Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-04 / 258. szám

* N A P I. O 1951 NOVEMBER 4 TITKOS HÁBORÚ Szélesítsük Baranyában a szovjetharátok táborát! Telít házak előtt játssza a Pécsi Nemzeti Színház művészegyüttese már napok óta Vlagyimir Mihaj-lov és Lev Szatnojiov színművét. Kevés prózai művet fogadtak eddig dolgo­zóink ilyern nagy szeretettel, kevés Olyan színdarabot }áy-zott eddig szín­házunk, mely ennyire felcsigázta voi na dolgozóink érdeklődését, melynek komoly, mélyreható mondanivalója ennyire köze’, jutott, volna a nézők­höz. A Jegor Buücsov előadásai óta talán egyszer sem fordult még elő hogy ennyire összeforralt volna a né zőtér éj a színpad, hogy a cselek mérvy minden mozzanata tökéletesen visszatükröződjék a nézők arcán. Nem véletl en az. hogy a darabnak hogy az előadásnak sikere van. Ahogy a Jegor Bul'ic-ov a halódó, rothadó kapitalista társadalom pusztulását és az új társadalmi rend megszületését ábrázolta, a művészet eszközeivel úgy a Titkos háború ennek az új tár. sadalomnak a harcát, az új társada lom építőinek, a szovjet embereknek életét, munkáját, tefődését. izzó ha zaszeretetét mutatja be — egy nyo. mozáson kérésziül. A Titkos háború azonban nem egy dramatizált detek- tívregény. N.sto, a Titkos háború nem detektív- vagy kómdráma. hanem olyan mű, amely a szovjet emberek, jellemét mutatja meg nekünk, amely éberségre oktat, hdzasz>eretetir„ nevel, amely megmutatja, hogy a múltból Visszamaradt kispolgári csökevények — a hiúság, karriervadászat, irigység — milyen könnyűszerre! kiszolgáltat hatják uz embert az ellenségnek. így, kispolgári csőkevényeiné". fog, va ragadta meg az óliemség a Iá thatatlan főszereplőjét, Tumanov mérnököt és hajszolta egészen az ön- gyilkosságig. A színpadon azt bo gozzák, azt kutatják, hogv miért lelt öngyilkos Tumanov mérnök. fis a nyomozás közben felébben a függöny a mérnök jellemétől. Kicsi, nyes, önző, irigy ember volt. nem szovjet ember. Olyan ember volt, akit nagyszerűen tudtak használni az im periaíislék. hogy terveiket rajta ke resztül váltsák valóra A szovjet nép azonban gátat vet s sötét terveknek. Nem csupán Miná- jev álf-ambizíonsági alezredes és mun­katársa: Bis-ztrov, nem csupán Lavrov tábornok küzdenek éjjel-nappal, fá' radtságot és csüggedést n.ím ismer, ve az ellenség (a darab második lát­hatatlan szereplője) ellen, de ott har col velük együtt az egész szovjci nép. Kázin mérnök, Szvettoya-nagy. mama,1 Grusa Vetkina elárusítónő. Ru gyenkó mérnök. Misa bácsi, a trafi- fcos, Sibánov soffőr és kii győzné fel­sorolni valamennyit, Mit tehetnek az ilyen emberek el len az olyanok, akik nem hisznek az emberek átalakulásában, akik nem hisznek abban, hogy a szocialista em. bér nem tör egyéni sikerekre. Mi! lőhetnek a szovjet emberek ellen a, olyanok, mint a tolvaj, a gyilkos­ságtól sem visszariadó aljas imperia­lista kém: Hulston, mit tehet az ilyen emberek e’Jten egy vagy több olyan ország, amelynek követségén ilyen Hulston-föle. emberek vannak, mit te. hetnak azok a tőkésiek, akik a pro­fit kedvéért a legszégyentelenebb al. jasságokra is képesek. Semmit! Sem mit sem árthat az ellenség a szovjet embereknek, akik olyanok, mint SzvetJov, a feltaláló, aki négv eszten­dei gyötrés, kínzás ellenére sem ad­ja ki az imperialistáknak