Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-14 / 240. szám

DUNÁNTÚLI & NAPLÓ imJs PJÍClETAfíJÁI----------------------------------------------------------------­------------> A MA! SZÁMBAN: Jól készülnek a Széchenyi- és András-aknai propagan- disták a vezetőség újjáválnsztásárn (2. o.) — A déli ha­táron, Ormánypuszí in történt (2. o.) — Sztálin elvtárs nyilatkozatának világvtsszhangja (3. o.) — Harcban a gyapotért (4. o.) — A szovjet küldőitek segítségével no­vember hetedikére megjavítja munkáját a villányi gépál­lomás (5. o.) — Bátor emberek fő. o.) -— Az őszi munkák mellett építkezésre is jut idő a magyarteleki Gerő Ernő termelőszövetkezetben (7. o.) AN YA ME GYE I PÁRTBI ZOTTIÁCÁNA K LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM ARA 5U FILLER VASÁRNAP, 1051 OKTÓBER T* I-es típusú tszcs-isik a magasabb terméseredményekért Megyénk területén ez év tava. szán és azóta is igen nagy mér. tékben fejlődtek termelőcsoport' jaink. Ez a fejlődés nemcsak a határidők betartásában mutatko­zott meg, hanem a fejlettebb agro technikai eljárások alkalmazásán keresztül a magasabb terméshoza­mokban is. így pl. a magyarteleki Gerő Ernő IILas tipusú csoport cukorrépából őt kataszteri hold és 200 négyszögöl területen 1.550 mázsa cukorrépát termelt, ami megfelel 300 mázsás átlagtermés­nek. A mágocsi Rákosi tsz, amely az elmúlt esztendőben 50 mázsás kukoricaterméssel dicsekedhetett idén rostlenből 13 kataszteri hold ' területen 22.5 mázsás átlagtermést ért el Ilyen kimagasló terméseredmé­nyeket megyénkben az egyéni gaz dálkodásj folytató dolgozó parasz­tok még soha el nem értek, de nem is érhetnek el, mert a kisüzemi gazdálkodás ilyen nagy termés­hozam elérésére nem ad lehető­séget _ A szövetkezeti gazdálkodás út­jára lépő dolgozó parasztok jelen­tős része először az I-ső típusú tszcs útját választja, hogy a saját maga munkáján keresztül is meg­győződjön a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeiről. Ha az I-es típusú csoportokba lépett dolgozó parasztok az alap­szabályban előírt módon gazdál­kodnak, akkor a kölcsönös segít­ségen keresztül és az állam által nyújtott kedvezmények kihasználá­sával meg is .győződhetnek a kol­lektív munka eredményeiről. Több I-es típusú csoportnál vi ták folynak a fogattal rendelkező és a fogattal nem rendelkező cso- Porttagok munkában való részvé­tele körül, de a trágyázás kérdé. sében is. Ezeknek a vitáknak az ered. roénye az, hogy egyes csoportok még mindig nem kezdték meg vetési munkákat, vagy ha el Is kezdték, igen nagy mértékben le vannak maradva. . ^nnek egyik főoka az, hogy _ J.^dsi tanácsok mezőgazdasági osz- ályai, — de ez alól a megyei mezőgazdasági osztály sem kivétel nem adták meg azt a segítséget, f .helyre ezeknek a fiatal, taoaszta. atlan csoportoknak a munka meg- S2pTv®zéséhez szükségük lett volna. E hiányok megszüntetésénél arra van szükség hogy járási mezőgaz­dái osztályaink állandó és köz- etlen támogatást adjanak a cső Por nak, hogy működésüket az ii Pszabály előírásainak megfele. ?leákezdhessék, de emellett ■ -ukseg van arra is, hogy maguk a *°P?ri°k az alapszabályt alapo- N áttanulmányozzák, megvitassák. l., {-so típusú tszcs-k alapsza- vpJf.ata előírja, hogy a szántást, i st’ valamint a trágyázási mun. közösen kell elvégezni, s 2 mir|djárt javaslatot is teszünk, z egyik ilyen módszer az, hogy rfll ®?Tes csoporttagok a bevitt te- etuk arányában vegyenek részt a közös munkájában. A seniiS xmunkák elvégzésére készít- m k tervet, amelyben állapítsák menLh°Sy mennyl fogat, illetve a y* gyalognapra van szükség mu ,unk^k időbeni elvégzésére. A el Lkaeröszökségletet úgy osszák ' jé’ minden tag a beadott föld- bányában vegye ki részét a akh S.„ munkából. Azok a tagok, iukLíöaerövel rendelkeznek, igá. muni-u Ve^XGnek részt a közös csenka^an‘ Akiknek igaerejük nin. npv 1 Aaz,°k Syalogmúnkót végezze­nek A i - u---vtgKííc­vé t 'i közős munkában való rész­it P,V, arányát nagyságát a követ- PPen állapítsa meg az in­Lzőbizottság! y ' 2 a lag, aki 10 kataszteri hold szántóval lépett be a csoportba és fogattal vesz részt a közös mun­kában, három munkanapot, aki te­hénfogattal, az öt munkanapot, aki fogat nélkül vesz részt a közös munkában, az nyolc munkanapot köteles dolgozni. így, a fent megadott kulcsszá­mok figyelembevételével az egyes tagok a bevitt földterület arányá­ban állapítsák meg továbbra is kö. zős munkában való részvétel mértékét. Például ha Nagy János őt kataszteri hold földdel lépettbe a csoportba, de fogatereje nincs, akkor négy munkanapot köteles dolgozni, az a tag, ki nyolc katasz­teri hold földdel lépett be a cso­portba és tehénfogattal rendelke­zik, ugyancsak négy napot köteles a közös munkában dolgozni. A közös munkában való részvé­telnek az idejét külön is meg kell határozni, hogy ki mikor vesz részt a munkában. Helyes az a módszer is, ha a vezetőség nyil­vántartja az egyes tagok által el­végzett munkát a csoport, terüle­tén. Ebben az esetben napídíjat kell megállapítani, amit a csoport- írtekezlet határoz el. Az így fel­merült költségeket az év végén úgy számolják el, hogy a közős mun­kára fordított összeget osszák el a csoport művelése alatt álló ka. tasztrális holdak számával és így meg lehet állapítani, hogy egy katasztrális hold megművelésére mennyi -költség jut forint összeg­ben. Az éwégi elszámolásnál pedig, amennyiben az illető tag által vég­zett munkáért járó díj nagyobb, mint az ő általa bevitt földterü­let után járó költség, akkor akü- lönbözetet az illető tag részére meg kell fizetni. Ha a.költség na­gyobb, mint a munkáért járó díj, akkor a tag köteles befizetni akü- lőnbözetet bevitt földjeinek ará­nyában. Pl. Nagy János, aki 15 napot végzett a közös munkában és a csoportértekezlet 20 forintban állapította meg a napidíjat, akkor év végén 300 forintot fognak neki jóváírni. Ha az évvégi elszámolás­nál 50 forint költség fog jutni egy kataszteri hold földre, akkor a kö­zös munkáért járó költségből Nagy János öt kataszteri hold területé után 250 forintot tartozik fizetni. Tehát a íenti számítás szerint az évvégi elszámoláskor a csoport vezetősége 50 forintot fizet ki Nagy János csoporttagnak, mivel ő 50 fo­rint értékkel többet dolgozott a csoportnak, mint amennyi az ő földterületére esik. A közös munkák végzésénél az igásmunkák és a gyalogmunkák ará. nyát úgy kell kiszámítani, hogy a kettősfogattal végzett egy munka­nap 2—3 gyalogmunkanapnak fe­leljen meg, amire a csoportértekez­let kell, Hogy határozatot hozzon. A fent elmondott szempontok, il­letve módszerek azért helyesek, mert ^ a szövetkezet munkájából száműzik a káros egyenlősdiséget, ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy az egyes tagok bevitt föld­területük arányában résztvegyenek