Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
N Ä PLO 1951 NOVEMBER Ti Segítse István-akna új pártszervezete a november 7-i-győzelem után az évi terv teljesítéséhez a dolgozókat! Régen, hónapokkal eze’őtt álltai meg utoljára ilyen Lelkesen, örömtől csillogó szemekkel az eredményeiket hirdető versenytábla előtt az István- afcnai bányászok. A november 7 tiszteletére iiwiuuit versenyben, moly hatalmas lendületet adott a7 évi terv teljesítéséért folyó küzdelemnek, az Októberi Forradalom előestéjé,, 155.2 százalékos termelési eredményük szüleien. Bz a teljesítmény, amely ritkaság- számba ment eddig István-aknán különösen a hónap elején — a havi teljesítményt is 101.4 százalékra emel. te. Ezért örülitek úgy a bányászok a verseny táblára kiírt eredménynek, de valamennyien tudták azt, hogy csak további, az eddiginél jobb munkájuk lehet a biztosíték arra, hogy az évi tervüket, mint ahogy Rákosi elvtársnak - vállalták: december 21-re befejeznék. Másfél hónappal ezelőtt István-akna valamennyi csapaténak dolgozója szocialista versenyváíkvlást tett, melyben megfogadta, hogy <tz évi terv tel- Jeeftéeéig naponta tíz, húsz, vagy harminc csillével több szenet terme Ezeknek a vállalásoknak a teljesítéséért napróLnapra folytatott kemény megfeszített munka nem ért véget no vem bér hetedikével. A hátralévő -lig másfélhavi időszakban még jobban kell fokozni ezt a munkát. A fei.ési csapatoknak csak egyrésze — mint Bitter Ignác csapata 111.5, Joó Járos csapata 136.3, és még egy néhány te Jesitette túl vállalását, de a csapatok nagyobbik része jóval a vállalásán alul termel. Ezeknél a csapatoknál még mindig a műsizalkmulasztók, a műszaki fettételek hiánya, de nem utolsósorban a lendületes verseny- munka hiánya akadályozza a termelés*. Hogy a jó! megszervezett, lendületes versenynek milyen hatalmas jelentősége va^ a termelés emelésében, azt fényesen bizonyítja a keddi forradalmi műszak eredménye. A csapatvezetőknek — bizalmiaknak és a dolgozóknak megtartott lelkes hangú rőpgyűlések után a népnevelők és bizalmiak közösen a műszaki vezető, séggel kialakították a csapatok kő rötti lelkes versenyszellemet Az új pártvezetősóg és a szakszervezet jó munkát végzett ezekben a napo.óan, figyelemmel kísérte a harmadok és a csapatok termelési eredményeit, ott voltak a vezetőség tagjai a bányászok között és politikai munkával segítették a magasabb termelés eléréséért folyó harcot. Ez a feladat azonban nem csak egyes napokra vonatkozik. A vállalások teljesítésének e lei- őrzésében még.mindig súlyos hibák vannak, különösen a szakszervezet ró_ szóról... Borbás és Inkeller elvtiisan «z; UB-töl, nem, ismerik e'éggé az égyes csapatok,. vállalások teljesítő sében elért oredményeit és így természetesen nem értesülnek, vagy t ,ak későn értesülnek azokról a hi.invos Ságokról, amelyek a termelést akt,iá Ivozzák. De ehhez kapcsolódik meg az te, hogy Ilyenformán nem radják konkrét feladatokkal ellátni a bizalmiakat. Ezen sürgősen változtatni kell. E'- sősorban a verseny nyilvánosságát, az elért eredmények népszerűsítését kell jobbá és szemlél te többé tenni. A nagy. csarnokban vannak versenytáblák, sőt az eredmények' is naponta