Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

mi OKTOBEB 17 nmö •# PÁR1 ÉS PÁRTÉP17 ÉS * Nem készülnek a vezetőség újjáválasztására Véménd községben Az eddig elért hat a&mas eredmé- nveink további fokozása érdekében egyik fő feladatként álil elől ünk pártszervezeteink megerősítésé, Ennek érdekében hozta a Központi Vezetőség az! a határozattok hogy pártszerveze­te ink vezetőségét újjáválasztjuk. Hogy ez:; a feladatot sikeresen tudjuk meg­valósító ni, eléngedlieteden fontosságú a jó politikai előkészítő munka. Ebben a munkában kelti, hogy kive­gye részét minden párlfuntkeionárus, népnevelő, pártunk minden tagja, har­cos odaadással. Ex a jó előkésxítő munka nem tapasztalható a pécsváradi járásban, Véménd község párt- szervezeténél. Még nem foglalkoz­tak a vezetőség újjáválasztásának kérdésével. Wieder! .József elv!Ars a község füg­getlenít«! t pártlitkára. Niedert elv­társat pártunk igen komoly és felelős­ségteljes feladatta1! bízta meg. Mim függeiwenftet't pártli'kár, irányítója, vezetője, segítője úgy a falusi, mint a véméndi tszcs pártszervezetének. Tőle várják az alapszervezetek veze­tőségei. hogy munkájukban segítsé­get kapjanak, tanácsadójuk legyen. Ezt a szép felada o' azonban Nieder! elv társ nem vette teljes egészében fel­adatának. Nem tanulmányozta kellően á Központ ti Vezetőség határozatát, nem mozgósíto d a az alapszervezeíek vezetőségét és tagságát a fe'adatok jő elvégzésére, nem tudatosította a veze­tőség újjá választásának a jelentősé­gé!. Ezek helyett még ő maga is azt mondja, hogy „ráérünk még, mert a választás csak a jövő hónapban lesz.“ Az ilyen nézet nagyon káros. Ott, ahol a pártszervezet nem jól dolgozik, azt a területet az ellen­ség kihasználja és ott az iníperiaí.i®!ák leghűbb ki­szolgálói, a kuIáitok veszik kezükbe az irányítást. Püspöki József a tszcs párttitkára az eddigi tapasztalat alapján elmon­dotta. hogy eddig úgy végezték a mun- kájuka1!. hogy összehívták a népneve­lőket, párttagokat, ismertették velük a feladatokat, ezzel elvégezték a párt munkát. Az ellenőrzésre már nem fordítódtak gondot, hogy megnézzék, ki hogyan végzi el a reá bízott felada­tot', kinek hol kell segíteni a munká­jában. Pedig ez a kádernevelés egyik alapvétő feladató. Ha Nieder! eivárs erre is felügyelt volna a Második Békekölcsön-jegyzés, a begyűjtés ideje alaX, egész biztos, hogy jónéhány jól dolgozó elvtársat, vagy pártonkí- viili népnevelőt megismert volna, és most nem okozna nagy gondot, hogy vájjon kit is vegyenek fel tagjelölt­nek. Komoly felelősség terheli a pécsváradi járási pártbizottságot is. Nem segítették kellően Niedert elv­társat a munkájában. Pedig erre an­nál is inkább szükség volna. mert még fiatal elvtárs, nem rendelkezik a pártmunka terén gazdag tapaszta­latokkal. Ahhoz', hogy a reá bízott feladatokat jól elvégezze, igen fontos, hogy ilyen elvtársakkal sokkal többét foglalkozzanak. Az ellenőrzés terén is hiúnyoss ág m utat kózo>! I. Püspöki József elvlárs elmondja, hogy nem jól megy a munka termelő­szövetkezetükben. Mi ennek az oka? A hiba ott van, bogy a pártszerve­zet vezetősége nem jól végzi a feladatát. A tszcs páif.fitkára nem ismeri a tszcs tervét, ebből adódik, hogy nem tudja megmagyarázni a tszcs tagoknak, hogy miből mit kell elvégezni, miből mennyi a beadási kötelezettség, ebbői adódik, bogi- a tszcs lemaradt a be­adással. A pártülikúr pedig ahelyett, hogy ellenőrizné az alapszervezeteket, más munkákkal foglalkozik, mint ez hétfőn este is történt, hogy az állo­máson vagonrakási munkákat vég­zett. Ezeknek a hiányosságoknak a ki­javításához szükséges az egész párttagság munkája. Kísérjék figyelemmel a vezetőség munkáját, mondjanak biráSatol, bát­ram tárják fel a hiányosságokat. Ha teljes egészében támogatják a veze­tőséget, rámutatnak a hibákra és se­gítik az! kijavítani, úgy az új veze- íőségválasztás biztos sikerrel fog vég­ződni. Dolgozzunk a szovjet gyapot szedés! módszer szerint! A kemsei Béke fenuclőcsouori könyvelése a szovjet küldőitek tanácsainak alkalmazása «tán a „csooort lükre“ lesz Gyapo tmezöinken érik a fehér arany, a magyar gyapot. A gyapot szedése most a7 egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatunk. Nagy és szép munka a gyapot szedése! az ügye« szedő, aki jó módszerrel szed, szép keresetre tesz szert. Egy kiló gyapot szedést munkabére 1.47 forint és minden mázsa leszedett gyapot után három méter textilutaiványt kap a szedő, terme'őcsoportoknál négy mé­tert. Ma már vannak olyan ügyes gyapotszedők, akik 50—60 kiló gya­potot szednek le naponta. Sátorhe­lyi október 12-én Weninger Erzsé­bet 50.70 kiló gyapotot szedett és 72.30 forintot keresett. Pau'lics Teréz 49.20 kilót szedett. De ezek az eredmények kezdetlegesek, hiszen ma már megszülettek az élenjáró szovjet mezőgazdaság módszerének alkalma­zásával, a magyar gya.potezedő szta­hanovisták, mint Sátorhelyen Milics Mária, aki 776 százalékra teljesítette normáját és 271 forint napi keresetet ért e'.. Szkolybikov elv társ, — a Magyar- országon lévő szovjet szaktanácsadó — megtanított bennünket a legkivá­lóbb szovjet sztahanovisták szedési módszerére. Október 10-én korahaj- nailban már ott volt Surjánban, ebben a szolnokmegyei állami gazdaságban és maga tanította meg a szovjet mód. szert, s útmutatása nyomán estére megszületett az első paagyar sztahano­vista eredmény: Ezen a napon Gulyás Mária 107 kilót, Halász Marika 101 kiló gyapotot szedett. Fokin ohdárfi, a szovjet mezőgaz­dasági küldöttség vezetője a dupa_ szekcsői Petőfi termelőszövetkezet lá­togatásakor ezt mondta: — A könyvelés a csoport tükre. Azok a könyvek, amelyek a tér­in ©lőcsoport összes kimutatását, ki­adásait és bevételeit tartalmazzák, vissza kell, hogy tükrözzék a cso­port életét A könyvelőnek minden­ről tudnia kell. Ezt hangsúlyozták ki a szovjet elvtársak is, amikor a má- gocsd és a. dunaszekcsői termelőszö­vetkezetet meglátogatták. A könyve­lőnek úgy kell vezetni a reá bízott könyveket, hogy azok mindig napra­kész állapotban legyenek. Ha ma reg­gel megellett cgv tehén és este va­laki belenéz a könyvbe, ke'l, hogy már elkönyvelve lássa a szaporulatot. Ehhez ‘ azonban az szükséges, hogy az elnök és a könyvelő