Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-09 / 235. szám

DUNÁNTÚLI LÓ VlLÁh PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN? MBIb elvtára nyilatkozatának vllágvisszhangja (2. o.t — A Pécsi Bőrgyár párlalopszervezetei n vezetőségválaszló taggyűlésre készülnek (3. o.} — A nagyuyürádl dolgozó parasztok teljesítik a begyűjtési tervet, — szabadpiacra akarják vinni terményüket (3. o.j Eredményei, tapasz­talatcsere-értekezletet tartottak u csobokapusztai állami . gazdaságban a mezőgazdaság újítói (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI PA' RTBI Z OTT 1ÁCÁNAK LAPJA VJIJ. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ARA ÖO FILLÉR KEDD, 1951 OKTOBER '•> ÚJ ERŐ A BÉKEHARCBAN Az egész világon vcgigszáguldott a hír: Sztálin elvtárs nyilatkoza­tni adott a Pravda munkatársának az atomfegyverről. Milliók olvas­ták a hírt a világsajtó hasábjain, hallgatták a rádió adásában. A világ békeszerető emberei hála­telt szívvel gondolnak, ha lehet még jobban Moszkvára, a Szovjet- utjióra. a világbéke legfőbb őrére, Sztálin elvtársra. Moszkvából el­hangzott ismét a béke szava, egy. ben a figyelmeztetés a háborúra uszító imperialistákhoz. 1 ruman évek óta fenyegeti a vi­lágot az atombombával, háborús hisztériában tartja Amerika népét és azt akarja bizonygatni, hogy az imperialistáknál van «z erő mé.g akkor is, ha a világ dolgozói bé­két akarnak, a békéért harcolnak. Azzal fenyegette Trtiman és többi társa a világ békeszerető emberi­ségét: az amerikai imperialisták birtokában van az atomfegyver és ez jelenti erejüket. Az- amerikai imperialisták régen megvalósítot­ták volna háborús terveiket, ha ettől nem rettentette volna vissza * Szovjetunió hatalmas ereje, a Szovjetynió szövetségeseinek ereje. Megtagadtak az amerikai imperia­listák minden olyan javaslatot, •melyik lehetővé tette volna, hogy az atomfegyvert nemzetközi ellen­őrzés alá vonják. Ehelyett egy újabb borzalmas háború tervét szövik, atombombával akarják pusztítani a világ emberiségét, a békés épitőmunka eredményét. „Az ogr^sszorok természetesen ott akarják — mondja Sztálin elv- társ nyilatkozatában —, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az aarcsszorok támadást indi. Innak ellene. Szovjetunió azon­ban nem ért ezzel egyet és úgy véti, hogy az agresszort teljes fogy, eérzetben kell fogadni " Sztálin elvtárs nyilatkozatától kijózanodhat mindenki, aki meg- ittasodott az amerikai imperialista vezetők atorapolitikájától, elgon­dolkodhat azon, hogy a szovjet nép fegyvert tud szegezni az imperia­lista fegyverekkel szemben. De el­mélkedhetnek a második világ­háború tanulságain is. Ki az, aki nem emlékszik Hitlerre, vagy a hír­hedt propagandaminiszterére, Göb- belsre? Á népeknek e két hóhéra tele szájjal üvöltötte a német «csodafegyvereket“ és a háború utolsó időszakában is azzal ámí­tották a szerencsétlen német népet, hogy bevetik a „csodafegyveTr és győzelmes lesz „ügyük". A máso­dik világháború bebizonyította. Hogy a Szovjetunió nagyobbat tud ütni fegyverével, mint a támadó, hogy véglpg ki tudja ütni az impe­rialista támadó kezéből a fegyvert. A második világháború tapasztala­tain megtanulhatták a világ agresz- •zorai, hogy milyen sors vár arra, •ki a Szovjetunió, aki a világ békeszerető emberisége ellen mer támadást indítani. A berlini Reichs­tag falára írt őrökemlékű szavak, •mit a szovjet hősök szuronyuk­kal véstek a falra, intő példa volt a támadó felé. Ha ebből nem ta­nultak, most Sztálin elvtárs nyilat­kozata megtaníthatja őket: ha