Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-15 / 137. szám

2 NAPLÓ fftSI JCNfBS £ „A NÉPEK KEZÜKBE VESZIK A BÉKE MEGŐRZÉSÉNEK ÜGYÉT' Napról napra újabb tízezrek írják alá a békeíveket HOLLANDIÁBAN tovább folyik az aláírásgyűjtés a Béke Világtanács frlhi vására. A felhívást eddig íS5.806-ar> írták alá. A legújabb altatok szerint Finnországban étidig 314.538 aláírást gyűjtöttek a békefei- btivásra. TOKIÓBAN tetarrtóciatlak 16 egyetemi hallgatót, «kik a helyi önkormányzati szervek választási kampánya során aláírásokat gyűjtöttek a Béke Világtanács felhívá­sára. Az egyetemi hallgatók „ügyét“ áttették az amerikai' katonai bíróság­hoz. A japán közvélemény nyomására azonban az amerikai megszálló ható­ságok 13 egyetemi hallgató szabadon- bocsátására kényszerülitek. A japán egyetemi hallgatók petícióval fordul­tak az amerikai megszálló csapatok vezérkarához, amelyben követelik há­rom társuk szabadonbocsátását. OLASZORSZÁG A győzelem, amelyet a szicíliai köz- igazgatási választások során az olasz békeerők elérlek, új lendületet adott a békealáfrásgyüjtési mozgalomnak. A választási sikerek a kétkedőkben is megerősítették a reményt, hogy a vi­lág megmenthető az újabb háború borzalmaitól. Az aláírásgyűjtési moz­gatóm ott is újból fellendült, ahol már eddig is jelentős eredményekei ér­tek el. 14.000 aláírás gyűlt össze Mo­denában, 140.000 Reggio Emíliában és százezer Ferrarában és Rovigoban. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Oltó Nasch ke, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnökhelyet­tese. aki részi vett a lidicei áldozatok emlékére rendezett ünnepségen, a Prá­gában tartott sajtóértekezleten ki­emelte, hogy Adenauer terrorja ellené­re Xyngai-Ncinetországban folyik a rcmiíítarizálás elleni népszavazás és a Jwkosság 90 százaléka a remiütarizálás ellen szavaz. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG állandó békerédelmi bizottságához na-* ponta érkeznek táviratok az üzemek ás gyárak békebizoUságaitól, melyek­ben a dolgozók vállalják, hogy több ás jobb munkával támasztják alá a Béke Világtanács felhívására adott alá írásuka t. A MONGOL NÉP egyhangúan támogatja a Béke Világfa, náoéísak a felhívását, amelv köveMi, hogy az öt nagyhatalom kössön egy­mással békeégyezniényt. A mongol! or­szágos békevédelmi bizottság adalai szerint a 'Mongol Népköztársaságban eddig 602.891 ember ír'.a alá a béke- ö'gyezménvt követelő felhívást. A KÍNAI BÉKEB1ZOTTSÁG adatai szerint az eddig összegyűjtött hékealálrások száma 258,963.871. Ja­pán újrafelfegyverzése ellen 258.750.809 személy .szavazót!. A szavazók Kína lakosságának 54 százalékát teszik ki. Marxizmus-len a n izm us-sza k a Tudományegyetemen A fcözo&tatásíigifi minisztérium dió útján közölte, hogy 1951 szep­tember 15-én az Eötvös Lo-ránd Tudo_ m-any egy etem bölcsészeti karán négy­éves időtartamú marxizmus-ieniniz- mus-szak indul. Mik a szak főtantár- gye'i? Mire képesít a, marxizmusTeni- n!izm.us-sza4í elvégzése? A főiamtár- gyak: a marxizmus-lenini-zmus alap­jai, polvtiíkai gazdaságtan, dialekti­kus ós tö-rténeuni materializmus. A hallgatók ezenkívül négty év alatt ta- miiimány o-znák mindazt, amit egylete­met végzevt, a marxizmus-lenin izmus tanítására jól felkészült, «irre alkal­mas egyetemi pedagógusnak tudnia keli: az egyetemes történeteiét, ha­zánk történetét, ezen betűi a magyar munkásmozgalom és Pártunk történe_ lét, tennészefctudományi alapismereté­ket. pedagógiát, a művészet és iro­dalom kérdéseit, orosz nyelvet, stb. Á marxizmusáé ti irüzmus-szsik hail_ gatói alaposan tanulmányozzák majd a szocializmus országának, a Szovjet­uniónak, valamint a népi demokrati- Kus országoknak kérdéseit, folyama­tosan foglal köztiek a hazai és nem­zetközi politikai problémákkal, gya korlati munkát végeznek (már egye­temi tanulmányaik ideje alatt is), hogy intézményesen biztosítsuk az el mélet és gyakorlat egységét. Ebből a nem teljes felsorolásból is világos: a marxizmus-leniraizinus-sza- fcoá hafjgétó igen széles szakismere­teket, ugyanakkor komoly általános műveltséget. is szerez. Gyönyörű, de már egyetemi tanulmányai során sem könnyű munka vár tehát arra, aki a nrarxiamus-ilendn izmus-szak hallga­tója lehet. Az egyetem elvégzése utón Pár­tunk és kormányunk, még szebb és még felelősségteljesebb feladattal ki várija őket megbízni. Ismeretes, hogy minden egyetemi és főiskolai hallga­tó köteles iriarxizanust-leninizmust ta­nulni és ebből a tárgyból .vizsgáznia is kell. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma már az 1950—51-es tan­évben meghaladta a 30.000-et. Az 1951—52. tanévben 40.000-nél is töb. ben lesznek és 1954-ig az egyetemi és főiskolai hallgatók száma az erede­tileg előirányzott. 8000 helyett mint­egy 30.000-rai emelkedik. Az egyeie_ meket ós főiskolákat az ötéves terv végén 12.500-an végzik el (1949-ben 2200-an végezték). Ezeket a tízezreket a marxizmus- lenimizmus tanszékének régi tansee- mélyzetével együtt azoknak kell majd o'ktatniok ós nevelniük, akik a marxizmua-leninizmus-szakot el­vég,zik. Segítségükkel akarja Pár tunk és kormányunk , .ni, hogy fo­kozatosan minden egysemen legyen ma rxizmus-lenindzimus -tanszék. — A m arx izm us -1 eninlzmus -szak hali 1 gat ó i előtt tehát valóban nagy és egyre na_ gyobb távlatokat nyitó feladatok áll. ná'k. A marxizmü^-ísRinizmüs-szakr? h°!fgaan tókal várnak, akik vállalják a leglel- kiismeretesebb tanulással járó ke­mény munkát: akik magatartásukkal is méltóak tudnak lenni Marx, En­gels, Lenin, Sztálin tanításához, akik szívvel-!élekké a Párt és a szocializ­mus szolgáldtába akarják állítani minden képességüket. Olyanokat vár. nak. akik méltóknak érzik magukat arra. hogy Pártunk és kormányunk a jövőben rájuk bízza majd az egyete, mi ós főiskolai ifjúság marxi-ta-lianí- nista oktatását és nevelését. Tehetsé­ges, fejlődőképes, lelkes, harcos, Pártunkhoz, kormányunkhoz feltétle­nül hű, érettségizett, vagy hasonló előképzettséggel rendelkező ifjak és lányok — ilyenekre van szükség a marxizmus-! eninizmus-szakon. A marxizmus-leninizmus tanszéke nagy gonddal készül a marxizmus- isninizmus-szak megindítására és sok szeretettel várja a jelentkezőket. . Kassai Géza A világ íialaljai késziaiiaek a III. Világiíjúsági Találkozóra Bukarest. A „Duazecisi Trei Au ' gust'' üzemben ezerötszáz fiatal aján lotta fel, hogy a VIT tiszteletére egyéni mnnkaverssnybén vesz részt1. Singapore, A malájföídi brit gyar­mati hatóőágpk megfenyegették a maiájflöldi diákokat, hogy letartóztat­ják és rögtöhítélő bíróság elé állít­ják őket, ha imperialistaellenes or­szágokba látogatnak el. Tunisz. A V,1T tuniszi e' “készítő bizottsága, legutóbbi ülésén elhatároz ta, hogy július 15-én országos ifjúsági értekezletet tart, amelyen megválaszt­ják a tuniszi ifjúság küldötteit a VIT-re. NICULAE Í'OLBAN A hazáéi't, a békéért Barth a József és csoportja ontja a szenet J-J edytelen, nagyon helytelen! Látod, azért