találmányát akit nem tör le az, hogy találmányát felhasználják hazájában, a Szovjet­unióban — sőt, éppen ellenkezőleg: boldog, hogy hazájának szo'gálatot tehetett, hogy népét szolgálhatta. Hatalmas, de egyúttal megtisztelő, gyönyörű feladat színművészeink szá­mára ezeket a szocialista embereket ábrázolni. Ezt a feladatot éretten, jól o!dotla meg színházunk művészeinek nagyrésze, különösen szép alakítást nyújtott Minajev alezredes szerepében Ladányi Ferenc, a Magyar Népköztár, saság érdemes művésze. Minden sza. va, minden mondata művészi átélés bői, iga7 érzésből fakadt. Ugv ábrá­zolta a szovjet embert, mint ahogy az bennünk, gondolatainkban eddig is élt, mint ahogy őket megismertük. Méltó módon szerepelt érdemes mű­vészünk meUett Kcresztessy Mária S.zvetlova szerepében. Nemcsak a gondtalanul, vidámap élő szovjet öregasszonyt hozta elénk művészien megformálva, de azt az asszonyt is, akit képesnek tartunk arra a hőstett­re, hogy egyetlen unokáját a hon vé. ddmére küldje, akit képesnek tartunk arra, hogy az ellenség ellen még mat­rónakorában is felvegye a harcot. Tumlmova. a gyenge jellemű, hiú. önző anya szerepét Gombaszögi Frida játszotta. Alakításának hitelét ron tóttá, hogy hangját nem emberi érzé- sek. nem a fia halála után megtört anya érzései, hanem üres páthosz ,,fű­tötte.“ Kázin mérnököt Kálmán György jól alakította. Szabó Samuná1. az öreq trafikos megszemélyesítőjénél azt ró­hat juik fel hibának, hogy ebben a szerepében is néha ugyanolyan „sza. bósamu“ maradt, mint például a Pa­lota-szállóban. Máiké Erzsi mint- Ro- gyiono.va nyújtott jó alakítást. Bay Gyulában tehetséges, fiatal színészt ismertünk meg. Éppen tehetségéből és fiatalságából, lakad az, hogy néha túljátsza önmagát, hogy arcjátéka, gesztusai meghalad jók a szükségeset. Ezek az apró hibák azonban a tanulás, a fejlődés folyamán elmúlnak. Har­madik! elvonásbeli jelenetén' azonban mielőbb változtatni kell. a harmadik jelenet kíváncsiskodó, nyafogó, kis­fiús Bisiztrovja nem reális, erősen et rajzolt. A felsorolt apró hiányosságok azon. ban nem rontják a szereplők érdé mól: sikerült színpadravinnlök a szov jót embert és -— ami nem kis dolog. — jól ábrázolták példaképeinket, a szocialista embereket, mint ahogy jói ábrázolták a negatív figurákat. az elégséget is. Itt különösen Kertész Sándor tűnt ki, az „öroo“ szerepében Az egyetl,Sn szereplő, aki n.em tudta magáévá ton-ni a szerep egyer.-en be­tűjét, egyetlen hangját, egv*len ér­zését sem. Kovács Gyula voll. Gesz tusai erőltetettek, túlzottak voltak hangja arra mutatott, hogy a szerep, Lavron állambizfonsági tábornok sze. repe jóval meghaladja erejét. És itt meg kell egy pillanatra állnunk. Az. zai, hogy Kovács Gyula nem ill-eszke dett be az előadás hangulatába, nem csupán egy szereplő volt gyenge. Nem. ennél több történt. Egy szovjet tábornokot, azt az eivtársat, aki ha­talmas energiájával szinte fűti a töb­bieket, aki a kifáradókat új hőstet­tekre ösztönzi, azt az embert ábrá. zolta Kovács Gyula teljesen hamisan a színpadon. Es éppen ezért hibáz­tatnunk kell a művészeti igazgatót és a rendezőt, akik hagylak — bármilyen indokolással, de hagyták, — hogy ennek a kitűnő előadásnak legyen egy Achilles-sarka. Éttől a mulasztástól eltekintve Vá- rady György rendező kitűnő munkát