Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-28 / 174. szám
z NAPLÓ 1951 JULIUS ss A begyűjtés legfontosabb soronkövetkező feladatai /Vagy Imre elvtárs élelmezési miniszter beszéde A megyei tanácselnökök értekezletén Nagy Imre elvtárs élelmezési mi niszter. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja a begyűjtés soronkövetkező feladatairól tartott beszámolót. Mai értekezletünk már a begyűjtés időszakára esik —, kezdte beszédét. — Az augusztus 20 ig előttünk álló négy hét, — amély a begyűjtés első szakasza — fogja megmutatni, hogy a tanácsok hogyan készültek fel annak minél sikeresebb végrehajtására. Minden azon múlik, hogyan fogunk most munkához, milyen intézkedéseket teszünk, hogyan tudjuk kézben tartani azt a hatalmas apparátust, amely a begyűjtést végzi, hogyan tudjuk dolgozó parasztságunkat állampolgári köteles •égének teljesítésére lelkesíteni. Ezért minden tevékenységünket egyetlen nagy erőfeszítésbe kell összpontosíta ni, me.rt csak így tudjuk biztosítani a begyűjtés sikerét. A tanácsok munka jának helyességét, vagy helytelenségét, nem a jelentések, hanem a számok, a begyűjtött mennyiségek fogják megmutatni. A begyűjtés első szakasza döntő jelentőségű a tanácsok egészévi begyűjtési munkájának sikere szempontjából— A begyűjtés terén ezernyi pro- lémánk van. Az idei term'és sokkal gazdagabb, sokkal nagyobb, mint számítottuk. Ez a tény új feladatok elé állít bennünket és újszerűén veti fel a terv túlteljesítésének kérdését is. A tanácsok felajánlották, hogy a bő termés arányában fokozzák munkájukat Ez az eddigi vállalások megemelését jelenti. A vállalások felemelését rend kívül fontos népgazdaságii érdekek is megkövetelek és a tanácsoknak most az az elsőrendű feladatuk, hogy eleget is tegyenek vállalt kötelezettségükrxk. — Komoly nehézségeket okoz és nagyobb erőfeszítéseket követel a nedves időjárás is. aminek következtében a begyűjtés ideje szőkébbre korlátozódott,. A feladatok tehát torlódnak és ahhoz, hogy a tanácsok vállalt kötelezettségüket augusztus 20-ra teljesíteni tudják, meg kel! sokszorozniok erőfeszítéseiket. , A beadás teljesítése törvényes kötelesség — A nedves időjárás mellett a begyűjtést nehezíti, hogy lazaság mutat, kozik a tanácsapparátus munkájában az állami fegyelem és az állampolgári kötelesség terén. A tanács oknak elsősorban e téren kell a legsürgősebb és gyökeres változást elérniük. Az apparátus nem tette eléggé magáévá a „cséplőgéptől a begyűjtőhelyre" jelszavát, nem vált vérükké és ennek következménye, hogy van lemaradás, különösen az ösziárpa beadásánál ahol a fekete kereskedelem máris jelentkezik. Sokhelyütt — a gyors csépiéire és nem a gyors beadásra fektetik a súlyt. Bár vannak szép példák! 6zép kezdeményezések, de a dolgozó parasztság tömegében nem érte el azt az eredményt, amit a kormányzat tőle elvár. Lazaság mutatkozik az állampolgári kötelesség terén is. A tavalyi példán okulva a tanácsapparátuson keresztül tudatosítani kell a parasztságban, hogy a terménybegyüjtés, állami, hatósági aktus és nem társadalmi akció. A társadalmi szervek a begyűjtés terén hatalmas segítséget nyújtanák, de a vezetés az állami szervek feíadata. Pa- rsztságunknak világosan látnia kell, hagy a beadás számára törvényes kötelesség. A nehézségek leküzdésének elengedhetetlen feltétele, hogy a begyűjtést irányító szervek, de a tanács egész apparátusa is kiküszöböljön munkájából minden lazaságot, fokozza, javítsa az ellenőrzést és nem utolsó sorban elengedhetetlen az, hogy a tanácstagok példamutatóan ennek a harcnak az első soraiban küzdjenek. — Az egészséges optimizmus feltétlenül szükséges a munkához. Enélkíil eredményesen dolgozni és a begyűjtés teljes sikerét biztosítani nem lehet. De' keményen fel kell lépni az elbizakodottság ellen, amelyet a magas termés életre hívott. Szemethúnyni a nehéz, •égek előtt: egyszerű öncsalás, ami ezámo6 veszélyt rejt magában. A társadalmi bizottságok vívják a döntő ütközetet a begyűjtés terén '-A. Haladéktalanul meg kell javítani • begyűjtést irányító operatív és társadalmi bizottságok munkáját. Ezen a téren is mutatkozik lazaság. Az operatív bizottságok eddigi működése nem kielégítő, szétfolyó, bizonytalan és fő hibájuk, hogy mindennel foglalkoznak, »mi a megyében általában felmerül. Átveszik más szervek feladatát, így az aratástól, a behordástól. a tarló- hántáson keresztül a cséplésig, mindennel foglakoznak, holott az operatív bi- toütágok a begyűjtésre szervezett bi- zbttságok. feladatuk annak teljes joggal való irányítása. A megyei és járási operatív bizottságok alapvető feladata a' falusi' társadalmi bizottságok segítése. munkájuk irányítása és ellenőrzése. A társadalmi bizottságok vívják a döntő ütközetet a begyűjtés Űrén, ők érintkeznek közvetlenül a beadással, .ők találkoznak először az ellenség aknamunkájával. Ép ezért munkájuk döntő jelentőségű a begyűjtés szempontjából és ebből következik, hogy a falusi társadalmi bizottságokat a legmesszebbmenőén támogatni kell. — A begyűjtés hatalmas politikai feladat is, ezért fontos az agitációs és propaganda munka fellendítése, ezt a munkát az operaiív bizottságoknak és a tanácselnököknek kell kézbeven- niök. Az agitáció és propaganda főfeladata jelenleg az. hogy lendületet adjon a begyűjtésnek, azt tömegmozgalommá tegye. Az. agitációt és propagandát nem szabad reszortfeladatnak tekinteni, hanem a begyűjtő és a tanácsapparátusnak kell elsősorban a begyűjtés agitátorainak lenni. — Idei gazdag termésünk begyűjtésének szervezete —, folytatta a miniszter —, az eddigiekkel szemben lényegében új. Újat jelent az, hogy dolgozó parasztságunkat a begyűjtés túlteljesítéséért iparcikkek juttatásával premizáljuk. Ennek keretében mintegy 550 millió lorint értékű iparcikk, háztartási felszerelés, textiláru jut azok számára, akik példamutatóan tesznek eleget államunk iránti kötelezettségüknek. Elő keit segíteni az egyéni és párosverseny fejlődését — A begyűjtés hatalmas lenditője a begyűjtési v Sony. Itt kezdetben még komoly hibák és hiányosságok mutatkoztak. A verseny megindult országosan. de rendkívül lassan fejlődik. És ami a legnagyobb baj. sok helyen még formális, nem vált a tömé. gck eleven mozgalmává. Ennek főoka, hogy a falusi vezető funkcionáriusok, tanácstagok. párttagok részéről is hiányzik a példamutatás. A tanácsoknak meg kell változtatniok a verseny formális ós hivatalos jellegét, verseny- táblékat kell készíteni, jutalmakat, okleveleket kell kiadni és legfőképpen elő kell segíteni az egyéni párosverseny kifejlődését. A versenyeredményeknek pedig nagy nyilvánosságot kell adni. El kell érnünk, hogy a verseny eleven, színes legyen, és a falusi dolgozók széles nyilvánossága előtt folyjék. Ke tűrjük a leketecséplést, árpafeketezést, az ellenség kártevését u.. ,— Az ellenség megtalálja ós kihasználja azokat- a lehetőségeket, amelyeken keresztül gátolni tudja munkánkat. A mi feladatunk az, hogy éberek legyünk, tisztán lássuk az ellenség célkitűzéseit és megfelelő erélyes intézkedésekkel elejét vegyük alattomos mesterkedéseiknek. Az egyik módszer, amellyel megkísérelte az ellenség a •támadást, az átlagtermés mennyiségének mcgham'sítása. A tanácsapparátus egyszerűen tudomásul vette ezt. holott a begyűjtéssel kapcsolatban ennek nagy veszélye van. amit az ellenség tudatosan ki szeretne használni. Cséplőgép-ellenőreink feladata, hogy az egyes gabonaféléknél ellenőrizzék azt is. -hány hold területről szállították azt be és ennek alapján ellenőrizzék a termésátlagot. — A másik veszély az érpabegyüités terén mutatkozik. Ezzel kapcsolatban is szigorúan a kiadott rendelet széliemében kell eljárni, ami kimondja, hogy takarmánygabona csak a beadási kötelezettség százszázalékos teljesítése után vihető piacra és csak olyan községből, amely maradéktalanul eleget tett árpabeadási kötelezettségének. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az árpa beadása lassan halad, ugyanakkor a feketepiacon viszont már megjelent a 4—5—600 forintos árpa. Az ellenség tehát máris megpróbálta «lírányit ani a gabonát, amivel szemben a tanácsoknak a legkeményebben fel kell venni a harcot és a törvényes rendelkezéseket rendkívüli szigorral alkalmazótok kell. A gabonát asztagban szárítsak ki, ne csépelünk nedves állapotban! — A begyűjtés ütemének gyorsításával kapcsolatban helytelen az a törekvés., hogy siettetik a nedves gabona cséplését. Az azt eredményezi, hogy a cséplőgéptől a begyüjtökelyig megtörik a gabor/a iUfa, mioel azt a cséplés után szárítani kell. A helyes eljárás az, hogy a gabona kiszáradását asztagban végezzék és csak száraz állapotban csépeltessék. Helyes ez azért is, ■mert a nedves gabona tárolásánál fennáll a bemelegedés, begyulladás veszélye és minden intézkedést meg kell tenni ennek a veszélynek az elhárítására. A nedves gabona szárítása, forgatása igen sok munkaerőt igényel és nem utolsósorban raktáraink befogadó-' képességét is egyharmadára csökkenti, mert az, előírt másfél méter helyett a nedves gabona csak 50 cent írnél er magasságban tárolható. A tanácsoknak igen komoly feladatuk a raktározás kérdése. Állandóan ■•ellenőrizniük kell a betárolt gabonát és biztosi tantiok kell a szükséges raktárhelyiségeket. Raktárkapacitásunk kicsi volta miatt gondoskodni kell szükségraktárak igénybevételéről. Ezen a téren is a tanácsoknak a megadott rendelkezések értelmében kell eljár ölök és torlódás esetében keressenek azonnali megoldást, vagy saját erejükből, vagy a felettes szervik segítségével. — A begyűjtés felelős vezetői a tanácselnökök, akiknek kötelességük, hogy a Pártra, kormányzatunk törvényire támaszkodva, szerezzenek érvényt népi demokratikus államunk érdekeinek olyképpen, hogy do»»ozó parasztságunk maradéktalanul tegyen eléget állampolgári kötelességének. Haladéktalanul ‘lépjenek fel tanácsaink az ellenséggel szemben és már a kezdet keznetén szigorúan járjanak el azok el'en, akik az állam iránti kötelezettsé güket. nem teljesítik. — önök —- mondotta befejezésül —. szocialista építésünk rendkívül felelős posztján állnak és ékekben a Hetekben népgazdaságunk legnagyobb feladatát hajtják végre. Legyenek büszkék arra, hogy ezt a legnagyobb feladatot önök végzik, de becsületes, odaadó, önzetlen munkájukkal legyenek is méltóak a nagy feladatokra. A beszámolót számos .hozzászólás követte. Néha igazat is írnak • • • J. Michener „A leplezetlen igazság Ázsiáról1' című cikkét közli az amerikai Life című folyóirat. A szerző beszámol ázsiai teázásáról, ottszcrzelt tapasztalatairól. A töb. bi között ezt írja: „Modern amerikai óvatosan utaz zék Ázsiában. A Távol-Keleten ugyanis roppant nem szívesen látott vendégek vagyunk mostanában: Malájában és Indokínában az amerikaiak kiteszik magukat annak a veszedelemnek, hogy megölik őket. Nagyvárosokban, mint például Sin. gapurban, Szaigonban és Dzsakar- tában épeszű amerikai éjszaka nem teszi ki a lábát a házból. Ahol az. amerikaiakat néni támadják nyíltan, ott a hátuk mögött szidják őket. Történelmünk során soha így még nem gyűlöltek bennünket: mindenütt reakciósnak, Imperialistának neveznek.1* Igaza van a cikk bójának. Soha a történelemben a rablókat még nem gyűlölték ügy, mint most gyűlölik a népek u gyermekgyilkos amerikai barbárokat, a „modern amerikaiakat“, a háborúra uszító bankárakat, gyárosokat, tábornoko. kát és fullajtárjaikat, a legsötétebb alvilági gengsztereket. Jobban gyűlölik őket, mint gyűlölték a WUer- fnsisetákat, merít állaKasságban, kulhirálatlanságban, embertelenségben, minden rosszban túltesznek rajtuk. így igaz ez, ahogy az amerikai folyóirat maga is megírta. Egyben azonban tévedett a cikk írója. Ö csupán Ázsiáról írl. Pedig nemcsak az ázsiai népek gyűlölik a háború lángcsóváját hordozó amerikai imperializmust, hanem gyűlölik őket mindenütt a világon a becsületes, békeszerelő emberek. Nyugat-Németországban minden városban, községben napról-napra megújulnak a feliratok: „Amerikaiak, menjetek haza!“ Franciaországban, Olaszországban a rendőrséget mozgósítva „védelmezték'1 a népek haragja ellen Eisenhower tábornokot. Az angol békeharcosok gyíilé-i sekel tartanak, sztrájkolnak, s jelszavuk: „Nem engedjük amerikai támaszponttá változtatni Angliáit'1 És magában Amerikában levélek, tiltakozások ezret bélyegzik meg Truman és társai háborús poétikáját. A sokszázmillió aláírás a stockholmi, majd utána a béke- egyezményt követelő íveken —, akár Kínában, akár Magyarországon, akár Kanadában, Koreában, Angliában, Finnországban. Egyiptomban, Chilében, vagy akár az Egyesült Államokban is írták alá, — mind-mind azt kiáltja a háború tűzfészke, az amerikai gyilkosok felé: „Gyűlölünk benneteket, és harcolunk ellenetek, mert háborút akartok, gyűlölünk benneteket a legforróbb gyűlölettel, legyetek ezerszer átkozottak!“ A cikkírónak még ért Is hozzá kelleti volna tennie. Álért ez Is hozzátartozik az igazsághoz, amit — bár nem akarják —, néha még a gyilkosok is kimondanak. Megegyeztek a koreai fegyverszüneti tárgyalások napirendjében fl koreai néphadsereg főparancsnokságánaft hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága július 26-án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önként« sekkel, valamennyi arcvonalon harcot vívetik az amerikai és angol beavatkozók. valamint a liszinmani hadsereg csapataival. Július 26-án az ellenséges repülőgépekre vadásió lövészek lelőttek két ellenséges repülőgépet. A magyar parasztkűldöfíség Roszfov ferüíefén járt csopotfja két tagjának nyilatkozata tudományos kutatóintézet munkájával. . A moszkvai rádió munkatársa azzal a kéréssel fordult a magyar paraszt- küldöttség két tagjához, hogy mondják ci á Szovjetunióban tett utazásuk eső hetében szerzett benyomásaikat. — Soka! láttunk és-sokat tanultunk ez alatt a hét alatt — mondotta Pap István zootechnikus. — Láttuk, hogy a szovhozisták milyen hozzáértéssel vezetik az állami gazdaságokat, láttuk a kolhoztagok jómódú és boldog életét és meggyőződtünk róla, hogy mí'yen nagy előnyökkel jár és milyen nagy jövedelmet hoz a kollektív gazdálkodás Mély benyomást keltettek bennünk a természet átalakítása sztálini tervének óriási munkálatai. Láttuk, hogyan tolynak az erdősítések és hogyan szervezik meg az aszálysujtotta területek öntözését. Még jobban megértettük, hogy csak a szocialista, tudományosan megalapozott íöldművelés útján haladva lendíthetjük lel az új Magyarország mezőgazdaságát. —- A szociálist» földművelés két nagyszerű vonására akarok rámutatni — mondotta Kiss Tibor kertészeti technikus. — Az első a ma- gasíokú élenjáró agrotechnika. Sokat kell még tanulnunk ezen a téren a Szovjetuniótól A másik pedig a nagy- i szerű gépek-. amelyeket itt láttunk, a kombájnokról már nem f, beszélek, mert azok mindennapi jelenséggé váltak a szovjet töldön. Azokról a gépekről akarok beszélni, amelyeket a mezőgazdaság gépesítésével és villamosításával loglalkozó Országos Tudományos Kutató Intézetben mulattak meg nekünk. Láttuk az automata gabonarakodó gépeket, amey egyszerű, de kitűnő szerkezet. Ez a nagy, hasznos gép, szemünk láttára egy munkás irányításával 5 perc alatt rakott meg egy 3 tonnás teherautót. Láttuk n szénabelakarításra szolgáló három új szovjet, gépel, amely összegyűjti, boglyába, majd kazlakba rakja a szénát. Mutattak nekünk még néhány mező- gazdasági gépet, amelyen a tudományos kutató intézet most kísérletezik. Ezek a gépek kétségkívül arról tanúskodnak. hogy a szovjet konstruktőrök kutató és alkotó tevékenysége megnyitotta az utat a mezőgazdasági munkálatok tökéletes, gépesítése felé. — Végűi köszönetét akarok mondani szovjet barátainknak a rendkívül szívélyes fogadtatásért. Elmondhatjuk, készségük, hogy mindent megmutassanak nekünk és átadják nekünk gazdag tapasztalataikat, — minden várakozásunkat leliilmúlta. vezetője, a tárgyalások első ülésétől kezdve többször rámutatott, hogy a jelenlegi fegyverszüneti tárgyalásokon meg kell vitatni az összes külföldi csapatok Koreából való kivonásának kérdését. Az ENSZ fegyveres erők küldöttsége azonban a jelenlegi tárgyalások egész folyamán mindvégig nem volt hajlandó megvitatni ezt a kérdést. Hogy gyorsabban megegyezést érjenek el a fegyverszünetre vonatkozólag, s ilymódon valóra váljanak a világ békeszerető embereinek reményei, küldöttségünk július 25-én olyan napirendet javasolt, amelyben mindkét fél véglegesen megegyezett és ezzel lehetőséget adóit, hogy a tárgya'á- sokon megkezdjék a kérdések érdembeli megvitatását. Mindkét, fél megegyezett a napirendi pont ötödik pontjának megfelelően abban, hogy mindkét fél érdekeit kormányaihoz javaslatot dolgoznak ki, amely szerint bizonyos • idővel a tűzszünet; egyezmény megvalósítása után összehívják magasabb képviselők tanácskozását a külföldi csapatok Koreából való fokozatos kivonása kérdésének megvitatására. Paul Reynaud visszaadta kormányalakítási megbízatását Paris (MTI): Paul Reynaud csütörtökön délután visszaadta a kormányalakítási megbízást Vincent Auriol köztársasági elnöknek. Paul Reynaud válasza — bár nem lepte meg a politikai köröket —, fokozta a kormányválsággal összefüggő zavart. Reynaud a köztársasági elnöknek adott válaszában a hírek szerint olyan bizottság felállítását ajánlotta, amelyben a többségi pártok képviselői és ^ illetékes minisztériumok kiküldöttei vennének részt, hogy együttesen dolgozzanak ki kormányprogramot. Auriol köztársasági elnök csütörtökön este újra megkezdte tárgyalásait. De Gasperi megslakíiotfa. hetedik kormányát Róma (MTI): De Gasperi csütörtökön délelőtt Einaulli köztársasági elnök elé terjesztette az új kormányának névsorát. a köztársasági elnök aláírta a miniszterek kinevezési okiratát, A hetedik De Gasperi kormány miniszterelnöke és külügyminisztere: De Gasperi. Tárcanélküli miniszter és miniszter- elnökhelyettes: Piccioni. Belügyminiszter: Scelba. Az új kormány tagjai a három köztársaságpárti miniszter kivételével mind a Kereszténydemokrata Párt tagjai. A legfontosabb változás az új kormányban az. hogy maga De Gasperi vette át ^forzától a külügyi tárcát, ami politikai körök véleménye szerint azzal függ össze, hogy De Gasperi az új kormány „fokozottabb“ at’antj irányzatához híven, ezentúl maga akarja képviselni az olasz kormányt. az atlanti hatalmak tanácskozásain. Moszkva: A moszkvai rádió közölte a Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttséget elkísérő munkatársának alábbi tudósítását: A magyar parasztküldöttség tagjai egyik csoportja hét napot töitött a rosztovi területen. Megtekintették a Don-menti Rosztov városát amelyet a német'fasiszták a háború alatt elpusztítottak. de amelyet a szovjet nép már felépített romjaiból. A küldöttek voltak a rosztovi terület két nagy kolhozában, a Sztá’inról és Buggyo- nyijról elnevezett: kolhozban, ahol megismerkedtek a kolhozisták életével és munkájával. Megmutattak a vendégeknek két nagy szovhozt is. Az, egyik szovhözban szívélyes találkozásra került sor a szovjet mezőgazdasági főiskolán tanuió magyar'diákok egy csoportjával. A magyar parasztltűldöHek megnézték a rosztovi terület egyik legnagyobb gép- és traktorállomását és megtekintették a veszelovoi vízgyűjtő medencét, amelyet három év alatt hoztak létre, a természet átalakításának sztá.ini tervé alapján. A magyar küldöttség tagjai tüzetesen megismerkedtek a szovhozok gépesítésévé és j villamosításával foglalkozó országos Peking (TASZSZ) : Az Uj-Kína hírügynökség tudósítójának a koreai arcvonal vezérkarától kapott értesülése szerint a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató képviselők 10. ülése július 26-án. koreai idő szerint 13 órakor kezdődött és 14 óra 10 perckor fejeződött be. Az üiésen megegyeztek a tárgyalások napirendjére vonatkozólap és megkezdték a kérdések érdembeli megvitatását. A 11. ülést július 27-én 9 órára tűzték ki. Mindkét fél véglegesen megegyezett a következő napirendben: 1. napirend elfogadása. 2. Katonai demarkációs vonal megállapítása két léi között demilitarizált övezet létesítése céljából, mint a koreai hadműveletek megszüntetésének alapleltétele. 3. A gyakorlati rendszabályok kidolgozása a tűzszünet és a fegyverszünet megva!ósítása érdekében Korea határai között,' köztük a tűzszünet és fegyverszünet teltételeinek megtartását ellenőrző szervek MÍelha- talmazásának, íunlrciójónak éWissze- tételének megállapítása. 4. A hadifoglyokat érintő rendszabályok kérdése. 5. Javas’afok mindkét fél érdekelt országai kormányaihoz. < Nam ír tábornok, küldöttségünk
