Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-05 / 128. szám

DUNÁNTÚLI \ VILÁG PROLETÁRJ 41 EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN:. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határo­zata a takarékossági mozgalom fellendítéséről (2, o.) — Egyre növekszik a jugoszláv dolgozók ellenállása a Tito- banda terrorjával szemben (2. o.) — A Politikai Bizott­ság határozata nyomán a Dohánygyárban hozzákezdtek az őszi oktatási évad előkészítéséhez (3. o ) — A kistőt. falusi és díósviszlói tszcs szocialista versenyre tanítía a iáin egyéni parasztjait a növényápolásban (3. o.) — / Lilíomfí (4. o.) AI M Dl i® i YNIECVí f 1 VIE ÉVFOLYAM, t28. SZÁM II ARA SO FILLER KEDD, 1951 JUNIUS 5 A jó gazda gondoskodása as aratás, cséplés munkáiról Harcban a növényápolás befejezéséért Dolgozó parasztságunk jó szán­tás-vetési, valamint növényápolási munkája gyorsan érleli gyümölcsét. Még a növényápolá* kellős köze­pén tart, de a sárguló ősziárpa már előre hozza dolgozó parasztságunk kenyércsatájának első ünnepét: az aratás megkezdését. Alig 10, — legtöbb 15 nap múlva már élesre fent kasza vágja le az első rende­ket az ősziárpában, hogy utána pergőtűzszerüen folytatódjék a ke­nyércsata, módosított ötéves ter­vünk mezőgazdasági teljesítésének egyik legjelentősebb szakasza. A módosított ötéves terv nagyobb felkészülést kíván meg dolgozó pa­rasztságunktól is, hiszen az előző éveknél jóval nagyobb termés be­takarítására is kell felkészülnünk. A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa dolgozó parasztsá­gunknak ehhez az igen jelentős fel­készüléséhez nyújtott bőkezű segít­séget Segítő gondoskodás már ma­gában a határozat bevezető része is: „A nagyobb termés, amelyet ez évben be kell takarítanunk, na. gyobb feladatokat állít dolgozó pa­rasztságunk és _ állami szerveink elé. Ezért az aratás, a behordás. a cséplés, a tarlóhántás és másodve­tések zavartalan, gyors elvégzését fokozott erővel és a munka előre­látó megszervezésével kell biztosí­tani“. — A minisztertanács határo­zata tehát figyelmeztet a ránk vá­ró nagy feladatokra és amikor tör­vényerővel megszabja a feladato­kat, egyben gyakorlati segítséget, tanácsot is nyújt a munkák elvég­zéséhez. A minisztertanácsi határozat a jó gazda gondosságával megszabja az aratás legjobb, az eddigi mun­ka eredményét tovább fokozó mód­szerét, megkezdésének idejét De gondoskodása kiterjed az asztagok, szérűk őrzésére, tűz elleni biztosí­tására is. Ugyanakkor dolgozó pa­rasztjaink figyelmét ráirányítja az azonnali tarlóhántásra, azonnali másodveteményezésre, melyekkel már további célt: az újabb termést, a kétéves állattenyésztési terv sike­rét .biztosíthatjuk. Az aratás, cséplésröl szóló ha­tározat félreérthetetlenül figyelmez. tét arra is, hogy a soron következő munkákat már jó előre meg kell szervezni, alapos előrelátással. Eb­ben a szellemben intézkedik a to­vábbiakban az aratás, behordás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés munkáinak megszervezéséről is. Már m°st meg kell teremtenünk minden feltételét annak, hogy eze­ket a munkákat zavartalanul, idő­ben elvégezhessük — ezzel az ígér­kező bő termés ne csupán ígéret maradjon, hanem megfelelő gond­dal be is takaríthassuk. Megyénk­ben különösen erre a részére kell felfigyelni a pártszervezeteknek, ta­nácsoknak, gépállomásoknak, álla­mi gazdaságoknak és termelőcso. portoknak egyaránt. Baranya me­gyének okulnia kell a növényápolás munkáinak