váltakoznak rajtuk. De ezeken a verseny táb'ékon nem látni mást, mint hosszú sorokban kiírt számokat, A bányászok nagyrésze, főleg az öregebbek tudják, hogy mit jelentenek ezek a számok, de nem mondhatnánk el ugyanezt az új műnk ásókról, sőt néhánv nappal ezelőtt még a szakszervezeti vezetők sem ismerték a számok jelentőségét. Helyes lenne, ha István-aknán is alkalmaznák a Pécsbánván már ré gébbén használt különböző formájú versenytáb’ákat, melyek világosan, könnyen érthetően mutatják a vállalásokat és a tervteljoeítésben ólén eredményeket. A pártszervezet és a szakszervezet vezetőinek arra kell nevelnie a népnevelőket és bizalmiakat, hogy nap, mint nap megismerjék a munkaterületükre beosztott dolgozóknak a vállalások teljest, lésében elért eredményeit, hogy segítsék a bányászokat vállalásaik teljesítésében. Ehhez elsősorban a személyes példamutatás, vállalásuk teljesítése szükséges. Vannak ilyen népnevelők és bizalmiak István-aknán. Kelemen József, aki a Nagy Októberi Forradalom évfordulóján lett je’.vé- nyes sztahanovista, Forál Jakab, Nev Ferenc és a többiek, akik büszkék le. hétnek arra, hogy a vállalásaikat teljesítik. De akkor lehetnek igazán büszkék a népnevelők, ha jó munkájukkal elérik azt, hogy minden hozzájuk beosztott dolgozóról elmondhatják, hogy azok tegríap, ma és a jövőben is mindig maradéktalanul teljesítik a vállalásukat. A népnevelőnek minden nap tudnia kell a verseny eredményeit, tudnia kell azt, hogy a hozzá beosztottak aznap hogya^ teljesítették vállalásukat és azután ennek alapján tudja majd azt, kivel rtiröl kel] beszélnie. De nemcsak a szakszervezetre, hanem az újonnan megválasztott pártszervezetek vezetőségére, magára a pártszervezetre'is nagy feladatok hárulnak, mely elsösorba^, a terv teljesítéséért folytatott harc irányítása. A pártszervezeteknek fel kell figyelniük a -november 7 tiszteletére indult munkaverseny egyes hiányosságaira, s ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetése harci feladatukká kel!, hegy váljon. Ilyen hiányossága István--k- nám a munkaversenynok az, hogy nem kielégítő a műszaki értelmiségi dolgozóknak a versenyben való rész. vétele. Akkor, amikor a fizikai dolgozók közel nyolcvan százaléka szocialista versenyben a vállalások teljesítéséért harcol, meg kell állTí-íta- rai, hogy az István-aknai műszaki értelmiségi dolgozók nem tettok vállalást, hogy annak megvalósításával még jobban segítsék a terv határidő előtti teljesítését. Még elég gyakran előfordul a műszaki vezetée hibájából az anyag- vag-y üreshiány. A műszaki vezetésnek legye,, a továbbiakban feladata, hogy kijavítsa munkája hiányosságait, hogy megteremtse a dolgozók által vállalt feladatok elvégzésének, a terv időelőtti teljesítésének a feltételeit. Ezeknek a hiányosságoknak - kijavításában komoly -segítséget kell nyújtaniuk az újonnan .megválasztott pártvezetőségeknek. A partszervezetek élére István.akna legjobb munkásai kerültek. Bien, Bátai, Bánó alapszervezeti titkárok eveit egész megyénk dolgozói ismerik, mert mindig a legjobban termelő bányászok között voltak. Az ő és a pártszervezetek fe'adata lesz, a hiányosságok kijavítása mellett a termelés, a.tercteljesítés fokozott