Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

" 1951 JUNIUS 3

H A P h O

B

Feketevág© bűnszövetkezet Dunaszekcsőn

Dunafiaekcső vagy kiét. kilométer hosszúságban húzódik a Duna mellett. Nagy kitérjed'ése van a község határának — hozzátartozik a duraa- aoekcsői sziget is. Az év elején, úgy március1 végéiig nem volt ritka itt! sem a feketevágás! Korsós József, akinek eredeti foglalkozása hentes és mészáros volt, húsvót előtt feketén két borjút vágott. Most méltó büntetéséit tö-íti. Bubreg Szabó János hat disznót vágott feketén. Bubreg is bőr, főnben gondolkodhat tette. felett Le. hetne még tovább sorolni a fekelevá ■gók névsorát

— Most elvtársak, nincs feketevágás. Nem. mondom, húsvét előtt még előfordult, de mióta ilyen szigorúság van, nem merik meglenni. Nincs tudó. másunk árról, hogy az utóbbi időben feketevágás előfordult volna, meri másként keményen belenyúltunk . volna.

Ezeket mondja Kaíikin Ferenc tanácselnök. De olyan ártatlan arccal mondja, hogy szinte azonnal meggyőződik az ember: „Hát biztos, megjavultak Dunaszekcsőn a kulákolk is Közéi százan vannak, de biztos, hogy jó emberek léitek.

— Kényszervágások? — Ismétli a kérdést Kal/ikin tanácselnök, — azt pontosan meg tudjuk mondani.

Kiderül, hogy ebben az évben kényszervágással 12 - darab marhát, négy darab borjút, három darab sertést, vágtak. Egy-két kivétellel vala mennyinek a levágási ideje valamilyen ünnepnapot előz meg. Éppen ünnep előtt törött el a borjú vagy a tehén lába..,

Bence Jenő

haivanholdas állatorvos

Június. elsején, péntek délután' 'olyan álmosnak látszik az egész köz eég, hogy az idegen szinte belefárad. A terpeszkedő csendet á közeli gépállomás traktorának hangja töri meg, amikor nagy dübörgéssel végdgviharzik sz utcán. Más nem »történik. Azaz m égis...

sín azt' is feketén. .Nem véletlen ez a gyors intézkedés, mert Kecskés egyfelől; K'.ics, másfelől pedig a Mákok barátja. Nemrég Kecskés Miidós és Klics Dezső, Vida Sándor kuláknái voltak vacsorára. A dunaszekcsői szigeten lakó Szigeti Kocsis András ku- lákot. is édes-kettesben látogatták egy kis tivornyára.

Molnár István tanács funkcionárius „belenyugszik“

Ehhez a társasághoz tartozik Molnár István, a községi tanács közellátási vezetője. Molnár adja az állatorvossal együtt a kénryszervágási engedélyeidet. Molnár az, aki belenyugszik: „Hát kényszervágás, kényszervágás, — mit csináljunk“. Molnár István apja vágta le feketén Bubreg Szabó Jánosnak a hat sertést A fanács- funkcionárius apja volt a segédkező a Máknak a feketevágásban. Kulák. barát ©z a Molnár ' István apjával együtt.. Molnár jelenleg kulákasszony- nyal: Gyuricámé, Mártinek Máriával cimborái, neki „udvarol“ a tanácsházán zárt ajtók mögött. Hát csoda, ha belenyugszik a kényszervágásokba, csoda, hogy a füle botját sem mozgatja, hogy mi lehet a feketevágások mögött? Egyenes itt a vonal, kezdve a,z állatorvos Bence Jenőtől, Klics Rezsőn át egészen a kulákokig, bele. értve a községi papot és a többi feketevágásból, kényszervágásból doT. bézolót.

— Lehet húst kapni? — ezt a kérdési szegezzük egyik dunaszekcsői lakosnak. A következők' derülnek ki:

Van Dunaszekcsőn egy hentes, Bo kor (Heim)- Béla. Ez pünkösdre engedéllyel vágott a tszcs-nek sertést — Május 24-én is vágott engedéllyel sertést, A becsületes dolgozó parasztok az'üzlet előtt váriák,' hogy sorra- kerüljenek. Bokor Béla a hátsó ajtón adta ki a kedvenceknek a kívánt húst. Ezt is elnézi Molnár István, de miért' is ne nézné el hisz azokat, részesíti előnyben, akik neki is meghitt barátai. Érdemes lenne megnézni közelbbröl ezt a Bokor (Heim) Bélát. Nyíltan beszélik róla. hogy a Szovjetunióból — ahol mint katona járt kirnt —, sok értéket rabolt és küldött haiza lakására, nagy ládákba rakva. A lerakodásokat többen látták a községben. „Ha nem fuj a szél, nem zörög a falevélj‘ — mondja a közmondás és ez minden bizonnyal ráillik Bokor Bélára is.

így fonódik össze Dunaszekcsőn a kulák, állatorvos^ pap, hentes, ta~ náosfunkcionárius a feketevágásban, a „kényszervágásban“, fonódik össze az ellenség keze állatállományunk terv szerű irtásában, állattenyésztési tervünk szabotálásában.

Ha húsvétéiről érdeklődik valaki Dunaszekcsőn, .rövid néhány mondat után a szigetre terelődik a szó. És ez nem véletlen. A sziget nagykiiterjedé- sű terület, zeg-zúgos, tele Mákkal és egyéb kétes elemekké]. Rövidesen ki. derül a szavak nyomán, hogy a székeséi sziget a rendszeres feketevágások színhelye. Múlt vasárnap is volt feketevágás, de volt minden heten. Általában szombaton szoktak itt rejtve levágni egy-két disznót, borjút, tehenet, a községbe úgy kerül, hogy áthozzák a Dunán, minden valószínű ség szerint magáncsónakban, úgy dél. után öt óra tájban.

beszélnek? Nem tudni. Miit beszélhetnek? —

Nehéz elindulni, neh-éz szálát talál ni, amely bevezet a rejtelmekbe. Hosszú keresés u-tán - akad egy vékony szál, amely a,szavak nyomán göngyölödik, vastagszik s a -végén ki bontakozik, hogy Dunaszekcsőn minden ellenkező „tudomás“ ellené, re van feketevágás, méghozzá nem is ritkán, hanem minden héten, vagy pénteken, vagy szombaton.

De kezdjük csak szép sorjában, úgy,, ahogy az események történték.

Bence Jenő a község állatorvosa, ö adja. ká a kényszervágási engedélyeket, Ez a Bence állató rvoskodása mellett 60. hold föld tulajdonoőa volt az úgynevezett Jegyző-pusztán. A felszabadulás . után , személyesen Nagy Ferenc is meglátogatta. Bence a kulákok egyik legjobb barátja.' Arról nevezetes, hogy a . kényszervágásokból nekn jár majdnem minden esetben a vesepecsenye, meirt ez az állatorvos „úr“ kedvenc étele. De nem veti meg a friss kolbászt sem Bence állatorvos. Mintegy három he+e Bence Jenő, a községi pap, és Hónig György kereskedő friss kolbászhoz jutottak. A községben páran megtudták. P. I. is átment,a henteshez, ő is venni akart kolbászt, mire a hentes elmondta neki: „Nem tőlem származik, valahonnan mástól kapták“ — és hozzáka- osintotta a ezokásoit, amibő] azt kell érteni, hogy feketén. Bence Jenő elei Já fogat a küiákokhoz egy kis lakomára, akárcsak Klics Rezső, aki a tanácson az adóügyi osztályon dolgozik. .._

Klics Rezső két vágási engedélye

Hz a Klics Rezső hús vét élótt Király Sándornál füsöltette levágott disznóját Illetékes szervek megvizsgálták Király füstölőjét és ott két disznó sonkáit és egyéb részeit találták. Erre kérték a vágási engedélyt Klicsnétöl (mert a férje Mohácson voltig, aki azonnal fölmutatni nem tudta, mondván: „Nem is tudom, hogy hova tette az uram.“ Egyet tudott mutatni, mire vártak a másikra 1« az illetékes szervek. Hosszabb várakozás után felmutatta a második vágási engedélyt, ami nem ment egyszerűen. A községben többen; látták, amint, sápadtan szaladgált vagy háromszor v a tárnicshoz intézni“, az ügyet A tényállás az, hogy égy vágási engedélye volt Klicsnek és kettőt vágott. A futkosás után Kecskés

a kérdésre aranyi a válasz P. I-től: „Majd megnézem, lehet, hogy most is teketéznekÁt is megy s néhány perc múlva visszajön:

Ma nincs még hús,. de holnap, azaz szombaton. este felé már lesz, hoznak a szigetről.

Le is adta a rendelést

Es így megy ez többféle, mert nem az 'egyédullj elosztók a Támásék, van még jónéhány ilyen hely Dunaszek- c-Siőn. Tehát, május 2-án, a dunaszel?- csői szigeten ismét volc feketevágás. Hús is volt az elosztóknál. De keserű hús lesz, keserű vágás lesz ez egyesek számára. Néhány embernek torkán fog akadni a hús. reszketni fog a mai napon kezében a kés és a villa. A feketevágók, a hússzállítók

A szorgalmas háziasszonyok, amikor a:z eső esik, mosással, vasalással, varrással foglalkoznak, hogy ez a munka is rendben legyen. Bosnyák Mária személyi délszláv dolgozó parasztlány is úgy osztja be az idejét, hogy esős időben minden házimunkát elvégezhessen, hisz öreg édesanyja nemigen tud már dolgozni, nagyon meggyötörte a múlt nyomora.

Bosnyák Mária amint szorgalmasan végzi házi munkáját, szemei önkéntelenül is a falon függő bánatos idős asszony fényképére (éved. Egy-egy pillanatra megáll, szeretettel és biztatóan néz a képre, mintha .csak ezt mondaná a szomorkodó asz. szonynak: „Bízzatok a szabadságsze- •relö népek ágaiéban, nálatok is íel- ragyog nemsokára a szabadság ■ csillaga.“

Ha összejön ra. család, vagy a rokonság, sokat beszélgetnek arról az időről, mikor még ez a bánatos asz- szony vigasztalta őket. a német megszállás idején, hogy nemsokára itt lesznek a felszabadító csapatok. Ha nem akartak hinni a szavának, soká ig el-elvitatkozoít velük, hogy ő biz. t.osan tudja, bármennyi SS-katona van is most ill, eljön nemsokára a dicső Vörös Hadsereg.

A^ bánatos szemű asszonynak igaza -ott, a felszabadító Vörös Hadsereg valóban eljött, felragyogok nálunk is a szabadság csillaga.

— Szegény, nénikém _ siratgatja sokszor Bosnyák Mária, — meqint várhatja a tólszabadiló hadserege1, mert ismét nyomorba, szolgaságba kerül l.

és aiz elosztók nem fognak húst enni a feketevágásból, az egyszeír bizonyos. De az is biztos, hogy a bűnszövetkezet tagjai megkapják méltó büntetésüket.

Kalikin elvtárs, tanácselnök azt mondta: „Most elvtársak már nincs feketevágás.“ Nincs? Van, méghozzá minden héten! A . községi tanácson nem tudják pontosan, hogy hány feketevágás volt ezévben. 11 esetet emlegetnek, sertésből. Ennyiről tud nak Dunaszekcsőn. (A megyei tanácstól a Megyei Pártbizottságra küldött jelentés szerint ez évben az egész megye területén 10 sertést vágtak feketén.)

Szét kel robbantani Dunaszekcsőn a feketevágó, ellenséges bűnszövet'ke zetet,. szét kell verni még a porát is az ellenségnek,'■ amely szabotálja kétéves állaitneyésztési tervünk végrehajtását. Nem lehet büntetlenül levágni. az 'áljaitokat feketén, s nem lehet büntetlenül tűrni, hagyni sem az ilyen ellenséges mesterkedést

szabadulást az áruló Tito zsarnoksága alól. •

— Sok keserű emlék maradt nekem a múltból — meséli Bosnyák Mária. — Annyit dolgoztunk a kutaknál, amennyit csak bírtunk, hajnaltól késő éjszakáig, de legtöbbet éhen. Nem volt semmink a szobában. Pöl dön, szalmazsákon köpennyel takarózva aludtunk: Ha bejeg lett valaki a háznál, nem volt egy vánkos, amit a leje alá tegyünk. Ha a szomszéd községbe orvoshoz kellett vinni, úgy a szomszéd!ól kértünk kölcsön egy vánkost, a kocsiba, a beteg leje alá.

Leveszi a fényképet a fairól, előszedi, ami még van a néni családjáról és így kezd magyarázni.

^lagynénéméket 21-ben Jugoszláviába űzte a Ilorthy-rendszer, mert kommunisták voltak. Hat gyerekkel hagyták el az országot. A nagybácsi meghalt. A íclszabadulás elölt vissza kellett jönni, a családnak abban az időben, mikor nálunk a náci hadsereg garázdálkodott. Sokan voltunk a kicsi, szegényes házban. Szorosan egymás mellett aludtunk a földön, tetves köpennyel . takarózva Még tisztítani sem lehetett, mert nem volt mivel leváltani a ruhái.

. Egyszerre könnyes lesz a szeme, msgi.símogatja a képet és lassan maga elé beszél, miniha csak a képnek be szülne.

Szegény nagynéni. Mennyit vigasztalt bennünket, hogy -nemsokára itt lesz a felszabadító hadsereg. Én altkor hittem is nem is, meg aztán léltem is nagyon, hogy még ezek a németek agyonvernek bennünket az ilyen beszédért. A nagynéni nem tudta türtőztetni magát, sokszor lel- háborodott a németek garázdálkodóMiklós szövetkezeti .pénztáros állított ki ntkí vágási engedélyt, természete•

Ez a nagynéni ma a fasiszta Tito Jugoszláviájában él, ahol ismét szolga lőtt, ahol reménykedve várja a íélA» új városrészben sűrűn lehet lát. ni, amint összedugják néhány an a fejüket és stiéktek toyább. Látszik raj ’tűk, hogy sem a szegény, sem a közép para szfeágh oz nem tartoznak. A biaaiinas beszélgetők a szekcsői „arisztokrácia“ képviselői. Hogy mit

Megvannak a helyek, ahova , elosztják és onnan hordják szét azok, akik tudnak róla, hogy lehet húst kapni. Sőt, rendelésit is lehet leadni, az elosztóhelyeken. Egyik ilyen elosztó, hely a, szekcsői kastélytól nem messze lakó Tamásék lakása.

— Ma is lehet húst kapni? — Erre

Kitszon József

BOSNYÁK MÁRIA ÚJ ÉLETE

A DISZ KV Intéző Bizottságának felhívása a dolgozó parasztfiatalokhoz

Szépen fejlődő vetéseink dús termést Ígérnek.. A kitűnő időjárás fokozza terméskilátásainkat, de egyben sürgetően előírja; meg. kell gyorsítani a növényápolási munkákat, különösen az állami gazdaságokban.

A DISZ' Központi Vezetőség Intéző Bizottsága felhívja a dolgozó parasztifjúságot, hogy segítsenek az állami gazdaságoknak a növényápolási munkák elvégzésében. Az állami gazdaságok, a mi gazdaságaink cs termésük a dolgozó népünk kenyere lesz.

A Központi Vezetőség Intéző Bizot".

sága felhívja a munkásfiatalokat és a diákifjúságot is, hogy vasárnap segítsenek ők. is az állami gazdaságoknak a növényápolási munkák elvégzésében.

A néhánynapos munkára jelentkezés a DISZ-szcrvezeteken keresztül történik. A munkára jelenikezö fiatalok teljesítménybért kapnak.

A növényápolási munka elvégzésével ötéves tervünk, szocialista építésünk, békeharcunk jelentős csatáját kell győzelemre vinni.

Segítsük a koreai gyermekeket;

A június 3-i gyermeknapra a tanitónőképzö gyakorló általános leányiskolájának Vili. osztályos úttörői szép képes albumot készítették.43 album képei megmutatják a koreai gyermekek határtalan szenvedéseit, és a Szovjetunió és a'szocializmust építő országok gyermekeinek éleiét.

Az albumot, lapozgatva, látjuk az elpusztított Szöult, a szétbombázott otthonkai, ahol még nemrég boldog családok laktak, a síró csecs? mőket, akiknek a szüleit amerikai bombák pusztították cl, nein tudjál megállni, hogy ne gondoljunk a saját gyermekeinkre is.

Eszünkbe jut, hogy mikor a mi hazánkban pusztított a háború, milyen szörnyű kin volt az anyáknak kenyerei kérő gyermekeiknek oil jelelni, hogy: 'nincs. Milyen fájdalmat jelentett a beteg gyermek szenvedik se, mikor nem volt orvosság, és milyen nehéz volt az élet, mikor a bombák tették tönkre az otthonainkat.

A Szovjetunió Vörös-Hadserege felszabadított bennünket. Azóta békri ben élünk. Pártunk vezetésével virágzó országot építettünk a romok helyén, és boldog jövőnk- megteremtéséért harcolunk.

Békés, boldog életünk azonban nem felejltetheti el velünk, hogy tőlünk messze, keleten, a békeszérctö koreai nép ma a barbár támadók elleni élet-halál harcát, vívja.

Azok az úttörők, akik az albumot készítették, nem feledkeztek meg erről. Meleg szeretettel fordultak koreai pajtásaik felé. Egytől-egyig felajánlották megtakarított zsebpénzüket, a koreai barátaik megsegítésére. Koreai bélyeget vásároltak.

Az albumban van egy kép. Szenvedőarcú koreai anya áU a háború viharában, síró gyermekét, magához szorítva. A gyermek felé egy amerikai szurony nyúl ki fenyegetően. „Védjetek meg gyermekeinket 03 amerikai támadóktól“ — hirdeti ennek a képnek a felirata.

Ez a felhívás nemcsak a koreai harcosoknak szól. Mindannyiunkmk szól. ^linden békeszerelő embernek, minden anyának.

Várszegi Pál állami gazdasági agronómus könnyeo előállítható répaegyel5 gépet készített

A növényápolási munkák meggyorsítása érdekében Várszegi Pál és Kovács János, a püspökbóiyi állami gazdaság dolgozói répaegyelő-gép újítást készítetlek. A gazdaságnak nagy a takarmány és cukorrépa vetés' enilete. Mivel évidig a répaegyclést csak kézzel végezlek, a munka nagyon .lassan halad!.

Várszegi Pál. segédagronómus clgon dolása alapján Kovács Jártas, a gazdaság kovácsmestere egy ve.tögép cso- roszlyái elé két alátét és egv csavar segítségével kis lúdtalpa kapákat erő- silett, melyeket a esoroszlyához egy vassal merevíieft ki. Az ilyen módon álszereit vetögépet a. takarmány és cukorrépa sorokra merőlegesen járatták. A kapák kivágták a felesleges répákat, csak kis csokrokat hagynak maguk ulán, amit már könnyű kiegyelni. A kapákat más-más távolságra és nagyságra szerelik fel egymástól aszerint, hogy cukor-, vagy takarmányrépát, kisebb, vagy nagyobb fötáyolságra akarnak egyelni vele. A géppel, amely mindjárt a talajt is lazítja és a gyomot is irtja, 8—10 holdat végeznek el naponta. A répaegyeléshez szükséges munkaerő: a gén harminc százalékkal csökkenti és ezt a munkaerőt másutt fel tudják használni. <

Az ú jítást a napokban próbálták' ki és kitünően bevált. Most a megye valamennyi répatermelő gazdaságában elkészítik és bevezetik, de már részben ál is vélték a környező termelőszövetkezeti csoportok is.

A gazdaság újítói most az aratási munkák megkönnyítésén dolgoznak. Kovács János és Bognár János többszörös újítók vállalták; hogy az aratás megkezdése elölt egy olyan újítást készítenek a kévekötő áratógépekbez, amely összegyűjti a kévékéi és egy keresztre valói tesz le a tarlóra. Eddig ugyanis az aralógép egyenkint dobálta ki a kévéket és sok felesleges munkát igényelt összehordásuk.

són. Az apámat sokszor meghurcolták, a múltban a esendőrőlmindig azt mondtál:, hogy „büdös kommunista.“ Az öcsém egy vörösre lestett repülőt készített a ház tetejére, ráírta, hogy szabadság, öt is meghurcolták, „kom. munista fattyú“-nak nevezték.

— Megjött a hideg tél. A íöldön mégsem alhátunk ennyien. A nagyné néméknek kibéreltünk egy kulákszo- bát. Volt egy tüdőbeteg lánya, hogy az ne feküdjön a földön, a kulák egy rossz ágyat (ami naponta lerogyott), öt napszámért adott használatra. De, mert csak négyet töltöttek le, visszavették tőlük az ágyat és a kulák inkább elégelte azt, minthogy egy szegényt kisegítsen.

— A nagynéninek igaza leli. Valóban megjött a lelszapadíló Vörös Hadsereg. A munkásosztály a Párt vezetésével megkezdte a harcol: föl. det kaptunk. Nem voltunk már tovább rabok. A nagynéninek könyörögtünk, hogy maradjon itt velünk. Éljünk együtt a szabad hazánkban, Ö azonban visszavágyott, mert már a szüleit ott temette el, a férjél szintén. Nem gondolta, hogy ismét rab lesz, hogy Tito eladja az országot.-K arácsonykor levelet koptam tőlük. Azt írja, hogy „nincs kenyerünk.“

Egyszerre elszomorodik. Leteszi a képeket összecsapja a két kezét.

. — Mór karácsonykor nincs kenyerük, akkor, amikor mi hófehér kalácsot eszünk? Mit csináljak? Elmondjam c többi rokonoknál:, vagy ne, hogy szegény nagynéhi már karácsonykor sem ehet kenyeret és, hogy mi lesz velük még az újig?

— Válaszomban megírtam a nagynéninek, hogy sajnálhatja, hogy kihagyott bennünket — lolytalja. — Megírtam, hogy ha most eljönne, nem a íöldön feküdne és nem tetves köpennyel takarózna, hanem hófehér

ágyneműben, rendes ágyban alhatna. Húrom dunyhát vettünk vánkosokkal. Tavaly nyáron egyszerre vettem hpr. mine méter ágy huzatnak való anya, got. Megírtam, ha most eljönne, a beteg lányának azt tfdnék, ami csak kell. Nem kell már elmenni a kulák, hoz azért, hogy a betegnek adjon egy kis tejet, túrót vagy szalonnát. Ma már nálunk minden van, amire egy családnak szüksége van. Minden évben egy szerződéses hízót adunk az államnak. Ezzel az államot is segítjük, de magunk js sok pénzt kapunk érte. Magunknak is vágunk mindig. Nagyon-nagyon sokat kaptunk a de-, mokráciától. Semmibcn nem kell nél külöznünk. A múlt keserveit, nyomorát azonban elfelejteni nem lehet so. ha. Huszonnyolc éves vagyok eleqel. robotoltam a kuláknak ingyen. Ma már boldogan élünk.

öl beszorít ja kezét és sokkal

keményebb haragon folytatja1

— Nekünk minden erőnkkel harcolni kell a Tilo-banda ellen. Tito' nyomorba döntötte a jugoszláv dolgozó népet, és nyomorba szeretne dön. leni minket is. Hál mi megmutatjuk az erőnket, hogy a békéért harcolni tudunk. Nekem már a múltból elég volt, csak a szegény jugoszláviai ro honomat sajnálom.

Bosnyák Mária már a felszabadulás előtt sem volt picike lány. Látta, emlékszik. hogyan nyomták el akkor a délszláv dolgozókat. Semmihez nem volt joguk. Bosnyák Mária a helyi ia. nácsbam végreha jló, bizottsági tag. Ma már nem a kulákasszonv parancsolgat neki, nem ..vadrác“ ma már senki szemében, hanem megbecsüli munkásnő, aki résztvesz a község életének az irányításában. Mint non-^k, mint délszláv dolgozónak jogai van- ' nak, ezt biztosítja számára népköz, társaságunk Alkoínványa.

Ary Kéz»

Esen a vasárnapon keserű less a feketehús