Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

W51 NOVEMBER 11 W R P o A Béke Tilágtaiiács Iiatäro%ata a lesserelé^ kérdéséről Séca (TASZSZ): A Béke Világ-tanács Bécsban befejeződött ülésszaka hatá­rozatot hozott a leszerelés kérdéséről. A hatáírozat szövege a következő: „A fegyverkezési verseny g azda só _ gí zűrzavart okoz, nyomorba teazítja a népeket és csak háborúhoz vezet­het. Nem igaz az, hogry a felduzzasz­tott fegyverzet a tárgyalások haté­kony eszköze lehet. A fegyverkezési verseny, amely a másik fél fegyver­zete ismeretének hiányában folyik, bizalmat lanságot kelt. A biztonság egyetlen útja: az ellenőrzés melletti becsületes leszerelés. Ezért szólítjuk fél az öt nagyhatalmat — a<z Ameri­kai Egyesült Államokat, a Szovjet­uniót, a Kínai Népköztársaságot, Nagybritanniiát és Franciaországot, __ mé-ynak a legnagyobb fegyverzete van és amelyre az Egyesült Nemze­tek Szervezetének San Franciscóban e fogadott alapokmánya az egyetemes béke védelmének kötelezettségét reá_ ruházta, kössön leszerelésé egyez­ményt. Ezzel megmutatnék békcaka- ratukat. A tfimeggryilkoló fegyverek eltiltása . Az őt nagyhatalomnak az egyez­ményben megkell állapodnia az atom- fegyver az atom energiává! kapcsola­tos bármely más fegyver, valamint minden egyéb tömeggyilko-ló fegyver eltiltását illetően. Ezt a tilalmat szi­gorú ellenőrzéssel kell biztosítani. Az c len-őrzésnek ki kell terjednie nem csupán a. .bejelentett fegyverzetre és Jétesítméh'yefere, hanem minden egyéb fegyveraetre és létesítményre is. , Az öt .nagyhatalom egyezményében megállapodást keli) 'kötni vaiktmonnyi fegyverzetfajta fokozatos és ellenőr, zött csökkentéséről'. A fegyverkezés olyan mértékű, csökkentését kívánjuk, hogy 1952 végéig valamennyi fegy­verzet 33—50 százalékkal csökkenjék. A csökkentésnél olyan módszereket kelll alkalmazni, amelyek a leszerelés minden szakaszában megóvják vala­mennyi fél biztonságát. Javasoljuk, hogy a különfe’e fegyverzetfajták, fegyveres erők és fegyvergyártás csökkenésének részarányát és határ­idejét az ilDető országnak a fegyver­zete, a fegyveres erői és a fegyver­gyártás meglévő színvonala, vala­mint a lakosok száma, a határvonal hossza és közlekedési rendszere alap­ján szabják meg. A fegyverzet összeírásának ellenőrzése Ha olya,, nemzetközi egyezményt kötnek, amelv kötelezően előírja az ■ atomfegyver eltiltását, a 33—50 szá. ; zaCékos fegyverzet csökkentést, akkor a megállapodás megkötésének elen- I giedhetetlen következményeképpen j egyetemesen össze kell írni minden I fegyverzietfajtát és fegyveres erőt. ’Nemzetközi felügyeletet és ellenőrzést kell létesíteni a megá.iiaipodásban elő­írt intézkedések teljesítése érdekében. Ennek a nemzetközi ellenőrzésnek nemcsak az egyezményt aláíró or­szágok által előterjesztett tájékozta­tásra kell kiterjednie, hanem arra is, hogy a bevallottakon kívüli fegyver­zetet, fegyveres erőket és fegyver- gyártási eszközöket is ellenőrizze. Felhívásunkat aT Egyesült Nem­zeteik Szervezetéhez, az öt nagyhala, lomhoz és valamennyi néphez intéz­zük. Ez a felhívás megfelöl a Béke Hívei Varsóban 1950 november 16-tól 22-ig tartott II. világkongresszusán hozott határozat szeremének, A fegy­verzet fokozatos és egyidőben történő csökkentése lépés a teljes leszerelés felé,, amely — ha nem is tetszik a fegyvergyárosoknak — eloszlatja az agressziótól való félelmet, szilárdítja valamennyi nép .biztonságát és meg­szabadítja őket a reájuk nehezedő te­hertől.“ A Etéhe Világtanács határosain a hékeegresményt követető aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Bécs (TASZSZ): A Békevilágtanács ülésszaka hatá­rozatot hozott az öt nagyhatalom közti békeegyezmény megkötését kö­vetelő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban. A határozat többek között megálla­pítja: „A Békevilágtanács óriási jelentő­séget tulajdonít az öthatalmi béke- egyezmény megkötését követelő alá­írásgyűjtési hadjáratnak, amely ma már valamennyi országban kibontako_ zott. Az az 562 millió aláírás, amelyet 64 országban összegyűjtöttek, azt bizo­nyítja, hogy ez a felhívás valameny- nyi nép kívánságát és hatalmas béke- akaratát, fejezi ki. A Békevi ágtanács arra hívja fel valamennyi ország békebizottságát, folytassák és szélesítsék ki a alá­írásgyűjtési hadjáratot. A Békevilág­tanács arra hív fel minden olyan csoportot, szervezetet és személyt, akinek érdeke a béke megőrzése, hogy együttesen küzdjenek a béke- egyezmény megkötéséért.“ Az ENSZ-közgyűlés november 9-i plenáris ülése Póri* (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés november 9-i délelőtti plenáris ülésén Uj Zéland, Kuba és Honduras küldöttei magasz­talták az amerikaiak koreai agresz- •zióját, Honduras küldöttének felszó­lalása után senki sem kívánt felszó­lalni: A* ülés végén az elnöklő Nervo Bejelentette, hogy a délutáni ülésre •gy szónok: Ausztrália képviselője, a holnapi ülésre pedig csak két szónok jegyeztette be magát. Az ENSZ szóno­ki emelvényéről a szónokok hiányát újságíró körökben az amerikai tömb hívei körében keletkezett zavarra! magyarázzák. Ausztrália küldötte a délutáni ülésen rágalmazó, szovjetellenes beszédet mondott. A szovjet küldöttség által novem­ber 8-án előterjesztett szovjet javas­latokról szólva kijelentette, hogy az ausztráliai’ küldöttség hajlandó azokat ..megtárgyalni. Nervo közgyűlési .»mök ezután be- I vitájára feliratkozott küldöttek kérték jelentette, hogy a november 1(H ülés ' felszólalásaik elhalasztását. A szovjet békejavaslatokat az egész világ egyszerű emberei megelégedéssel fogadták Moszkva: Lityeratumaja Gazéta közli „A szovjet békeprogram és az amerikai „békeangyalok“ mesterkedé­sei“ című cikket. A. J. Visinszkij a szovjet küldött. ség vezetője beszédében leleplezte az amerikai „békejavaslatok“ lényegét — állapítja meg a cikk. A világ egyszerű emberei megelé­gedéssel fogadták a szovjet javaslato­kat. A külföldi sajtó óriási figyelem­mel és érdek'ödésset tárgyalja eze két a javaslatokat. A demokratikus közvélemény üdvözli és helyesli a Szovjetunió békére irányuló kezdemé­nyezését. A szovjet javaslatok komoly mér­tékben hozzájárulnak a világ békéjé­nek megőrzéséhez. Ami pedig az ame. rikai diplomáciai színjátékot illeti, ez a Truman és Acheson urak által ren­dezett szánalmas komédia ismét le. leplezte az Atlanti Tömb vezetőinek igazi céljait, melyeknek semmi kö­zük nincs a bék„ megszilárdításához. DÍVSZ fennállásának halódik évfordulója alkalmából az MHDSZ a következő táviratul küldte: . „Meleg üdvözletünkéi küldjük a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetség Á minisztertanács rendeiete a panas2könwek rendszeresítéséről át meg ka|l őrizni. A panaszkönyvre vonatkozó rendelkezések megtartásár '- Á minisztertanács nagyjolbntőségú rendeletét hozott a panaszkönyvek rendszeresítéséről, a rendelet lehető vé teszi, hogy a do gozók bírálata a hib,ák feltárásában, kiküszöbölésében és a munka megjavításában fokozot- tobba^ érvényesüljön az államigazga­tás és á közületi gazdálkodás szerve! ▼el szemben. . .Panaszkönyvet kell rendszeresíteni az álléimhatalpm, vagy az áilajivigaz- gatás. jninden olyan szerve, intézete, intézménye és közfeladatokat ellátó mindé® olyan szerv, állami vállalat és szövetkezet hivatali, helyiségében, (iro­da jóban); telepén, raktár-, üzlet-', ■vagy irodahelyiségében, amely a kö- zögségge!,; _ ügykörének természeté­nél fogva'—- közvetlenül kapcsolatot tarti. Á 'PanaszkönyvK’t. a közönség számára könnyen hozzáférhető helyen kpll elhelyezni és gondoskodni kel arról, hogy mellette megfelelő írószer is llegyen. A panaszkönyvbe észrevé­telét, kifogását, vagy panaszát bárki bejegyezheti. A pa-naszkönyvbe írt bejegyzéseket az intézet, intézmény, vállalat, stb. vezetője, vaav az á.ta'ig ezzel a feladattal meghízott személy naponta köteles megtekinteni és azok alapján .