a közös munkában. I-es típusú termelőcsoportjaink­nak a fenti szempontok szerint kell minden segítséget és támoga­tást megadni járási tanácsainknak. I-es típusú csoportjaink haladék­talanul kezdjék meg a közös mun­kát, mert csak az időben való ve­tés biztosítja a magas terméshoza­mot, a nagyobb jövedelmet cso­portjaink részére. Számtalan példa igazolja a ko­rai vetés termésfokozó hatását me­gyénkben is. A sok példa közül csak néhányat emeljünk ki. A szep­tember 1-i vetésből ért el a bólyi Árpád, a szederkényi és újpetrei Dózsa, a lovászhetényi és károly­István-akna bányászainak levele Rákosi elvtárshoz Forrón szereletf drága Rákosi rlvtárs! Iparunk pécsi mosott feketeszén szükségletét az ország többi bányái kipótolni nem tudják, ezért terme­lési tervünk teljesítése fontos az egész népgazdaságunk szempontjából. Mi átérezzük a ránk váró feladat fontosságát és tisztában vagyunk fe­lelősségünkkel, mely a szocializmus építésében ránk háruL. Mi, a Pécs-szabolcsi István-akna dolgozói, szeretett Rákosi elvtánsunk atyai gondoskodása révén a felszaba­dulás óta eltelt évek során igen so­kat kaptunk már a demokráciától. Ragyogó új kultúrotthomok, modern, kényelmes bányászlakóházak sorai mutatják egyre szépülő életünket. Mi, Istvámaikna dolgozói tudjuk azt, hogy az elnyomottságból váló fel­emelkedésünket, minden megvalósult tervünket és a további célkitűzéseink megvalósulását a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette Lehetővé. Nagy hálával a hős szovjet nép’ iránt, mi, Istvám-aknai bányászok is készülünk a világ többi békeszere­tő népével együtt ennek a történelmi nagy napnak 34. évfordulóját méltó­képpen ünnepelni. Nem volnánk méltóak a pécsi bá­nyászok forradalmi múltjához és az Októberi Forradalom nagylelkű fér­fiaihoz, akiknek mi kővetői vagyunk, ha kötelességeinknek nem lennénk eleget, ezért november 7-ének köze­ledtére megvizsgáltuk az eddig vég­zett munkánkat és az eddig elért eredményeinket. Tudjuk, hogy csak úgy lehetünk méltóak az Októberi Szocialista For­radalomhoz, csak úgy hálálhatjuk meg szovjet hősöknek fel szabadi tásiunk- ért hozott véráldozatát, Sztálin elv­társ állandó segítségét, csak úgy mu­tathatjuk meg ragaszkodásunkat pár­tunkhoz és szeretetünket Rákosi elv­társ iránt, ha feladatainkat maradék nélkül teljesítjük. Ezért elhatároztuk az alábbiakat: 1 Vállaljuk, hogy az 1951. évi -*-• termelési tervünket december hó 21-re,1 Sztálin elvtárs születésnap­iára befejezzük és az év végére 7000 ‘ormával tervünket túlteljesítjük. 2 ' Feltárási és elővájási tervün- “• kei december hó 21-re befe­jezzük és az év végéig 300 méter elő­várost terven felül kihajtunk. 9 Vállaljuk, hogy a szovjet cik- In sós munkamódszert tovább­fejlesztjük és lejtéseinkben a ciklusos grafikon alapján dolgozók számát a ’elenlegi 17 százalékról december 21- ig 20 százalékra emeljük. A Vállaljuk, hogv a jelenlegi 5 B * százalékos palatartalmat de­cember 21-ig 3.5 százalékra csökkent­jük. Cl VáTlalíuk, hogv a Gazda-moz- ,jP*»aloin további szélesítésével az újra felhasználható öreg bányafa mennyiségét december 21-re 50 száza­lékkal emeljük. A Vállaljuk, hogy a munkahelyi váltást a dolgozók 60 százalé­kánál december 21-ig megvalósítjuk. *7 Vállaljuk, hogy a IV. negyed- * * évi és a jövő évi tervünk tel- •'esítése és túlteljesítése érdekében a tervbrigádokon keresztül a