Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

mi OKTrtBKK n

w m f o

*

mak koaolyac, uea tú&menöen áJrzüá- bu el Tannak szakadva az emberek. MU, az élettől, a bányásztomé;?éktől is emiatt nem tudnak sem maguk jó, lendületes munkát végezni, sem a bá- nyáezság jeflentékeny részét ilyen munkára serkenlíeui.

Léplen-nyomon tapasztaljuk — és ex a tanácskozáson Ismételten meg- áftapft&st nyert, — hogy az újonnan jött munkásokkaí nem foglalkoznak eléggé, magukra hagyják őket. Az új munkások sokszor szabad idejükben lézengenek, kocsmáznak, nem egyezer az ellenség befolyása alá kerülnek és emiatt otthagyják mnnkabedyüket. Gyakran hallunk olyan panaszoka'., hogy az új munkások lakóhelye elhanyagolt, élelmezésük nem kielégítő vagy éppenséggel rossz. Az ilyen csalódottan távozók tossz hírbe hozzák a bányamunkát és megnehezítik az új munkások toborzását. Azt hiszem, hogy ez mindannyhmk számára vilá* gos. Mindez akt mutatja, hogy párt- szervezeteink, a DISZ, a szakszervezet és — hozzáteszem — a bányaigazgatóság rosszul] dolgoznak és hogy ezen a téren sürgősen meg kell javítani a munkát.

Gondosan munkáljak ki azokat a módszereket, amelyekkel meg tudjuk javítani a bányászság közellátását

'Ä fegyelem csökkenésének okául a bányász elvtársak — különösen magánbeszélgetések közben — az élelmezési helyzetet is meg szokták említeni ás ezért erre kissé bővebben (érek ki.

Az elrtársak még emlékeznek arra, hogy egy évvel eredőit a szárazság miatt rossz volt az árpatermés és szinte katasztrófáiig volt a kukoricatermés. Szóvai kevesebb volt az a takarmány, amellyel nálunk általában az állatokat hizlalják. Ennek következtében a parasztság a múlt év végén levágta vagy piacra dobta disznóállo- mánvának egyharmadát, sőt még marhaállományának 15—20 százalékát is. Az elvtársak tudják, hogy egy évvel ezelőtt Í0—20 forintért lehetett egy választási malacot kapni. Ez tavaly ősszel nagy hús-bőséget okozott és ennek aztán az idén megjött a böjtje. Hús- és zsírhiány lépett fel. Mi gondoskodtunk róla, hogy a dolgozóknak és külön a bányászoknak a minimális hús- és zsíradagolt jegyre biztosítsuk, de azt nem tudtuk megakadályozni, hogy a szabadpiacon a hús és zsír ára a tavalyinak a többszörösére ne emelkedjék.

Az idén a termés jó volt. Az elv- társak a már említett tervjeflentós számaiból láthatják, hogy a terménybeadás is az idén lényegesen jobb eredményeket adott, mint tavaly. A kukoricatermés idén kélszer akkora, mint tavaly. Jó volt az árpatermés, kétszer annyi szálastakarmány termelt. A napraforgóból, amely étolajat és naprafwgópogácsát ad, ö'.ven százalékkal nagyobb a termés. A cukorrépából is legalább ötven százalékkal több termett, mint tavaly. Szóval kenyér, liszt és cukor szempontjából hasonlíthatatlanul jobban van biztosítva az idén a közellálás, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyancsak sokkui (öbb disznó áll hízásban, mint tavaly, ilyenkor. Ez vonatkozik nemcsak a paraszti gazdaságokra, de az állami gazdaságokra, állami hizlaldákra és a szövetkezetekre is. Ennélfogva mindén,, előfeltétele megvan annak, hogy R,.hús- és zsirfronton visszatérjünk a normális viszonyokhoz. A hiba egye. tőre ott mutatkozik, hogy az idei hús- és zsirliiányba belekapcsolódott a spekuláció, a kulákság. a jómódú parasztság jelentékeny része és azon az alapon, hogy evés közben jön meg az étvágy, meg hogy a szokás természetié válik, mast a jö aratás után is igyekszik fenntartani azokat a magas árakat, amelyek a tavalyi rossz termés következményei. Természetesen mi gondoskodunk rója, hogy ezeknek a spekulánsoknak a terveit keresztülhúzzuk, de addig is, amíg a néhány béte letört kukoricából vagy a kiütés alatt áló napra forgó pogácsából szalon, na és marhahús lesz, még egy idő eltelik.

— Ml a nyáron arra számítottunk, hogy a zsirhelyzet és a húshelyzet novemberben vagy decemberben már komolyan megjavul. Az idei jó termés miatt, valamint az időjárási viszonyok következtében a cséplés három-négy héttel eltolódott és emiatt megkésett a kukorica törése, ami viszont természetesen az állathizlalások eltolódását eredményezte. Ez azon- han nem változtat azon a tényen, hogy mi tervszerűen dolgozunk azon, h°ffy a tavallyá szárazság következtében előállott hús. és zsírhiány minél előbb megszűnjön.

Az elvtársak már tudják tapasztalatból, hogy ha mi az erőinket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt » feladatot meg is fogjuk oldani. Ez vonatkozik a .Zsír- és húshiányra is Az eJvtársak c kérdés megoldásának megvalósításához azzal járulhatnak hbzzá, ha fegyelmezetten bevárják azt * nem hosszú időt, ami után ezit a kérdést is megoldjuk.

—' Néhány nappal ezelőtt Dorogon uz egyik elvtárs azt mondotta nekem, hogy ha kétszer annyi zsirt és szalonnát kapnának, megdupláznák a termelést. Mindjárt arra gondoltam, hogy szaván kellene fogni az elvtársat. Tudvalevő, hogy az ellenség is a liús- •s zsfrhciyzetre való hivatkozással igyekszik a széntermelés csökkentésére. Az öntudatos bányász verje vissza m ellenségnek ezt a kísérletét és jó, fegyc.mezett munkával mulassa meg, •‘'•meneti nehézségek nem tón. Jorítjak meg, nem csüggesztik cl, nem befolyásoljak munkafegyelmét és meggyőződését. °

Szándékosan beszéltem kedves elv- »rsak erről a kérdésről ilyen részletesen A bányászok és különösen a kommunista bányászok így győződjelek meg róla, hogy miijén ' fomios

számukra a dolgozók ellátásával való foglalkozás. Különösen fontos, hogy a bányászság érezze, hogy a népi demokrácia megbecsüli nehéz munkáját és ennek a megbecsülésnek nemcsak szavakban ad kifejezést, hanem gondoskodik arról, hogy a keresetében, ellátásában, kulturális és életszínvonalának megjavításában az első he. lyen álljon a munkásság között. Meg kell értenünk elvtársaink, hogy a munkafegyelem megjavításában, a széiüer- melés fokozásában, a jó politikai munka mellett ez a döntő tényező.

A régi világban a bányász kényszer- munkásnak, rabnak érezte magát, akit a föld alá kényszerben az éhség és ott tartott a csendőrszurony. Minden régi bányász emlékszik azokra a régi időkre, amikor eskiidözött, hogy a fiát nem engedi bányamunkára, közel sem engedi a bányához és ugyanakkor örült ha gyermeket tizenkét éves korában urasági munkára vagy egyébre felvették a bányába. Nem egyszer megvesztegette a főaknászit, vagy protekciót vett igénybe, hogy serdülő gyermeke egyáltalán bejulhasson a bánya, munkára, mert a nyomor erre kényszerít ette.

A viszonyok ma természetesen egészen mások. A népi demokrácia, pár tunkkal az élen, gondoskodik róla,

változott, hogy nettén, munkája menty

nyire megbecsült és hogy első helyett áLl az ipari munkásság derékhadában. De ezért ne higyjük, hogy a hosszú évtizedes kapitalista szenvedés emlé ke, amikor a bánya rabszolgaságot jelentett és amikor a munkás minden áron szabadulni akart a bányától, a demokrácia néhány éve alatt nyom nélkül eltűnt. Ennek tulajdonítható az is, hogy a bányászok mind a mai napig nem szívesen küldik a bánya ba gyermekeiket.

Nekünk minden téren szem előtt kell tartani ezt. Ezért többek között oda kell hatnunk, hogy a nehéz fizikai munkát nálunk is — mint a Szovjetunióban — a gépesítés leve gye a bányász válláról. Gondoskodunk róla, hogy a bánya biztonsági viszonyai, egészségügyi viszonyai, olyanokká váljanak, hogy megköny nyítsék a bányász munkáját és óv jak egészségét. Az új lakások építésénél, a nyaral'.atásoknál, a bányász- gyermekek iskoláztatásánál és az előléptetésnél mindenütt éreztessük, hogy ők vannak az első sorban. Gondosan munkáljuk ki azokat a módszereket, amelyekkel meg tudjuk javítani a bányászság közellátását iparcikkekben és élelmezésben egyaránt.

Egyszóval a jó politikai felvilágosító mnnka és a bányászság anyagi jólétének állandó javítása együttesen hozzák meg azt az eredményt, aminek következtében megszűnnek a termelés nehézségei. A jó műszaki szervezés és minden egyéb itt megtárgyalt rendszabály szintén fontos, de nem kevésbbé fontos a bányamunkások között végzendő jó politikai munka mellett a szakadatlan gondos, kodás anyagi helyzetükről. A fegyelem és a fegyelmezés, amiről annyit beszélünk, egymagában nem csoda szer. Igaz, hogy jelenleg ez áll előtérben, de a termelés általános meg javulásához mindazoknak az intézkedéseknek megvalósítása szükséges, amelyekről itt 6zó esett és csak ezeknek az összesége fogja meghozhogy a bányászság minden térét) érezze, hogy a világ az ellenkezőjére ni a gyökeres és gyors változást.

Biztosak ragynnk benne, hogy hívó szavunkra a bányászság egy emberként fog felelni

Semmi kétség, hogy mi magunk is hibások vagyunk abban, hogy a bá- nyászeág anyagi kérdéseit még mindig nem fogtuk meg elég keményen és nem foglalkoztunk vele elég mélyrehatóan. Mi magunk, a vezetők is hibásak vagyunk abban, hogy idejekorán nem figyeltünk fel azokra az okokra, amelyek a széntermelés fejlődését meglassították és nem távo- lítottuk el idejekorán a fejlődés áljából az akadályokat. Most ezt a kérdést napirendre tűztük, minden oldalról foglalkozunk vele és gondoskodunk róla, hogy változás történjék.

Ebben az igyekezetünkben mellettünk áll és szívvel-lélekkel segítségünkre vau a magyar bányászság. amelynek túlnyomó többsége szereti ezt a bátorságot, kitartást, találékonyságot és szorgalmat követelő szép munkát és amelynek zöme a felszabadulás óta jóban-rosszban hűen kitartott a magyar kommunisták, s Magyar Dolgozók Pártja mellett.

Ez év szeptemberében a bányász nappal kapcsolatban a bányászság tapasztalhatta azt a megbecsülést és szeretetet, melyet nehéz munkája jutalmául az egész dolgozó nép vele szemben tanúsít. Ugyanakkor az egész ország értesült róla, hogy több, mint

12.000 olyan bányászunk van, aki évek óta egyetlen egy műszakot nem mulasztott ée hűen, fegyelmezetten, szorgalmasan teljesítette azt a feladatot, amely a szocializmus építésében rá hárul. Ezek a bányászok képezik a derékhadát a széncsaták hőseinek, azoknak, akik az 1945—46-os nehéz esztendőkben annyi áldozatkészséggel és példamutatással építették újra a romokból a magyar bányaipart és akikre mindig bizton számíthatunk, amikor a Párt, népünk és szocialista építésünk érdekében hozzájuk fordul.

Most is, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának megünneplésére készülünk, újra fellobog a bányász áldozatkészség tüze. Hozzám egymás után ér keznek a tatabányai IX-es akna, a pécsi Fcrenc-akna, az ormospusztói bányászok és mások felajánlásai, melyekben lelkes szavakkal ígérték, hogy tervüket nemcsak teljesítik, de túl is teljesítik. Számukra nem kétséges, hogy ha Pártunk erre a kérdés re megfelelő erőket mozgósít, szívó san és tervszerűen gondoskodik róla. hogy elháruljanak a széntermelés további fejlődése elöl az akadályok úgy ezt az erőfeszítését az öntudatos, hazáját szerető bányászság segítségével gyorsan eiker fogja koronázni.

Biztosak vagyunk benne, hogy hívó szavunkra a bányászság egyem bérként fog felelni és a termelés terén elért új eredményekkel, új győzelmekkel segít bennünket tovább jobb, szocialista-jövőnk felé.

A tanácskozás' az Internacionálé elének lésével lelkes hangulatban ért véget.

11 bánya- és energiaügyi miniszter jelentése a november 7-i versenyszakasz október 1—21-ig {erjedő időszakában elért eredményekről

A bányavállalatok november 7-i versenyében október 1 ö 1 21-ig a termelés eredményei alapján a verseny helyezési sorrendje a következő NAGYVÁLLALATOK:

1. MESZHART, 2. KLstercnyc, 3. Szuliaviilgy, 4. Dorog, 5. Várpalota,

6. Tatabánya alsó, 7. Nagvbáiony,

8. Tatabánya felső, 9. Ózd.

KÖZÉPVÁLLALATOK:

1. Zagyva, 2 Pelőfi, 3. Diósgyőr,

4. Ajka, 5. Oroszlány, 0. Tokod,

7. Kiiktatja, 8. Komló, 9. Vertes.

bakonv.

KISVÁLLALATOK:

1. Nngymányok, 2. Dudar, 3. Pilis, 4. Egereseid.

A nagyvállalatok közüj n MESZHART üzemek közül a legjobb eredményt Ferenc-akna érte el, mely szép1'emberben is első volt a MESZHART üzemek között. Októberi tej-vét

17-ig bezárólag 103.1 százalékra telie- síietíe, Rákosi elvtársnak tető vállaló, sukat az üzem dolgozói tehát teljesítenék. Ferenc-akna október 20-án is kiemelkedő termeléssel javi'otta tovább helyét, 134.6 százalékos termelési eredményt ért el.

Október 20-án az ózdi szénbányák Péch Antall tárója 103.6 százalékot, a kislerenyei szénbányák déli üzeme 105 százalékot, a zagyvái szénbányák Salgó Róna üzeme 113.8 százalékot, Forgács aknája 116.8 százalékot ért el. A várpalotai szénbányák Cseri aknája

110.8 százalékot teljesített.

A leggyengébben a vértesbakonyi szénbányák pusztavámi üzeme 57.4 százalékra, a tokodi szénbányák eb- szönyi és mogyorósi üzeme ugyancsak

57.4 százalékra, a tatabányai alsó szénbányák 7.cs aknája 57.3 százalékra teljesítette tervéi.

Hz általi fegyelem súlyos megsértése miatt maradt el Baranya megye a begyűjtésben

'A Szabad Nép 21-i számában meg.

jelent cikkből közöljük az alábbi

részletet

Baranya megye a begyűjtés első szakaszában következetesen és nem kevés sikerrel tört a megyék begyűjtési rangsorában az első hely felé. Most azonban már hetek óta egyre hátrább csúszik a listán. Szégyenszemre már ott tart, hogy — bár tervét még távolról sem teljesítette — a naponként felvásárolt gabonamennyiség alig egv-másfél vágón. És hasonlóan nagy az elmaradás a kukorica- begyűjtésben is: mindössze 38.1 százalékát teljesítette a megVe az évi előirányzatnak.

Mindenekelőtt azért esett vissza a begyűjtés Baranyában, mert a tanácsok megfeledkeztek arról, hogy nekik,

az államhatalom szerveinek rendíthetetlenül kell dolgozniuk,

harcolniok az állam törvényeinek betartásáért

A hibák kiindulópontja a felsőbb vezetés: a megyei tanács és a megyei operativ bizottság rossz munkája. Az operativ bizottság — amelynek elnöke a megyei tanácselnök — tudvalévőét, a begyűjtés legfőbb helyi irányító szerve. Olyan komoly testület, amelynek munkájától függ, hogy mikéül teljesíti beadási tervét, mikent hátráltatja, vagy segíti ötéves tervünk végrehajtását a megye. Az operatív- bizottság tagjai: a begyűjtéssel foglalkozó különböző állami szervek és a tömegszervezetek vezetői és a pórt képviselője. Az üléseken rósztvenm: megtisztelő kötelesség. Ennek ellenére Baranya megyében az utóbbi hetekben rendszeressé vált az operatív bizottság egyes tagjainak távolmaradása. Volt olyan eset is, hogy négyen nem jelenlek meg a bizottság tagjai közül az ülésen és emiatt hú rom járásról nem kapott, jelentést az operatív bizottság. Ráadásul a kom'ói járás felelőse elment ugyan az ülésre, de elmulasztotta kötelességét. Nem töltött kint egy percet sem a gondjaira bízott járásban, bár a határozat szerint minden héten két napot kellett volna kint tartózkodnia. Ezekért a lazaságokért nemcsak elkövetőik, de a megyei operatív bi- zottság elnöke is felelős, mert a kő telességüket hanyagul teljesítő bizott sági tagok ellen nem lépett fel kellő eréllyel.

De nemcsak az operatív bizottság hibáiról van szó. A megyei begyűjtési osztály vezetője például iáthAíc örömmel cáfolta meg legutóbb azt a tévedésen alapuló hírt, hogy Baranya a tizennyolcadik a megyék kukorica begyűjtési versenyében. Amikor meg nézte az újságban a hivatalos jelen tést, felderült az arca: „Nem is olya'i rossz a helyzet, tizenötödik a megye.'

Ez a felfogás jellemzi sok tekintetben a begyűjtési munka helyzetét Ba i-anyában. A begyűjtésért felelős szer vek vezetői ahelyett, hogy előre néz nének, azt néznék, hogyan juthatnak ismét az- elsők közé a versenyben ahelyett, hogy számotvetnének törvé nyes kötelezettségeikkel — megen gedhetetloniil

megalkuvó módon azzal vlpasztalgatiák magukat, hogy „van még nálunk rosszabb is.“

A pécsi járási tanács elnöke nemrégiben így nyilatkozott: „Minek siet ni a begyűjtéssel, hiszen nálunk van tnár két vándorzászló.'4 A pécsi járási tanács elnöke nem a .kötelező tervet tartotta szem előtt, hanem azt. hogy sikerült elhagyni még inkább köteles •■•égmulasztó „versenytársait,“. Ennek a tűrhetetlen felfogásnak, meg is lett az. eredménye: néhány nap múlva a mohácsi járás megelőzte a péesit amely kukoricabegyiijtésben és álta . Iában a kapásnövények begyűjtésé ben az utolsók között, van.

A baranyamegyei tanácsok — kezd ve a megyei tanácstól egészen a köz- ségi tanácsokig — nem értették meg még, hogy ők az államhatalom heh/) szervei és legfőbb kötelességük, ható rozottan érvényt szerezni a törvények, nek. Bánfán például a tanácselnök jogtalanul, törvényszegő módon kn koricaszállítás! engedélyeket adott ki több spekuláns parasztnak, akik oh'- maguk sem teljesítették beadási kötelezettségüket (nem is szólva a község elmaradásáról). A spekulációnak ez az „állami támogatása'4 rendkívül súlyos visszaélés, amelyért kemény megtorlás jár. A járási és megyei tanács azonban — bár tud az esetről —.

semmiféle megtorló rendszabályt nem hozott és a tanácselnök ma is a helyén ül.

Hegyszentmártonban viszont, a községi

tanácselnök a kulákok előtt akar népszerű lenni: „népszerűségét" féltve, nem veti ki rájuk a begyűjtés szabotálásáért járó büntetést. És a siklósi járási tanács és a megyei tanács

ezt a tanácselnököt sem vonta felelősségre!

Az erélytelenség és megalkuvás sok más vonatkozásban is mégnyilvánul. A sásdi járási tanács elnöke például a megyei operatív bizottság utasítását, amely szerint kimutatást kell készíteni mindazokról a kulákokról, akiknél nem járt eredménnyel az elszámoltatás, úgy „hajtotta végre", hogy mindössze két kulák szerepel a listán. A megyei tanácselnök, Varga elvtárs szerint viszont legalább 60—70 kutak és más spekuláns elem helyszíni elszámoltatásáról kellene gondoskodna.

A megye tanácsai, az operatív bizottságok nemcsak a büntetésre vonatkozólag nem tartják be a törvényeket, hanem jutalmazásoknál sem. Drávaszerdahely pl. kiváló eredményt ért el: 330 százalékban teljesítette gabonabeadását. A kukorica beadást 120 százalékra, a burgonyát 156, a tojásbeadást 100 százalékra és eleget tett takarmánygabonabeadási kötele zettségének is. A. megyei tanács már hétfőn értesítette a siklósi járási ta nácsot, hogy a község megkapta a kukorica és takarmánygabona szabad, piaci értékesítésének kedvezményét Ezt azonban péntekig nem tudatták a drávaszerdahely! községi tanáccsal és ekkor is csak külön figve' -ezle- tésre hirdették ki a faluban, hogy a kötelezettségüknek eleget tett dolgozó parasztok most már szabadon árusíthatják terményeiket.

Drávaszerdahely jó példája is bizonyítja, hogy Baranya megyében minden inhr-tőség megvan a hibák kiküszöbölésére. Ezt mutatja az is. hogy a megyében 84 község teljesítette eddig száz százalékig a gabonabeadást, 17 község a kukorica-, 26, a napraforgó-, 39 pedig a burgonyabeadási kötelezettségének maradéktalanul eleget. tett. A megyei tanácsnál és a járási tanácsoknál ennek ellenére az a véloménv. hogy a beadási terv teljesítését 'gén sok tárgyi körülmény akadályozza. A megyénél és a járásoknál egyaránt arra hivatkoznak hogy „a rossz káderhelyzet akadályozza a munkát.“ A megyei tanán« begyűjtési osztályvezetője az ál'itja, hogv hiába hoznak jó határozatokat intézkedési-fjet. azok a járásoknál, a járási funkcionáriusok részvéten** gén. fegyelmezetlenségén feltétlenül elakadnak. Különös módon azonban ugyanezt mondják a járási szervek a községi vezetőkről. Hogyan ’ehet azonban az, hogy néhány héttel ez előtt ugyanezek az emberek viszonylag jó eredménnyel dolgoztak? A válasz nyilvánvaló: a megyei és járási vezetőknek egyaránt elsősorban

saiát muntfálukben kell a hibák forrását keresni,

— saját munkájuk megjavításában kei! újabb eredmények elérésének útját keresni. A megyei tanácsnak keit elsősorban példát mutatni a határoza tok betartásában, az oda,adó, áldozat, kész és lelkes munkában. Ez az alapja annak, hogy a járási tanácsok is megjavítsák a munkájukat, jobban segítsék a községi vezetőket és ismét egészséges, lendületes mozgalom alakuljon ki a begyűjtés teljesítéséért. A vezető szervek munkáján mút'fc az, hogy ismét fellendüljön a gabonabe- gyüjtés. a kapások begyűjtése, hogy felszámollak a spekulációt, hogy egészséges légkörben folyjék a pártszervezetek által vezetett cgyéges népnevelőcsoportok munkája Ha érvényt szereznek a törvénynek, akkor határozottabban hivatkozhatnak majd a népnevelők a jó teljesítéssel járó előnyökre, különösképpen a községek tervének teljesítésevei járó szabadpiaci értékesítés jogára, amelynek megszerzését fievcbbé akadályozza majd a spekuláció.

Baranya megyében éppúgy, mint az ország más, a begyűjtési terv feljött tűsében elmaradt megyéiben, most. :• jövőévi kenyér biztosítása, az őszi munkák mellett minden rendelkezésre álló erőt a begyűjtés fokozására kei! fordítani. Ha a járási bizottságok én a községi pártszervezetek, amulyek szintén felelősek az elmaradásért, az eddiginél jobban irányítják, ellenőr zik és segítik a tanácsolja!, és ha a tanácsok valóban az államha'auuTi hely! képviselőiként a törvények érvényesítéséért az -eddiginél sokkalta határozottabban lépnek fel. akkor Baranya megye visszaszerezheti • helyét a begyűjtési versenv legjobbjai kő?-"