Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-18 / 165. szám
1951 JULIES 18 N I* U O .i PÁ RÍ ÉS PÁRTÉP11ÉS * Dolgozóink a párfnapokon megfogadták: Még jobb munkával válaszolnak a leleplezett Gr ősz-bandának és szövetségeseiknek! A villányi járásban Lippó község dolgozó parasztsága azzal válaszolt Grősznek és bandita társainak, hogy községük 150 százalékra teljesíti ezévi beszolgáltatás! kötelezettségét. Tu- ronyban, Miskolci Zoltán DISZ ifi és Csahó Zoltán felajánlották lóiogataikat azoknak a dolgozó parasztoknak, kiknek nincs, hogy azok is a legrövidebb időn belül tudják gabonafeleslegüket beszállítani a begyüjtőhelyre. Ilyen és hasonló példát százával lehetne felsorolni, mind fényes bizonyítéka annak, hogy megyénk dolgozó parasztsága is tudatában van annak, hogy jobb munkával, harcos kiállással kell válaszolni az ellenségnek. Ebben á percben nem csupán Grősz és társai ültek a vádlottak padján, ott ültek az amerikai háborús uszítok is a fasiszta Titoval együtt. Erről beszélt Szászváron Sziklai elvtárs hozzászólásában: „Ez a per komoly figyelmeztetés számunkra. Figyelmeztetés azért, hogy lássák: Sokkal éberebbeknek kell lennünk, mert az ellenség újra és újra megpróbál hazánkra törni, * mert Grősz szövetségesei még itt vannak közöttünk. A mi válaszunk az lesz, hogy sokkal keményebben markoljuk meg, szerszámaink nyelét, ak,ár csákány, akár kasza legyen az, s szüntelenül emeljük termelésünket." A háborúspárti hutáitok Ezekre a pártnapokra az ellenség is „felkészült". Ugyancsak Szászváron történt, Csábrák Istvánné kulakasz- szony is nagyokat nyelve hallgatta végig a pártnapi előadást. A hozzászólásokat már nem tudta végighallgatni, ő is szót kért, s mivel az előadó nem ismerte, meg is adta neki. A kulákasszony nyíltan leleplezte magát a pártnapi hallgatók előtt. A dolgozó parasztok nyomban észhez kaptak, hogy Csábrákné miért kelt védelmére a hazaárulóknak. Azért, mert 32 holdas kulák, Grőszék hű barátja, aki szintén a harmadik világháborútól remélte vissza a számúikra jó világot, amikor a cselédekkel úgy elbánhattak, ahogy csak akartak. A pártnapi hallgatók nem sokáig hallgatták szavit, felkeltek helyükről és szabályosan kidobták a helységből. A Grősz-per világosan bemutatta a klerikális reakció és mindenféle ellenségünk összefonódását, együttműködését, mocskos céljaik elérésében. Megyénk dolgozó parasztsága a va sárnapi pártnapok alkalmával ismét meggyőződött erről. Ngypeterden is pártnapot tartottak. A környékbeli kulákok is ossz esz edelöztek, hogy va- lamilyen formában megzavarják, vagy megakadályozzák a Grősz-perben szereplő banditákról szóló előadást. Már órákkal előbb a kulákok elkezdtek inni a kocsmában. Elsők voltaik, akik beültek a helyiségbe, természetesen részegen. Ahogy közeledett a pártnap megkezdésének ideje, úgy teltek a sorok. A nagypeterdí dolgozó parasztok észrevették, hogy ott ülnek a kulákok. Eleinte csak egymásnak mondogatták: „Mit keresnek itt ezek a szemetek?" Azonban amikor az előadó elvtárs meg akarta kezdeni az előadást, a falu dolgozó parasztsága felállt és egyhangúan „kitessékelték“ a kulá- kokat az előadóteremből, úgy, hogy azok azt sem tudták, hogyan hagyják el gyorsabban a gyű léstermet. A vasárnapi pártnapokon hallottakat nem szabad, hogy a népnevelők magukban tartsák. Felvilágosító munkájukban fegyverként használják a Grősz-per tanulságait, mondják el azoknak a dolgozó parasztoknak is — akik esetleg elfoglaltságuknál fogva nem tudtak elmenni erre az értékes pártnapra —, mit akart elkövetni ez a gyű le vész banda édes hazánk, dolgozó népünk ellen. Erre a legméltóbb válasz az lehet, ha követik Lippó község példáját, túlszárnyalják beadási kötelezettségüket. Leplezzük le a kulákok hazugságát: A másodvetés elán nincs beadási belelezeltség! A kulák ismét ,,magyaráz", ismét „tanácsokat ad", ismét azon mesterkedik, hogy a dolgozó parasztok reá hallgassanak, és saját kárukra az ellenség szavát kövessék. Hogy gátolják másodvetési tervünk végrehajtását- hozzákezdtek a meséhez, hogy a má sodvetés után is beadási kötelezettség van, tehát ne vessenek a dolgozó pa rasztok. Dolgozó parasztságunk öröm_ mel, lelkesén tesz eleget hazafias, beadási kötelezettségének, ezekben a napokban valamennyi 'községben ragyogó példáit látjuk ennek. A kulák ezzel a mesével azokra' a kevésbbé öntudatos dolgozó parasztokra akar hatni, akik még nem látják teljesen tisztán, hogy a beadási kötelezettség teljesítéséivel saját magúikat, hazájukat erősítik. leplezzük l'c a kuíákmo6ét, magyarázzuk meg minden dolgozó parasztnak: M. másodvetés után nincs beadási kötelezettség! lljabb győzelemért indított harcot a porcellángyári rakódé-bri£ád — elsők akarnak lenni az alkotmányi versenyben Szépen, vigyázva, leheletfínomsággal keli a még égé tét len árut belehelyezni a samot-tokba, ügyelni arra, nehogy hozzáérjen a tok falához, mert annak érdes anyaga megkarcolja és selejt lesz. Végtelen gondossággal, körültekintéssel, leleményességgel kell megrakni az égetö.kocs Seat égetetlen áruval, ágy, hogy kihasználjanak minden négyzetcentiméternyi helyet, hogy a felrakott szigetelő, vagy más anyagban ne legyen, vagy minél kevesebb legyen a selejt. Igen kényes, felelősségteljes munka a porcellángyári rakóbrigád munkája, mert egész kevés hanyagsággal, felelőtlenséggel nagy kárt ltehet okozni. A kényesség mellett nem a 1-eglköny- nyebb a munka sem. A hosszú alag- útkemence csaik úgy ontja a meleget, a kemencékből kikerülő kocsikból pe- dig egyenesen dől a meleg, amely Jnegizzasztja a homlokot, meg a hátat. A eamottéglával épített kocsik hosszú sora enni ti éllenére megtelik égetésre váró áruval, a selejt is egyre csökkent,' — mert versenyben vannak a rakóbrigádok az alkotmány tiszteletére, hogy ki tud kevesebb selejtte! jobb munkát végezni. — A délutános, a kettes-számú brigád a jobbik — értékeli Tarai elv- táre —, ha már két jó között kell választania. — Azért gyorsan hozzá. teszi: „Az í-es brigád s>cm rossz ám. csak a délutános valamivel jobb, meri ott gyakorlottabb emberek dolgoznak." Ez igy igaz. Régen kezdődött már itt a verseny. Alikor kezdődött, amikor úgy március elején elhatározták az égetők, rakefe „A gázkemencénél lévő eelejtet pedig, ha törik, ha szakad. Wsökkentjük." Szakadni nem szakadt semmi, de viszont tény, hogy kevesebb t-örött ős selejtes áru került ki a kezük alól és most is kevesebb ltesz napról-napra. Az alkotmány ünnepére párosversenyre lépett az 1-es és a 2-«s rakó-brigád. Az 1-es Benedek elvtárs, a 2-es Horváth elvtárs, vezetésével. Igaza, szép verseny ez —, eredményes verseny. Két döntő célért folyik a küzdelem. Egyik a selejt csökkentése, a másik a kocsik terhelésének növelése. — Ezelőtt hat hónappal, — nyolc- liz százalék között mozgott a rakási selejt — tekint vissza az elmúltakra Benedek elvtárs. A mostani eredményről viszont beszél a verseny tábla, amely egyformán hirdeti úgy az 1-es, mint a 2-es brigádnak, hogy melyikük az első, melyiknek kell erősíteni. E hó 1-től 10-ig 2.8 százalék volt a rakási selejt. Eb. bői 1.3 százalék a 2-es brigádé, 1.5 százalék pedig az 1-es brigádé. De nem azért versenytársak egymással, hogy megelégedjenek ezzel. Pénteken volt termelési értekezlet. Ott a 2.es brigád tagjai bejelentették, hogy augusztus 20-ra 0*5 százalékra csökkentik a selejlet. Az 1-es brigád tagjai pedig úgy gon dolták: „Ha verseny, hát legyen verseny" 'és 0.4 százalékra vállalták a selejt csökkentésit. Most 2 százalék az átlag. Könnyű ezt így elmondani, leírni, de nem ilyen könnyű megcsinálni. Azonban a rakóbrigádok megküzde. nck a nehézségekkel és úgy' harcolnak a győzelemért, mint ahogy a jó. példamutató munkásokhoz illik. Van a harcuknak egy „másik” frontja is: a kocsik égetési terének kihasználása. Amikor megindult az alagútkemencc- ben az égetés, 80 kiló súlyú árut rak. tak egy kocsira. Megkezdődött a négyzet centiméterekért a harc, a percrőlpercre. óráról.órára folyó versenye. Kigondolták az „ugrató" rakást, ami abból áll, hogy a szigetelő ernyőit egymás alá tolják cs 10—15 darabbal több fér belőle egy kocsira. A másik módszer, hogy lapekat fektetnek a samot-tokok tetejére és arra raknak rá égetésre váró árut. Négyzetcenti- méterekc-t jelent ez, die a sok ncgy. zetcentiimcterrel megvívott harc eredményeként ma már egy kocsira 255 kiló anyagot raknak, ami azt jelenti, hogy egy és ugyanazon gázmennyiséggel több, mint háromszor annyi árut égetnek ki. így foly k a harc, egyik nap egyik brigád, a másik nap a másik brigád gondol k,i valami jobb módszert és akkor „megvetően" néznek az előtte való nap eredményére, a versenytárs teljesítményére, s azt mondják: „Mi leszünk az elsők." Legközelebb aztán a másik brigád ésszerűsít valamit és így megy a harc ,.. Kedden reggel büszkeséggel olvas, ták az újságban a könnyűipari minisztérium jelentését a verseny állásáról, amelyben többek között az állt: Az üveg és kerámia iparban az aL kotmány tiszteletére folyó versenyben első a Pécsi Porcellángyár. Része van ebben a Horváth- és Benedek-brigádok jó munkájának is. Válaszul erre azt mondja Benedek elvtárs: „A 0.4 szá. zalékra tett vállalásunkat megvalósítjuk.“ Kövesse eket a Horváth-brigád is ... MIKOR VISZONOZHATJÁK? A Pécsi Bőrgyár párosversenyben van a Pécsi Porcellángyárral az alkotmány .tiszteletére folyó versenyben. Kedden reggel, ahogy megtudták a Bőrgyár vezetői, hogy a porcellán- györi dolgozók elsők a többi porcei- !án- és üveggyárak közölt a versenyben, elmentek a Porcéit ángy árba és ott a párttitkár, szakszervezeti titkár és a vállalatvezető elvtársak üdvözölték a gyár dolgozóinak nevében a porcellángyári dolgozókat. Szép kezdeményezés ez. A Bőrgyár nem szerepelt az elsők között, a minisztérium kiértékelésében. Sem elől, sem egészen hátul nincs a versenyben. Az a kérdés: mikor viszonozhatják a Porcellángyár vezetői a bőrgyári vezetők látogatását, mikor üdvözölhetik mint elsőt, a gyárat, a gyár dolgozóit? Igyekezn; kell... Old község dolgozói segítenek egymásnak a behordásnál Arany István, vagy Bóner Jakab lesz az első a begyűjtésben? Még hármat sem mutat hajnalban az óra, amikor Arany István oldi dolgozó paraszt már szorgalmasan dolgozik az udvarban. Nagy munka vár rá a mai napon, hisz nála lesz a búzahordás. Az idei búzahordás ünnepet jelent az Arany család számára. Dolgozó paraszttársai, akik ma Arany István búzáját segítenek összehordani, őt ünnepük, mint élenjáró béke- harcost. Arany István élharcos volt a békearatás idején, amiért a békebizottság béke-emléklappal tüntette ki, A feleségét sem engedi aludni, hisz már így is lemaradt a,z elsőségről, mert Pécsi János és Ferenci Lajos tegnap behordták a búzájukat. Mire öt óra fglé indulnak a kocsik a mezőre, a szérűn a vizet elkészítette Arany István tűzveszély elleni védekezés céljából, a bejárót is rendbetette, hogy ne rázod jón a kocsi, mert minden kihullott szemmel saját magát és az államot károsítja meg. Hat óra felé egymásután jönnek a kocsik. Bóner Jakab, Balog Mihály, Mellár Sándor. Kovács János, Ando- csi Ferenc, Bóner Péter és Kovács János dolgozó parasztok segítenek behordani ma Arany István búzáját és így egymás után valamennyiükét közösen hordják be. Kovács János idősebb dolgozó parasztnak sok tapasztalata van már a kazalrakásban. így ő lett a kazalmester. A dolgozó parasztok gazda szemével nézegetik a búzát, vitába szállnak, hogy mennyi lehet az átlag- eredmény. Egyik 10 mázsát saccol, a másik szerint jóval több lesz. A cséplésről a 'begyűjtésre terelődik a szó. Felvetődik a kérdés, ki ad be több terményt, és ki teljesíti e'öbb beadási kötelezettségét? Arany Istvá„ már azon töpreng, vájjon őhozzá jön-e elsőnek a gép. Hisz ő a falu végén lakik, nála volna igazságos a kezdés. Közben az a kérdés foglalkoztatja, hogy így legalább búzából ő teljesíthetné legelőbb beadási kötelezettségét a ía'uban. Gondolatát szavakban is kifejezi és odakiáltja a mellette lévő kocsira: — Itt a kazal mellől kihívlak gyorsbeadási versenyre. En a cséplőgéptől azonnal 125 száza'ékra teljesítem- kenyérgabona beadási kötelezettségemet! — A versenyt elfogadom — feleli Bóner Jakab — de én túlteszek rajtad. En a géptől azonnal 130 százalékot teljesítek! Arany István felesége éppen ekkor ért le a kertbe, hogy reggelizni hiv* ja a dolgozó parasztokat. O is meghallotta a vitát. Hát ez mégsem járja, hogy Bóner többet adjon be, mint ők. Arany István erre számolgatni kezd, beszélgetnek a feleségével, hogy mennyi az ő szükségletük fejadagra, vetőmagra. Többet kell, hogy adjanak, mint Bóner. — Azért még majd meglátjuk, hogy ki lesz a győztesk — mondja Arany, — én a hús- és zsírbeadásomat is 200 százalékon leiül teljesítem. A kocsikról a kévék elfogynak, megindulnak a konyha felé reggelizni a búzahordók. Egymástól kérdezgetik. nem fáradtak-e. Még az idősebbek is vidáman felelnek. Elfáradni ma nem ehet, mert harc folyik a kenyérért, a békéért. Arany János a munkáját úgy osztja be, hogy Q másodnövény vetésre is legyen ideje. Száznapos kukoricát 800 négyszögölön már meg is lóka- pázott. így könnyen teljesítheti hús- es zsírbeadási kötelezettségét 200 szá. zalékra, mert bőven lesz mivel disznót hizlalni, hisze,, a másodvetésre beadási kötelezettség sincs. még LEGYÜNK ÉBEREK: Az ellenség „oszlottá bei6 Mohácson a cséplőgépeket A megyei tanács gépesítési előadója a járások gépesítési előadóival együttesen végezte a cséplőgépek rajo- nírozását a mohácsi járásban iis. A hiba Olt volt, hogy a megyei tanács ..szakembere“ Aradi Tibor előadó kihasználta a járások gyakorlatlan előadóit és érvényesíteni akarta ellenséges munkáját, ártani akart nekünk, dolgozóknak. A Mohács várost és szigeti részekre villanymotor meghajtásos cséplőgépet osztott be, holott köztudomású, hogy a mohácsi mezőkön és a szigeti tanyavilágbari nincs villany- vezeték. Orso'.ity elvtárs, a járási tanács gépesítési élőadója, látta a hibát, de úgy vélte, hogy a fe’ettese és felügyeleti hatósága mégis csak jobban látja a problémákat, meg hát régi szakember ebben a minőségben. így . került Kemény Gyula székely- szabari lakos kulák cséplőgépe villanymotor meghajtással a mohácsi dűlőkre, míg Dévényi László lánycsóki kulák traktormeghajtásos ' gépei- közül az egyik Mohácsra, a másik Szókelyszabarba. Az észszerű elosztás az lett volna, hogy a kulák Dévényi gépei, a traktormeghajtással maradtak volna Mohácson, míg a Keméiiv kulák villany- meghajtásos cséplőgépe maradt volna a falujában Széicelyszabaron. Ez az elosztás a munka zavartalan végzését biztosította volna. Csakhogy Aradi Tibor, a megyei tanács volt gépesítési előadója nem az egyszerűsítésre törekodett, hanem amit tett, azt azért tette, hogy zavart keltsen és a járások gyakorlatlan szakszemé'yzetét elrémítse a problémák nagyságával. Aradi Tibor ma'már nem a megyei tanács gépesítési előadója. És így lehetőség nyílt a problémák helyes megoldására. BöIcSkei Sándor levelező, Mohács. Bajcsi György beremendi kulák is felelni fog kártevéséért Mint minden munkában, még a tar- lóhántási munkálatok elvégzésénél is különböző formában tapasztalhatjuk az ellenség, a kulákok szabotálását. Beremenden Bajcsi György 25 holdas kulák, minden furfanggal kikent volt finánc, a búza tarlóját gereblyézetle- nül szántotta. Úgy gondolta, hogy erre senki nem figyel fel és sikeresen elvégzi a dolgozók kenyerének le- szántását! Tévedett, mert a dolgozók éberen vigyáznak a kenyerükre. Leleplezték Bajcsi kulák mesterkedéseit. A helyszíni vizsgálatnál kitűnt hogy egy négyzetméter nagyságú szántás alatt 126 gyönyörű maggal telt kalász volt. Ez egy kataszteri holdra átszámítva, egy dolgozó egész évi kenyérszükségletét fedezte volna. Persze Bajcsinak nem gz volt a célja, hogy a dolgozók asztalára minél több kenyér jusson, hanem az, hogy a dolgozók úgy nélkülözzenek, mint az a múltban volt, amikor Bajcsi kulák még ütötíe-veríe a cselédlányát. Akkor, amikor dolgozó parasztságunk harcol a szemveszteség nélküli terménybetakarításért, hogy békénk megvédését ezzel is biztosítsa, Bajcsi kulák leszántja a kenyeret hogy ezzel is segítsen az imperialista hóhérbandának, a szomszédos Titoéknak. Aki a dolgozók kenyerére tör, az a dolgozók öklével találkozik. Bajcsi György is felelni fog a dolgozók, a nép bírósága előtt tetteiért. A Bőrgyár és az Állami Áruház pártszervezetéhez Most folyik a DISZ propagan. disláinak kiválasztása, az őszi oktatási évad előkészítése. Párt- szervezeteink a legtöbb helyen igen nagy segítséget nyújtanak a DISZ.szcrvezeteknek ebben a munkában is, mint például a Porcellán- gyárban, a Kesztyűgyárban, « So. pianában és másutt is. Von azon. ben néhány üzem, ahol nem látják ennek a munkának a fontosságát, s nem is adnak semmi segítséget. A Bőrgyárban a párttilkár elvtárs meg sem beszélte a feladatokat a DISZ városi bizottság aktívájával, az Állami Áruházban pedig egye. nesen kigúnyolták a . DISZ megbízott ját. Javasoljuk, hogy ezek az elviár. sak olvassák el a Központi Vezetőségnek a DISZ-ről szóló, a párt. szervezetekhez intézett levelei, s akkor látni lógják, hogy milyen súlyos hibát követtek el, mennyire megsért ették Pártunk politikáját, mennyire nem fogadták meg Rákosi elvtárs figyelmeztetéseit. PAPP EMMA DISZ megyei okt. felelős Lippó válássá: ISO ssásaléhra teljesíti a község a begyűjtést! Községeinkben sok helyen, 15én, vasárnap pártnapot tartottak párt- szervezeteink, Ezeknek a pártnapok- nak az volt a céljuk, hogy világosan megmagyarázzák dolgozó parasztságunknak, a közelmúltban tárgyalt Grősz József és összeesküvő társainak hazaáruló tevékenységét, terveiket, melyet gazdáik az amerikai imperialisták állandó támogatásával akartak elkövetni dolgozó népünk ellen, A Grősz-per részletes ismertetése mély felháborodást váltott ki a hazaárulók és gazdáik az amerikai imperialisták és leghűbb ügynökük, a fasiszta Tito-klikk ellen. Megyénk dolgozó parasztsága ezeken a pártnapi előadásokon ismét tanujelét adta annak, hogy mindenkor és mindenben szorosan követi Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatását. Nem volt olyan pártnap a megyében, ahol nyomban ne szűrték volna le a per tanulságát, ahol nyomban ne határozták volna meg az elkövetkezendő idők feladatait helyi viszonylatban.