szorosan együttdolgozzanak, hogy tájékoztas­sák egymást a napi eseményekről. Azonba„ a kemsei hármas típusú Béke termélőC'Soportnál1 nincs ez igy. Somogyi Gyula csoportelnök e'vtärs nem tartja a könyvelővel a szüksé­ges, szoros kapcsolatot. Bizonyítja ezt az is, hogv Somogyi elvtárs augusz­tus húszadika óta még egyetlenegy bizonylatot sím írt alá. Ha a köny­velő, Fenyőházi Sándor elvlárs alá akarja Íratni a bizonylatokat, So­mogyi elvtárs azt mondja: — Majd aláírom! Ráérünk arra még! Somogyi elvtárs a csoport felelős vezetője. Ami a csoportban történik, azért ő a felelős. Ez a nemtörődöm­ség pedig a felelősség eükenését je­lenti, mórt hogya^ felelhet Somogyi elvlárs valamiért, amit nem ír alá, amit nem is ismer? Az árpát már ©'vetették. Szénát is etettek fel, egynéhány mázsát, de kiadásba- könyvelve még nincs. Ez ugyancsak annak a jele, hogy Somo. gyi elvtárs nem tartja a kapcsolatot a könyveléssel, nem ellenőrzi a köny- volőt. Mielőtt az árpát kivitték volna a raktárból, nem szólt, hogy a köny­velő is tudjon róla, mi történik a csoporton belül. Az alapszabály előírja: „Az elnök és intézőbizottság rendszeresen ellen­őrzi a munkaegységek pontos be­jegyzését a tagok könyvébe és gon­doskodik a tagok által teljesített munkaegységek szabályszerű nyil­vántartásáról.“ A kemsei tszcs.ben az alapszabályt megsértették, mert szeptember 30 óta nincs a tagoknak tag-könyvük, amely­ben nyilvántarthatnák a napi mun- 1 kát és az érié járó munkaegységet. ‘Egyedül a csapatvezetőknek van egy Kukorica- és burgonya begyűjtésben a komlói járás vezet füzetük és ebbe jegyzik be a tagok munkaegységét. Milyen hibák származhatnak ebből? A tagok természetesen nem őrzik meg emlékezetünkben, hogy hol s mit dolgoztak egy hónapon keresztül. Ha a hónap végén megnézik a ver­senytáblán teljesítményüket, nem tud­ják a tagkönyvből ellenőrizni annak helyességét. A kételkedés pedig ki­indulópontja lehet a nézeteltérések­nek. Á másik, ami már ezzel jár, az, hogy nem látja a tag, miért, dolgozik és elmegy a kedve a munkától, A csoporton belül nincs ellenőrzés sem. A kemsei tszcs könyveibe még Fenyőházi elv társon kívül senki nem nézett bele. Még a sellyai járási könyvelési ellenőr is csak júniusban, a könyvelés megkezdésekor 'táogatta meg a csoportot, A nemrég nálunk járt szovjet parasztküldött elvtársak azért jötték hozzánk, hogy azokat a gazdag tapasztalatokat, melyeket 34 év a.’att szereztek, átadják. Segítő szándékkal rámutattak hibáinkra, ta­nítottak bennünket. Most rajtunk áll, hogy tanácsaik nyomán kijavítsuk hibáinkat. A kemsei tszcs.ben is megjavul a munka, ba a tagok ezeket a tanácso­kat magukévá teszik, ha ezek szerint javítják ki hibáikat. A gabonabegyüjiés eredménye a tegnapi nap óta semmit nem változott. Mindegyik járásnak maradt ugyanaz az eredménye ami tegnap és loguap- előx volt. Ilyen „előrehaladással“ nem lehet megnyerni a begyűjtési ver­senyt, Sellyéi, sásdi. szigetvári kom­lói, pécsváradi villányi járások indít­sátok meg a gabonabegyüjiés üteméi, mert úgy látszik, hogy teljesen Irál!. Vájjon az elmaradt járások