap a borjú. Ezzel a módszerrel jelentős tej- mennyiségei takarítunk meg. A meg- lakarí'ás négy-ötszáz liter tej, cgv borjúnál. Ha mi itt, a bolvi gazdaságban kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyek a borjúnevcléssel kapcsolatban rendelkezésünkre állanak, akkor évente hatvanezer liter tejel takaríthatunk meg, illetve eny- nyivel többet adunk az ipari dolgozóknak. Dolgozóink eleinte idegenkedtek az új módszer bevezetésiétől, de amint látták és tapasztalták a szovjet módszerrel elért szép eredményeket, egymás közölt párosversenyeket indí- 'ottak, hogy ezzel is hozzájáruljanak az ötéves terv maradéktalan megvalósulásához. Most már a bolyi gazdaság valamennyi dolgozója látja és tudja, hogy szovjet elvtársaink milyen óriási segítséget nyújtottak nekünk akkor, amikor otaiondták tapasztaló- tálkát és eddig elért eredményeiket, hogy nz ő nyomukon haladva, mi ia megközelíthessük azokal. ri útnak felelne meg. Mikor a dohány- termelési fele'ős felkereste 0-, 1952. évre 800 négyszögölre kötött termelési szerződést. A felszabadulás előtti időben a* ilyen és ehhez hasonló nagy jövedelmet hozó növényeket a nagybirtoké, sok termeltették a cselédjeikkel. Mos* a felszabadulás után lehetővé váH, hoqv a dolgozó kisparasztság is szerződéses úton ezeket a nagyobb jövedelmet biztosító növényeket termelheti. így a családjával a maguk hasznára és a dolgozó nép javára dolgoznak. A most befejezés előtt álló termelési szerződések határidőelőtti végrehajtásával biztosítsa dolgozó parasztságunk, hogy a téli hónapok alatt azokat a szakoktatásokat meghallgassák, amelyek elsajátítása biztosítéka a minőségi termés fokozásának. Felsöszen'márton dolgozó parasztjai Somogyvári Gáspár példájából meilOBiiták, hogy a korai velős és száolás magasabb termést hoz Soha nem tapasztalt müden emelkedik a tejhozam a szovjet mezőgazdasági küldötteit tapasztalatátadása óta A bátyi gazdaság első eredményei Izméndi János állatién vesztési segédagronómui, bolyi áll. gazdaság. ács KéroJy megtanulta, hogy érdemes \