tűnik nekünk néha olyan nehéznek a munka, mert « mindennapi aprólékos teendők közepette megfeledke­zünk a szellemi táplálékról... De szeretsz olvasni? Van­nak technikai könyveid? — Szeretek, élénkült fel Bcrrtha. És sok technikai könyvem van. ezeket állandóan olvasom. Gyuri fiam is oluassa őkel, bányamérnök akar lenni. . Es Anna is la­pozgat bennük, mert. érteni akarja, amit mondok, ugycn-s nop mint nap beszélgetünk a bányában végzett mukámrói... Hirtelen elszőgyefte magát és elhallgatott. Mit érdekli m.rtdez a páriszcklor titkárát? Tudja is ö, hogy ki Anna. ki Gyurii Most biztos nevetségessé tette magái! >.ofol azonban mosolygott ós Barlha meglepetésére megkérdezte: Mintha azt hallót iám volna, hogy Gyuri meglehe­tősen sovány. Vájjon megengedik az orvosok, hogy bányá­ban dolgozzék“! Nem. nem... nem so., sovány ő, dadogta Bartha. Olyan magas mint én. Csak szivtáguiása van, mondták az Orvotok, a hirtelen növéstől. ~ Úgy. úgy, bólintott me.gértöleg Cotot. Szóval semmi akadálya annak, hogy bányamérnök legyen. A zután még beszélgettek egyről és másró! e. Barlha otthonosan kezdte érezni magát. Elmondta élete történe­tet. hogyan került Lupértybe, hogyan lett bányász, milyen nehézségekbe ütközött, amíg fegyelemre tudta szoktatni csoport jót milyen nehézségei vannak még ma is. . . Egyesek még mindig rossz szemmel néznek. Azt mondják, túl gyorsan 'emelkedtem és egyszer csak úgy be. ütöm a fejem, hogy nem tudom majd többé felemelni..., de én tudok vigyázni a fejemre! Cotot csendben hallgatta egyszer-cgyszrr jegyzett va­lamit egy füzetbe még csak fel sem pillantott. Bartha pe­dig csak beszélt nem tudhatta, hogy a titkár jól ismeri mindezt, hogy egész idő alatt figyelte erőfeszítéseit, csak- ’>gy- mint a többi fiatal bányászét. Valamivel később Cold elővett egy újságkivágásokkal leli doszárl. lapozgatta, néhány pillánál ig olvasott benne, majd megkérdezte: Hallottál-e valaha Ali Merdanovról? \ Bartha kutatott az emlékezetében , . . Igyekezett visz- szaemHkezni, hal hallotta először ezt a hevet... JTs CotoJ részletesen beszélt neki o hakni „Lrnin- J n.eít" petróleumvállalatok 7-es számú kitermelé­sénél dolgozó Ali Mardanov, fiatal szovjet mesterről, ki azon törte lejét, hogyan találhatna újabb módszert a munkatermelékenység növelésére. Mardanov új módszert kezdeményezett a munka megszervezésére. A szovjet petróleumvállalatok tevékenysége — ol­vasta tiszta hangon Cotot — komplex tervszerűéit és alap­ján megy végbe; a havi tervet pedig felosztják 24 órás tervekre. E terv alapján Ali Mardanov naponta grafikont készített műszakonként és ismertette külön mindegyik munkással. Minthogy a munkások ilyenlormán részletesen ismerik, milyen feladatokat kell ncponia együttesen elvé­gezniük. elemezhetik a rájuk háruló munkákat és idejé­ben tehetnek c.llenjavaslalokat a terv túlteljesítésére. A munkások alkotó kezdeményezésének tehát széles tere van. A szondame.sler például jobbár, megszervezi munkáját és i elajánl ja. hogy a szívat tyúrudazat kicserélését elvégzi két óra alatt, (, megrongálódott csövczetet négy óra helyett két óra clntl cseréli ki, stb... $ artha figyelmesen hallgatta. j Érted? — kérdezte Cotot és becsukta a do- szárt. Egyszerű, de alkalmas módszer a munka jobb tech­nikai megszervezésére. Alkalmazható a termelés minden ágában. Ä donyecmedericei bányászok is jó eredménnyel alkalmazzák . . . Távozáskor elégedetten szorítottak kezet. Gondolkozz, hogyan lehetne alkalmazni Ali Marda­nov módszerét csoportodban is, tanácsolta Cotot. Beszéld meg munkatársaiddal és gyere cl. mondd meg, mit hatá­roztatok. És még valamit.: gyere ide, valahányszor csak szükség van rá. (Folytatjuk) NINCS ANNYI BILINCS... Titoék hatezer pár bilincset rendeltek az USA-ból. " Ez a rövid hír ismét, lényt derít néhány dologra. A jugoszláv dolgozó parasztoktól azért hajtják el az uto'-ó tehenet, azért viszik el a ka.műd­ből az utolsó szem gabonát, azért hajijátí kényszermunkára a bányákba a munkásokat Tito banditái, hogy aztán külföldre szállítsák azt, s bilincsei vásároljanak• rajta a jugoszláv dolgozók kezére. Es íme. az USA. a ..sza, badság- hazája, ismét bemutat közit;, mint a népek csendőre. Ahol elnyo­más van, legyen az a világ bármelyik táján, Afrikában, Európában, vagy Amerikában. olt mindenütt az USA íegyvergyérosai állnak a háttérben. Titoék kevés bilinccsel rendelkeznek, hát kérnek az USA-lól, ahonnan örömmel szállítanak is nekik. De Titoék és gazdáik megieledke-tek arró(,. hogy bilincset tudnak rak­ni hatezer és tízezer dolgozó kezére. — dn az egész jugoszláv dolgozó né­pet soha nem tudják bilincsbe törni, s előbb-utóbb szétpattan ez a hateze, bilincs is a jugoszláv békeharcosok, hazafiak kezén. Á külügyminiszterhelyeftesek június 13-i értekezlete Június 13-án a négy hatalom kiil- ügy miniszterhelyettesei megtartották 69. értekezletüket. Bár a Szovjetunió képviselője a 12-i ülésen utolsónak szól ült- fel és így a 13-i ülésén a nyugati hatalmak kiii döttségein \ olt. a felszólalás sora. ezek közül a küldöttségek közül egyik sem kívánt felszólalni. Ezután az elnöklő Parodi bezárta az ülést. Míg :a nyugati hatalmak képviselői Parisban folytatják halogató taktiká­jukat, addig a nyugati hatalmak kor­mányai által létrehozott, háborút elő készítő gépezet teljes üzemmel dol­gozik. Wilson, az USA „védelmi mozgó­sítási hivatala“ vezetője kijelentette „az USA azt szerelné, ha Francia- ország és Anglia a lehető leggyorsab­ban és legenergihusabban yégrehaj tana. a fegyverkezési jrrogramot." A tervek szerint júliusban hívják ősszé az Atlanti Egyezményben részt­vevő országok hadügy-• és külügy* minisztereinek tanácskozását, amelyen megtárgyalják Görögország és Török­ország bevonásának lehetőségét az Atlanti Tömbbe - és Xyiigat-Német- ország részvételét az úgynevezett .,Atlanti hadseregben1'. Nem véletlen, hogy a nyugati ha­talmak olyan makacs ellenállást fej­tenek ki azzal szemben, hogy az At­lanti Egyezményt és az USA katonai támaszpontjainak kérdését a minisz­terek tanácsának ülésszakán megvi­tassák. Ezek a kormányok félnek az említett kérdés megtárgyalásától, mert a tárgyalás ismételten a legéle­sebben megmutatná az Atlanti Egyez­ményen alapuló politikájuk támadó jellegét. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága június 13.án közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkénte­sekkel, valamennyi arcvonalon sike­resen visszaverik az amerikai angol beavatkozók csapatainak és a líszin­mani csapatoknak elkeseredett táma­dásait és továbbra is kemény harcot vívnak a 38. szélességi foktól észak­ra lévő területen. Június 13-án lelőttek három ellen, séges repülőgépet és fogságbaejtettek egy amerikai repülőőrnagyot. Kína dolgozói repülőgépeket küldenek a koreai hősöknek megtakarított pénzükből A kínai munkások országszerte emelik munkateljesítményeiket, hogy többletkeresetükből repülőgépei vásá. Tolhassanak ■ a kínai népi önkéntesek számára. Sokan havonként egy nap külön munkát vállaltak ennek érde­kében és ígéretet tettek, hogy ezt mindaddig folytatják, míg a végső győzelmet ki nem vívják a koreai háborúban. A híres „Mao Ce-Tung“ mozdony­vezető személyzet fogadalmat 'ett, hogy jobban vigyáz a mozdonyra és havi öt, százalékos széomegíakaritást ér el. A szénmegtakarításért járó egész különjutalmat. valamint a moz don.y jobb megőrzéséért kapott külön, díj relét repülőgép vásárlására for­dítják. Tiencin népe tovább folytatja a gyűjtést a koreai front megsegítésé­re. Több vállalat jelentette be ismét., hogy egykét repülőgépet ajándékoz a frontnak, a tiencini városi magán­kórházak dolgozói elhatározták, hogy gyűjtésit inditanaik egy egészségügyi repülőgépre. A környék parasztsága és a tiencind diákok, valamint a nők repülőgépeket vásárolnak az össze­gyűjtött pénzen, hogy elősegítsék a kínai és koreai harcosok győzelmét az amerikai támadók felett. Pekingiben nö a mozgalom, mely­nek keretében pénzt gyűjtenek re- pül-őgépokre és tankokra, hogy ezzel is fokozottabb segítséget nyújtsanak a kínai önkénteseknek, akik Koreá. ban harcolnak. A ti tói sí ák amerikanizálják a belgrádi rádiót A Narodna Mladezs című bolgár ifjúsági lapban Bogomil Nonev ..A titoif-ták amerikanizálják a belgrádi rádiót“ ewmfi cikkében a többi között a következőket írja: A belgrádi rádió adásait elsősor­ban azok a „Politikai kommentárok" és „tájékoztató adások" . jellemzik, amelypk a. háborús uszító imperialis­ták politikájánál; szolgálatában álló hírszolgálati irodák legválogatoltabb szovjet,ellenes rágalmait sugározzák. A jugoszláv rádióállomások éven­ként tötd>. mint 8.300 órán keresztül közvetítenek olyan adásokat, <wie Igékben sértegetik és rágalmazták4 a Szovjetuniót, a béliét és a demokrá­ciát. A belgrádi rádió engedelmesen rek­lámozza az „amerikai életmódot" és a jenkik „nagylelkűségét“. A jugo­szláv rádió vezérigazgatója elrendal- te, hogy a; szovjetellenes hírközlések után a műsort „frissítsék fel“ a leg­vadabb jazzel, reldá/tnozzák a légfö- késes röpülőgépeket és a gengszter- filmeket. A belgrádi rádió naponta 7—8 óra jazzenét közvetít. Az úgynevezett „Vidám esték" keretében ízléstelen gúnydalokat és undorító soviniszta propagandaszóla­mokat kürtőinek világgá. A Narodna Mindez« befejezésül megállapítja: Jugoszlávia népei lát­ják, hogy a belgrádi rádió nem más, mint az „Amerika hangja" fiók-inté­zete, az új háború uszítóinak szócsö­ve. Ha*- és tízévi hiirtönbiinteíés feketevágásért A tamási járásbíróság Torma Sán­dor , tamási kulákót egy évr és irat- hónapi börtönre, valamint 2000 fo­rint pénzbüntetésre ítélte, mert egy sertést engedély nélkül vágott le. Ifj. Szaká-Iy István hentes és mé­szárost a szombathelyi járásbíróság tízévi börtönre és 2000 forint erejé­ig vagyonelkobzásra ítélte, mert márciustól április végéig 13 borjút és egy növendékmarhát engedély nélkül levágott. Ugyanilyen bűncselekményért a tö­rökszentmiklósi járásbíróság ifj. Fe­hér József budapesti hentest hat érf börtönre, Csiszár Lajos hentest öt évi börtönre ítélte. Burda Béla gyű- laji hentes három ,évi, Burkus József koroneói kocsmáros két évi és hat- hónapi börtönbüntetést kapott fekete­vágásért. Ä kalocsai járásbíróság két foktői dolgozó parasztot, Sipor Imrét és Bor. só Istvánt ítélte el két-két évi. bőr. törne, meri engedély nélkül négy sertést levágtak és a húst Budapes­ten értékesítették,

Next

/
Thumbnails
Contents