Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

1951 OKTÓBER 28 NÄPtO *4 Dinapeniele építői Rákosi elvtárshoz írt leveliikbenhérik, hogy november 7-től városuk a Sztálin-város és a dunai vasmű a Sztálin-vasmű nevét viselhesse Dunapentele építőinek legjobbjai gyűltek egybe október 11-én a város ktátúrtermébeia, hogy arról a kíván­ságról beszéljenek, amelyet már a pártbizottsághoz intézett levelek sziá. zaibam, hetekkel ezelőtt megfogaí- mawliaik a dunai vasmű építői. Horváth Ferenc kétszeres sztaháno. vista brigádvezető, határtalan lelke­sedés közepette fejezte ki sokezer dollgozó óhaját, amikor elmondotta: Szívünk minden melegével kérjük, f\ogY az első magyar szocialista vá­rost Sztálin városnak és a dunai vas­müvet ■ Sztálin vasműnek nevezhessük cl,­Földes László, a duna.j vasmű párt_ bizottságának titkára a pártbizottság­hoz intézett soíkszáz levél közül olva. so-tt fel egyet. Treplán Ferencné a 26/1 munkahely dolgozója a többi között férje szavalt idézi levelében: ,.'Sztálin elvtársunknak és Rákosi eív- tórsunknak köszönhetjük mindazt, emitől szép az életünk. Ha rajtam állna :— november 7-én új városnév kerülne a magyar térképre: ,,Sztálin­ná ros“. A pártbizottsághoz érkezett sok- száz lévé: között vám az alábbi: Kedves Rákosi elvtárs! A Németh és Huber kubikosbrigád kéri. hogy november ,7-re, amikor az első vasat öntjük, városunk, melyet esőben, sár_ ban, az idő viszontagságaival dacolva építettünk — viselje rí béketábor nagy vezérének, íorrón szeretett Sztá­lin elv/ársunknak nevét. Németh László. Huber Lajos kubi­kos brigádvezetők, a brigád összes tagjai nevében.“ Id. Ludányi Ferenc így ír brigádja nevében: ,.En, öreg Ludányi Ferenc brigád­vezető, nem szoktam sokat írni. De most egy percre letettem a simítót, hogy hetünk szíve óhaját kifejezzem. Azt szeretnénk, hogy a város, ame­lyet építünk, november 7-én Sztálin- város legyen. A békekölcsönjegyzésr kör fiammal együtt kétezer forintot adtunk a hazának. Az építkezésnél mindén csöpp habarcsra úgy vigyá­zok, mint a szemem fényére, mert mindig azt érzem, hogy ez az új vá­ros az enyém is, A forrón szeretett Sztálin elvtárs­nak köszönhetjük, hogy felszabadul­tunk és hogy miénk mindaz, ami eb­ben az országban van. Most én ké­rem, hogy őróla nevezzék el ezt a várost. November 7-re a jelenlegi 161 százalékos átlagteljesítményünket 200 százalékra emeljük, mert ezt kívánja a becsületem, a brigád becsülete, ra­gyogó jövőnk. A Ludányi-brigád nevében id. Lu­dányi Ferenc brigádvezető.“ A hozzászólások Perutele dolgozói­nak minden rétegét képviselve, az úttörők, az ifjúmunkások, a szerelők és Ö-Pentele dolgozó parasztságának véleményét fejezték ki és lelkes sza­vakban kérték, hogy új városuk neve és a kezük munkája nyomán felépülő vasmű, Sztálin ellvtárs nevét visel­hesse. A gyűlés azonnal megválasztotta a szerkesztő bizottságot, amelynek fel­adatává tették, hogy megírja a Rákö­sd elvtárshoz szóló levelet. Kül­döttséget is választottak a dolgozók legjobbjaiból,, hogy a levelet átadja a magyaT nép szeretett vezérének. A nagygyűlést, követő napokban a szerkesztőbizottság a dolgozók Levelei alapján megírta a Rákosi elvtárshoz küldendő" levelet és azt minden mun­kahelyen, irodában és szálláson lel­kes hangulatú röpgyűléseke.n tárgyal­ták meg és írták alá a szocialista vá­ros építői, a levél szövege a követ­kező: Drá»n Rákosi Elvtársi „Mi, a Dunai Vasmű építői: kőműve­sek és ácsok, mérnökök és techniku­sok, vasbetonszerelők és vasmunká­sok, kubikusok és segédmunkások, nagy kéréssel fordulunk Rákosi elv- társhoz, Pártunk Központi Vezetőségé­hez, népköztársaságunk minisztertaná­csához. Legforróbb óhajunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján épülő nagy müvünket és városunkat, ötéves tervünk büszke­ségét, a világ minden dolgozójának ve­zéréről, a szocializmus megvalósítójá­ról, a magyar nép legőszintébb, leg­jobb barátjáról, a nagy Sztálinról ne­vezzük el. A vasmű minden egyes épí­tője, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy épülő békeművünk a „Sztá­lin vasmű“, új szocialista városunk a „Sztálin város“ nevet vehesse fel. Másfél éve építjük a mi óriásunkat. Kezünk nyomán új házak, új város, új gyárcsarnokok nőttek ki a földből Építő munkánkkal megteremtjük a magyar nehézipar leghatalmasabb erődjét, amely majd acélt ad új eszter­gapadjainkhoz, szövőgépeinkhez, trak­torainkhoz. s ha kell fegyverhez is, hogy építsük és védjük szocialista ha­zánkat. Egyre többen tudják közöttünk, hogy minden felrakott téglával erő­sítjük hazánkat, békés boldog jövőn­ket. Másfél esztendő alatt közülünk a munka sok hőse került ki, akik ki­váló teljesítményükkel, fáradhatatlan példamutató munkájukkal bebizonyí­tották, hogy nem voltak méltatlanok Rákosi elvtárs. a párt és népünk bi­zalmára. De azt is tudjuk, hogy az ál­talunk kért legnagyobb megtisztelte, tésre és dicsőségre még ezután k»*il igazán méltókká lennünk. A munka hősei és kitartó harcosai mellett még mindig akadnak igazolatlanul mulasz­tók, munkakerülők, anyaggal, idővel, szerszámmal, pazarlók De ígérjük, akik közülünk ma még gyengébben dolgoznak, holnap muiikahősökké fog­nak válni. A Sztálin vasműnél. Sztálin városban mindcuki úgy fog dolgozni, hogy eredményei méltók legyenek a nagy Sztálin nevéhez. Sztálin elvtárs dieső neve zászló lesz kezünkben. Magasra emeljük ezt a zászlót, a magasabb teljesítményért, a jobb minőségért, az anyaggal való la- karékosságérl, a munkánkat akadályo­zói ellenség és a maradiság ellen . vi vott harcunkban. Megfogadjuk váro­sunk megfervezójének. és első építőjé­nek, Rákosi elvtársnak, hogy győzelmi lobogó lesz kezünkben Sztálin elvtárs neves batáridő előtt felépítjük áréivá rosunkat! DUNAI VASMŰ ÉPÍTŐI. DUNAPENTELE DOLGOZÓI“ Sztrájkok Amerikában és Európában delegátusokat küldtek az egyiptomi konzulátusra. A nápolyi diákság szer­vezetei szintén < tüntettek az angol im­perialisták egyiptomi beavatkozása ellen. NEW YORKBAN ÉS BOSTONBAN tovább tart a kikötómunkások sztrájk­ja.1 a sztrájk kiterjed Philadelphiára és Baltimorera is. ALSÓ-KALIFORNIÁBAN egy épülő új úton foglalkoztatóit muWkások sztrájkba léplek. A sztráj- l'olókat katonák támadták meg és családostól együtt kiűzték őket laká­saikból majd házaikat felgyújtották. |\ sztrájkotokkal szemben alkalmazott kegyetlen megtorlás óriási íelháboro- dást keltett a vidék munkásai kö­zött. HAMBURGBAN 7..500.ra emelkedett a sztrájkol ók szá­nja. A kikötőmumkások már nemcsak béremelést .követeljek, hanem azt is, hogy vegyék vissza a nemrégiben elbocsátott ,21 szélű tó munkást. BRÉMÁBAN a kikötőmunkások sztrájkvezelőségé- nck öl tagját jogellenesen letartóztat­ták. Válaszul a brémai állami raktá­rak 1-100 dolgozója csatlakozott a