Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

1951 OKTÓBER 28 NAPLÓ Megyénk bányászai értekezleten vitatták meg Mákost elvtárs és a tatabányai bányászértekezlet útmutatását A tatabányai bánydsztanácskozás és Rákosi elvtárs útmutatásai alap- fin, megyénk élenjáró bányászai, műszaki vezetői pénteken délután ta­nácskozást tartottak. Megtárgyalták azokat a jeladatokat, amelyek ezévi Széntermelés! tervünk megvalósításában előttünk állnak. Szikra Sándor elvtárs beszámolójából közöljük az alábbi részletet: A hányássok egyik fő feladata: a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő kihasználása — Mi az oka, hogy Nagymányo- kon hétszert© kevesebb az igazolatlan mulasztó, mint Komlón? — Kérj Ven­cel elvlárs, a nagymányokí vál-'alat vezetője, jó példát mutatóit az igaz­ságos. de szigorú fegyelemben. En­nek következtében kevesebb ott a fegyelmezetlen munkás. A tatabányád konferencia résztve­vőinek többsége a m-unkaflegyelem hiányára, az iga®olat£an kimaradá­sokra mutatott rá, mint a szénterme­lésben mutatkozó lemaradás legfon­tosabb okára Rákosi elvtárs meg­mutatta nekünk, hogy eddig a mun- kafegye'em kérdését nem kezeltük élég komolyan és nem abba^ a' for­mában nyúltunk hozzá, ahogy az a tatabányai konferencián és ezzel egy- időben megyénk számos aknájában is megnyilvánult Nem a fegyelmezett, jól dolgozó, példamutató bányászok szemszögéből néztük ezt a kérdést. A iegyelmezelt vájárok jórésze elkese­redéssel és íe'háborodással beszélt a fegyetmetlenekröl. Miattuk nem tudták teljesíteni tervüket, Rákosi eltvársnak tett ígéretüket, miattuk kényeiének ismételten pótműszakot csinálni, miattuk kénytelenek szak­képzett vájárok olyan munkát elvé­gezni, amelyhez kevesebb szakkép­zettség is meglele'ő és miattuk ke­resnek kevesebbet. Még fokozta a fel­háborodásukat a7 a tudat, hogy itt a fasiszta háborús provokátor Tito- banda szomszédságában kétszeresen súlyosak a hibák. Mi, párt-, szakszervezeti és DISZ- vezetők is lebecsültük a bányászok­ban élő elkeseredést és most megle­petéssel tapasztaltuk, hogy a tatabá­nyai XII-es akna dolgozóinak fellé­péséről hallva több aknánk dolgozói, Iparunk a féléméit tea-vét a harma­dik negyedévben 99.4 százalékra tel­jesítette. Bányászatunk mindössze 90.2 százalékra és ezen belül megyénk bányászata is csak 98 százalékra. Igv megyénk bányászai 1.638 vagon szén­nel térmérték kevesebbet az előirány- Batmá! és ha még a 2.507 vagon fel­ajánlást is hozzászámítjuk, úgy ez a szám 4.145 vagonra emelkedik. An­nak ellenére, hogy a tervteljesítésben lemaradás van, országos viszonylat­ban bányászatunk 16.2 százalékkal, megyei viszonylatban 16.7 százalékkal ttdott több szenet, mint tavaly. De gyorsar, fejlődő iparunk szükséglete énnél sokkal többet követéi. Mindent meg kell tennünk azért, hogy s,zén- térmelésünk — amely fűti a szocia­lista építésünket —, behozza ezt a komoly lemaradást. A tatabányai tanácskozás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy mindannyian megállapították: tervünk, amit előirányoztunk', reális és telje, sithető és csakis a bányászat dolgo­zóitól függ, a mi jó munkánkon mú­lik, hogy utolsó száza'ékig teljesítsük, eöt megyénkben feltétlen túl is telje­sítsük. A feladatunk fontosságát mu­tatja, hogy gyáraink, mint Pét és Fűzfő csak egykét napos széntarta- tékka.1 rendelkeznek, p, tál küszöbén állunk, & MÁV tartaléka is az egy- harmadára esett és emellett még a kórházak, iskolák, napköziiotthonok •incsenek kellően ellátva szénnel. Sürgető azonnali föladat tehát: telje- sí leni a tervet, sőt a- MESZHART-tól ás Nagymányoktól az országos ta­nácskozás föltétien azt várja, hogy tál is teljesítse előirányzatát. Ehhez a feltételek biztosítva van­nak. A bányáink dolgozóinaik, müsza ki értelmiségének kormányunk ko. moly áldozatokkal segít ebben a mun­kában. Ebben az évben 646 milliós beruházással új aknák létesítésével, mint Komlón. Bányáink gépesítésére ebben az évben annyit költöttünk, mint a mu’t rendszerben adtak 10 év alatt. De hatalmas — könnyei? mozgósítható tartalék áll a rendelke­zésünkre á gépi berendezéseken kí­vül Is. Megyénk bányászai még nem használják teljesen ki a 48Ó perc munkaidőt, sőt sokan ebből csak öt és fél—hat órát. dolgoznak ki. Ez a legfőbb oka annak, hogy a darabbér­ben dolgozók ötven százaléka nem teljesíti a normát. Ez országosan 480 ezer tonna szén kiesését jelenti. A szeptember 15-i megyei tanácsko. záson megyénk bányászai megfogad­ták, hogy a melegcsákényváltást ál­talánossá teszik, — de még nem ki­elégítő az eredmény — különösen Komlón. Most a leggyorsabban hozzá kell fogmi a melegcsákányváltás be­vezetéséhez. A műszaki vezetők biz­tosítsák ehhez a műszaki feltételeket, a párt, DISZ és szakszerveast pedig alapos politikai felvilágosító munká­val ismertesse meg a dolgozókkal, hogy ■ ezzel a saját maga javát, a bé­ketábor erősítését szolgálja. Hasonlóan sú'yos hiányosságok van_ nak az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatosan is. Tavaly novemberben országosan 16 százalék volt az iga­zolatlan mulasztó, most októberben 2.3 százalék. Megyénkben sajnos még enné! is rosszabb a helyzet. Búr a MESZHART 3.85 százalékról 3.45 százalékra csökkentette a műszak' mulasztók számát, ez az eredmény az társ, Kossuth-díjas vájár is a tatabá­nyai felszólalásában. Ez vezette Ist- ván-akna öntudatos bányászait, ami­kor izzó hangú gyűlésükön követel­ték a javíthatatlan, rendbontó, fe­gyelmezetlen dolgozók azonnali el­távolítását. Az aknák dolgozói maguk követelik, hogy a javíthatatlanokat küldjék el, vegyék el tő'ük a lakást — amelyre méltatlanok lettek — és ne vegyék fel őket a megye egyetlen bányájába sem. Tegnap Komlón a legkiválóbb bá­nyászok lakásukba hívták össz„ a szomszéd bányászokat és azok - csa­ládját. Közösen nagy örömmel be­szélték meg Rákosj elvtárs beszédét, helyeselték és kövuitélték, hegy azok­ból a szép 2 szobás, fürdőszobás laká­sokból távolítsák el azokat, akik há­látlanul, fegye'mezetlenül járnak dol­gozni. Olyanokat, mint Kató Gáspár, Nagy Ferenc, akiknek a jó szó, az elvtársi figyelmeztetés nem használ, akik a bányamunka h/slyett a feketé- zéssel töltik az idejüket. Nekünk, elvtársik, kötelességünk, hogy a bá­nyászcég követelésének eleget te­gyünk. A fegyelmezetlenekkel, a rend. bontókkai és a leleplezett vagy még le nem leplezett nyílt ellenséggel szemben keményebben lépjünk fel és rendet teremtsünk végre ezen a téren is. Ez ma a szénbányászatunk egyik rákfenéje, amelyet bátran és szó'le­sen a bányásznyiíl'vánosság elé keK vinnünk. Itt azonban fel kell lépnünk elvtársak minden túlzás ellen, — amely épp olyan káros lehet, mini az engedékenység. Pécsbányán egy­szerre 35 mulasztót akartak eltávo­lítani. Végül 25-öt el is távolítottak. Rákosi elvtárs arra figyelmeztet ben­nünket: hogy mi a fegyelmi rendsza­bályoknál hasonlíthatatlanul fonto­sabbnak tartjuk, hogy a bányászok között — és hozzátehetem. egész dol­gozó népünkben — kifejlődjék és megerősödjék az öntudatnak, a legye- lemnek az a légköre, amelv a hanya­gokat, a lustákat, a lógósokat, ma — nem látva a vállalati vezetés ré- gától megbéiyegzi, amely nem e'néző széről a kemény fellépést, — maguk kezdtek hozzá a rendcsináláshoz. En­nek adott hangot Sudár Ferenc elv. és türelmes, nem passzív a munka­fegyelem megsértőivel és a7 ország- építés zavaróival szemben. Neveljük öntudatos szakemberekké az új munkásokat Itt kell foglalkozni az új munká­sok kérdésével is. Az új bányászok­kal való foglalkozás — amely nagy­részt az ifjakka! való foglalkozást je­lenti —. hatalmas jelentőségű. Me. gyénk bányáiba kilenc hónap ala.tt 7.330 új bányászt vettünk fel. De ugyanez idő alatt elment tö'ünk 6.761 bányász. A tényleges növekedés mindössze 569. Ha a kilenc hónap alatt állagban 112 műszakot dolgoz­tak volna Kimaradásuk esetén ezek a dolgozók, akkor 757 000 műszakkal többet termeltünk volna, ami kétmá­zsás fejátiaggai véve 52.990 vagon szénné' adott volna többet. Népgaz­daságunkat azzal, hogy az új mun­kások ilyen nagv számban mentek el, megyénkben naponta 473 vagon nal, vagyis 450.000 forinttal károsí­tottuk msg. A bányaigazgatóink si­ránkoznak, hogy nincs elég munkás ugyanakkor nem becsülik meg, nem támogatják, nem nevelik megfelelő­en az új munkásokat, akiket a népi demokráciánk a rendelkezésünkre bo csájt. Az ismeretlen viszonyok, a szokat­lan munkakörülmények meofé'cmlí- tik, elcsüggesztik az új munkásokat. És ha a tetejébe azt taoasztalja, hogy az elhelyezés, vagy ellátás nem meg. felelő, hogv kultúrigényeiket .nem tudják kielégíteni, nem foglalkozik velük senki, nincs szórakozási lehe országosnak még mindig a másfél- tősége, akkor az új munkások jojen­v/-viA ír.Ä’ av. a^ 7 _____«:nitha/rvin a hánvát plnhh­szere se. Komló különösen lerontja fe­gyelmezetlenségével nemcsak me­gyénk, de az országos helyzetet is, mert 3 száza'ékról 5.2 százalékra emelkedett az igazolatlanul mulasztók száma. Nagymúnyok áll a legjobban megyénkben, de még náluk is 0.31 százalékról 0.72 százalékra emelke. dett az igazolat'anul mulasztók szá ma. Hatalmas kárt jelent ez népgaz­daságunk számára. Ez évben az or­szágnak az igazolatlan mulasztások­ból 220.000 tonna, megyénknek pe­dig 43.870 tonna szén kára szárma­zott. Ezek a hiányosságok abból ered­nek, hogy a liberalizmus — ami jel­lemzi vállalati, pást-, DISZ- és szak- szervezeti vezetőinket __ bomlasztja a fegyelmet. Az igazolatlanul mu­lasztók jórészét bányáink vezetői utó. *g igazolták és így akarják ősök keríteni az igazolatlanul mulasztók magas százalékát. Nem csoda ezután, hogy emelkedik ez a szám, mint Komlón is a harmadik negyedévben. ős része otthagyja a bányát elöbb- utóbb. Nagyrészt i!yen a bánásmód még ma is komlón. A vasasi legény­otthon lakói új munkások. Pauaszkod nak, hogv fele élelmüket ellopják, hol pedig napokon keresztül nem kapnak cm ni. zsírjegyüket leadják, mégis zsírta'anul kapnak enni. Szappanje­gyüket leadják és nincs, aki mosna rajuk és ahelyett, hogy alaposan ki­vizsgálnák a panaszaikat, ha valaki emiatt szót mert emelni, fél, hogy lázi tónak tekintik és eltávolítják. Egyes szakszervezeti funkcionáriu­sok pedig ahelyett, hogy az új dol­gozók ügyével foglalkoznának. — mint Michelutli, Balogh, Árvái, Bö- röcz —, műszakra mennek, hogv így kétszeres fizetést kapjanak, meglopva magukat a dolgozókat és visszaélve azoknak a dolgozóknak a bizalmával, akik megválasztották őket ebbe a megtisztelő funkcióba. Az új munkások betanításánál nincs mindenhol rend Komén h leoifjnhb Papp János, aki az úi munkások be­tanításánál volt megbízva, vezénvel. geleit a dolgozóknak, durván kiabált velük, akik emiatt féltek tőle. Hlo- gyik József tettlegesen bántalmazta csillését. Nem csoda, ha a mellé be­osztott Bozsik Borbála leszámolt. — Olyan kiváló dolgozókra keld bízni az új dolgozók tanítását és nevelését, mint Sudár Ferenc Kossuth-díjas vá­jár Széchenyi-aiknán, vagy Szakács Mihály elvtárs Komlón a hetes csa­paton, akiket megszeretnek az új munkások, akik figyelembe veszik a bányában való járadfanságot, tanítják és nevelik őket, átadják nekik tudá­sukat. Szakács elvtárs csapatából nem mennek el az új dolgozók, de a csapat másik harmadából, ahol Vo- kó Imre a csapatvezető, valósággal elszöknek. Minden hibáért — amelyek ilyen súlyos hibát okoznak a széntermelé­sünknek — a bányaigazgatók mellett mi párt-, szakszervezeti és ifjúsági vezetők vagyunk a felelősek. Foko­zottan kell» tehát foglalkoznunk az új munkásokkal. Túlnyomó többségük, ha átsegítjük őket a kezdeti nehéz, ségefcen, ha bátorítjuk őket. ugyan­úgy megszeretik a bányász mestersé gisit, ugyanolyan jó bányászok lesz­nek, mint a régi gárda tagjai. Pártunk és Rákosi elvtárs újból a lelkünkre kötötte, hogy a munkaie­gyelem megjavítása, a széntermelés fokozása, a ló politikai nevelőmun­ka, és a bányászság anyagi, jólétének állandó javításáért folytatott munka együtt, a legdöntőbb. Pártunk és kor mányzatunk, most ismét újabb intéz­kedéssel, köztük a bányászok bérezé­sének rendezésével, a csapatvezetők, műszaki dolgozók, a szállítók bérezé­sének újabb emelésével tesz erről ta­núbizonyságot. Rajtunk, a helyi veze­tőkön, az öntudatos dolgozókon a sor, hogy helyesen éljünk e segítség­gel, hasznosítsuk Rákosi elvtárs bölcs tanításait a termelésünk emeléséért folyó harcban. Ebben a munkában döntő jelentősé­ge van a csapatvezető vájárok maga­tartásának. ök vezetik közvetlenül a széncsatát és nekik a feladatuk, hogy magukkal ragadják a csapat dolgo­zóit a tórvtoljesítésért folyó munká ban. Csapatvezető vájárjainknak iga. zi szocialista vezetővé keli válniok, akik a saját példájukkal, a termelés­ben végzett ió munkáinkká1 kell, hogy kivívják a tekintélyüket. Meg kell javítani as egyssemétyi vesetést I>e beszélnünk kell a vezetés hiá­ny,>ská.gairól is. A gyakorlatban még mindig megmutatkozik az irodai ve­zetés, a papirosvezetés, az egyszemé­lyi felelősség hiánya, a passzivitást a kezdeményezések hiánya. A vezetőink nagyrésze a minisztériumtól az ak­nákig elszakadtak a dolgozóktól Ke­veset mennek a bányába, akkor is csak vizitelni, egy-egy munkahelyeit. Azonnal változtatni kell ezen a mód­szeren. A műszaki vezetés úgy is­merje meg a bánya minden területét, mint. a tenyerét, mert csak ekkor tesz eredményes a munkája. Az egysze­mélyi vezetésnél már némi javulás mutatkozik, de nem ez jellemző ak­náink vezetőire. Komlón kiváló ter­vet dolgoztak ki erre vonatkozólag, de ezt. a tervet nem tartják be és en nek következtében az ottani állapo­tok — az akna fenntartásának hiány» — veszélyeztetik a termelést. Itt a felsőbb vezetés még elég gyakran át­nyúl az alsóbb káderek feje felett, a felelős vezető tudta nélkül intéz­kedik, ami tehetetlenné teszi az egy­személyi felelős vezetés fokozott be* tartását. Erről haladéktalanul szok­janak le felsőbb műszaki vezetőink. A felelős műszaki vezetést a har­madokra is ki kell terjeszteni. Min­den harmadnak külön felelős műszaki vezetője kell, hogy legyen, aki az ott folyó összes munkát irányítja, ellenőrzi, fellel érte. A nagy üzemeket mint a MESZHART és Komló, külön körzetekre kell felosztani, melyeknek élére felelős műszaki vezetőt, keil ál­lítani. Ezzel egyidejűleg ki kell épí­tenünk a felelős frontmester, csapat- vezetők rendszerét. A meglévő hiányosságuk kijavítása rajtunk múlik szaink magasabb termelési eredmé­nyekkel akarják bebizonyítani, hogy — i 7.-4 J / 1 ^ 7 sí I, é, / J Komoly hiányosságok vannak még megyénk bányáinál a munkaverseny területén. Még mindig kampánysze­rű a munkaverseny, ami szeptember 2 után teljesen visszaesett, csak most kapott újra lángra, amikor eze- és ezer bányász fogadta meg Rákosi elvtársnak, hogy östlichen, vagy Köb­méterben túlteljesítik előirányzatu­kat. Komoly hiba van azonban ezen a területen. Csak két aknánk, a Fe­renc- és András-akna dolgozói telje­sítik ezt a vállalást maradéktaU'iul. A komlói bányászok még mindössze 67.5 százaléknál tartanak. Aknáinkon nem biztosították a dolgozók teljesít­ményének naponkénti bérelszámolá­sát, nyilvántartását és így sem a párt. sem a szakszervezeti vezetők nem tudták ellenőrizni a vállalások telje­sítését. Súlyos hiba ez. A november 7 tiszteletére folyó versenyben, a vállalások teljesítésére való mozgósításnál pártszervezeteink vállalatai és DISZ-vezetőink nem tá maszkodták kellően az ifjúságra, el­hanyagolták a fiatalokkal való fog­lalkozást. Pedig a DISZ-fiatalok nem egy­eseiben bizonyították ntár be. nogy bátran tehet rájuk támaszkodni, mert a legnehezebb feladatok megvalósítá­sára is alkalmasak. Ezek a hibák akadályozzák a terv- teljesítést. A kijavítása csak rajtunk múlik és tervteljesftésiink ne-m a geo­lógiai nehézségektől függ. hanem a munkafegyelem megszilárdításától, a. vezetés megjavításától, a termelés szervezettebbé tételétől. A mi bányá­iig a, ' tervünket teljesíteni lehet, sőt túl is lehet teljesíteni. A Rákosi elv- társnak tett vállalások teljesítéséért megindult lelkes munka, a hibák azonnali kijavítása lesz a biztosítéka annak, hogy megyénk bányái teljesi. tik ezévi termelési tervüket. A tanácskozás résztvevői, hasonló­an a tatabányai tanácskozáshoz, meg­állapították, hogy a terv reális, telje, sithető. Kéri elvtárs, a nagymáuyoki szénbányák vállalatvezetője is ezt mondta a. hozzászólásában: „Képesek vagyunk a tervet minden téren tel. jesítenid A tervteljesítéssel mégis csak 89.9 százalékon állnak. Kéri elvtárs ezt részben annak tulajdonít­ja, hogy a dolgozók a műszaki fel­tételek hiányában nem tudják telje­síteni vállalásaikat, hogy nem hasz­nálják ki a 480 perces munkaidőt, mert legtöbb esetben csak öt-hat órát dolgoznak. De akadályozza még a tervteljesítés munkáját az igazolat­lan müszakmulasztások emelkedése is. Sokkal nagyobb hibák vannak őzen a területen Komlón. Erről szá­moltak be a komlói elvtársak. Maga az aknai pártbizottság sem foglalko­zott az új dolgozókkal, sőt még az alapszervezetek munkájával sem Súlyos hibák vannak még Komlón, amelyeket haladéktalanul ki kell ja­vítani. Ezek a hibák főleg a gép­hibákban. a sűrített levegő hiányában, az üresellátásban és nem utolsó sor­ban az üzemek közötti együttműkö­désben nyilvánulnak meg. Vidákovics Károly vájár: Vonták he a fiaikai munkásokat is a tervcséshe Vidákovics Károly András-aknai vá­jár is felszólalt ezen a tanácskozáson. Elmondotta, hogy kevés alkalma volt még hasonló bányászértekczletokcn rész! ven ni. " A mi vezetőink — kezdi hozzá­szólását — siránkoznak. Nem ve­szik észre, hogy ha a dolgozókat bevonnák a tervezés munkájába, megkérdeznének bennünket, hogy ml a véleményünk, mindjárt job­ban menne a termelés. Legalább havonta egyszer, amikor a telepítést elkészítik, vagy ha egy új munkahelyet, fejtést kezdenek meg, kérdezzenek meg bennünket akik azon a helyen fogunk majd dolgozni, hogy mi mennyit tudnánk ott termelni. Ne csak irodában csinálják ezt, ne állít­sanak bennünket kész tények elé. Szá­mos példa bizonyítja, hogy igaza van. A ciklusos munka bevezetésével a mű­szaki vezetőink elkészítették a tervet, hogy mennyivel leiepflik a fejlést. Igv sokszor előfordul, hogy túlzsúfolt a fej'és. Ha bennünket megkérdeznének 2—3 enther is felszabadulna ilyenkor, amit észszerű eloszlással a másik munkahelyen lehelne használni. En a Hartmann János ciklusos fejtésben dolgozom. Ennek a fejtésnek a telepü­lése nagyon zavaros. Miért terveznek műszaki vezetőink ilyen helyre ciklust, amikor előre tudják, hogy a felépü­lések következtében az úgy is fel­borul. ' A ciklus a fejtésünkben megszűnt. Mivel zavaros a telep, legutóbb hat fővel telepítetlek bennünket. Ml készítettük be a fát és mégis kilenc csillés fejenkénti átlagot ériünk el. Miért nem tudtuk ezt elérni a ciklus alatt? — Mert túl voltunk zsúfolva. Az új munkásokkal is másként kell foglalkoznunk és ha a bányában nem lehet a csilléshez heosziani őket, akkor telepítsék mellénk a fejtésbe kisegítőnek. Természetesen csak olyan fejtésbe, ami nem alacsony. Én ma­gam is vállalom és kérem, hogy mel­lém osszanak be egy új munkást, akit megtanítok a bányász szakmunkára, akiből jó szakmunkást nevelek. Az új munkásokkal sokan nem a meg­felelően bánnak. Pedig az új munkások megérdemlik, bogy szépen bániunk velük, mert ök a jövő szakmunkásai, akik nekünk segítenek majd az ötéves tervünk megvalósításában. Nem is olyan régen a mi bányánk­ban alacsony volt a mfiszakmulasztók' száma. Nem törődtünk vele és mint a ragályos betegség, egyre jobban el'er. jedl. így aztán előfordul szám'alan esetben, hogy a leszállás csak hatvan százalék volt. Erre felhívtam már a vezetőink figyelmét, de úgv látszik vagy féllek ettől a feladattól, vagv a könnyebbik módon, kézlegyintéssel intézték eü. Most eltávolítottunk 25 notórius bumlizót a sorainkból, de merem állítani, nem vesszük észr© ezeknek a hiányát. Követelem a többi becsületes bá- nyásztár.satm nevében is, hogy to. vábbra is ilyen keményen bán­junk a munkafegyelem megsértői­vel. Még egy hiányosságra rá akaróit mutatni. Ha a szakszervezeti veze­tőkkel akarok beszélni, akkor csak az irodába keil mennem, mert biztos ott vannak. Három hónapja már, hogy nem volt a fejlésiinkben közülük sen­ki. Ezért rossz a kapcsolata a szak­szervezeti vezetőknek a dolgozókkal. El vannak szakadva tőlünk. Ha eljön­nek hozzánk le a munkahelyre, ha ott beszéljük meg a feladatokat, akkor szoros lesz a kapcsolatuk a dolgozók, kai és a saját munkájukat is meg tudják javítani. Szeretném — fejezte be hozzászólását Vidákovics elvfárs — ha mindannyian megértenénk a mai ériekezleliink nagy jelentőségét és válaszolnánk erre nagyobb szénter­meléssel. Vidákovics elvlárs hozzászólásit lelkesen megtapsolták a bányászérte­kezlet résztvevői. Még számos hozzá­szólás hangzott el ezután, majd az értekezlclet Szikra elvlárs válaszadá­sával fejezték be. * A Megyei Pártbizottság ezen az ér­tekezleten egy ver.scnyzászlót alapított, amelyet tíz naponként fognak oda­ítélni n vállalását legjobban teljesítő aknának. Ez a zászló elnyerése egy. ben bizonyltja kemény elhatározását bányászainknak n békéért, a felemel­kedésért folyó harcukban.

Next

/
Thumbnails
Contents