végzett. Az előadás gördülékeny«égé a nézőtér és a színészek szoros kon­taktusa, a,z izgalomtól túlfűtött han­gulat mind, mind a7 ő és munkatár. sainak jó munkáját dicséri, a díszle­tek egyszerűségükben is szépeik, ízlé- lése.sek voltak. Sok ilyen darabot. sok ilyen előadást szeretnénk látni a Pécsi Nemzeti Színház színpadán Sok ilyen előadást, melyből harcossá-, got, haza-szeretetet tanulhatunk, mely ellensége'-nk gyűlöletére, a múlt csö- kevényeine-k elhagyására lelkesít ben nüniket és nem utolsó sorban el nem feledhető művészi élményt is nyújt. A Magyar-Szovjet társaság 1 Kongresszusa óta jelentősen megerő­södött és kiszélesedett mozgalmunk, tagságunk meghaladta az egymilliót. A falvak kétharmad részében kiépül­tek szervezeteink. Ennek ellenére szervezeti fejlődésünk, taglétszámunk növekedése, nincsen arányban dol­gozó népünknek a Szovjetunió iránti egyre növekvő sze retet ével. tap asz taiatai nak, vívmányainak és eredményeinek megismertetése elválaszthatatlan ré­sze a magyar hép ezociátista nevelé­sének, múlhatatlan felvétele saját szocialista építésünk sikerének. A Magyar-Szovjet Társaság igen ko­moly segítséget ad és adhat Pártunk­nak, államunknak szocializmusunk építésében, úgy mezőgazdasági, mint ipari vonalon, valamint kulturális vo­nalon. Ezért a Magyar-Szovjet Tár­saság Országos Titkársága tagszer­vezési versenyt indított- december 21-re, Sztálin elvtár« 72. születés­napjára. Ehhez a versenyhez Baranya Az Egyetemi Könyvtár és n Városi Könyvtár munkaközössége november 7.e tiszteletére könyvklálljtást rendez az Egyetemi Könyvtár Szepesy-utca ,‘5. szám alatti helyiségeiben. A könyv-kiállítás bemutatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tör­ténetét, hatását az emberiség sorsára és a népi demokráciák fejlődésének megye MSET szervezetei is csatla­koznak. Példának vehetjük siklósi já­rásunkat. mely októberben vezetett járásaink között a szervezésben. Pécsváradi járásunk kissé lemaradt, de könnyen behozhatja lemaradását. A bányaterületeken is érünk el ered­ményeket, de nem egészen kielégítő ez számunkra. Mi bízunk abban, hogy bánváíizolvtársaink mint a termelés vonalán, hatalmas eredményeket, ér­tek cl, ugyanilyen hatalmas eredmé­nyeket érnek el a szovjetharátok szervezésénél is. Bányászszervezető­inknél jól működik Péestoányatelepen Fuksz Tibor elvtárs, áld úgv az Uj Világ szervézősében, mint a tagszer­vezésben kiváló eredményeket ért el. melyek a tagszerve­zési ver- senyben a legjobb eredményt elérik, értékes jutalomban részesíti a Magyar. Szovjet Társaság megyei titkársága. (Zászló értékes könyv.) Vass Györgyivé MSZT kultúr, prop. ös«zcfUgés3ét a Nagy Októberi Szocia. lista Forradalommal. Nagy helyet kap a kiállításon a Nagy Októberi Szocialista Forrada. lomnak a világirodalomra kifejtett hatása. A kiállítás megnyitása 6-án, délután 4 órakor lesz. A kiállítás 7—14-tg naponta 8—12 és 3—6 óráig lesz nyitva. Hetedikéig vásárolhatnak dolgozóink kedvezmény es mozibérletet Országszerte, nagy sikerrel fo'yik az üzemekben, tömegszerveze ckben a. MU'ólbtHLET eladása. A bér let tulajdonosok kíváncsion várják, milyen Hímeket Jognak látni a nagy kedvezményeket nyújtó bérlettel? A béllel idő.Kilwna, i/unt ismeretes, hal hóna]). Ez idő alatt egymást váltják a szebbnéi-szebb magyar, szovjet, népi demokratikus és haladó nyugati jilmek a filmszínházak vásenuin. A magyar filmek közül már ját­szók a „Déryné '-t, amely u magijai nemzeti színjátszás úttörőjének, a kiváló magyar színésznőnek küzddmes életét hozza elénk. A film dalait, áriáit Oyurhovics Mária Kossidh-díjas művésznőnk énekli. Rövidesen be­mutatjuk az első sportéig játékot, a színes „Civil a pályán''-t. A Nagy Októberi Forradalom megünneplésért tűzik műsorra novem­ber 7-én, „Nagy ttj/zfény" című szovjet alkotást. A közelgő forrada­lom előestéjén játszódik a Him cse leleménye, főszerepeit Gdováni ás Makarova alakítjuk, rendezője Csiaureli. Korén filmgyártása „Az én hazám" című alkotásával szerepel az évad filmjei között. A haladó nyugati filmművészek munkái közül kiemelkedik az „Isten után úr" című francia film. A demokratikus német filmművészet VI. Nemzetközi Filmversenyén dijat nyert „Alattvaló'1 című alkotását szintén műsorra tűzik. Könyvkiállítás az Egyetemi Könyvtárban fl Szovißtuni« iánkat a szprve7eieke* Az árulók nem K Jlenc óra felé járt az idő. mi. kor Mihajlovics Ilija felébredt. Elő­ször az egyik szemét nyitotta ki nagy óvatosan és csak akkor nyitotta ki utána a másikat, mikor látta, hogy a függöny hasadékán keresztül mái széles, arany pasztába,n ömlik be a napfény. Az aranysugárban mint gyé mán‘szemek szikráztak, csillogtak a porszemek. Mihajlovics Ilia első mozdulata az volt, hogy az éjjel,-szék rényre rakott rakijásüveg felé nyúlt Az odafc ész (tett kupicát nem is ke reste, csak úgy „parasztosan” a szá­jához vette a jókora bütyköst és na. gyot húzott belőe. Az erős ital, mint s tűz égette a gyomrát. — Khm, khm — krákogott könny be lábadt szemmel, majd lerúgta ma góró’, a paplant és feltépá-zkodoit Od-atotyogott az ablakhoz és elhúzta a függönyt. A beözönlő nyári nap­fény szinte míll-bevágia. Összehúzott szemmel bámult ki az é'énk forgalmú Balka nsz.ka-ulicára. 1 A fene . ,. Már ilyen késő van? Kapok én a főnöktől hideget.meleget! — káromkodott és rohant a fürdőszo bába, megengedte a csapot, közben csengetett a szállodai londinernek is és dühösen rúgott a lába alatt meg gyúródott perzsaszöny egbe. Pár pilla natig csend volt, csak a gargalizá-k' férfi gilu-gluzása hallatszott, a esen deit kopogás törte meg. Az ajtó ki nyílott és a pincér óvakodott be. — Csengetni tetszett? Senki nem felelt. Mihajlovics & fürdőszobában matatott, a csukott aj. tó mögül a kádba ömlő víz zuhogó ,sa hallatszott. A pincér körülnézett Meglátta az összegyűrődött szőnyeget odasietett és lehajolt, hogy megiqa zitsa. Hirtelen kitárult a fürdőszoba ajtaja. Mihajlovics Ilija borzas feje kandikéin ki az ajtó mögül. Észre­vette a szőnyeggel foglalatoskodó pincért. — Bogati .. . Hét t,e mit keresel itt?i Te •.. Te szvinja! Te disznói De hiszen Mihajlovics úr csen getett értem — nyögte a szerencsét len ember, — én csak a szőnyegei szerettem volna... menekülhetnek.! — Te csak ne szeress 'emmií! Azt tedd, amit mondanak! Állítsd összf a számlámat, csomagold össze a hol mimat és szerezz kocsit! De gyorsan mert már így is elkéstem .. . Hallod gyorsan! Nem sokkal tornászta magát fel jebb a Nap az égen, mikor' már az asztalon feküdt a számla, a sárga disz nóbőrbőröndök giédában várták, hogy levigyék őket a szálloda előtt vára­kozó taxihoz. Mihajlovics. a