Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-15 / 137. szám
DUNÁNTÚLI NAPL VIIL ÉVFOLYAM, 137, SZÁM wgiiii'iiiiiiumi—in'wwa—■n— ARA 50 FILLER VILÁG PROLETÁR] il EGYESÜLJETEK! A MÁJ SZÁMBAN: Napról-naprn újabb tízezrek írják alá a békeívehet (2 o.í Marvizmus-lcnin izmus szak a Tudományegyetemen í2. o ) Gondosan, alapos munkával készítik elő bányász-párlszer- rezeteink a következő oktatási évadot (3. o.) — Fereiic- akna nagy versenyre készül (3. o.) — A szciitlffrlnci gépállomás dolgozói versenyre hívták az ócsárdiakat Í3. o.i Takács Károly mindennapi története (4. o.) —. 1.500 diák- fiatul harcol már Baranyában a jó termésért (1. b.l — Két kőműves ifjúmunkás a VIT-re készül (4. o.) AX M D P B ARANYA MEGYE I PÁRTBI ZOTTIÁCÁNAK LÁPJA l'KNTEK, 1951 Jl'NHJS í . Népnevelőink készüljenek a békearafásra és cséplésre Június 17-én taggyűlésekkel, majd ezt követően szélesméretű népnevelő-értekezletekkel veszi kezdetét a békcaratás győzelméért folyó harc megyeszerte. Járási pártbizottságainktól a legkisebb falusi alapszervezetekig komoly jelentőségű előkészületek folynak a békearatás sikeréért. Maga az a tény, hogy a tavalyi tér mésnél az idén holdanként átlago. san két.három mázsával több gabonára számíthatunk, magával hozza, hogy még nagyobb feladatok várnak pártszervezeteinkre, járási és községi tanácsainkra. Nem kisebb feladatokról van szó, mint arról, hogy az aratás, cséplés, begyűjtés hatalmas munkái ban a kommunisták ezreit és a pár. tonkívüli dolgozó parasztok tízezreit kell mozgósítanunk, harcba vinnünk az aratási munkák sikeréért, a békearatásunk ellen fellépő, szabotálni, rombolni igyekvő ellen, ség ellen. Egész sereg igen komoly részlegfeladat vár megoldásra. Harcolnunk kell a szemveszteség lecsökkentéséért, a jó időjárás kihasználásáért ,a maradiság és a különböző, de a faluban még szokásban lévő igen káros előítéletek ellen is. Hat-nyolc hét leforgása alatt nem kevesebb feladatot kell végrehajtani, mint az aratás, csép. lés és begyűjtés mellett a tarló- hántást és a másodvetemények elvetését is, s ugyanakkor a nyári növényápolási munkákat. Igen nagy körültekintést, tapasz, falatot és politikai képzettséget igénylő harci feladatok ezek. Éppen ezért pártszervezeteink a leg. nagyobb gonddal dálasszák ki a legképzettebb, legharcosabb elvtár. sokat cs pártonkiviili becsületes dolgozó parasztokat a népnevelő munka nagy és megtisztelő feladatára. Pártszervezeteink ebben a harcban nemcsak az aratás, cséplés és a begyűjtés sikerét érik majd el jő munkájukkal, hanem új tagjelöltekkel, népnevelőkkel erősíthe tik meg a pártszervezeteket. Milyen feladatok várnak tehát a népnevelőkre? A népnevelők ne csendes szemlélői, vagy ellenőrei legyenek a napokon belül megkezdődő hatalmas erőfeszítéseknek, hanem élenjáró részvevői és szervezői, példamutató harcosai. A dől gozó parasztok nagyon helyesen csak akkor fogadják el a népnevelők agitációját, ha azt kézzelfogható eredmények igazolják. És egyetlen pártszervezetnek Tagy népnevelőnek sem kell messzire menni példáért. Püspökboly köz. ségben, de Siklóson is például hatalmas gondot okozott az aratásra való felkészülésnél a munkaerő- hiány. Megoldást azonban feltétlenül kellett találni és talált is a pártszervezet és a tanács. Népnevelőik segítségével, a párttitkár és a tanácselnök egyenként behivatta a község kisiparosait, vagy a népnevelők lakásaikon keresték fel őket és egyenként meggyőzték a küszöbön álló feladatok fontosságáról. Az eredmény nem is maradt el: egyedül Siklóson több, mint kétszázan jelentkeztek az állami gazdaságba aratási munkára. A pártszervezetek gondoskodjanak arról, hogy népnevelőik polití. kailag, ^ erkölcsileg kifogástalan, mindenben jártas sokoldalú agitátorok legyenek. A népnevelők feltétlenül ismerjék, hogy a különbö ző gabonaféleségeknek mikor van soron az aratási idejük. Tudniok kell, hogy az árpát sárgaérésben, a búzát viaszérésben kell learatni, de érteniük kell a rozs, a zab, a bükköny és a legkülönbözőbb nö. vényféleségek aratási sorrendjének a meghatározásához is. Meg kell tudni magyarázniok a népnevelőknek, hogy mit jelent számunkra, népgazdaságunk számára az elké sett vagy gondatlanul végzett aratás. Nem kell annál jobb példa, ha elmondjuk, hogy megyénk több, mint 200.000 hold gabonavetésén az elkésett aratás, vagy behordás esetén ha csak egy százalék is a szemveszteség, az több, mint 200 ezer kilogramm gabona elvesztését jelenti. Hogy mit jelent ez a vesz. teség kenyérben, vagy akár pénzbe átszámítva, azt minden dolgozó pa raszt nagyon is jól tudja. Tudja annál is inkább, mivel éppen a hanyag aratás, behordás nem egy kiló, hanem holdanként sokszor 10. 15 kiló szemvesztcséggel szokott együtt járni. Különös gondot fordítsanak a népnevelők a versenyszellem megteremtésére is. Ne legyen olyan ál tárni gazdaság, tszcs, gépállomás, község, ahol ne hívnák ki egymást aratási, cséplési, vagy begyűjtési versenyre a dolgozók. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy ezek a versenyek nyilvánosak, szemlél. tetők és ellenőrizhetők legyenek. Ne legyen egyedülálló példa a bo- gádmindszenti Nagy György elvtárs aratási teljesítménye, aki tavaly négy hold gabonát aratott le egyetlen nap alatt. Tegyük ünnepélyessé az egész megyében az aratás megkezdését, amely valójában nagy ünnepe lesz szocializmust építő országunknak. Ezekben a hetekben tesznek tanúságot kommunistáink és a párton- kívüli dolgozó parasztokból álló népnevelőink a Párt, a nép mellett való helytállásukról. Ezek a hetek újabb erőpróbái lesznek a békéért, a szocializmusért harcoló dolgozó parasztok tízezreinek, akikből > a munkában legjobban kitűnt ifjak, nők, dolgozók nemsokára tagjelöltként fogják erősíteni élcsapatunkat, a Pártot. Úttörőink levelei koreai pajtásaikhoz Sok kis magyar úttörő küldi forró szeretetét levelén keresztül a szenvedő koreai gyermekeknek. Simonyi Attila, a Fürdő-utcai iskola úttörője lehelében mondja el, hogy mennyire együttérez a koreai árvákkal. — Tudjuk, hogy hazátokba oetolakodtak az aljas imperialisták és hogy mennyit szenvedtek és véreztek ti a szabadságotokért. Szüléink igyekeznek ssenvedésteket enyhíteni és szabadságharcotokat segíteni. Őszintén kívánjuk, hogy igaz harcotok mielőbb meghozza győzelmeteket és szabadságotokat. Utána már ti is békében, újjáépíthetitek hutátokat és elindulhattok a szocializmus építésének útján. — Kinn ülök a házunk előtt és elnézem✓ hogy folynak a tavaszi munkálatok — írja Änderte Margit, p'écsbányutelepi úttörő, ismeretlen koreai pajtásánál:. — De fájón jut eszembe a Te sorsod. Vájjon mit csinálhatsz most? Nem éppen most vesz-e célba egy amerikai gyilkos? Nagyon boldog lennék, ha az a csekélység, amit én tudok számodra nyújtani, egy pillanatra elfelejtetné fájdalmai dat. ' Befejezéshez közeledik o koreai gyűjtés. Úttörőink, a magyar anyák és leányok, dolgozóink siessenek a szenvedő koreai gyermekek segítségére, hogy meg több ruhát, _ gyógyszert kühl késsünk azoknak, akiknek szülei értünk, a mi békénkért is' harcolnak az imperialista barbárok hordái ellen. ABEKEARATAS ES CSEPLES / MVf CSATÁJÁNAK A BOLYI ALLAMI GAZDASÁGBAN MÁR MEGKEZDŐDÖTT A NAGY CSATA Az esős időjárás miatt nagyon elszaporodott a gyom halárainkon. Az aratás munkái Í6 sürgetnek bennünket, ítt-ott már sárgaérósben van az árpa, azonnal hozzá keli fogni az aratáshoz. A bólvi pártszervezet a tanáccsal karöltve kidolgozta az aratási tervet, hogy a több mint ezer hold kenyérgabonát viasz., illetve sárgaédrésben learathassa. — Sürget az aratás gyors beindítása, tehát be kell fejezm a növényápolást még az aratás előtt, — mondja Dósa Pál tanácselnök. A község határában 8Ö—85 százai*}.- ra áll a növényápolás. Legjobban az állami gazdaság volt lemaradva, komoly munkaerőhiánnyal küzdött. A pártszervezet mozgósította a népnevelőket és szívós felvilágosító munkával sek dolgozót j^hdtak mozgósítani az állami gazdaságokba gyomirtásra. Így például az' úttörők a hagyma gyomlálásában hatvan személlyel vesznek részt. Kedden 120 százalékot értek el. Szerdán 340 dolgozó ment az állami gazdaságba gyomirtásra- Az iparosok, alkalma zottak feleségei is kimentek nchánv napra, a gazdaságba gyomot irtani. A sajtüzem dolgozói 26-an munka után mentek Id, hogy segítóenek befejezni aratás előtt a növényápolási munkát. A kollektív munkával, a kommunisták példamutatásával biztosítják az‘, hogy a hét végére megszabadítják Boly határát az esőben nagyra nőtt gyomtól. Felemelt ötéves tervünk második évi teljesítéséhez nem kismértékben járul hozzá, hogy mezőgazdaságunk hogy teljesíti feladatát. Itt állunk a kenyér- csata döntő ütközetének a küszöbén. A bólyi pártszervezet a tanáccsal karöltve harcba indult, hogy a nagy csatából, a békearatás csatájából is győztesként kerüljenek ki. — ,,Egységben az erő!" — Ezzel a jelszóval indulunk harcba. — mondja Dósa Pál tanácselnök. A kommunisták javaslatára az egész határt — az állami gazdaság, az önálló Árpád és Haladás lsz-ek és az egyes típusú Rákóczi A kombájn egy nap munkájúi tartályába 14 mázsa gabona fér; Ezen kívül négy arató-kötöző gép is dolgozik majd és három marckrakó gép. Az egész határban gépek aratják az álló búzát, 6 csak a megdűlt gabona aratását végzik kézi erővel. Ehhez a munkához már megszervezték a munkaerőt. a kaszásokat, marokszedőket, kötözőket. — Minden épkézláb ember aratni fog — mondja Dósa elvtárs. — A gyerekekről a napköziben gondoskodnak, s így az asszonyok is résztvesznek majd a nagy csatában, a kenyérért, a hé. kéért folyó harcban. — Nem volt könnyű feladat ennek megszervezése — mondja Zsuró elvtárs, a pártszervezet titkára. — Pártr vezetöségi ülésen tárgyaltunk róla. azután taggyűlésen, majd'kezdeményezői termelöcsoport területét közösen aratjuk le. Több. mini ezer hold gabonavetés ringatja sárguló kalászát, s ez gyors munkát kíván tölünk. Kömény, harci feladat Írsz a békcaratás gyors elvégzése, mi azonban a nehézségektől nem hátrálunk meg — mondja kemény hangon Dósa elvtárs, — mert Pt. van a Páti, mindenben segít bennünket. Irá. nyit. kezdeményez és biztos kézzel vezet a mi pártszervezetünk. A bólyi elvtársak igen nagy segítséget kaptak munkájukhoz. Szombaton érkezett meg az aratócsépiögép.' melyet a Szovjetunió: kombájnjai mintájára készítettek az EMAG gyár munkásai dolgozó parasztságunk számára. attttí hetven ember végzi el, sünkre összeültek a község vezetői és alaposan megbeszéltük a feladatokat. Ezután indítottuk el a népnevelőket széles, felvilágosító munkára, s így be. szóltuk meg a közös munkát, egymás segítéséi valamennyi dolgozó paraszttal. Voltak, akik. eleinte kételkedtek, de hamarosan meglátták, hogy nekünk van igazunk, mert időben, gyorsan, szem- veszteség nélkül csak akkor tudunk learatni, ha összefogunk minden erőt a nagy munkára. A bólyi dolgozó parasztok így készülnek a békearatás és cséplés nagy csatájára, a bckeharc új, hatalmas győ. zchnáre. * A csata már meg is kezdődött: az állami gazdaság Müller-pusztai részén már aratnak ... Németi község délszláv dolgozó parasztsága felkészült a békearatásra és cséplésre Németi község dolgozó parasztja: áz elmúlt napokban értekezletre gyűltek össze, hogy megtárgyalják: hogyan viszik győzelemre a békearatás és cséplés nagy csatáját községükben. Az értekezletet Bors Ferenc elv társ, a községi pártszervezet titkár? szervezte meg. Az ö kezdeményezése nyomán született meg a község' dolgozóinak határozata is. Bors elvtárs párttitkári munkája mellett példamutatóan látja el a saját gazdaságát is. Gabona és kukoricatáblái a legszebbek, leggondosabban ápoltak közé tartoznak a községben. Nem csoda, hogy ha a község dolgozó parasztjai egy emberként zár kóznak fel mögéje, hiszen látják, hogy Bors# elvtárs nem egyszerűen jó munkára buzdítja őket. hanem maga mutat példát ebben. A jó párttitkár és a gondos gazda tudja vezetni községe dolgozó parasztságát. Az értekezletre valamennyien felkészülve jöttek el, pontos egyéni tervekkel. Arról döntöttek itt, hogy milyen módon tudják meggyorsítani a munkát, az aratást, a cséplést cs a terménybegyüjtést, hogy egyetlen óra se vesszen kárba, i hiszen minden szem gabonára szüksége van a dolgozók államának. A gyűlésen egyhangúan elhatároz ták, hogy aki előbb végez az aratással, az azonnal a lemaradók segít ségére siet. Ezt a segítséget a be hordás alkalmával is megadják egymásnak, hogy ezzel is gyorsítsák a munkát, csökkentsék a szemveszteséget. Határozatuk azt is kimondja, hogy a cséplőgép mellé ► külön fogatokat állítanak, melyek a gabona- felesleget azonnal a raktárakba viszik. Németi község dolgozó parasztsága meg is tartja vállalását. Biztosíték erre az, hogy hazájukat szerető, békeharcos délszláv dolgozó parasztok élnek a községben. Olyanok, mint Kecskés Márk elvtárs, négyboldas dolgozó paraszt, aki múlt évben is 220 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét, s most is az elsők között van a sövényápolásban, az aratási munkák előkészítésében. Vagy Taradzsia Márk, húszboldss p_ár- tonkívfili középparas.vt, akit szeretnek a község dolgozói gyönyörűen gondozott földjei, fáradhatatlan fefviligosí- tó munkája miatt, melyet most is, az új begyűjtés győzelméért i* folytat' a községben. Németi község délszláv dolgozó Az elmúlt hetekben a gyakori esó hátráltatta « nö-vényápoiáai munkákat. De jó nrankaszerveréssoL a munkaverseny szélesítésével be léhet hozni egy-két napon bőiül az elmaradást. A babarcí állami gazdaságban is meglátszik a jó munkaszervezés eredménye. A bevés munkaerő ellenért b végeztek a növényápolási, fűkaszálási munkákkal, mert a brigádok, munkacsapatok rögtön kint voltak a földön, amint kiderült. A növényápolási, szénabetakarítási munkák elvégzése egyben előkészület volt az aratás megkezdésére. Kilencedikén aztán, egy derült, napfényes reggelen hetven kaszán csillogott a napfény. A hetven kasza után szép sorjában szedték a marokszedők a sárgáló árpakévét. 50 kataszteri hold árpát arattak le eddig. Hegyoldalon fekszik az árpa- föld, hosszú csíkokban sárgállanak rajla a frissen aratott keresztek. Egy kataszteri holdon 60 kereszt fekszik — ritkán lehetett ilyent látni az. elmúlt esztendőkben! Nem is csoda, ha lelkesen folyik parasztjai tudják, hogy ez a harc nem lesz könnyű. Ismerik már a Mákot, saját tapasztalataikból tudják, hogy az nem nézi jó szemmel felemelkedésüket, hanem ott árt, ahol csak tud. Mint Sokúc Márk délszláv kulák is tette a múlt évben, amikor az egész dolgozó parasztság takarmányhiánnyal küzdött, ez a kelik elrejtett 120 mázsa szénát és 20 mázsa kenyérgabonát. Frfkészültek a dolgozók & harcra. Tapasztalataikból tanulva, éberen, gondosan őrködve a dolgozó nép va. gyonán, saját jövőjükön, készülnek a békearatás és ' cséplés győzelmére. az aratás. Úgy tervezik, hogy az érésnek megfelelően fokozzák az aratás ütemét. Amint kész az egyik tábla, mennek a másikra és aratnak. Az aratók után pedig rögtön végzik a tarlóhántást és másodnövényvetést. Egy-egy táblára annyi munkacsapatot osztanak be, amennyi a legrövidebb időn belül elvégzi ott a munkát. De nemcsak kézzel végzik az aratást. öt arató- kötözőgép megy a gabonatáblákon, hármat most kaptak újonnan. A gépekkel végzik az állógabonák aratását. így lehetséges, hogy az aratás ideje alatt még építkeznek is. 60 vagonos modem magtárat építenek teljesen újonnan, s ezt még a cséplés előtt befejezik. Ezenkívül 20 vagonos magtárat újítanak fel a gazdaság munkásai. így mutat példát a babarci állami gazdaság és pédamutatásával is segíti a lift ódi és babarcí tszcs-ket, melyeknek patronálását vállalták a gazdaság dolgozói. A példamutatás mellett az agronómus elvtárs minden héten ellátogat a csoportokhoz és átadja a gazdaság tapasztalatait. A babarcí állami gazdaságban aratnak