tanácsai, dolgozó parasztjai úgy gondolják, hogy nem is kell íeJjesileni a tervet? • Pedig a tervei teljesíteni kell, mer! az törvény és azokat, akik a törvényt nem hajtják végre, a törvény szigora sújtja. A kukorirahegyüjtésbcn a komlói járás tartja első helyét, egy nap alatt 3.6 százalékút haladtak előre, egy százalékkal! emelték a lean a pel öl­ti napi eredményüket. A villányi já­rás visszaszerezte a második helyét és 52 százalékos eredményével maga mögött hagyta a tagnap még második pécsváradi járásé, amelynek eredmé­nye 51 százalék. A szigetvári járás két hellyel, a hatodikról a negyedik helyre kerül1! 39.9 százalékos eredmé­nyével. A janisok további sorrendje: 5. mohácsi járás. 33.8. 6. siklósi járás 32.1, 7. sásdi járás 27.8. 8. pécsi járás 23.4, 9. sel.lyci járás 18.8 százalékos eredménnyel. ' A burgonya begyűjtésben ugyan­csak a komlói járás vezet. amely már túlteljesítette tervelőirány­zatai! cs 108 százalékos epedniénnyei dicsekedhet. Mögötte a második ho- fyen a pécsváradi járás áll 93.4 száza­lékos eredménnyel, de a lobbi járá­sok messze elmaradlak az első és a második mögü'V. A járások sorrendje: 3. mohácsi 70.2. 4. sásdi 62.6, 5. se Ív­vé i 60.6, 6. siklósi 60.5, 7. villányi 57.8. 8. pécsi 57.6, 9. szigetvári 55.5, százalékos eredménnyel. A pécsi járás, amely első a gabo- nabegyiijtésbeu. igen elmaradt most a begyűjtés második szaka­szában. Várjuk a pécsi járás előre­törését. Az éle mezési minisztérium aagyösszegü illatokat biztosít a besvíijsésben Az élelmezési minisztérium a be- yüj'tésben legjobb dolgozó parasz­tnak ingyenes üdülést, 150—400 fo­nt pénzjutalmát és díszoklevelet ad i. A Öegjobb termeüőszövetlcozotólcnelc s tezeskmek 800—10.000 forint ér- iicű jutalmat biztosít az élelmezési ^misztérium. A begyűjtésben, győztes község 1' 100.000 forint értékű jutalmat kap, a többi élenjáró község 2.000-től 20 ezer forintig terejdö jutalomban ré­szesül. A begyűjtésben legjobb járásokat 3000—20.000 forintig terjedő jutalom­ban részesíti nz élelmezési minisz'é- rium. Azonkívül jutglomban -részesül­nek a legjobb begyűjtési aparálusok Azok a dolgozók, akik 50 kilónál többet szedtek, 50 forint, a 100 kiló­nál! többet szedő dolgozók 100 forint prémiumot kaptak, a textil-juttatáson és a munkabéren felül. Ez azt jelenti, hogy Gulyás Mária október 10-én 257.29 forintot, keresett és négy mé­ter textilutaiványt kapott. Miben áll a szovjet módszer lé­nyege? Elsősorban a munkaidő helyes ki­használása, a korareggel: szedés fon­tos. A reggelit, az ebédet ki kell vin. ni a szedőkhöz. Egy munkacsoport­ban 8—10 embernél több'ne legyen, minden szedőnek előre ki kell mér­ni 12—20 sort., maid három szedő- kötényt és megfelelő számú zsákot. A szedő elől felköti a szedőkötér.yl, elől. és hátul még egv pótkötényt is felköt. A szedő a sorok között jár, két kézzel szedve, mindig a cseriek­nek a feléje eső oldaláról szed. Mikor egyik kötény megítélt, azt ott helyben leteszi, s a hátulról fel- kötöt kötényt előrehelyezi, s abba szed tovább. Minden 5—10 szedőhöz van egy külön dolgozó beosztva, aki a megtelt kötényeket összeszedi, a föld végén elhelyezett zsákokba ki­üríti s az üres szedőkötényt oda viszi a szedőnek. A szedők no külön tegye­nek minden pászmát a köténybe, ha. nem gyűjtsenek össze a kezükbe egy marékravalót gyapotot. Ha minden időt jól kihas7múlunk, ezzel a mód­szerrel él lehet érni a 100 kiló? és azon felüli szedési eredményt. „Jövőre még nagyobb mennyiségben termelünk majd gyapotot44 Szentíőrincen ebben az évben elő­ször veleitek gyapotot az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Uj növény volt ez nálunk. Kissé bizony­talanul vetettük el, nem tudtuk, mi lesz belőle. Mi, termesztő gazdák, nem is mertünk egyénileg nekivágni en­nek a nehéz feladatnak, elhatároztuk, hogy közösen fogjuk termeszteni a gyapotot. Minden munkát közösen vé­geztünk eí. Ma már örömmel látjuk a jó mun­ka eredményét. Szombaton délután kimentem a gyapotföldre és elbeszél­gettem Tóth Zsiga Jenő, Kis Tóth Zoltán és Vidákovics József dolgozó parasztokkal, örömmel néztük a ko. vadó garbókat. Szemlélődés közben számot vetettünk, vájjon mennyi jö­vedelemre számíthatnak a termelők a gyapot termesztése után? Tavaly ezeken a földeken búzát, kukoricát termelitek. Mindkettő na­gyon fontos növény, 250—300 forintot, vettek ki vele a földből. Ugyanazon a földön az idén a gyapot szűkén számítva 800—1200 forintot jövedel­mez a mi' számításunk szerint. Óriási a különb-ég a kettő között.Igaz, hogy a gyapottól sokkal több munka van, mint más növényekkel, de megérj ve­le foglalkozni, mert az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak1 is na­gyon szép jövedelmet biztosít. Nem in beszélve arról, hogy a maga hasz­na mellett az országnak is használ: nyersanyagot ad a szövőiparnak. Bizonytalanságunkon már; túl va­gyunk. Jövőre még nagyobb meny. nyiségben termelünk majd gyapotot, mert megérte az idén is. Csak azt kér. jük, hogy a gyapotszakértők minden­re időben hívják fel figyelmünket, mert most. is egy hónappal később figyelmeztettek bennünket a csonko­lásra. Ezért később érik a termés, mint ahol időben elvégezték ezt a munkát. Kérjük, hogy a jövőben se­gítsenek jobban bennünket, mert ne­künk még úi a gyapot termesztés. Kis Pető János tanácselnök. Élenjáró és elmaradt községek A kivkoricaszáilítási szerződéskö­tésben egyre több. község éri el a 100 százalékot és azonfelülj eredményt. A legújabb jelentés szerint a-szerződés­kötésben élenjárnak: Helesfa 125, Öcsárd 113. Me.cseknádasd 240, Nagy- dobsza 490, Fei.sőszentmárton 201. Mágocs 126, Erzsébet 122. Botykape­terd 153 százalékos eredménnyel. A szállítási szerződéskötésben el­maradt Áfa, Hidas, Bánfa—Katádfa. Szörény, Mecsekpölöske. Ezeknek a községeknek az ..eredménye“ 0.8..szá­zaléktól 7 százalékig van. A szerző­déskötésben elmaradt községek ve­gyenek példát az élenjárókról. A gilvánfai egyes típusú csoport kosos erővel végzi us őszi munkákat ft...-; »mnUn* volt «* Gi Iván fán és a környéké­ben lévő falvakban, hogy a vetést csak a .,Ferenc-lré- ten“ kezdték meg. Ez volt n véleménye néhány nappal ezelőtt Végh József 67 éves dolgozó parasztnak is: — Legjobb a vetést elkezdeni a „Fcrcnc-héthen“, vagy „Gól-hétben“ és befejezni a ..Szenfdénrs-hétcn“ (ez november elejét jelenti). Ne kezdjünk még Íjaim a vetést 10-e elöli ryiajd íesznek még jó idők, ráérünk a vetéssel _ tanácsolta az egyestípusú csoportban. Igen , ez már régi, megszokott dolog voll Gilván­íán. — Még olyan is volt, mint az öreg Kaács Mihály — mesélik a faluban, -r- aki karácsonykor vetett. Persze a képei vetés miatt a jó termésátlag is szo­katlan volt. Néha, minden tizedik évben sikerült leg­feljebb 12 mázsát elérni, ennél többet soha. Ezt a maradi szokást felszámolták a gilvánfai egyes típusú csoporttagok. Az őszi munkák végzése előtt ter­vet készítettek és megvitatták, hogyan és mikor vé­gezzék a különböző íeladatokat. a csoportértekezleten átadták egymásnak a tapasztalataikat is. Vcgli József 1. fia, Végh Lajos, 15 holdas csoport­tag, is elmondta tapasztalatait: — fen a httrn1 vetett lai'‘Mfi/“iri mindenképpen és ezt saját tapasztalatból mondom! Emlékeztek rá. hogy voltam egy tíznapos gazdasági tanfolyamon. Nos, ott hallottam, hogy jobb a búzát szeptember végén, októ­ber elején vetni: Ott tanultam ezt is: ha a íöldet jól összesúlykoljuk, hogy ne maradjon levegő benne, jobb termést lehet elérni. Ki is vizsgáltam. Tavaly többször js megboronáltam a íöldet és a mag 15-én már a földben volt. 12 mázsa átlagtermést értem el. míg tavalyelőtt nyolc mázsa sem volt. Ezért ajánlom. hogv míndnyá. jan így csináljuk! , Meg is szervezték a munkát. A két brigád verseny­re hívta egymást. Kijelölték egymás munkaterületét cs vállalták, hogy 20-a előtt, beíejczik a vetést a jobb ter­mésátlag elérése érdekében. A két brigád között megindult a verseny azért, hogy melyik fejezi be területén előbb a vetést. Most a „Végh“-brlgád vezet a versenyben. Uj módszerrel végzik a munkát. Most jöttek rá, hogy úgy hamarább megy. Evr*serre lit ehe I» beáll egy tábla tőidbe CS a kettős eke után gyorsan fordulnak meg a hantok. Közvetlen utánuk megy a borona egymásután kettő. Jól. megboronálják a íöldet. a szántás mélysége is. 25—20 centiméter. A borona után a. vetőgéppel mennek és szórják a földre a jól megcsávázotl gabonaszemeket. A gép után azok mennek többnyire, a kiknek nin­csenek fogatuk és munkájukért a tógáitól rendelkezők földjük bevetését is elvégzik Szűcs Nándorné megy az egyik vetőgép után és a vetés közbcn oda-odakiáh. a tszcs elnökének. Uj. Takács Géza elvlársnalc, aki ép­pen a szántás mélységét vizsgálja szakértő szemmel: — Megíelefő? — Takács 'elvtárs elégedetten mondja: — 25—30 centiméter. Es már csak egy hold van vissza! Szűcs Nándorné visszaszól: — Délre már végzünk! Nekik még vissza van. még négy hold — mi leszünk az elsők! Utolsót fordulnak az ekék: már a forgót szántják — Külsöre is mutasson a csapat földjei — szól a 68 éves Varga József, majd kidönti az ekét a földből és diadalmasan, fiatalos hívvel kiáltja: — Fdm'í « tn i brlyáilnn k! Azok mí g szántana!:... Hej, a tszcs-nek nincs párja! ének'/' egy régi betyár- nóta dallamára. — Gyerünk, menjünk nekik . segíteni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents