Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-09 / 235. szám
DUNÁNTÚLI LÓ VlLÁh PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN? MBIb elvtára nyilatkozatának vllágvisszhangja (2. o.t — A Pécsi Bőrgyár párlalopszervezetei n vezetőségválaszló taggyűlésre készülnek (3. o.} — A nagyuyürádl dolgozó parasztok teljesítik a begyűjtési tervet, — szabadpiacra akarják vinni terményüket (3. o.j Eredményei, tapasztalatcsere-értekezletet tartottak u csobokapusztai állami . gazdaságban a mezőgazdaság újítói (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI PA' RTBI Z OTT 1ÁCÁNAK LAPJA VJIJ. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ARA ÖO FILLÉR KEDD, 1951 OKTOBER '•> ÚJ ERŐ A BÉKEHARCBAN Az egész világon vcgigszáguldott a hír: Sztálin elvtárs nyilatkozatni adott a Pravda munkatársának az atomfegyverről. Milliók olvasták a hírt a világsajtó hasábjain, hallgatták a rádió adásában. A világ békeszerető emberei hálatelt szívvel gondolnak, ha lehet még jobban Moszkvára, a Szovjet- utjióra. a világbéke legfőbb őrére, Sztálin elvtársra. Moszkvából elhangzott ismét a béke szava, egy. ben a figyelmeztetés a háborúra uszító imperialistákhoz. 1 ruman évek óta fenyegeti a világot az atombombával, háborús hisztériában tartja Amerika népét és azt akarja bizonygatni, hogy az imperialistáknál van «z erő mé.g akkor is, ha a világ dolgozói békét akarnak, a békéért harcolnak. Azzal fenyegette Trtiman és többi társa a világ békeszerető emberiségét: az amerikai imperialisták birtokában van az atomfegyver és ez jelenti erejüket. Az- amerikai imperialisták régen megvalósították volna háborús terveiket, ha ettől nem rettentette volna vissza * Szovjetunió hatalmas ereje, a Szovjetynió szövetségeseinek ereje. Megtagadtak az amerikai imperialisták minden olyan javaslatot, •melyik lehetővé tette volna, hogy az atomfegyvert nemzetközi ellenőrzés alá vonják. Ehelyett egy újabb borzalmas háború tervét szövik, atombombával akarják pusztítani a világ emberiségét, a békés épitőmunka eredményét. „Az ogr^sszorok természetesen ott akarják — mondja Sztálin elv- társ nyilatkozatában —, hogy a Szovjetunió fegyvertelen legyen, ha az aarcsszorok támadást indi. Innak ellene. Szovjetunió azonban nem ért ezzel egyet és úgy véti, hogy az agresszort teljes fogy, eérzetben kell fogadni " Sztálin elvtárs nyilatkozatától kijózanodhat mindenki, aki meg- ittasodott az amerikai imperialista vezetők atorapolitikájától, elgondolkodhat azon, hogy a szovjet nép fegyvert tud szegezni az imperialista fegyverekkel szemben. De elmélkedhetnek a második világháború tanulságain is. Ki az, aki nem emlékszik Hitlerre, vagy a hírhedt propagandaminiszterére, Göb- belsre? Á népeknek e két hóhéra tele szájjal üvöltötte a német «csodafegyvereket“ és a háború utolsó időszakában is azzal ámították a szerencsétlen német népet, hogy bevetik a „csodafegyveTr és győzelmes lesz „ügyük". A második világháború bebizonyította. Hogy a Szovjetunió nagyobbat tud ütni fegyverével, mint a támadó, hogy véglpg ki tudja ütni az imperialista támadó kezéből a fegyvert. A második világháború tapasztalatain megtanulhatták a világ agresz- •zorai, hogy milyen sors vár arra, •ki a Szovjetunió, aki a világ békeszerető emberisége ellen mer támadást indítani. A berlini Reichstag falára írt őrökemlékű szavak, •mit a szovjet hősök szuronyukkal véstek a falra, intő példa volt a támadó felé. Ha ebből nem tanultak, most Sztálin elvtárs nyilatkozata megtaníthatja őket: ha támadni