Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-14 / 240. szám
1951 OKTOBER 14 NAPLÓ 5 A szovjet küldöttek segítségével november hetedikére megjavítja munkáját a villányi gépállomás Lttdvig Rudolf elvtárs, a villányi fépállomás vezetője értekezletről (ött haza. A szovjet elvtársakat hallgatta, akik a palotabozsoki gépállomáson elmondták ott szerzett tapasztalataikat, Már az értekezlet alatt mindent pontosan feljegyzett, nehogy valamit elfeledjen mire hazaér. Már hazafelé menet gondolkodott, hogyan fogja alkalmazni a szovjet elv társak szavait az ő tfénállomására. Nem tudott nyugodni, kiment a traktorosokhoz. Amint az ekéket nézte, eszébe jutottak Vjerics elvtárs szavai: „Előhántoló ekefeleket kell alkalmazni, még vetöszántáisnál is." ök pedig csak a gyapotföld szántásánál alkalmazták azokat. Pedig menynyivel jobb a szántás így. Az előhántoló kisek« lefordítja a talaj felső rétegét a barázdába, a nagyéke pedig rádobja a földet. így elhalnak a gyomok és a termés is jobb lesz. Meg a traktorosnak is haszon, hiszen húsz százalékkal többet kap munkájáért. Megbeszélte a kérdést a traktorosokkal. Az eredmény az lett, hogy Lip- pón az egyik gép már alkalmazza az előhántoló ekefejet és Kásádon K. Nagy József is ezzel szánt. „Korgó gyomorral nem lehet dolgozni. A traktorosoknak bőséges «Hatását minden körülmények között biztosítsuk!“ — így emlékszik vissza Vjerics elviéi® szavaira Ludvig Rudolf. Náluk ezzel is baj van, tehát ki kell javítani » hibát. Meg is van a megoldás. Áttervezik a brigádokat olyan formába®, hogy mindenki lakóhelyéhez kö- **1 kerüljön. Minden brigádnak — lehetőleg körzete közepén — brigádszállást létesítenek; hálószobával, konyhával és egy kis műhellyel, hogy kényelmesen érezzék magukat a trak torosok és a kisebb javításokat maguk is el tudják végezni a helyszínen. Minden brigád területéről térképet készítenek, így mindenki világosan látja, melyik táblán milyen munkát kell végeznie és milyen határidőre. „Gondoskodóink a traktorosok kulturális szórakozásáról." — így mondta Vjerics elvtárs. Erről sem szabad megfeledkeznil Vannak könyveik, tehát biztosíthatják a traktorosok művelődését. Már készen is vannak a könyvesládá'k. Ezekből mindegyik brigádszállásra jut egy-egy és amikor már elolvasták a könyveket, akkor cserélik a brigádok között. Nem megy könnyen ugyan, de ha csak egy mód lesz rá, megvalósítják, hogy a télre minden brigádszál- láson néprádió szóljon, szórakoztassa a pihenő traktorosokat és tájékoztassa őket a nemzetközi és a hazai eseményekirőL Egyszóval tanítsa a traktorosokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogv mindenki pontosan megkapja az újságját. Minden brigádszállásra egy-egy kis ládát szerelnek, amelybe a postás belerakja a leveleket és az újságokat. „Nálunk minden traktoros megkapja a felszántandó terület után az üzemanyagát. Ha takarékoskodik: prémiumot kap, ha túl- fogyaszt: az a saját kára, mert levonják keresetéből. így van ez a Szovjetunióban“ — ezt mondta Vjerics elvtárs. Ezen a téren is változtatni kell Villányban. Ludvig elvtárs ezt úgv oldja meg, hogy minden traktorosnak megmagyarázza: úgy vegye át az üzemanyagot a vontatóstól, ha meggyőződik róla, hogy nem hiányos a bemondott mennyiség. Ne engedje, hogy más tankoljon hordójából, mert mindenki felelős lesz üzcmanyagfo- gyasztásáért. Itt van például Kontár József példája. Jó munkájáért 1200 forint prémiumot kapott volna, de a megengedettnél több üzemanyagfogyasztás miatt nem kaphatta meg jutalmát. Ha jobban vigyázott volna, ez nem fordul