Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-30 / 279. szám
Traktorosok! Kuzdjefek a napi teljesítmény emeléséért, hozzuk he az őszi munkák lemaradásáéi PARI ÉS PÁRTÉP11ÉS * István-aknán az új pártvezetoség megkezdte az oktatási munka hiányosságainak kijavítását Pártunk Politikai Bizottsága május 17-én határozatot hozott a párt.oktaiás megszervezéséről. Ennek a nagyjelentőségű határozatnak alapján kezdtük meg István-aknán is az oktatás megszervezését. Feuerstailer elv társ a; függetlenítettük az oktatási munkákra és legnagyobbrészt az ő feladata volt a poCBikai iskolák megszervezése. Először háromtagú bizottságokat szerveztünk, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy a dolgozók között tudatosítsák a politikai oktatás jelentőségét és ennek alapján a párttagoknak mintegy negyven, a pártonkiviliteknek pedig 15 százalékát vontuk be a párloktalásba, * következő beosztásban: az alapfokú politikai oktatásra 91, középfokúra 57, tankörre pedig 37 elvtársát javasoltunk. Tehát összesen 188 főt. így indult, ennyi hallgatóval István-aknán a politikai oktatás — papíron. Azért csak papíron, mert a valóságban a beosztott hallgatóknak csak fele jelent meg az első előadásokon. Ennek több oka volt. Elsősorban az, hogy a hallgatókat nagyon helytelenül osztottuk be. Nem lett megvizsgálva, hogy a földalatti bányászok, az irodai dolgozók, a napszintiek, a műhelyis- ták, más-más időszakban dolgoznak. Hiba volt az is, hogy a propagandisták nem foglalkoztak eleget a ba.l- gatóikkai, nem magyarázták meg, hogy miért kell tanulni, mi az elmélet jelentősége. Nagyon súlyos hibát követett el Feuerstailer elvtárs az oktatás területén ö voít- a függetlenített propagandista és ő tudta pontosan, hogy kit," hova osztottak be, melyik politikai iskolának ki az előadója, nála voltak az oktatási füzetek, stb. Az oktatás beindítása után Feuerstailer elvtárs kát nap szabadságot kért és kapott is, azonban visszaélt a bizalommal és teljesen felelőtlenül, tizenkét napig maradt távol az üzemtől és egyszer sem érdeklődő.!, hogy megy az oktatási munka. Közben az aknán, az oktatás kérdésében a legnagyobb fejetlenség uralkodott. A vezetőségválaszlásra is készültünk és azt sem tudtuk, hogy végezhetnénk el minél jobban a ránk- bízo'.'t feladatot. És éppen ebben, a legnehezebb időben hagyta cserben a pártszervezetet Feuerstailer elvtárs, nem törődve azzal, hogy felelőtlenségével szétrombolja a pártszervezet oktatási munkáját. Még az oktatási füzeteket sem adta ki, hanem bezárta a szekrényéibe. Feuerstailer elv-társ hibájából kifolyólag elmaradtak a politikai előadások, szétszóródtak a hallgatók, s még jóformán be sem indullak a szemináriumok, máris lemorzsolódtak. Voltak azonban olyan eivtársak is, akik kötelességüknek érezték az oktatást, de sajnos, ezeknek a száma nagyon csekély. Ilyen elvtársak Rozin- ger János élmunkás, Reisz János vájár és még néhányan, akik példamutatóan felkészülve Jelentek meg a politikai körön. Több olyan elvtársat tudunk megnevezni, akiknek termelése a politikai oktatásban való részvétellel csak fokozódott. Ilyenek például Ney Ferenc csapatvezető vájár, aki már jövő évi, áprilisi tervét teljesíti, vagy Bozsér János 3, csapaivezctö, aki tervének teljesítésében jövőévi május hónapnál tart. A lemorzsolódásnak egyik komoly oka volt az is, hogy sok propagandista úgy „készült4“ az előadásra, hogy a propagandista szemináriumon meg sem Jelent, mint Haffner János gépkezelő, aki azt gondolta, hogy ő felkészületlenül is tud jó előadást tartani. Ö nem tanult és így • nem is tudott oktatni, mert som a tudása, sem az erkölcsi alapja nem volt meg hozzá. Mi, István-akna újonnan megválasztott pártbizottságának tagjai, ki akarjuk javítani az oktatásban megmutatkozó komoly hibákat. Az újjáválasztott vezetőség egésze is legfontosabb feladatának tűzte maga elé, a politikai iskolák újjászervezését es mielőbbi beindítását, s ez az alap’- szervezetek határozati javaslatában is szerepelt. Hogy a hibákat gyökerében kijavíthassuk, uhhoz elsősorban a vezetők példamutatása szükséges. Az oktatásban azonban, eddig mi sem mutattunk példát. A MESZHART párt- bizottság beosztott ugyan bennünket is középkáderoktatásra, de mind a mai napig nem véltük át az anyagnak egyetlen szavát sem azért, mert még meg sem kaptuk. Pedig eddig már egv konferenciának is le kellett volna zajlania. De ebben nemcsak a MESZHART pártbizottság a hibás, hanem a városi bizottság is, mert nem ellenőrzi ebből a szempontból a pártbizottság munkáját. Ugyanakkor meg kell mondani azt is, hogy mi még egyszer sem kértük, hogy végre osz- szanak be minket is a pártokialásba, hogy rendszeresen tanulhassunk. Úgy gondoljuk, lia közős erővel kijavítjuk ezt a hibát és a többit is, ami István- aknán a pártoktatási munka jó menetét akadályozza, akkor szívesen tanulnak majd nemcsak az elvtársak, hanem a párton- kíviili dolgozók is. Elmondták: Vertikc István, az Ist-ván-aknai pártbiz. titkára és Kurják János szervező-titkár. Szakács Mihály elvtárs csapatvezető vájár foglalkozik az új munkások nevelésével Nincs a csapatban igazolatlan mulasztó November hónap második hetében Komlón az új bányászok tanácskozást tartottak. Ezen a tanácskozáson az öreg bányászokkal együtt elhatározták, hogv még lokozottabba„ harcolnak a mankafegyelem megszilárdít, fásáért. Ekkor még 220—240 volt naponta az igazolatlanul mulasztók száma. 'Az új b&nyásziolk tanácskozásán hozott határozat megvalósítása sorá-n már eddig is szép eredmények születtek. Ez elsősorban az önegbányá- szok áldozatos munkájának az ered. menye, akik kitartóan és szeretettel nevelték és nevelik az új bányászokat .akikre úgy néznek mint a jövő élenjáró bányászaira. Ilyen „öregbányász“ Szakács Mihály elvtárs is, e hetes csapat vezetője. Hosszú évekkel ezéőtt került Komlóra, ez akkori sáros bányász-faluba és ö is ott kezdte, mint előtte is, utána is, száz és száz bányász: a csillést munkánál. Később segédvájár lett, majd vájár, a felszabadulás után csapatvezető. O is Yégigiárta a bányászat hosszú iskoláját és nem egyszer keseredett el új munkás korában, ha durván bántak vele, ha „kitolásból“ potyamunkát végeztettek vele. És ilyenkor mindig volt egy öregebb munkás, aki visszaadta a munkiakedvét, magyarázott neki, mit, hogyan kell csinálni. Lassan megsze. vette a bányamunkát és ma már nem cserélné fel semmi mással. A bányamunkával együtt megszerette a bányászokat is ami egyben a megbecsülésüket is jelenteti-e. Csillés .korában nem egyszer nézte feszült figyelemmel a vájárjának csodálatos munkáját, amint a réselője nyomán csillogó fekete széndarabok hullottak le a lábai elé. Ilyenkor türelmetlenül gondolt arra: „Mikor -leszek én is vá. jár, hogy ne csak lapátoljam, hantin fejthessem is a szenet.“ Ennek is ellőtt az ideje. Ma mint csapatvezető, ott áll Szakács elvfárs a fejtési frontja előtt és a réselőkalapácsával dönti a szenet, úgy, ahogy csak az erejéből kitelik. Most már az ő munkáját figyelik az új munkások, Szabó Rozália, K.vács Mária, Rozsás Irma és a többiek. Valamennyink elölt, egy-két hónappal ezelőtt még ismeretlen fogalom volt a bánya, a bányászok munkája. Most ismerkednek vele és Szakács elvtárs segít nekik ebben de egészen másként, mint ahogy öt segítették „újonc“ korában. Az első napokban rendszerint motor- kezeléshez, vagy vízhordáshoz oszt- be a», új dolgozókat, mert ott könnyebb a munka és ezt könnyebb is elsajátít ami. Végtelen türelemmel magyarázza Szakács elvtárs, mit hogyan végezzenek, hogy a fejtés dolgozóinak a munkáját elősegítsék. — Nem tudok ideges lenni — tálán ezért maradnak meg nálam az új munkások, — mondja el Szakács elv- társ és mindjárt hozzá is teszi, hogy vannak a csapaton, akiknél ez nem így van. Pedig a legtöbb esetben az új munkások ha megmagyarázzák nekik, mit beli csdnáltgiok, akkor azok szót is fogadnak és végre is hajtják a rájuk bízott feladatokat. Ha kiabálnak, ha szidják az új dolgozókat, azzal ellenkező eredményt érnek el, mert elveszik az új dolgozók munkakedvét. Ez a helytelenség a hetes csapaton is előfordult többször Dékány és Németh évtársaknál. Ilyen esetekben rendszerint Szakács elvtárs rögtön ott terem és figyelmeztet; és em egv esetben meggyőzi ezeket a vájárokat hogy helytelen, ha igy viselkednek az új dolgozókkal. Ennek a' munkának eredménye az, hogy a csapat' öregebb vájárjai vállalják egy vagy két új munkásnak két, háromhónapi nevelését. Szakács és Szinger elvtársakon kívül már Stéger Mihály is vállalta két új dolgozónak, Miksa Mihálynak és Vizer Ferencnek a nevelését így ezekből az új dolgozókból nemsokára jó szaktudású, lelkes bányászok lesznek, közvetlenebb lesz a kapcsolat is az új és és a régebbi dolgozók közölt. Szakács ■elvtársat is ezért szeretik az új bányászok azért dolgoznak oly szívesn a csapatában, mert törődik a problémáikkal. A legutóbb Vizer Ferenc és Zsigo- lics Márton mondták cl neki.' hogy rendszerint későn jönnek ki a bányából. és mire kifürödnek, már nem kapják meg az üzemi 'konyhán az ebédjüket. Szakács elvtárs az üzemi bizottsághoz sietett. Lajos József elv- társsal az üzemi bizottság tiikárhelyet- tesével elintézték, hogy a később kijáró bányászok is rendes meleg ételt kapjanak. Az új munkások nevelése egyet jelent a csapat termelésének emelésével is. Ez is hebizonyosodott, a hetes csapaton, ahol már a női dolgozók se-m akarnak mellékinun-kát végezni, és mint Juhos Katalin is, a közvetlen termelő munkába^ vesznek részt. fl csapaton íolvó nsvelőmunftának eredménye: Nincs a csapat dolgozói között mű- szakmu-lasztó, mert, akit nem lehet megnevelni azt kiközösítik maguk közül- így járt Maudok Elvira is, aki 18—20 műszakot is mulasztott.. De nem csak a Szakács-csapaton találunk hasonló példákat, hanem a többi csapatokon is. Bánvölgyi Ferenc vájár az új munkások tanácskozásán mondotta: Ugv érzem, kötelességem nekem is, de a több; öreg bányásztársaimnak is, hogy egy-egy új bányászt vegyünk magunk mellé, akit nevelünk, tanítunk. És azóta ezt a munkát folytatják is, amit az eddig elért eredmények bizonyítanak. Az t-es üzemnél elsején még 81 volt a,z igazolatlanul mulasztók száma, ami 22-ig fokozatosan lecsökkent 29-re. A Il-es üzemnél elsején 48 volt az igazolatlanul mulasztó és ez a szám 22- én 15-re csökkent. A további javulás nagymértékbe^ függ az újonnan megválasztott párlvezetőségek munkájától is. Az új aiapszervezetok vezetői, párt- csoportvezetők és népnevelők a7 eddiginél sokkal többet, odaadóbb munkával foglalkozzanak az új munkásokkal neveljék őket. harcos hazaszeretetre, a munka szeretteiére úgy, mint azt Szakács elvtárs teszi. Mcsterfalvi Gyula A délszláv tanulók részére diákotthont létesítenek Pécsett A „Nase Novine“ írja: a köz- oktatásügyi minisztérium iskoláz- ' tatisi mimikájának egyik legfontosabb kérdése, hogv a délszláv dolgozók gyermekei részére Pécsett általános iskolát és diákotthont létesítenek. Ilyen iskolának és diákotthonnak felállítása nagy előrehaladás egyrészt iskola- ügyünkben másrészt a szülök gondját megkönnyíti gyermekeik iskoláztatása tekintetében. A terv szerint a pécsi általános iskola osztott, lesz és legkevesebb hat tanítóval rendelkezik. Ennek a7 iskolának oktatási nívója megegyezik az ugyanolyan taglétszámú magyar iskolák nívójával Az a tény, hogy az iskolában a tanítás a gyermekek anyanyelvén tör ténik, megkönnyíti majd az ismeretek elsajátítását. Az iskola mellett létesítendő diákotthonban a gyermekek megfelelő ápolást, élelmet és elhelyezést kapnak majd, amellett tanulmányaikat a tanszemélyzet vezetése mellett folytatják. Tanítóik min, den lépésükben segítőtársaik lesznek. Azonkívül a diákotthon közösségi élete a tanulók egyéni képességének kilejlesztéséhez is hozzájárul. Az iskolát is, a diákotthont is Pécsett létesítik. Pécs megyénk gazdasági politikai és kulturális központja, itt a gyermekek mindenirányú fejlődésének lehetőségeit megtalálják. Pécs azért is elő. nyös. mert a délszláv nemzetiségű falvak nagyrészt körülötte vannak. A jövő évre tervezett délszláv isi;óla és diákotthon báránya,- létesítése új lépés a jugoszláv iskoláztatás terén. PEJÁK ZSIVKO a közoktatásügyi minisztérium délszláv oktatásügyi osztályánál: előadója. Megszerettük a kosos munkát A hároméves terv keretén belül teljesült egyik vágyunk, Abaliget felöl bekötőutat, kapott községünk. így megszűnt a nag.y sártenger és azóta jól tudunk közlekedni. Ezenkívül kaptunk kultúrházat és napköziott- hont, 1952-ben pedig bevezetik a vil lányt is. 1950-ben megalakult harminchat taggal az I. típusú tszcs. Az első évben elég nehezen indult meg a termo] öcsoportbain a munka. A dolgozók kezdetben bizalmatlanok voltak a közösségi munka iránt, ez nagyrészben onnan adódott hogy az akkori elnök. Geiszkopf Mátyás, nem tudta összefogni a tagságot. Igaz, nem is sokat törődött a csoport ügyeivel, inkább fuvarozott. Ez év őszén leváltottuk és helyette egy áldozatkész, szorgalmas dolgozó új gazdát — Tóth Kálmánt választottuk meg. Csoportunkba,, egyszerre megváltozott az életi Megszűnt a lazaság, fe_ gyelmezetlenség, a tagok megszerették a közös munkát, a hanyag, lelkiismeretlen munka folytán az egész határ — a tarlószántást kivéve — szán- tatlanul hevert. Tóth elvtárs azonnal intézkedett. Két traktor érkezett az abaliget; gépállomásról, megkezdődött a szántás és folyt éjjel-nappal. Vetőmaghiányunk is volt, de Tóth elvtárs ezt a problémát is megoldotta és szerzett vetőmagot. Csoportunk 320 holdon 42 családdal dolgozik. Ebben az évben köz.ös munkával elvetettünk szeptember 28-ra 20 hold rozsos bükkönyt október 4.re 28 hold ősziárpát és 25 hold lucernát, október 8-ra nyolc hold rozsot és végül október 16-ra 52 hold búzát. A fogató« munkát 14 pár lóval, a vetést, csávázási s a többi munkákét pedig közösen, brigádokban végeztük. A Nagy Októberi Szocialista For. radalom 34. évfordulójára felajánlottuk, hogy befejezzük az őszi mélyszántást. November hatodikén büsz. kén jelentettük hogy a 87 hold mélyszántást vállalásunkhoz híven teljesítettük. így lett csoportunk járási ^p-s megyei viszonylatban az első. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult. az új vezetőség jó munkája Az új vezetőség javaslatára zár; ink ki négy családot a csoporibó', mert nem voltak alkalmasak a közösségi munkára és sok esetben fegyelmezetlenül viselkedtek. Az idei őszi munkák elvégzése után sara pihenhetünk meg babérainkon. Szervezzük a tavaszi munkák elvégzését és biztosítjuk a velőmagvakat. Tóth Kálmán elvtárs, az elnök gondosan vigyáz '„népes családjára“, hogv az 1952-es évbe„ bevezethessük az igaz.i szocialista nagyüzemi gaz. dálkodást és átléphessünk a III. típusú t.szcs-be. a népnevelők jó fel- világosító munkája alapján a7 új gazdákkal közös akaraita] meg is fogjuk ezt valósítani“ — mondta Sebes Mihály elvtárs, üzemi párttitkár. Ugyanezt gondoljuk mi is, csoporttagok és az ellenséges elemek teljes kitisztogatásával mi is azon leszünk, hogy ezt a tervet mielőbb megvalósíthassuk. A négy család kizárása után még elég sok ideig benn „dolgozott“ a, csoportban Haám Antal ku- lák a földművesszövetkezet boltke- zelőjének apósa. De .egy-két hété már azt is kidobtuk a csoportból. 4 Most már nyugodtan, de éberen dolgozunk, hogy még jobb eredményeket érhessünk el. Torna László csoporttag, Hetvehely. A harkányi gépállomás megelőzte versenytársát a vajszláit, — a traktorosok versenyében Gulyás Sándor töri az élre A párosverseny nagyban segí'.i gépállomásainkat. A verseny állandóan javítja a munkában elért eredményeket. fokozza a dolgozók munkakészségét, A lemaradókat ösztönzi arra. hogy behozzák az élenjárókat, az élenjárókat pedig újabb eredmények elérésére serkenti. A vajszlói gépállomás eddig szilárdan tartotta az elsőségei megyénk gépállomásai között, de most második helyre került a versenyben. Most úgy igyekszik az őszi mélyszántás végző sével, hogy az elsőséget újból visszaszerezze. A vajszlói gépállomás versenytársa a harkányi. Az utóbbi időben egy ideig egymás mellett haladtak. egy-két százalék különbözette . A legutóbbi öt nap alatt a luirká nyi gépállomás lehagyta versenytársát, Vajszlói az őszi terv teljesítésében. Járásaink gyorsítsák a gyápotbegyüjtés ütemét Igen kedvez az időjárás a gyapot- szedésére. Éppen ezért ki kell használni a jó idői. Sok helyen még mindig a társadalmi segítségre várnak és nem mozgósítják saját erejüket. Ez különösen a termelőszövetkezeti csoportokra jellemző. De szégyenteljes a lemaradás egyes egyéni dolgozó paraszt jaink részéről is, akik legfeljebb csak 400 négyszögölre szerződtek le és még azon a 400 négyszögölön sem végezték, el a betakarítást. A termelőcsoportjaink a gyapolbe- gyüjtési tervet járásonként az alábbiak szerint teljesítették: Első a pécs- váradi járás 110, második a siklósi 93, harmadik a mohácsi 92 negyedik a sásdi 80, ötödik a villányi 09, hatodik a sellvei 64, hetedik a pécsi tő. nyolcadik a szigetvári 32, kilencedik a komlói járás IS százalékával. A komlói járás van a legjobban elmaradva, de legnagyobb jelentőségű a lemaradás a pécsi járásban. A pécsi járás tennolöcsopor! jaiban csak ki selib területen vetetlek gyapotot és' zeken a kis területeken is nagy a lemaradás. Járási tanácsainknak leiadata. hogv a lemaradt csoportokhoz felelősöket állítsanak, akik segf'ség t nyújtanak a gyapothetakarílás cvors elvégzéséhen. Legnagyobb lemarad is van a niajsi Táncsics, a üppői Béke őre, a bóívi Haladás, a villányi Vörös Május 'szcs-kben. ahol úgy tudják behozni a lemaradást, ha mozgó sí'anak minden munkaerőt a gyapot szedésre és a családtagoka: is bevon ják a munkába. A villányi és újpetrei gépállomások közötl hasonlóan jó verseny alakult ki. A párosversenyben az őszi tervtel- jesftésben Villány vezet 77 százalékával, míg az újpetrei 71.2 százaléknál '.art. Ila az újpetrei gépállomás traktorosai jól igyekeznek, úgy lehagyják a villányi gépállomást. Nem ilyen jó a verseny a szenl- lászlói és szigetvári gépállomások között. Mindkét gépállomás az utolsó helyen van a terv teljesítésében, pedig ők is tudnának jobb eredményeket elérni, ha felhasználnák a szovjet elvtársak és az élenjáró gépállomások tapasztalatai!. December 21 re, Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteiéiért- i2 gépállomás dolgozói tettek felajánlástA felajánlások teljesítésében kitűnik Gulyás Sándor, n villányi gépállomás traktoristája, aki megelőzte Árva Lajost, 221 százalékával Azonkívül vállalta. hogy december 2t-rc 200 százalékra teljesíti tervét. A palotahozsoki gépállomás traktor!*- tája, Orbán Márton 250 százalékra vállalta őszi tervének teljesíti set. Szír hó Lajos újpetrei traktoros 200, Kéri György szintén újpetrei traktorista 180 százalékra vállalta tervének teljesítését. A sásdi gépállomás traktoristái Sztálin elvtárs születésnapjának ‘isztelefére vállalták, hogy napi lel- jesílménvüket 110-ről 126 százalékra emelik. Gépállomásainknak fokozni kell a munkát, hogy időben befejezzük az őszi mélyszántást, amelyben országosan az utolsók között vagyunk.