sztrájkolókhoz. A rendőrség parancsot kapott min­den gyülekezés megakadályozására. A brémai kikötő sztrájkvezelösége táv­iratban hívta lel a belga és holland kikötők munkásait, hogy ne rakják ki azolcat a hajókat, amelyeket, a nyugatnémet kikötők munkásainak sztrájkja' alatt Antwerpenbe, Rotter­damba vagy Amsterdamba irányíta­nak. PARIS A {randa vizsgáztató tanárok öt hét. óta tartó sztrájkja csütörtökön végétért. A kormány kötelezettséget váileét a tanárok 'evek óta függőben lévő fizetésének rendezésére. RÓMA Ä pistaiai fémipari üzemnek, va­lamint a Fiat-müvek novoli telepé­nek munkásai a7 egyiptomi nép iránti szo'idaritásukat tiltakozó sztrájkban fejezték ki. Más toscanai üzemek- dol­gozói és a nápolyi dolgozók tiltako­zó gyűléseket tartottak és ezekről 1 lefektetett elveknek. RÓMA Gyöze’mesen ért véget a ciancianai kénbányásiziok 34 napos sztrájkja. A bányászok a sztrájk révén jelentős béremelést vívtak ki. h brit imperialisták bruiaiilása fokozza az egyiptomi nép elszántságát, hogy kivívja függetlenségét Ma reggeli jelentések szerint az egyiptomi munkások továbbra is meg­tagadják a munka felvételét és a Szuezi-csatorna övező éhei) az ango­lok fenyegetőzései ellenére tömegesen hagyják el munkahelyüket. Az egyip­tomi nép fiigge lenségi harcát a világ Valamennyi dolgozója lámpgátjá. A Cyprusi Dolgozók Haladó Pórijának politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a következőket írja: „Cyprus népe a nemzeti független­ségéért vívott harcában testvér­ként tekint a küzépkelcli népekre — köztük az egyiptomi népre — amelyek ugyanazokért az esz­mékért. a békéért, a demokráeiáér! és a függetlenségért küzdenek,“ A nyilatkozat egyben tiltakozik az el- llen, hogy az angolok Cyprusi támasz­pontul használják fel Egyiptomba irá­nyuló csapatszállílások számára. Az olasz dolgozók sztrájkokkal jtr- talják kifejezésre szolidaritásukul Egyiptom népével. A plsloiai fémipari üzemnek, va­lamint a Fial müvek novoli tele­pének munkásai tiltakozó sztráj­kokat tartottak, míg más tosca­nai üzemek dolgozói röpgyűlése- ken ítélték el. az angol imperia­listák beavatkozását Egyiptom belligyeibe. A nápolyi dolgozók iillakozó gyűlé­seket tartottak és ezekről delegátusokat küldtek az egyip­tomi konzulátusra, hogy tolmá­csolják az olasz nép szolidaritá­sát. A' nápolyi diákság szervezetei ugyan csak tiin'eltek az angol imperialisták »gvplonii beavatkozása ellen. AAz egyiptomi Khargiapress híriigv nókség összefoglaló jelentésében be­számol azokról a véres és-gyilkos esz­közökről, amelyeke! az angol" imperia­listák használnak fel, hogy visszaállít­sák tekintélyüket Egyiptomban. Okló h r 17-én angol páncélautók özönlöt­tek el Izníáilia Utcáit', és össze-visszo lövöldözték. Hé! személy életét vesz­tette és negyven megsebesült. Pori .Sóidban, ahol az iskolák növendékei békés tiin'elésl rendezlek, a katonák egy gyermeket meggyilkol ak és töb. bet megsebesítettek. Port Saidban és Izniailiában a brit katoiTák bejárják a város utcáit és átku'aiják . az au’ókat. Izmaiba város központjában még a polgári gépkocsikat is megállították és egy esetben az olásoktól 200 fontot elrabollak. Nem ké'séges azonban — mondja a Khargiapress hírügynökség jelentése —, hogy a gyermekgyilkosságok, rab­lások, elkobzások, minden egyéb ön­kényes cselekedet csak fokozni fogja az egyiptomi nép elszántságát, hogy most már végleg leszámoljon az ide­gen beavatkozással. ISjíSy hét Biarcii ss liaBsorits-uszítok elless i. A közel 500 milliós kínai nép nagy vezetője, Mao Ce Tung elvtárs, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület országos bizottságának III, ülés­szakán megnyitó beszédet mondott Beszámolt azokról a hatalmas sike­rekről, melyeket a kínai nép a Szov­jetunió állandó baráti támogatásával és a Kínai Kommunista Párt vezeté­sével egy év alatt e'ért. ,,A három nagy mozgalom, amely országunkban az elmúlt évben kifej­lődött: az amerikai agresszióval való szembeszállás és Korea megsegítése, a földreform, valamint a7 eVeníorta- dalmí elemek elnyomása — nagy győzelmet aratott“ — mondotta Mao Ce Tung elvtárs. Ezeket a nagy eredményeket to­vábbfejlesztve a földreformot 1952- ben befejzik és az amerikai agresszió­val való szembeszállást, valamint Ko_ reá megsegítését szilárdabb egység­ben, mint valaha, tovább folytatják mindaddig, „amíg az Egyesült Álla­mok kormánya nem hajlandó békésen rendezni a kérdést.“ A kínai nép országépítő munkája és a., agressizorok elleni hősi küzdel­me óriási jelentőségű hozzájárulás a béke védelméhez. Éppen ezért a vi­lág minden békeszerető népe — így a mi népünk is,:—, lelkesen köszönti a hatalmas győzelmekéit arató kínai népet. A Kínai Népköztársaságban egyre nagyobb ütemű, lüktető építőmunka folyik. A múlt évben kifejlődött há­rom nagy mozgalom kivívott ered­ményeképpen a Kínai Népköztársaság ma, eddig példa nélkül á ló egységbe forrva, néz az új győzelmek felé. Országos méretekben gyorsuló iram­ban növekszenek az ipari, mezőgaz­dasági és kulturális eredmények. A népeik számára, s a mi számunk­ra is lelkesítő tudat, hogy ilyen .ha­tártalan .erejű, hatalmas szövetségest láthatunk magunk, mellett, a Szovjet- unió-vezette béketáborban. A Kínai Népköztársaság politikai, gazdasági, kulturális győzelme — egyben az imperialisták veresége is. A felszabadult kínai nép azonban so­rozatos katonai vereségeket is mért az imperialistákra. S ez legalább olyan fájdalmas számukra, mint a kínai nép országépílő munkája. Az imperialisták eddig Koreában nem te'jes adatok szerint több, mint 387.000 embert vesztettek. A Ijínai néphadsereg imperialisták kai szembeni katonai sikereinek ugyanott van a gyökere, ahol az or­szág megerősí léséért folyó többi ered­ményes munkának,. A nép fiai, a ka­tonák átérzik, hogy az ügy, melyért harcolnak, igazságos ügy, s ez „fel­szítja az egész hadsereg hazafias és nemzetközi szellemét.“ Ez magában véve is hatalmas erőtényező. S eh­hez járul még a kínai nép évtizedek során szerzett harci tapasztalata, me­lyet a marxizmus.leninizmus é’enjáró elmélete támaszt alá s melyet a sztá­lini haditudomány termékenyít meg. Ehhez járul a kínai csapatok növek­vő műszaki tudása és állandóan javu­ló technikai felszerelése.' Jelentős erő- tényező, _ hogy a 475 milliós Kínai Népköztársaság szinte kimeríthetet­len embertartalékokkal rendelkezik. S végezetül, de nem utolsósorban Kí­na tagja a világot álfogó béketábor­nak, melynek vezető ereje a legyőz­hetetlen Szovjetunió. Világos, hogy ez a korlátlan, óriási erő legyőzhe­tetlen. A Kínai, Népköztársaság ere­jével egyetlen kapitalista ország sem veheti fel a versenyt, mint ahogy a világot átfogó, állandóan növekvő erejű béketáborral nem veheti fei a versenyt a sírja szélén dögl'ődő, ele­venen rothadó imperializmus. II. Az Egyiptomban néhány héttel ez- e ott kirobbant imperialistaellenes mozgalom lángjai a napokban még Egyiptom fokozza függetlenségi harcát Száftah el-Din pasa. Egyiptom küV hogy a /Szovjetunióval való kapcso- ügyminisztere sajtóértekezleten meg- latok kérdésénél a jövőben is ezeket a cáfolta azokat a híreszteléseket,’ame- szempontokat fogják szem. előtt tar- lyek- szerint az angol.egyiptomi vi. tani, szályban az amerikaiak közvetítenek.! Ezután kijelentette, hogy Franciaor- A külügyminiszter a • továbbiakban szagnak és Angliának imperialista kijelentette, hogy Egyiptom és a Szov- törekvései vannak a Közép-Keleten, jetunió kapcsolatai barátiak és meg- Ismét megerősítette azt a kijelentését, íeleJnek az ENSZ alapokmányában hogy sem Amerikává', sem más or A koreai néphadsereg főparancsnokságának Itadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága október 2(i-án közölte, (rogy a koreai néphadsereg egységei, i. kínai népi önkéntes osztagokkal .szorosan •dtyiillmüködve, szeptember 25-től ok­tóber 25.|g erős csapásokat merlek az Hangsúlyozta, 'szaggal nem iolytatnak tárgyalásokat ‘mindaddig, atníg a7 angol csapatokat nem vonják Rj Egyiptomból és amíg nem biztosítják Egyiptom és Szudán egyesítését. Hozzátette, hogy Egyip­tom Vész bármilyen lépésre, e cél érdekében és a kormány a néppel amerikai-angol intervenciósok és a Li Sziii-Man hadsereg támadó csapa- faira és ezzel meghiúsították azok tú-\e9YÜU bárm'keE áldozatra hajlandó. r A i í Vrrrx; rn lm í.c7 t/n.r sróni'il hanoeii niadó hadműveleteit. Az ellenség cin herben és hadianyagban nagy veszte, ségeket szenvedeti. A külügyminiszter végül hangsú- yozla: Egyiptom meg fogja akadá­lyozni, hogy angol hadihajók álha­józzanak a Szuezi-csatornán. magasabbra csaptak. Az a mód, aho­gyan az angol kapitalisták szembe, fordultak a függetlenségéért és embe­ri jogaiért síkraszálló egyiptomi néppel, — felbolygatta az egész közelkeleti és északafrikai gyarmatvilágot. Az angolok egymás után szállítják csapataikat a Szuezi- csatorna környékére, s vad bruta'itás- sail próbálják letörni az egyiptomi nép „lázongásait“. A népmozgalmat azonban nem lehet parancsszóra be­tiltani, az imperiaSistaellenes gyűlölet hol itt, hol ott robban ki elemi erejű tüntetésekben. A tüntető tömegre az angol katonaság nem egy ízben kí­méletlenül tüzet nyit. Egyre növek­szik a száma azoknak a meggyilkolt egyiptomi dolgozóknak, akiknek a vére az angol imperialisták kezén szárad. Egyiptomban ezekben a na­pokban összresűrűsödve tárul fel az imperializmus fertőjének, becste'ensé. gének, szörnyű alvilágának képe. De ez csak még inkább tápot ad a hosz- szú esztendőkön át elnyomott egyip­tomi nép angolelienes harcának. Az imperialisták egyre komolyab­ban aggódnak az egyiptomi esemé­nyek miatt, a New York Times című amerikai háborús uszító újság pél­dául keserűen állapítja meg, hogy „a közelkel éti katonai koalíció terve ma rosszul áll.“ Ugyancsak a New York Times egy másik cikkében arról si­ránkozik, hogy a háborús uszítok csú­fosan lelepleződtek, mert „<t Nyugat­nak azt az állandóan hangoztatott íellogását, amely szerint a Szovjet­unió támadó politikájával szemben védelemre von szükség, a Közel-Ke­leten imperialista trükknek tekintik Mltndúntalan ilyen megjegyzéseket lehet hallani (a Közel-Keleten): .,A nyugati hatalmak mindig találnak valami ürügyet arra, hogy fenntart­sák uralmukat, — most Oroszország ez. az ürügy.“ A lap végül azt is kénytelen be. ismerni, hogy a közel- és középke­leti országok véleménye szerint a nyugati hatalmak a „demokrácia vé­delmének“ ürügye alatt létesített tá­maszpontok segítségével igveke.znek megvédeni gyarmati uralmukat. III. A világ dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évforduló­jának ünnepére készülnek. A készü­lés természetesen a Szovjetunióban ölt legnagyobb méreteket. A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok dolgozói széleskörű munkafelajánlási mozgalom keretében készülnek az ünnepre. A felajánlások eredményeképpen, kiemelkedő, nagy­szerű munkateljesítmények születnék. Moszkvában sok munkás má.ris befe­jezte egész’ 1951 évi tervét. A „Vörös Proletár“ üzemben például több, mint 500 sztahánovista már .1952. évi ter­vén dolgozik. A kuznyecki medence szénbányászainak egész kollektívái szitahánovista műszakok tartásával Ké­szülnek a forradalom évfordulójára. A lengyel dolgozóknak van egy jelszavuk: ,.Barátságban a Szovjet­unióval. a Szovjetunió példáját lhö- velve, a Szovjetunió segítségével — ezek győzelmünk fő feltételei.“ Ennek a jelszónak a jegyében, az ököléi ,,Pia.sk“ cemenitművek dolgozói vál­lalták. hogy 1400 tonna cementet ál­lítanak e'ő terven felül az Októberi Forradalom tiszteletére. Ugyanígy kiváló munkateljesítmé­nyekké', a kitűzött tervek határidő előtti teljesítésével készül vala-meny. nyi népi demokratikus ország dolgo­zója a szocialista forradalom 34. év­fordulójának megünneplésére. . Az imperialista országok öntudatos dolgozói a fegyverkezés, a tőkés ki­zsákmányolás és.a háborús uszítás .el.-' leni harcuk fokozásával ünnepük az Októberi Forradalom évfordulóját. Az Októberi Forradalom a ma még im­perialista elnyomás alatt 'élő dogo­zók számára ie a győzelmes felsza­badulást hirdeti. Az angol választásokról Moszkva (TASZSZ): Október 26 án este ismeretessé váltak az angol par­lamenti választások eredményei. A mandátumok többségét — 318 man­dátumot — a konzervatív párt jelölt­jei kapták, a munkáspártiak 293 man­dátumot, a liberálisok .5 mandátumot, a többi párt 3 mandátumot kapott. Hat választókerületben a szavaza­tok számlálása még nem fejeződött be. A munkáspárti kormány, Attlee vezetésével, lemondott. Az új kormány megalakításával "W Churchilit, a konzervatív párt veze­tőjét bízták meg. A mun.kásDárt veresége annak a következménye, hogy a munkáspárt — helytelen politikája miatt —r. el­vesztette. befolyását a válasz*ók egy része fölött. A munkáspárti vezetők nem teljesítették a. választóknak tett ígéreteiket, ezért a lakosság elfordult a munkáspárttól. A választók, amikor a konzervatí­vokra szavaztak, nyilvánvalóan bi. 7onyos reményeket fűztek ahhoz a le­hetőséghez, hogv Anglia megváltoz­tatja politikáját. A konzervatívok uralomrajutása azonban aligha hoz valami újat, mert hiszen a - munkás­párti kormány kon zervatívok végre. a gyakorlatiban a politikáját hajtotta Az angol választások eddigi eredményei London (MTI): A beérkezett jelentések szerint az angol választásokon a konzervatív párt eddig 318, a munkásDárt 293 mandátumot kapott. 610 választókerületben megszámlált szavazatok a következőképpen oszla­nak meg • Munkáspárt 13.799.877 Konzervatív Pért 13,589.209

Next

/
Thumbnails
Contents