Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-09 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJA l EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: Előretörtek a tavalyi begyűjtési verseny győztes megyéi (2. o.) — A berlini Világitjúsági Találkozó keddi napjáról (2. o.) — A pécsi járás az elsőségért hnrcol (3. o.) — Nines okuk a megelégedettségre a baranyaszentgyörgyick- nck (3. o.) — Az egyházaskozári cséplőmunká&ok verseny­felhívása a megye összes cséplőmunkásához (4. o.) — Há­rom nappal a határidő előtt befejezték a cséplést a gju- lapusztai állami gazdaságban (4. o.) YAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vm. ÉVFOLYAM, ;184. SZÁM lia—MB ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 0 Üzenetváltás az USA elnöke, Truman és N. ML Svernyik eivtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke között Moszkva (TASZSZ) 1951 július 7-én a Szovjetunió külügyminisztériuma jegyzéket kapott KtrklSl, az ÜSA nagyköveté tói, az­zal a kéréssel, hogé.y adja át N. M. Svemyiknek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének Tru­man, az USA elncíl'ce üzenetét és az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának határozatát. Augusztus 6-án a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége határozatot hozott, amelyet a Szovjetunió washingtoni nagykövet­sége N. M. Svemyiknek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének Trumanhoz, az USA elnökéhez intézett válaszüzenetével együtt ugyanaznap eljuttatott az USA külügyminisztériumához azzal a kéréssel, hogy juttassa el rendeltetési helyére. Az alábbiakban közöljük Trumaá az USA elnökének üzenetét, az USA-kongresszus határozatát, vala­mint N. M. Svemy.iknek, a Szovjetunó Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének válaszüzenetét és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének augusztus 6-i határozatát: Truman USA-elnök üzenete N. M. Svernyik elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökéhez NagyméltósAgú Ufrarn, ttezteűettal elküldőm önnek -az Egyesült Álla­mok kongresszusa á’B-al ef fogadott ha. tározatot azzal a kéréssel, hogy az ön kormánya anna’k tartalmát hozza a Szovjetunió népénjeik tudomására. Ez a határozat az amerikai nép ba­rátságának és jó akar Bitónak kifejezése a világ minden nép^ iránt és újból hangsúlyozza az anrWíiikai kormány őszinte kívánságát, ljogy minden tőle telhetőt megtegyem .az igazságos és tartós béke elérésére*. Mint az Egyesült Államok végre­hajtó hataímának feje, ószintén he­lyeslem ezt a határozatot. Csatolom ehhez raját üzenetem a szovjet nép­hez, őszintén remélve, hogy a hatá­rozatban kifejezett érzések hozzájá­rulnak az Egyesült Államok céljainak és szándékainak jobb megértéséhez. Az utóbbi néhánv év szomorú ered­ményei azt mutatjA'fc,, hogy az álla­mok közötti hivatalos diplomáciai tárgyalások jelentős mértéltben ter­méketlenek lesznek mindaddig, amig korlátok állnak fenn a népek között az eszmék és a tájékoztatás baráti ki­cserélése útjában. Minden ember 6zífve mélyén ott rej­lik a békére és barátságra val,-, vá_ gyódás. Ebben v-a^ a világ békéjének legjobb reménye. A népek azonban, mivel meg varrnak fosztva a normális érintkezés (lehetőségétől, nem érhetik el ezt a kölcsönös megértést, amely­nek a bizalom és a barátság alapját kell képeznie. Sohasem küszöbölhet­jük ki a gyanú és a rémület érzéséjt, mint a háború potenciális okait, amíg bem. engedik meg a széleskörű, sza­bad és nyílt érintkezést a nemzetközi határokon kérész till. Országaink né­pei saját tapasztalataikból ismerik a háború borzalmait és nyomorúságát. Gyűlölik a jövő háború gondola tát, «melyet — amint a népek tudják, — «7 emberiség történetének legször- uyűbb fegyverével vívnának. Szent kötelességünk, mint felelős koríné, nyak fejeinek, hogy felhasználjunk minden becsületes eszközt, ame'y a Pépek kölcsönös b ékelő rekvésének ®teg-yalósítósára vezet. A béke ügye akkoT a legbiztosabb, ha a béke a Pép kezében van és legjobba,, úgy érhetjük el a célt, ha mindent meg­teszünk, hogy a békét a nép kezébe adjuk. Felteszem, hogy ha megismertetjük P szovjet népet az amerikai nép és kormánya békés céljaival, akkor neun Jász háború. Meggyőződésem, hogy ön át kíván-; .te adni a szovjet népnek az amerikai kongresszus határozatának szövegét. Harry S. Trum jtp Az Egyesült Államok szenátusának és képviselőháaának együttes határozata: Mivel az amerikai nép célja ma éppúgy, mint mindenkor, az Igctzsá- $os és tartós béke és mivel népünk legmélyebb kí­vánsága, hogy minden más néppel összefogjon az emberi méltóság meg­őrzésében és azoknak az erkölcsi el­veknek megtartásában, amelyek léte­zésének egyedül adnak értelmetj, és mivel ennek bizonyítékául m. Egy esült Államok javasolta, hogy osztozzanak meg azokon a javákon, amelyeket az atomenergia biztosit, faneíc fejében pedig csupán bl:jtosílé- *01 követel az ellen a kár clhjn, amit oz okozhat, ás mivel a Kongresszus isméi''- meg­erősíti politikáját, amely az arra irá­nyuló törvényben jut kilejezésre, hogy „továbbra Is megtegyék a maximális erőfeszítéseket annak érde­kében, hogy — amint ezt az alapok­mány előírja — megegyezést érjenek el az Egyesült Nemzeteknek fegyve­res erőkkel való ellátását illetően, va­lamint egyezményt érjenek el a tö­megpusztító tegyverek egyetemes el­lenőrzésének bevezetéséről, a fegy­verzet és a fegyveres erők egyete­mes szabályozásáról és csökkentésé­ről, azoknak az országoknak védel­mére vonatkozó megfelelő garanciák mellett, amelyek teljesítik ezeket az egyezményeket, azokkal szemben, akik megszegik, vagy kijátszani igye­keznek azokat, és mivel országunk gazdaságát és erőforrásait a háború által tönkretett és a nyomortól szenvedő népek segít­ségére bocsátotta, és mert az összes szabad népei fe­nyegető borzalmas veszedelem az Egyesült Államokat a széles fegyver, kezésj program megvalósítására kényszeríti, és mert ml kedvünk ettenére fegy­verkezünk fel újra és szívesebben fordítanánk energiánkat békés cé­lokra, ezért a képviselőház (a szenátussal egyetértésben) ezennel elhatározza, hogy az Egyesült Államok Kongresz- szusrf megerősíti az amerikai nép tör­ténelmi és állandó barátságát minden más nép iránt és kijelenti, hogy az amerikai nép mélyen fájlalja hogy mesterséges korlátok állnak fenn, amelyek elválasztják a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetségének népeitől és amelyek nem adnak le­hetőséget a szovjet népeknek, hogy megismerjék az amerikai népnek azt a kívánságát, hogy barátságban akar élni minden más néppel és velük együtt alíar dolgozni az egész embe­riség testvérisége eszméjének fejlesz­tése érdekében, és hogy az amerikai nép úgy véH, hogy a szovjet kormány előmozdít­hatná a béke ügyét ezeknek a, mes­terséges akadályoknak az eltávolítá­sáváI és ezzel lehetővé tenné a népek közötti tájékoztatás szabad cseréjét, és hogy az amerikai nép és kormá. nya nem kívánja sem a háborúi a Szovjetunióval, sem egy ilyen hábo­rú borzalmas következményeit, és bár az amerikai nép szilárdan el­határozta. hogy megvédelmezi szabad­sagát és biztonságát, üdvözöl minden becsületes erőfeszítést, amely az Eg-ye- sült Államok kormánya és a szovjet kormány közötti nézeteltérések ren­dezésére irányul és felhívja a Szov­jetunió népeit, működjenek együtt, a barátság szellemében az erőfeszítések ér deliében ’ és hogy a Kongresszus felkéri az Egyesült Államok elnökét, forduljon felhívással a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormányához, Ismertesse meg a Szovjetunió gépei­vel ennek a határozatnak a tartal­mát N. ML Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének válasza Trumannak, az Egyesült Államok elnökének NAGYM)£LTÖSAGU UIIAM! j Van sziírenesém megerősíteni 1851 július 7-i / üzenetének és az Egyesült Államok ('Kongresszusa abban idézett határozatának kézhezvételét és eljut­tatni Onhjöz a Szovjet .Szocialista Köz. társaságc/k Szövetsége Legfelső Taná­csa elnökségének határozatát. Ez a lintározat kifejezésre juttatja n Szovjetunió népeinek őszinte barátsá­gát az cjgész világ népei iráni, A halá- rozat elmondja, hogy a szovjet nép egységéi a tartós béke megteremtésé­re és az új háború veszélyének; elhá­rítására irányuló törekvésében. A saivjcl népnek nincsen oka kétől kedni l ábban, hogy az amerikai nép szintén nem akar háborút. A szovjet nép Ózonban jól tudja, hogy egyes ál­lamokban vannak olyan erők. amelyek új világháború Irirobhantására törek­szenek, mivel ebben- bizonyos körök meggazdagodásuknak forrását látják. Aj Szovjetunió népeinek véleménye szerint nem lesz háború, ha a népek ke­zükbe veszik a béke megőrzésének üstjét és végig kitartanak mellette, le­leplezve azoknak az erőknek mester­kedéseit, amelyeknek érdeke a háború és amelyek arra törekednek, hogy új I/íáborúba sodorják a népeket. Osztom az ön véleményét arról, lhogy az emberek többségének szivébe jjcle van olíva a békére és testvériség­be irányuló törekvés. Ezért azoknak a I kormányoknak, amelyek nem szavak­ban, de teltekben törekednek a béke fenntartására, mindenképpen tamo- gafniok kell népeik békés törekvéseit. A szovjet kormány teljes mértékben elősegíti, bogy a békéért harcoló szov­jet emberek egyesítsék erőfeszítéseiket a többi. országok népeinek erőfeszíté­seivel. A szovjet kormány vendégszere- iettet fogadja bármely ország népe bé- keküldöitelt és minden módon előse­gíti a szovjet, emberek érintkezését más országok népeivel és semmiféle korlátot nem állít fel ennek díjába. Kétségtelen, hogy a népek közötti közeledés, amelyről az ön üzenete be­szél, feltételezi a népek közötti poli­tikát, gazdasági és kulturális kötelé­kek és kapcsolatok fejlesztését az egyenjogúság alapján. Kétségtelen az is.' hogy ezen az úton a legfontosabb lépés minden megkülönböztetés kikü­szöbölése kell, hogy legyen a Szovjet­unió iránt az amerikai hatóságok ré­széről. Valamennyi hékeszerelő nép köteles­sége az. hogy törhetclleníil a háború megakadályozására és a béke megőrzé­sére irányuló politikát folytasson, ne engedje meg a fegyverkezési versenyt, törekedjék a fegyverzet csökkentésé­re és az atomfegyver eltiltására — e tilalom végrehajtása ellenőrzésének bevezetésével együtt — é.s segítse elő, hogy az öt hatalom egyezmény kössön a béke megszilárdítására. Az ilyen egyezmény megkötésének rendkívül nagy jelentősége lenne a szovjet-amerikai kapcsolatok megjaví­tása és a népek közötti béke megszi­lárdítása terén. Egy Ilyen egyezmény növelné a népek hitét abban, hogy a béke fennmarad és ezzel lehetővé fen. ne a fegyverzet csökkentését és lly- mődon könnyítené a katonai kiadások terhét, amelyek egész súlyukkal a né­pek vállára nehezednek. A fentemlített intézkedések megva fásításában az amerikai nép mindig teljes együttérzésre talál a szovjet nép részéről, amely változatlannt védelme­zi a béke ügyét Remélem, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsú elnöksége határozatának szövegét az amerikai nép tudomására hozzák. Felhasználom az alkalmat, hogy megkérjem önt, adja át az amerikai népnek üdvözletemet és a Szovjetunió népeinek jókívánságait. MOSZKVA. 1951 AUGUSZTUS 8. NYIKOLÄI SVERNYIK Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozata: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szöretségc Legfelső Tanácsának elnök­sége, amely egyesíti mindkét ház — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Szö­vetségi Tanácsa és a Nemzetiségi Ta­nács munkáját, megismerkedve az Amerikai Egyesült Államok szenátusá­nak és képvtsclöházánnk együttes ha­tározatával, amelyet Trumannak, az Egyesült Államok elnökének július 7-i üzenetével együtt kapott meg. szüksé­gesnek tartja, hogy a kövelkezőket je­lentse ki: "0 A szovjet kormány a Szovjet­-*-• unió népeinek béfceakarahrt ki­fejezve változatlanul a béke megszilár­dítására és az államok baráti kapcso. latoinak megterem lésére irányuló po­litikát folytat, Eunek a politikának alapját a békéről szóló dekrétumban fektették te, amelyet a Szovjetek II. kongresszusa fogadott el 1317 novem­ber 8-ún. alig, hogy megalakult a szovjet állam. Azóla a Szovjetunió külpolitikája változatlan maradi: a béke és a népek közötti baráti kapcso­latok megszilárdítására irányul. A második világháború után, amikor a szövetségesek együttes erőfeszítései­nek eredményeképpen hz agrcsszoivk erőit szétzúzták és az agresszív álla­mokat lefegyverezték, nemzetközi szer­vezet alakult a béke megőrzésére és egy újabb agresszió megakadályozásá­ra. létrejöttek a feltétetek a tartós bé­ke megteremtéséhez. Mint ismeretes, n szovjet kormány a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának ügyében ke zébe vette a kezdeményezést, amikor javaslatot tett a fegyverzet általános csökkentésére, beleértve elsőrendű fel­adatkén! az atomenergia háborús cé­lokra való termelésének és felhaszná­lásának eltiltását, A szovjet kormány következetesen védelmezve a béke ügyét és kifejezésre juttatva n népek törhetetlen elszántságát, hogy elhárít, jak az új háború veszélyét — kétíz- ben nyújtott be javaslatot arra vonat­kozólag, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia. Kína, Fran- eiaország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a nemzetközt béke és biztonság fenntartása céljából és kös­senek egymással békcegyezniényt. A szovjet kormány kezdeményezését az egész világ hékeazezelő népet lelkes helyesléssel és támogatással fogadták. A szovjet nép néni tudja megérteni, busy az Egyesült Államok kormánya milyen békcszerető indokoknál fogva utasítja el mindezideig a szovjet kor­mánynak az öt hatalom közötti béke­egyezmény megkötésére vonatkozó ja­vaslatát. A koreai háborús konfliktus kitöré­se és az Amerikai Egyesült Államok koreai nyílt fegyveres beavatkozása után a Szovjetunió nem egyszer tett javaslatokat a koreai konfliktus békés rendezésére. Az nióbbt időben a Szov­jetunió ismét javaslatot tett arra, hogy vessenek véget a vérontásnak Koreá­ban. Ez tárgyalásokhoz ts vezetett a fegyverszünetről é.s a hadműveletek be­szüntetéséről Koreában. A Szovjetunió béke politikája a .szov­jet állam népeinek teljes és feltétlen támogatására támaszkodik. A szovjet államban nincsenek osztályok és cso­portok, amelyeknek érdekében állana a háború kirobbantása. A Szovjetunió­nak nincsenek semmiféle agresszív tervei és nem fenyegeti semilyen or­szágot és semilyen népei. A Szovjet «illő fegyveres erői sehol nem visel­nek háborút és nem vesznek részt semmiféle hadműveletekben. A Szov­jetunió népeit teljesen leköti a békés építés feladatainak teljesítése. A szov­jet állam új, nagyszabású vízierőmű­vek és öntözési rendszerek építését folytatja és megteremti a feltételeket az ország lakossága életszínvonalának szakadatlan további emelkedéséhez. O Az Egyesült Államok szenáínsá- nak és képviselőházának hatá­rozata kijelenti, hogy az amerikai nép mélységesen sajnálkozik a „mes­terséges korlatok"“ miatt, amelyek el­választják a Szovjetunió népeitől. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége szükségesnek találja kljeién, leni, hogy a Szovjetunió külpolitikája nem gördít semmiféle akadályt a szov­jet nép és az amerikai nép — éppúgy, mint a többi nép — közeledése elé és nem támaszt fel semmiféle akadályt azzal szemben, hogy üzleti, kereske­delmi és baráti kapcsolatok jöjjenek létre közöttük. Ezt azonban nem lehet elmondani arról a külpolitikáról, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok hatalmi szer­vet folytatnak. Erről nemcsak az olyan tények fa. nuskodnak, mint az, hogy az amerikai hatóságok rendszeresen megtagadják a beutazási vízumok kiadását az Egye­sült Államokba a szovjet kultúra kép­viselőitől, sőt kiutasttják őket, tekintet nélkül korábban törvényes úton meg­kapott beutazási engedélyükre —, 'ha­nem az Egyesült Államok kormányá­nak számos más Intézkedése is, amely­nek megkülönböztető jellege van a Szovjetunióval szemben. Ezt például a következő tények támasztják alá: 1949 decemberében az amerikai bevándorlási hatóságok a Vlrgl- ntn-sztgeteken minden alap nélkül ren­delkezést adtak ki, amelynek értelmé­ben a Trepang és a Perlamntr nevű, kisebb javítás és vfzfetvétel céljáhól fit. Thomashn befutó két szovjet lia- iászhajó legénységének megtiltottak, hogy partrsszálljon. jL\ 1950 júliusában Baltimore ktkö­^ f tőjében az amerikai hatóságok általános kutatásnak vetették alá a Krasznodar-nevfi szovjet gőzhajót. A rentfárügynökök, megsértve az általá­nosan elfogadott nemzetközi szokáséi, kát, a kutatás «Ián a hajó fedélzetén maradtak, egészen addig, arnfg az ki nem futott a tengerre. 1948 március 18-án az amerikai hatóságok önkényesen zár alá helyezték a Rcsszija nevű, a Szovjet­unió állami tulajdonában lévő, New- Yorkba érkezett szovjet hajót, a hajó valamiféle két utasának megkeresésé­re hivatkozva. 1949 márciusában a bevándor­ol/ Iásl hatóságok New-Yorkban felszólították az Egyesült Államok kul­turális és tudományos munkásainak békevédelmi kongresszusán részvevő szovjet képviselőket, hogy egy hét le­forgása alatt hagyják el az Egyesült Államokat, és megfenyegették, hogy amenhylben a rendelkezést nem telje­sítik, közigazgatást intézkedéseket fo­ganatosítanak ellenük. — A 1950 októberében New-Yorkban a brooni repülőtéren feltartóz­tatlak két szovjet diplomádat futárt, noha útlevelükben benne volt az ame­rikai diplomáciai vízum. í\ 1951 márciusában a kcreskedel­*1 mi minisztérium rendeletet aelolt ki. amely szerint hatályon kívül helyezték a tudományos technikai Iro­dalom kivitelének engedélyezését a Szovjetunióba.-eY A legutóbbi napokban a Szov­Sv/ jetunió ENSZ mellett működő képviseletének newyorki épülete előtt a rendőrség elnézése melleit csirkefo­gók botrányokat rendezne^, amelyek zavarják a képviselet rendes munkáját és veszélyeztelik a munkatársak szemé lyl biztonságát. Augusztus 2-án A. S*. Poijanszkijt, a képviselet első titkárát, aki diplomáciai sérthetetlenséget élvez, a képviseletről való eltávozásakor csir­kefogók a rendőrség szeinelúltárn meg­támadták és fejére boiiifésekcl mértek. T,\ Ez év június 23-án, alig néhány nappal ezelőtt, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke elküldte az USA kongresszusának határozatát \. M, Svemyiknek, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnöksége elnökének, az Amerikai Egyesült Államok kormánya

Next

/
Thumbnails
Contents