Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-17 / 242. szám
2 NAPLŐ 185Í OKTÓBER 1T Minden ország dolgozó népe támogatja a Béke Világtanács felhívását Békét a világnak!“ Ez a jelszó olvasható Sztálingrád új utcája, a Béke utca feleit. A sziálingrádiak békét követelnek és harcolnak érte. Békét az egész világnak, követelik a Volga—Don csatorna és a sztálingrádi vizierötclep építői ,a sztálingrádi öntők, a iolya- mi hajósok és vasutasok, tudósok és diákok. URUGUAY A béke híveinek első uruguayi kongresszusa határozatot hozott a béke védelmében. A határozat hangsúlyozza, hogy a béke híveinek uruguayi országos kongresszusa lelkesen támogatja a Béke Világtanács felhívását; felszólít minden szaksizervezo. tét, paraszt- és sportszervezetet, kulturális, felekezeti és más egyéb szervezetet, hogy fokozza tevékenységét a Béke Világtanács felhívását támogató aláírásgyűjtési mozgalom érdekében. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Vasárnap a Ruhr-vidéken megtartották Nyugat-Németország asszonyainak első békekongresszusát. A kongresszusra Nyugat-Németország minden részéből összegyűltek a békeszerető asszonyok. A kongresszus szónokai hangsúlyozták, minden eszközzel meg kell akadályozni az újralel- legyverzést, mert az lokozza a háborús veszélyt. Az egyiptomi minisztertanács visszautasította az imperialista hatalmak javaslatait Kairo (MTI): A Reuter Jelenti, hogy az egyiptomi képviselőház és a szenátus hétfőn egyhangúan jóváhagyta az 1936.os angoí-egyiptomi szerződés és az 1899- es szudáni egyezmény felmondását. Ezzel egyidejűleg -az egyiptomi belügyminiszter bejelentette, hogy Egyiptom elutasította azt a javaslatot, amelyet az USA, Anglia, Franciaország és Törökország akart Egyiptomra kényszeríteni. Ez a javaslat képmutatóan azt ajánlotta, hogy Anglia „átadja Egyiptomnak Szuezi-csatorna vidéki támaszpontját“ azzal a feltétellel, hogy „azt egyidejűleg szövetséges támaszpontnak nyilvánítják a középkelet j szövetséges parancsnokság keretén bedül.“ Az angol kormánykörök fenyegetően léptek fel, hogy Egyiptomot e javaslat elfogadására kényszerítsék. Az AFP jelenti, hogy. vasárnap éjszaka a brit „Lincoln ezred“ egyik zászíóalját helyezték át a Port Szaid. dal szemközt fekvő Faudb-a. A Sunday Times kereken kijelenti, hogy Egyiptom „nem az elszigetelt Angliával, hanem négy hatalommal, Angliával, Amerikává], Franciaországgal és Törökországgal találja magát szemben.1' Még dühödtebb, még fenyegetőbb az. angol sajtA hangja Szudán kérdésével kapcsolatban. „A Szudánt kérdésben lehetetlen minden engedékeny ség .Szó sem lehet arról, hogy Szudánt Egyiptom uralma alá engedjük jutni“ — jelenti ki a,z Observer. • Az angol vezető körök azon fáradoznak, hogy Szudánban kedvezőtle„ légkört teremtsenek a, egyiptomi lépéssel kapcsolatosan. Szudán angol fökormányzó járnál, Sir Robert Howe. rvá-1 — mint a londoni rádió jelenti, — hétfőn találkozott Szajed El Mir- gani pasa és Abderrahman El Mahdi pasa, Szudán két pártvezére és megegyezett a főkorroányzóval, hogy Szudán teljes autonómiát és alk-otmányozó gyűlést kap — egy „nemzetközi szervezet“ ellenőrzésével. Az angol rádió képmutató kijelentése követte ezt az eseményt, amely szerint „Szudán eljutott a nemzeti önállóság küszöbére és szó sem lehet arról, hogy Anglia átengedje az „idegen“ egyiptomi uralomnak. Az egyiptomi sajtó keményen vá. laszol a, angol mesterkedésekre. A Kairóban megjelenő A1 Motettán című lap megállapítja: „Csak döntő lépéssel lehet megértetni Nagybritan- niával Egyiptom álláspontját." Az A1 Balagh cimű kairói lap szerint „Október 8-át úgy fogják feljegyezni a történelemben, mint azt a napot, melyen Egyiptom Nagybritan- nia arcába vágta a papírrongyot, amely az országot Nagybritannia szekeréhez láncolta és a brit terjeszkedés, a brit imperializmus és kizsákmányolás rabszolgájává telte. Ez a harc végétért, majd az utolsó brit helyőrséget is a tengerbe kergeti’:, vagy pedig kénytelen lesz megalázva visszatérni országába, mint ahogy az Iránban történt.“ Amerikai, angol, francia, török jegyzék Egyiptomhoz Kairo (TASZSZ): Október 13-án az amerikai, angol, Irancla és török nagykövet külön-külön leikereste az egyiptomi külügyminisztert és jegyzéket nyújtott át neki. a jegyzék tartalmazza az egyiptomi kormányhoz intézett javaslatokat, amelyek felhívják az egyiptomi kormányt, hogy vegyen részt az úgynevezett „középkeleti parancsnokság“ rendszerében. A javas'atok lényegé a következő: Az 1936. évi angol-egyiptomi szerződés helyettesítése a „középkeleti parancsnokság“ létesíléséről szóló újabb nemzetközi egyezménnyel, a parancsnokság vezérkarának székhelye Egyiptom területén legyen, a szuezi csatorna „védelmének“ megvalósítása cé'jából, az USA részvétele a „középkeleti parancsnokságban“ és részvétele ennek az egész térségnek a „védelmében“, beleértve Egyiptomot is. A javasfatok szövegében szó van arról, hogy az USA állítólag nem foglalja el Angliának, mint a Közép- Kelet „biztonságáról“ gondoskodó fő- országnak a helyét. A négy hatalom — Amerika, Anglia. Franciaország, Törökország — javaslatai rámutatnak arra, hogy ha Egyiptom csatlakozik a lélesítendő új „parancsnoksághoz“, akkor Anglia hozzájárul az 1936. évi angol-egyiptomi szerződés ielbontásához és azoknak az angol fegyveres erőknek a kivonásához, amelyek nem fognak a „középkeleti parancsnokság“ rendelkezésére állani. A négy hatalom javaslatainak lényege tehát az, hogy bármilyen úton is, de megőrizze Egyiptomot a7 amerikai-angol agresszív tömb katonai, támaszpont jaként Ezeket a javaslatokat röviddel azután terjesztették elő, miután Egyiptom kormánya elhatározta, hogy felmondja az 1936-ban megkötőit kizsákmányoló angot-egyip. tomi szerződést, amely megengedi az angol imperialistáknak, hogy Egyiptom területén csapatokat tartsanak. Egyiptom csatlakozása a középkeleti parancsnokság“ rendszeréhez, Egyiptom további katonai megszállását ez alkalommal nemcsak az angol, hanem az amerikai csapatok számára is lehetővé tenné. Az egyiptomi közvé'emény felháborodással íogadta a négy hatalom javaslatait. Ügy értékelt„ azokat, mint kísérleteket Egyiptom leigázására an. nak leple alatt, hogy Egyiptom önkéntesen" részt vesz az imperialisták újabb agresszív terveiben. A szovjet kormány jegyzéke a norvég kormányhoz Moszkva (TASZSZ) Visinszkij szovjet külügyminiszter ok'óber 15-én a szovjet kormány jegyzékét nyújtotta át Helgch norvég nagvköve'nek. — A norvég kormány, amely csatlakozott az Atlanti Egyezményhez, védelem ürügye alatt a külföldi hatalmak segítségével széleskörű katonai intézkedéseket haj? végre, amelyek az Atlanti Szövetségnek a Szovjetunióval szemben ellenséges céljai megvalósítására irányulnak. A norvég kormány 1951 január 19 én rendeletéi ade*!.! M „Norvégia részvételéről az Atlanti Egyezményb-z tartozó álCam-ok közös parancsnokságának és közös haderőinek létrehozásában.“ Ezzel tulajdonképpen beleegyezett abba, hogv norvég 'őrületet bocsá' az agresszív Ész a kai*lanti Szövetség fegyveres erőinek rendelkezésére, bejelentette továbbá a hozzájárulását ahhoz is. hogy a norvég fegyveres erőket az Észak atlanti Szőve'ség amerikai parancsnokságának rendeljék alá, amely parancsnokságnak veze’ése alatt és tervei szerint katonai előkészületek folynak ma Norvégiában. . Norvégia területén már felállítof- lák az Es/at. atlanti Szövetség északeurópai fegyveres erői és légihadrröi főparancsnokságának törzskarait. Ezenkívül Norvégia területén külön aVnerikai katonai misszió működik. A' norvég kormány egyezményt írt alá az Eszakallanti Szövetség fegyveres erőinek státusáról, ez az egyezmény tehetőséget nvujt külföldi csapatok elhelyezésére Ndrvégia területén. •Az. Egyeáült Államok és Anglia katonai hatóságainak vezetésével a norvég kormány széleskörű intézkedésekét tesz új haditengerészeti és légi- támaszpontok építésére, a meglévők kibővítésére és modernizálására Norvégia területén, a többi közt Észak- Nórvégia Szovjetunióval határos körzetéiben. Ezek a támaszpontok — mint a norvég kormány fen lem I Fett 1951 január 19-én kelt rendeletéből ki'űnik — az Északatlanti Szöveség általános rendszerének láncszemét alkotják és rcndelte'ésük, hogv e Szövetség fegyveres erőit szolgálják. A szovjet kormány — mondja a továbbiakban a jegyzék — szükségesnek tar'ja megjegyezni azt is. hogy a norvég kormány fenfemlí'elt 1951 január 19 én kelti rendeletében a Spii'zbergákal és a Medve szige'et. az úgynevezett északa'lnnti tengeri körzet főparancsnokának ha'ásk őrébe adta át, ennek a főparancsnoknak jelen? ős fegyveres erőket bocsátanak rendelkezésére. Ez art jelenti, hogy az Észak- atlanti Szövetség amerikai parancsnokság alatt allé* fegyveres erőinek megengedik, hogy e parancsnokság belátása szerint, katonai intézkedéseket hajtsanak végre az említett szigetek körzetében. A norvég kormánynak óz az eljárása világosan ellenkezik a Spitzber- gákról szóló 1920 február 9-én megkötött többoldalú párisi egyezmény- nyel, amelynek értelmében Norvégia kö'elezi magát hogy' nem lélest' semmiféle támaszpontot a Spitzhcrgákon és a Medve szigeten, nem tűri el ilyenek létesítését és nem épít o'1 semmiféle erődítéseké!. Ezek a tények arról tanúskodnak hogv a norvég kormány olvan politikái folytat, amely szöges ellenié ben áll a szovjet kormány számára 1919 február 1-én kelt jegyzékében adott biztosítékaival Ami a fenlemlített szigeteket. a Spi'zhergákat és a Medve szigetet i!- leti, cmuokeztetnl kell arra, hogy' a Szovjetuniónak ehhez a körzethez különleges érdekei fűződnek. A Szovjetunió a Spitzbergákon levő szénlelőhelyek egy részének tulajdonosa és Norvégián kívül ez az egyetlen ország, amely a Spllzbergákon Iparszerű szénkitermelést folytat, ezzel a szénnel látják el a Szovjetunió északi körzeteit és az Aszaki szovjet tengeri flottákat. A norvég Storting 1947 február 15-i határozatában elismerte hogyha Szovjetunió olyan állam amely a Spi’zber- gákon „különleges gazdasági érdekekkel“ bír. A Szovjetunió számára és északi biztonsága szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az a nyugati kijáró is az Óceánra, amely a Spilzbergák és a Medve sziget melled vezet el. A szovjet kormány felhívja a norvég kormány figyelmét arra hogy a Spilzbergák és a Medve szige’ katonai cé-lokra való felhasználása az Északallanli Szövetség parancsnoksága részéről megsér'ené e szigetek státusát. amelyek értelmében a szóbanforgő szigeteket sohasem szabad katonai célokra felhasználni. megkárosítaná a Szovjetuniónak és biztonságának különleges érdekeit, ez iráni pedig a szovjet kormány néni lehet közömbös. A norvég kormány, — mint az a fentiekből ki'űnik — a szovjet kor Hiánynak adott biztosítékai ellenére és a Norvégia ál'al aláírt nemzetközi szerződés megsértésével norvég területet bocsá! a Szovjetunióval szemben agresszív célokat követő Atlanti Szövetség tagállamai fegyveres erőinek rendelkezésére. A szovjet kormány szükségesnek tar'ja felhívni a norvég kormány figyelmét arra hogy ez a politika ösz- szeegyezhelellen Norvégia és a Szov- je'unió, mint szomszédos államok normális kapcsolataival és lehetetlen hogy ne vonja maga után Norvégia és a Szovjetunió viszonyának megromlását. A norvég kormány ezzel az- eljárásával magára vállalja a teljes felelősséget egy ilyen politika kövelkezniényeiA Román Népköztársaság nagyszabású építkezése a Duna-Fekctc- tenger csatorna partján riivídebb hajózható viziutat biztosít a Fekete- tenger felé. Az új víziút lehetővé feszi a Dobrudzsa elmaradt vidékének iparosítását és kedvező feltételeket teremt a földművelés számára. Olyan falvakból, mint Cernayoda, Mcdgidia Poarta Álba és Novodari modern város lesz. Uj utakat, vasutakat, ipari üzemeket és erőművekéi építenek. A Szovjetunió önzetlen segítségével gyorsan halad az építési munka. Képünk egy szovjet exkavátort mutat be munka közben a csatornacpitk (ízesnél. A jugoszláv ifjúság szabotálja a titoista terveket Irta: VEITKO SCSEPANOVICS, jugoszláv politikai menekült A Tito-banda véres rendszerében a jugoszláv ifjúság osztályrésze fasiszta terror, féktelen kizsákmányolás és a legvadabb elnyomás. A t.itoisták arra kényszerítik az ifjúságot, hogy minél több stratégiai nyersanyagot és félkész! tményt termeljen a Tito- banda ós imperialista gazdái háborús célkitűzéseinek megvalósítására. A titoisták aljas hazugságai nem ismernek határt. Miközben a legféktelenebb terrorral kényszerítik az ifjúságot arra, hogy a háborús építkezéseknél rabszolgamunkát vé_ gezzen, szemérmetlenül „a jugoszláv ifjúság boldog és dicsőséges életéről“ fecsegnek. Hogy milyen „boldog“ a jugosz'áv ifjúság, azt hiven tükrözik maguk a tények Az ifjúmunkások a gyárakban napi 10—12 órát dolgoznak, hiányoznak a legelemibb védelmi berendezések, nincs számukra sem megfelelő élelmezés. sem megfelelő lakás. — Jugoszláviában évente köze! .százezer if jú hal meg tüdővészben és más betegségben. A ,.Torpedo“-gyárban az ifjúmunkások 80 százaléka, a belgrádi egyetemeken a hallgatóknak több, mint 70 százaléka tüdőbeteg. Rankovics különböző börtöneiben és haláltáboraiban több, mint százezer hazafias ifjút kínoznak. A parasztifiúságot féktelen terrorral, a tanulóifjúságot meg azzal a. fenyegetéssel hurcolják el kényszer- munkára, hogy tanulmányaik megszakításával fenyegetik, a kényszer- munkától még a kisgverekeket sem kímélik meg és a háborús építkezéseknél dolgozó „önkéntesek“ 40 százaléka 10—15 év körüli gyermek. Különösen sok parasztifjút hurcolnak el kényszermunkára. ígv például a Ban. ja-Luka—Doboj vasútvonal építéséhe, köze! 60 ezer parasztifjút akarnák „toborozni.“ A Tito-fasiszták bevezették a kötelező katonai e'őkénzést. ezzel mili- tarizálnj és fasizálni akarják a jugoszláv ifjúságot. A középiskolák és az egyetemek katedráiról burzsoá-fa- siszta professzorok és UDB.ügynökök a fasiszta. nacionalista-soviniszta ideológiát terjesztik, a Szovjetuniót, és a népi demokráciákat rágalmazzák a legaljasabb módon Betiltották , az orosz nyelv tanítását és olyan tantárgyakat . iktattak be. ame’yék mégmérgezik a tanulóifjúság gondolkozásmódját, militarista szellemet szítanak és meggyalázzák a marxista elméletet. A Nép; Ifjúság, a Népi Technika és áz Egyetemisták Szövetsége nevű fasiszta ifjúsági szervezetek UDB.ügynökök irányítása alatt katonai kiképzésben részesítik az ifjúságot. Azoriba„ a fasiszta Tito-banda minden ilyen törekvése csúfos kudarcba fullad a jugoszláv ifjúság elszánt harcává' szemben. Az ifjúmunkások tervszerűen sza- botál ják a haditermelést, megrongálják, tönkreteszik a géneket, a gyárak falaira forradalmi jelszavakat írnak ki és kifüggesztik Sz'álin elv. társ arcképét A parasztifjúság szabotálja a beszolgáltatások teljesítését, bojkottá! ia a fasiszta előadásokat és szervezeteket. Dalmáciában 240 faluban egvetlen ifjúsági szervezet sincs, Cselie körzetében 16 pártszervezetben egyet'ten ifjú tag. 66 pártszervezetben egyetlen ifjú tagielölt sincs. Az ifjúmunkások 60 százaléka, a parasztif- iúsá, 25 százaléka nem vesz részt a kötelező katonai előképzésen. Az egyetemisták szabotállak a katonai tantárgyakat és a kötelező katonai előképzést A közéoiskolások nem ielentkeznek n titoista katonaiskolákba. A hadsereg ifiú tagjai leleplezik a háborús készülődéseket, illegális, Tito-e'lenes röpiratokat és brosúrákat olvasnak és terjesztenek, a kaszárnyák falaira forardalmi ielszavakat ír. nak A leggyakrabban látható ielszó: „Bajtársak! A fegyverek a mi kezünkben vannak és mi ezeket a fegyvereket sohasem fogjuk a Szovjetunió ellen fordítani!“ A úigoszláv ifjúság hűségesen ki- tartva harcos hagyományai mellett, a, illegális új Jugoszláv Kommunista Párt vezetése alatt, a jugoszláviai dolgozó tömegek első soraiban harcol Tito fasiszta rendszere ellen, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy diada’ma^kodni fnq mert igaz ügyért harcol. Titoék „új fizetési rendszere66 A jugoszláv politikai emigránsok. „Az internacionalizmus zászlaja alatt" című. Román.iában megjelenő lapjában Sztojánovics cikket közöl a jugosz'áv dolgozók nyomoráról. Titoék fasiszta rendszere, melyben az éhség, a nyomor, a megvesztegetés és a feketepiac lett úrrá. lehetővé teszi, hogy a kapitalisták óriási összegeket harácsoljanak a jugoszláv dolgozóktól. Tények bizonyítják, hogy Titoék spekulánsokat, tolvajokat és csalóka; támogatnak s ezze' önmaguk cáfolnak rá az „üzérek elleni harcuk, ró!“ szóló hazugságaikra. Az úgyneveztt „új fizetési rendszer“ segítségével az égés, országban fokozódik a munkások és alkalmazottak kifosztása. Az új fizetési rendszer alapján a titoista vállalatok. vezetőinek fizetése húszszorosa a munkások fizetésének. A „Kucsaj“ nevű építkezési vállalat vezetőinek fizetése márciusban 135 százalékkal, áprilisban 65 százalékkal, máiusban 96 százatokkal, júniusban 9? százalékkal emelkedett. A pristinai fonógyár építésénél " vezetők fejenként 50 000 di, nárt kerestek, míg a munkások fizetése 1200—3.5C0 dinár között mozog. Titoék Macedóniában T? mil'ió dinár értékű ásványt adtak el egy üzérnek, aki néhány nan alatt hivatalos adatok szerint — 200 000 dinárt keresett az üzleten Hasonló a helyzet Belgrárl ötödik kerületének „Ja- btika* 'nevű vállalatánál is. atnelv 0 millió értékű árut adott el spekulánsoknak amit azok 13 millióért adtak tovább. így tehát néhány óra alatt hárommillió dinárt harácsoltak — fe„ jezl be cikkét Sztojánovics. Hetvenkét iráni politikai fogoly éhségsztrájkba kezdett Teherán (TASZSZ): Huszonhét politikai fogoly, aki több hónapja ítélet nélkül börtönben van, október 13-án éhségsztrájkot jelenteit be, köve'elve. hogy vagv helyezzék őket szabadlábra, vagy emeljenek vádat és állítsák bíróság elé őket. A szolidaritás jeléü. csatlakozott az éhségsztrájkhoz a feheráni központi Kaszr-börtönben már hosszú Ideje fogvatartott 45 politikai fogoly is.