tervünk kidolgozásába és ellenőrzésébe élen iáró dolgozóinkat teljes számban be­vonjuk, minden alulról jövő kezde­ményezést kiértékelünk és a tervtel­jesités előmozdításéra alkalmas min­den javaslatot felhasználunk, O Az igazolatlanul mulasztók számát népnevelőmunkánk ja­vításával a jelenlegi 4 százalékról 2 százalékra csökkentjük. tí A munkaversenyben résztvevő-*m dolgozóink számát a jelenlegi 72 scz&zalékró] december 21-ig 85 szá­zalékra emeljük. | A A verseny kiszélesítésével, a munkamódszerátadási mozga­lom fejlesztésével és a munkaidő ki­használás javításával összteljesítmé­nyünket december 21-ig két százalék­kal emeljük. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepére tett fenti vállalá­sainkkal hozzá akarunk járulni a szo­cializmust építő hazánk megerősíté­séhez, a békés munkánk megvédésé­hez és megfogadjuk, hogy vállalása in­kát maradék nélkül teljesíteni fog­juk. Pécs-Mecsek Szabolcs, István-akna, 1951. október hó 8. Vertike István s. k. üzemi párttitkár Szilas László s. k. üzemvezető Borbás József s, k. UB-titkár. A na»ymányoki bányászok vállalása Ferenc-akina bányászainak novem­ber 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett lelkes felajánlásai után, megyénk bányáiban is újabb vállalások szülötteik. A nagy­mányoki bányászok miután megismer­ték a negyedik negyedévben előttük áf’jlő termelési feladatokat, rőpgyfllé- sen határozták el, hogy ezévt tervüket december 10-lg tel­jesítik és az év végéig 3.800 tonna' szenet adnak terven felül népgaz dóságunknak. Ezt a vállalásukat Rákosi edvtársnaik levélben fogadták és megígérték, ez­után még jobban fognak harcolni a termelés vonalán, hogy népgazdasá­gunknak minél több szenet tudjanak adni. A nagymányoki bányászok az et- múllhavi tervüket 108.9 százalékra tel- jestiétlék. Ebben a szép eredmény elérésében nagy segítségükre volt a szovjet ciklusos munkamódszer beve­zetése, amelyet széles körben elterjesz­tettek a bányájukban. A Rákosi elv- társnak írt levélben megfogadták, hogy ezt az eredményes termelési mód­szert december 31-re minden fej­tést és elővájási munkahelyen be­vezetik. A bányászok lelkes versenyének a versenyben elért eredmények ismerte­tésére új versenytáblákat is készítenek, melyek naponta megmutatják, ki hol áll a vállalásának teljesítésével és ezt a módszert a többi bányaüzemeiknél is oYerjesztik. A nagymányoki bánya­üzemek ebben a hónapban még a százszázalék alatt termelnek, de ezt a lemaradást hamarosan behozzák az új vállalásokért folyó harcban. November 7-re tett vállalásainkat idő előtt teljesítjük A mi üzemünk dolgozóinak békébe vetett hitét még jobban megerősítette Sztálin elvtárs nyilatkozata, amelyben világosan megmondta, hogy a Szovjet­unió nem akart és nem is fog megtá­madni egyeljen népei sem, de felké­szül az imperialisták támadására. A Szovjetunió nagyon helyesen telte, hogy kipróbálta az atombombát, leg­alább az imperialisták láthatják, nem áll készületlenül és hogy a szovjet nép is bármikor felhasználhatja az atomenergiát, ha * hazája védelme megkívánja. Pénteken összevont üzemi gyfftés* tartottunk és ott láttuk csak igazán, hogy a dolgozókat mennyire fellelke- sííette Sztálin elvtárs nyilatkozata. Ez a békenyilatkozat arra buzdít bennün­ket, hogy november 7-re tett felaján­lásainkat idő előtt teljesítsük és erre a napra kimagasló eredményeket érjen el az a 414 dolgozó, aki versenyválla- lóst tett. Secbenl Jánosné párti tikár hí. Sopiana Gépgyár. A megyék begyűjtési versenyállása A gabonatartalékok és feleslegek be­gyűjtése terén a megyékben keveset változom a helyzet a múlt hét óta, még mindig alacsonyak a napi begyűjtött mennyiségek. A megyék közötti rang­sor is — éppen a lendületes munka hiánya folytán — szinte semmi! sem változott az előző hét óla: Á heti rangsor a következő: I. Békés, 2. Szolnok, 3. Csongrád, 4. Ilajdii-Bihar, 5. Pest, 6. Bács- Kiskún, 7. Baranya, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Tolna, 11. Nógrád. 12. Zala, 13. Fejér, 14. Vas, 15. Sza­bolcs, 10. Győr-Sopron, 17. Komá­rom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A megyék kukortcabegyiijtésl ver­senye a küzetkezőkép alakult az elmúlt héten: 1. Békés, 55.5 százalék, 2. Pest 50.8 százalék, 3. Csongrád 47.4, 4. Hajdu- Biliar 46.5, 5. Szolnok 41.2, 6. Vas 41.1, 7. Heves 41, 8. Nógrád S7.&, 9. Szabolcs-Szatntár 37.1, Í0. Veszprém 36.7, lt. Zala 34.9, 12. Bács-Iüskún 32, 13. Borsod-Abaűj-Zemplén 31.9, 14. Somogy 28, 15 Baranya 27.7, 16. Győr- Sopron 26.6. Í7. Komárom 18.5, 18. Tolna 18.2, 19. Fejér 14.8 százalék. A megyei tanácsok azokat a közsé­geket, amelyek az árpa és a zab mel­lett százszázalékra teljesítették kukori- cabegyüjtési tervüket is, felszabadítják a kukorica és takarmánygabonaforga lom korlátozása alól. A megyei taná­csok eddig Gátér. KúnszálCás, Ordas, Dancshftza, Békéssámson, Murony, Százberek, Gyulaháza, Tarnabod, Se- rényifalva, Pankasz, Molnaszecsőd, Százhalombatta Erdőtarcsa, Héhalom, Drávakeresztúr, Drávaszerdahely, Má- gocs, Bános és még jó néhány köz­ségben tették szabaddá a kukorica for­galmát. majori állami gazdaságunk 20 má_ zsán felüli árpatermést. A szep­tember közepéig elvetett rozzsal ért el a palotabozsoki Petőfi tszcs 14.5 mázás, október eleji vetéssel pedig a bólyi Árpád tszcs 20 má­zsás kataszteri holdankénti átlag­termést. Termelőszövetkezeteink biztosít­sák, hogy az összes őszi vetéseket október 20-ra, az egyénileg dol­gozó parasztok pedig 25-ére befe­jezzék. Az őszi növények vetése elölt a földet az eddiginél mé­lyebben, legalább 20, de ahol erre lehetőség van, 22—24 centiméter mélységben szántsuk fel, hogy ez­zel a növények számára vastagabb talajrétegkihasználást tegyünk le­hetővé. Állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeti csoportjaink és az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó pa­rasztok is végezzenek minél na­gyobb területen keresztsorú ga­bonavetést, mert így a gabonák a tenyészterületet jobban ki tudják használni, kevésbbé dőlnek és gyo- mosodnak meg, magasabb lesz a termésátlag. A keresztsorú vetéssel érte el idén a nagynyárádi Kossuth tszcs, hoqy holdanként két mázsa árpá­val többet termelt. Megyénk a kukoricabegyüjtés- ben is le van maradva, éppen ezért gyorsítani kell a kukorica törését a szár levágását és betakarítását, valamint a burgonya kiszedését is, mivel ezekután sokhelyütt ga­bona kerül elvetésre. Szervezzék meg községi taná­csaink, állami gazdaságaink, ter­melőszövetkezeteink úgy a munká­kat, hogy a rendelkezésre álló erő­ket és eszközöket teljesen, kihasz­nálva, a minisztertanács határoza­tában előírt határidőkre befejezzék az őszi munkákat. Novics János „ mezőgazdasági osztályvezető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents