Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

NAPLÓ 1951 OKTÓBEH 13 BÁTOR EMBERIK A fiba cselekménye Észak-Kauká- í«s festőién szép vidékén kezdődik, egy lótenyésztő kolhozban, a Nagy Honvédő Háborút megelőző években, Ä- ksothoz dolgozói nagyszerű, ügyes lovasok. Kiváló, értéke« lovakat ne­veinek a Szovjetunió mezőgazdasága Mámára, A film szereplői érdekesen mutatják be a szovjet lovasok fegyel- tnezetiirségét, bátorságát, ügyességét, a lovaglás magasiskoláját. Izgalmas, fordulatos, festőién szép, színes jelenetek áKitják ismét elénk a szovjet embert. A film történelmet mutat be: A fa­siszták megtámadják a Szovjetuniót. A méntelep dolgozóinak feladata, hogy megmentsék az értékes lovakat 'az ellenség elől. El kell szállítani a lovakat. Belícki, a kolhoz durva tré­nere már a film elején is ellenségesen viselkedik, azonban most vtéljcsen le leplezi magát. Miközben éjszaka, ve szélye* utakon mentik a lovakat * kolhoz tagjai, ő fényjeleket ad a fa­sisztáknak. Leleplezik, elfogják és vele együtt a fasiszta ejtőernyősöket js sikerült ártalmatlanná tenni. Belic- Jíi elmenekül, de Vászja üldözőbe ve­szi. Izgalmas harc kezdődik köztük Vászja megsebesül, majd felépülő e Után egy partizáncsapathoz kerül. Megismerkedünk a szovjet partizd nők hősies harcával. Megismerkedünk az elnyomás ellen hősiesen küzdő szovjet emberekkel, akitk állandó a r. ékesítik a partizánokat art. ellenség terveiről. A legveszélyesebb körül­mények között, még életük kockáz­tatása árán ' is összeköttetést keres­itek, hogy megmentsék a náci vago­nokba zárt szovjet elvtársnőket báláitól. Ezeket a vagonokat azért kapcsolták a fasiszták vonatuk után. bogy így megakadályozzák a vonat felrobbantását. A partizánok nem tudnak erről. Aláaknázzák az alag­utat, melyen a vonatnak keresztül kéS haladni. Mikor értesülnek a ná- aljas cselekedetéről, a vonat már irton. van. Vászja vállalja, hogy utol éri a vonatot és megakadályozza a robbanást. Élete kockáztatásával si kerül leakasztani a szovjet elvtárs- , nőket szállító vagonokat. Megmenti életüket. Mikor kinyitja a vagonaitót, akkor tudja meg, hogy szerelme. Tan­ja is a halálraítéltek között volt. Eget verő robbanás jelzi, hogy a fa­siszta vonat felrobbant a nácikkal együtt, akik rabló módra rátörtek a Szovjetunióra, hogy megakadályozzák békés, építő munkáját, de v a szovjet ember bátorsága, bontakozott életet, a szovjet ember kitartó munkájának gyümölcsét, aki mihelyt kisöpörte a náci hordát föld­jéről, azonnal hozzáfogott egy szép, boldog élet kialakításához. Denis, ra­gyogó napok járnak ismét a lóte­nyésztő kolhoz fölött. Vászja egymás­után nyeri el a lóversenyek első di­jait, Megkapja a Szovjetunió Mester lovasa büszke címet, A bátor emberek folytatják nagy­szerű munkájukat, kiváló eredmé­nyekkel gazdagítva drága hazájuk erejét. ereje megakadályozta tervüket és megsemmisítette őket. A Szovjet Hadasercg hatalmas győ­zőimé után ismét a méntelep békés, boldog élete tárul elénk. Ismét tol­les virágzásában látjuk az újonnan ki­Gurzó, T. Csernova a „Bá tor emberek“ c, filmben, ITT AZ ŰJ MOZIBÉRLET! Bárhogy ontotta melegét a nyár, bármilyen forrón sütött a nap; az idén mégsem voltak üresek a mozik. Elsöízben fordult elő, hogy a dolgo­zók a legmelegebb időben is — amit pedig azelőtt „uborkaszezonnak“ hív­tak — megtöltötték a filmszínháza­kat. Hogy is ne töltötték volna meg, amikor a kellemesen hűtött mozik­ban kitűnő műsor várta őket, és mindehhez kedvezményesen jutottak hozzá! Csaknem negyedmillió azok­nak a dolgozóknak a száma, akik az idén nyári mozibérlet le! látogatták a filmszínházakat. Ez a szám a mozibérlet nagy nép­szerűségét tükrözi. Ezt mutatják a dolgozók levelei is, amelyben kérik, ne csak nyáron, de télen is bocsássa- n-ak ki mozibérleteket. Teljesül a dolgozók kívánsága: no­vember 1-től érvényes az új mozibér­let. A bérlet tulajdonosa tetszés sze­rint bármelyik filmhez beválthatja azt. Márpedig az idei filmévad nagv- szerü műsort ígér! Uj magyar film­jeink: a Déryné, a Teljes gőzzel, a Civil a pályán, nagy szovjet filmek: Az aranycsillag lovagja, a Nagy tűz- fény, a Megvédjük Cáricint — kitűnő kínai, cseh, román, lengyel, német, haladó francia és olasz filmek szere­pelnek az idei filmévad változatos műsorán, — amelyeket a mozibérlet tulajdonosai mind kedvezményesen láthatnak. Nemcsak bármelyik film­hez, — de bármelyik napon is igény- bevehetik a bérletet: szombaton és vasárnap is! Havonta négyszer (ahol Fáklya-mozi van: ötször) mehetnek a bérlettel moziba. A bérlet árának fizetése — a színházbérietekhez ha­sonlóan — havi részletekben törté­nik. A mozibérlet terjesztését rövidesen elkezdik a kultúragitátorok. Az üze­mekben és a tömegszervezetekben azonban már most olyan nagy az ér­deklődés, hogy biztosra vehető: a téli mozibérlet sikere felül fogja múlni a nyári bérletet! Tanuljunk oroszul! Az orosz nyelv az egész világ haladó emberisébe legnagyobb lángéi* méinek: Lenin és Sztálin elvtársaknak nyelve. Ezen a nyelven írták hallhatAt- kn műveiket. Ezen a nyelven mutatták meg az utat a kapitalizmus meg­döntése és az egész világ dolgozóinak a kizsákmányolás alóli felszabadítása felé. számunkra a haladó tudomány és művészet kincses­tárához szinte egyedüli kulcs. Ezen a nyelven szól­tak hozzánk dicsőséges felszabadítóink, a Szovjet fiz orosz nyelv Hadsereg katonái, kik elhozták nekünk a várva-várt szabadságot és felsza­badítottak minket a kapitalista iga alól. Ezen a nyelven szólt Sztálin elvtárs a mi népünkhöz is és az egész világ dolgozó népéhez, amikor azt mondta: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." Ezen a nyelven ta­nítanak határtalan türelemmel és testvéri szeretettel a szovjet emberek az ö harcos tapasztalataikra. Uj munkára, hogy a szocializmust nálunk is mi­előbb felépítsük. Mindinkább látják dolgozóink, hogy mennyit segítenek a munkában azok a gazdag tapasztalatok, amiket átveszünk a szovjet emberektől. Mindazok a szovjet tudósok, művészek, sztahánovis ták és mezőgazdasági szakemberek, akik cvröl-évre ellátogatnak hozzánk, támogatnak minket munkánkban. A Most országunkban tartózkodó 45 tagú parasztküldöttség orosz nyelven mondja el hasznos tapasztalatait, mezőgazdasági dolgozóinknak, tszcs-tnk- ben, gépállomásainkon, hogy ezzel is segítsenek bennünket a szocializmus leié vezető úthoz. Már most is akadnak sorainkban olyan dolgozók,, akik vendégeinkkel anyanyelvükön tudnak beszélni. A dunaszekosői Petőfi tsz lóápolója, Huber István megértette a hozzáintézett kérdéseket és arra orosz nyelven felelni is tudott. közül is sokan Pécs város dolgozói felismerték már az orosz nyelv tanulásának fontosságát. Sok dolgozó, sőt egész üzemrészek, intézmények, szerve­zetek jelentkeztek az MSZT- és a Gorkij-könyvtár nyelvtanfolyamaira. Kö­vetendő példát mutatnak a pécsújhcgyl bányászok, a pécsi Tejüzem és a* Erdőgazdasági Egyesülés dolgozói, akik elsőként jelentkeztek. A város ha­ladó értelmiségéből elsőként a jogász szövetség indított tan folyamot. A tanfolyamok hallgatói soraiban ott találunk sok