mértékű ellenőrzése. A termelés, a tervteljesítés és a vállalások ellenőrzésié mellett a párt- szervezetek tegyék a Rákosi elv-árs. nak tett. vállalásokért folyó harcot elsősorban a kommunisták egfontosabb feladatává. Legyenek elsősorban Ist- ván-akna kommunistái a felelősek azért, hogy a Rákosi elvtársnak tett vállalások maradéktalanul teljesüljenek. ; Encsi Endrét AZ INOTAI FÉNY (Az Ötéves Terv Kiskönyvtára) Az ötéves Terv Kiskönyvtára soro zatában most új fiizet jelent meg az Inotai Erőmű építéséről. Enezi Endre új kisregénye a sár szentmiklósi újgazdaesalád férfi fajijai, idősebb és ifjabb Sós Mihály rajzában mulatja be~ azt a fejlődési folyamatot, amelynek során küzömbö sokból a szocialista építés lelkes harcosai, egyszerű parasztemberekből kiváló szakmunkások lesznek, de amelynek során fény derül az imperialista, litnisla ügynökök kártevő aknamunkájára ts. Enezi Endre könyve, az i~n ............................... Er őmű építésének mai helyzetével, az építkezés történetének legújabb fejezeteivel foglalkozik. Azzal a kérdéssel, vájjon megindul-e az eredeti 1952. május 1-i haláridő helyett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján az első gépegység az Inolai Erőműnél. Az. Erőmű dolgozói azt vállalták, hogy november 6-án jelentik Rákosi elv-társnak: tnota teljesítette felajánlásai — és imc, november (i-ra már könvvalakban jeleni meg az Ino-tai Erőmű építői hősi küz drlmcinek története. Támogassuk a falusi moaikatl JBgyre többen értik meg, hogy Du- napentelét építeni és az új kultúrát építeni ugyanannak a dolognak két oldala“ — mondotta Révai elvtárs. Es ahogy Sztálinvárosnak az utcái napról-napra nőnek, ahogy Komlón ú) város épül, ahogy az Inotai Erőmű építése óriási iramban halad elő. re, úgy, mint ennek az egésznek természetes része, kultúríorradalmunk apró kis zsarátnokai, a falusi mozik is egymásután kezdenek működni, világítanak és mutatnak utat a régi rendszer által szándékosan sötétbe burkolt falusi kultúréletünkben. Országszerte, így megyénkben is a tervnek megfelelően, sőt azon felül egymásután születnek meg az új mozik. Csaknem minden villannyal ellátott községünkben van, vagy lesz még ebben az évben mozi, olyan községekben is, ahol eddig még soha nem >s láttak filmet. Népi demokráciánk minden áldozatot meghoz annak érdekében, hogy a legfontosabb művészetet, a filmet mindenhová eljuttassa. De nézzük csak meg, hogy mit tesznek annak érdekében a községi tanácsok, hogy a falvak dolgozói zavartalanul és minél nagyobb számban élv zhes- sék a filmet? Látogassunk csak el a déli határ, szélre, Vajszlóba, ahol Tit0 köz- ellen közelségében még inkább szükség lenne arra, hogy a község valameny- nyi lakosa rendszeresen és állandóan moziba járjon. Nézzük csak meg. mit tesz ennek érdekében a tanácselnök? A tanácselnök ezt mondja: „Nem vol-19 5 Z tam már évek áfa morfban, de nem is megyek. Ha aludni akarok, otthon is a/hatok. Nem érdekel a, engem!