Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-08 / 209. szám

1851 SZEPTEMBER 8 W Ä P L O 3 . ,| ..........................inni ii um mi ni ............................ .................. ni ' ' ' ~—- •' ........ ■■ ■■■ 1 ' ' PÁ RT ÉS PÁRTÉP ITÉS * Mozgósítsa a tervteljesífésre a szászvári bányaüzem pártszervezete a kommunistákat és a pártonkívülieket tfwépáillomái&siiníí feladatai az őszi munkákban A szászvári bányaüzem nem dicse­kedhet a tervteljesftésével. Mindössze 95 százalékra’ teljesítették augusztusi tcr- vijket, Kevesebb szenet adtak az or $ rágnak, mint amennyit elvár tőlük. Árt, hogy a lemaradás csak abból eredheit, hogy valahol hiba van, Szász­váron is tudják. Sovány elvtárs párt- titkár is tudja. A hibát, a lemaradás okát azonban nem a vezetők munkájában, hanem a tárgyi, a bányaművelés ne­hézségeiben keresik. Sovány elvtárs szerin1'. is legnagyobb „baj“, hogy a bányában vannak fejté­sek, amelyekben itűz van és nem lehet munkálni..Ez igaz. Az öt százalékoif azonban, ami a llervteljesífésből hiányzik, — min­den nehézség ellenére — egy kis lelkesedéssel 100 százalékra lehe­tett volna emelni, . Azért pedig, hogy a szászvári bányá­ban nem folyt következetes harc a : terv teljesítéséért, a pártszervezet, a i kommunisták a felelősek. Vannak a szászvári aknán szlaliánovista vájárok is, kiváló, jó munkások, párttagok, közöttük azonban vannak néhányaní akik egyáltalán nem foglalkoznak a többi dolgozóval, a babérjaikon pihen­nek. Sovány elvtárs is ismeri őket, Bu­dai Mihályt, Dicső Ferenc elvtársat, akik sztahanovisták, kommunisták, de még párttaggyűiésen sem lehet őket tátni. pár'.íeladatok elvégzéséről pedig hallani sem akarnák. Az ő helytelen cselekedetüket többen is követik. Több hónapja már, hogy a Pártba nem vettek fel új erőket, nem erősítették új harcosokkal a szer­vezetüket, mert nem tudtak határozatképes tag­gyűlést összehozni, A legutóbbi, csütörtökön meglartot; taggyűlésük is ilyen volt, A hat órára meghirdet'.ölt taggyűlés színhelyén, az új kultúrházban, csak fél hétre jött össze — a tagság fele. Ez azt mutatta, hogy a taggyűlés nem volt előkészítve. A pártcsoporlvezetök nem magyaráz­ták meg minden kommunistának, mi lyen fontos dolgokat tárgyal majd a ■ taggyűlés, megelégedtek azzal, hogy néhány helyen kiírták fekete táblára krétával: „Ma este taggyűlés“ és ki­adták az utasítást az aknászoknak. „Minden párttagnak mondják.. meg, legyen hat órakor a taggyűlésen.'1 Ilyenformán az elmaradt tagokért So­vány elvtárs nem is vonhat felelősség­re senkit, egyedül ő a felelős a rossz előkészítő munkáért. A titkári beszámoló sem maradt el az előkészítő munka mögött— gyenge­ségben. Nem bírálta a hiányosságokat, — amelyek a 95 százalékos tervtel­jesítés mögött meghúzódnak, nem elemezte ki a pártszervezet mun­káját, nem szabta meg az évi terv teljesíté­séért, a lemáradások bepóftlásáért fo­lyó harc feladatait. Az oktatási év elő­készítéséről és megszervezéséről pedig „elfelejtett“ beszámolni. Amikor az elvtársak megbírálták a gyenge beszámolóért, azzal védekezett, egyedül van, a ve­zetőségi tagok bevonultak, meg sza­badságon vannak, üdülnek, így min­dent egy embernek kelt végezni. Az, hegy Sovány elvtárs most egyedül van, és elmerült a munkában, hogy ki sem látszik belőle, ugyanonnét ered, ahonnan a taggyűlések sikertelensége származik, ugyanaz az oka, ami a lemaradásé, — a gyenge lábon álló nevelőmunka. A vezetők nem úgy szü­letnek, úgy kell őket kinevelni. So­vány elvtársat sem érte volna várat­lanul a vezetőség hirtelen távozása, ha már régebben mindegyiküktől megkö­vetelte volna, hogy neveljenek maguk mellett helyetteseket, akik elsajátítják a vezetést és ilyen esetben fennaka­dás nélkül tovább folytatják a mun­kát. Sovány elvtárs a ‘további munkájá­ban vegye figyelembe az elvtársaktól a taggyűlésen kapott kritikát, MeleSka elvtárs helyesen és jogosan bírálta meg a vezetőket azért, amiért egy fél éve lesz lassan, hogy nem vet­tek fel tagjelöltet, és még senkit nem vontak felelősségre a fegyelmezetlen, hanyag párttagok közül- Az, hogy Me­trika elvtárs a pártcsoporlvezetőjét nem is ismeri, arra kell, hogy figyel­meztesse a vezetőket, hogy teremtse­nek rendet a pártcsoportok körül. Tegyék felelőssé a pártcsoportok vezetőit a tagok fejlődéséért, munkájáért Az erős, felelősen vezetett pártcsoportok az alapjai a pártonkfvüM dolgozók nevelésének is. A legnagyobb feladat, a legtöbb munka pedig ezen a téren vár a pártszervezetre. A terv megvalósításához, a lema­radások behozásához nélkülözhe­tetlenül szükséges a dolgozók lel­kesedése, a győzelembe vetett hite. A lelkesedést, győzniakarás-1, a na­gyobb eredményekre való törekvést pedig a kommunistáknak kell bevinni a pártonkívüliek soraiba, csak így ke­rülhet a szászvári bánya az utolsók közül ismét az elsők közé. K. 1\ A kenyércsata győzelméért gépál­lomásaink komoly erőpróbát álltak ki. A palotabozsoki gépállomás ver­senyfelhívásához csatlakoztak gép­állomásaink dolgozói és nemes ver­seny indult meg, hogy melyik gépál­lomás fog többet és hamarabb csé­pelni, hogy ezzel is elősegítsék a be­gyűjtés sikerét. ■tp bből a harcból gépállomásaink megerősödve kerültek ki. Sok olyan békeharcos trakto­rista tűnt fel, mint a palota­bozsoki Martin Ferenc, Baráti Péter, az újpetrei Szabó Lajos és Huba János, akik több, mint két­szeresen teljesítették nyári idényter- vüket. A gépállomások dolgozói­nak többsége bebizonyította: részese annak, hogy növénytermelésünk színvonala az ötéves terv első két évében jelentősen emelkedett, mint ezt a minisztertanács augusztus 25 i határozata megállapítja. A gépállo­mások dolgozóinak harckészsége nem lankadt a cséplési munkák befejezé­sével sem, amit legjobban bizonyít a vajszlói gépállomás dolgozóinak ver­senyfelhívása, melyben versenyre hív­ták a megye gépállomásait az őszi munkák határidő előtti befejezésére. Ehhez csatlakoztak a pécsváradi és palotabozsoki gépállomások is és várják soraikba a többi gépállomás dolgozóit, hogy meginduljon a harc az őszi terv teljesítéséért és a mi­nisztertanács határozatának, az 1951 —52. évi növénytermelési terv végre­hajtásáért. A z őszi munkák időbeni, jó el- végzése azonban csak úgy biztosítható és gépállomásaink csak úgy kerülnek ki győztesen a verseny­ből, ha szemelőtt tartják Pártunk II. Kongresszusának határozatát: Az öt­éves terv keretein belül 50 százalék­kal kell emelni mezőgazdaságunk termelékenységét. Szemelőtt tartva a minisztertanács határozatát, biztosít­va a gépállomás munkájának szerve­zettségét, az agrotechnikai követel­mények betartását. Ennek érdekében fel kell sorakoz­ni a gépállomás minden dolgozójának és biztosítani kell elsősorban a szer­ződések megkötését mind a tszcs­kel, mind a dolgozó parasztokkal a minisztertanács határozatában előírt agrotechnikai módszerek alapján, amely kimondja, hogy az őszi növé­nyek vetése előtt a földet az eddi­ginél mélyebben, legalább 20 centi- méter, de lehetőleg 22—25 centimé­ter mélyen szántsák meg. A tavaszi vetés alá kerülő szántó­területeken az ipari növény alá trak­torral 25—27 centiméter mélyen, a többi tavaszi vetés alá kerülő terü­leten pedig 20—25 centiméter mélyen végezzék el az őszi mélyszántást. Azokon a területeken, ahol a múlt évben végzett mélyszántás nem érte el ezt a minőséget, a múlt évi szán­tásnál három centiméterrel mélyeb­ben kell az őszi mélyszántást elvé­gezni, G ondoskodni kell az állandó brigádok és brigádterületek kijelöléséről, azoknak megfelelő technikai felszereléséről, hogy ezen keresztül a legkevesebb önköltséggel a legmagasabb munkateljesítményt tudják nyújtani traktoristáink. Egy­ben az állandó brigádszállások létre­hozásával elérjük azt, hogy egy-egy brigádközpont kultúrközponttá is vál­jon, ahol traktoristáink és dolgozó parasztfiataljaink szórakr\T»ea és ta­nulása is lehetővé válik. A gépállomás tervének teljesítésé­vel biztosítsuk tszcs-ink tervfeljesí- tését azzal, hogy a szerződéseket törvénynek tekintjük és a feladato­kat batáridő előtt teljesítjük. Ugyanakkor, amikor harcot folyta­tunk az őszi munkák sikeres elvég­zéséért, jövő évi kenyerünk biztosí­tásáért, nem szabad megfeledkez­nünk állattenyésztésünk fontosságá­ról sem, melynek érdekében ez év őszén gépállomásainknak összesen 110.000 köbméter takarmányt kell besilózni tszcs-ink és dolgozó pa­rasztságunk részére. A gépállomások tervének és a mi­nisztertanács határozatának végre­hajtása érdekében vállvetve küzdjön a gépállomás vezetősége a traktoris­tákkal együtt. így biztosítsák a köl­csönös segélynyújtással a szocialista munkaverseny további kiszélesítésé­vel őszi tervünk teljesítését. A gépállomások pártszervezetei, a pártcsoportok és népneve­lők kiépítésével és megszilárdításával biztosítsák az állandó politikai és szakmai oktatást, érjék el a munka­fegyelem megszilárdításával, hogy a gépállomások kommunistái példamu­tatóan elöljárjanak a magasabb telje­sítmények elérésében és biztosítsák a gépek éjjeli-nappali üzemeltetését. Biztosítsák az elvtársi segítséget az elmaradók részére, hogy gépállomása­ink dolgozói napról-napra jobban ki vegyék részüket a terv teljesítéséért vívott küzdelemből. Győré Lajos megyei tanács politikai osztályvezető A Gazda-mozgalom első eredményei a Sopiana gépgyárban öt brigád harcol már azért a So­piana Gépgyárban, hogy az országos méretűvé vált Gazda-mozgalomba az üzem minden dolgozója bekapcsolód­jék javaslataival, kezdeményezésé­vel. A műhelyenkínt megalakult bri­gádok közül a legtevékenyebb az öntödei. Az itt dolgozók új eljárás­sal olvasztják be az esztergálásnál keletkezett, eddig a hulladékba ke­rült öntöttvas-forgácsot. Az össze­gyűjtött forgáccsal kis bádoghenge- reket töltenek meg, amelyeket for­maszekrényben tizmilliméteres izzó vasréteggel rolytatnak kerül. így érik el, hogy a forgács egy darabban ol­vad folyékony tiszta vassá a kemen­cében. Ezzel a módszerrel a hulla­dékanyagnak 45—50 százalékát nye­rik vissza, ami egy év alatt kb. két ­ezer kilogramm tiszta vasanyag-több- letet jelent az üzem számára. Bőven fizet a terv részvényeseinek Zúgtak, zakatoltak a gépek a Szik­ra nyomdában, mikor a kéziszedöte- remben körbejárt a népnevelő: — T:e mennyit jegyzői? — Mennyi tervkölcsönt jegyez az elvtárs? —- , Nyereménykötvényt jegyzet Sragy kamatosat? Mikor hozzáért a népnevelő az ív. vei, szép komótosan, kissé öreges be. tűirveJ felírta: „350 forint“, aztán oda- kajnyarítotóa a szám mellé a nevét is: ►Jíorváth Gyula“ i Hozzá csak ennyit fűzött: — Hát ha ez az ötéves is olyan lesz, mint a másik, a hároméves, ak­kor szívesen! , — Hogty oly%) lesz.e? — kérdezte jvissza a népnevelő. — Még olyanabb! ■ Otthon is csak szűkszavúan jelen­tette be: I — Jegyeztem 350 forintot. Nyeremény est! Most már részvényes vagyok ón is, mint valamikor az mrak. a terv részvényese! Nemsokára kezdte kapni Ho<rváth Gyula bácsi az „osztalékot“ is. Meg­emelte a vállalat a fizetését, több „bé­lés“ volt a borítékban elsején, mint eddig. ■ Aztán megérkezett az újabb oszt a. lék: megérkeztek a kőmőve-ok a szűk, sötét - Ihczédi Dénes-utcába, hogy világos, napfényes Sztálin.utat varázsoljanak belőle. —. Építik az utcát... — újságolta mindenütt Horváth Gyula, — benne vári a tervben, meg is kezdték. Egyik napon már nem állt ott sötét függönyként a ház Horváthók kony. hája- előtt. — Nézd csak, — újságolta felesé­ge. nem ke’l már villanyt gyújta­nunk, besüt a nap a mi konyhánkba is! £s valóba^ széles sugárban öm­lött be a napfény az ajtóp, útjában ezerszámra táncoltak a porszemek. Az_ tán eltűntek a porszemek a nápsuga. rak utjából, elkészült az építkezés. A' terv egy pontja végre lett hajtva. El­készült a Sztáliniét. Horváth Gyula büszkén jegyezte meg, ahányszor csak az utcájáról beszélt: — Miénik a legszebb nevű utca az egész városban! * Eljött 1950 szeptember, a húzás ideje. Horváth bácsi nem nyert. Nem húzták ki egyik kötvényét sem. — Ha nem nyert idén, majd nyer jövőre — mondta, miután a cédulát melyre rendben felírta a kötvényszá. mókát, betette a szekrénybe, — ad­dig csak hadd kamatozzon a pénzem. Nekem kamatozik! Ismét elmúlt egy év. A nyomdában közben megindult az üzemi konyha, forintnyolcvanért kap­táit ebédet a dolgozók, megjöttek az éveli óta áhított betűk, elkészült az új öltöző, fejlődött minden. Eljött szeptember másodika is. — Pénteken húzás, — szólalt meg egészen váratlanul Horváth Gyula a konyhában, — meglátjátok, én az első húzásnál nyerek! — Az nem lenne rossz — kapott a szón a felesége, — de nem /esz abból semmi! — Már hogy ne lenne! Hát nem emlékszel? Azt is megéreztem, mi­kor a gyereket baleset érte! Ezt is megérzem... Ezt még csak nem is kell megérezni, hiszen minden köt­vény ki lesz sorsolva. Mi tavaly nem nyertünk, nyerünk az idén! Pénteken reggel fél hétkor már benn volt a • nyomdában Horváth Gyula. Első dolga volt kihalászni a rotációs melletti nagy ládából egy aznapi újságot. Egy Dunántúli Nap. lót. — No, lássuk csak — mormolta, miután maga elé tette a lapot meg a számokkal telerótt cédulát, amit ismét elővett a szekrényből. — No, nézzük csak. Időközben elhívták, s mire vissza­került az asztalhoz, még nagyobb iz­galommal kezdett a kutatáshoz. Egy szer csak megakadt a.z ujja egy szá­mon: 2322, mellette ez állt: „2-es.“ — Ez az én számom! — kiáltotta hangosan, aztán meg­nézte, mennyit is nyert. Felül az ősz. lop tetején az állt: „1000 forintot nyertek:“ — Szaktársak, nyert a Gyula bácsi! harsogta be a szedőtermet mellet­te valaki, a nagy izgalomban már azt sem tudta, hogy ki. Valaki a postára i* telefonált, hogy mikor mehetnek a pénzért, a száz forintos kötvényre eső 500 forintért — Keddre már meglesz a pénze! — újságolták az üzem első nyertesének • * Otthon csak ennyit mondott: Ugye megmondtam, hogy nye­rek! Hát nyertem. Kihúzták. Es ki­húzzák a többjt is. Néhány hét múl. va már a békekölcsönt is húzzák, ah. kor is nyerhetünk. Nyerünk mind­annyian ... Garami László Vasárnap Szövetkezeti Nap lesz Szeptember 9-én, vasárnap a szö­vetkezetekbe tömörült dolgozó pa­rasztok nemzetközi szövetkezeti na­pot tartanak. Ezen a napon megyénk dolgozó parasztsága is egyöntetűen, lelkes munkafelajánlásokkal ünnepli szövet­kezeti mozgalmunk elért eredmé­nyeit. Ebből az alkalomból minden járásban központi előadó fog elő­adást tartani. Harkányban Nánási elvtárs, a SZÖVOSZ országos titkár­helyettese, Csányoszrón a Megyei Bizottság részéről Szekeres László elvtárs, Mohácson Bruck József MÉSZÖV megyei titkár elvtárs tart előadást. Megyénk dolgozó parasztsága mun­kafelajánlásokkal és termelőszövetke­zetekbe való belépéssel csatlakozott az egész ország dolgozó parasztságá­hoz. Vasárnap egyöntetűen fognak tiltakozni az ellen, hogy a Nemzet­közi Szövetkezetek Szövetségébe való felvételünket már negyedízben utasították el. Legméltóbban úgy tudunk ünne­pelni és úgy tudunk legkeményebben válaszolni az imperialisták sorozatos gaztetteire, ha vállalt munkafelaián- lásainkat túlteljesítjük. ÉPÍT AZ ÚJ TECHNIKA KOMLÓN Komló, alfáról építkezés. Uj úton járunk, — nem is út ez, ha­nem tér, frissen hengerelték. Jönnek- mennefe rajt az autók, kocsik, kordék. Az ideiglenes villanyoszlopok, mint megannyi útjelző állnak őrt, A nap süt és a homok szinte beissza az árnyé­kokat. • A vasút mentén az óriás mammutok építő utóda, a hernyótalpas exkavátor zakatol. Fordul a karja, billen a tar­tály és újabb köbméter föld kerül a helyére. Hatalmas ívben megint fordul az exkavátor, íjiegcsörren a lánc és a földre buktatott tartályt megtelve húz­za magához. Egy szomorú csacsi a sí­nen túl minden csikorgásra meglóbáija a,fülét, alig győzi már, mert az exka­vátor megállás nélkül dolgozik, nem kell itatni, abrakolni. A hatalmas szénosztályozó vasbeton bordái között csak ítt-ott bújik át a napsugár, annál jobban csillog a gép­műhely ós a nagy raktár sokszáz abla­kán. A járművek áradata közben egy percre sem szünetel. Jobbról már csat­lakozik hozzá a talpkövekre fektetett első iparvágány. Rövidesen ginek há­lózzák majd be ezt az egész niezőnyi térséget. KI gondolná, hogy pár hónappal ezelőtt itt még hegy volt, de ötéves tervünk megmozgatta még a hetfyeket is. Az exkavátorok egy-keliőre' mun iiát adtak a geológusoknak akik letö­rölhették a térképükről a fél hegyet. Útban vo't. Itt, a forgatag közepén úgy érzi ez ember, mintha, csak valamelyik hatal­mas szovjet békemű építkezés egyik pontján állna. De a kordék elrontják a nagyszerű képet. A szovjet építkezése­ken ilyesmik már nincsenek. Nem so­kára már nálunk sem lesznek. Mi igazán megszerettük a gépet mondja a fürdőépület 120 méter hosszú és harminc méter széles alap­jánál Kovács János kubikos brigádve- zető. — Az sincs az eszénél, aki ellen­sége a gépnek. mert még nem olyan ré­gen olyanok is akadtak — teszi hozzá. Nem tadjuk, akkoriban a kilencta­gú Kovács-brigád hogyan vélekedett er­ről, de azóta már szövetséget kötöttek az új technikával. A kubikos-brigád ki­tanulta a cölöpverőgep kezelését és míg azelőtt „Húzd meg"-re rántották a cölöpverő kost, most mint gépészek csak megindították a gépet. Néhány alapos ütés és a vasbeton cölöp a mélybe fúródott A mozdonyszín alap­zatát ök készítették. Azután jöttek ide. a fürdőhöz. — Most transzportört kérünk — mondja Kovács elvtárs. — Azzal ha. maróbb kiszállíthatnánk földe! — Vagy legalább teherautót, da le­hetőleg olyan billenő fajtát — mondja Nusser Péter, aki úgy látszik szeré nyebb igényű. Kovács elvtárs elneveti magát, mert ő maga is rájött, hogy ez egy kicsit clyan „Adj uram isten de mindjárt". mert most, egyszerre < minden kellene. Mondja is: Én 3C éoe vagyok kubikos, — te Péter mennyi ideje is? 1931-ben.. Húsz éve. — Aztán azelőtt sem én. sem te nem láttunk egy gépet sem az építkezésen, — mondja Kovács elvtárs. — Azaz­hogy híradóban láttam már, évekkel ezelőtt szovjet építkezést, csodálatos gépekkel, azután ugyanazok a gépek sorra megjelentek nálunk is. Én meg olvastam erről sokat — mondja Nusser elvtárs. — A vöm a pécsi egyetemi könyvtárban dolgozik. Az sok ilyen könyvet kikeresett ne­kem. Visszaérkezett a kordésor és neki kell állni a megrakásnak. Ötödoszlá'- lyúnak sorolták be a talajt, czj meg­állapította a Mélyépítő Vállalat, dé * munkalapokra már nem tüntette fél a megadott időt, sem a batáridőt ncr* mondták meg a dolgozóknak, ptdig aí. új alap partján már készen áll a ma­gasépítés felvonulási épülete. Szeret, nék már építeni az új fürdőt. A Kovács brigád is jól tudja hogy mi készül itt. Ezért lettek négyen kö­zülük sztahánovisták és ezért ígér' Ko­vács elvtárs a kitüntetésért és áz in­gyenes üdülésért jobb munkát. — Olyan gyönyörű fürdő lesz U,- amilyen még csak a Szovjetunióban van, — mondja Nusser elvtárs. — Lát tűk a filmen. A bányászoknak még törölköző sem kell, ahogy végigmennek a kvarcele folyosón, rögtön megszárad­nak. Három emeletes lesz. — Mi meg majd megyünk újabb ala­pot kiásni mondja Kovács elvtárs. Igen. alapot ásank valamennyien a szocializmus alapjait. Gépekkel épít­ve és komoly nehézségeket leküzdve, győzelmesen. Komlón, az alfáról épít­kezésen pedig clnyómja a kordék csi­korgását a _ cölöpverők, felvonók tran6zpcrtőrök ós exkavátorok, a mo. dem technika kan***.

Next

/
Thumbnails
Contents