támadni mernek, ugyanaz lesz a •őrsük, mint Hitleré, Göbbelsé és • többi „csodafegyvereket" ígér­getőké. Az újabb szovjet atombomba- kísérletek — mint ez a nyugati S jtó híradásaiból kiderült — ría- Jmat okoztak a vezető amerikai ( eemélyiségeknél. Azonban mint ztálin elvtárs nyilatkozata mond. ja: „Ha az USA nem szándékozik megtámadni a Szovjetuniót, akkor az amerikai személyiségek riadal­mát indokolatlannak és képmutató­nak kell tekinteni, mert a Szovjet, unió nem gondol arra, hogy valaha is megtámadja az USA-t vagy bár­mely más országot.“ Ebből pedig világosan kiderül, hogy a Szovjetunió kezében a fegy­verek, beleértve az atomfegyvert is, nem háborús célokat szolgál­nak, hanem a háború elhárítását. A Szovjetunió nem akar senkit megtámadni, de a támadástól akar­ja elvenni az agresszor kedvét.. Erről beszél Varga Jánosné, a Bajcsy.Zsilinszky-úti Takarító Vál­lalat dolgozója, a Budapesti Nagy­áruház előtt is, amikor olvassa az újságot: „Hát szóval arról van szó. hogy megmutatjuk az acsar- kodó imperialistáknak, nekünk is van atombombánk. Ha ők fegyver­keznek, mi sem várjuk őket üres kézzel. S ha a szép sfó nem, talán majd ez gondolkodásra inti ök*t, hogy merjenek-e támadni.“ Ez csak egy ember nyilatkozata a sokmii. lió közül, de hasonlóan nyilatkoz­nak a külföldi újságok is. A pekingi Zsenminzsibao című újság így ír: „A nyilatkozat lel- kesítő kiállás a világ békéje meL lett. Újabb súlyos csapást mér az amerikai atommiUtaristák gátlásta­lan támadóterveire.“ A Berlinben megjelenő Neues Deutschland című láp „Sztálin utat mutat“ című cikkében ezt írja: .-Az USA atom­bomba-monopóliuma többé nem létezik. A háborús gyújtogatok szá­mára ez azt jelenti, hogy célszerű lenne elgondolkodni és hozzájá­rulni az atomfegyver eltiltásához. A viHágbékére szomjuhazó népek számára azt jelenti, hogy a Szov­jetunió velünk együtt ma sokkal hatalmasabb, mint valaha." New. Yorkban az United Press hírügy­nökség ilyen jelentést adott ki: „Ioszif Sztálin szovjet miniszter, elnök kijelentette: Valójában nem régiben kipróbálták nálunk az atombomba egyik fajtáját.“ Ezt az United Press ügynökség mondja, de az imperialista államok lakos­ságának legszélesebb rétegei js lel­kesedéssel veszik tudomásul a Szovjetunió állásfoglalását az atomfegyver nemzetközi ellenőrzé­sében. A stockholmi határozat több mint 500 millió aláírója Sztálin elvtárs nyilatkozatával újabb ha­talmas segítséget, fegyvert kapott az emberiség százezreinek, milliói­nak életére törő amerikai atom- imperialisták elleni harcában. Sztálin elvtárs nyilatkozata meg­erősíti megyénk dolgozóinak héke. harcát is, tudva azt, hogy az atom­lovagok egyik hiénája, a fasiszta Tito itt ólálkodik megyénk hatá­rán, ugrásra készen. Éppen most a békekölcsönjegyzés nagy csatá­jában szavaz megyénk népe is is­mét a béke mellett. Ezrek és ezrek adják forintjukat tervünk nagy alkotására, a békére és így írnak erról: „Szabó István kertésznek 720 forint a fizetése, Németh László brigádvezetőnek is szintén annyi, mégis mind a ketten ezerforintos jegyzést írtak alá. Hasonlóan je. gyeztek az állami gazdaság többi dolgozói is, mert megértették, hogy az államunknak kölcsönadott fo­rint jóikkal is harcolnak a békéért.“ Ezt írja Zámbó István Szentegátról. A világ dolgozóinak, ezen belül megyénk dolgozóinak Sztálin elv­társ nyilatkozata új erőt ad a béke­harcra. A szovjet parasztküldöttek tanácsaikkal segítették a máqocsi „Rákosi Mátyás1* termelőszövetkezetet Szombatom délelőtt Mágocs felé száguldott szovjet elvtársainkka! az autó. Vidám beszélgetéssel és ének­szóvá', töltötték az utazás idejét. Ter- melöcsoportok, állami gazdaságok földjei melilett bizony még nagyon sok „nadrágszíjparceMát“ láthattak, melyek úgy festették, mintha valaki egy ^riásmeszelővel végigcsikozía vol­na földjeinket. A nagy Szovjetunió földje már égés, más képet mutat Amint Sulga elvtárs meg is jegyezte: — Nálunk repülőgépről nézve olyan a tőid, mint egy térkép. Igen, mint egy térkép. Szabályos, rendezett, erdővédősávofckal körül, véve, A szovjet ember birtokába vett„ a földet, és szolgálatába állította a természetet Erre tanítanak bennünket is küldött eHvtáreaink, A jövő távla­tát tárják elénk, melynek hallatára az egyénileg gazdálkodó paraszt is tovább tekint szűk parcellájából éa gondolkozni kezd: Csak többe« ár­nénik el közösen. A falu szélén gyönyörű díszkapu üdvözölte vendégeinket. Molnár Gí- zeClá magyarruhás DISZ-fiatal, Bakó Pálné és Sziverj Mátyás termelószö- vetkesieti tagok az egész község ne. vében kenyeret és sót hoztak a dísz­kapuhoz. Felszálltak az autóra és át­adták a szeretet, a megbonthatatlan őrök barátság szimbólumát. Ölelésre tárultak a karok, csókkal üdvözölték egymást két baráti nép képviselői, kifejezésre juttatva a szovjet és ma­gyar nép testvéri szeretetét. Ez a szeretet még inkább kifeje­zésre jutott, amikor az egész község lakossága fogadta a küldöttséget. A lelkes taps, a meleg barátj tekinte­tek, mind.mind azt mondták: — kö­szönjük nektek, hogy eljöttetek segí­teni. Segíteni jöttek szovjet barátaink. A rövid ünnepély után azonnal meg is kezdték a- munkát. Sulga elvtárs, a küldöttség vezetője megkérte Sziveri Kálmán tsz elnök elvtársat, hogy is­mertesse a termelőszövetkezet állo­mányát és röviden mondja el a szö­vetkezet é'etét. Már a beszámoló alatt értékes segítséget nyújtottak szovjet elvtársaink. Mikor a szarvas marhaállományról volt szó, Sulga elvtárs megkérdezte: — Mennyi! lejnek egy tehéntől? Van-e a termelőszövetkezetnek terve arra vonatkozólag, hogy egy tehén­től évente mennyi tejet fog fejni? Erre' Dudás János elvtárs, a szövet­kezet legjobb tehenésze válaszolt: — Szóban megkaptam a tervet, de írásba nem foglaltuk Ebben a terv­ben 2000 liter van előirányozva évente. Sziveri Kálmán elvtárs hozzáfűzte még: — A múlt szeptembertől az ideiig 2650 litert fejtünk egy tehéntől. Sulga elvtárs Kaszinyec Mária kár­pátukrajnai fejőnő példáján keresztül mutatta meg, hogy mire kell töre­kednünk, aki évente átlagba., 4000 liter tejet fej egv tehéntől. Könnyű elérni ezt az eredményt, csak ügyelni kell a helyes takarmányozásra, Vaszüjienko elvtársnő, szőlőterme­lést brigádvezető megkérdezte, hegy van-e a szövetkezetnek szőlője és gyümölcsöse? Erre azt a feleletet kapta, hogy a tagoknak egyénileg van sző őjük. gyümölcsöst pedig most akarnak létesíteni. Ebből hatalmas haszna lehel a termelőszövetkezetnek, mert a talajviszonyok kedvezőek a gyümölcs- és szőlőtermelésre. Megkérdezte még. hogy a munka­csapatok versenyeznek.o egymással? Azt a választ kapta, hogy a verseny­szellem nincs kialaku'va Ezen pedig sürgősük javítani kell, mert a ver­seny ösztönzi a tagokat a többterme- lésre. A gépállomás adós még 300 hold szántással, amibe búzát akarnak vetni. Sulga elvtárs erre ígv vála­szolt: — A vetési határidő, amint mond- látok, október tíz, ma október hato- dika van. Négy traktor dolgozik a termelőszövetkezetben. Air « mond­tátok, hogy a négy gép naponta 35 holdat szánt fel. Ez azt jelenti, hogy majdnem tíz nap kell még a szántás­ra, de vetni is kell. Elkéstetek elv- társak, mert nem jól szerveztétek meg a munkát! Igyekezzetek, mert minden nap késés, kevesebb termést jelent. j Már ez a néhány kérdés is sokat segített, de kinn a mezön még több segítséget kapott a termelőszövetke­zet. Egyszerű, mégis fontos kérdé­sekre kapott választ, mely előreviszi j egész megyénk, egész hazánk mező- gazdaságának fejlődését, j Gorinov Iván Miháj lovics elvtárs, a | sztavropoli körzet Komszomolec szov- hozának íőagTonómusa értékeaefebnél- értéfeeaebb tanácsokat adott a szántás helye« végzésére és a növénytermesz­tésre vonatkozólag. Pénteken éjszaka szántotta fel a traktor a jövő évi gyapot ágyát- Gori­nov elvtárs megállapította, hogy a szántás mélysége megfelelő, de éles szeme azonnal észrevette, hogy nem alkalmazták as előhántoló ekefejet. Torma Péter szövetkezeti agronómus egyre bizonygatta, bogy előhántolóval í szántottak, de Gorinov elvtárs bebizo- I nyitotta neki, hogy nincs igaza. Fel- 1 emelte a lefordított földet, több helyen Is és azon nyoma sem volt az előhán­tolónak. Mindjárt azt is hozzáfűzte, hogy az agronómus nem eléggé ellen­őrzi a traktoros munkáját, mert nincs | tisztában, milyen munkát végez. Pedig j neki ez is feladata. Szorosan együtt kell működni Gycnís Jenő gépáLlomási agnomómuss&l, mert csak így tudnak ! eredményes munkát végezni, j Nem nehéz az előhántoló fej. A gép i jóformán meg sem érzi. Alkalmazása , elősegíti a gyomnövények irtását, I mégis leszerelik traktorosaink, i — Eívt'ársak! Nálatok amúgy is ' gyomosak a földek. Ezzel sikeresen | irthatnátok e káros növényeket, amel- ] lett pedig többet termelhetnétek. Hát hogyan, ti magatoknak akartok rosz- szat? — mondta Gorinov elvtárs az agronómusoknak* de ez mindnyájunk­nak szólt. Fogadjuk meg a jó taná­csot! Az út másik oldalán dolgozott egy kévekötő-aratógép. A másodvetésű kö­lest aratta. Gorinov elvtárs ezt is meg­nézte. Mindjárt megállapítottá, hogy nagy a szemveszteség. Miért van ez? Mert magasról esik le a kéve. Mind­járt tanácsot is adott, hogy ezt elke­rüljük. Egyszerű az egész: — Szereljenek a kidobószerkezet alá egy asztalt, erre essenek a kévék. Ami­kor a gyiijlöasztalon négy öt kéve ösz- szegyült, akkor vagy' lelökjük őket, vagy úgy készítjük cl az asztalt, hogy az egy bizonyos súlynál elbillen és le­csúsznak róla a kévék. így nagyon sok szemet megmenthetnek. Egyébként a kölest már lé kellett volna aratni. Szűcs Ferenc brigádveze- tö elvtárs elmondta, hogy a szövetke- zet tagjai közül néhányan nem járnak rendszeresen dolgozni. Ezért nincs még learatva. Megkérdezte, a Szovjet­unióban hogyan biztosítják, hogy min­denki dolgozik? — A brigád az alapja mindennek. A brigád munkacsoportokra oszlik. A brigád tagjai pontosan tudják, hogy egy évben mi lesz a munkájuk. Tervük van. Azt. is tudják, ha többet termel­nek. többéi is kapnak, A brigád tag- faival csak a brigádvezető rendelkez­het. A csoport elnöke is csak'az ö tudtával és beleegyezésével vihet el va­lakit más munkára. Mindenkinek a terve napokra fel van bontva. Tudja mi a dolga cs azt is tudja, hogy fele­lősséggel tartozik a rábízott lóidért. Saját érdeke, hogy jól dolgozzon, — adta meg a magyarázatot Gorinov elv- társ, majd körülnézett a tájon, amely már őszi ruhát öltött, végignézte a me- ícán akadt szeme: zőt. Töretlen kukoricán ak meg Másodvelésü kukorica. Már érő- félben van — magyarázták az agronó- I musók. ! •— Elvtársak'. Ti nagyon szerencsé­sek vagytok. Évente két termént takaríthattok he. Ezt mindenütt megcsinálhatnátok. Mennyivel többet tudnátok termelni. Földjeitek is alkalmasak rá. Nektek sokkal kedvezőbb n helyzetetek ebből a szempontból, mint a Szovjetunió né­melyik köztársaságának, ahol aratás után hamarosan leesik a hó. — Látjátok, nálatok lehet jól élni- • Rajtatok múlik, szervezzétek meg job­ban a munkát, szilárdítsátok meg a munkafegyelmet. Meglesz az eredmény is. Mágocs és az ország nagyon sok termelőszövetkezete hamarosan millio­mos szövetkezet lehet. — Igv beszélt Gorinov elviére a mi jövőnkről, terme­lőszövetkezeteink jövőjéről. Boldogan, lelkesen mondta a szavakat, szemeivel a távolba nézett. Mosolygott, mintha maga előtt látná mér dúsan termő földjeinket, megjavított munkánk yümölcsét. Még csak annyit fűzött ozzá: — A föld olyan, mint egy tehén. Ha többel adok neki, többet ad. Ne saj­náljátok a földtől, ami megjár neki. Innen a szántást ment megnézni, a jövő évi búza ágyát. Már távolról meg­állapította, hogy minőségileg megfelel, de itt is hiba csúszott be. Mégpedig az, hogy nem boromáiták meg a földet. — Ügy szántsatok elvlársak, hogy az eke után akasszátok oda a boronát is. Ezzel a földnek használtok, megtn- karittok egy csomó logatmunkát és a gépet is jobban kihasználjátok. Majd rövid beszélgetés után hazafi- lé indult a látogató csoport.. Az agro- nómusok még megkérdezték Gorinov elvtársat: — Hogyan tudtuk volna megakadó lyozni, hogy az első vetésű gyapotunk ne rothadjon ki? — A gyapotot mielőtt elvetjük, meg­vizsgáljuk a mag csíraképességét. Utá­na vetjük csak el, de nem akármilyen, hanem 12 14 fokos talajba. Ez a hő­mérséklet szükséges a gyapot csírázá­sához. Csapadékos esztendőben, mint amilyen nálatok volt az idén, de más­kor is, gyakran kell kultiválni a sor- közekét. így a talaj szellőzik és nem rothad ki a gyapot. Vetés után U kul- tiválunk. Természetes vigyázni kelt arra, nehogy a sorokat vágjuk ki. Ezért a gyapotmag közé egy koránkelő növény magját keverjük, pl. árpát, mely korán kikel cs mutatja a fort. Ezáltal elérjük azt. hogy a gyapot ke­lése előtt megkezdhetjük a talaj szel­lőztetését, kultiválását — adta meg a választ Gorinov elvtárs. Hasznos tanácsokat kaptak nemcsak a mágocsiak. hanem egész megyénk. Most rajtunk a sor Azonnal lássunk neki a megvalósításnak. Egy percet sem szabad késlekednünk. Az őszi mmlíáknál már alkalmazhatjuk eze­ket a jó módszereket. Szervezzük meg jobban a munkát, szilárdítsuk meg a munkafegyelmet, biztosítsuk a jövő évi bő termést, hogy a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lássák azt. hogy a termelőszövetkezeti út az igazi, a felemelkedés útja. Ha ezt el­érjük. eredményeink maguktól agitál­nak és Baranya megye egyéni paraszt­jai ezrével, tízezrével fognak a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépni Lcleiil^zeU kislakok Most, az őszi munkák idején is el­lenséges aknamunkát igyekeznek ki­fejteni a kiiIákok. Munkájuk szabotál lúsávnl akarják az államot megkárosí­tom, épülő országunk fejlődését gátol­ni. Ezek közé tartozik Bollári Kálmán drávacsehi kulák is, aki a múltban cselédet tortuti. Két hold ősziárpáját nem vetette cl, Kovács András 32 hol­das kulák bárom hold ősziárpát nem veteti el. Kovács Lajos úzdfalusi volt kocsniárbs egy és fél hold ósziárp» vetését nem teljesítette. Csányi Livin szeremlei kulák, ;!ki állandóan alkalmazottal tartott, enge­dély nélkül 47 kiló búzái háta köz­ségbe akart szállítani, s az: ott érté­kesíteni, A fen! neveteH kulükok az őszi ve­tés szabolúlásáért és fekelezési kísér hitükért felelni fognak a dolgozó nép bírósága előtt

Next

/
Thumbnails
Contents