« szükséges intézkedéseket megtenni. A bejegyzések elintézését a pam-asrakönyv lapjainak a bejegyző aek melletti részén (margón) rövid, világos szövegezéssel fel kell tüntet, ni.. Az eset elintézéséről — ha cT az eoet 'körülményei szerint szükséges, —t a panaszost értesíteni kell. A pa- naiSBkönyvet, az abban foglalt bejegy­zéseket. a bejegyzések elintézését, a felügyeletet gyakorló hatóság rendsze résén felülvizsgálja. — A pa- naszfcönyvet, az abban foglalt be meg ért az intézet, intézmény, vállalat, stb. vezetője fegyelmilcg felelős. Nem vonatkozik a rendelet a minisz.ériu- moknál és az országos főhatóságoknál rendszeresített panaszkönyvekre. A minisztertanácsnak a panasz- könyvekről szóló rendelet» 1952. ja­nuár 1-én lép hatályba. fennállásának hatodik évfordulója al­kalmával. Büszkék vagyunk, hogy a 84 ország 72 millió fiatalját képviselő szervezet országunkban talált új olt. honra és innen irányítja a világ de­mokratikus fiatalságának következetes békeharcát. A magyar anyák, a ma­gyar nők nevében kívánunk sok sikert a közös harcban a békéért, az iljúság botdog jövőjéért." Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erdei Mihály, földművelésügyi minisz­terhelyettest tiszte alól felmentette, egyúttal Hegedűs Andrást földműve­lésügyi miniszterhelyettessé kinevezte. A koreai néphadsereg főparancsnokságának Itadijelenlése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága november 9-én közülié: a koreai néphadsereg alakulatai, a kí­nai népi önkéntes egysegekkel szo­rosan együttműködve, minden fron­ton továbbra is visszaverték az ame­az ellenségnek. A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadá­szó lövészek november 9-én lelőtték a Hvane.sjn, Anjak, Szunjjan, Anyban, Vonszan körzetében cs Phenjan köz­vetlen környékén fekvő békés helysé­geket továbbra is barbár módon bont bázó és géppuskázö ellenség három repülőgépét. rikai-angol intervenciósok, valamint a Li Szin-Man-csapalok heves táma­dásait és nagy veszteségeket okozlak Az amerikai katonák félnek a téltől és sürgetik a koreai háború befejezését Koreai arcvonal. Az Uj-Kína hírügynökség külön- ludósílója jeleni: Koreában már beköszöntött a tél, az amerikai 1-es ilovasliadosztáty leg­utóbb foglyulejtett katonái azonban még mindig mocskos nyári egyenru­hájukat viselték. A koreai és a kínai harcosok már megkapták vadonatúj, bélel! egyenruhájukat, börbnkancsukat és léli sapkájukat. Egy amerikai hadifogoly elmondot­ta, hogy Van I'Ieel , őszi offenzivájá- nak‘‘ megindulása előli az 1. lovas­jegryzés keltétől számított-húrom éven hadosztály minden századának több. mint 200 katonája voll. Egyhónapos harcok után azonban a századok lét­száma felére csökkeni. A hadifogoly elkeseredetten tette hozzá: „Ismét: jön a borzalmas tél. Ennek a háborúnak hamar be kell fejeződnie, mert külön­ben katonáink mind elpusztulnak". Amikor a koreai és a kínai harco­sok elmondották az amerikai hadifog. lyoknak. hogy a fegyverszüneti tárgya­lások folytatódnak, azok így nyilat, koztak: „Tábornokaink a legjobban térnék, ha nem mesterkednének töb­bet. Kössenek gyorsan fegyverszünetrl, hogy mi boldog karácsonyi ünnepel­hessünk otthon!" Törvényerejű rendelet a dolgozók nyugdíjáról Az Elnöki Tanács, a Magyar Dől- 1 gőzök Parija és a SZOT kezdeménye­zésére a minisztertanács javaslatára törvényerejű rendelelet hozott a dol­gozók nyugdíjáról. Ez a rendelet lényegesen emelt összegű nyugdíjakat ad a bérből és fizetésből élő dolgozók nak, ha öregség, betegség, vagy bal­eset köve1 kéziében tartósan munka- képtelenné válik. A dolgozó halála esetén hátramaradó keresőképtelen hozzátartozók ellátása is jelentősen megjavul. A feudális kapitalista uralom csak a közalkalmazottaknak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdí­jat és ezzel is igyekezett megbontani a dolgozók táborát, szembeállítani azoknak egyrészét a munkások és al­kalmazottak nagy tömegével. Csak 1929-ben vezették he a munkások öregségi biztosítását. A díjak feliét le­vonták a munkások béréből, az össze­gyűli hatalmas összegeket elherdálták az öreg és rokkan; munkásoknak pe- dik néhány pengős járadékot fizettek. A Magyar Népköztársaság új nyug­díjrendszere megszünteti azt az igaz­ságtalan hátrányt, amely a kapitalista társadalomban a munkásosztály kárá­ra fennállott. Minden dolgozónak egyenlő sza­bály és mérték szerint jár az ellá­tás. A nyugdíj a munkabérrel ará­nyos összegű. A sztahánoyisták, jó munkások, a ki emelkedő teljesítményt elérő dolgozók tehát ezentúl jó munkájuk jutaimái nemcsak nagyobi) munkabérben kap ják meg, liánéin megrokkanásuk, meg- őregedésük esetén nagyold) nyugdíj- formájában is. A rokkantsági nyug­díjnak a szovjet társadalombiztosítás­ból átvett új rendszere különbsége’ tesz a megrokkanás enyhébb és só lyosabl) formái között. Az a dolgozó akinek egészsége megromlott, és ezért tanult vagy gyakorolt szakmájában munkaképtelenné vált, évi keresete 3P százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még a felszabadu­lás óla munkában töltött minden é' után ennek a nyugdíjösszegnek két százaléka kiegészítésként járul, v Ez azt jelenti, hogy egy átlagos keresetű szakmunkás körülbelül háromszor akkora rokkantsági nyugdíjra jogosult, mint az eddig érvényes szabályok szerint. Még nagyobb mértékű, 45 százalé­kos nyugdíj jár annak, aki semmiféle munkát nem képes végezni, aki pedig állapota következtében gondozásra (ápolásra) szorul, az 54 százalékos el látásra jogosult. Különösen megbecsüli szocializmust építő társadalmunk a munka rokkant jail, a baleseti rokkantakat. Ezeknek nyugdíja a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60 vagy 75 százalék. A munkaképtelen öregek nyug­díja a munkabér 30 százaléka. Valamennyi nyugdíjhoz jár a ki­egészítés. Az özvegyek és árvák ellátása meg felelően igazodik a nyugdíjhoz és lényegesen nagyobb összegű, mint ed­dig volt. Nemcsak a munkaképtelen özvegy kap ellátást, hanem az is, aki legalább két gyermekei nevel, vagy aki 55 éves elmúlt. Nyugdíj illeti meg ezentúl a munkaképtelen szülőt is. Különösen nagyjelentőségű jogkiter- jeszlés az, hogy egy évig minden öz­vegy az előbbi feltétetek nélkül kap nyugdíja’, holott eddig az özvegynek a közszolgálatban 45 éves koron alul, társadalombiztosításban 55 éves koron alul nem járt nyugdíj. A bányászok, kohászok, öntők, to­vábbá a vasútnál, a postánál és az egészségre ártalmas munkahelyeken különösen nehéz munkát végző dolgozók már 55 éves korokban jogosullak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a nők­re vonatkozóan azonos volt a férfiak korhatárával. Most a nők öregségi korhatára 5 évvel kevesebb a férfiaké­nál. A mi országunkban a nők fo­kozott védelme nem puszta szó, ’ ha­nem minden tekintetben érvényesülő tény. A közalkalmazottakra nézve igen előnyös az a rendelkezés, hogy a nyugdíj összege ezentúl a tényleges illetményhez igazodik és nem a sok­kal kisebb, úgynevezett törzsfizetés­hez. Rendeződik a nem kinevezett és az 1950 márciusa után szolgálatba lépett közalkalmazottak nyugdíjügye és megszűnnek a munkahely változta­tásával kapcsolatos hátrányok. Az új nyugdíjtörvény azokra a' dolgozókra vonatkozik, nUikoct nyugdíjigénye 1952 január elseje után nyílik meg. A nyugdíj kiszámításánál természe­tesen a korábbi munkaviszonyt is fi­gyelembe ketjl venni. Az Elnöki Tanács rendeiete biztor sítja az 1951 végéig megállapított nyugdíjak változatlan további folyó­sítását és egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosítási járadékot. A társadalombiztosítási járadékok eddig lényegesen kisebbek voltak az átlagos nyugdíjnál. A kormány ezt az igazságtalan különbséget nem a nyug­díjak csökkentésével, hanem a jára­dékok felemelésével küszöböli ki. Az Elnöki Tanács rendelkezése alapján a kormány gondoskodik a munkásosz­tályhoz tartozó járadékosok jobb el­látásáról. Az öregségi, rokkantsági baleseti járadékosok és bányanyugbé- rések januártól kezdve emelésben ré­szesülnek. Például 115 forintos öregségi jára­dék 160 forintra, a szakmunkás 130 forintos járadéka 190 forintra emel­kedik és így tovább. Az eddigi százféle, bürokratikus szabály helyébe egységes, új ren­delkezések lépnek. A nyugdíjak megállapítása is egysé­gesen és egyszerűen lörlénik. A meg­állapítás feladatát a valamennyi dol­gozót átfogó tömegszervezet: a Szak- szervezetek Országos Tanácsa intézi az egy év óta fennálló és igen jól be­vált mozgalmi szervek, a társadalom- biztosítási bizottságok útján. A felleb­bezéseket a megyei tanácsok és a budapesti tanács bírálják el. Ez a rendszer bizlosfték arra, hogy minden dolgozó gyorsan hozzájut jogos igé­nyének kielégítéséhez. Az Elnöki Tanács és a kormány nyugdíjrendeletei a Magyar Közlöny mai számában jelennek meg és január elsején lépnek hatályba. Oléves tervünk eddig elért eredmé­nyei lehetővé tették dolgozó népünk egyik fontos ügyének, a nyugdíjellátás­nak rendezését és nagymérvű megja­vítását. Miközben a nyugateurópai ka- püalis’a államokban napról-napra nyirbálják és csökkenlik a dolgozók áldozatos harccal megszerzett társa­dalombiztosítási jogait, azalatt a szo­cializmust építő országokban a Szov­jetunió élenjáró ’társadalombiztosításá­nak példamutatása nyomán cgvre fej­lődik. egyre szélesebb körűvé válik s dolgozókról való gondoskodás. Az új nyugdíjtörvény is bizonyítéka annak, hogy államunk az anyagi le­hetőségek növekedésével fokozottan gondoskodik a dolgozó tömegek élet- színvonalának emeléséről. Ä7, egyiptomi kormány újabb jegyzékben tiltakozott az angol provokációk ellen Kairo (MTI): Az egyiptomi kor­mány pénteken újabb jegyzékben til­takozott a kairói brit nagykövetségnél a sorozatos angol provokációk ellen. A jegyzék leszögezi, hogy az angol katonák brutális támadásokat követ­nek el egyiptomi polgári személyek ellen, élelmiszereket rabolnak, bele­avatkoznak a csatornaövezet, közigaz­gatásába és meggátolják a parti jár­őröket a kábttószercsempészés meg­akadályozásában. Az angol légügyi minisztérium pén teken este kijelentette, hogy az utolsó hetekben legiúton több, mint 10.000 katonát, sok járművet és ágyút szál­lítottak a Szuezj-csatorna övezetébe. Az AFP jelentése szerint Jemen és Szaudi Arábia képviselői közölték, hogy teljes mértékben támogatják Egyiptomot. Több, mint 200.000 bányász sztrájkol Japánban Peking (Uj Kína): Tokióból szárma­zó jelentés szerint több. mint 210.000 japán szénbányád, sztrájkol bérkö­veteléseinek támogatására. A sztrájk következtében az ország napi szénter­melése 60 százalékkal csökkent. Október 31-én és november 1-én hét nagy japán bányásztársaság — köz­tük a .Micui“ és a „Micubisi“ szén­bányászai 48 órás sztrájkba kezdtek. A bányászok november 2-től kezdődő­en további 72 órát folytatták a sztráj­kot. November 8-án a nyolc nagv bányásztársaság bányászat ' újabb 72 órás sztrájkol kezdtek. Ezzel egyidejűleg Kiusi hat bánya­társaságában is sztrájkolnék a bányá­szok. A sztrájkoló szénbányászok száma így meghaladja a 210.000.et. Egészségügyi tudományos tanácsot szerveznek A minisztertanács a magyar egész­ségügyi és orvostudomány szocialista fejlődésének előmozdítására egészség- ügyi tudományos tanács felállítását rendelte cl. Az egészségügyi tudomá­nyos tanács az egészségügyi minisz­térium szervezete keretében műkö­dik.

Next

/
Thumbnails
Contents