üzemi dolgozót, mint Pölöskei Dezső elvtársat, a Bőrgyár dolgozóját, Csernátonyi Elemér elvtársat, mecsekszabolcsi bányászt, találunk ott iskolás fiatalokat, akik az iskolában szerzett orosz tudásukat tovább akarják fejleszteni, orvosokat, sőt orosz- szakos pedagógusokat is, akik beszédkészségüket akarják növelni. Mint minden más téren, úgy itt sem maradt a tudás a város lakóinak kizátóiagos joga, hanem eljut a járási székhelyekre és a falvakba is. Min­dnél! I, ahol a dolgozóink már felismerték az orosz nyelv tanulásának fon­tosságát, hozzásegíti őket az MSZT ésa Gorkij-könyvtár közös munkája a nyelvtanfolyamok megszervezéséhez. Villánvban, Mohácson és Siklóson már meg is indultak az orosz nyelvtanfolyamok és reméljük, hogy megyénkben sok község fogja rövidesen követni példájukat még csak a kezdet. Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán a következőket mondotta; „Most kezdünk rátérni, hogy tapasztalataiknak azt a mér­hetetlen tárházát, amely a szovjet szakirodalomban van lefektetve, a mi szo­cialista építésünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük." Ezt érjük el az orosz nyelv megtanulásával és ezzel is megmutatjuk a Szovjet­unió iránti hűségünket és szeretetür két- Vass Györgyné MSZT kuli. prop.. Falusi és tanyai tanítók szervezett ellátásának megjavítása Mindez azonban KEDDEN ESTE fél 8 órákor nyitja meg kapuit a Pé­csi Nemzeti Színház. Áz ünnepi dísz­előadáson Miljutyin, Sztálin-díjas ze­neszerző „Szibériai rapszódia" című nagyoperettje kerül színre. A díszle­teket Básthy István tervezte, a kibő­vített zenekart Endre Emil karnagy vezényli. Az előadást Kertész Sándor rendezte. A bemutató díszelőadáson Natasát Szendrey Ilona, Tanját Ko­vács Anni és Balasov kapitányt Bor- vető János énekli. Rajtuk kívül Sza- 'bó Samu, Szendrő József, Simonyi Magda, Simay Ede, Széplaky Endre, Kovács Gyula, Szalma Sándor, Maior Pál, Bakos László és meg sokan jutot­tak jelentős feladathoz. A ténylegesen tanyán vagy pusztán lakó tanítók kívánságára az élelme­zési miniszter lehetővé tette, hogy évi kenyérfejadagjukat központi készletből kenyérgabonában kapják meg, A belkereskedelmi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az ellátatlan falusi tanítók és azok a tanyai taní­tók és családtagjaik, akik az élelme­zési miniszter által adott fenti ked­vezményt bármely okból kifolyólag igénybevenní nem kívánják, kenyér- fejadagjukat kenyérlásztben kaphassák meg. Ebben az esetben az eljárás a következő: A kenyérlisztszelvények hátlapján a járási tanács szakoktatási felelősé­vel igazoltatni kell, hogy a jegy tu­lajdonosa falusi, vagy tanyai tanító, illetve annak családtagja. A kenyér- jegy és az igazolás ellenében az Or­szágos Közellátási Jerfvközpont járási alkirendeltségei a tanítók részére „kiutalást" adnak. A kiutalás egy havi kényérlísztmennyiség vásárlására jogosít. (1 kiló kenyér 0.70 kiló ke­nyérliszttel egyenlő.) A falusi és tanyai tanítók ezenfelül mosószappan vásárlására jogosító C/3 időszaki közellátási utalványt is kap­nak az Országos Közellátási Jegy- központ járási alldrendeltségeitőL A kenyérlisztkiutalás és a mosószappan- utalvány csak a járás székhelyén és abban a boltban váltható be, amely a kiutaláson, illetve utalványon lel van tűntetve. Azokban a községekben és tanyá­kon működő tanítók, akiknek lakóhe­lyén a villanyvilágítás még bevezetve nincs, havi öt liter petróleum vásár­lására jogosító utalványt kapnak. A petróleumutalványok a járás területén belül bármely községben beválthatók. A XVIII. század elején n német választófejedelmek zsarnoki maga­tartása Tégleg elkeserítette a pór- népel. így sokan közülük mind­össze vándorz,sakkal a hátukon, a legnagyobb szegénységben érkez- i, tek. hogy szabadon élhessenek a török alól felszabadult területeken. 4 mmép tavasmi reggelen Hajdú 'József, a pécsi ncgyedmestrr vontatott hangon énekelte magyarul, németül és hárvátul, hogy a pécsi asszonyoknak regfel kilenc óra után a lőtéri kút medencéjében, a kupolás török temp­lom alatt nem szabad ruhát mosniok. Ä háromnyelvű hirdetést únottan hall­gatták a bámészkodók, mert tudták: nsM akad egyetlen pécsi asszony a városfalak mögött, aki a márványme­dencés török kútnál ne mosná ki ru­háját. akár a déli órákban is. Csak akkor vidultak lel a hallgatók, amikor az {következett kihirdetésre, hogy Vido- vácz Fruzsinát szégycnkísérettel veze­tik ki a Városból, mert vasárnap este a harangöntömcstertöl látták kijönni. Vidovácz Fruzsina kalandja a Szi­geti '.kapu körül is lázas érdeklődést keltett. Pedig a reggeli órákban itt alig szabadott a dobol verni, csak úgy, mjnlha borsót pergetnének, tv hogy esetleg Vecchy kegyelmes úr nyugal­mát megzavrirják. Mert a fögeneráT.s nem szokta meg a dob szavát, sem hú- hárúbem, sem békében. Ezt jól tudta Hdjdu Jóska ncgyedmestrr is. "Fruzsina esete különösen a kövér pékmesterre, Fix Lipó'ra halott, ok: viszonozatlnn érzelmei keserűségét dö- gönyözte a kcnyérlésztába hónapok éta. Pedig a pékmester tekintélyes em­ber volt. Nemcsak azért, mert a Vecchy udvar mindennapi tornyos kuglófjait sütötte,• hanem p családi nemesi ci »veiért, amelynek sorgo mezőjében A FRISS CIPÓ büszke kakas ágált egy ragyogó csillag felé. * A szigetvári út. felől érkezett Pécs­re e reggelen Johan Klemmer, foglal­kozására nézve vándorkönyves nincs­telen. aki azonban a gyertyaöntésb*n is jártas volt, Társa vándorhntia volt, melyet még a thiiringiai erdőkben vá­gott. A vándortarisznya alatt titokban hordta c korbács forradását, ego thii- rinfini adószedő nagyúr ..ajándékát." Johan azonban magával hozta - gyomrát is, mely üresen és lázadozva tudta már csak szolgálni a láradt ván­dor rogyadozó lépteit. Néha ott bent. a szive alatt akkorát korgoit, mintha tavaszra érkező darvak krúgaltak vol­na. A kapuőrség eléggé elmerült Fru­zsina sorsának latolgatásába s így n keszeg Johan, mint az árnyék, beosont, a városba. 4 • ráront Járva a vándor a leve­gőbe szagolt és érezte, hogy rgyet lor­dul vele az egész város. A gyönyörű­ségek gyönyörűségével áradt feléje nz ínycsiklandozó illat, mely mint mág­neses erő húzta, húzta, mígnem olt eltolt egy űzte tájt ö elölt, ahonnan gaz­dagon és fel nem tart,áztatva ömlött o frissen sült kenvrek, eioók k/Jácrnk illata. Az ajtó fölött: ékes festett ke- nyérfo'mák mellett sárga merőben ka­kas áhítozott egy csiPag lété. Johan torkába szakadt lázadó éh­sége. Könnyek gyűllek szemébe és for­gott vele minden. De evet kristály, tisztán látott: a feljáró lépcső mellett állá fonott fősorban még aranynál is szebb színnel sárgállottak o friss ci- 1 pók. Johanban zúgva zakatolt az éh ség. E,. '«?. e tartotta tenyerét. Pit Ligát végignézett rajta gúnyosan. Azt hitte, hogy az idegen kéregetni akar. De aztán lensöbbséggcl elmosolyodott, amint ez Vecchy uram udvari szállí­tójához illik. Mer/ az előre tartott te­nyéren egy lél soldó feküdt, egy ki csíny váltópénzecske Johan némán a cipóra mutatott, de Pix rámordult: — Enr.v'érl meg se szegem a cipótí Johan kinyújtott kézzel állt és várt A pékmester türelmét vesztve ráütött a kézre, mire a vékony pénzecske el­gurul t. Johannái még nagyobbat fordult, a világ. Tennie kellett valamit. Körülnézett. Bizony eléggé népes volt az utca. Johan kezét mégis a le­küzdhetetlen erő felemelte. Lecsapolt a kosárra s a következő pillanatban már keresztül is harapott egy friss ci­pót. Fvy durva ütés Felébresztette a rá­gásba elmerült embert, A megkezdett cipő, az útra porába gurult s Johan sz'r.le részegen nézett utána. Pix I.ipót. a pék vágott Johan ké­zére és máris k ábáit: — Tolvaj, tolvaj! Fi hér köténnyel borított hasa ren­gett az izgalomtól, amikor az utca já­rókelői' a vándor köré csődilette. Hajdú József is abbahagyott doho­lást. hirdetési egyaránt és figyelve állt a pékmester mellett, ki nem szűnt meg kink eV ni. K iveszi a fnfalnf a számból! Meg­lopja a vagyonárnál! — harsogott a mástélmúzsás pékmester vészkiáltása. A kapuőrségből is többen odafutottuk Nagy kör alakult a néma ember és földön fekvő cipó köré. — Majd az ekszellensz, majd az in­tézkedni fog — kiabált az udvari szál­lító, a generálissal feniálló üzleti kap­csolatával dicsekedve. De már futottak a bíróért. Hogyne, hiszen nyílt lopás történt, fényes nap­pal. A cipó ott, a földön, igazolta Cserdy pedig szigorú ember. Ez a lo­pás legalább háromszori vizbemártásl jelent a tolvaj számára. Látványnak is nagyszerű! Az izgalom nőtt. A hir tér jedt. s már a főtéren mosó asszonyok közül is sokan nekikerekedtek n Szi­geti kapu felé. Ani'kor Cserdy városbiró megérke­zett, Pix I.ipót szédületes iramban vá- zohn nz üzletét ért szégyent, C*epdy régiemért* Johant s földön fekvő cipót. Nézte, nézte az elnyűtt sovány embert, aztán a kövét péket. Az ajtón át látta a két mázsá- nyi kenyeret is, melynek nagy részét a császári vasas ezrednek kellett mint mindennap, ma is elszállítani. Nézte o pulton sorakozó kuglófokat, és nézte a néma tömeget, mely már részvéttel figyelte Johan Klemmgrt. Megérkezett a német nemzetség bí­rája is — Honnan jöttét? — kérdezte né­metül Johantól. — Thiiringiából — felelte az csen­desen. Cserdy is kérdezett: — Éhes voltál? Johan nem felelt, csak bólintott, Cserdy körülnézett. Meglátta Haidu Jóskát. Szeme felragyogott. Oda!or-' dúlt a pékmesterhez és komor, hiva­talos hangon kérdezte: —Láttad, amikor a cipót kiemelte a kosárból? — Láttam, láttam — lelkendezett ragyogó szemmel a fehérkötényes. — Látta még valaki? — kérdezte Cserdy. Néma emend tolt.Nem látta más. Cserdy Hajdú Jóskához fordult és intett. — Jóska, te vetted cl a cipót? Hajdú József kiegyenesedett és nyu­godtan válaszolt: — /gfn, bíró uram, én emeltem el. A csődület telmorajlotl. .4 német bíró feszülten figyelt. Cserdy nyugodtan folytatta: — Pix mester azt ^állítja, hogy e jö­vevény Icpolt. Hajdú Jóska viszont ál­lít re. hogy ő volt a tettes. Az újonnan érkezeti vándor pedig hallgat. Három vél meny egy dologban. Törvényeink szerint igy a tényállás nem igazolha­tó.. A cipó azonban a földön nun». A pék nem károsodhat! Cserdy ezzel két cipó árát. egy ga­rast nyomott az ámuló pékmester mar­kába. Egy cipót kivett a kosárból s odatette azt a jövevény kezébe, ahon­nan előbb a másikat a pékmester a földre verte. A tömeg éljcnzett és taDsolt, Pix Li- pót beszédült az ajtón, külön szeren­cséje volt, hogy a guta nem ment utána. A két bíró karonfogva ment vissza a tanácsház feli. Beszélgettek. Mögöttük pedig Johan bandukolt, egyenletesen mozgó ádámcsutkával nyelve az új haza fehér kenyerét. Vörös Miirtyn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents