Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

1051 MÁJUS 5 ■>» Ä P L O 3 Jó politikai felvilágosítással vigyük győzelemre a begyűjtést Fejlődik a Bőrgyárban a st,1 okán ovi t»1n mozgatom A sztahánovista szint eléréséért indítottak harcot az öresboxos dolgozói „A Sztakínov .mozgalmai nem szabad a munkások és munkásnök közönséges mozgalmának tekinteni. A Sztahánov- mozgalom a munkások és munkásnök olyan mozgalma, amely szocialista épi- tömunkánk lörténctének egyik légié. nyesebb lapja lesz". Ezeket mondotta Sztálin el'Vtárs 1935-ben. A magyaror­szági sztahánovisták első kongresszu­sán pedig Rákosi elvtárs szavai adtak új lendülete! a kibontakozó mozgalom­nak, amikor azt mondotta, hogy kezde­ményezzenek bátran a sztahánovisták, a Párt, az egész magyar nép mögöttük áll. A Pécsi Bőrgyárban 1950 februárjá­ban emelkedtek ki az első sztahánovisták az 1949.évi sztálini műszak forróleve- göjü lendülete érlelte meg a győzelmet. Ekkor még négy volt a sztahánovis'.ák száma. -— ami abban az időben igen jelentős ' eredménynek számítót!. A Bőrgyárban a munkások, a vezető szervezetek, a műszaki igazgatók felismerték, azonnal támogatták a munkások lelkes mozgalmát és pár hónap alatt szétoszlott az a tévhit: „Sztahánovista csak erős ember lehet.“ A továbbiak során lassan, de biztosan emelkedett a sztahánovisták száma és mire elérkezett a Pártkongresszus tisz­teletére indított verseny kezdete, már 18 sztahanovistát számoltak a gyárban. Egy év alatt 14-cI növekedett a sztahánovisták száma. Ennek a fejlődésnek alapja az volt, hogy maguk a munkások lámogaHák egymást, hogyan lehetne jobban dol­gozni, többet termelni és ebben az idő­ben szállóigévé vált: „Te nem akarsz sztahánovista lenni?“ Az újabb lendületei a kongresz- szusi verseny adta meg. Ebben a versenyben újabb 6 sztahano­vista lett a Bőrgyárban és emellett még 56 olyan dolgozó van. aki ha ingadozva is, de sztahánovista színien termel. Kiváló eredmény ez és szép fejlődés. Ha ehhez hasonlítjuk Pécs- bányatelcpet, ahol több mint mégegy. szer annyi a dolgozók száma, mint a Bőrgyárban, és csak 25—28 sztaháno­vista van, akkor láthatjuk: a Bőrgyár­ban támogatják ezt a nagyjelentőségű mozgalma'. A nagymeszesben a szta- ,'bánovisla mozgalom 5 munkaerőt sza­badított fel, az öregboxosban még mos indult be egy vállalás a sztahánovista színt elérésére, de máris 9 munkást ad'.ak más területre. Még május 1. előtt az öregboxosban ölén összeálltak beszélgetni, megvitat­ták szocialista építőmunkánk legfé­nyesebb mozgalmát. Olyan kérdés me. rüt'l fel, amely „szokatlan“ volt: lehetne-e üzemrészt sztahánovista szintre emelni? Az itt dolgozó Ma- kári János művezetőnek, Sutyor Jánosnak az volt a véleménye: Igent Összeadtak, szorozlak, kivontak — egyszóval számollak, hogyan lehet ezt a célkitűzést elérni. „Öreg" harcosok vannak itt. Hosszú hónapok óta innen indult ki minden munkaverseny kez­deményezés. Csupa tűz, lelkesedés az itt dolgozó 28 tagi: boxos előkészítő csoport minden megmozdulása. Egy fájó pontjuk van már hónapok óla: nincs közöttük egy sztahánovista sem. Pénteken megindították a harcot és azt tűzték ki maguk elé a „huszonoyolcn- sok" (ahogy a gyárban nevezik őket), hogy valamennyien cgv-két hé! alatt, de íehet, hogy pár nap alatt felküzdik magukat a sztahánovista szintre, termelésüket a jelenlegi átlagos 116 százalékról 136 százalékra emelik. A gyár többi üzemrészének figyelme jog­gal fordul az öregboxosi „huszonhvoi- casok“ felé, de felfigyelhet erre a moz­galomra egész megyénk is. A fejlődés már az első napon meglátszott és az öregboxosiak hírnevükhöz méltón meg is valósi ják e/.l a célkitűzést. A sztahánovista mozgalomnak a fejlődés mellett vannak árnyolda­lai is a Bőrgyárban. Ott van például a nagymeszes üzem­rész. Itt 7 ember végzi a kézi husolásí a régebbi 12 helyett, de közülük csak három: Kerner Gáspár, Gergely Jó­zsef és Pataki Gyula sztahánovista. Igen jóképességü munkások dolgoznak itt. Hogy a többiek miért nem érik el a sztahánovista szintet, arra felhoznak nehézségeket, börminőség, külföldi börök közötti különbség és még egyéb ilyen nehézséget. De arra kevesen gondolnak, hogy ugyanezeket a nehéz­ségeket legyőzik a sztahánovisták, hát miért ne győzhetnék le a többiek, ha megtaníták őket erre. Itt is sztahánovista üzcmrészlegct lehetne létrehozni fokozott munkamódszerátaddssal. Van arra is példa a Bőrgyárban, hogy két egyformán sztahánovista szinten ter­melő munkás közül csak egyik szta­hánovista. A színesbirkásban Gyecis Józsei- né sztahánovista, a vele együtt dolgozó Mihovecz Vincéné viszont nem. Hogy miért nem, arra választ a bü­rokrácia útvesztőin keresztül lehetne találni, amely egyideig megtalálható volt e téren a gyárban. A föcsölök- nél hasonló a helyzet. Auth Katalin sztahánovista, de a másik két föcsö- Iőnő — aki szintén hasonló szinten termel, mint Auth Katalin — már nem. Ebben a kérdésben a könnyű­ipari minisztériumot okolják a gyár­ban és ahogy mesélik, joggal. Az ilyen jelenségek természetesen gátol­ják a sztahánovista mozgalom fejlő­dését. A másik hiba az, hogy a Bőrgyár­ban nem lehet minden sztahanovistá­ról, mint emberről példát venni. Ezt joggal vetik fel a dolgozók Kerner Gáspár esetében is, aki munkájában igen kiváló, de pár héttel ezelőtt még rendszeresen megtette azt, hogy fize­tés után nem ment dolgozni. Emellett a dolgozókat joggal iog- lalkoztatja az a kérdés, hogy egy sztahanovistának csak a termelő­munkában kell példát mutatni? Azért merül fel ez a kérdés, mert alapvető hibákat és öntudatos .mun­káshoz nem méltó jelenségeket lát­lak Kerner Gáspár életében. Gon­dolt-e már arra Kerner Gáspár, hogy ezt is nézik munkatársai és mérlegre teszik: tanulhatnak-e tőle, példát ve­hetnek-e. A termelőmunkáján kívül arra a megállapításra jutnak: Nem. És ez a megállapítás mindaddig jogos lesz, amíg nem javit ezen a téren is. Szegedi Istvánról, a kromosmühelyi sztahánovista faragóról. pedig joggal beszélik azt, hogy nem vesz részt semmiféle társadalmi munkában, ho­lott ezt joggal elvárják tőle a többiek. Ezek nem alapvető hibák a Bőr­gyárban a sztahánovista mozgalom­ban. De ezek kijavítása feltétlen előbbre viszi ezt a nagyjelentőségű ügyet. Ha a bőrgyári pártszervezet, szakszervezet, üzemvezetőség a továbbiakban foko­zott gondot fordít a sztahánovista mozgalomra, akkor meggyorsul az ed­digi fejlődés és még több jó munká­val kiérdemelt munkás fogja büszkén hordani a sztahánovista címet. A z állami begyűjtés új rendszere ötéves tervünk végrehajtása, nak egyik legfontosabb feltétele, öt­éves tervünk sikere egyben békehar­cunk győzelmét is jelenti. Csupán ez a körülmény az új begyűjtési rende­let végrehajtását pártszervezeteink, népnevelőink egyik legfontosabb fel. adatává teszi. Pártszervezeteinknek, népnevelőinknek a begyűjtés ütőerén kell állandóan tartaniok kezüket—'ezt követelik még a Pártkongresszuson ho­zott határozatok. A begyűjtésben a siklósi járás kom­munistái mulattak elsőnek példát amikor az április 22-i pártválasztmá­nyon a községi pártúlkár elvtársak nagy része azonnal vállalta a begyűj­tés túlteljesítéséi. Ennek a kommu­nista példamutatásnak eredménye, hogy a siklósi járás dolgozói indítót, ták eb a békebegyüjtési mozgalmat, A kommunislák példamutatása magá- val ragadta az egész járást, majd las­san az egész megyét. A kommunista példamutatás mozgósító ereje arra kell intsen valamennyi pártszerveze­tünket, minden egyes párttitkár elv­társat, kommunistát, népnevelőt, hogy sokkal bátrabban nyúljanak a begyüj léshez, magyarázzák meg annak min­den előnyét, de ne tilkolják azt sem, milyen szívós, előrelátó munka szük­séges annak túlteljesítéséhez. S zámos példa azt bizonyítja, hogy még korántsem tettek meg part. szervezeteink és népnevelőink min_ dent a békebegvüjtés érdekében. Több helyen — mint Püspöklakon is, — még csak a legutóbbi taggyűléseken sem foglalkoztak a begyűjtés kérdé­sével, vagy más helyeken csupán fe­lületesen vetették fel, Igv érthető az azután, hoíjy a sombereki és a szent. Zászlói párílilkárok maguk is csak általánosságban ismerik a begyűjtési rendeletet — korántsem oly alaposan, mint abogyan békebegyüjtéshez ille. nék. Elsősorban is ez az‘oka annak, hogy a begyűjtési rendelet ismerteté­se, népszerűsítése ’elsikkad, általános frázisokba' fullad. . Népnevelő-értekezleteink hivatottak arra, hogy ezeket a súlyos hiányossá, gokat kijavítsuk addig, amíg követ kezméuyük károsan nem befolyásolja a békebegyüjtést. Minden községben vegyék alapul a székelyszabari párt­szervezet jó módszerét: Most adják ki a tanácsok a begyűjtési könyvecs­kéket. Először a párttitkár elvtárs kapja kézhez, majd pedig a népneve­lők. A népnevelő-értekezleten azután kiszámítják pontos0», ki milyen mér­tékben veszi ki részét a békeharcból, vagyis miből mennyi a begyűjtési kö­telezettsége. Népnevelőink saját pél­dájuk alapján már könnyen megma gyarázzák a dolgozó parasztoknak a begyűjtés jelentőségét. Valamennyi község számára követendő kezdemé­nyezést indított él a dunaszckcsői pártszervezet a tanáccsal karöltve: gondosan díszített villám-plakáton is­mertetik a begyűjtési rendelet több vonásait. Példákat hoznak fel, hogy a faluból kinek milyen mérvű a kötele­zettsége, 10 mázsás átlagtermést szá mílva mennyi feleslege marad meg az illetőnek a békcbegyüjtés teljesítése után. A község forgalmasabb helyein — pártszervezet, tanács, szövetkezeti bolt __ mindenütt elhelyeztek egy. eg y ilyen villámot.' Igen agitatívan hatna, ha emellé a villám mellé ki­függesztenének mindenütt egy másik villám-plakátot, melyen feltárnák, mit kapott eddig a község a munkásosz. lálytól, a Tervtől és mit kap még az ötéves tervben. Népnevelő-értekezleteinken küszö­böljék ki azt a hiányosságot is, hogy nem kötik össze a békebegyüjtést a békeívek aláírásával és a növény­ápolási munkákkal. Világítsanak rá Mosi, huUtirháx less Magyaregrcgyen Magyarcgrrgy még ebben a negyed­évben az ötéves tervből keskcnyfilm. vetitögépet kap. Megindul a kultúrott­hon bővítése is, amelyet felszereléssel látnak el. Ez a munka kilencezer Fo­rintba kerül. Egésarségliá* létesül Magyarszéken A dolgozó nép államában legfőbb érték az ember. Hogy ez az elv ma­radéktalanul megvalósuljon, arról is gondoskodik az ötéves terv. Magyar, szék községben egészségházat építe­nek. A községben a kultúrotthon lé­tesítésére és felszerelésére 9000 fo­rintot ad a terv. A villanyhálózatot is kibővítik. Mozit kapott Tőttös Töt lös községbe az ötéves terv kés. kcnyfilmvetitögépel adott. Rövidesen újabb beruházást kap a falu. A Sza­badság tszcs 6.400 lóriiéiért új silót Lap. kézzelfoghatóan, hogy mit jelent a terméshozam emelésiben a gondos, időben végzett növényápolás. Hivat­kozzanak arra például, hogy o késúti egyelt cukorrépa — különösen, ha a kapálást is elhanyagolják, — holdsu­kén: 30—40 mázsával is kevesebbet ad. Ha pedig gondosan elvégzik, a kor valóban könnyebben teljesíthetik a begyűjtést — hiszen i>0—10 múzsa, val lobb terem — ts azáltal, hogy se­gítik az ipáit, szilárdítják a békéi,’,, bort. is. Amikor népnevelőink a béke- ívvel, a begyújtó^ könyvecskével fel. keresik a dolgozó paraszt 'társaikat, ilyen közvetlen módon, saját példán bizonyítsák be, mit tehetnek a bóká­ért és mit kell tenniük. ■p áriszervezeteink egé-zílsék ki * népnevelő hálózatukat; vonják be a felvilágosító munkába a tömeq- i szervezetek aktíváit. Különösen a DISZ-től várhatnak igen jelentős se­gítséget. Ugyanilyen segítséget jelen lenek pártszervezeteink számára a kis- gyűiések, melyek gondos előkészítő, sét, magszervezésé! máris kezdjék el. Mindez azonban nem vezethet egy­magában eredményre akkor, ha párt szervezeteink és népnevelőink hala­déktalanul fel nem számolják a be. gyűjtés terén mutatkozó opportuniz­must. Nem csupán Püspöklakon, Szentdénesen és Vásárosbécen lett egyszeriben osztálybékés a hangulat. Általában csaknem mindenütt arra hivatkoznak, hogy ,,nem tesz a ku- lák semmit." Ha pedig a 1II. félévi begyűjtést szorgalmazzák, akkor meg együtt sírnak a kulákkal sok helyen, — mint Püspöklakon is: ,,nincs már szegénynek egy deka gabonája / m,” Pártszervezeteink, népnevelőink ne íeiedjék egy percre sem, hogy az osz­tályharc éleződése közben kell győ­zelemre vipni a békebegyüjtést. Nem „véletlen" jelenség az, hogy Vásáros­bécen Kovács Lajos és Laki János kulákok még egyetlen darab tojást „Egyéni felelősség44 Nemrég a Szigetvári Konzerv­gyár építési-beruházási munkálatai­nál építési hibák merültek iel. Mi­kor a hibák a Pécsi Magasépítési Vállalat igazgatójának tudomására kerültek, megkérdezte Juhász Fe­rencet, a műszaki osztály helyettes vezetőjét — aki máskülönben igen jó és eredményes munkát végez: — „Ki a íclelős ezért?" Erre Juhász Ferenc azt válaszolta: „ötven szá­zalékban az építésvezető, harminc százalékban a íőépítésvezető, húsz százalékban én.“ Ez nem egyéni felelősség. Gero Ernő elvtárs a Pártkongresszuson erről szólva többek között ezeket mondotta: „ ... új feltételek között a vezetés helyes módszereinek biz­tosítására nem elegendő, hogy az üzem vezetése felelős egyszemélyi vezetés legyen. Ehhez az is szüksé­ges, hogy ugyanez meglegyen az üzem egyes részlegeinél, műhelyei­nél, telepeinél.“ Vonja le ebből a tanulságot Juhász Ferenc is. „Élelmezési gr cm pontból kóros44 A Pécsi Bőrgyárban 1950 augusz­tus 14-én az ötlclnapnn Brüll Jenő elvlárs krupponálló tett cgv javasla­tot: Fejtsék le úgy a sertések bőrét, hogy a sonkarészen lévő bőrt is le­vegyék. Ezzel egy-ogy sertésnél 2—3 kvadrát bőrrel növekedne a bőrho- zain. Az ötlelnnp bizottsága a javas, latot elvelel'le, mondván: „Élelmezési szempontból káros“ (?) Csütörtökön aztán „csoda“ történt. Brüll elvlárs meglátta ötletét a Budapestről lekül­dött bőrökön, ahol rajta van 'a ser­tés Munkarészének bőre is. Ugylátszlk Pesten nem tartották „élelmezési szempontból károsnak“ a javaslatot, hanem megvalósították. Most már megvan. Az a fájó az egész ügyben, hogy ezt talán másfél hónapja hasz­nálják. Ha 1950 augusztusában kezd­ték volna, sokezer kvadrát bőrrel le­helne több az országban. Tanulság: Alaposabban értékeljék az ötlctna- pokon elhangzó javaslatokat. Szederkény nemzetiségi dolgozói jó begyűjtéssel harcolnak a kékéért Szederkény község: magyar, dél­szláv és németajkú dolgozó parasztit «■ága összefogva indult harcba a több termelésért, hogy beadási kötelezett­ségüket teljesítsék, illetve túlteljesít sék. A III-as és I-es típusú tennelő- esoportok, valamint az egyénileg dol­gozó parasztok már befejezték a ta­vaszi vetést, megkezdték a növény­ápolási munkát. Felszabadultak a nemzetiségi dolgozók a kettős e'nyomás aló! A szederkényi dolgozók, magyar, délszláv és németajkúnk, ma teljes egyenjogúságban élnek, közös az ér­dekük. a céljuk és ezért valametiy- nvien egyformán harcolnak. Szeder­kény dolgozó parasztságának kettős felszabadulást hozott a felszabadító Szovjet Hadsereg. Felszabadultak a fasiszta és a nemzetiségi elnyomás alól. Azelőtt a község lakosságának ötven százaléka cselédtartó, kizsák­mányoló kulák volt. Hajnali három órától késő estig dolgoztatták a mun­kásokat majdnem semmiért. Ez nekik nem volt elég. Hogy eltereljek a ki­zsarolt munkások figyelmét saját- magúkról, a magyar és németajkú dot- goiók-at össeeuszílották. A szederkényi dolgozó parasztok soha nem felejtik cl .azt a keserű múltat. Megkönnyebbülten sóhajtottak fel valamennyien % felszabadulás nap­ján és már akkor megígérték, hogy ezt a szabad hazát minden erejükkel támogatni fogják. A becsületes né­metajkú dolgozó parasztok, akiket a Horthy-rendszerben szembeállítottak a magyar dolgozó parasztokkal, most látják, hogy a dolgozóknak egy _ a céljuk, bármilyen nemzetiségűek is. Látják, hogy a sváb kulák éppen olyan ellenségük, mint a magyar kulák. A halóknak egy a célja, le­gyen az magyar, délszláv, vagy né­met: visszaállítani a kizsákmányoló régi rendet, hogy ismét ők lehesse­nek az urak. Szabotálnak a kutatok Szibert Jakab példáid két cselédet tartott állandóan, de ö maga soha nem dolgozott. Már hajnulhan mentek a munkások a ké-ti éjszakáig dolgozni cgv pár fillérért. Ilyen volt példán' mindig Matula Pálné 28 holdas kulák- ay-szony, aki ma is cselédet tart és a másfélhold szőlőjét úgy metszette meg, hogy a szabályos kétszem he­lyett 5 —6 szemet és a 4—5 csapás he­lyet az egészet (12—13) rajta hagyta. Á dolgozó parasztok tudják, hogy ez­zel olyan súlyos kárt okozott Ma- tulané a szőlőnek, hogy a jövő évben az már nem teremhet, teljesen tönkre fog menni. Matuláné szándékosan te­szi tönkre a szőlőjét. Látják a sze­derkényiek ezt világosan és, a népne­velők meg is magyarázzák, hogy a küldi: igyekszik mindig ott ártani, ahol csak tud* . Leleplezik az ellensé­get és a dolgozó parasztok annál na­gyobb erőfeszítéssel dolgoznak és tel­jesítik a beadási kötelezett6égtiket. mert ők meg minden erejükkel erő­síteni akarják ezt a hazát, amelyben szabadon, boldogan élhetnek. Németajkú és magyar dolgozó parasztok együtt erősítik hazánkat begyűjtési kötelezettségük túlteljesítésével Május elsejére huszonháromezer da­rab tojást gyűjtöttek be ,.B‘‘ vételi jegyre, de n község vállalta, hogy május végéig begyűjtik az évi elő­irányzatot. Már vannak többen, akik száz százalékban eleget tettek tojás- beadási kötelezettségüknek. Például Otterbánj József 9 holdas németajkú dolgozó paraszt, vagy Erdélyi Lajos fi holdas, aki a kenyérgabona beadá­sát is háromszáz százalékban teljesí­tette, a tojást már egész évre beadta. Zsember Zoltán, Nyíró Ernő 10 holdas és még sokan mondják, ők azzal crő- ~.itik a béketábort, hogy teljesítik be­adási kötelezettségüket. Bősz Lajos Ű holdas dolgozó paraszt, mint népne­velő jár az élen. ö a maga részéről teljesítette, de ugyanakkor meg is magyarázza a begyűjtés fontosságát a dolgozóknak: Erősíteni kell ezt a ha­zát. a békotábort. mert. nekik már a múlt nyomorából éppen elegük volt. Béke és szabadság kell mindannyiuk- nak. ezért pedig harcolni is kell. A pártszervezet feladata, hogy a népnevelőket mozgósítsa a felvilágo­sító munkára. Még sokkal nagyobb eredményeket érhettek volna fel', ha az asszonyokat is bevonták volna a népnevelő munkába. Bátran és szilár­dan támaszkodjon a pártszervezet az asszonyok munkájára,- bízza meg őket népnevelő munkával és az eredmény sokkal nagyobb lesz Szederkényben. 4 nemekkel párttitkár és tanácselnök példája az egész község begyűjtését elősegítette Nemeskéren a dolgozó parasztok egymásután teljesítik tojásbegyüjtési kötelezettségüket. A nemeskéri párt- szervezet titkára és a tanácselnök élenjárt a begyüjfé-ben és elsők köz! rputaiott példát. Az egyéni példamu­tatás eredménye lett a jelentős előre­haladás. A parttitkár és a tanácselnök példájára Vass Lajos, Békefi Imre, Hegedűs István, Vass Ferenc április 17-ig 100 százalékig teljesítették egész évi kötelezettségüket. De Bánáti La­jos, özv. Csokona Istvánná; Csokona József, Tóth György. Kelemen Ist­ván és Farkas János is 70 százalékra teljesítettek. sem adtak be, ugyanakkor a begyüj tés „teljesi the tétlenségéről" siránkoz­nak. Mint ahogy az sem véletlen, hogy Püspöklakon az osztályellenség eltcr. jesztette a rémhírt, hogy „kakast nem vesznek át begyűjtésbe, csak tyúkól." Nyilvánvaló, hogy meg akarta az el­lenség tizedeitetni a dolgozó paraszt súg baromfiállományát. Azt akar'.a, hogy nehézség keletkezzen a tojás- és baromíibegyüjtésben. Népnevelőink alaposan kísérjék figyelemmel a kulá­kok mesterkedését és azonnal, kímé­letlenül leplezzék le őket. Úgy dol_ gozzának népnevelőink, hogy megfe­leljenek a rájuk váró hatalmas fel. adatnak, győzelemre segítsék a béke­begyüjtést.

Next

/
Thumbnails
Contents