Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-05 / 128. szám

ca m n p l, o 1351 JUNIUS 5 2 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a takarékossági mozgalom fellendítéséről A minisztertanács az Állami Ellen­őrző Központ jelentése alapján meg­állapította, bogy a dolgozók a takaré­kosságról szóló 1950. december 31-í határozat helyes alkalmazásával nép­gazdaságunk számos területén ered­ményeket értek eL A leltárt elfekvő készletekből már az első negyedévben 250 millió io. rint értékű anyagot hasznosítottak az üzemek. A fémgyüjtö bét eredménye sokezer vagon vas- és fémanyagot adott népgazdaságunknak. Számos he­lyen csökkent a fajlagos anyagfel­használás, a gyártmányra eső önkölt­ség és forgóeszközszükséglct, A mi. nísztériumok a dolgozók ezreit irányí­tották ipari termelő munkára oly te­rületekről, ahol túlméretezett volt a létszám, vagy ahol a feladatokat öre­gek és rokkantak is elláthatják. A már eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a takarékos gaz­dálkodás kiterjesztésével és megszí. lárdításával hatalmas tartalékokat sza­badíthatunk fel tervünk végrehajtá­sának biztosítására, A megtakarítá­sok azonban még nem egész népgazda­ságunkban. hanem inkább csak egyes részterületein jelentkeznek. Az ered. menyek ott következtek be, ahol a vezetők a takarékossági határozat út­mutatásait helyesen alkalmazták, ma­guk is öntevékenyen hozzáfogtak an­nak végrehajtásához és dolgozók tapasztalataira s az alulról jövő kez­deményezésekre támaszkodtak. , Az MDP második Kongresszusa tiszteletére megindított munkaversc-ny a takarékossági mozgalomnak lendü­letet adott. A minisztériumok és vállala­tok vezetőinek jelentős része azonban nem ismerte fel, hogy az elért ered­mények megszilárdítására és tovább­fejlesztésére, a mozgalom kiszélesítő, sere komoly erőfeszítést kell tenniük. Ezért a takarékossági mozgalom kez­deti lendülete számos területen alább­hagyott és a dolgozó tömegeket va­lóban. átfogó szervezeti takarékossági mozgalom ezideig még nem tudott ki­bontakozni. A minisztériumok és vállalatok ve­zetői csak elvétve éltek azokkal a hatalmas lehetőségekkel, amelyek a dolgozók mozgósítására rendelkezé­sükre álltak. Nem kísérték figyelem­mel kiadott rendelkezéseik további sorsát és a gyakorlatban való alkal­mazását, az egyes dolgozókig való felbontását, nem ellenőrizték az uta­sítások hatásait. Csak az ellenőrzés biztosította volna az előfordult hiá­nyosságok gyors feltárását és az elért eredmények kiszélesítését, más terű iatekre való kiterjesztését. A tapasz­talatcsere, a bevált takarékossági módszerek szervezett átadása és át­vétele még nem alakult ki. Az Álla­mi Ellenőrző Központ vizsgálata meg­állapította, hogy a minisztériumok m wwMniniii uwa-iusummniiiiimiiimiiiz többsége általában helyes takarékos, sági rendszabályokat dolgozott ki. A iőíigyelmet az anyaggal és energiával való takarékosságra irányították. Egyelőre azonban a határozat olyan fontos célkitűzésével, mint a gépek megelőző karbantartására az intéz­kedések alig foglalkoznak, nincs még végrehajtva a beruházások előkészíté­sére és jóváhagyására vonatkozó ren­delkezés sem. Nem egy esetben az utasításokat késedelmesen