Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-05 / 103. szám
1951 MÁJUS 5 2 a p L « A minisztertanács határozata az üzemi kollektív szerződések megkötéséről A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt illést tartott. A minisztertanács az igrazsásr- iigyminiszter előterjesztésére hozzájárult a bUntetőpenendtártásról szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjesztéséhez. ' A Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezésére a miniszter- tanács határozatot hozott az üzemi kollektív szerződések megkötéséről. Az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára a minisztertanács határozatot fogadott el a mezőgazdasági építkezések előmozdításáról. A SznkszcpVezctek örsiágos Tanácsa elnökségének javaslata a Magyar Népköztársaság . minisztertanácsához üzemi kollektív szerződé m*1* kötésére A SZOT elnöksége május 3-i ülésén foglalkozott a szakszervezetek és a minisztériumok között 1949 január óta megkötött szakmai és iparági kollektív szerződésekkel, megállapította, hogV a kollektív szerződések jelentős mértékben hozzájárultak tervgazdálkodásunk célkitűzéseinek megvalósításához, hároméves tervünk időelőtfi befejezéséhez, az ötéves terv első évének sikereihez, a szocialista mun- Itaverseny kibontakozásához, a munka termelékenységének fokozásához, ezen keresztül a dolgozók jólétének, szociális és kulturális színvonalának emeléséhez. A szakmai és iparági kollektív szerződések azonban ma már nem felelnek meg a követelményeknek, mivel egy-egy szakmát, iparágat egész- hen fognak át, ezáltal nem lehetnek tekintette! az egyes üzemek sajátos viszonyaira. A szakmai, iparági, kollektív szerződések nem tartalmazzák — és nem is tartalmazhatják — azt, hogy az egyes üzemekben milyen helyi tartalékok vehetők igénybe, milyen kötelezettséget vállal az egyik és a másik fél — a vállalatvezetés és az UB — a termelékenység emelése, anyagtakarékosság, szociális beruházások stb. tekintetében. • A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa azt a hatalmas feladatot állította egész dolgozó népünk elé, hogy meg kell gyorsítani a szocializmus építését hazánkban. A Pártkongresszus utat mutatott népi demokráciánk alapjában szocialista bérrendszerének továbbfejlesztésére is Mindezeket fígyelembevéve a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége a felemelt ötéves terv eredményes megvalósítása és a dolgozók érdekeinek fokozott védelme céljából javasolja népköztársaságunk minisztertanácsának, hogy az 1951 július 1-től a munka törvénykönyvében lefektetett elvek alapján rendelje el a' minisztériumok és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által kijelölt mintegy 150 üzemben a vállalatok és a szakszervezeti üzemi bizottságok között üzemi kollektív szerződések kötését. Az üzemi kollektív szerződések rendszerének, bevezetése azt jelen'i, hogy kormányzatunk új joggal és megtisztelő kötelezettségekkel ruházza fel á dolgozókat közvetlenül képviselő üzemi bizottságokat s a vállalatok igazgalóil. Az új üzemi kollektív szerződéseknek magukkal a dolgozókkal való megtárgyalás nagy lehetőségeké! biztosít a dolgozók aktivitásának fokozására, a belső tartalékok feltárására, a munka termelékenységének emelésére, a termelést gátló akadályok felszámolására, A munka törvénykönyve alkotmányosan biztosítja n dolgozók fokozott bevonását az üzemi knileklív szerződéskötéseken keresztül nz üzemek irányításának ellenőrzésébe. Ugyanakkor növeli a gazdasági vezetők é,s szakszervezeti funkcionáriusok felelősségét a termelés- és a dolgozókról való gondoskodás lerén. Az üzemi kollektív szerződések magukba foglalják mindazokat a szociális és kulturális juttatásokat, amelyeket népköztársaságunk kormánya a dolgozók számára biztosít. Az üzemi kollektív szerződések megkötése és végrehajtásuk rendszeres ellenőrzése nálunk is — úgy mint a Szovjetunióban — az üzemi szakszervezeti munka alapjává kell, hogy váljék, fontos fegyverré a tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért folyó harcban. Tudatában vagyunk annak, hogy az üzemi kolleklív szerződések megkötése új és nagy felelősséggel járó feladatokat jelent az egész szakszervezeti mozgalom számára. A szakszervezetek büszkén vállalják ezt a megtisztelő megbízatás! és bizonyosak abban, hogy az üzemi kollektív szerződések bevezetése újabb termelési sikerek elérését fogja eredményezni, mozgósítani fogja a dolgozókat az ötéves terv teljesítésién, az anvaglakarékosságért, a munka termelékenységének fokozásáért folyó harcra s egyben elő fogja segíteni a dolgozók életszínvonalának további emelkedését is.' Budapest, 1951 má ju? 4. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége, A miniszlerlanncs határozata A Magyar Népköztársaság a munka törvénykönyvében biztosította a dolgozóknak azt a jogát, hogy újrendszerű szocialista kollektív szerződések kötésével közvetlenül is résztveheseenek a munkafeltételeik, munkakörülményeik megállapításában és az üzem működése felett társada! mi ellenőrzést gyakorolhassanak. A Szakszervezetek Orsz.ágos Tanácsa annak érdekében, hogy a dolgozók élhessenek a részükre biztosítóit joggal és ezáltal is hatékonyabban közreműködhessenek a felemelt ötéves terv teljesítéséért folyó küzdelemben, javasolta az újrendsze- rű üzemi kollektiv szerződések megkötésének megkezdéséi. A minisztertanács ezért elrendeli. hogy 1951 második felében mintegy 150 üzemben a munka törvénykönyvében lefektetett elvek alapján a vtjftfAulok igazgatói az üzemi bizottságokkal kössenek kollektív szerződést. A vállalatok igazgatói és dolgozói az üzemi kollektív szerződésben vállalt kétoldalú kötelezettségek és jogok megvalósításával járuljanak hozzá az üzemi tervek maradéktalan teljesítéséhez. a dolgozók anyagi, jóléti és kulturális helyzetének további javításához. Az illetékes miniszterek a szakszervezette! egyetértésben iparáganként jelöljék meg azokat a vállalatokat, amelyekben kollektív szerződést kell kötni. • Vorosin látogatása a Magyar Pamutíparban Vlagyimir Vorosin, a szovjet Troli- gornaja gyár szövődéi mestere ina gyarországi körútja során csütörtökön ellátogatott az újpesti Magyar Pamutiparba. A Magyar Pamuiipar dolgozói virágaikkal fogadták, amikor egy-egy műhelybe belépett. A szövődében éles szemmel figyelte a szövők munkáját, mindenkinek adott tanácsot. Felhívta a dolgozók figyelmét, hogy az előkészítőből' jövő anyagot nem nézik át elég gondosan, ezért sok a rossz és felesleges keresztszál a lánc- hengerekben. A szövődé után Vorosin az előkészítő üzemet kereste fel, majd a fonókat látogatta meg. A kártolószalagon futó fonalak nem tetszettek Vorosinnak. Tanácsolta, hogy még a kárlolószalagon akadályozzák meg a pihe képződéséi. Vlagyimir Vorosin ezután a tiszteletére adott, ebéden vett részt az üzem legjobb dolgozóival. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága május 3-án közölte: A néphadsereg egységei a kínai önkéntes os/, ingókkal együttműködésben az egész arcvonalon folytatják az aktív harci tevékenységet az atneriA minisztertanács rendeíete megszünteti a mutatószámos bérrendszert Lelkesen jegyzik az tíj kölcsönt a szovjet dolgozók A Szovjetunió lakossága óriási kesedéssel fogadta az állami kölcsón kibocsátásáról szóló minisztertanácsi határozatot. A kölcsön jegyzése mindenütt nagy sikerrel folyik. A moszkvai Sztálin autógyár gyűlésén Zsabin gépszerelő kijeienlet-te; „A kommunizmus már élő valóság lelt a dolgozók milliói számára. Ev- röl-évre növekszik anyagi jólélünk. A tömcgíogyasztási cikkek áraiI már négyizben száll'itottá* le. Szakadatlanul emelkedik a reálbér. Tiszta szív. bö] helyeseljük az új kölcsön kibocsátásáról hozott határozatot és öröm me! ajánljuk fel az államnak köl- csönképpen megtakarított pénzünket.'* A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nagygyűlésén Nyeszmeja- nov, Topcsiev, Szkobelcin, Arbuzov. Lavrentyev akadémikus, valamint a tudományos kutatóintézetek és labo ratóriumok vezetői szólallak fel. Mi- hai) Lavrentyev akadémikus kijelen, tette, hogy a kölcsönjegyzés a szovjet dolgozók közvetlen hozzájárulását, jelenti a boldog, békés élet építésé hez. Éppen ezért — mondotta, — többi tudóstársammal együtt nagy meg. tiszleltetésnek tekintem a kölcsön- jegyzésben való részvételt. A Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa csütörtökön hatá. rozatot hozott, amelyben felszólítja a szakszervezeteket, hogy a lehető legtevékenyebben vegyék ki részüket a kölcsönjegyzés sikeres lefolytatásából. A leningrádiak ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadták a kölcsön hí. rét. Borisz Popov, a Sztálin-fémüzem lakatosa kijelentette: ..A szovjet kölcsönök megfelelnek a dolgozók érdekeinek. Az új kölcsön jegyzéséből származó anyagi eszközöknek nagyjelentőségűk lesz hazánk további leivirágzása szempontjából." A turbinaépitök egyhangúan elhatározták, hogy valamennyien jegyeznek kölcsönkötvényt., Kszényia Kolobova, a történelemtudományok doktora, a leningrádi egyetem gyűlésén ezt. mondotta: „Büszkék vagyunk rá, hogy a világ minden részén élő barátaink milliói látják a szovjet emberek hatalmas alkotómunkáját. A bői. csőn kibocsátása segít bennünket, hogy meggyorsíthassuk a zseniális s?.láíini tervek teljesítését, az óriási vízierőművek és csatornák építését.4' Bjelorusszia dolgozót hazájuk további felvirágoztatása, a béke meg szilárdítása ügyét szolgáló új hozzájárulásként köszöntik a kölcsönt. — Ivan Kamenszkih lakatos, a minszki szerszámgépgyár gyűlésén kijelentette: „Segítse a kölcsön hazánkat, hogy még gazdagabb, még rendíthetetlenebb legyen. A béke megszilárdítása, a népek felvirágoztatása és a nagy cél megvalósítása. — a kommunizmus felépítése — érdekében örömmel jegyezzük az új kölcsönt.“ A kievi „Leninszkája Kuznyica"- gépgyárb.an Vaszilij Kraszovszkij munkavezető az üzem valamennyi dolgozójának gondolatát és érzését fejezte ki, amikor ezeket mondotta: „Nem eísőizben adjuk rubeljeinket kölcsönképpen az államnak. És min. den alkalommal az. öröm és a büszkeség, érzése, tölt el bennünket. Tud. juk jói, hogy pénzünkből új üzemek, városok, falvak, iskolák, kórházak épülnek és megvalósulnak g sztálini korszak gigászi építkezései: a volgai. dnyeperi, Amu-darjai és doni vízierőművek." A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGBÓL ÉJSZAKAI ROHAM Néhány héttel ezelőtt, amikor a tavaszi nap sugarai még alig.alig tudtak áttörni a sűrű, gomolygó esőfelhők függönyén, a brauanticei szövetkezel tagjai türelmetlenül járták körül a földekét. Egy ilyen séta semmib'n sem különbözik állói, amikor a seregparancsnok támadás előtt megszemléli csapatait. A roham perce még nem ér. k> zett el. Kíméletlenül zuhogott az eső és a talaj mocsarason cuppogott a lábak alatt. A földeken mély tócsák gyű. lemhttek. A termelőszövetkezet irodájában tanácskozásra ült össze a „vezérkar". „Az időjárás csak megkönyörül egy. szer, — gondolták —- fel kell készülni arra. hogy a tavaszi munkákat napokon belül, — ha nehéz talajon is, — meg kel) kezdeniHamarosan elhangzott a végső döntés. A traktorok elkészítik a talajt, a lovakkal pedig vetni fognak. Amikor a nap végre úrrá left az esőfelhők fölött, a traktorok kimentek a halárba. A bravanticej termelőszövetkezetben megkezdődlek a tavaszi munka, latok. ... Másnap isméi f eil egek gyűltek az ég alján. A trnktoristák és Vejrosta, a helyi pártszervezet elnöke, figyelmesen nézték a felhők játékos lutkározását. — Azt hiszem — mondta Vtjrosia, — jó lenne kimennünk a második műszakra. Az időjárás nagyon kibabrál, hat velünk. Ki kell használnunk minden percet. — Mi már gondoltunk erre — válaszolta az egyik Iraklorisla. Kél traktor kimegy a répa alá szántani, kettő pe. dig a vetéshíz készíti elő a talajt. A falura lesjálli az «*#/» sötétség, csak a mező felé döcögő traktorok lámpái vájlak hosszú fénypászlát az útra. I Kél szovjet traktor és kél Skoda in- . dilit neki a második műszaknak. Meg. h zdödötl az éjszakai roham az újabb I sikerek i léréséért. ........Ugyan', ki jön hozzánk éjnek I i dején?'4 - szólalt meg a sötétben egy hang,, amikor aSuton Idzúgo’t egy motorkerékpár és rá!uto1.t a nedven szán tólüldre. — Jó estet íiúk. Hát kijöttetek? — kérdezte a járási pártbizottság tagja, mert ö volt éjszakai látogató. — Nem ti vagytok kint egyedül. Éjszakai műszakra mentek ki BHovban, Slaravesben is. — Bravantice nem maradt utolsónak, — felelték a t.raktoristák. — Hát igen, ehlórsak, ez a Párt kívánsága. Gyorsan és jó! befejezni a tavaszi munkálatokat és biztosítani a jövő aratás bőséges terméséi, — mondta befejezésül az éjszakai látogató. A traktoristák felelet helyett újból nekiváglak a földnek. Nr771 sokkal később a bravnnticn ttrmeld,szövet kezet büszkén jehn'h^tt1' a Párlrak: ,.A tavaszi munkálatokat | határidő iiött behjev.tük". Az éjszakai I roham sikeres volt I fRUOÉ PRAXOj A minisztertanácsnak a fizikai dől gozók prémiumrendszeréről szóló ren. | delete megszünteti a „mutatószámos bérrendszert." „Mutatószámos rendszer" népgaz- ; daságunk gyors ütemű szocialista fej- j lődése következtében elavult. A minisztertanács rende’.ete nyomán j az eddig mutatószámos rendszerben elszámolt dolgozók többségét darab, béres teljesítményi rendszerbe kell átvinni, a darabbéres rendszer bevezetése előfeltételeinek egyidejű biztosítása mellett. A darabbérbe át nem vihető dolgozók időbéres rendszerbe} kerülnek. Ezek közül azokat, akiket! a rendeletben foglalt a’.apelvek betartásával prémiumban lehet részesíteni,! prémiumos rendszerben kell elszá. | molni. Prémiumban elsősorban azokat az, eddig mutatószámos rendszerben el-í számolt fizikai dolgozókat lehet részesíteni, akiknél a munka eredményességét számszerűleg ki lehet fejez ni. a prémiumrendszer alkalmazása gazdaságilag célravezető, a munka eredményességének kiszámításához szükséges adatokat a vállalat ügyvitelében hiteles formában vezetik és a prémium kiszámításának ellenőrzését mind a vezetés mind az érdekelt dolgozók számára biztosítani lehet. A prémiumot az egyéni munkaeredmény alapján kell meghatározni. Ez lehetővé teszi a dolgozók fokozott anyagi érdekeltségét és ezáltal tpváb bi serkentését, a termelés eredményeinek megjavítására. A minisztertanács rendelete lehetővé teszi, hogv ahol a munka eredményessége egyénileg nem mérhető, indokolt esetben azonos feladatok teljesítése alapján kis létszámú csoportok is részesíthetők prémiumban. Ez azonban semmilyen körülmények között sem jelentheti azt, hogy e'gy vál, lalat összes segédmunkásait, pl. szám szerint 150 főt. „együttes feladat*’ teljesítése alapján részesítsenek prémiumban, mint az a mutatószámos rendszerben nem egy esetben történt. A prémiumokat úgy kel! megálla, pítani. hogy az elsősorban az anyagtakarékosságra. a termelés költségei., nek csökkentésére, a gyártmányok 1 minőségének megjavítására és a termelés mennyiségének emelésére ősz. tönözze a dolgozókat. A felsorolt fel- adatcsoportokba tartóz^ „prémiumfel. adatok" kitűzése csak úgy történhet, hogy a feladat teljesítése már korábban elért eredmény megjavítását je, ientse. A prémiumrendszernek ez az. alapelve azt a célt szolgálja, hogy a prémiumok ne váljanak a dolgozók keresetének havonként visszatérő azonos összegű kiegészítő részévé, hanem a magasabb, jobb eredmények elérése esetén fokozott összegű prémiumokat biztosítson a dolgozók szá. mára. A rendelet korlátozza a prémium alapjául kitűzhető feladatok számát. Ezá’.tal biztosítja, hogy minden dolgozó világosan lássa, milyen eredményt kell elérnie meghatározott összegű prémium elnyeréséhez. A mutatószámos rendszer egyik legdöntőbb hibája ugyanis az volt, hogy a bér- elszámolás alapjául szolgáló „mutatószám képletben" a tényezők sokasá sága szerepéit. Ennek következményeképpen a dolgozók nem tudták ossz. pontosítani figyelmüket a legdöntőbb feladatok teljesítésére, érdektelenné váltak a mutatószámok alakulásában. A minisztertanács rendelete a prémiumrendszerben elszámolt újítóknál a prémiumok alapjául szolgáló feladatok megváltoztatása tekintetében ugyanazokat a kedvezményeket biztosítja, mint amit a normák megváltoztatásáról ázóló rendelkezések az újítókra vonatkozóan tartalmaznak. A prémium elszámolását úgy kell megszervezni, hogy az minden dolgozó számára világos és érthető legyen. A mutatószámos rendszerben használt „mutatószám diagramok" helyett egyszerűen kezelhető táblázatok formájában kell közölni a dolgozókkal, hogy a prémium alapjául kitűzött feladat teljesítéséért és túlteljesítéséért milyen mértékű prémiumban részesülnek. A minisztertanács rendelete széles hatáskört biztosít a vállalatok vezetőinek a prémiumrendszer alkalmazására. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a prémiumrendszernek a fizikai dolgozóknál nálunk még eddig nem alkalmazott fortnája a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó harc fegyverévé váljon. A rendelet a fizikai dolgozók prémiumban részesítésének általános alapelveit tartalmazza. Az egyes iparágak sajátosságainak, különleges terv. feladatainak egy-egy iparágon belüli egységes figyelembevétele érdekében a miniszterek iparági prémiumszabályzatokat (iparági végrehajtási utasításokat) adnak ki, Á jugoszláv haladó értelmiség harca a Tifo-klikk ellen A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért** című lapjában. S. Salíinpasics, a jugoszláv értelmiség Tito.ellenes harcáról a többi között a következőket írja: A dolgozó értelmiség, amelyet elszakíthatatlan szálak lűznek a néphez nem hajlandó résztvenni a tudomány, a művészet, a kultúra tasizálására irányuló munkában. Igen sok ismert jugoszláv írót az UDB azért vetett börtönbe, mert hű maradt a néphez, a Szovjetunióhoz, a béke és a demokrácia táborához. így például Radován Zogoricsnak és Szte fan Mitrovicsnak az volt a „bűnük'* hogy nem voltak hajlandók aláírni azt a levelet, amelyet a titoista bér. to.lnokok a szovjet Írókhoz iptéztek. Igen sok szerb írót és költőt, akik nem voltak hajlandók tétlenül tűrni, hogy a Szerb Írók Szövetségét Gyi- lasz és Pijade propaganda-gépezeté, nak fiókintézetévé változtassák, kizárták az írók Szövetségéből. Markovics, Dokosevics Drakulics belgrádi egyetemi tanárok, továbbá Martinovics. Grebenscslkov Malahov és Nikolics. a szara íovoi rgye'em tanárai. 67 más tudotnáiP’os dolgozóval együtt Tiioék börtönében ui, mert a haladó tudomány meneti szálltak affc. m és elítélték Titoék fasiszta rendszerét. ■A nép oldalán áll a képzőművészek nagy része is. A haladó művészek harcolnak a dekadens burzsoá kultúra és művészet ellen. A karikaturisták nem hajlandók-Titoék fasiszta lap jai és folyóiratai számára dolgozni. A féktelen terror ellen felháborodottan tiltakoznak a bíróságok és ügyészségek becsületes tisztviselői is. Montenegróban Toma Szavics, a podgori cai törvényszék elnöke, Vukics Klá- jics, a beráni járás közvádlója. Vük Kicsovics. a cetinyei járás közvád'ó- ja nem volt hajlandó teljesíteni az UDB utasításait és nem ítélkezett a Tito.ellenes harcosok felett. Halálra licitek egy légy ver rejteget« kulákot A pestmegyei bíróság büntető tanácsa május 4.én tartott statáriális tár_ gya’.ásán halálra ítélte Kiss Benedek János váci kulákot, meri lakásán katonai puskát, hozzávaló 150 töltényt és kézigránátokat rejtegetett. Az ítéletet végrehajtották ka'-angol beavatkozók ellen. Május 3-án a néphadsereg egységei lelőttek 10 ellenséges repülőgépet. Az Uj-Kíria jelenti: A kínai népi önkéntesek április hónapban lelőttek 74 és megrongáltak 34 amerikai vadász- és bombázó repülőgépet.
