Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-29 / 122. szám

1651 MÁJUS 29 *3 Ä P I. O 8 PÁRT ÉS PÁR Uf emfeerelteÉ formál a királyegyissisai 111 >a§ típnmí csoport pártsxert e®ete Szépek, ápoltak a vetések Király- egyháza határában, a III. típusú ter­melőcsoport földjein. A jó időjárás! jó munkával használják ki, s olyan termés Ígérkezik, amilyent nem igen láttak még errefelé. Egy évvel ezelőtt még más volt itt a helyzet. A csoportban még nagyon gyengén ment tavaly a munka, későn takarították be a termést, nem fordí­tottak gondot a földek megmunkálá­sára, s még januárban is levágatlanul szomorkodtak a földön a kukorica­szárak, A termelőcsoport rossz példát mutatott, az ellenség mégjobban fel­nagyította a hibákat, így aztán nem is siettek a dolgozó parasztok a be­lépéssel. Hogyan változott meg egy év alatt ennyire a helyzet? Szabó István elvtárs, a pártszerve­zet titkára sokat tud erről beszélni. Látták ők azt világosan, hogy a gyenge eredmények oka nem a termelőcsoport, hanem valami egé­szen más — az, ami a múltból maradt az emberekben. Azt kel­lett hát kisöpörni a lejükből, ? gondolkodásukból, amennyire csak lehetett — a régit. És megértetni velük, hogy mit jelent az új. Sokat segített ebben a munkában az oktatás, a politikai iskola. Szabó elviársnak, alighogy megválasztották párttitkárnak, ez volt a legelső mun­kája: megszervezte az oktatást. Hu­szonnégy pártbeli és pártonkívüli tszcs-tagot vont be a tanulásba. Az iskola hallgatói sokat tanultak, fejlőd­lek, tisztábban láttak. De ez maga nem lett volna elég az emberek megváltoztatásához. Szívós, fáradtságot nem ismerő egyéni nevelőmunkára volt szükség. Szabó elvtárs és a cso­port legkiválóbb kommunistái nem sajnálták erre a fáradtságot. Sokat foglalkoztak a dolgozókkal, s nem is eredménytelenül. Akkoriban még nem volt a csoport­ban megfelelő ellenőrzés. Fekete György tszcs-tag felhasználta ezt, s ha kiment a mezőre dolgozni, utána annyi munkaegységet írt be, amennyi eszébejutott. S bizony nem mindig a valóságnak megfelelően. A pártszerve zet tagjai — különösen maga Szabó eívtárs — igen sokat beszélgettek Feketével, megmagyarázták neki újra és újra, hogy , ezzel hecsapja társait, becsapja az egész csoportot és árt a csoport fejlődésének. A hosszantartó nevelőmunkának meg is lett végül az eredménye. Fekete György öntudatosodott, megtanult távolabbra, messzebbre látni, megtanulta becsülni, szeretni az egész csoportot. Megváltozott, egyike lett a termelőcsoport leg­jobb munkásainak, jelenleg munka- csapatvezető, A dolgozók szeretik, becsülik őt. Nem érezte a felelősséget munkájá­ért Költő Ferenc sem, akire pedig a termelőcsoport jószágainak a gondozá­sát bízták. Nem egyszer megtörtént, hogy egyszerűen „megunta" a mun kát, elment sétálni, nem törődött az zal, hogy a rábízott állatokat meg kellene etetni, vagy itatni, A párttá gok sokszor bírálták ezért, beszélget tek vele, s megmagyarázták neki hogy milyen nagy kárt okoz hanyag ságával az egész csoportnak, s maga magának is. Ma már Költő Ferenc másként végzi a munkáját. Nem „un­ja meg", hanem szívesen, örömmel dolgozik, mert meglátta saját munkájának értékét, eredményeit, megértette felelőssé- gét. Megértette azt, hogy saját magának dolgozik, s ugyanakkor szocialista ha­zánk építését segíti elő, A pártszervezet nemcsak a párton- kívüli dolgozókat formálta új embe­rekké, hanem a párttagok közül is a gyengébbeket, akik nem tartottak lépést az egész pártszervezet fejlődé­sével, akikben még erősen élt a múlt szelleme, akik még erősen magukban hordták a múlt hibáit. És a pártta­goktól különben is nagyobb, példa, mutató fegyelmet kell megkövetelni. Bánhegyi Józsefné elvtársnőre nép- nevelömunkát bízott a pártszervezet. Ezt a feladatot nem végezte el, arra hivatkozott, hogy „nagyon sok a mun­kája". Szabó elvtárs beszélgetett vele. megmagyarázta neki, hogy a párttagoknak milyen kötelessé­gei vannak, s hogy milyen fele­lősséggel tartozik ő a pártmunka elvégzéséért, a pártmegbizatás tel­jesítéséért. És Bánhegviné elvtársnő megértette, hogy elsősorban a párttagok példamu. tatására van szükség ahhoz, hogy az egész csoportban megjavuljon a mun­ka, a fegyelem. Bánhegyiné elvtársnő­ből azóta a pártszervezet egyik leg­jobb, leglelkiismeretesebb népnevelője lett. Bánhegyi József is sok gondot okozott a pártszervezenek, A csoportban már másként ment a munka, egyre jobban megszilárdult a fegyelem, egyre jobb eredményeket értek el. Az elsők kő zött végezték el a tavaszi vetést, jól haladtak a növényápolással, mert mindannyian szívesen mentek a me­zőre dolgozni. Mindannyian — talán csak Bánhegyi elvtárs volt még nem is olyan rég kivétel. Bánhegyi sok szór álmosan ment ki a mezőre, ott is kedvetlenül dolgozott, s így nem is tudott olyan eredményt felmutatni, mint társai. Az volt ennek az oka. hogy Bán­hegyi kicsit gyakran látogatta a kocs­mát, s ott nem egyszer a kelleténél jóval többet ivott. Szabó elvtárs ellá­togatott hozzá, s beszélt vele erről, de Bánhegyi csak nem változott, Vcgiilís a kommunisták taggyűlé­sen tárgyalták meg Bánhegyi ügyét, A párttagok hozzászólásaik­ban elmondották, hogv milyen ve­szélyes dolog a túlzott ivás. Ittas állapotban Bánhegyit kikérdez­heti a kulákocsmáros mindenféléről, s kihasználhatja azt a csoport ellen Bánhegyi elvtárs ekkor értette meg hibáját, ígéretet tett, hogy többet nem megy a kulák kocsmájába, nem lesz ittas, s ezt az ígéretet be is tartja. A pártszervezet így neveli Király- egyházán a 111. típusú csoportnak a tagjait új emberekké. És ,az egyénileg dolgozó parasztok most már látják, hogy megszűnt a csoportban a múlt évben még visszataszítóan jelentkező széthúzás, látják a csoport jó termelési eredményeit, s egyre többen győződ­nek meg arról, hogy a csoport útja a helyes út, melyet követniök kell. így lépett be a tavaszi munkák közben Nemes Gáspár nyolcholdas, Káptalan Viktor hatholdas. Juhász Imre hat holdas dolgozó paraszt is, hogy az összei már ők is együtt dolgozhassa­nak a csoportban. M. Gy. A nehéz természeti adottságok ellenére is győzelmes a szovjet ciklusos módszer a Széchenyí-aknai Vecsera-Sejtésnél A pécsbányatelepi Szcchenyí-aknán ezév elején nyitottak meg egy 23-as fejtést. A fejtésbe Vecíera Károly elvtárs csapata került, • s így — mint a MESZHART-aknákon szokás — el nevezték Vecsera.fejtésnek. A lejtést mezőbe fejtik. Ez azt je­lenti: ahogy a fejtés előrehalad, úgy kell előtte hajtani az alsó és felső „ streknit" szállító, és légvágatot. Ez msaradt Je március közepe táján. Mondták Kirsching elvtársnak — bár maga is látta, hogy rendbe kell hoz­ni a fejtést, Kirsching elvtárs maga szabta meg a határidőt egy hétben Megmondta a dolgozóknak, hogy mit kell tenni és miért — „ha jól megy a munka, lehet, hogy ciklusos módszert vezetünk be." Határidőre kész is lett a felső lég- és az alsó szállítóvágat előhajtása, az osztóvágatok elöhajtá- sával sem volt különösebb hiba. Áorilis 9 előtt felvázolták a munka eröelosztást, amiből kitűnt, hogy a 37—38 ember helyett 57 főre van szükség, hogy a fejtés kétharmados fejtését és egyharmados fabeadását biztosítani tudják. Összeállították az 57 főnyi csapatot és április 9-én reg­gel megkezdődött a ciklusos fejtés, a Széchenyi-akna 23-as telepen. A csapat termelése 10-én 138 szá­zalékra emelkedett, 11-cn 129.5 szá zalék volt. Utána újra feljöttek, úgy, hogy egész hónapban a 80 tonnás mű­szakonkénti előirányzatot állandóan túlteljesítették. Pedig ez nem megy úgy, mint a karikacsapás. Ha a régi módszerrel fejtő csapatnak azt mond­ták volna: „Nektek ezután 6.6 csille szenet kell kitermelni fejenként" — akkor a határozott válasz az lett vol na: „Lehetetlen." így nem volt lehe­tetlen. Meghatározták a munkát, be osztották, a munkafázisokat és az eg7 főre eső 6.6 csillés elő­irányzatot túlteljesítették. Voltak olyan napok, mint május 25, ami­kor 7.8 csille, 17-én 7.3 csille volt a csapat fejteljesítménye, A ciklusos fejtés grafikonja a dé'- ntános harmad termelését 10—15 csil­lével kevesebbnek mutatja. A való ságban azonban nem így van. A hely­zet ugyanis az, hogy kitermelik ugyan azt a mennyiséget, mint a délelőttö­sök, de az éjszakai csúzdaátépítésnél, biztosításnál, íaadásnál — a fejtés letakarításánál összejön mintegy 10— 15 csille szén, amit a délelőttösök természetesen feltöltenek. A valóság­ban tehát egyforma a két termelő­harmad. A ciklusos fejtési módszer alkalmazásával május. 26-ig tervét a csapat 135 százalékra teljesítette. Ezt eredményezte a ciklus beveze­tése, amellett, hogy a csapat azelőtti átlagos' 6 csillés termelése helyett, most 7—7.2 csillét kiadnak lejenként. Ez nem könnyű feladat, de megy, meg a természeti nehézségek ellené re is. Nehézség feltétlenül, hogy a (ej­tést nem „hazafelé" fejtik, s így ke­mény munkával kell megbirkózni az elővájási munkák időre való elvégzé­séért. A telep 23.as és ahogy az a pécsvidéki bányáknál „szokás" gázos, nagy nyomású. A szállító- és légvága­tokat provokációs repesztéssel, a gu- rítót zárt. rövidmezőjü munkahellyel hajtják. Aki ismeri a bányát, az tud­ja. hogy milyen nehéz, körülményes munka ez. Előfordult, kihajtották az alsó, felső vágatokat, a nagy nyomás összetörte az ácsolást. Erre, „poli­fon ácsolást vezettek be, oldalról és felülről biztosították ezzel az ácso. lást, hogy ne törjön. Ez bevált. Van­nak komoly természeti nehézségek cs mégis győzelmes a szovjet ciklusos fejtés^ A ciklus nem 24 óra alatt, hanem valamivel hosszabb idő alatt ismétlő­dik. A fejtés mintegy 75 méter hosz- szú és átlagosan 65—68 métert megy le a kétharmados fejtéssel egy-egy pászta. A megmaradó 7—10 méter pászta a reggeles harmadban lesz le­fejtve. Széchenvi.aknán azonban hiúba keresne bárki is a Vecsera-fej­tésen kívül ciklusos fejlőit, — nein találna, mer; nincs. A lobbi fejtés a régi „megszokott“ módszerre! dolgo­zik. Az embernek az az érzése, hogy „mulatóban“ van egy fejtés. Pedig Széchenvi-aknán vagy még vagy 6 7 fejlés. Óit van például a Jelenszki- fejtés, amire azt mondják, hogy szép fejtés. Ott sir^&s ciklusos módszer, és nincs a többiben sem, pedig lehet­ne. Az igaz. hogy nagyobb feladatok elé állítja a műszaki vezetést a ciklus irányítása, a laadás megszervezése, az egyéb követelmények. Az is igaz, hogy van muivkaerőprobléma is, de emelje!:! is van lehetőség a ciklusos módszer szélesítésére. A természeti nehézségek sem olyanok, hogy ne le­helne azokat legyőzni. Mutatja ezt a Veesera-fejlős példája is. És mégis csak egy ciklusos fejlés van Széche- nyi-aknán. Érdemes ezen elgondolkodni PÓcs- bányateJepen a műszaki vezetésinek is és a végén minden bizonnyal arra a megállapításra ju'lnak: lehelne több fej!cs is, amely a ciklusos módszerrel dolgozik. Ezt keffi megvalósítani, le­küzdeni a nehézségeket ... Kászon József A fűkaszálásban, szénabegyüjtésbes a pécsváradi járás az első Megyénkben első helyen áll a szé- nabegyüjtésben, fűikaszálásban a pécsváradi járás. Ha bármerre né­zünk, vagy megyünk ebben a járás­ban, mindenfelé i-ekaszált rétet, árok. szélét látunk. Mindén olyan helyen, ahol fű található, lekaszálták, már hordják is be és teszik el télire. így biztosítják növekvő állatállományunk számára a takarmányt. A járás kiemelkedő községe Püs­pöklak, ahol már befejezték a fűka­szálást. és mindenféle növényápolásj munkát. — Nincs gyomo-s föld a határban — mondja Perleczki János, a tanács­elnök. Püspöklak dolgozóinak 75 százaléka németajkú. Ezek a dolgozók átérezték annak a jelentőségét, hogy milyen fontos a növényápoláisi és szénabeta­karítási munkák gyors elvégzése. Ah­hoz, hogy ezt megértsék, alapos fel- világosító munkára volt szükség. Kü­lönösen a tanács verte ki részét a fel­világosító munkából. — Amint megjött a Szabad Nép és elolvastuk a földművelés-ügyi minász. tér felhívásét — mondja PenLeczkj elv­társ —, rögtön ismertettük a tanácsta­gokkal, népnevelőkkel, akik elmen­tek minden egyes dolgozóhoz és el­beszélgettek a felhívásról. Élenjár ée példát mutat' a termelő­szövetkezeti ceoport A tazoe-tagok. közül csak a könyvelő van odahaza. A többi .csoporttag feleségével, gye­rekeivel kint van a földeken és gyűj­ti a szénát. A múlt évben beférkőzött a tszcs-ba az ellenség és a jószágálljmányt nagy. részt kipusztították. Most belátták,, hogy milyen súlyos hibát követtek et, ezért kettőzött erővel fogtak a jószág - állomány fejlesztéséhez. De tudják azt. hogy ha több lesz a jószág, több takarmány is keli. Ezért minden szál takarraánvnakvaló füvet betakaríta­nak. A termelőszövetkezeti csoport példáját követik az egyénileg dolgo­zó parasztok is. mert mint •mondják: „Nem szégyen az, ha a hasznos ta­pasztalatokat átvesszük egymástól. Még nem. szavakkal, hanem tettekkel mutatjuk meg, hogy az ötéves tervet nem öt év alatt, de előbb alcarjak tel­jesíteni Ezek a jelszavak hallhatók Püspöklakon mindenfelé. Me.g is van a látszata, mert a termelőszövetkezeti csoport a Szovjetunió példáját köveik Egymást segítve jó felvilágosító munkával, azzal, hogy mindenki ki­vette részét a növényápolás és ezéna- begyüjtés munkájából, tudtak elérni jó eredményt. Egy brigád harca a munkafegyelemért Esős idő volt éppen, amikor már­cius 16-án megtudta brigádunk, hogy újabb szép feladató'! kapott: Hatvan- személyes hiunkáslakásl keli építe­nünk. A felépített serléshízlalón az u.oJsó simításokat végeztük ekkor. Hozzáláttunk a munkához. Először a kőművesek vonullak a munkahelyre, hogy fűthető öltöző, ét­kező ,iroda cs a többi helyiségeket ideiglenesen megépítsék. A brigáddal részteleiben megbeszéltük a feladatot, megkezdődött az új épület kijelölése; az alapok kiásása. Az eisö ásónvuin után víz buggyan! fel a talajból. Elő­kerüllek a raktárból a gumicsizmák, — dolgoztunk lóvá hl) abban a biztos tudatban, hogy kél hónap múlva mo­dern lakóház áll készen, munkánk nyomán. Horváth Mátyás kubikus részlege az első héien 130 százalékos teljesítmé­nyével megnyitotta a fölfelé ívelő gra­fikont és az építés befejezésekor 310 százalékot crt cl. Nem volt 100 száza­lékon aluli tcijcsflés a brigád egyik tagjánál sem. Minden héten megbe­széllek, hol mutatkoznak szűk ke­resztmetszetek, hiányosságok, amelye­ket gyorsan kijavítottunk. Természetesen nem volt könnyű a helyzetünk, A kitűzött határidő előtt két hónappal előbbre vállaltuk ellen- terviinkben az építkezés befejezéséi. Az anyagellátásban voltak zökkenők. Hibák voltak a munkafegyelem terén is. Akadtak a brigád tagjai között olyanok, akik nem érezték át vállalá­suk célját és különböző kibúvásokat kereslek: „Vásárra kell menni" —■ „Olthon van egy kis házimunkám." Előfordult olyan is, hogy be jelen-és nélkül egyszerűen távol maradtak a munkától egyesek. így akadályozták nébánvan a vállalás teljesítését. Észrevettük ezt a hibát. A brigád tagjai elhatározták, hogy minden ebédszünetben és munkaidő uián fog­lalkoznak a müszakmulasztókkal. Elő­fordult, hogy a brigád egyik tagja nem jö:t munkába. Másnap amikor dolgozni jött, a brigád tagjai az épít­kezés bejáratánál sorban álltak és úgy „fogadták". Olt helyben elmondták neki, milyen kárt okozott a mulasztó. Távolmaradt a munkából, a kőműve­sek nem tudtak nekiállni a falazás­nak .mert nem lett kész a felilöltés. Éppen az illető műszakmulaszló mun­kája hiányzott. A felvilágosító munkának és a mu­lasztások elleni harc többi formájának meg is lett az eredménye. Megszűnt munkahelyünkön a mulasztás. Össze­forrott a brigád, ismerik egymást, ■ -*- ismerik egymás jó és rossz oldalait, segítenek egymásnak. Ez teszi szá­mukra lehetővé, hogy a RÖVIKÖT épületét szintén határidő előtt befe­jezzük. Kocsis Lajos az üszögpuszlai állami gazdaság megyeri-uli építkezésének cpi- ‘ tésvezelője. Kezdjük el a gyapot egyelósót is Községeink szénabeiakarítási hetet indítottak A gyapot növényápolási munkáiban ismét, újabb példák bizonyítják, hogy a munka jó megszervezésével meg lehet adni a gyapotnak a jó ápolást. Magyárbóly község dolgozó. paraszt­jai már másodszorra is megsarabolták a gyapotot, de Lippó még ezen is túltesz: há-romszor megsarabolták. Termelőcsoportjaink közül már egész sort sorolhatnánk fel, amelyben há­romszor megsarabolták a gyapotot így: a bólyi Haladás, a lippói Béke Őre, a nagynyárádi Kossuth, a babar- ci Béke tszcs. A nagynyárádi Dózsa és a mohács, szigeti Vörös Fény tszcs az előző ler- melőcsoportokitól vegyen példát és ne engedje, hogy. a repce, a gyom fel­verje a gyapottáblákaí. Igen gyorsan be kell hozni a Vörös Fény tezcs-nek is a sarabolásban tapaszíaiható nagy­fokú eimaTadásf, ha nem akarnak az Tanuljunk az oroszlányi XVI-os akna vezetőségétől Az oroszlányi bányaüzemeknél igen komoly gondot okozott a sok igazo­latlan műszakmuliasztás. Hosszú ideig kevés sikerrel küzdöttek ellene a kom­munisták. A Komárom megyei párt­bizottság lapja most beszámol az akna vezetőinek új, eredményes módszeré­ről. A XVI-os aknán nem elégedtek meg azzal, hogy a mulasztó bányászok­nak megmagyarázták a mulasztás kö­vetkezményei'!. Az akna vezetősége levelezést indított a sorozatosan kimaradoző bányászok hozzátarto­zóival, s a levelekben,nekik is-megmagyaráz­ta. hogy hányászhozzá'arlozójuk mit- iasz ásaival mennyire gátolja ötéves tervünk végrehajtását, s milyen kárt okoz saját magának is. A hányászhozzátartozók megértetlek miről van szó. s rövidesen csökkenni kezdet! az aknán a mulasztók száma. Farkas János segédvájár például már. ciusban is három esetben hiányzott igazolatlanul. Áprilisban már egyetlen nuíszakmulasztása sem vol!, 135.6 szá­zalékra teljesítette tervéi, s műszakon- kint 6.72 forint jutalmai is kapott. Amíg az akna a sok igazolatlan mu­lasztás végeit nemrég még tervét sem tudta teljesíteni, a hiányzások csökke­nésével már nyolctized százalékkal lú ítéljesítc!ték előirányzatukat. Megyénkben sokai tanulhatunk az oroszlányi elvtársaktól. különösen Komlón, ahol állandóan panaszkod­nak a sok igazolatlan mulasztás mjalt. Hívják segítségül megyénk aknáin is a bányászok hozzátartozóit, s nálunk sem marad el majd az eredmény. áá.lag-osnál alacsonyabb termésored- . ményt elérni. A sarabolús melleit most már a gyapot ritkítása lépett előtérbe. Ezt s munkát a hét folyamán feltétlenül be kell fejezni, ha ki akarjuk használni az egyelés minden előnyét. A későn egyelt gya. pót felnyurgul, megvékonyodik, ko­rántsem válik olyan erőssé, az időjá­rás viszontagságaival szemben olyan ellenállóvá, mint az idejében egyeli gyapot. Hatvan centiméter sor távol, ságra vetett gyapotnál folyóméteren­ként 7 8, a 65 centire vetettnél pedig 8 9 gyapotnövényt hagyjunk meg méterenként. Községeink a szálas-takarmány biz­tosítására szcnakaszálási hetei * indítottak és azon igyekeznek, hogy még a hét folyamán be is fejezzék tel­jesen a kaszálást. Igyekszenek a széria betakarítással mert ha most, ezekben, a napokban gyűjtik be, akkor sokkal jobb a táp- értéke is a szénának, nem vénül él, nem fásodik meg. Ezt tartja szem előtt a pécsváradi és a siklósi járás is, mely a legjobban áll a széna ka­szálásban. Igen sok helyütt azonbaii, — így a sellyei járásban, főként Cányoszró, Gilvánfa, Erdösmecske, Sellye községek határában — még hozzá sem kezdtek az útszélek, rétek füvének lekaszálásához. A további példák azt igazolják, hogy ezen a héten teljesen befejezhet­jük a szálastakarmáhy kaszálását: Drávaszabolcs községben már a ka. szálókon csaknem teljesen, de a réte­ken is 50 százalékig befejezték a ka­szálást, ezen a héten már a begyűj­tésével is végeznek. A bólyi Haladás tsz már be is takarította a takar­mányt. Ugyanígy áll a munkákkal a magyarteleki Gerö termelőszövetkezet is.

Next

/
Thumbnails
Contents