* Eppen így nem érdekli a mozi * nagybudméri, a pócsai és a kozármis- lényi tanácselnököket sem, akik nem hajlandók továbbszállít'ani a mozi- felszerelést a kővetkező községbe, hogy ott is láthassák az új filméit, Mindegy ezeknek a tanácselnököknek, hogy a szocializmus építését nép* művelési munkával lassítják vagf gyorsítják? Vagy hogyan épít ja. szocialista kultúrát u nagypeterdi tanács, amely a mozi működéséhez szükséges pénzösszeget több,,.mint egy hónapon keresztül nem használta tel és ezért a mozi leállni kényszerült?! Ezeknek a tanácsoknak és. tanácselnököknek odaállíthatnánk példáké pül a kővágószöllpsi, töttősi, kékesdi, ujpeizei és kölkedi tanácsokat és tanácselnököket, akiknek sok elfoglaltságuk mellett mindig jutott idejük arra, hogy a mozinak segítsenek, hogy a nehézségeket és a problémákat megoldják. Kell, hogy minden tanács és ... .* .4 l.*!y.,' minden tanácselnök megértse', hogy a kultúra eszközei ríélkül nincs eredményes begyűjtés és nincs eredményes őszi munka. Nézzük csak meg a kitűnő eredményeket elért Drúvaszerdahely és ' Drávacsepely községek dolgozóit, akik minden mozielőadáson résztvesznek, akik a kuk lúragitációs csoportokban nem szülte, telő munkával dolgoznak azokért az eredményekért, amelyekkel már méltán büszkélkedhetnek és amelyeknek nyomán országszerte dicsérettel említik nevüket. TORORVA m. t. filmelöadó. 4952 A Magyar írók Szövetsége pécsi csoportja felhívja tagiság figyelmét arra, hogy szokásos heti megbeszéléseiket ezentúl pénteken, este hét órakor tartják a városi tanács székhazában. A prózai, lírai, fordítói, kritikai és dramaturgia; oktatás vezetői kedden öt órakor megbeszélést tartanak a városi könyvtár Geister Eta utcai helyiségében. Kérik az érdekeltek pontos megjelenését. Rőnnecke Mathild, egy negyvenéves asszony, Pptpr IVinn • Reriin-Lich térfél de egyik kaszárnyájának a kapu- ' ' jóban állott. Rönneckenó férje Hitler norvég hadjárata alkalmával sírját lelte e hullámokban. Vézna teste, hegyes álla, a korai ráncok számtalan gondról beszéltek. Mindezek a gondok ott lobog, tak a tekintetében, amelyet mozdulatlanul a kaszárnya kapujában álló fiatal' őrszemre szegezett. E* » ] katona acélaisakkad a fején, merev mozdulatokkal] járt a kaszárnya kapuja előtt fel és alá. Néha megyonaglottak az ajkai és az acélsisak alatt hol vérvörös, hol hamuszínú lett az etc a. ; „Az as-szony, aki az utca másik oldalán állt. ismerte a fiatalember világosszürke, néha rólden 'csillogó szemeit. Annak az embernek ,s ilyen volt a szeme, aki most már évek óta az Északi tenge: fenekén feküdt. Nagyon szerette a^ asszony ezeket a szeme két. De most, miitor a fia arcából csillogtak felé- je, úgy érezte, magát, mint »>gy idegen. Igen. az a .fiatalember ott,a,másik oldalon, aki egy puskával a vállán' úgy járt föl és alá, mlr.tha ebben a nehéz időben nem volna jobb dolga, az 6 tizen- kilencéves fia volt, Rőnnecke Martin. O szülte, ő nevelte fel s eddig azt hitte, hogy lostestül.’.el pofozták volna. Időről-időre pedig lopva az any. jóra pillantott, aki mereven állt az úttest márik oldalán és csak nézte.... nézte A marsólás a kapu előtt mind szörnyűbb lett. A fiú végül is kívánta már. hogy átjöjjön az anyja és valami borzasztót mondjon neki. hogy botrányt csináljon 6 hivatkozhassak a szolgálat sza- hogy valami tennivalója van. Hónapokig kereste bályzatra. De Mathild nem jött át. A fiú most azt a fiát. várta, hogy sírva fakad jóm az anyja, asekor az 6 Rőnnecke Mathild tudja Jól, illetve öntudatlanul dolga is kpnnyebb lett volna. De Mathild nem sírt is erre gondolt: Egy őrszemet csak szolgálati ügy- csak a katona szeméből szivárgott a könny. — ben lehet megszólítani. Most, hogy szemtő:.szem ..Anyám...!“ — gondolta. .Anyuskám .. Nem ben állít véle, eszébe. jutott,- hogy nem tud ilyen mondta kj ezt a szót és mégis pontosa,, tudta, ürügyet találni. Ott állt tehát, araikor a fiú puska- hogy az.'anyja h; EGY ANYA ŐRTÁLL utcából a másikba, o? a gondolát elvette az étvágyát és az álmát s ha este újabb csalódással tért haza. csak megerősödött abban a hitében, , pus val a vállán ki.épett a kapun -és leváltotta' • az elődjét — vagy húsz lépésre lőlo... — csak: a kocsiút választotta el a fiától. A ion gondolkozott, hogy mit tegyen. Átmenten és elvegye tőle a puskát és -a sisakot mint ahogy valamikor a tíz éves fiú kezéből kivette a játékrevo vert? Arra gondolt: Nem log védekezni, msjn emelheti .fel a kesét az anyja ellen! Vagy átmenjen, elsírja magát, kitárja a karjait . és emlékeztesse az apjára.. hogy az anyja hallotta. De az asszony meg sem mozdult. Csak nézte a fiát és hirtelen mindent megértett Rőnnecke Martin. Tudta, hogy az az asszony ott a másiik oldalon, az ő auyia. ebben tv, órában őrt áll. De úgy áí! őrt hogy ez az őrtá’J’ás nem hasonlítható össze az ő szolgálatával, annál százszor nehezebb és kínosabb. Ez az asszony őrt áll, hogy megvédelmezze az ő életét és itt fog állni, amíg össze nem esik. Es azt is tudta, hogy áruló lett. Az őrszem fiatal arca szür- k ész öld lett a szégyentől. Egy óra telt el, de mintha egy örökkévalóság lett volna. A leváltás után jelentkezett a szolgál'égül mégis álüva _ r .. ___________ maradt. Ott állt, egyedül, kétségbeeső.ten & szül kö stül az övé. Olyannyira hitte, hogy a fiának még ^e utcán. ^ márciusi szél a testéhez tapasztotta a lattevő altisztnél és kimenőt kért ^ir percre, hogy a gondolatait js látni vélte. Hogyan drténhetett kopott kabátot és életének minden gondja eszébe bevásóro'jon valamit. Megkapta az engedélyt. Ki jutom. lépett a kapun és áthaladt az úttesten, odalépett Rőnnecke Martin már vagy Hatszor opeaetett 32 anyjához. Egyikük sem szólt ©g-v szót sem. fel és alá a kaszárnya kapuja előtt, „mikor hír- Rőnnecke Mathild megfordult és gyors léptekkel felen rádöbbent arra, hogy az anyja ill -az utca ha.adt előre. A fia kísérte Már néhány utcasor™ J1 . ti 1 ' O * ... Íren írói j.nl* r\ w, llr — r— ^ . LM1»t . a gonaoi-aitait js íiátni vélte. Hogyan ilyesmi? Összedőlt. tán. a világ? Egy napon ■’d.rra ébredt, hogy egyedül van a lakásban. A fiú eltűnt. A mosdóasztn.on cg/ cé- duLr feküdt — még ma is ott fokszik — egy kis cédula. Ez állt rajta:.......és ezért elmegyek Nyuga t-Berlinbe. Ha csak a fe'ét megkapom, a t ígértek, akkor is ragyogó életem lesr!“ Ezt írta a tizenkilenc éves fiú. És most itt •étál a kaszárnya előtt Csak e sorok olvasása után jött rá Mathild asszony, hogy túlságosan egyedül hegyta a fiát. Igaz, ártatlan abban, ami történt, olyan ártatlan, mint amennyire hem tehet róla a, hópihe. hogy hideg van. És mégis ránehezedett a felelősség. A cédulát ott hagyta, ahol feküdt, rongyos kabátjába bujt és kiment az utcára. Elkezdte keresni a nagyvárosba^ a fiát. Jóvá kellett tennie vala- mii amit emulaőztott. Ez a gondolat űzte egyik másik oldalán. Éppen .mereven, ka’toná&in meg kon túl voltak, amikor az asszony hirtelen meg- akart. fordulni, de meglátta tíz anyját s megbot- átt- -Add ide a katonakönyvedet... vagy azt a lőtt. Az egyik lába beleakadt a mái kba, má d. mlcaöddf, amit adtak neked!“ — mondotta. Martin nem elesett S' az acél,sisak félrecsúsz'ovt fején. átadta n*ki a* igazolványát. A., anyja kettétépte Annyira összezavarodott, olvan szerencsétlennek s a utcára dobta. A fiú egy szót sem szólt, látszott, hogy az, asszony ott á -íáaik oldalon mély- hsak csendesen bement egy kapu alá és lefejtette ségesen megsajnálta. Még a füle ts ; iros lett a Rálátja ujjáról a rangjelzést f fiúnak az izgalomtól. Hirtelen piílarf'ással > fa- A" köpönyeg felé fordult, mert a feljebbvalója ; asszony e'ótte állt a kapuban s vézna tes. ban állt. Most kihúzta magát. és. folytatta a marsot tével fedezte a kapunyílást, ne lássák meg, m:t ?• 'apu e.otk De nem úgy jár; ' nár, ahogv a? egy tesz a fia. Vonásai megenyhültek és még mosoly- katonához illik. Fe,húzta a vállát, hol vérvörös gott is. Az jutott eszébe, hog-v ezen’a márciusi o ,, hol halo t-halvány és az víkai onaglotlak napon többm; lió asszony, anyák, feleségek ncvé- Ugy erezte, mintha nagy nyilvánosság előli meg- ben állt őrt, hogy megmentse a világhétét. HŰ BARÁTOK (Uf .német film.) Ludwig Turek haladó i-émet regény író műve alapján készült ez az új német filmalkotás, mely bemutatja, hogy a náci pokolban is voltak be. csületes emberek, akik szembeszáll tak a fasizmussal és az üldözöttek segítségére siettek. A film Heini Holler tengerész történetét mutatja be. Heihi hosszabb távoliét után visszaérkezett Németországba, Hamburgba, ahol a Gestapo mint külföldről jött gyanús V.eniet 'etartóztatja. Együtt érkezett vele még három tengerész, akiknek,'sikerül munkát talólpiok egy külföldi hajón és így szöknek njég. o náci Németországból. Segíífeni szeretnének letartóztatott barátjukon és amikor Patrasba érkeznek, felc*alják bajó juta» az ottani német konzult, ée 1*. vélben közük a GestaporaJ, hogy a íoglyulejtett konzult HoKéj társuk ellenében Marsaillebén kicserélik. A Gestap0 beleegyezik — azzal '•» gondolattal, hogy kicserélésnél. íz ottani hatóságok közreműködésével-az egész ..bandát“ elfogják. A 'marseillei nemzetközi hajósszervezet segítségéve! mégis sikerül Heini Rollert kiszabadítani és a tengerészek .valamennyien megmenekülnek egy 'másik hajón. Röviden ennyi a film tartalma. A filmet kiváló német színészek készítették. A főszerepeket Hans Klering, Hermann Stövesend. Peter Man és Gustav Pűttjor játsszák. Az egyetlen női főszerepet Inge Keller játssza, aki megszemélyesíti a fasisztaellenes, bátor német nő típusát. A film írója Ludwig Turek .ismert munkásíró, aki darabjainak és kft!tej ményeinek témáját a való életből merítette. 1933-ban emigrálnia kellett a náci Németországból, leszerződött munkásnak egy Földközi-tengeri te- horhajóra és ottani élményei alapján irta meg regényét, melyből ez r film készült.