lemaradásából. A legmesszebbmenőkig szívleljük meg a minisztertanács gondoskodá­sában azt a tényt, hogy a munkák megszervezésének módszereinél • legelső helyen, igen nagy nyoma­tékkai a munkák gépekkel történő elvégzését írja elő! Már most lát­nunk kell, hogy a gépek legna­gyobb mérvű kihasználása nélkül zökkenők, kiesések következnek be a munkákban. Életre kell, hogy keljen minden újítás, észszerűsítés, mely meg­könnyíti a gépek maximális ki­használását Igen kedvező ebből a szempontból az a tény, hogy az állami gazdaságokban éppen ezek. ben a napokban lendült fel az újítómozgalom. Gondoskodni kell arról is a központnak, hogy fel­elevenítsék a tavalyi többgépes cséplést, átadják a tavalyi tapasz­talatokat a gépállomásoknak is, hogy azok is bevezethessék azt. De ki kell szélesíteni, — csakúgy, mint a fűkaszálásban —, az aratógépek éjjeli-nappali, két műszakban való üzemeltetését, több aratógép egy­szerre történő vontatását. A szocialista segélynyújtás leg­jobban talán olt mutatkozik meg a minisztertanácsi határozatban, ami­kor termelőszövetkezeteinknek, gépállomásainknak, állami gazda­ságainknak azt tanácsolja: ,,Az aratás során fejlesszék tovább mun­kaszervezetüket, a brigádok az ara­tást a résziikre kijelölt területen külön végezzék el, a termésered- ményt brigádonként külön mérjék le, hogy ezáltal a jutalmazásra és kitüntetésre érdemes teljesítmé­nye]; megállapíthatók legyenek." Mérföldkövet jelent ennek a szem­pontnak megvalósítása a mezőgaz­daság szocialista építésében. Ha — különösen — termelőcsoportja­ink a legnagyobb gonddal hajtják ezt végre, — akkor a mi­nisztertanácsi határozatnak ez a pontja minden bizonnyal a tszcs szilárdítás egyik sarkalatos törvé­nyévé fog emelkedni. Nem újkeletű dolgozó parasztsá. gunk számára, hogy valahányszor ünnepre, á munka győzelmének megünneplésére készülődik, az osz­tályéi lenség ugyanakkor alattomban már ellene készül. Már most fel kell vérteznie magát dogozó pa­rasztságunknak a kulákok kártevé­se ellen. Gondoskodni kell a tüz- őrségek megszervezéséről. A határ, ban nyitott szemmel kell vala- mennyi dolgozó parasztnak járnia és a kulákok kártevését már elő­készületeiben le kell leplezni, meg kell torolni. Soha nem vetemedik oly elszántan kártevésre a kulák, mint éppen a kenyércsatában. Ezért a nép államának, a munkásosztály, nak és a dolgozó parasztságnak nő. vekvő éberséggel kell őrködnie mó­dosított ötéves tervünk második évének termése felett. Megyénk dolqözó parasztsága ke­mény harcot vív a növényápoliísi munkák időbeni elvégzéséért. Külö­nösen nagy lendülettel folyik a föld­művelésügyi miniszter felhívása óta a növényápoíási. szénabegyüjtési mun­ka. A felhívás szavait követi me­gyénk dolgozó parasztsága. Járás a járással, község a községgel verseny ben áll és úgy végzik lelkesen a nö- vényápolási munkákat. Különösein a termelőszövetkezetá csoportok járnak elől jó példával A SIKLOSNAGYFALUSI TSZCS ELVÉGEZTE A GYOMTALANÍTÁST A sifclósaagyfalusi Uj Élet termelő, szövetkezeti csoport háromszor ka­pálta meg a cukorrépát. Az összes gyomtalanítást elvégezte. Már ké­szülnek az aratási csépüési munkák­ra. A raktárakat kitakarították, három arafógépet teljes üzemképes állapotba hoztak s a negyediket most javít­ják. Berenienden a Dózsa tszcs négy­szer kapálta meg a cukorrépát. A szénakaszálást pedig 100 százalékig befejezték. ÚJFAJTA GEREBLYÉVEL DOLGOZIK EGYHÁZASHARASZTIN A GYAPOTOS-BRIGÁD Egyháza sh araismá Harc a Jobb létért termelőszövetkezeti csoport gvapoto, ifi brigádjában saját lalólmányú ge- Teblyéjükkel végzik a munkái. A ge­reblye megtöri a föld megcserepese- dését, így biztosítják azt, hogy a gyapot a tövénél állandóan levegőhöz jut. Az ifi brigád miután elvégzi a gyapot .munkáját, segít a többi nö­vényápolási és szénabetakarítási munkáknál. LELKES BRIGÁDVERSENY A LIPPOl „BÉKE ÖRE“ TSZ-BEN A lippói Béke őre termelőszövet­kezetben a t®z Iparosai „xnesterbrigá- dot“ alakítottak. A mesterek .ott­hagyták a műhelyt és kaszálni men­tek. Az ifjak és a nö,k „repüSobrigá- dot“ alakiterttak. A meütembrigád és a repüíőbrigád versenyben állanak. Ed­dig a repülőbrigád vezet, amely 210, míg a mesterek 180 százalékot telje­sítenek. Élenjárnak a növényápolási munkák végzésében Tölgyesi Mik les­né, aki 275 százalékra, Speizer Já- nosnó 270 százalékra, Zentai János 254 százalékra teljesíti munkáját. A lippói tsz a magyarbóiyi tsz-szel áll párosversenyben. A Lippóiak három héttel ezelőtt a versenykiértékelés érdekében ejmentek Magyarbólyra a tsz-hez. De, mindhiába várják, hogy a magyarbóLyiak elmenjenek Lippóra. Úgy látszik a magyarbóiyi termelő, szövetkezetben papíron versenyez­nek. PÁROSVERSENY KIRÁLYEGYHÁZA ÉS, SUMONY KÖZÖTT .Nem papíron folyik a verseny Ki­rályegyháza és Sumony között, ahol kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz, átadják tapasztaJataikat. és időközön­ként kiértékelik a verseny eredmé­nyét. A szocialista verseny eredmé­nyessége megmutatkozik abban, hogv mindkét község élenjár a növényápo lási, széna betakarítási munkák el­végzésében. De nemcsak Királyegyifá. za és Sumony községek követik a ter­melőszövetkezeti csoportok példáját, hanem sok község, melyek verseny ben aljnak a növényápolási munkák gyors elvégzéséért. Többek kozó* Pécsbagola, ahol május 20-ra beícjet ■ te az egész község a cukorrépa egyO. lését, kapálását és az összes növény, ápolási munkák végzésében élenjár­nak. Ezt az eredményt úgy érték ei, hogy minden asszony, mindem gyerek bekapcsolódói* a munkába. HARC.BAN A íTlKASZÁI.ÁS MIELŐBBI ELVÉGZÉSÉÉRT Harcba indlutak a szigetvári, ké- niesi, süklósnagyfalusi dolgozók u ifi. kaszálás mielőbbi elvégzéséért, mely téren jó eredményeket értek el. Sík- lósnagyialurt a dolgozó parasztok a mezőről viszik a begyüjtöhelyre a szénái. De lemaradt a széna- és fű- kaszálás tw.n a sei'lyei járás. Kákics, Sellye, Cserkút és: drávatkere-sztélyi határában még az utak mellett sincs lekaszálva a fű. a. községi tanács el­sőrendű feladata gondoskodni arról, hogy az utak melléke 1« legyen ka­szálva. Ha minden, községben átérzik a dolgozó parasztok a növényápolás.), szénabetakarítási munkák gyors el­végzésének jelentőségét és elvégzik azt, azzal is biztosítva lése ötéves tervünk sikere, mely a dolgozó pa­rasztság jólétének, életszínVonalának növelését szolgálja. VIDÁM GYERMEKNAP 9? 4s igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük “ Ml, a pécsbányalelepi legényottho n négyes számú szoba kollektívái, el­határoztuk, hogy az igazolatlan mula sztásokat. megszűnt etjük, hogy műszak, iáinkért pontosan és lelkiismeretesen teljesítjük. A kollektíva elhatározta, hogy aki a felvilágosító munka ellenére újabb igazolatlan mulasztást követ el, a szobából azonnali hatállyal eltávolít juk. Az igazolatlan mulasztások megszüntetésével ágy anyagi jólétünk emel- kedéséhez, mint a felemelt ötéves tervünk határidő előtti befejezéséhez tévé- kényén hozzájárulunk. Örömei tölt el bennünket az a tudat, hogy a dicső Szovjetunió nyomdokain haladva, őntu dalos munkánkkal mi is hozzájárulha­tunk békénk megvédéséhez éppúgy, m1 nt a Magyar Népköztársaság megerő­sítéséhez. Versenyre hívjuk ki a Pécsbávyatelephez tartozó összes legényotthonok lakóit, húromhónapi időtartamba, A kiértékelést havonként nyilvánosságra hozzuk. A verseny kezdete az elfogadás napja, vége pedig szeptember 2.árt, a bányász ünnepen lesz, Felajánjuk még, hogy a kollektíva tagjai termelési felajánlást lesznek. A kollektíva nevében: , KO VACS MIHÁLY és TAKÁCS GYULA szoba-bizalmiak. Pécsbá nyat elep, légényotthon. A Nemzetközi Gyermeknapon, ezen a napsugaras, felejthetetlen vasárnap délutánon csaknem valamennyi pécsi úttörő ott szorongott a balokányi liget­ben. Az iskolák büfféi kínálgatták ne­kik a ropogós, friss kifliket, sütemé­nyeket és a finom málnaszörpöt. A pajtások bizony jócskán ettek is it­tak is, a büffék melletti zöld gyepen. A szabadtéri színpadon az jj.zcm.ek és az iskolák legjobb tánccsoportjai szórakoztatták a hatalmas gyermek- sereget. Üzemi tánccsoportjaink szép tán­caiért sokszor csattant fel a taps a pirosnyakkendős fiúkkal és leányok­kal zsúfolt tribünön. Az üzemi tánc­csoportok szép munkáján meglátszott, hogy boldogan és szeretettel szórakoz­tatják a gyermekeket, hiszen őnekik is 'alán ott volt a nézők között kis testvérjük. A tornabemutatók is nagy leikedést váltottak ki a pajtások kö­zött., és termí-ezetesn a sztflők között is. * A nagyszerű műsor után kezdődött csak meg az igazi szórakozás, a za­katolás. A medencékben, a színpadon, itt is, ott is vidáman táncoló piros arcú úttörők szórakoztak. A fürdő- medence a sok tarkaruhás, pirosnvak- kendfts úttörőtől úgy nézett ki. mint egv hatalmas virágoskert. Az úttörők mellett az óvodások sem maradtak el. ök a területi MN- DSZ csoportok vendégei voltak. Akis csöppségek nagyokat nevettek a vi­dám meséken és tréfákon, utána pedig Jók kezdtek rá énekre, a táncra, szállt ja dal és jókedvűen táncolták: „He- I 'igék között völgyek között zakatol a I vonat“ ... A pécsi gyermekeken kívül a me- gye 0ss7.es gyermekeinek felejthetet- ;en volt ez a vasárnap. Bolyban az MNDSZ asszonyok ven dátélték meg a gyermeket ropogós kiflivel, málnaszörppel és cukorkával. Nagy sikere volt a gyermeknapnak Villányban és Sásdon is. Kárászjnisztán az asszonyok' szin­tén pompás uzsonnával kedveskedtek a gyermekeknek, de arra is gondol­tak, hogy messze tőlük, ezen a na­pon, is szenvednek a háború borzal­maitól. A koreai gyermekekre gondol­tak. és kérték, hogy küldjenek még nekik koreai bélyeget, mert. a gyer­meknap alkalmával még fokozottabb mértékben akarnak nekik segíteni. A gyermekek körül ezen a napon mindenütt m osolygó boldog embereket láthattunk. Ezek a mosolygó arcok maguktól is beszélnek. Gyermekeink boldogan és jól érnek. Nem ismerik azokat a szenvedéseket, mni kijut a Ä kapitalista országok gyermekeinek. Ez a boldog élet kötelezettségeket is. ró ránk. A gyermeknapon 6ok szülő felismerte kötelességét. Többterme- léssei, jobb munkával áll helyt a békeharcban, és a kárászpusztai asz- szonyok példájára segítik azokat a koreai gyermeket, akiket az amerikai imperialisták, háborúval gyötörnek. Így biztosítják gyermekeiknek az olyan jövőt, mint amilyenről .Varga Ibolya négy éves kislány szavalt: ..Még csak három éves, de már meg­mondta, úttörő lesz. Mi is megmondjuk, csak az idő nö­vessze meg. Kemény lesz, bátor és erős, ki le­győz minden akadályt, Munkában élenjár majd Es vezető je lesz a Párt. Még csak három éves, de már ismeri Sztálin. Rákosit, Holnap zászlajuk alatt jön, s megy a kommunizmusig.“ Harcot a norma túlteljesítéséért! A Pécsi Poreellángyárban a mun kapad.ik mellett szorgalmasan for- múlják a nyers masszát, hogy abból szigetelőket, edényeket és egyéb tár gvakat készítsenek. Ebben az üzem­részben dolgozik a „Petőfi'' sztaha­novista-brigád is. Brunner Sándor elvtárs a brigád vezetője. Ez a bri­gád nyeri fél év óta egyfolytában a verseny zászlót,, mint. a legjobban termelő korotigos-brigád. Most is 20b százalék a termelési eredményük. Nemcsak új, hanem tégi munkások is vannak íOO százalék alatt A Pécsi Poreellángyárban van azon ban olyan dolgozó is, aki 100 szá zalék alatt teljesíti előirányzatát. Mi ennek az oka? Erre a ' kérdésre az üzemi bizottság termelési felelőse azt válaszolja: „Abból adódik, hogy sok az új munkás és ezeknek előbb be kell tanulni, csak azután tudnak a termelő munkába rendesen bekapcso­lódni. vagyis elérni a 100 százalékot‘‘ Nem egészen így áll azonban a helyzet. Vannak az tizemben olyanok, akik nem új munkások — mint Mé­száros Istvánná, aki 'tíz éve van már a gyárban — és mégis 80—85 száza lékot ér csak el. Vágy Jozipóvic* Anna, aki szintén 100 százalék alatt termel és nem a legújabb munkás. A két munkáanö normája nyolc órai munkaidőre1 t6tü darab védöszigeteló elkészítése. EbbőPegy nap csak 1400 —1450 darabot ' tdnak elkészíteni, mert a munkavezetők nem segítik őket megfelelően. Nem olyan segít ségre gondolnak, hogy álljon be he­lyettük dolgozni. — másmilyenre. A munkaszervezéssel van a baj. Amikor elkészítenek néhányszáz védöszigete- löt, akkor a munkapadtól egy másik terembe kell szállítani és. ott úgyne­vezett, „hülznie" ládákba kell rakni. A ládákban öntözni kell a szigetelő­ket.. hogy ki ne száradjanak. Ezzel a munkával sok idő kiesik a termelés­ből. Az Itt dolgozók tettek már javas­latot a korongos üzemrész vezetőjé­nek. hogy változtassanak ezen. ..Majd el lesz intézve“ — mondták, de*a mai napig sem történt semmi, pedig a ja­vaslat megvalósítható. Egészen jelentéktelennek látszó do­log az egész, de kiderül belőle, hogy az ide-oda járkáláe, öntözés, ládába- rakás akadályozza a 100 százalékos nnrmateljesitést. Ki kell szélesíteni a munfcamódszerátadást Helytelen, ha az tizem vezetősége megelégszik, megnyugtatja magát az z»l, hogy sok az új munkás, azért sok a 100 százalék alatt teljesítők szúma. Azt mondják, hogy a 100 szá­zalék alatt, teljesítők száma a jelen­legi .35—40 főröl még, 80-ra is emel­kedik majd az újabb munkások be­állításával. Kicsit úgy néz ki a hely­zet. mintha a 100 százalékon alul tel­jesítők számát akarnák emelni, nem pedig a 100 százalék fölött teljesí­tőkét. A tényállás viszont az, hogy többet és tervszerűbben kellene'fog­lalkozni az új munkásokkal. Nem hiábavaló munka. Ott van például Sólyom Sándor korongos, aki 120— 125 százalékra teljesíti normáját, mióta foglalkoznak véli’, az előbbi H5 százalék helyett. Harcot kell indítani a Poreellán­gyárban a 100 százalékon alul telje­sítők számának csökkentéséért, rend­szeresíteni és ki kell szélesíteni * munkamódszerátadást: Ezt minden bizonnyal helyesnek tartja a gyár vezetősége is. Egy fontos: Meg kell valósítani és nem a 100 százalék alatt, hanem a 100 százalék lelett ter­melői; száma emelkedik a munka eredményeként.

Next

/
Thumbnails
Contents