Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-28 / 174. szám
1951 JULIUS 28 W Ä P L O H PÁR T ]£S PÁRTÉP ITÉS A felsömindszenti népnevelőérttezleten nem tudta a népnevelőket harcba vinni a párttitkár, mrsrt maga sem állt ki harcosan (Si»dl Járási tudósUónkiál). Felsőmmdszenten csütörtökön este, amikor nrór a dolgozók hazatértek a munkából, csalt a villany cséplőgép surrogott halkan a falu vége felé, a népnevelők összejöttek .hogy megbeszéljék a következő napok munkáját. Szívesen jöttek, mert azt várták, hogy az értekezleten nagy segítséget, új érveket, agitációs módszere. két kapnak. Ez 1 azonban nem kapták meg. Kóta B. Ferenc elvtárs, párttítkár nem készült fel az értekezletre. Néki kellett wolna ott az értekezleten elmondani, hogy az eddigi munkájukban melyek voltak a legjobb módszerek, a. legjobb érvek, és bolsevik kritikáival kellett volna a hibákat felfedni, hogy még most kijavíthassák azojkat. Kóta B. eMárs azonban nem így tett. Beszámolója abból állt, hogy felolvasta a legutóbbi népnevelőfüzet egyik cikkét. Ebben a cikkben szó volt az állami fegyelemről, amit a népnevelőknek kell tudatossá tenni a dolgozó parasztokban, de nem beszélt arról, hogy Felsőmindszenten is milyen gyengén áiiínak egyesék az államé fegyelemmel. Itt van például Szerpák Imre, add még nem adott be egeytlen darab tojást sem, egyetlen kiló baromfit sem, de a növényápolási munkáját sem végezte el, répája még egyeletíen és térdigérő gazban áü Marton József és Gerencsér István sem teljesítette eddig állampolgári kötelezettségét. A népnevelők példamutatásáról is csak úgy „általában" esett szó. Pedig énről is lehetne beszélni. Horváth elvtárs, a falusi alapszervezet titkára nem mutat példát. Eddig még egyetlen hold másodvetése sincs a földben, a begyűjtésre pedig úgy készül, hogy azon panaszkodik: „Kevés lesz a termés", A „félénk“ knlákok A fculákok elleni harcról, — aki hazug meséikkel átszövik az egész falut és igyekeznek olyan szégyenbe hozni, min/í Bakócát hozták az ottani kulákok — nem is esett szó, pedig még - Horváth elv'irs is kulák érveit mondogatta. A kulá'kokról Kóta B. í/lvtársnak az a véleménye: „Van ugyan három kulák a faluban, de azok félénkek, nem mernek semmit csíntflni." Ez a nézet altatja el a mindszenti eivtársak éberségét. Nem vették észre, hogy az egész falu a kulákok nótáját fújja: „Vizes a gabona, nem lehet beadni." És ez ellen nem is vették fel a harcot, hanem a népnevelők is azon keseregnek, hogy az „eső miatt“ nem teljesíthetik a beadást. így sikerüli elérniok a ku Iák oknak, hogy azok a gazdák, akik azelőtt egy héttel elcsépelte, és a gabonájuk azóta már puskapor-száraz lett, még mindig otthon tartják a padláson a búzájukat, rozsukat. Ha az értekezleten megbeszélték volna ezeknek a hazug jelszavaknak az eredetét, bizonyára ráakadtak volna a „félénk kulákok" rémhírt terjesztő szájára. A fdlsömmdszenti népnevelők sem rosszabbak, mint a más faluban lé. vők. Sürgősen javítsák ki agitációjuk hibáit. Szakítsanak a megalkuvással, a kukák-kártevés’ lebecsülésével: Magyarázzák meg minden egyes dolgozónál:, hogy a „vizes gabona' meséjével, nekik akar kárt okozni a kulák, Hffi a felhőszakadás-szerű eső miatt nyirkos is a gabona, az íigy-két nap alatt megszárad, ha I kiteregetik a padláson és be lehet adni. Jlki nem adlja le ekkor sem, az a sa. /fit maga ellensége, mert elesik a jutalomtól és ha nem teljsíti állampolgári kötelezettségét, akkor a dolgozó nép törvényével kerül szembe. Ne nyugodjanak bele abba, hogy lemaradtak a csépléssel. Ne úgy agitáljanak, ahogy Kóta B. elvtárs: „Nem fontos nekünk, hogy elsők legyünk, elég ha harmadikak, vagy negyedikek leszünk is." Mutassanak példát a falu dolgozóinak, legyenek az elsők a beadásnál a kommunisták, a népnevelők, vigyék harcba magukkal a falu doglozóit az elsőségért folyó nagy küzdelemben. Knrucz Pál. Héder Lajos ma már nem ismeri a mőszakmulasztást A péosbányatelepi „öreg” legény-, otthonfolyosóján van egy jelmondat:/^' „A munka nálunk becsület és dicső- < ség dolga-” (Ez a jelmondat már hosszú hónapoff óta olvasható, az „öreg" legényotthón' folyosóján. Azonban sekáig, sokjin nem tudták, hogy mi is ennek az ig.’izi értelme. Brunner Károly, Lakatos Ferenc 'ős még voltak néhányan, óink hol mentet műszakra, hol nem. Mikor pénzt kaptak, akkor addig nem (mentek munkára, míg abból tartott,, Elhordták a kocsmába. De ezzel sem elégedtek meg. Az újonnan érkeziö fiatal munkásokat is igyekeztek eú/re az útra téríteni, úgy, hogy élhívtá/f magukkal. így került ezeknek adj iszákosoknak a hálójába Héder Lajfps ifjú csillés is, aki faluról jött bán;; Ásznak. Héder Lajos azzal a szándékból jött Pécsbányateleppe, hogy becráiletcsen dolgozzon, kivegye a részét, a több szénért folyó csatából. De megtetszett neki a könnyelmű 'élet. A hív/isra csatlakozott Brunner és Lakaton társaságához. Ez természetesen heti. 2—3 igazolatlan mulasztással is jáfiL m Július 2-án Í3 „elfelejteitr műszakra menni. Harmadikán js nehezére esett a* elindulás, míg végül ismét a kocsmába kötött ki. Ezt megsokallta Lórencsíeo Kálmán elvtárs is, aki éppen ezért lett odaállítva, politikai felelősnek a legényotthonija, hogy az ilyesmi még csak véle I fenségből se fordulhasson elő. Negyedikén felkereste Lorencsiics elvtáns Héder Lajos esill'ést, hogy megkérdezze tőle: — Miért nem volt tegnap és tegnapéi óit műszakon? — Azért, mert nem ivóit kedvem —, válaszolta Héder La;jós kissé meglepetten és arcáról lé lehetett olvasni, hogy nem szereti, ha más beleavatkozik az ő dolgába. Lorencsics elvtárs természetesen nem 'elégedett meg az ilyen foghegyről jf'ítt válasszal. Közelebb lépett-a fiúhoz, s baráti hangon fordult feléje: — Van magánéi családja, elvtárs? — Nincs . — Hát... ah ágyán látom magát, azt veszem észrii, hogy annak dienere, hogy nincsen családja, mégis elég rósz- szül állhat ruha, meg cipő dolgában. Hány ruhája, hány pár cipője van? Erre a kérckésro hirtelen elakadt a szó Héder I.a/j^js csillés torkában. Szemeit. a padló ra szegezte és elkezdett gondolkozni. Szinte maga előtt látta az elmúlt vasárnapokat.. A vasárnapokat, amikor a pécsbányatelepi bányászok családjukkal új, szebbnélszebb ruhákban mennek futballmeccsre, táncmulatságra, sétálni. Tekintete a szekrényére 6zegeződőtt hirtelen és csak annyit válaszolt, de már sokkal szerények!, hangon: iwi, de már kopott. De. serény € — ifi hát mit tehetek, amikor nem kapok annyi fizetést, mint azok (t szép ruhába öltözött bányászok ,., — Az igaz, hogy eddig nem kapott annyit, de nézzük meg, hogy miért? .*> Lorencsics elvtárs elővette ceruzáját és odaült Héder Lajos mellé az. asztalhoz. Közösen elkezdtek számolni. Héder elvtárs egy egy hónapban 8—9 műszakot mulasztott igazolatlanul. Az egy műszakra eső keresete átlagosan meghaladja a 30 forintot. Ezt beszorozták kilenccel és kijött, hogy Héder elvtárs minden hónapban 270 forintot vesztett el, nem számítva a prémiumot, a hűségpénzt, a munkaruha megtérítését. — Látja elvtárs, ha maga rendesen megcsinálja mindennap a műszakját, már az első három hónapban vehet, magának egy olesóbbfajta ruhát, A másik hónapban egy jóminőségű cipőt és így néhány hónap alatt egészen más ember lesz magából. Lorencsics elvtárs ezzel kezet fogott Héder elvtárssal és kiment a szobájából. Héder elvtárs hirtelen nem i6 tudott szóhoz jutni és csak már a folyosón kiabált Lorencsics elvtárs után: — Teljesen igazat adok magának, szavamat adom, hogy az én nevemet többet nem látja a „bumtizók" között! Ez július negyedikén történt, eltek a napok. Lorencsics elvtárs állandóan figyelte: Vájjon betartja-e Héder a szavát. A múlt héten aztán csak a véletlennek köszönhette, hogy Héder elvtárs neve ismét nem került a munkakerülők közé. Ugyanis az történt, hogy a szoba lakói este kilenc órakor elindultak műszakra. Héder elvtárs aludt, cs valamelyiknek az agyában megszületett az a durva góndolat, hogy nem kell szólni Héder elvtársnak, hadd aludja át a műszakot. Negyedtízkor Lorencsics olvtárs, a szokásszerinti szoba- járást végezte, amikor észrevette, hogy Héder elvtárs nyugodtan alszik az ágyon. — Magával mi van? — húzta meg a vállát. — Mennyi az idő? — ugrott . fel Héder és már az egyik lába a cipőjében is volt. — Azért mégsem sikerült nekik — és szidta a többieket, mint a bokrot, amiért nem keltették fel. Rohant az akna felé. nehogy e késsel) a .műszakról. Márcsak néhány nap van hátra a július hónapból. Héder elvlársnak a beszélgetés óía nemhogy bumlit. hanem három pótmüszakot kellett • beírnia az aknásznak. így már egy műszakkal több van neki ebben a hónapban, mint amennyit . rendesen teljesítenie kellett volna. Az öntudatra ébredő Héder elvtárs most már világosan látja, hogy milyen hátrányt okoz magának az a bányász, aki könnyelműségből, vagy szándékosan nem végzi el a napi munkáját. De látja azt is, hogy á bumlizók nemcsak saját maguk ellenségei, hanem ellenségei a széntermelés fokozásának is, akarva. akaratlanul az ellenségnek segítenek. Héder elvtárs Pártunk tagja. Mint kommunista, most már nem elégszik meg azzal, hogy ő rátért a helyes útra, hanem maga is nevelőmunkát végez. Az ö felvilágosító munkája nyomán ébredt öntudatra Rumi György csillés, akivel versenyre kelt, hogy az alkotmány ünnepére minél nagyobb teljesítményt tudjanak elérni. Azóta Rumi Györgynek sincs igazolatlan mulasztása. így lett Héder elvtársból — az egykori „bumlizóból" —- rendes, becsületes bányász, akire Pártunk mindenkor és mindenben számíthat. Héder elvtárs ma már egyik legjobb népnevelő az „öreg" kgényotthonban és komoly segítséget nyújt Lorencsics elvtársnak a további eredmények eléréséért vívott harcban, az igazolatlanu műszakmulasztások teljes felszámolásáért. Ragoncsn János. Versenyben áll-e egymással Magyarmecske és Kisasszonyfa? A magyarmecskeiek úgy tudják, hogy igen, a kisasszony faiak pedig nem tudnak róla Ä sellyel járási tanács telefonon jelentette a járási pártbizottságnak, hogy Magyarmecske és Kisasszonyfa községek a begyűjtés terén fej-fej mellett, egymással versenyben küzdenek az elsőségért. Ezek a járás legjobban versenyző községei, melyek a legjobban teljesítik beadási kötelezettségüket. , ra. Szabó Mihály 167 százalékra. Sebők József 166 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Utánuk még egy sor név, akik jól teljesítettek, mert megértették törvényes és hazafias kötelezettségüket. Szeri Józsefr.é tanácselnök elmondja, hogy a népnevelők szívós és eredményes munkájának köszönhetik a jó eredményeket. Példának hozta fel, hogy -Vőneki. Pál öt- holdas dolgozó paraszt Zimmermann János nyolcholdas dolgozó paraszttal együtt jár népnevelő munkára. Meglátogatták Pa ikovics Ferenc hétholdas dolgozó parasztot, felidézték előtte, mennyit szenvedett a múltban, amíg özv. Csoszits Sándorné kulákasszony- nál volt cseléd. Elmondták neki, hogy a dolgozók államának köszönheti szabadságát és a földet, amit kapott- Megmagyarázták, hogy ezért azzal tartozik az államnak; hogy beadási kötelezettségét azonnal a cséplőgéptől túlteljesítik Ezt annál könnyebben megteheti, mert jó volt a termése. Az agí- tációnak meg . is _lett az eredménye: Palkovics Ferenc 480 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. így lehetne sorolni tovább a népnevelőket, mert mindegyik jól dolgozik. Minden héten értekezletet tartanak, melyen át* adjik egymásnak tapasztalataikat. Eddig még minden rendben van. Azonban amikor feltettük a kérdést, hogyan népszerűsítik a Magyarmecské- vel folytatott versenyt, a tanácselnök csodálkozva nézett fel. — Mi nem vagyunk versenyben Ma gyarmecskévcl, — mondja, — mi Gil vánfával állunk versenyben. A magyar mecskeíek azért tudhatják eredmé nyekket, mert rajtuk keresztül küld jük versenytársunknak. Mi szívesen versenyzünk v-elük is, de nem hívtak ki bennünket. A sellyef járás jelenleg a csiga-brigádban van. Nem valami megütsz telő hely ez a békebcgyüjtés frontján, s világos, hogy a sellvcl békeharco sok minden erővel küzdenek azért,' hogy az élre törjenek. Az Is kell eh hez, hogy a járási tanács, a DßFOSZ nagyobb gonddal szervezzék a ver senyt. Ha igazi verseny folyna a két község között, akkor bizonyosan sok kai jobb, nagyobb eredményeket érnének cl, a verseny lendülete előre vinné munkájukat. Az igazi verseny hozzásegítené ezt a két községet Is ahhoz, hogy — a jónéhány kiválóan, .teljesítő. békeharcos mellett — ne 6—7 százalék körül álljanak a begyüj lésben, hanem sokkal előrébb. Javítsák meg a sellyei járásban a versenyszervezési munkát, mert ha ez is követni fogja a politikai, népnevelőmunka megjavítását, akkor a járás valóban hamarosan az élre tör. Farkas István. A patapoklosiban dolgozó DiSZ-c séplííbrigád vasárnap 160 százalékot log teljesíteni Kimentünk Magyarmccskére, megnéztük, hogyan áll a verseny. Halasi Antal, a magyarmccskei tanács elnöke örömmel ujságplta, hogy lelkesen folyik a verseny Kisasszony- fával. Minden nap telefonon megkapják a kisasszonyfaiak eredményeit, ezeket a népnevelők azonnal tudatják a község dolgozóival. Izgalmas küzdelem alakult ki a két község között, mert mindegyik első akar lenni. Jelen pillanatban Kisasszonyfa vezet, de nem sokáig, mert el fogják kerülni őket. Tíz népnevelőjük van, mindegyikhez tíz ház tartozik, melyeket, a népnevelők minden nap meglátogatnak és elbeszélgetnek a dolgozókkal. Elérték azt, hogy mindenki a cséplőgéptől viszi a begyiijtöhelyre a gabonát. A legjobban teljesítette beadási kötelezettségét Farkas István párttitkár elvtárs, eredménye 290 'százalék. Jó eredményt ért el Petrovszki Pálné hatholdas dolgozó parasztasszony, aki 150 százalékot teljesített. A július nyolcadiké tanácsülésen a község dolgozói egyöntetűen felajánlották, hogy minden feleslegüket. a begyüjtöhelyre szállítják, azonnal a gép mellől.-ÉS az ígéret teljesítéséi azzal biztosítják, hogy a népnevelők állandóan foglalkoznak a dolgozókkal, megmagyarázzák, hogy az ötéves terv folyamán mit épíliink és milyen mértékben kell ahhoz a parasztságnak is hozzájárulni. Legjobb népnevelők: Raf- fai János és Somogyi Andor, akik agi- tációjukbxm már azt is beleszövik, hogy milyen sok áru jött a községbe, melyet a Cj-vételi jegy után utalványra megkapnak a dolgozók. Ettől újabb lendületet kapott a begyűjtés. Ezek után átmentür.h Kisasszony- fára. A versenytábla büszkén hirdeti a legjobban telj-esítők nevét és eredményét. Szébényi Jenő 268 százalékMi, a Szigetvári gépállomáshoz tartozó patapoklosiban dolgozó DISZ cséplőbrigád tagjai békecséplési ver. senyre hívjuk a járás összes cséplőgépeinél dolgozókat. Vállaljuk, hogy vasárnap is dolgozva 160 százalékok teljesítünk és öt százalék üzemanyag megtakarítást érünk el. A csépeltető dolgozó parasztokat pedig felvilágosítjuk a begyűjtés gyors teljesítésének jelentőségéről. Előre a cséplés befejezésével, a begyűjtés gyors végrehajtásával ötéves tervünk telejstíéscért, a béke védelméért, Á cséplőbrigád tagijainak nevében: Sárosi Jenő Szabó Jenő felelős vezető. ellenőr. A szigetvári járásban a vasárnapi cséplés folyamán legjobb eredményt elérő cséplőgépnél dolgozó brigádot a járási pártbizottság jutalomban részesíti. Egy hónapig ingyen küldik a cséplőbrigádnak Pártunk központi lapját, a Szabad Népet. HOGYAN VISZIK GYŐZELEMRE BOGÁDON A BÉKEBEGYÜJTÉS ÜGYÉT Július 27, péntek A falu felső végében Gelencsér Sándor középparaszt szérűjén már magasra nőtt a szalmakazal. Nem is csoda, hisz már reggel óla rakják, reggel óta tűnnek el a kévék a cséplőgépben, hogy az aranyló, acélos búzaszemek mielőbb a zsákokba kerüljenek. A cséplés nem folyik zavartalanul, gyokran megáll a gép, hol a szíj szakad el, hol a szjjtárcsa fordul meg a tengelyen, és ez mind attól függ, mikor hogyan etetik a dobot. Ezen bizony sok kifogásolni való van, mert a már kicsépelt kalászokban még kok szemet lehet találni, nem is beszélve arról, hogy o kazalrakó alatt a tö- rekben nagy mennyiségű búzaszem vész kárba, fi Hogyan fordulhat ez elő, csodálkoznak rajta a dolgozók, és a kozármis- lenyi gépállomás vezetői csak azt tudják rá válaszolni: ,,Rosszul1 javítottuk ki a cséplőgépet.“ A dobsinek már régiek és kopottak, nem verik ki kellően a búzakalászokat, A cséplőgépen csupa ócska, agyonloltozott szíj van, majdnem óránként elszakad valamelyik és a cserélgetésük akadályozza a cséplés gyors üteméi. Ennek nem lenne szabad most előfordulnia, mert volt idő a kijavítására. I assan a cséplés itt már o vége felé közeledik és Gelencsér Sándor gyönyörködve nézi a búzával telt zsákokat. A zsákok az udvaron álló kocsira kerülnek. Ezen először csodál kozni kellene, mert az utóbbi hét nap alatt. Szabolcsi Jánoson kívül még senki sem vitte a cséplőgéptől a gabonáját a begyüjtöhelyre. Gelencsér Sándor is azt mondta még tegnap Romo- nyán a bcgyüjtőraktárban —. amikor egyik dolgozó parasztnak a gabonáját hozta be a szekerén, hogy: „Én is majd behozom, ha megszárad." Ma azonban már megváltozóit a szándéka és azonnal a cséplőgéptől indul a begyűjtő helyre tekintve, hogy a búza teljesen száraz 1—, hogy az állammal szemben; és hazafias kötelességéi teljesítse. Vidám, jókedélyü ember Gelencsér Sándor, látszik rajta, amikor azt mondja: ,.Ncm viszek én még egy dekával sem többet fel a padlásra, a tejadagon kívül, ami feleslegem lesz. leadom mind a C-vétcli jegyreErről beszélgettek már a cséplés megkezdésekor a cséplőgép ellenőrével, Györegy Vincével, aki népnevelő. Nem kellett sokat érvelni, meri Gelencsér Sándor tudta, mi a kötelessége. Neki is mondták, hogy „nedves"- a gabona, nem lehet leadni, de a cséplésnél amikor a száraz por állandóan a szemébe szállt, már ez nem is jutott az eszébe, A zalait az idő alatt, míg a Ge- Iencséréknél folyt, a cséplés, lassan egy-két kocsi halad hazafelé a ro- monyai úton. A terményraktárból jöttek. A tanácskáz előtt haladtak el a szekerek, de ott nem tűnt szemükbe a uersenytábla, a gabonabeadásban élenjáró dolgozó parasztok neveivel, ami nem is csoda. Hátul a bejáratnál van elhelyezve a földön, hogy kevésbbi feltűnő legyen —, ki hogyan áll a tojás és baromfi.begyűjtési kötclezettsé-’ gének teljesítésével. De nem is tudnának mást ráírni, mint azt, hogy az elcsépelt 347 mázsa búzából mindössze 79 mázsát adtok be, mert azt még nem tudják, hogy az a tizenhat dolgozó paraszt, aki leadta a búzáját, hány százalékra is teljesíteti. ÍJuszonhárom dolgozónál csépeltek ■ már Bogádon, de a beadását csak tizenhat teljesítette és a tizenhatból mindössze hatan teljesítették hazv Has kötelcnségükrt és C-vételí jegyre is adtak be gabonát. Ezek közül csak egy népnevelőt találunk, aki tanácstag is, meg ellenőr is a cséplésnél, — Györegy Vincéi. — Pedig van 'több népnevelő is a faluban, párttagok, tanácstagok, pártonkivülcek, — munkájuknak nyomát azonban nem talál/uk. Szombaton volt népnevelő-értekezlet, amelyen tizennnyolcah részivettek és hármas csoportokat alkotva, tiz házanként felosztották egymás között a falut. Ez mind szép, de ettől még nem lesz eredményesebb a begyűjtés,, sem a Rcmonyával megkötött begyűjtési verseny. Pataki Antal. Lantos Istvánná, Záhonyi Lászlóné, Hornung György és a többi népnevelő elfeledkezett talán arróü hogy a begyűjtési csatában harcolni is kell, mégpedig mint népnevelőnek példamutatóan az első sorokban? Ezt a harcot kísérjük figyelemmel a holnapi napon. MESTERFALVI GYULA A sopánkodna helyett induljanak harcba a felsőmindszenti népnevelők! • Kota B. elvtárs csak „általába beszélt az állami fegyelemről/