mernek, ugyanaz lesz a •őrsük, mint Hitleré, Göbbelsé és • többi „csodafegyvereket" ígérgetőké. Az újabb szovjet atombomba- kísérletek — mint ez a nyugati S jtó híradásaiból kiderült — ría- Jmat okoztak a vezető amerikai ( eemélyiségeknél. Azonban mint ztálin elvtárs nyilatkozata mond. ja: „Ha az USA nem szándékozik megtámadni a Szovjetuniót, akkor az amerikai személyiségek riadalmát indokolatlannak és képmutatónak kell tekinteni, mert a Szovjet, unió nem gondol arra, hogy valaha is megtámadja az USA-t vagy bármely más országot.“ Ebből pedig világosan kiderül, hogy a Szovjetunió kezében a fegyverek, beleértve az atomfegyvert is, nem háborús célokat szolgálnak, hanem a háború elhárítását. A Szovjetunió nem akar senkit megtámadni, de a támadástól akarja elvenni az agresszor kedvét.. Erről beszél Varga Jánosné, a Bajcsy.Zsilinszky-úti Takarító Vállalat dolgozója, a Budapesti Nagyáruház előtt is, amikor olvassa az újságot: „Hát szóval arról van szó. hogy megmutatjuk az acsar- kodó imperialistáknak, nekünk is van atombombánk. Ha ők fegyverkeznek, mi sem várjuk őket üres kézzel. S ha a szép sfó nem, talán majd ez gondolkodásra inti ök*t, hogy merjenek-e támadni.“ Ez csak egy ember nyilatkozata a sokmii. lió közül, de hasonlóan nyilatkoznak a külföldi újságok is. A pekingi Zsenminzsibao című újság így ír: „A nyilatkozat lel- kesítő kiállás a világ békéje meL lett. Újabb súlyos csapást mér az amerikai atommiUtaristák gátlástalan támadóterveire.“ A Berlinben megjelenő Neues Deutschland című láp „Sztálin utat mutat“ című cikkében ezt írja: .-Az USA atombomba-monopóliuma többé nem létezik. A háborús gyújtogatok számára ez azt jelenti, hogy célszerű lenne elgondolkodni és hozzájárulni az atomfegyver eltiltásához. A viHágbékére szomjuhazó népek számára azt jelenti, hogy a Szovjetunió velünk együtt ma sokkal hatalmasabb, mint valaha." New. Yorkban az United Press hírügynökség ilyen jelentést adott ki: „Ioszif Sztálin szovjet miniszter, elnök kijelentette: Valójában nem régiben kipróbálták nálunk az atombomba egyik fajtáját.“ Ezt az United Press ügynökség mondja, de az imperialista államok lakosságának legszélesebb rétegei js lelkesedéssel veszik tudomásul a Szovjetunió állásfoglalását az atomfegyver nemzetközi ellenőrzésében. A stockholmi határozat több mint 500 millió aláírója Sztálin elvtárs nyilatkozatával újabb hatalmas segítséget, fegyvert kapott az emberiség százezreinek, millióinak életére törő amerikai atom- imperialisták elleni harcában. Sztálin elvtárs nyilatkozata megerősíti megyénk dolgozóinak héke. harcát is, tudva azt, hogy az atomlovagok egyik hiénája, a fasiszta Tito itt ólálkodik megyénk határán, ugrásra készen. Éppen most a békekölcsönjegyzés nagy csatájában szavaz megyénk népe is ismét a béke mellett. Ezrek és ezrek adják forintjukat tervünk nagy alkotására, a békére és így írnak erról: „Szabó István kertésznek 720 forint a fizetése, Németh László brigádvezetőnek is szintén annyi, mégis mind a ketten ezerforintos jegyzést írtak alá. Hasonlóan je. gyeztek az állami gazdaság többi dolgozói is, mert megértették, hogy az államunknak kölcsönadott forint jóikkal is harcolnak a békéért.“ Ezt írja Zámbó István Szentegátról. A világ dolgozóinak, ezen belül megyénk dolgozóinak Sztálin elvtárs nyilatkozata új erőt ad a békeharcra. A szovjet parasztküldöttek tanácsaikkal segítették a máqocsi „Rákosi Mátyás1* termelőszövetkezetet Szombatom délelőtt Mágocs felé száguldott szovjet elvtársainkka! az autó. Vidám beszélgetéssel és énekszóvá', töltötték az utazás idejét. Ter- melöcsoportok, állami gazdaságok földjei melilett bizony még nagyon sok „nadrágszíjparceMát“ láthattak, melyek úgy festették, mintha valaki egy ^riásmeszelővel végigcsikozía volna földjeinket. A nagy Szovjetunió földje már égés, más képet mutat Amint Sulga elvtárs meg is jegyezte: — Nálunk repülőgépről nézve olyan a tőid, mint egy térkép. Igen, mint egy térkép. Szabályos, rendezett, erdővédősávofckal körül, véve, A szovjet ember birtokába vett„ a földet, és szolgálatába állította a természetet Erre tanítanak bennünket is küldött eHvtáreaink, A jövő távlatát tárják elénk, melynek hallatára az egyénileg gazdálkodó paraszt is tovább tekint szűk parcellájából éa gondolkozni kezd: Csak többe« árnénik el közösen. A falu szélén gyönyörű díszkapu üdvözölte vendégeinket. Molnár Gí- zeClá magyarruhás DISZ-fiatal, Bakó Pálné és Sziverj Mátyás termelószö- vetkesieti tagok az egész község ne. vében kenyeret és sót hoztak a díszkapuhoz. Felszálltak az autóra és átadták a szeretet, a megbonthatatlan őrök barátság szimbólumát. Ölelésre tárultak a karok, csókkal üdvözölték egymást két baráti nép képviselői, kifejezésre juttatva a szovjet és magyar nép testvéri szeretetét. Ez a szeretet még inkább kifejezésre jutott, amikor az egész község lakossága fogadta a küldöttséget. A lelkes taps, a meleg barátj tekintetek, mind.mind azt mondták: — köszönjük nektek, hogy eljöttetek segíteni. Segíteni jöttek szovjet barátaink. A rövid ünnepély után azonnal meg is kezdték a- munkát. Sulga elvtárs, a küldöttség vezetője megkérte Sziveri Kálmán tsz elnök elvtársat, hogy ismertesse a termelőszövetkezet állományát és röviden mondja el a szövetkezet é'etét. Már a beszámoló alatt értékes segítséget nyújtottak szovjet elvtársaink. Mikor a szarvas marhaállományról volt szó, Sulga elvtárs megkérdezte: — Mennyi! lejnek egy tehéntől? Van-e a termelőszövetkezetnek terve arra vonatkozólag, hogy egy tehéntől évente mennyi tejet fog fejni? Erre' Dudás János elvtárs, a szövetkezet legjobb tehenésze válaszolt: — Szóban megkaptam a tervet, de írásba nem foglaltuk Ebben a tervben 2000 liter van előirányozva évente. Sziveri Kálmán elvtárs hozzáfűzte még: — A múlt szeptembertől az ideiig 2650 litert fejtünk egy tehéntől. Sulga elvtárs Kaszinyec Mária kárpátukrajnai fejőnő példáján keresztül mutatta meg, hogy mire kell törekednünk, aki évente átlagba., 4000 liter tejet fej egv tehéntől. Könnyű elérni ezt az eredményt, csak ügyelni kell a helyes takarmányozásra, Vaszüjienko elvtársnő, szőlőtermelést brigádvezető megkérdezte, hegy van-e a szövetkezetnek szőlője és gyümölcsöse? Erre azt a feleletet kapta, hogy a tagoknak egyénileg van sző őjük. gyümölcsöst pedig most akarnak létesíteni. Ebből hatalmas haszna lehel a termelőszövetkezetnek, mert a talajviszonyok kedvezőek a gyümölcs- és szőlőtermelésre. Megkérdezte még. hogy a munkacsapatok versenyeznek.o egymással? Azt a választ kapta, hogy a versenyszellem nincs kialaku'va Ezen pedig sürgősük javítani kell, mert a verseny ösztönzi a tagokat a többterme- lésre. A gépállomás adós még 300 hold szántással, amibe búzát akarnak vetni. Sulga elvtárs erre ígv válaszolt: — A vetési határidő, amint mond- látok, október tíz, ma október hato- dika van. Négy traktor dolgozik a termelőszövetkezetben. Air « mondtátok, hogy a négy gép naponta 35 holdat szánt fel. Ez azt jelenti, hogy majdnem tíz nap kell még a szántásra, de vetni is kell. Elkéstetek elv- társak, mert nem jól szerveztétek meg a munkát! Igyekezzetek, mert minden nap késés, kevesebb termést jelent. j Már ez a néhány kérdés is sokat segített, de kinn a mezön még több segítséget kapott a termelőszövetkezet. Egyszerű, mégis fontos kérdésekre kapott választ, mely előreviszi j egész megyénk, egész hazánk mező- gazdaságának fejlődését, j Gorinov Iván Miháj lovics elvtárs, a | sztavropoli körzet Komszomolec szov- hozának íőagTonómusa értékeaefebnél- értéfeeaebb tanácsokat adott a szántás helye« végzésére és a növénytermesztésre vonatkozólag. Pénteken éjszaka szántotta fel a traktor a jövő évi gyapot ágyát- Gorinov elvtárs megállapította, hogy a szántás mélysége megfelelő, de éles szeme azonnal észrevette, hogy nem alkalmazták as előhántoló ekefejet. Torma Péter szövetkezeti agronómus egyre bizonygatta, bogy előhántolóval í szántottak, de Gorinov elvtárs bebizo- I nyitotta neki, hogy nincs igaza. Fel- 1 emelte a lefordított földet, több helyen Is és azon nyoma sem volt az előhántolónak. Mindjárt azt is hozzáfűzte, hogy az agronómus nem eléggé ellenőrzi a traktoros munkáját, mert nincs | tisztában, milyen munkát végez. Pedig j neki ez is feladata. Szorosan együtt kell működni Gycnís Jenő gépáLlomási agnomómuss&l, mert csak így tudnak ! eredményes munkát végezni, j Nem nehéz az előhántoló fej. A gép i jóformán meg sem érzi. Alkalmazása , elősegíti a gyomnövények irtását, I mégis leszerelik traktorosaink, i — Eívt'ársak! Nálatok amúgy is ' gyomosak a földek. Ezzel sikeresen | irthatnátok e káros növényeket, amel- ] lett pedig többet termelhetnétek. Hát hogyan, ti magatoknak akartok rosz- szat? — mondta Gorinov elvtárs az agronómusoknak* de ez mindnyájunknak szólt. Fogadjuk meg a jó tanácsot! Az út másik oldalán dolgozott egy kévekötő-aratógép. A másodvetésű kölest aratta. Gorinov elvtárs ezt is megnézte. Mindjárt megállapítottá, hogy nagy a szemveszteség. Miért van ez? Mert magasról esik le a kéve. Mindjárt tanácsot is adott, hogy ezt elkerüljük. Egyszerű az egész: — Szereljenek a kidobószerkezet alá egy asztalt, erre essenek a kévék. Amikor a gyiijlöasztalon négy öt kéve ösz- szegyült, akkor vagy' lelökjük őket, vagy úgy készítjük cl az asztalt, hogy az egy bizonyos súlynál elbillen és lecsúsznak róla a kévék. így nagyon sok szemet megmenthetnek. Egyébként a kölest már lé kellett volna aratni. Szűcs Ferenc brigádveze- tö elvtárs elmondta, hogy a szövetke- zet tagjai közül néhányan nem járnak rendszeresen dolgozni. Ezért nincs még learatva. Megkérdezte, a Szovjetunióban hogyan biztosítják, hogy mindenki dolgozik? — A brigád az alapja mindennek. A brigád munkacsoportokra oszlik. A brigád tagjai pontosan tudják, hogy egy évben mi lesz a munkájuk. Tervük van. Azt. is tudják, ha többet termelnek. többéi is kapnak, A brigád tag- faival csak a brigádvezető rendelkezhet. A csoport elnöke is csak'az ö tudtával és beleegyezésével vihet el valakit más munkára. Mindenkinek a terve napokra fel van bontva. Tudja mi a dolga cs azt is tudja, hogy felelősséggel tartozik a rábízott lóidért. Saját érdeke, hogy jól dolgozzon, — adta meg a magyarázatot Gorinov elv- társ, majd körülnézett a tájon, amely már őszi ruhát öltött, végignézte a me- ícán akadt szeme: zőt. Töretlen kukoricán ak meg Másodvelésü kukorica. Már érő- félben van — magyarázták az agronó- I musók. ! •— Elvtársak'. Ti nagyon szerencsések vagytok. Évente két termént takaríthattok he. Ezt mindenütt megcsinálhatnátok. Mennyivel többet tudnátok termelni. Földjeitek is alkalmasak rá. Nektek sokkal kedvezőbb n helyzetetek ebből a szempontból, mint a Szovjetunió némelyik köztársaságának, ahol aratás után hamarosan leesik a hó. — Látjátok, nálatok lehet jól élni- • Rajtatok múlik, szervezzétek meg jobban a munkát, szilárdítsátok meg a munkafegyelmet. Meglesz az eredmény is. Mágocs és az ország nagyon sok termelőszövetkezete hamarosan milliomos szövetkezet lehet. — Igv beszélt Gorinov elviére a mi jövőnkről, termelőszövetkezeteink jövőjéről. Boldogan, lelkesen mondta a szavakat, szemeivel a távolba nézett. Mosolygott, mintha maga előtt látná mér dúsan termő földjeinket, megjavított munkánk yümölcsét. Még csak annyit fűzött ozzá: — A föld olyan, mint egy tehén. Ha többel adok neki, többet ad. Ne sajnáljátok a földtől, ami megjár neki. Innen a szántást ment megnézni, a jövő évi búza ágyát. Már távolról megállapította, hogy minőségileg megfelel, de itt is hiba csúszott be. Mégpedig az, hogy nem boromáiták meg a földet. — Ügy szántsatok elvlársak, hogy az eke után akasszátok oda a boronát is. Ezzel a földnek használtok, megtn- karittok egy csomó logatmunkát és a gépet is jobban kihasználjátok. Majd rövid beszélgetés után hazafi- lé indult a látogató csoport.. Az agro- nómusok még megkérdezték Gorinov elvtársat: — Hogyan tudtuk volna megakadó lyozni, hogy az első vetésű gyapotunk ne rothadjon ki? — A gyapotot mielőtt elvetjük, megvizsgáljuk a mag csíraképességét. Utána vetjük csak el, de nem akármilyen, hanem 12 14 fokos talajba. Ez a hőmérséklet szükséges a gyapot csírázásához. Csapadékos esztendőben, mint amilyen nálatok volt az idén, de máskor is, gyakran kell kultiválni a sor- közekét. így a talaj szellőzik és nem rothad ki a gyapot. Vetés után U kul- tiválunk. Természetes vigyázni kelt arra, nehogy a sorokat vágjuk ki. Ezért a gyapotmag közé egy koránkelő növény magját keverjük, pl. árpát, mely korán kikel cs mutatja a fort. Ezáltal elérjük azt. hogy a gyapot kelése előtt megkezdhetjük a talaj szellőztetését, kultiválását — adta meg a választ Gorinov elvtárs. Hasznos tanácsokat kaptak nemcsak a mágocsiak. hanem egész megyénk. Most rajtunk a sor Azonnal lássunk neki a megvalósításnak. Egy percet sem szabad késlekednünk. Az őszi mmlíáknál már alkalmazhatjuk ezeket a jó módszereket. Szervezzük meg jobban a munkát, szilárdítsuk meg a munkafegyelmet, biztosítsuk a jövő évi bő termést, hogy a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok lássák azt. hogy a termelőszövetkezeti út az igazi, a felemelkedés útja. Ha ezt elérjük. eredményeink maguktól agitálnak és Baranya megye egyéni parasztjai ezrével, tízezrével fognak a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni Lcleiil^zeU kislakok Most, az őszi munkák idején is ellenséges aknamunkát igyekeznek kifejteni a kiiIákok. Munkájuk szabotál lúsávnl akarják az államot megkárosítom, épülő országunk fejlődését gátolni. Ezek közé tartozik Bollári Kálmán drávacsehi kulák is, aki a múltban cselédet tortuti. Két hold ősziárpáját nem vetette cl, Kovács András 32 holdas kulák bárom hold ősziárpát nem veteti el. Kovács Lajos úzdfalusi volt kocsniárbs egy és fél hold ósziárp» vetését nem teljesítette. Csányi Livin szeremlei kulák, ;!ki állandóan alkalmazottal tartott, engedély nélkül 47 kiló búzái háta községbe akart szállítani, s az: ott értékesíteni, A fen! neveteH kulükok az őszi vetés szabolúlásáért és fekelezési kísér hitükért felelni fognak a dolgozó nép bírósága előtt