adták ki az alsó szervek számára. Egyes minisztériumok a takarékos sági határozat végrehajtásában ko. moiy mulasztásokat követtek el. A iöldművelésügyi minisztérium nem adott olyan irányítást, amely a mező- gazdasági termelésben a takarékossá­gi mozgalmat érdemben segíthette volna és így a mezőgazdaság számos területén változatlanul tovább folyik a pazarlás, pl. az üzemanyag vonalon, A belügyminisztérium elmulasztó 'a az egyébként is túl szűk, csak a belső adminisztráció kérdéseire korlátozott takarékossági intézkedések végrehaj­tásának ellenőrzését, A könnyűipari minisztérium hanyagsága miatt havon­ta száz és száz iparilag hasznosítható hulladékfát egyszerűen eltüzelnek. A belkereskedelmi minisztérium nem tá. mogatja eléggé központjai és vállala­tai takarékossági mozgalmát, így az ezeknél mutatkozó értékes kezdemé­nyezések elszigetelődnek. Még azok a minisztériumok és vál­lalatok is, ahol célravezető takarékos, sági rendszabályokat alkalmaztak, sok tekintetben tovább tűrik a pazar, lást, nem harcolnak ellene, nem jár­nak el a nép vagyonának elfecsáriőí- vel szemben és ílymódon gyakran az egyébként már elért megtakarítások is veszendőbe mennek. A takarékossági mozgalom megszi­lárdítása és kiterjesztése érdekében a minisztériumok, vállalatok tevékeny­ségében állandóvá kell tenni a szer. vező, ellenőrző, felvilágosító és tömeg- mozgósító munkát. A takarékossági mozgalom irányítása a vezetők min­dennapi munkájának szerves, elvá­laszthatatlan' része legyen. A minisztériumok vezető szervei vitassák meg a vállalatok vezetőivel és élenjáró dolgozóival a takarékos sági mozgalom helyi célkitűzéseit, közvetlenül tájékozódjanak afelől, hogy a dolgozók mit tanácsolnak a feladatok jobb megvalósítására és mi lyen segítséget várnak az irányító szervektől. A minisztertanács takarékossági határozatának végrehajtásával kap­csolatban kiadott rendelkezéseket és azok céliát részletesen ismertetni kell a vállalati dolgozók széles tömegei előtt. A takarékossági mozgalomban elért kiemelkedő eredményeket nyilvános­ságra kell hozni. Népszerűsítsék a vállalati vezetők — nyilvános dicsé­rettel és jutalmazással — a kiemel, kedő eredményeket elérő dolgozókat és mindent tegyenek meg, hogy a ta­karékosság — mindenekelőtt pedig az anyaggal való takarékosság — a munkaverseny egyik központi kérdé­sévé váljék. A takarékossági moz­galomban kivált dolgozók és módsze­reik váljanak közismertté a sajtón keresztül. A prémíumjuttatásokat kapcsolatba kell hozni a takarékos ság előmozdításéval. Jutalmazni kell azt a dolgozót, aki terven felüli meg­takarítást ér el. Az országos jelentő­ségű megtakarítások jutalmazására a minisztertanács külön alapot létesít. Minden vállalatnál és egyéb gaz­dasági szervezetben olyan nyilvántar­tásokat kell szervezni, amelyekből az egyes területeken dolgozók a saját takarékossági eredményeiket és a töb­bi területek megtakarításait megis­merhetik s állandóan figyelemmel kí­sérhetik. Meg kell akadályozni azt a né­hány vállalatnál tapasztalható törek­vést, hogy a takarékossági célkitűzése­ket a minőség rontásával valósítsák meg. A feltárt tartalékokat azonnal be kell építeni a tervekbe, ha pedig a megtakarítást elérő vállalatnál nem használhatók fel célszerűen, gon­doskodni kell arról, hogy a népgaz­daság más területein hasznosítsák. Az anyaggal, beruházásokkal, mun­kaerővel való takarékosság fokozása az idei népgazdasági terv végrehajtá­sának egyik fontos előfeltétele. Ezért a minisztertanács felhívja a dolgozó­kat, hogy iokozott lendülettel bizto­sítsák a minisztertanács takarékossági határozatának végrehajtását. A mi­nisztertanács utasítja a minisztereket, gondoskodjanak az eddiginél szélesebb körben arról, hogy a dolgozók pon­tosan megismerkedhessenek feladataik­kal a takarékossági terén és biztosít­sák ílymódon is a dolgozók kezdemé­nyezéseinek felkarolását, a takaré­kosságra irányuló tömegmozgalom nö­vekedését. ✓ 5 szófiai bíróság ifé'etei hirdsfett a iiíeisla léinek perében ­Június 3-án Szófiában á titoista ké, mok és diverzánsok perében Petrin, szki ügyész mondott vádbeszédet, majd a védők szólaltak fel. Ezután a bíróság meghozta ítéletét. Ászén Mít lanov vádlottal golyó ál-tahi halálra, Gerasziim Mancsev vádlottat tízévi é_ Krszt ju* Todorov vádlottat ötévi bör­tönbüntetésre ítélte. NiCULAE HÓIBAN: Az idén 18.000 női munkaerőt várnak a közlekedés területére A minisztertanácsnak a nők foko. zottabb munikábaáliitásáról hozott ha­tározata értelmében egyre több dol­gozó nő kap beosztást a közlekedés minden területén sok helyen ott is, ahol a múltban nők nem dolgozhat­tak. Jelenleg ötszáz nőj gépkocsivezetőt képeznek ki. A vasút ebben az évben több, mint 10.000 új női munkavállalóval egé­szíti ki létszámát. A fővárosi villamosvasútnál is egy. re nagyobb számban alkalmaznak női munkaerőket. A postánál már nők vezetik a gép kocsik egy részét és a leveleket, cso­magokat, pénzküId emény eket is egy­re gyakrabban fogjuk női kézbesítő­től átvenni. A posta az idén e®ar újaibb nődolgozót alkalmaz. A mélyépítés területén háromezer nődolgozóval növelik az idén a lét­számot. Emellett a közlekedés területén még csaknem hetven féle iparágban helyezkedhetnek el nők. A közlekedés területén az idén ősz. szesen 18.000 női munkaerőt helyez­nek el. Gondoskodnak továbbképzé­sükről is. Máris nagyszámban látogat, ják a műszaki és gazdasági középis­kolákat és főiskolákat és a különböző közlekedési tanfolyamokat. Vasárnap megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaságban a Nyugai-Kémeíarszág remiliiarizálása ellen irányuló és a békeszerződés 1951-ben való megkötését követelő népszavazás Berlin (ADN): A Német Demokrati­kus Köztársaságiban vasárnap reggel lelkes hangulatban kezdődött a Nyu. gat-Németorsizág remUitarizálása él. Len irányuló és a békeszerződés 1951- ben való megkötését, követelő népsza. vazás. A szavazóhelyiségek körül ! már a kora reggeli órákban sokezer szavazásra jogosult polgár gyűlt ösz- sze. ' Schwerinben a Szabad Német If­júság és az úttörők zenekara nyitot­ta meg a történelmi jelentőségű nép­szavazás első napját, Halle lakossága vasárnap reggel már jóval á népszavazás megkezdése előtt felvonult a szavazóhelyiségek- hez. Max Opitz, Lipcse po,lgármesterc> amikor leszavazott, ezt mondotta: „Mer felénk tekint az egész békesze- relö világ, mert hazánk most a hábo rá vagy béke fölött dönt.'1 Potsdam lakói virágokkal, és zász­lókkal vonultak fel a város utcáin. , „Büszke vagyok, hogy az elsők kő zött lehelek, akik a békére szavaz- nak/“ — mondotta Potsdam kilences számú szavazókörzetében Liebzeit i építőmunkás. Türing,iában elsőként, az Arnstadt körzetében lévő Witdenspring köz­ség fejezte be a népszavazást. Mecklenburg tartomány 11 közsé- ; gében már a népszavazás első fét órá jában leszavaztak a választásra jogo­sul,t polgárok. A mainsfeldi rézbányavidék váro­saiban és falvaiban vasárnap a kora reggie.lii órákban ünnepi ’ hangulat volt tpasztalhaitó. A Wilhelm Piéckről el. nevezett kombinál dolgozói zárt so­rokban vonullak a szavazásra. Lelkes hangulatban vonultak a sza- vazóiirnákhoz a Weddgast állami gaz daság dolgozói és a wiehei gépállo­más traiktoristái is. Siutlgart kő/iga/gaiá«i bírósága megszűnteiic a bonni kormány állal kiadót! népszavazás! tilalmat Stuttgart város közigazgatási bíró­sága, annak a felháborodásnak hala. sa alatt, amelyet a - népszavazásnak az Adenauer-kormány által történt jog­talan betiltása a város lakosságából kiváltott, kénytelen volt a tilalmat visszavonni. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeíentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparanes nokságu június 2-án közölte, hogy a néphadsereg egységei, szoros együtt­működésben a kínai önkéntesekkel, Élt­esen és Hvaesen' térségében, valamint ■iajantól északra sikeresen visszaverik az amerikai-angol beavatkozók ellen­támadásait. Jaiigu (Joko) térségében a néphadsereg egységei kemény csapást mérlek az ellenségre, miközben tíz ki­lométerre dclre visszavetették az ellen­séget. Az ellenség ötven katonája és tisztje a szakaszparanesnokkal együtt megadta magát. A néphadsereg tüzér­sége június 2-án lelőtte az ellenség egy B 29-es mintájú repülőgépét. A vadász­gépek lelőttek négy ellenséges repülö- gépet. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közölte, június 3-án: A koreai néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai önkén­tesekkel. valamennyi fronton továbbra is sikeresen visszaverik az ellenség el­lentámadásait és súlyos veszteségeket okoznak neki emberben én hadianyag­ban. A középső fronton a néphadsereg c8.vscgel továbbra is kemény harcokat folytatnak Joncson (Re.nszen) térségé­ben. A légvédelem június 2-án, kiegé­szítő adatok szerint még hat ellenséges repülőgépet lőtt le. Ä hazáért5 a békéért Bariba József és csoportja ontja a szenet-Gr IV. ratvldlok! És újabb sikereket kívánok. Bnrtha József elpirult, ami módfelett bosszantotta. „Az ördögbe is, úgy pirulok, mint egy süldőlány'“ De azittán elmosolyodott és megszorította az alapszerve­zet titkárának erős kezét. — Köszönöm Doliu elvtárs. . Miután nem tudta, mit mondjon még, zavarában cigarettát kezdett keresgélni a zsebeiben, jóllehet tud­ta, hogy imént dobta el az üres csomagot. — A bányába mégy' Bárt ha? — Oda! — No jó, én is oda tartok... Mondd csak. nehéz volt a vizsga? Bartha ismét zavarba jött. . Rendszeresen járt a segédbányász tanfolyamra, de amikor vizsgám hívták, olyan félénkség vett rajta erőt. hogy legszívesebbéi: megszökött volna. „Miért nem akarsz vizsgázni.?“ Kér lies te az alapszervezel ülésén Dotty Avram. Mit mond­hatott volna?. Hogy szégyellt magát? Hogy fél, milyen kérdéseket fognak neki feltenni a vizsgán? Hebeged! egy pár szót, hogy beteg. De elvtársai kiolvasták sze­ntéből az igazat. És Lakatos Zsigmond, akinek mint régi. és kipróbált kommunistának nyomós szava, volt a. szervezetben, elsőként fogta a kritika tüze adó... Mi­kor vége volt az ülésnek, Barthának sajgóit a szike: „Mit akarnak tőlem?“ ügy gondolta, hogy igazságta­lanul érte at „fejmosás". Mikor kijöttek. Doth/ Avram karonfogta, akárcsak most. És mialatt hazafelé tarlót-- iák, Bariba József megértette, mennyi szeretettel öve­zik, mennyi reménységgel figyelik lépteit munkatársai... És most Dotiu azt kérdi., hogy nehéz volt-e a vizsga? Csak nem akarja kinevetni? — Nem... tfem volt valami nehéz... Azt hiszem jól feleltem. n otíu Avram nevetett. Tetszett neki Barthn sze­rénysége. Pedig Bartha a legjobbal; között volt- a Segédbányászi vizsgán. A kosárnál elváltak és kezet fogtak. — Sohse hátrálj meg, Bartha elvtárs, mondta, neki Dotiv. Jól jegyezd meg ezt-. Arra gondolj, hogy min­den munkanap cgy-egy vizsga! A munkahelyen Lakatos zord pillant ássál fogadta. — Talán a fejedbeszállt, mi? Ha még egy keveset kéjei, elmulasztottad volna a műszakot! Bartha mosolygott: — Lám, végül is csak nem késtem el... — Szóval nem késtél el... Tudod mit;*, te leszel a bányász és cn leszek a csillésed. Rendben ran? Bartha glszomórodőlt. „ügylétszik Zsiga bácsi ez­úttal komolyan megharagu/lolt!“ gondolta. — Igazán... Lakatos elvtárs. ne űzzön csúfot be­lőlem. — Eszemágában nincs, te kamasz... és ne ellen- ■ ke zz ha szólok hozzád, megért ettél? A'z öreg ordított, de szemei huncutul csillogtak. Szó nélkül átadta a fa jtökala pác sót s ő ‘ maga rakódni • kezdett. Bartha megértette: az öreg ki akarja próbálni tudását. A fogai kö:iil nyersen néhány utasítást adott, inire Zsiga bácsi elédett'en dörmogte: ..Mindenben utó noz engem!“ De Bariba úgy ránézett, hogy Lakatos Cemondott a dörmögésről és nyugodtan munkához lá­tott, csak íff-ott figyelte Bartha igyekezetét. Látta, hogy nem 'helyesen fúrja a lyukakat és figyelmeztetni okarf.a. de azután meggondolta magát. „Hadid üsse előbb meg a bokáját a kamasz“ .. . Amint előre látható vott. a robbantás nem sikerüli, fis Bartha úgy dolgozott, ptíntha az ördög szállta Volna meg. Patakokban folyt róla o verejték, háta csurom víz volt, de a réteg nem mozdult. — Hét. mit művelsz! — kiáltott rá végül is Imi Latos. — Már // óra is. elmúlt és még egy csillére való szenet se termelt Un fi. fi Martijához sietett, kikapta kezéből a fejtokalapa- csőt és szokása szerint káromkodni kezdett, mialatt kezében győzelmesen zúgott a kalapács. — Ide hallgass: már mondtam, neked egyszer, mond­tam kétszer, nyisd ki végre a füled ... Hiújpa mégy neki a, szénnek, mint a kergebirka... Ez; kényes munka, .ne vágj belé, mint egy fiatökör... Na, fogé a kalapácsot, mert én megyek vissza a rakodáshoz! Barthának ezúttal nehéz lett a szive, de nem szólt egy szol sem. Hadd beszéljen a fcjtőkalapács.. És a szén tímiéiti kezdett... ömlött a fekete, csillogó szén. amelyet a kommunista Bartha mozdított ki évezxder, helyéről. Bartha felkiáltott: — Látod öreg, ón is tudom! És a szén ömlött, egyre ömlött.,, (Folytatjuk) Egyre növekedik a jugoszláv dolgozók ellenállása a Tito-banda terrorjával szemben A jugoszláv politikai emigránsok ,,A szocialista Jugoszláviáért!“ című Lapjában M. Gyorgyevics írja: A jugoszláv üzemekben, bányák, ban, építkezéseknél' és erdőmunkália (oknál a dolgozók egyre erőteljesebb harcát folytatnak Titoék kizsákmá­nyoló terveinek meghiúsítása érdeké ben. Nincsen olyan nap, hogy a mun­kások ezTei ne maradnának ki a mun­kából vagy tüntetőleg ne hagynák ott munkahei veiket. Ezeket a tényeket már a titoista sajtó sem tudja el tit­kolni. tgy például a Borba kényte. lén volt elismerni, hogy az ipari bá­nyákban 30.000 munkanapot vesztet­tek azért mert. a munkások otthagy­ták munkahelyeiket. A zágrábi Na.p- rijed című lap pedig megírta, hogy a ,,Vicko Krusztolovics“ hajógyárban ugyanilyen okok miatt 109.712 mun­kaórát vesztettek, a sziszaki olajfi­nomítóban a munkások 25 százaléka nap, mint nap hiányzik munkahelyé­ről. Tiioéji semmiféle fasiszta intézkedő sekkel, sem rendőrterrorral nem tud. ják visszatar.Vmi a munkásokat. Ál­landóan nő azoknak a száma, akik megszöknek munkahelyükről. így pél­dául ez év márciusában Titoék a ra sai bányába 132 munkást toboroztak, de ugyanabban a hónapban 286 meg­szökött. így van ez csaknem minden üzemben. Azok a dolgozók pedig, akik kénytelenek munkahelyükön ma radni, minden lehelő módon szabotál, ják a termelést. Megrongálják a gépe­ket és csökkenőik a munka termelé­kenységét. A. Zavidovicsban Lévő „Krijava“ fafeldolgozó ipari vállalat ríá 1 a fűrészgépek negyven száza,lé­kát megrongálták. A Viaszina vizi- erómü építősén dolgozó munkások megrongálták a kompresszorok e» más gépek nagy részét. Az itt üzem. ben lévő tehergépkocsik hatvan szá­zaléka hasznavehetetlen. A Nisi Ja- sztrobUc.gyárban a Borba beismerése szerint 50.000.000 dinár kárt okoztak azáltal, hogy olyan öntvényeket ké­szítőitek, amelyekre egyáltalában nem volt szükség,' a gyárban naponta 40» 50 gép áll, meri a munkások kima­radnak a munkából. A munkások har­cát támogatják a műszaki értelmisé­giek is. A Viaszina vizierőmü építésé no! a munkások és a műszaki sze­mélyzet együttes harca köve+kezlé. bon az építkezési tervet még hatvan százaié,kban sem teljesítették. ■ Mindez bizonyítja, hogy a jugoszláv munkásosztály szervezetit és elszánt harcot folytat. Tito—Rankovics vére* rendszere ellen. Hcmhivatalos Időeredmények A sportforgadások 1951 június 3^1 fordulóján - négyen értek e] 12 talála­tot. Egyenként kb 18.691.50 forintot kapnak. 94.en ’értek el ti találatot, egyenként kb 795 forintot kapnak. — A 10 találatba szelvények száma 1033 darab. Egyenként kb 92 forintot kap nak. 1. Sz Honvéd—Bp. Básiva 2 0:5, 2. Sortex—Csepel 2, 2:3. 3. Di. Vasas— Bp. Dózs., 2. 1:3. 4. Győri Vaías—Bp. Vasas x, 1:1 5. Dorog—Salgótarján x, 1:1, 6. Szombaith.—Bp. Honvéd 2, 0:2, 7. Bp. Kinizsi—Sz. Petőfi 1. 2:1. 8 Csilla,gh.—Pécsi Lók. x. 2:2, 9. Ke1- tnx—Szolnoki .Lók. fédbeszakadt, (tö­rölve). 10. 'III. kér.—Bp. Gyárépítók x, 1:1, 11 Cs, Szikra-Gázmüvek. 2, 0:2, 12. M. Pamut—Bp. Építők 2, 1:2, 13. EieJctr.—Óbudai Ép. 2, 1:3.

Next

/
Thumbnails
Contents