távozó vendég, kihúzta belső zsebéből kövé­ren duzzadó tárcáját — Mennyi a végösszeg? ... Száz- tizenháromezer dinár? ... Ha nincs annyi dinárom, fizethetek dollárban is, igaz? ... Már csak az autóban gombolta be nyttvama.ra-dt belsőzsebét, miközben szeretette simogatta tárcától duzzadó baloldalát. — Ez jó munka vö t. .. Szépen hozott a konyhára ... Es Lyubica Voj. novics, a Glavnácsában töprenghet rajta, hogy az úi esztergályos, a „Pa vei“ miért buktatta lo! — ezek a gondolatok forogtak tejében, miköz ben a7 autó végigiszáguldcut a Bal kanszktt-ulicán és a Száva felé sza ladt, — De csinos nő volt.. igazán nagv munka volt elcsavarná a tejét! Na, de azért az ezer dohár még .csi­nosabb“ I A* autó megállt a megadott cím, egy hatalmas szávaparti palota előtt. Az utas kiszállt, és az autóban hagyva bőröndjeit, fölszaladt a már ványlépcsön. Miközben a bejárat előtt álló őröknek igazolta magái, iz gatottan nézte karóráján a fáradha­tatlanul körbejáró piros másodperc- mutatót. — Fél órát késtem! — dünnyögte az orra alatt. ~-, Hű, mit kapok ón a főnöktől! Nyugtalansága még csak fokozó­dott, mikor egy magwsrangú tiszt, a főnök előszobájában azzal fogadta: — Már várja az ezredesi Azonnal bejelentem! Éltünk majd néhány pillanat múl va visszatért: Tessék bemenni! Mihajlovict Ilija belépett és Ica tonása.n je'entikezett. a Hatalmas te rém végében álló íróasztal mellől az UDB egyenruháját viselő férfi álll fed. Csak egyetlen szót mondott üd vözlés helyett: — Késett! — Enózést kérek. .. — mentegető­zött a másik. — a nehéz munkát egy kis estélyen pihentem ki ... — Rendben van — enyhült, meg az ezreden. Egy kerek dohányzóaszta' mellé ült és inteti a feszes vigyázz ban álló férfinek: — üljön le! Mit töltsék? Gint whiskit. rákiját? — Rákiját, ha szabad lesz .. . Mér, nem szoktam meg ezeket, az ameri. ka.j italokat Akkor legjobb lenne, ha ma­gyar barackpálinkát töltenék, hogy megszokja! — nevetett a7 UDB-ás ezre­des. — Na. de erről majd később! Most beszéljen, hogy történt... Mihajlovics üdvözlőén meghajtotta fejét az ezredes felé, felemelte poha­rát. „Na zravlye!“ — mondta és fe nékig hajtotta a csiszolt krist&lypo. hárka tartalmát. Megköszörülte a tor­kát és elkezdte a beszámolót. © A gyárban hallgattak a gépek. A munkások a kacattal, szeméttel telt gyárudvaron gyűltek össze és cső portokba verődve beszélgettek. Lyu bica Vojn-ovics a7 új munkással. Pá vei Szpászlccsai! beszé'getett egy rozs ciás sínekből rakott hatalmas kazal mellett. És Boszniában milyen munkál végeztét még? — kérdezte a lány. — OU is megszerveztem a sztráj, kot, mikor megvonták a fakitermelő munkások élelmlszerjegyert! — felel­te szemébe hullló haját hátrasimítva a férfi. — Nehéz munka volt, de sike­rült! Mikor ezzd megvoltam. fel mentem a letartóztatás elöl a cmago rai partizánok közé, ott harcoltam köze' három hónapig! De hát ezeke' is megírta azt hiszem parancsnokom a7 ajánlásban .., — Igen, megírta! De én jobban sze retem a le szádból hallani .. Te! .. Te talán nem is tudod, hogy azótí a komandaru, Szlávkó Trpan fogságba esett. .. az UDB fogságába! A férfi ujjai acélkapocsként mar kották meg a lány karját: — Mit beszélsz? Észnél vagy? Sziávkót elfogták? — Igen, elfogták. És éppen ezer* nem is csodálkozhatsz, ha egy kicsk bizalmatlanok voltunk az újomnai jött munkással —, veled szemben is! — Persze, természetes... De ho­gyan fogták el? Mikor? — Többet én sem tudok! Az elvtár sak azonba-n megmondták: Szlávko Trpan lebukott. Ez minden, amit mondhatok! De beszéljünk arról, aim itt valamennyiünk szívét nyomja, er fő! a nyomorúságos helyzetről .. Te mindössze egy hónapja vagy itt, nem nagyon ismered az üzem helyzetét En azonba,n itt vagyok azóta, mi ót* az utolsó szál némeitet is kihajtották a szovjet csapatok Beográdból. Em lékszem, mikor a K&íjusák fénye de rí tette fel az éjszakát.. azt hittük egy új világ hajnala derült fel .. Azt hittem, miénk lesz a gyár, a föld a kenyér, azt hittem, emberj életet él. hetünk annyi sok esztendő erdei-me­zei partizánélete után. .. A Lány merev arccal nézett maga elé. Mintha a múltat és a jövőt egy­szerre akarta volna felmérni. Néhány pillanatig csend volt. Azután szapora kong-atás térítette magához a meren gőt. Egy rongyosruhájú munkás nagy igyekezettel verte az udvar közepére ki-akasztott síndarabot. indulnunk kell! szólalt mog a férfi. — Elbeszélgettük az időt Ha szegény Sz'ávko látná, hogy én neked udvariak, hogy a múltról me­rengünk, ahelyett, hogy nagyot üt. nénk Titon és ezeken a csirkefogó­kon, akiket ide rakott a nyakatok fölé ... — Miért a mi nyakunk fölé? A tii éd fölé is! De ne beszélj ilyen han­gosan, meghallja egy udbás besúgó és holnap már nem találkozunk, leg­feljebb a Giavnicsában! — Igazad van! Mi tehát a terved? Közben odaértek a műhelyek elé. Odabent már zúgitak-zörögtek a. gépek. A lány megszorította a férfi kezét és odasúgta: — Várj meg este a szokott helyen ott majd beszélgetünk! Nehezen telt el a délután, még ne. hezebbek voltak az esti órák. Mihéj. levies — Pável Szpaszics úgy dol­gozott, hogy szakadt róla a verejték A nehéz vaslemezek súlya alatt úgy meggörnyédt, mint a szerb mesés könyvekbe raj^ott erdei anyóka. A rozsdás lemezek markolésától kisebe­sedett a tenyere, hordásuktól klfeké lyesedett a válla. De tűrte a fajdal, mákat, mert emlékezett az ezredes szavaira: — A legnehezebb beosztást kapja, hogy ne keltsen gyanút. .. — Igaza volt az ezredesnek — gon delta, — mert úgy dolgozom, mint ők, mert ugyanúgy kidolgozom ezt f nyomorult 13—14 órát, mert éppen úgy kenyéren és vizen élek, azér! fogadtak be maguk közé, mert hisz nek . .. Van esze az öregnek és var ■szíve zsebébe nyúlni, ha érdemes! A nap már lebukott a beográdkör nyéki dombok mögött, mikor az óvá ros egyik keskeny utcájában találko­zott Lyubica és Mihajlovics. A lány minden porcikájában remegett. Bele. kapaszkodott a férfi karjába és úgy mesél te: — Ma ismét két nőt elhurcoltak azok a vadállatok! Mi nem bírtuk nézni az erőszakoskodást, nekikmen tünk... ezeknek a Tito-lovagoknak! — Megörültetek? — robbant ki a férfiből, azután észrevette a lány kérdő tekintetét, gyorsan kijavította magát: — Mit akartok annyi fel fegy­verzett udbás elleni Tudhattátok hogy reménytelen! — Tudtuk, de nem ’ehetett állni, nem lehetett! Érted?! Hát te tűrted volna, hogy a testvéredet, a meny­asszonyodat elragadják azok a vadál. latok? A férfi megnyugtatóan simogatta a lány kairját. — Nyugodj meg Lyubica, drága moja, nyugodt meg! Meséld inkább, mi történt veletek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents