Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-17 / 191. szám
1351 AUGUSZTUS 11 MÄPLO Megelégedettség és megaikuvás ezek hátráltatják a begyűjtést Botykapeterden Megy nálunk szépen a begyűjtés, nincs semmi baj — ez a véleménye a botykapeterdi tanács VB. titkárának. Ha valaki a tanács előtt elhelyezett versenytáblára néz, való- . ban azt gondolhatja, hogy ez így is vám. Botykapeferd megelőzte versenytársát Nagypeterdet és kenyérgabona előirányzatát 54. takarmány- gabona tervét 57 százalékra teljesítette. Valódi képet azonban csiak az kap a begyűjtés tényleges állásáról, aki a ,,naprakész“ nyilvántartási füze. tét is átnézi. Mii mutat a nyilvántartás Csak végig keli nézni a nyilván- í tartás „felesleg“ rovatán, hogy lássuk, mennyi gabonaitöbblet van még n faluban a fejadagon és a különböző őrlési kedvezményeken, vetőmagon cséplő részen félül is. Nem is egy' hanem több vagont lehetne megtölteni azzal a kenyérgabonával, me. lyet a gazdák otthon tárolnak, annak ellenére, hogy törvény szerint kötelességük léét. volna a csépilés után nyolc napon bélül beadási kötelességüknek eleget tenni. Hamvas János bofykai gazda már július 23-án elcsépelt, méghozzá nem i,. kevesgt. Jól fizetett a búzája, die beadási kötelességének mégtsiem tett eleget. Eddig mindössze 621 kilogramm kenyérgabonáit adott be az ; előirt 17.63 lyázsa helyett, pedig fejadagon, vetőmagon és a cséplö.arató- • részien felül még 14 mázsa felesleget Is tárol!. Hamvas Jánost nem is olyan régen még úg.v kezelték, mint kulá- kot. ö rossz földfelmérésre hivaitkoz- va kértA hogy dolgozó parasztként kezeljék. Ennek a kérésnek a végre- bajtóbizo’ttság helyt is adott. Most itt lenne az ideje áruink, hogy Hamvas János bebizonyítsa: valóban becsületes dolgozó paraszt, valóban hű fia hazájának! Ezt azonban csak azzal tudja Hamvas János bebizonyítani, ha ' e’eget tesz törvényes kötelességének és nemcsak teljesíti, de túl is teljesíti előirányzatát. — Ilyen pontos, jó, naprakész nyíl. vántartás kevés helyen van — szokott A tanács pedig nem küzd teljes erővel a kulákagitáció ellen. Nem küzd azért, hogy a felvilágosított dolgozó parasztok bevigyék gabonájukat a mágtárba, hanem megelégedet. ten állapítja meg: „Jól megy a begyűjtés nincs itt semmi baj!“ Pedig a nyilvántartásnak, mélyre olyan büszke a tanács nyilvántartója, csak akkor lenne értelme, ha azt fel is. használnák a begyűjtés meggyorsításához, ha a csáp lést követő nyolc napon túl a törvény szigorával megbírságolják az élmaradteikat az előírt öt százalékra és. a tizenöt napon túl elmaradtakat a megszabott lO .száza- büsEkélkedhi v.aióban ügyesen meg- ] Iákra! ■ Szerkesztett nyilvántartási füzetével aj A megelégedetts-ég és a megaiku. ’botykapeterdi tanács nyilvántartója, vás, ez a két súlyos- hiba a begyűjtés Ki is derül ebből a nyilvántartásból egyszeri ránézésre is sok minden. Kiderül az, hogy a kulák idősebb Ba-' goly János Dodi az előírt határidőn belül népi tett eleget kirótt kötelességének: még a mai napig is adósa az államnak 2496 kilogramm kenyérgabonával! Kiderül a nyilvántartásból, hogy özvegy Tanos Lajosaié dolgozó parasztasszony mindössze kötelessége felét teljesítette, hogy F. Jakab József már jóval régebben mint nyolc napja hátralékos három mázsával, pedig 752 kilogramm feleslege kívánkozik magtárba, hogy Jakab . János egv szemet" sem adott be a csépi és, július 26 óta, mert „nincsen fogata“, pedig neki is legalább 11.63 mázsával kellene szaporítania a község eredményét! így -lehetne még folytatni jónéhány gazdán keresztül a névsort, akik beadtak ugyan valamit de nem tettek eleget teljes egészében begyűjtési kötelességüknek, akik mázsaszám tá- -oliják otthon a gabonát és nem törődnek azzal, hogy saját magukat károsítják meg kényéimeskedésükkel: elesnek a gyorsbeadási jutalomtól, elesnek az augusztus húszadikán esedékessé váló őrlési kedvezménytől. Pedig gabonájukat, — ha később is, és kedvezmény nélkül is. — dp mégis be kell vinniök a terményraktárba, mert a begyűjtési terv — törvény, mely mindenkire nézve kötelező! A huláhok a feketepiacra spekulálnak A bonykapeterdi dolgozó parasztokat megszédítette a kulák meséje. Jó- néhányan hittek az olyan háborúra spekü'áló kulákoknak, mint a begyűjtést szabotáló idős Bagoly János Dodi, vagy mint a 12 mázsa kenyér, gabonái elesC'egei hörcsögként őrző Nagy József. Hittek nekik, hittek annak, hogy „majd később jobb áron“ adhatják el terményeiket, hogy „még nem elég száraz“ a búza és ki győzné felsorolni még azt a sok kulákhameg akarják károsítani a dolgoz<j parasztokat. Mert a kulákok „főtanácsaikkal" a dolgozó parasztság ellen törnek! Meg akarják foszitanli a falut a szabad piac lehetőségétől!, nem akarják, hogy a dolgozó parasztok a bőséges termés árából jó és olcsó iparcikkeket vásároljanak, nem akarják hogy a begiyüjtőhedyro áramló gabona ellenértékéként még több traktort, még több gépet, kultűrházat és szülőotthont, mozit és napköziottzugságoi, amivel a falu ellenségei hont kapjon a falu. Ab élenjáró dolgosó parasztok várjákf hogy a tanács kijavítsa a hibát gátja ma Botykapeterden és érmék telszámo'ását várja az a sok dolgozó paraszt, aki becsületesen eleget tett kötelességének, aki begyűjtési előirányzatát túlteljesítve teljesítette hazafias kötelességét és most a hanyagok a halogatók miatt, a tanács erélytelensége miatt elesik • a szabadpiac, a felesleges termény jó áron való értékesítésének lehetőségétől. A megalkuvás és megelégedettség fel. számolását várja Kútra Márton tanácstag és még számoson, akiknek neve a botykápeterdi dicsőségtábla élén áll. és akiknek köszönhető az, hogy a falu a hibák ellenére vezet a párosversenyben és 50 százalékon felül teljesítette begyűjtési előirányzatát. Cseh Ferenc meggyőződött arról, hogy neki is jobb a termelőcsoportban Pécsváradról keskeny - kő- j várkohyi Szabadság csoport tag jai, vesút vezet Zengövárkonyba. A köz- 500 darab baromfit akarnak beállítani pég határán ktstoeny földcsíkokat látni, egyik világosabb, másik sötétebb sárgia vagy zöld színben játszik, ami mutatja, hogy a község dolgozó parasztságának nagy többsége egyénileg gazdálkodik. A községben tavasszal alakult égy hármas típusú termelőcsoport 16 taggal és 83 hold földdel* de a határ még nem mutatja azt, hogy a községben termelőcsoport működik, mert ta. gosítás még nem volt. Kezdetben elég gyengén működött a csoport. — A kezdet mindig nehéz — így vélekedik Piu Ferenc, a tszcs elnöke és a tagok is valamennyien. De büszkék arra, hogy ők az úttörői annak a boldog útnak, amelyre dolgozó pa rasztjainik egyre nagyobb számban lépnek. « Cseh Ferenc zengővárkonyi nyolcholdas dolgoz^ paraszt sokszor járt « csoport földjei mellett, mert egy darab földje a Gyertyános.dűlőben, közvetlen a csoport földje mellett feküdt. Valahányszor -látta a csoport földjét a7 a gondolat járt a (tejében: „Nekem nem tudnának annyi pénzt íizclni, amennyiért a csoportba belépnék“ Minek? Azért, - hogv újból ispánok álljanak a hátam mögött, akik hajszoljavak? Megkaptam én nyolc hold földet, van munkám, akkor miért dolgozzam másnak?! Nyolc éves koromtól kezdve a felszabadulásig mindig cseléd voltam, olyan helyeit. ahol még a tepertőt is megszámolták, hogy hány szemet adnak egy- cgy evésre. Most újból ezt akarják• a nyakamra hozni? Én uqvan be nem lépek! • Telt-múlt a, idő. A csoport már szépen erősödött, már új baromfiól és tenyésztésire a csoportbeliéli és -pár száz darab sertést; ez bizony emeli majd egy munkaegység értékét. Még nem tudják, hány .forint jut egy-egy rflég j munkaegységre, de annyi bizonyos, ' hogy Kaosomdi Mihály és Nagy István részesül a legmagasabb jövedelemben, mert nekik van a legtöbb munkaegységük. Eddig 180 munka- egység-eí*kerestok, ha csak. négy kiló árpát adnak a többi más mellett egy munkaegységre, akkor is ez már hét mázsa 20 kiló árpát tesz ki. Ha csak harminc forintot osztanak egy munkaegységre, akkor 5.400 forintot kap majd Kacsondi Mihály és Nagy István. © Mikor ezeket Cseh Ferenc látta, gondolkodni .kezdett. Kiszámolta, mennyi az ő jövedelme és azt látta, hogy nyolc hold földjéből neki soha nem lesz egy év alatt ennyi jövedelme. — Jobb a csoportban be is lépek — gondolta magában Cseh Ferenc. De mikor végigjárta nyolc hold földjét, •ránézett a lovára, mégis azt gondolta: „Mégsem lepel: be: örültem, hogy végre én is lóidhoz jutottam és állataim vannak, most pedig adjam oda másnak? Nem! Inkább nem lépek be!“ De már nem találta helyét sehol sem. Szombat este mikor végzett a munkával, vacsorához ültek feleségével együtt. Cseh Ferenc felesége kezdte a beszédet: — Én azért mégis jobbnak látom a csoportot. Így csak mindig kocsi, eke, meg a szerszám csináltatására kell költeni egész évi keresetünket és nincs semmi eredménye a munkánk. nah, pedig kora reggeltől késő estig állandóan dolgozunk. Még sokáig beszélgettek, mert nem , , , i , , ^ 7 .1 ^ * y ovjxwciiy uvomoi'y i — „ jx v— ux tíer^soi építéséről beszéltek a zengő, egyszerű a.z új útra lépni. So-kat gonÖdvözlel a békebegyiiiiésben élenjáró doígozó parasztoknak! HM- STAU« VINCE (Zsibót) nÓTH JÓZSEF (Ibafal CSANÁDI SEBESTYÉN (Almáskcresztúr) HAJDÚ DÉNF.S (Jlolykapeterd) VARGA ISTVÁN (Dehcsháza). C jeávre 100 „ 175 381 „ 195 »* 100 437 »• 113 „ 518 »* 232 „ 559 W dollkodott raj ta Cs eh Fer enc és feleség«, úgy, mint minden dolgozó paraszt, amíg dönt, hogy belép-e vagy sem a termelő csop o-rtba. © De vasárnap reggel Cseh Ferenc már a tszcs irodája felé irányította lépteit ahol kérte a tagokat, hogy vegyék fel ót is soraik közé. Cseh Ferenc példáját még kilenc dolgozó paraszt követie, akik szintén most győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről és az őszi mun. kákát már közösein, megkétszerezett erővel végjük, mint a zengővárkónyi Szabadság temielőcsopoTt tagjai. Lipóczkt József A Megyei Pártbizottság felhívása a gépállomások dolgozóihoz! Gépállomásaink baranyaimegyéi központja 16-án jelentette a Megyei Párt- bizottságának, hogy a gépállomások globálisan 102.1 százalékra teljesítették cséplési tervüket. Az eredmény elérésében különösen kitűnt a palotabozso- ki gépállomás, 145.9, a pécsváradi gépállomás 137.5, szigetvári gépállomás 136.2, mágocsi gépállomás 126.5 százalékos cséplési tervteljesítésével. De a többi gépállomások is — néhány kivételével — becsülettel teljesít ették feladatukat. A Megyei Pártbizottság elismerését fejezi ki a gépállomások elért eredményedért és a következő felhívással fordul a gépállomások dolgozóihoz: Gépállomásaink, amelyek a falu technikai és politikai bázisát képezik, továbbra is álljanak helyt a béke megvédésének és a szocializmus építésének rájukeső szakaszán. Egy pillanatra se vegye át ennek a harcos lendületnek a helyét a megelégedettség, a megnyugvás, az elért eredmények feleit. Augusztus húszadikával, alkotmányunk megünneplésével még nem ér véget a feladatok megvalósításáéig folyó harc. A feladatok dandárja még csak ezután következik. Az alkotmány ünnepét követő „Béke-liét" új erőpróbák elé állítja gépállomásaink dolgozóit. Mhgyénik az országos begyűjtési versenyben csak úgy tud az elsők közölt lenni, ha ezt leRelsősorban cén- állomásaink további munkialendülete, versenykészsége lehetővé teszi. Ha a gépállomásaink hasznosítják és továbbfejlesztik azokat. i a tapasztalatokat, amellyel a palotobozsoki gépállomás és a többiek elérték nagyszerű ■ eredményeiket. Ha gépállomásaink tapasztalatátadással rendszeresítik a többi gépállomásokon isa-szov- jet Bredjuk gyorscséplési módszert — az éjjel .nappali cséplést. Ha a gép* állomásaink dolgozói, gépkezelői minden percet kihasználnak a gépek karbantartására, a napi teljesítményeik állandó fokozására, napi munkájuk mellett tovább folytatják a politikát felvilágosító munkát. Gépállomásiaipk dolgozóinak — politikád és szakmai vezetőinek több éberséggel kJrfl körültekinteniük táját munkaterületükön. Az elég gyakran történő gépleállások, üzemanyaghiányok, a gépek fe. tesleges ide-oda vontatása mögött keressék meg a cséplést, a begyűjtés szabotáló ellenséget. Cséplési tervünkkel jóval előrébb állnánk ha gépállomásainkon belül — már kezdetben rátértek volna — az ellenség leleplezésére, a nem oda való elemek eltávolítására. Gépállomásaink tapasztalt szakemberei fokozottabban térjenek rá a fiatal szakmunkások továbbképzésére. Csakis úgy tudja megyénk tovább fokozni az első helyért folyó harcát, ha ezekben a kérdésekben továbbra is szilárdan támaszkodhat gépállomásainkra. A Megyei Pártbizottság szá. mit* erre a támaszra, továbbá számít arra is, hogy a még lemaradt gépállomások hamarosan felzárkóznak az élenjárók mellé. Fel hát a eséplés. a begyűjtés további fokozására. Megyénknek cl kell nyernie országunk többi megyéjével folytatott versenyében az elscfcnek k: járó elismerést és dicsőséget jelentő versenyzászlót. MDP Raranynmegyei Pártbizottsága. mm TÖRTEMET Flehér Irén a' postás üzemi MNDSZ ügyvezetője Baranyszentgyörgyön beszélgetett egyénileg dolgoz^ parasztokkal, akik a tszes-röl, a közös gazdálkodástól még húzódoztak. Vonzotta őket ugyan, amit ők is tudtak, hogy előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, de féltek attól hogy ott úgy kell do'gozjii, ahogyan az elnök mondja, nem végezhetik a munkát úgy, ahogy már régóta, megszokták. — Ugye, ha maguk elnököt választónak — loérdezite tőlük Fehér elv- társnő, — csakis olyan ember lenne az, akiről tudják, hogy jó gazda, és megbíznának benne? — Hál... csakis olyant. De mégiscsak kiparancsolna hol ldrt hol oda dolgozni — hangzott a válasz. * — Na, de maguk nem is szerelhetik a földet — felelt vissza Fehér elvtársnő, — az elnököt maguk azért választanák,’ hog>v mivel ő legjobban ért a földhöz, montjja meg azt is, mit kell adni a földnek, hogy többet tcr. meljen. Minden do'gozó, aki nagyobb termést szeretne, a jó tanácsol is meghallgatja, az elnök szava pedig jó tanács. — llyeniéleképpen már máskép néz ki a dolog — gondolkozott- el az „elnöktől félő“ gazda, — de most meg is beszélem mindjárt a többiekkel, mire is jutottak ők a csoporttal. Amit Zalátási Jelaet, azt másutt is Népnevelőink gyakran találkoznak azzal a kifogással, hogy: „Nálunk nem lehet éjjeli cséplést megszervezni, mert nincs villanyunk, majd ha vil lány lesz, akkor megszervezzük.'* Zalátán a' pártiszervezet, a DISZ és az MNDSZ közösen, a tanáccsal karöltve szervezték meg az éjjeli cséplést a gépeiknél. így az éjjel-nappali munkával egy 1070-es géppel 224 mázsát csépelnek átlagban. Pedig Zalálán sines villany. Hosszú póznákra, vagy pedig ahol van, ott a fákra viharlámpákat akasztanak, azok fénye mellett dolgoznak. Amit a zalntaiuk meg tudnak valósítani, azt más községekben Is be lehel vezetni, így gyorsíthatjuk meg a cséplést, így türhcliink előrébb n versenyben. A i/izS' titon óit Tubáik tzolfyáJicác&Cb A Morva-folyá völgyében tekergő hepe-hupás országúiról semmi jelét sem látni annak, hogy a Waszina előtt, kiszélesedő völgyben Titoék agyonhirde-. lett. legnagyobb szerbiai vizierőműve épül. Pedig az építkezés már több■ mint ,négy éve megkezdődött. Sőt Titoék tcr. vei szerint Nist. Vrnnjct, Szkopljct és a bolgár határ közelében lévő több más délkelctszerbiai városi már régen ennek az erőműnek kellene ellátnia árammal. • A Morava sebes sodrású vizét azonban mindmáig nem sikerült Titoéknak szolgálatukba állítani.' Ott, ahol a vizierömű hatalmas turbináinak kellene már zúgásukkal betölteni a völgyet, inkább romokhoz, mint énllkezéshcz hasonló, félig kész bctonlömbök, rendszertelenül lerakott épületanyagok, nyomorúságos barakkok meredeznek az égnek. Ezekben o ba- rákokban laknak a munkások akik sűrűn váltogatják egymást. Sokan elpusztulnak, sokat elhurcol az UDBA, aki pedig leheti, megszökik. Helyükre géppisztollyal őrzött új kényszermun- kósőket hajlovak. De hiába van a géppisztoly, hiába suhog a iitoista mun- kafelügyelők kezében a korbács, az ilyen munkaerővel nehéz kérésziül erő. szakolni Titoék terveit. ííe nrmoní; a munkaerő körül van a hiba. Baj van a szakemberekkel és az építkezés terveivel is. A Tito-banda kitűnően ért a kegyetlenkedésekhez, a kémkedéshez a háborús uszításhoz. Ezerszámra képezik ki az ilyen ..szakembereket." Tervezők és mérnökök nevelésével azonban nem foglt Ikoznnk. Érért is halad csigalassúsággal az építkezés. A titoista mérnökök csak arra spekulállak, hogyan lehet a vizierőmü- böl már az építkezés alatt a legzsiro- sabb hasznot húzni. De az építkezéshez verető utakra, vasútra, szállítási eszközökre, a gépekhez szükséges javítóműhelyekre nem gondollak. Pedig javítanivaló gép akad Viaszinán bőven. A kényszermunkások - legeredményesebben ágy szabotálják a titoista terveket, hogy megrongálják a gépeket. A «sereltrmnh«Iv neli csúfolt nyitott fészerekben több a megrongált bctvr.kcverőgép, kőtörő, kompresszor és más gép. mint a használható szerszám. A szabad ég alatt pedig 3 kompresszor, 4 betonkeverőgép, 5 kőtörögsp és 5 tehergépkocsi áll rozsdásan, örökre hasznúd hatatlanná téve. Tíz megrongált te-, hergépkocsit már hónapokkal azelőtt egy csiipriai javítóműhelybe szállították, de még egyik sem használható. Csuorián ugyanúgy gondolkoznak és cselekszenek a munkások, .mint Viaszinán. Sok e félbemaradt munka, az elhagyott munkahely. A munkák nehezebb szakaszainál mindig elakadnak. Nincs tervező. Egy éve még volt belőlük néhány, de azok is megszöktek. Pedig a titoista hajcsárok velük kíméletesebben bántak. Nem kellett ott aludniuk a bűzös barakokbnn, amelyeknek rongyos uiságpapirral borított falán már rétegekben száradnak az agyonnyomoU férgek. A tervezőknek megengedték, hogy az irodák íróasztalain aludjanak. Az építkezésen sok a hcdálos kimenetelű baleset. Orvosi rendelő, vagy orvos| csak a városban van. Mire a szerencsétlenül jártak nagy része odaér, — örökre megszabadul az UDBA janicsárjaitól. A legtöbb megbetegedést a gyenge táplálkozás okozza. Esténként beeseltszcmű. rongyos emberek ülnek ki a barakkok elé. Egy kis híg levesbe, vagy feketekávéba száraz, fekete kenyeret, aprítanak. Ez c leggyakoribb eledelük. Egy.két csoport a piszoktól szinte felismerne le ti enre ko- pott kártyákat csapdos a gyalulatlau padokra. Mások a ködbe takarózott magus hegyek felé néznek s néha lei- csendül egy szomorú nála. De ilyenkor már fülelnek az UDBA besúgói. A nótát káromkodás, a Tito-banda átkozása szokta követni. Ezcrt figyel hál az UDBA. Az építkezéshez küldött, néhány tito. ista mérnök szállásán sokáig cg a villany. Dorbézolnak, vagy azon törik a fejüket az UDBA vezetőivel egyetemben: hogyan kerítsék elő a hiányzó szakmunkásokat, akik nélkül mozdulni sem tudnak. Mostanában az a legnuz gyobS gondjuk, hogy robbanlóhal találjanak: akik földalatti munkára vannak kiképezve. Már voltak robbanták Viaszinán, de kél-három hónapon belül ők is megszöktek. Most névsor alapján keresik őket. De hiába. Pedig vannak robbanták. Nemrégiben a Morava völgyében is sokat beszéltek róluk. Nis közelében szakszerűen felrobbantottak egy alagutat, másutt egy löszeres vonat előtt a síneket. Talán ők is dolgoztak már Viaszinán és visz- sza is térnek még, hogy igazi földalatti munkát végezzenek, s megakadályozzák, hogy a Morava Vize Titoék hadi. ütemeinek gépeit luijtso.