elő. Ezentúl minden traktoros naponta bevezeti erőgépnaplójába, hogy mennyi anyagot fogyasztott» mennyit dolgozott és mennyi volt az állási és javítási ideje. Ezt megkövetelik mindenkitől. A traktorosoknak tisztálkodnáok is kell. Sokszor bejönnek a gépállomásra, kormosak, sárosak. Nem valami egészséges dolog így élni a napokat. Tisztálkodásukról úgy gondoskodnak a villányi gépállomáson, hogy egy hideg-melegvizes fürdőt készítenek két káddal, hat zuhannyal és két mosdóval. így ment végig a részleteken Ludvig elvtárs. Ezután jött a keményebb feladat. Mindent lefektetni részletes tervbe. Ismét számbavette a szántó- területet, elhatározta, hogy a vezetőség segítségével minden traktorosnak napra <«»'bontják a tervét, melyből már könnyen ld- számítia az óra-teHeritménytis. Pontról-pontra mindent bevett a tervbe Ludvig elvtárs és az elkészült tervet 13-án este az üzemi értekezlet elé terjesztette. Megvitatták és kiegészítették azt még a traktorosok javaslataival is. Az elfogadás titán pedig a megvalósítás következik, mégpedig november hétre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, hiszem ennél szebb ajándékot nem adhatnának szovjet elvtársainknak azokért a hasznos tanácsokért, a nagy segítségért, melyet tőlük kaptunk. Ludvig elvtárs ezt így i* ajánlotta fel és most már csak rajta múlik, hogy valóban megjavuljon a villányi gépállomáson a munka. Farkas István Sándor János jól meggondolta: érdemes kukoricaszállífási szetződést kötni! Sándor János tízholdas magyar- bo-yi dolgozó paraszt barátságos kis családi háza fenn a dombon, az "Újtelepen“ áll. Azelőtt a népnyúzó frigyes tóherceg birtokán lévő füstös, egészségtelen kis szobában ezenved. tek- Arról csak néha éjjelenkint álmodtak, hogy az ő életük jobbra for- dul ßg az álom, a vágy tényleg valóra vált. Ha most Sándor János poriján valaki benyitja a kiskaput, a szobából kihallatszó rádió zenéje fogúja. A belépőt öröm tölti eí, ha körülnéz az udvaron, mert ott min- a legnagyobb rendben talál. A folyosót szőlővel futtatták be, előtte bedig Jírizantém nyílik. Sándor János pedig mint jó gazda, ócro feledkezik meg a szérű, az is- iálló, meg a trágyadomb rendbentar. fsáról sem. Még azért is haragszik, "a a szalmakazalnak nekidörgölődz- °ek a kutyák. Azt sem szereti, ha a tyúkok az istállóban, vagy trágya- dombon kapargatmak. Hiába rakom össze, mindig széf. kaparják a trágyát. Ebben keresnek maguknak ennivalót, mintha a sza- kdsztóbóí nem kapnának elegetl — Bukott ilyenkor zsörtölődni Sándor János. — Szép a kukorica! — szokta mondogatni, mikor feleségével végig néz- yk a három és félholdas kukorica- fáblán. Bizony szépen is fizet az ^ajd. Huszonnyolc mázsa átlagter, •öést várt a Sándor-család a kukoricái óidról. — Ebből bőven telik a kötelezettig teljesítésére, de még szá'lítási szerződéskötésre is jut egynéhány mázsa — mondta Sándor János, és ritavát tettek követték. Szeptember 25-én már alkonyodott, ®* *ikor kocsival behajtott az udvarra, /etnj volt. Ahogy kifogta a lovakat, feleség e újságolta neki: — Meghívót koptunk a ma esti következett Igazgatósági gyűlésreI Sándor János kifogta a lovakat, ha- ^ar megmosakodott, és máris indult. Rostás Mátyás szövetkezeti ügyvezető éppen a kukoricaszállítási szerződéskötésről beszélt, mikor be- “épett a szobába. Mikor befejezte a beszámolót, megkezdődtek a felajdn. »sok. Sándor János gondolkodott. Magéban számolgatta: —■ Ha „C" jegyre adok be, tíz fo- stnttai kevesebb vásárlási utalványt kapok mázsdnklnt, mint ha szerződést kötők. Ha később adok be kukoricát: élesek a prémiumtól! Azután a közmondás jutott az eszébe; „Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra.“ Nem is habozott tovább. Ott, mindjárt az ülésen nyolc mázsa kukoricára kötött szállit-ásá szerződést De rögtön kikötötte: — En morzsollra szerződök, mert szükségem van csutára, fel tudom használni tüzelésre.. Elég jól eljárt már ay idő. amikor a gyűlés befejeződött. De Sándor János felesége még nem aludt, mikor férje benyitott a szobába. Mindjárt azzal fogadta. — No, miről volt szót — Hát a szá’lítási'szerződéskötésről — jött a felelet. — En is kötöttem szerződést nYolc mázsa kukoricára. Több hasznom van így, hát megfogtam az alkalmat. Felesége már tervezgetett is: — Legalább tudunk venni a lányoknak csizmát. Rózsika meg Marika már úgyis régen mondják, hogy vegyek új csizmát nekik. En Is láttam, hogy kell, dehát annyi minden kellett eddig... Most legalább fut rá. Sándor János most már azt számolgatja, milyen lesz a burgonya- termés. Tud-e abból is lekötni. Minden bizonnyal lesz majd a krumplinál is szerződés, hiszen Sándor János abban sem akar lemaradn.il Llpóczki József a palQlaStczsÉi gépállomás dolgozóinak versenylelhívása megyénk összes gépállomásához A palotához sok i gépállomás kommunista ak'tfvaülésén kiértékeltük évi. tervünket. Megállapítottuk, hogy a tavaszi tervünkéit 99 százalékban, nyári talajmunkalervünket 104 százalékban, cséplési tervünket 176 százalékban teljesítettük. De ugyanakkor az őszi talajmunkóban lemaradás muta'kozik. Az ak1'íva-értekafjlei felmérte az őszi lemaradás okát. a gépállomás munkaerejét és ebből megállapította, hogy a még rejtett erők felhasználásával képesek vagyunk a terv teljesítésére, il- betve túlteljesítésére. Gépállomásunk dolgozói verseny-mozgalmat indítanak novemlrcr 7. és a ve ze’öség újjáválaszlásának tisz'cletére. Kihívjuk a péesváradi gépállomást az alábbi szempontok alapján páros- versenyre, valamint kihívjuk Baranya megye összes gépállomásált versenyre, a következő szempontok alapján. Vállaljuk, hogy évi tervünkéi-*-• 115 százalékban teljesítjük és évi tlzemanyagfolvasztásunkat 96 százalékra csökkentjük. 2 Vállaljuk, hogy őszi talalmnn* katervünket 120 százalékban teljesítjük, s a tervletjcsíiés érdekében szerződésileg biztosítjuk a területet. ~6 A gépállomásunk admlnisztra• lív dolgozói vállalják a terv teljesítésének érdekében, hogy egy-egy brigádot patronálnak, s ugyanakkor saját maguk közüli verseny-mozgalmai kezdeményeznek. A Tervünk ellenőrzése és a hlá- nyosságok Időbeni kijavítása érdekében vállaljuk hogy megszervezzük a napljelcntéseket 5 Műszaki szakembereink vállal• jak, hogy brigádjaikban a gépkiesést a minimumra csökkentik, rfi Vállaljuk, hogy a mennyiségi munka nem megy a minőségi munka rovására, szemelött tarl.iuk a szovjet parasztküldötlck agrobiológiai útmiilatásnit. November 7-re, a Nagy Októ- " • béri Forradalom évfordulójának tiszteletére őszi tervünket november 8-án reggelig 70 százalékban teljesítjük s az iizemanyasfogyosztásunkat 95 százalékra csökkentjük. Verseny vállalásunk kai és tervünk maradéktalan teljesítésével megmutatjuk, hogy a nálunk járt szovjet paraszt küldöllek gyakorlati és elméleti útmutatásai nem voltak hiábavalók. Ezzel akarjuk meghálálni a Szovjetuniónak azt a felmérhet etilen segítséget, amelyet nekünk, magyar dolgozóknak nyújtott. Verseny-mozgalmunkkal megmutatjuk az imperialistáknak és csatlós kutyáinak: Tito bandájának, hogy mi szilárdan kitartunk és harcolunk a munka froni ján a békéért, melynek élharcosa a Szovjetunió és amelynek nagy vezére Sztálin elvtárs, aki apai gondossággal figyeli dolgozó népünk becsületes harcát. ígérjük pácunknak és szeretődi vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy vállalt tervpontjainkn't maradéktalanul teljesítjük, hogy ezzel hozzájárulunk felemeli ötéves tervünk mielőbbi maradéktalan teljesítéséhez. Palo'abozsok, 1951 október Í2. Tóth István Pálkutl Kcreszlély párltilkár. gépál.'omásvezeíö. Hegyi Árpád ÜR-iiflcnr. . • '<■ '. • Bili gf’JtfVVVT Az ötéves terv folyamán új iskolák építésével, körzeti tanyalskolák 4M* tésével gondoskodunk arról, hogy a falusi és tanyai gyermekek magasabb színvonalú oktatásban részesüljenek, A körzeti iskolákban szaktanárok vezetésével készülhetnek lel a tanulók a közép- és ielsőlskoUl továbbtanulásra. Ilyen és ehhez hasonló tehénistálló kát építünk az ötévé« terv Ez az istálló 100 tehéu befogadására alkalmas. Egyre több és több üdülő várja a dolgozókat, hogy jól elvégzett munkájuk után az év különböző idejében felfrissüli erővel fokozott lendülettel kezdhessék újból munkájukat. A székesfehérvári pályaudvar, amelynek építését tavasszal kezdték meg. Aj ország legkorszerűbb állomásépülete lesz. A földszinti nagy várócsarnokon kívül az emeleten még egy váróterem és külön diákváróterem áll majd az utasok rendelkezésére. Az épületben „kultúrváróterem“ és egyéb szórakozási lehetőségek könnyítik a várakozás idejét. A kisgyermekekkel utazó anyák számára (szovjet minta szerint) fiirdetöhelyiségekkel, kfs ágyakkal, éfelmelegítővel felszerelt várótermet rendeznek be. Képek az öféves terv alkotásairól BECSÜLETES MUNKA UTÁN MEGÉRDEMELT PIHENÉS „Az Al’ami Gazdaságok dolgozóinak üdülője“. Ez a lelirat díszeleg Harkányban egy szép emeletes épület falún. Szeretettel köszöntjük pihenésre érkező dolgozóinkat, tolmácsolja a dolgozó nép üzenetét ez a pár sor, ami piros alapon a bejárat felett áll. Bent a kapu alatt barátságos fonott székek, nyugágyak, mindenütt rend és tisztaság. A szobák ágyain gyönyörű rózsaszín, hollandi pokrócok hívják pihenésre azokat, akik munkában élért jártak és megérdemlik dolgozó népünktől ezt a kitüntetést. A gondnoknő fehér köpenyben mosolygós arccal fogadja vendégeinket. Tudja, hogy ezek a dolgozók a legnagyobb megbecsülést, gondosságot érdemlik meg. Kitűnő az éle’em, hisz a iá nyersanyag mellett még az Is megizesíti az ételeket, hogy a szakácsnő is tudja, kiknek készíti a Unom falatokat. Ebben a7 üdülőben már a kilencedik csoport üdül, 10—10 napos időtartammal Mlndenegy csoport kipihenve, meghízva, új munkaleiidülettel indul vissza és több levélen keresztül köszönik meg pártunknak, Rákost Mátyás elvtársnak, hogy munkájukat értékeljük és ilyen kitüntetésben lehet részük. A legutóbbi csoportból is kap* tunk Óberszt János siklósi dolgozótól egv lelkes hangú levelet, amelyben megköszöni felszabadítóinknak, pártunknak, Rákost elv. társnak, azt!_ hogy lehetővé tett« számára munka utáni pihenést. „Ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy munkánk termelékenységét igyekszünk méginkább lokozni, mert tudjuk, hogy ezt a boldog életet akarja tőlünk elrabolni a háborúra törekvő Imperialista tábor. Nem hagyjuk magunkat, számíthat ránk a párt, a dolgozó nép. Munkánkon keresztül, de ha kell fegyverre! is a kezünkben megvédjük szabadságunkat, megvédjük a békét“, — fejeződik be a levél. óberszt Jánosok, Fenyvesi Bálin tnék, Tóth Annák egyszerű szavai ezek, melyek azt bizonyítják, hogy a dolgozók százezrei állnak harcosan a béke megvédésének ügye mellett. Állami gazdasagok , , : , KÖZPONTJA.
