Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

2

NAPLÓ

M»1 MCTÓBKIt »

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a bánya- és energiaügyi minisztérium vasárnap Tatabányán bányásztanácskozást rendezett

A tanácskozás 9 óra után kezdődött meg s a részvevők le’állva, per. cekig tartó viharos, kirobbanó, lelkes tapssal üdvözölték érkezésekor népünk vezérét, Rákosi elvtársat.

Megjelentek a tanácskozáson: Gerő Emö elvtárs, államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Vas Zoltán elvtárs, miniszter, a Tervhivatal elnöke, Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, a bánya- és energiaügyi minisztérium és a bányász szakszervezet vezetői. Helyet foglalt ar elnökségben a magyar bányászat több élenjáró dolgozója Is.

A tanácskozást Práth Károly elv-1 márommegyei pártbizottságának tit társ, a Magyar Dolgozók Pártja ko-1 kára nyitotta meg, majd

Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját

— Szénbányászatunk az elmúlt évek alatt jelentős lépéssel haladt előre mondotta, — ez év elejétől Számítva

16.2 százalékkal több szenet adtunk népgazdaságunknak, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. A széntermelés globális emelkedésén kívül egy év alatt hat százalékkal emelkedett termelékenységünk, azaz egy műszak alatt kitermelt szén mennyisége.

— Ezek a számok azt bizonyítják, hogy bányászaink szeretik munkájukat, szeretik a bányát — mert magukénak érzik — és hűségesen kiállnak pártunk és kormányunk célkitűzései mellett.

— Meg kell azonban állapítanunk, hogy — az elért eredmények ellenére —, szénbányászatunk nem a kívánt ütemben fejlődött. Nem érjük el a tervben előirányzott színvonalat, nem biztosítjuk népgazdaságunk egész szénszükségletét. A tervtől való lemaradás az utóbbi hónapokban nem csökkent, hanem egyre inkább nőtt.

— Első hiányosságlcént a munkaié, gyelem lazaságának kérdését kel! kiemelnem. Szándékosa„ elsőként foglalkozom vele, mert a szilárd munkaiegyelem mór magában biztosíthatta volna tervünk eddigi teljesítését.

— Szénbányászatunkban — sokat hangoztatott létszámhiány ellenére, — csaknem általános jelenség, hogy a dolgozók munkájukat fél, sőt egy órávaj a műszak vége e'őtt abbahagyják.

— A munkafegyelem második komoly hiányosságát az igazolatlan hiányzások, a betegség miatt és az egyéb igazolt műszakmulasztások te. rü’.etén találjuk. Az igazolt mulasztások és a betegséggel indokolt hi. ányzások nagy része is igazolatlan mulasztást takar.

— A munkafegyelmet lazítja és bomlasztja nz a liberalizmus, amely vállalataink nagy részénél elhatalmasodott. Ez bányászaink munkafegyelmében a harmadik döntő hiányos, ság.

— A dolgozók nagy többsége pa- ravcsolóan követeli, hogy vessünk véget a liberalizmusnak, sújtsunk le keményen a munkakerülőkre, a rend. bontókra, a naplopókra.

— A 98 százalék követelésének ml eleget is fogunk termi. A terv ugyanis törvény, törvény annak legkisebb része tehát az egyénre felbontott terv is.

— A bányászat minden dolgozójának harcba kell indulnia a szocialista munkafegyelem megteremtéséért. Konkrét feladataink a kővetkezők:

— 4 bányák műszaki vezetőinek biztositaniok kell elsősorban a nyolcórás munkaidő teljes Iáhasználása céljából a munkahelyi váltás lehető, ségeit, a szállítás megfelelő átszervezésével vagy ahol mód van rá, külön beszálló vágat kijelölésével.

A párt és a szakszervezet, aktívái felvilágosító és nevelő munkával mélvítsék el a do'gozókban annak tudatát, hogy övék. az ország, a bánya, maguknak dolgoznak. A munkaidő teljes kihasználásával a szocializmus építését, gyermekeik nyugodt, békés jövőjét biztosítják és a béketábort erősítik. Leplezzék le következetesen ar. ellenség aknamunkáiét és bánjanak vele el kőnyörte’enül.

— A műszaki vezetők és középká. derek álljanak ki bátran és harcoljanak következetesen a fegyelem min denféle megbontásával szemben. Legyenek biztosak abban, hogy mögöt tűk áll teljes súlyává] a párt és a kormány. A munkafegyelem terén va. ló mulasztások mellett foglalkoznunk kell a vezetés kérdésével, amelynek három döntő hiányosságát kell felvetnem: Ezek: 1. A levegőben mozgó, papirosszapú vezetés, 2. Az egyszemélyi felelősség hiánya, 3 A bátortalanság, passzivitás, kezdeményezések terén.

— A munkafegyelem és a vezetés hiányosságainak vizsgálata után foglalkoznom kell a mai tanácskozásunkon bányászatunk harmadik komoly problémájával, a terme'és szervezésének elmaradottságával. Ezen belül mégy kérdést említek meg: 1. Termelési és szállítási módjaink tervszerűt, lensége, 2. Gépeink rossz kihasználása, 3. Fontos újításaink elhanyagolása, 4. Munkaversenymozgalmunk formális volta.

— Bányaművelési rendszerünk amellett, hogy elavult, a legtöbb bányában tervszerűtlen is.

— Munkaversenyűnk legnagyobb hibája a kampány szerűség, amelyet még mindig nem sikerült telszámolni. A másik fogyatékosság az, hogy középkádereink nem látják eléggé a munkaverseny mozgalom jelentőségét.

— Komoly hiányossága munkaver. senymozgalmunknak, hogy nem mozgósítottuk kellően az Ifjúságot,

— Szénbányászatunk döntő problémáinak vizsgálatából levonhatjuk a következtetést: lemaradásunkért, mi, a szénbányászat összes dolgozói vagyunk a felelősek.

— A hibák olyanok, hogy kijavításukra meg van minden lehetőség — folytatta Czottner elvtárs, majd ezeket mondotta:

— Az 1951. év hátralévő hónapjaiban kemény munka vár szénbányászatunk mindén dolgozójára. Szénbányászatunk dolgozói, műszaki káderei, a’kalmasak arra, hogy az előttük álló feladatokat megoldják.

— Pártunk és kormányzatunk, mint a felszabadulás óta annyiszor, most is a bányászatban dolgozók segítségére siet: elhatározta a bányászat] bé_ rezés egyes hiányosságainak kiküszöbölését és a bérezés ösztönzőbbé tételét, hogy ezáltal Is előmozdítsa a terv teljesítését,

— Az eddigi bonyoltrit bérelszámolási rendszert lényegesen le fogjuk egyszerűsíteni azáltal, hogy az eddigi, munkaelemekre bontott normákat fő. és mell éle munkákra vonjuk össze.

Az alapbérek nem változnak, de az áttekinthető elszámolás meg fogja hozzászólás követte.

kécaryiteuj a magasabb teffjeettmény

és ezáltal a magasabb kereset elérését

— Ott ahol ex a termelés szempontjából előnyösebb, és ahol lehetősé- van, a hannadbérezés helyett vissza fogjuk állítani a három műszak közös eredménye alapján elszámolt csapatbérezést

— A normatel jesltmény progresszív jutalmazása eddig 110 százaléknál kezdődött. A jövőben ezt már száz- százalékos teljesítménytől bevezetjük.

— Meg vagyok győződve arról,

hogy a mai tanácskozás minden részvevője és szénbányászatunk minden dolgozója átérzi azt, hogy népgazdaságunkkal szemben fennálló adósságunkat ;e kell törlesztenünk, pártunknak, népünknek tartozunk tervünk teljesítésével.

— Komoly és szép feladat áfl előttünk. A békeharc fontos frontszakaszát kell megvédenünk. Haditervünk olyan legyen, hogy minden egyes bányász ismerje ebben a harcban feladatát. Tudja, hány csille szenet kell termelnie ma és mennyit holnap.

— Bányászaink fogadalmat tettek pártunknak, pártunk szeretett vezéré, nek, Rákosi elvtársnak, hogy tervüket nemcsak teljesítik, de túl is tel jesftik.

— A pártnak, Rákosi elvtársnak tett ígéret betartása minden kommunistá nak és minden becsületes bányásznak legszentebb kötelessége.

Czottner Sándor bánya- és energia, ügy] miniszter beszámolóját számos

Rákosi elvtárs beszéde a bányászértekezleten

A bányásztanácskozás részvevőinek hatalmas lelkesedése közben emelkedett szólásra Rákosi elvtárs. Be. szédében a következőket mondotta: — A mai lapokban olvashatták Központi Statisztikai Hivatalunk közlését a harmadik negyedév tervteljesítéséről. Ebből a közlésből kiderült, hogy iparunk a felemelt ezévi tervet a harmadik negyedévben 99.4 százalékra teljesítette, do a bányaipar ezen belül csak 90 százalékra teljesítette a tervét. A bányaipar ebben az évben

16.2 százalékkal adott több szenet, mint tavály. De mert gyorsan fejlődő iparunk szükséglete ennél sok.

kai többet követe! meg, a tervlemara- dás okait komolya^ id kel] vizsgálnunk. Mindent meg kell tennünk azért hogy a széntermelés, amely szocialista építésünket és szocialista fejlődésünket fűti, behozza ezt a komoly lemaradást.

— Ennek a mai tanácskozásnak egyik legfontosabb eredménye, hogy mindannyian megállapították, hogy tervünk, amelyet kidolgoztunk, reális és teljesíthető. Csak a mi saját jó munkánktól függ, hogy a, utolsó százalékig végre is hajtsuk. Ismétlem, e tanácskozásnak ez az egyik legfontosabb eredménye.

A munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal, amelyet megérdemel

— Az előttem szólották, köztük elsősorban Czottner elvtárs, a bánya- és energiaügyi miniszter, felsorolták a hibákat és rámutattak azokra a tennivalókra, amelyek a műszaki ve. zetés, a - fejlettebb szovjet technika elsajátítása, a gépesítés, a szervezés és - munka verseny terén ránk várnak. Az előttem szólók legtöbbje a munkafegyelem hiányára, az igazolatlan kimaradásokra mutatott rá, mint a széntermelésben mutatkozó komoly lemaradások legsúlyosabb okára.

— A munkafegyelem kérdését eddig nem kezeltük azzal a komolysággal, amelyet megérdemel és nem ab. ban a formában nyúltunk hozzá, ahogyan most ezen a bányászértekezleten megnyilvánult, tudniillik a fegyelmezett, jól dolgozó, példamutató bányászok szemszögéből. Mi magunk is nem egyszer voltunk tanúi annak, a bányász elvtársakkal való beszélgetés közben, hogy a jó, fegyelmezett vájár milyen elkeseredéssel és felháborodássá] beszélt a fegyelmezetlenségekről. Arról, hogy amikor a fejtést/meg kellett kezdem, kiderült. hogv minden előzetes bejelentés nélkül, minden indokolás nélkül a csapatnak egyik vagy másik tagja hiányzott és emiatt a szakképzett vájárnak kellett a csillét tologatni, vagy olyan fenntartási munkát végezni amelyet egy kevésbbé szakképzett munkás elég jó! elvégezhetett volna Ezek az elvtársak nemcsak azért voltak elégedetlenek a fegyelmct- lenkedőkkel szemben, mert magatar. tásuk a csapat többi tagjának anva. gd kart okozott, megrövidítette őket, han-ni ezen túlmenően éppen a leg öntudatosabb bányász érezte. hogy az ilven magatartás a csökkent szén termelésen keresztül az egész ország- építés ügyének árt.

— A mi elvtársaink, pártfunkció, náriusaink a bányákon be’ül és a bá nyákon kívül eddig nagyon kesztyűs kézzel és kényszeredetten nyúltak ehhez a kérdéshez, ha egyáltalán hozzányúltak. Féltek attól, hogy a fegyelmezetlenek, a termelést zavarók ma. qatartásának felvetése népszerűtlen feladat 'esz. Most azonban, amikoi nz itt bőven ismertetett szénhelyz.el ezt, a kérdést előtérbe állította. és elvtórsaink bátrabban nyúlnak hozzá meglepetéssel tapasztalják, hogy a fegyelem kérdése nem népszerűtlen a oecsüleles bányászok között. El'enke. zőleg. minél öntudatosabb és fegyelmezettebb volt a bányászhallgatóság amely előtt ezt a kérdést napirendre tűzték. annál egységesebben helyeselték azt a követelést, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Az elv- társak itt, ezen a konferencián egy

sor hasonló követelést hallhattak leg. jobb bányászaink szájából, akik elmondták, hogy ez a kérdés ma széntermelésünk egyik rákfenéje, amelyet bátran és szélesen, a bányásznyil, vánosság elé kell vinni. Az elvtársak ezen az értekezleten is maguk győződhettek meg róla, hogy a fegyelme, zetlenséggel, a rendbontókkal, a kártevőkkel és a leleplezett, vagy le nem fep'ezett nyílt ellenséggel szemben a fellépést elsősorban a bányászok legjobbjai maguk helyeslik és követelik.

A tanácskozáson azt Is hallottuk, hogy ami a bányászság hangulatát illeti, o téren valóságos fordulatról beszélnek. Nekünk kötelességünk, hogy ennek a követelésnek érvényt szerezzünk és érvényt is fogunk szerezni. Hallottunk itten arról, hogy hogyan intézték el a tatabányai XII. es aknán azt a három lógóst, akj javíthatatlannak bizonyult. Takács elv- társ Tatabányáról, Letki elvtárs Várpalotáról mondott erre vonatkozólag megfelelő példákat. Mi erről a fegyelmezetlenségről eddig is beszéltünk. De az az erőteljesen jelentkező követe lés, ami ezen az értekez’eten is a fegyelmezetlen, megjavíthatatlan lógósok és a termelést dezorganizálók ellen megnyilvánult, azt mutatja, hogy nem végeztünk jó munkát és hogy ezen a téren éppen a bányász elvtársak követelésére és az ő érdekükben keményebben és erélyesebben kell eljárnunk. Megígérhetem, hogy e téren az eddiginél szigorúbban fogunk fellépni és a fegyelem javíthatatlan megbontói és a termelés állandó dez- organizálói, a bányában található el. 'enség ellen keményen el fogunk járni, annál is inkább, mert a fegyelem terén szeptemberben a helyzet változatlanul rossz maradt .

Mindjárt hozzátehetem, hogy mi a fegyelmi rendszabályoknál hasonlít- hatat'anu] fontosabbnak tartjuk, hogv a bányászok között — és hozzátehetem. egész dolgozó népünkben — kifejlődjék és megerősödjék az öntudatnak, a fegyelemnek az a légköre, amely a hanyagokat, a lustákat, a lógósokat, magától megbélyegzi, amely nem elnéző és türelmes, nem passzív a munkafegyelem megsértőivel és az országépítés zavaróival szemben.

Az elmaradókkal való komoly foglalkozás és a nevelő munka mellett ennek az öntudatos, fegyelmezett légkörnek a kialakítására kell íránvul. nia pártunk, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a szakszervezetek munkájának. Minél gyorsabban és minél egységesebben tudjuk kialakítani ezt a légkört, annál kevesebb fegyelmi rendszabályra lesz szükségünk és ki fog derülni, hogv ebben a légkörben a mostani fegyelmezetlenek és lógó- sok jórésze fegyelmezett, rendes, oon. tos szakmunkássá változik. Ennek a közhangulatnak a kialakítása lesz a legfontosabb feladatunk a jövőben.

A műüzaki vehetők egyéni felelőssége

Ezzel a kérdéssel szorosan össze, függ az egyszemélyes vezetés és a bányák technikai vezetőinele, az igazgatóknak és a főmérnököknek, a mérnököknek, az üzemvezetőknek, a csapatvezető vájároknak, a lőmesterek. nek, a főaknászoknak, stb. egyéni fe. lelőssége.

A felszabadulás után, amikor a bányák megfelelő műszaki értelmiség ne.kü] maradtak, vagy amikor a mű szaki értelmiség egy része politikailag megbízhatatlan volt. vagy ingadozott, a kollektív közös vezetésre, az üzemi háromszögre és egyéb ilyen vezetési formákra voltunk kényszerülve. Ennek idestova hat-hét esztendeje és közben a helyzet Megváltozott. Technikai értelmiségünk zö. me, látva a néDi demokrácia sikeres munkáját és szilárdságát, rendesen és lojálisán dolgozik velünk együtt. Ki. nőtt az új értelmiség is, a mi nevelésünk, amely lelkese-, és őszintén W- mogat bennünket Ilyen viszonyok mellett helyre lehetett és helyre kel- 'rtt állítani az egyszemélyes vezetést. Ez nemcsak azt ielentette, hogy a bá. nyaigazgató a főmérnök vagy a mun. kacsapatvezetö a maga területén egyénileg fe'elős a jó munka elvégzéséért és mi biztosítjuk számára ehhez a megfelelő hatáskört és jogokat, hanem azt is. hogy ő maga köteles gondoskodni saját intézkedéseinek végrehajtásáról.

A népi demokrácia kormánya ennek megfelelően megerősített* aa

igazgató, a főmérnök, a mesterek és munkavezetők hatáskörét és rendelkezésükre bocsátotta azokat a fegyelmi eszközöket is, amelvek elősegítették, hojv az egyszemélyes vezetés és irányítás tényleg meg is való- cu'jon. Azok a munkások azonban, akik a felszabadulás utáni esztendőkben elszoktak a feoyelmezett egyszemélyes vezetéstől, nem egyszer szembeszálltak a vezetők termelést emelő, de egyben növekvő fegyelmet megkövetelő intézkedéseivel. Viszont ez odavezetett, hogy a termo’ésért felelősek, az igazgató, a csapatvezető vájár is gyakran nem mertek vagy nem akartak élni azokkal a jogokkal amelyeket a többtcrme'.és és a szocializmus építése érdekében a népi demokrácia számukra biztosított. Ami kor a fegyelem megjavításáról beszélünk, erről a kérdésről sem szabad megfeledkeznünk.

Gondoskodnunk ke l róla, hogy a műszaki és technikai vezetők élhessenek és éljenek ezekkel a jogokkal és ebben a működésükben maguk mögött tudják a párt és a kormányzat teljes támogatását. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy pártszervezeteink és párttagjaink erőteljesen támo. gassák őket és támogassák törekvő, selket, melyek » termelés emelésére

a fegyelem megariMrdTttoéra tatayrinak.

A jó kommunista politikai munkát és párimunkát elsősorban a termelés eredményein lehet lemérni

A bányászok helyes osztály érzékkel a felszabadulás első napjától kezdve

zömükben egységesein álltak a magyar kommunisták mögött, a bányászoknak ma is körülbelül negyven százaléka pártunk tagja. Ha esz a negyven százalék példamutatóan teljesíti feladatát, akkor azok a nehézségek és bajok, amelyekről itt az értekezleten annyit hallottunk, gyorsan és simán mego'dhatók lesznek. Mi nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a jó kommunista politikai munkát és párt- munkát elsősorban a termelés ered ményein lehet lemérni. Es ha azt lát. juk, hogy a Széntermelés körül bajok vannak, biztosak lehetünk abban, hogy hiba van a bányászok közt végett pártmunka területén is.

És valóban, erre vonatkozólag van is elég adatunk. Hallottuk itt, hogy például az ajkai üzemi párttitkár az zal védte a fegyelmezetlen párttagot, hogy kommunista lógóst csak a kommunista párttitkár büntethet meg. Takács elvtárs, a tatabányai pártbizott. ság titkára, ugyancsak említett itt hasonló esetet. Nem egy alapszervi, vagy üzemi titkárunkra hallottunk o'ya-n panaszt, hogy a fegyelmezet leneket védi, hogy a fegyelmezetle nekkel szemben liberális, ellenzi á kemény fegyelmező rendszabályokat gátolja az egyszemélyes vezetést Miközben menti a fegyelmezetleneket, hétszámra nem mutatkozik a bányában, nem foglalkozik a termelés kér. déseivel, nem foglalkozik a bányászellátás kérdéseivel. E téren feltétlenül változtatni kell. Elsősorban a kommunista párttagoktól és funkcionáriusoktól kel! megkövetelni azt, h0gy mindenütt, a termelésben, a fegyelemben, a versenyben példamutatóan élen járjanak. A mi elvtársaink tűnjenek ki ott, aho! a munka nehéz ahol különös fegyelemre, kitartásra, áldozatvállalásra van szükség. Segít sék tanáccsal a többieket, hívják, fel idejekorán a vezetés figyelmét a hibákra, az előre látható nehézségekre, támogassák bátran az egyszemélyes vezetést, a vezető tekintélyét, a, újításokat és minden olyan lépést, amely a termelés megjavítását célozza.

Semmi kétséa. hogy a kommunisták példamutatása, fegyelmezettsége az összbányászságot magával fog ja ragadni. Annak a légkörnek a kialakításában, amelyben minden dől gozó kötelességének tartja a fegyelmezett, szervezett, tervszerű és pon. tos munkát és elítélendőnek, megve- tendőnek tartja a fegyelmezetlenséget ,a lógást, az igazolatlan elmaradást, a kommunistáké a döntő szerep.

A bányászoknál, és hozzá tehetem, az egész ipari munkásságnál külön kérdés gyanánt jelentkezik a® új munkásokkal és az ifjakkal való fog. lalkozás. Két hónappal ezelőtt több, mint ötezer új munkást küldtünk a bányákba. Ezeknek jelentékeny része fiatal. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új. fiatal munkások között legnagyobb a fluktuáció. Ezeket a munkásokat, akiknek zöme soha éle tében azelőtt bányában nem dolgozott, nem egyszer már a toborzásoknál igyekeztek elijeszteni a bányászattól Minden bányász ismeri azt a bizonytalan, szorongó érzést, amely az ilyen munkást elfogja, amikor életében élő. szőr a bánya mélyébe lemegy. Az ismeretlen viszonyok és a szokatlan körülmények megfélemlítik, elcsüggesztik áz ilyen munkást. Es ha tetejébe móg azt tapasztalja, hogy' az elhelyezés vagy az ellátás meg nem fe’.c'ö, hooy kultúrigényeit nem tudja kielégíteni, nincs szórakozási le. hét őségé, senki sem foglalkozik vele, akkor ezeknek az új munkásoknak jelentékeny része meginog és előbb vagy ujóbb otthagyja a bányát..

Az is gyakori hogy a b.e'gnf'nsnát nem foglalkoznak az új munkással. Az is előfordul, hogy megijesztik, rosszindulatúan kezelik, ' ah elve‘t, hogy támogatnák és bátorítanák. Ezekér! a hibákért gyakran a bánvaigázga- lók is felelősek akik egyrészt siránkoznak a munkáshiánv miatt, másrész1 pedig nem becsülik meg, nem támogatják, nem nevelik az új rumi- kásoknt, akiket rendelkezésükre bocsátunk. Ezért nekünk kommunistáknak és hozzálelieleni. a Dolgozó Ifjúság Szövetségének, a szakszervezeteknek, fokozottan kell foglalkozni ezekkel az új munkásokkal, akiknek túlnyomó többsége, ha átsegítjük őket a kezdet nehézségéin. ha bátorítjuk őket. ugyanúgy megszeretik a bá- nvászmestersége', ugyanolyan jó bányamunkások lesznek, mint a régi gárda tagjai.

Itt egy sor felszólalás hangzott el, amelvek azt bizonyították, hogy ha az új munkásokkal jól foglalkozunk, azok hamarosan lelkes, rendes, jól dolgozó és jól termelő bányászokká válnak. Egyik-másik párt és szakszervezeti funkcionáriusunk közlése 'ékes bizonyítéka voll annak, hogy az új munkások kérdésével sem fogblko»-