Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

6 w a p i. tf 1031 SZEPTEMBER 23 Üdvözöljük a Néphadsereg Napjának ünnepére hozzánk érkező bolgár vendégeinket! A MATEMATIKA JELENTŐSÉGÉRŐL Százhárom esztendővel ezeSlőtt, 1848 szeptember 29-én, a pá- kozdi csatatéren nehéz harc tűkében, diadalmas ütközetben kováesolódott ki, született meg a szabadságharc forradalmi néphadserege —- az a had. sereg, mely később annyi legendás hírű, győztes csatában emelte magas­ra a népszabadság zászlaját. A pá- kozdi csata volt az elad nagyobb üt­közet, amelyet a fiatal honvédsereg a szabadságunkra törö zsoldos hor­dák ellen vívott meg s joggal tekinthetjük ezt a napot a dicsőséges negyvennyolcas for­radalmi hadsereg születésnap­jának. Ezért ünnepeljük e napon a kossuthl vörösaipkás sereg mél­tó utódjaként, felszabadult né­pünk függetlenségét ftrzö néphad­seregünk napját. Néphadseregünk bátor, fegyelme­ző*.'!, a népért tűzön-vizem át harcolni kész katonáit ünnepeljük ezen a na­pon, azokat a katonákat, alkik a Szovjet Hadsereg dicsőséges példáit követve, a sztálini hadú’tudományon nevelkedve védik fegyverrel kezükben békénkéit, szabadságunkat, épülő szo­cialista országunkat. Azonban nem csak a mi Ünnepünk ez a nap. A szomszédos népi demo­kráciák dolgozói és fegyveres erőinek tagjai is velünk ünnepeinek, hiszen néphadseregünk majdnem egyldőben született baráti szomszédaink fegyve­res erőivel, hadseregeivel. Közös ünnep ez valamennyi fel­szabadul! nemzet számára, közös ünnep, melyen hatalmas felsza­badítónkat, a győztes Szovjet­uniót ünnepeljük. A Néphadsereg Napját' ünnepelni készülő országunkba eljöt­tek a baráti szomszédé liaznoík fegy­veres. erőinek kulturális és sportkül- dötitei, hogy még ünnepélyesebbé, még meghittebbé tegyék ünnepünket és kifejezésre juttassák azt, hogy a népi demokráciák közötti ba­rátság nem csupán az egyes or­szágok dolgozói közölt szilárd é.s > megbonthatatlan, de éppen Ilyen szilárd és széttörheletlen a népi demokratikus államok fegyveres erői közölt! fegyverbarátság Is, Hazánkba érkezeit már ne. elméit héten a bolgár, a cseh és a lengyel néphadsereg sport- és kulturális kül- döilisége. Miközben fővárosunkban fo­lyik , a Nemzetközi Hadseregtorna: n cseh, bolgár és magyar népi de­mokráciák kaionasportolóinak t ni lé- titkai-, (labdarúgó- és céüövőversenyc, adrlig a Kulturális küldöttségek, Így a Bolgár Honvéd Művészegyüttes is vidéki 'városainkban vendégszerepel', hogy ezzel ij erősítse a két nép kö­zött egyre erősebbé váló barátságot, A Bolgár Honvéd Művészegyüttes városunkba, Pécsre Is ellátogat, A bolgár vendégek hétfőn érkez­nek hozzánk, vendégeinket dél­előtt 11 órakor a Negyvennyol- eos-téren fogadjuk. A művész­együttes hétfőn esté hét órakor szerepel a Pécsi Nemzeti Szín­házban és a testvéri szerétéire, mefly a két népet összefogja, jellemző, hogy a hétfő esti előadásra valósággal el­kapkodták dolgozóink a jegyeket. A Bolgár Honvéd Művészegyüttes mű­sorában szovjet, bolgár, magyar tán­cok és dalok szerepelnek. A műsor- összeáUíiásban a testvéri népi demo­kráciák összefogása, a Szovjetunió iránti határtalan, forró szeretet dom­borodik 3d. Hatalmas lelkesedés, óriási siker, a szeretet ezer és ezer megnyilvánulása kísérte bolgár ven­A pécsi és baranyai festőművészek legutóbbi kiállítása azt mutatta, hogy az a fejlődés, amely politikád és gazdasági vonalon olyan hatalmas eredményeket mutat fel, művészi vo­nalion is megmutatkozik. Festésze­tünk felfrissült, széles távlatok nyíl­lak meg a festők előtt, akik ma már őrömmel és szívesen ábrázolják mü­veikben az új élet megnyilvánulásait. Különösen szembetűnő az utóbbi idő­ben a nagy távlatok felmérés», az élet, a munka egyes jelenségei közli összefüggések keresése és ábrázolása. Természetesen ezen a téren még hiányzik a kellő elmélyülés, még érez­hető iltott a formális kifejozési mód. Festőinket az élet jelenlegi viszonyai és körülményei, a nmU haladó ha­gyományai, a jövő széles távlati« el­len áll hatatlanul sodorja ■ valóság áb­rázolása felé. Különösen számottevő az a felfrissülés, amit a munka­padok mellett, vagy a bánya mélyén dolgozó, nagy tehetséggel rendelkező munkásfestők bekapcsolásával nyert festészetünk. Ezek a festők a felsra­bad illésig nem is gondolhatunk arra, bogy müveik komoly kiállításra ke­rüljenek — elveik, felfogásuk fel­adása nélküli , Ezek a festők hatalmas erőt jeden - fenek népünk számára, mert saját maguk Is ot* dolgoznak, amit kom­pozícióikban ábrázolnak. A technikai készség hiánya, ami eddig erősen érezhető volt, már tűnőben van, mert Népköztársaságunk szmbadiskolák. művésziéi epok létesítésével lehetővé leszi, hogy rntiriikásművészei nk erő­södjenek, tehetségük izmosodjon és nyugodtan alkothassanak. Nagy segítséget jelent itt Is, mint életünk minden területén a szovjet mesterek müveinek tanulmányozása. A világhírű Tretjakov-képtár legkivá­digeinket, amerre csak jártak ha­zánkban, Városunk dolgozói is igaz, nagy szeretettel várják a Bolgár Hon­véd Művészegyüttest, annál is inkább, hiszen a bolgár hadsereg tagjai a szovjeí csapatok oldalán resztvettek városunk felszabadításában. Üdvözöljük Pécs város éa Ba­ranya megye valamennyi dolgo­zója nevében a Magyar Néphad. sereg Napja alkalmából hozzánk érkező bolgár vendégeket, köszönjük nekik, hogy ünnepünket még szebbé, még felejthetetlenebbé te­szik, Bizonyos, hogy ez a látogatás is hozzájárni abhoz, hogy még szilár­dabban, még nagyobb akarással, a győzelembe vetett megingathatatlan hittel hatódjunk a Szovjetunió ve­zette béketáborral a szocializmus felé. lóbb képeit láthatták művészeink a szovjet képzőművészet vándorkiállítá­sán, Láthatták és megfigyelhettek művészeink a szocialista realizmus fejlődésének útját, melyből világosan következtetni lehet az elkövetkezendő évék haüaiimas alkotásaim. Ezt n kö­vetkeztetést levonhatta minden festőd művész és saját egyéniségének meg­felelően átformálva, a mi életünkre vonatkoztatva fejlesztheti tovább mű­vészetét. Az elmúlt évtizedek akut általános jelenség volt a vidéki festők sem­mibevétele. A vidéki tehetségek csali akkor érvényesülhettek, ha Budaipest lelt a hazájuk. így volt lehetséges, hogy harmadrendű festők nevét job­ban ismerte a közönség, mint a sok­kal nagyobb tudású, nagyobb felké­szültségű, sokkol ragyogóbb színek­kel fesfő vidékieket. Ez a jelenség ma már a múlté, Ezt igen ékesen bizonyítja a pécsi és ba­ranyai festők kiállítása. A kiállított képek közül minden bizonnyal igen sok kerül majd fel az országos ki­állításra. Abból a gazdag anyagból, melyet a pécsi és baranyai festők felsorakoz­tattak, különösein kitűnnek: Bezzegh Zoltán, Békeffi Is.tván, Bizse János. Bolváry Alajos, Buday Lajos, Erdős András, Gádor Emil, Gébauor Ernő, HanuzM Pál, Kelile Sándor, Klug K. György és Mertlicb László. Páca városának dolgozói valóban szép kiállítást láthatnak. Művészeink méltán várják, hogy minél nagyobb tömegben tekintsék meg az üzemi dolgozók a kiállítást. Festőművé­szeink optimista, derűt és energiái sugárzó képei nyomán minden bi­zonnyal még világosabbá válik előt­tük a szocioflizmusért vívott harc célja és megerősödik bennük a harc- készség, a teremtó akarat, , Felemelt ötéves tervünk célkitűzé­seit az előirt ütemben valósítják meg dolgozóink. Népünk munkája ered­ményeképpen gyárak, üzemek, erőmű­vek, öntözőberendezések, városok épülnek szerte az országban: gyorsan halad a szocialista társadalom köve­telményeinek megfelelő terraelőaoa. rátus felépítése. A fokozódó termelés fokozott feladatokat ró oktatásügyünk­re. Nemcsak a különböző iskolákban tanulók számát kell fokozni, hanem a magasszlnvonalú, a gyakorlati élet­ben használható tudásanyag elsajáfífásál kell tanulóifjúságunk számára biztosí­tani. Nemcsak több mérnökre, orvos­ra, tanárra, technikusra van évről- évre szükségünk, hanem a széleskörű és alapos ismeretekkel rendelkező, tudásukat eredményesen alkalmazni tudó szakemberek tömegét keli a termelés minden területére biztosítani. „Ahogy az Iparban a termelési szín­vonal állandó emelése — írta Orbán László elvtárs <vz Uj tanév feladatai című cikkében — úgy a kulturális fronton, a közoktatásban a diákok szá­mának és a képzés színvonalának szüntelen emelkedése a szocializmus törvénye Pártunk és kormányzatunk sokrétű és eredményes támogatása, intézkedő, set minden téren lehetőséget biztosí­tanak arra, hogy Iskoláink színvonala a kívánt mértékben eme'kedjék. Uj, vagy helyreállított, kijavított iskola, épületek, alaposan kibővített szertá­rak, Jó jskolakönyvek biztosítják az oktatási színvonal esetésének tárgyi feltételeit. Pedagógusaink részére a nyár folyamén rendezett számos és színvonalas továbbképző tanfolyam pedig lehetővé teszi azt, hogy a taná­rok munkája az iskolában lényegese,, magasabb értékű és eredményesebb lehessen, az új tanévben, mint a múlt­ban volt. De tanulóifjúságunk nem­csak kipihente az elmúlt tanév fára­dalmait a nagyszámú nyári üdülőtá­borban, hanem erőtartalékot is gyűj­tött az új tanév feladatainak sikeres megoldásához és nagy akarattal kezdte meg munkáját a7 Iskolában azzal az eltökélt szándékkal, hogy sikeresebben és egyenletesebben végzi ezévi munkáját, mint a tavalyit. Hogy ilyen alapos felkészülés ufón tényleg a föltételeknek és a kivánal­maknak megfelelő jó eredmény ala­kulhasson ki a tanév végére. Helyes, ha az egyik igen fontos feladatra nyomatékosan felhívjuk a figyelmet. Az, iskolák tantárgyai között egyik legfontosabb a matematika. A terme­lés minden fcrüfetéxi, úgyszólván min­den munkahelyen a matematika egyik vagy másik ágának ismeretét és az is­meretek alkalmazását, gyakorlati fel­használását szükségessé teszik az Ott fellépő feladatok. Ka'.inln elvtárs, a moszkvai Lenin kerülőt diákjaihoz In­tézett beszédében a következő szavak­kal hívta fel a szovjet ifjúság figyel­mét a matematika tanulásának fontos-, ságára. „Először is: a matematika fe­gyelmezi az észt, fejleszti a logikus gandolkodóképe8séget. Másodsorban a matematikának hatalmas gyakorlati jelentősége van. Akármilyen tudo­mányt tanulmányoztok, akármilyen egyetemre iratkoztok be, akármilyen területen dolgoztok, ha eredményt akartok elérni, mindenütt szükségtek lesz matematikai tudásra. Ha jobb éle, tét akartok élni, akkor gyúrjátok a le­jetekbe a matematikát, amíg arra le­hetőségiek van: minden munkátokban segíteni fog.“ És tényleg nemcsak a jó mérnöki és tanár, nem lehet alapos matemati­kai ismeret nélkül kiváló tudósa szak­májának, hanem traktoros, esztergá­lyos, üzemi normás, újító vagy szta- hánovista legyen Is valaki: teljesér- tékü munkát csak úgy tud végezni, ha nem csak bizonyos mértékű ( matematikai tudással rendelkezik, hanem tudását munkahe­lyén felhasználni és alkalmazni is ké­pes. ' 1 A jó és ‘edményes matematika ta- - nítás érdekében Pártunk és kormány, zatunk felhíváséra a matematika-taná­rok e hó elején kongresszust tartottak, ahol elhatározták! biztosítani fogják tanítási munkák színvonalának emelé­sét, az ifjúság sikeresebb tanítását. Persze ez egyedül nem elegendő. Te­kintse a tanulóifjúság is egyik döntő feladatának a matematika alapos el­sajátítását és ennek érdekében nap- rót-napra, óráró'-órárc pontosan és lelkiismeretesen tanulja meg a feladott anyagot, készítse el feladatait. Csak, e kiesésmentes, egyenletes, állandó, töretlen tanulás biztosítja a kifogás­talan eredményt, a sikeres munkát: A szülők is kísérjék állandó figye- lemmel gyermekeik iskolai és otthoni­munkáját. Ellenőrizzék, hogy feladatai, kát napról-napra pontosan végzik-e el, s ha a tanulóknak bármikor bármiféle nehézségük támad, ha nem bírnak megbirkózni feladataikkal, az iskola segítségével hárítsák el gyermekeik eJöl az akadályokat. Ha ezt nem időszakosan, esetenként, hanem állandóan, szívós következe­teséggel folytatják, akkor nemcsak azt érjük el, hogy ez á tanév jobb ered­ménnyel zárul gyermekeik számára, hanem azt is, hogy azok az iskolából kikerülve értékes, helyüket megálló tagjai lesznek társadalmunknak. Dombi Béla a városi tanács oktatási ál­landó bizottságának tagja. Megnyílt a pécsi és baranyai festők kiállítása rnt*Ä! SS5Ä,H49,.dl3 Ttinu,iunk haladó hagyományainkból gázolja, hogy a szabadságharc tervezésében, a császári Jellasich AZ OROSZLÓI RAJTAÜTÉS elleni küzdelemben Baranyának, helyesebben székhelyének, Pécsnek Igen jelentős szerepe volt. Az egész Dráva vonalra, az úgyneve­zett „hadmegyére“ kiterjedő du­nántúli négy megyének Pécs volt a székhelye. Irt szerve?ték a nem­zetőrséget, itt képezték ki kato­náit. Pécs volt a Jellasich elleni lépések stratégiai központja. En­nek a küzdelemnek egyik kiváló hőse Perez el Antal nemzetőrpa- rancsnok volt, akinek nevéhez fű­ződik az alább ismertetett oroszlói rajtaütés is. Ez a győzelem közvet­len kihatott a honvédség pákozdi diadalára. így kapcsolódik össze Oroszló-Pákozd neve a baranyai nemzetőrök diaiéval így járultak hozzá a baranyai honvédek a pá­kozdi diadalhoz, melynek évfor­dulóján néphadseregünket ünnepel­tük. RdrA generáli«, a déli császá­ri seregek parancsoka egyszer egy igen tetszetős rézkarcot látott, amely azt ábrázolta, hogy Napoleon hogyan vonul a híres „három császár találka- sóra“. Ezen a képen a köpcös diktá­tor ismeri módon jobhkezét csípőre ti. ve, baljában lova kantárót és három­szögű halpagját fogva lovagolt a tör. ténelem egyik érdekes eseményébe. Ez a kép azóía sok tábornokot izgatott s nincs kizárna, hogv többen tükör előtt próbálgatták e „történelmi“ pózt hű­ségesén elsajátítani. Ezt Igazolni lát­szott Róth generális is, amikor 1848. szeptemberében hétezer lányi korpát katonasággal bevonult Pécsre, jobb karját csípőre rakva, baljában kantárt s tábornoki löuegét tartva, Csak az volt a baj, hogv Róth Napóleonnak tűi sovány voll és méltóság-értően tüsszögött, megfázva a táborilet éjsza. kaiban. Mivel ezldőben jelentős nemzetőri erő nem tartózkodott Pécsett, Róth generális „diadalmas“ bevonulása pus­kalövés nélkül esett meg, aminek a vezér igen örült. E sikeren felbuzdul­va kijelentette, hogy egyenesen Gör­get el len vonul s vem áll meg, amíg a „lázadó, törvénytelen“ kormány székhelyét. Pestet el nem foglalja. E jóslata után ki is vonult seregével Pécsről, csípőre tett jobb kézzel, úgy, ahogy az említett rézkarcon látta. A városban mindössze negyenhat horvát katonát hagyott hátra. Róth generális serege lőpor és egyéb hadlszer nélkül vonult a bejósolt diadalmas csatára. A lőporos szekerek pedig csak jóval később, szeptember 27-én reggel értek be Pécsre, hogy méla, lassúsággal utána siessenek R.óth generális kevés lőszerű. kevés élelmii és kevés dohányéi seregének. Róth már valahol a megye északt részén járt, mikor a lőszeres szekerek kivonultak Pécsről. E tény még a leg­egyszerűbb pécsi gornbkölőmesterberi Is lehetette 'a kérdést, hagy ha nincs lőszer, akkor Róth hogyan fogja meg- verni Görgeit, elfoglalni Pestet s vég­rehajtani tervét, hogy egyhamar végez­zen a lázadó nemzettel. A pécsiek átlátták és kihasználták a helyzetet: ^»rpeiMÍlien lére először le. fegyverezték a Pécsett hagyott negy­venhat katonát. Exek viszont, szívesen nyújtották át fegyverüket elmondva, hogv azokat kizárólag azért véljék kézbe, mert Jeljaslch akasztófúvul fe­nyegetőzött. —- Miért is harcolnánk a magyar nép ellen —- mondták — mely semmi mást nem akar, mtnt azt megvalósíta­ni, amit március tizenötödikén kimarni, tak, s ami a horvát nép kivánságaival is megegyezik. A pécsiek másik gyors elhatározása az polt, hogy lovasfutárt küldtek a nemzetőrök mohácsi főhadiszállására: „Jöjjön azonnal legalább kétszáz lo­vas Pécsre, mert a Hegyháton nagy szüret lehet „apró szőlővel .4, nemzetőrök azonnal megértet­ték hogy sörétről, lőszerről lesz szó. I erc*«l Antal nemzetőrvezetővel- az élen valóban megérkezett, vagy szászhúsz lovas nemzetőr, akik a Me­cseken át szüntelen vágtában Mánián túl megközelítették a császári lőszer- oszlopot, Perczel Antal lassan, óva. tosan nyomult utánuk. A szeptember, végi színes erdőkben kuruc emlékek tüzelték a fiúkat. Egyikük el is me­sélte, hogy Vak Bottyán és Balog Adóm egyizben hogyan ugi)isztottáh meg e tájon a császáriakat. A nem­zetőrökben ágaskodott a uirtus, de Perczel csitította őket: — Majd lent a magyarszéki síkon rendezzetek díszes fogadtatást! A császáriak azonban már jól túl- hatódlak Magyarszéken, amikor Per­czel nemzetőrei a tervezeti támadásra kibontakoztak. Lesből jól látlak, hogy mintegy nyolcvan fegyveres kíséri a hatalmas szállítmányt, m.ely csaknem elérte már a kis Oroszló községet. A kíséret da/olgafott, nótázott, látszott, hogy nem számítanak támcnlásra azon a tájon, ahol a „rebclliót" — véle­ményük szerint — teljesen kiirtották. A többi már Battykányt jelentésé bői, Kossuth Hírlapjának október 3-i számából s a Közlönyből tudhatjuk, mert a baranyai honvédek fjgy ver lé­nyét az egész ország megismerje, hogy még a szomorú évtizedekben se felejt. se el. ■ Az Oroszló felé emelkedő, a mai or­szágút vonalát követő részről a nem­zetőrök fergetegként rohantak az eszükhöz sem térhető császáriakra, akiknek igazán csak arra volt idejük, hogy fegyverüket átadják a nemzet­őröknek. A zsákmány huszonnyolc hor­dó lőszerből állott, hordónkint hatezer töltéssel. Ezt azonnal szétosztották- Még a bajai nemzetőröknek is jutott huszonhatezer töltés. Egy lőszerkísérőt azonnal szabadon engedtek, hogy útját folytatva elvihes. se a nemzetőrök köszönetét Köth generálisnak a nemesszlvű „orosztól adományért Róth generális Sásdon hallott a tör­téntekről s néhány sásdi házat le is rombolt tehetetlen dühében. Az orosztól rajtaütés hírére viszont nem­zetőreink a pécsi szertár őrségét is lejegyvvrezték. Pontosan olyan símán, mint a 46 katonát. Azután szinte hihe­tetlen dolog történt. Egy békés pécsi polgár: Hilscher felcsapott katonának és az összegyűjtött pécsiek éjén Pécs. váradra vonult, ahol a híres Hardegg- vasasok szériára volt. A lelkes pé­csiek lerohanták az ámuló őrséget és magukkal hoztak mindent, <ami ke. tűkbe akadt, többek között száz lo­vat is. Róth generális álma. Pest elfoglalá­sa elé „némi akadály" gördült. Ez „akadály“ nem pofi más mint a Elő partján. Ozoránál összegyűlt honvéd­sereg. Ez a sereg úgy a folyó partjá­hoz szorította csapatostul Róth gene­rálist, hogy az menekülésre fogta a dolgot, rnig serege fegyverletételre kényszerült, ólh menekült az elfogta. lásra szánt Pesttel ellenkező Irányba, a sereg maradt Pákozdnál — lábhoz lett fegyverrel. Örüllek a katonák, hogy a sióparti véres közjáték röviden így fejeződött be. A magyar vezetőség azt tervezte; hogy ha már mindenképpen Pestre akart menni a császári sereg, hát men. jen most — mint hadifoglyok tömege. Azonban Batthyányi Kázmér bara­nyai főispán az elnyomorodott embe. reket kíméletből mégis Pécsre hozat­Knm rwoví fsltnUh ej te*gyuor letétel színhelyéhez. Október 10. körül vonult be a vert had a mecsekalji vá­rosba. fjelhetMsxtett fámolygó tömeg. Volt ez már ekkor, mely csak szánal­mat érdemeli. A néhány nap alatt több sikert elért baranyai harcosok már nem ellenfelet látlak a szenvedő horvát katonákban, hanem embere­iket és kérték ezek hazabocsájtását. Batthyányi a kérést jóváhagyta. Október 12-én az úgynevezett Ka­szárnya mezőn, a Dómtól délre terülő nagy térségen (mat István-téren) gyűlt össze g sokezer főnyi sereg. Katonai rendben, fegyverek nélkül, Az őszi estében lobogó fáklyák fényében hor, vát nyelven tudatták velük, hogy a. forradalmi magyar kormány nem a horvát nép, hanem a zsarnokság el- ' len harcol. Térjenek tehát vissza bé­kével családjukhoz * vigyék hírül, hogy o két nép egymás mellett békén élhet s nincs okuk egymásra hara­gudni. ■A felhívás emberré tette az előbb még letört, elkeseredett foglyokat. Fáklyákkal vonultak el — most már nem mint foglyok és legyőzőitek — hanem mint szabad emberek. Batthyányi pedig — amint ezt 1848. évi Közlönyből is olvashatjuk — je­lentést jelt Kossuthnak a horvátak ház aenged ésérő I. így verte le a nép. a magyar hon­védsereg az elnyomók seregét. így mulatták meg néphadseregünk példa, képei, negyven nyolcas honvédőink, ’’«•'v az igazság győzni képes a túl­erő fölött is. VÖRÖS MARTON

Next

/
Thumbnails
Contents