Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

1351 MÁJUS 27 NßPLO s A szigetvári gépállomás dolgoséi készülnek »z aratásra, eséplésre Harcban a növényápolás! munkák jé elvégzéséért Gépállomásaink dolgozói nagy mun­kában vannak a soroujévő feladatok sikeres elvégzése érdekében. Fokozódó lendületlei folynak az araió- cs csép­lőgépek javíiásu és a szükséges mun- kaerőloborzás. Készülnek a szigetvári gépállomás dolgozói is az aralás-cséplési munkák­ra. A gépállomás összes dolgozója a gépek javításán dolgozik. Tanulnak a múlt évi hibákból és az ellenséges elemeket is eltávolították a gépállo­másról. Ezelöll kó'.-három hónappal még nem ment jól a munka. A munkások közt veszekedés folyt, a vezelöség nem ellenőrizte, lem jót irányította a gépállomás munkáját. Finnek az oka, hogy az ellenség még a pártszervezetbe is beférkőzött, NircHing Gyula hu­ták és még több hozzá hasonló személyében, akiktől a gépállomás azóta már meg- tisztílotla magát. Most a gépállomás dolgozói, mini egy nagy család dolgoznak. Meg is tál- szik ez, mert a munkájuk eredményes. A Pártkongresszusra telt felajánlásai­kat teljesítették és ezen az úton ha­ladva tovább, jól megszervezték a gé­pek kijavítására is a munkát. A gépállomás dolgozói Jó munkánkkal, a gépi erővel segít­jük a dolgozó parasztokat. A szigetvári gépállomás dolgozói minden erejüket kihasználják, hogy eredményesen meg tudjanak birkózni a feladatokkal!, most a gépek kijaví­tásánál, később pedig az aratási, cscp- lési munkáknál. A gépállomás dolgo­zói az aratási és csép'iési munkálatok rákeres megvalósításával nagy lépés­sel segítik dolgozó népünket ötéves tervünk sikeres teljesítésében. A szigetvári gépállomás dolgozóinak helven százaléka DlSZ-tag. Az ötéves tervben maguk előtt látják a ragyogó tpylnapot. Azi, hogy öl év alatt orszá­gunk még gazdagabbá, erősebbé válik — Boldog és büszke érzés tölt eil, — mondja Hiba Etel. —• hogy ebben a nagy korszakban élhetek és résztvevő­je lehetek a hatalmas építőmunkának. Ezérl úgy javítom a cséplőgépet és úgy dolgozom, hogy munkám eredmé­nyes legyen, mert én a jó gépimunka végzésével építem országunkat. Ugyan­ezt mondja Mammel Klára, Dimánk Irén és a gépállomáson dolgozó többi tíz lány is. A gépállomás minden dolgozója azon dolgozik, hogy a fszcs-ket és az egyénileg gazdálkodó dolgozókat gépi munkájával segítse a maga­sabb terméseredmény elérésében. Ennek érdekében azt is elhatároz­ták a gépállomás dolgozói, hogy a gé­pek javításánál felszabadó munkaerőül elküldik a termelőszövetkezeti csoportokhoz, segíteni a növényápolási munkákban. A politikai és műszaki oktatáson a gépállomás minden dolgozója részl- vesz. Jó népnevelő munkával győzik meg a dolgozó parasztokat, hogy a cséplés után egyenes! a cséplőgéptől szállítsák gabonájukat a földműves­szövetkezet raktárába. A szigetvári gépállomás, a szentlő­rinci gépállomással áll versenyben. És ezt a versenyt jó munkájukkal meg is akarják nyerni. Tej begyűjtést szabotáló kulákok a gépek javításéra brlgádikat alckitelUk: Cséplőgép javító brigádot, amely hél dolgozóból áll, kél elevátorjavíló1 bri­gádot, ahol színién hét dolgozó van, és erőgépjavító brigádot. A tárcsaja- vfló- és ekejavító brigád, az ekékul már teljesen kijavította. Most! a bri­gád tagjai kisebb gépek kijavításán dolgoznak. Ügy végzik a gépek javítását, hogy azok június elseje elölt rendben le­gyenek. — De nemcsak kijavítjuk — mond­ja Megyeri Tivadar főgépész —- hanem ki is próbáljuk őket. Ezért minden cséplőgépet, erőgépei fél napig bejáratnak. így meggyőződnek erről, hogy nincs-e meg valami hibájuk a gé­peknek és fogják-e bírni az aratási, cséplési munkát, meri ha félnapig jár a gép üresen, akkor meg lehet Iáiul, hogy jól javították-e ki és a munkák végzésénél nem lesz-e vele baj. — Nem akarunk úgy járni — mond­ja Papp Aulai, aki egyike a gépállo­más legjobb dolgozóinak és .tavaszi munkáját 220 százalékra végezte. — mint a műit évben. Akkor, ha ki is javítottuk a gépeket, de nem ellen­őriztük a javítást. Most minden egyes ki javítóit', gépért felelünk és nem fog az előfordulni, hogy gép­hiba miatt megálljon az aratás, vagy a cséplési munka, ami saját érdekünk, hogy zavartala­nul menjen. Ezért mindenütt ott le­szünk idejében és elvégezzük az ara­tási, cséplési és mindenféle munkál, Baranyában az utóbbi hónapokban a tejbegyüjtés jeíentékunyen — 67 szá­zalékra visszaesett. Az átlagos évek­nél gyengébb takarmányozási viszo­nyok hatása eltörpül amellett a kár­levés mellett, melyet a kulákok tu­datos szabotálása okoz ezen a téren. A spekuláló kulákok azonban most is rajtavesztettek. Tanácsaink éborsé. fűkkel számos k mákot leleplezlek, akik tudatosan szabotálták a tejel lá­tást. Az elmúlt hetekben 12 kulákot ítélt el a bíróság emiatt. Most ismét újabb kutak mesterkedésről hullott le a lepel, újabb 18 kulákot ítéllek el a bíróságok. Tóth Márk kérmesi kulákot, Túrós Ferenc máriagyűdi kulákot, Varga József tereheg.yi kulákot,, Le- hőcz József, T. Kiss Józsiéi, Czina La­jos, és Káiócz József hegyszentmárto. ni kulákokat, György Lajos cuni kulá- kof, Kovács Lajos páprádi kulákot, Pál Lajost szaporcai kulákot, Meszes József erzsébeti kulákot, Darázsi Já- nos és Csukits József szigetvári kulá­kot, Schmellás János bükkösdi kulá. kot, Jaksó József és özvegy Berta Jánosné kovácshidaii kulákot, vala­mint özv. Salgó Józsefné nagytótfalusi kulákot, a tejbeadás szabotálása miatt egytől öt hónapi börtönre, jelentős pénzbeli büntetésre ítélték. Az eJ'ső 12 kulák elítélése máris érezteti hatását: áprilisban már 83 szá­zalékra emelkedett a tejbegyüjtés. A százszázalékos eredményhez azonban e'engedhetefien az is, hogy a dolgozó parasztság felé felvilágosító muukával megmagyarázzák tanácstagjaink: mi­lyen jelentőségű a tejbeadás. Meg kell nyernünk azokat a dolgozó pa. rasztokat is, akiket a kulákok átme­netileg karmuk közé kaparintottak és befolyásukra késlekedtek a begyűjtés­sel, vagy pedig vizezték a tejet. A tejbegyüjtés szorgalmazása terén élenjárt a versend! t-ejbagyüjlő, aki versenyre is hívta a megye valameny- nyi tejbegyüjtőjét. A verseny ápri­lisban már el is kezdődött és annak jutalmazására a minisztérium verseny- zászlót, valamint komoly pénzjutal­makat tűzött ki. Feketevágó kulákok A pécsi járásbíróság Kelenfi József magyarürögi lakost, aki közellolást ve­szélyeztető cselekményért büntetve volt, mos! újbóli elítélte feketevágásért. Kelenfi egy borjút fékeién vágott 'le, ezért egy évi és négy hónapi börtönre és 1000 forint értékű ingatlanvagyona elkobzására ítélte. Szalai Jánosi, a sellyei hizlalda volt vezetőjét a bíróság két és félévi bör­tönre ítélte, meri a kényszervágott állatok, után felveti 5.000 forintot el­sikkasztotta. A sásdi rendőrőrs házkutatást tar­tott Solli János gödrei kulák lakásán. A kulák a sezlonba elrejtve tartotta az engedély nélküli levágott disznóból származó 50 kiló húst. A fokeien vágó kulákot őrizetbe vette a rendőrség, aki ezen felül még 1.200 négyszögöl földjén a cukorrépát sem vétellé el. Kerb Gáspár pécsi lakos, »volt fűszer és vegyeskereskedő, hentes és mészá­ros kocsmáros, fekefén levágott kél birkát, a rendőrség őrizetbe vclte. A Megyei Pártbizottság és a me­gyei tanács közös felhívására egész dolgozó parasztságunk nagy lendület, tel Látott hozzá a gyapot helyes, szak­szerű ápolásához, a pótló, illetve fol­tozó vetésekhez. Leginkább termelő- csoportjaink szívlelték meg a tanácsot és a szombati • napig, tehát a felhívás, n-ak megfelelően, hét nap alatt he is fejestéli a legsürgősebb feladatot: a pót, illetve foltozó vetést. Csupán Gordisán ma­radt még el öt hold. Egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjaink is nagy igyekezettel láttak munkához, de az ö területükön még 40 ho.ldnyi elma­radás volt péntek estig. Leginkább a szigetvári járásban tapasztalthaló el­maradás. G v ap o t t erm sí óink jgyek ezz en-ek ugyanilyen lendülettel teljesen befe­jezni a tő-lazítást és surabolást is, hogy a veszélyt teljesen megelőzzük. A növényápolási felhívásra legtöbb ter- moliőcsopo-rtunk azonnal mozgósította egész tagságát és megkezdte a gyapot­művelés harcát. .Kiváló példát muta-- tott a lánycsóki, nagynyárádi, kátoOyi December 10, székelyszabari, himes- házii, babarci, bezedeki, ivándárdai, sár-oki, villányi, siklósi Táncsics és a drávacsepelyi Ill-a-s típusú termelő- csoport. Gyapottermelőink a tölasítást ismételjék meg annyiszor, ahányszor csak csapadék után ismét megcserepesedik a talaj, így biztosítsák a kiváló gyapott'or- mést. A gépállomások segítik dolgozóin­kat újításokkal is a magasabb terme­lékenység elérésében. A bevezetett újítások közül a legkiemelkedőbb Mongl B^ia bólyi főgépcsz újítása, amely traktorra szerelt ötsoros gyapot, cukorrépa és kukorica- s-araboló. Min. den egyes gépállomáson az újítások bevezetése folyamatba® v-a.n. Többek közt a villányi gépállomás újítása is nagy segítséget jelent a mezőgazda- sági munkákban. A lókapákból össze­kapcsolt kapálógép napi tizennégy holdat tud megkapá-lni és 107 ember munkáját végzi el két és féli nap alatt. A dolgozóink bebizonyították azt, hogy a szocializmus építését meg le­het gyorsítani aa újításokkal és azok gyakorlatban való. használa­tával. Mégis akad olyan gépállomás- veziető, aki az újításokat és azok je­lentőségét lebecsüli. Ezt teszi PiLmájér József, a Szenitl-őrinci gépállomás ve­zetője. Ahelyett, hogy az újítókat s-e. gíl'ené, lekicsinylő kijejentéseivel a már meglevő újilások bevezetését is visszatartja. Legfőbb feladatunk a növényápolási munkák gyors elvégzése ennek érde­kében a sz-entlőrinci földművesszövet­kezet vezetősége versenyre hívja ki Baranya összes szövetkezetét a nö­vényápolási munkák, valamint a rét­nek virágzásban történő lekaszálására és a sséna mielőbbi begyűjtésére. Vállalják június 5-re az összes rét területek lekaszálását. A szénát a Legrövidebb időn belüi begyűjtik. Felhívják Baranya megye összes szövetkezeteit, hogy csatlakozzanak versenykihívásukhoz, felemelt 5 éve* tervünk túlteljesítése érdekében, hogy ezzel a munkával is -erősítsük hazán­kat. Értékes jutalmakat kapnaka fémgyűjtésben élenjáró fiatalok A hulladékgyűjtésben kitűnt úttörő­ket a Melléktermék cs Hulladékgyűjtő Vállalat értékes jutalmakkal díjazta. László Imrét, az építőipari technikum tanulóját, aki közel 1.900 forint érté­kű hulladékanyagot gyűjtött össze és Gyulai Gyöngyit íutballabdával jutal­mazták. Sok kis úttörő kapott értékes könyvet és töltőtollat is. A vasárnapi nap dönti cl az első helyezetlek kér­dései. akikre a legértékesebb jutalmak: I kerékpárok cs fényképezőgépek várnak. A Vas- és Fémhulladékgyüjtő Ipari Vállalat 13 dolgozója 48 és fél vagon hulladékot gyűjtött be. A vállalatnak nagy segítségére voll a MESZHART, a komlói bánya, a Magasépítési Válla­lat, a Sopiana Gépgyár, a gépállomá­sok és állami gazdaságok DISZ-ifjúsá. ga. A segítséget a vállalat központja értékes jutalmakkal köszöni majd meg. 100.000 forint értékű sportfelszerelést oszt szét majd a vállalat a hulladék, gyűjtésben élenjáró ifjúsági szervezetek között. A vasárnapot ezért is kiakar­ják használni DISZ-szervezeteink és fel akarnak zárkózni az elmaradottak is az élenjárók mellé. A megye 143 százalékra teljesítette vasgyüjtési előirányzatát. A MÉSZÖV 140 százalékra teljesítette előirányza­tát: 7.289 mázsát gyűjtött a tervezett 5.20& helyett. Lemaradtunk viszont a fémgyűjtéssel és a papírhulladékgyüj- téssel, ahol péntekig még az előirány­zatot sem teljesítettük. A vasárnapot, a fcmgyüjtési hetek utolsó napját hasz­nálják fel hasznosan DlSZ-szerveze- teink, fiataljaink, az úttörők, az üze­mek dolgozói és harcoljanak azért, hogy Baranya megye országos viszony­latban az első helyen álljon a fémgyüj. tési versenyben. Több gép, több ipar­cikk, több használati tárgy lesz értő a jutalmunk! cÁ komiéi legén g űltkono k A komlói Kossuth-aknán ha valaki megkérdez öt vezető embert: „Mi a helyzet Komlón a munkaerővel?“ — akkor négyen a következőket vála­szolják: „Létszámhiányunk van, kel lene mintegy 100 új munkás." Ezt mondogatták hetekkel ezelőtt, s most iá «rács elvtárs igazgató már 200 új munkásról beszél. Ez így igaz. Kom­lónak szüksége van az új munkaerőre, az is igaz, hogy néhány hót alatt emelkedett a munkaerő-szükséglet. De az viszont helytelen, ha azt gondol­ják, hogy csakis új munkásokkal le­het pótolni a munkaerőhiányt. Hetekig1 éltek ebben a téves nézet, ben Komlón — cs mindenki még most, sem vetkőzött ki belőle — azt mon­dották: „Mintegy 100 új munkás kel­lene“ — s ugyanakkor áprilisban át. laposan 119, májusban (23-ig) 127 fő volt az igazolatlanul mulasztók szá­ma. Ma már 200 új munkás kell, azaz esak nyolcvan, mert a másik 120-at. kitenné a mulasztók száma. Nem új kérdés Komlón az igazolat­lan mulasztás. Története van ennek, méghozzá nem is akármilyen. 1047 körül építettek a kultúrház fölött egy szép, emeletes, modern legény otthont, amit 1-os .számú otthonnak neveztek el. Utána építettek fölötte egyet, amelynek 2-es számú otthon lett a neve. Ezután még építettek egv női otthont, úgyhogy az új munkások elszállásolása nem okozott különösebb gondot. Kulákok a legényotthonba» Az otthonokat megépítették, beren­dezték, otthon-gondnokok kerültek oda, konyhát rendeztek be. Ezzel nem is volt különösebb baj, de vi. szont a neveléssé,1 azzal már annál több. Az 1-e-s számú legónyotthon a legnagyobb. Jönnek ide az ország minden részéről emberek. Jönnek - és ez teszi ki a nagy többséget — becsületes, dolgozni kívánó emberek, de jönnek máshonnan kicbrudalt ala­kok. birtokukat átmenetileg elhagyó kulákok — s különböző kétes elemek is. Amíg az ilyen kétes alakok nem je­lentek meg, addig nem volt különö­sebb baj a müszakmulasztásokkal a legényotthonokban. Azonban a kulák. nem azért kulák, hogy rendes ember legyen, hát Komlón sem tagadja meg magát, hanem bomlasztja a munka­fegyelmet, a legényotthoni fegyelmet. Vannak a legényotthonban olyan dol­gosok, akik már évek óta ott elnök, de soha nem mondták inég: „Milyen ócska ez az étel', milyen piszkos ez az ágy“ — mert tudják, hogy ez nem így igaz. Viszont a kulák ezt, mond ja­Itt lakik Kovács József kulák is az 1-(h számú legényotthonban. Az­előtt Diósviszlón volt. hogy miért jött el, nem tudni. Ez a kulák, hazajön a bányából és abban a ruhában, amiben műszakra jár, lefekszik az ágyra. Ezt megcsinálja kétszer, háromszor és utána elkezdi mondogatni: „Kézzé meg munkatárs, milyen piszkos ez az ágy, hát törődnek Ut a munkásem- bcrrel? Még az ágyneműi sem mossák ki, fogadok, hogy ez n lepedő leg­alább 10 hete nem látott- szappan/, meg vizet." Ezután megmutatja „bi­zonyítéknak" lepedőjét,1 amely csak­ugyan fekete 1— de nem a használat­ló!, hanem a piszkos munkaruhától. Ugyancsak Diósviszlóról ment Kom­lóra Gsulik János, akinek üzlete volt. Gsulik nem az ággyal, hanem az en­nivalóval „agitál". Olyan ennivalói nem tudnak az 1-ys számú legényott lion szakácsnői főzni, ami (.’suliknak jó legyen. Hogy a többi 180-nak jó. az nem számít, azért elmondja, a szo­kásos mesét: ..Ilyen étel. Ilyennel él­jen egy munkásember, se zsír, se só benne elég,— hát 'lehet, ilyen koszt­tal dolgozni?1* Ez a Gsulik a Kovács kulák egyik legjobb barátja és fel­háborodtak azon, hogy nem kerül­hettek egy Szobába mind a ketten. \ pártszervezet elhanyagolta a nevelomunkát Vannak rajtuk kívül még iszáko­sak, akik elseje., meg tizenötödiké után három napig hajtogatják a po harat és ilyenkor nem kell sem az en­nivaló, sem a munka, mert: , „Kinek van, kedve dolgozni, ha nem töröd_ nek a munkásembcrrel." Négy-öt ilyen ember rombolja az 1-es számú legény­otthonban a hangulatot, fertőzi azo­kat, a becsületes dolgozókat, akik jó. zanul, rendesen akarnak élni. dolgoz ni. Ezeknek a ziilött alakoknak befő lyása nem múlott el a legényotthon felett nyomtalanul. Vannak olyanok, akik a rossz befolyás hatására hagyó itattak el műszakokat, « vem véletlen, hogy n legtöbb műszakmiilasztó a le­gényotthonokból kerül ki. De távolról sem a legényotthono. kon bel ti 1 meglévő események váltot­ták ki kizárólag a mulasztásokat. Ki­váltotta azt más i-s. A komlói K ,>s- suth-akna pártszervezete, vezetősége nem törődött a legényotthonnal és ha intézett is valamit, az soha nem ment le a hiba gyökeréig, hanem a felszínt érintette csak. Politikai nevelés? Volt ugyan valami, de azokat nevelték, akiket nem volt nehéz, akik már kezdtek tisztán látni. A legényottho. nők ellenőrzéséről hosszú ideig nem leheteti beszélni. Ila ellenőriztek, megnézték a konyhát, körüljárták a ■szobákat, de arra már nem terjedt ki például senkinek a, figyelme az „el­lenőrök" közül, hogy szabadidejükben hogyan élnek a legényott honi dolgo zók. Nem pondoskodlak megfelelően a legényotthonok lakóiról A bejárat mellett van egy ajtó, amire kiírták: „Társalgó szoba". Itt azonban csak állva lehet társalogni, mert nincs szék, asztal, csak egy árva rádió áll, — mintegy másfél hónapja használhatatlan állapotban. Kinek van kedve állva társalogni négy fal között? A legényotthonok életének szervezett irányítása az utóbbi né­hány hónap alatt elsikkadt. A bom­laszt ás viszont nem szűnt meg. Kezd. tok műszakot mulasztani, a fegyelmet megbontani egyes emberek, tó ekkor a helyett, hogy neveléssel, kemény kézzel belenyúlt volna a Kossuth-aknaí pártszervezet vezetősége a legényeiI- lionok kérdésébe, hozott az üzemi há­romszög egv igen „elmés“ határoza­tot, amely szerint: Aki egyszer mu­laszt., azt figyelmeztetik, aki kétszer mulaszt, azt áthelyezik a régi legény- otthonba, aki háromszor mulaszt, azt elbocsátják. Ezt a határozatot követ­kezetesen végre is hajtották és a régi legényotthonba helyezték végül va­lamennyi mulasztót. Elképzelhető, hogy ebben a. környezetben nemhogy megjavultak az emberek, liánom még- inkább mulasztottak, hiszen nem ne­velte őket 6enki. Itt mostohák a körülmények, ftsz- szel. amikor esett az eső, mosdótála kát kellett az ágyakra rakni, mert be­folyt a víz a tetőn. Az igazgatóságon elmondták ezt Ularichy Dezső építés­vezetőnek, aki ígérte: „Tavasszal megcsináljuk". Lassan már nyár lesz. de még mindig nincs semmi. Fértek már régebben székeket és egyeb be, rendezéseket, úgy az 1-es, mint az öreg legényotthonba. Ahelyett, hogy a kérést teljesítették volna a kcmTói bányaigazgatóságon, Bukovszki Már­ton műszaki igazgató azt válaszolta: „Mit akarnak annyi székkel, talán kaszinót akarnak berendezni?" Az igazgatóságon azt mondották pár hó­nappal ezelőtt, hogy a régi legény, otthon rendbehozására nincs fedezet Viszont az öreg legényotthon egyik részébe irodát rendeztek be. Annak a felszerelésére volt költség. ilyen körülmények is hozzá­járultak ahhoz, hogy meglazuljon a legényotthonok fegyelme, hogy emel­kedjék a mulasztók száma. Az új párlvezelőség munkához látott Ezt a hiányosságot egyideig nem vette észre a komlói jáiási pártbizott­ság. sem a komlói pártszervezet ve­zetősége, amely az utóbbi időben Föl. desi Herman elvtársból állt. A legény, otthonok felé megnyilvánuló közöny, nemtörődömség eredményezte a mos­tani helyzetet, amely tanulságként kell. hogy szolgáljon úgy a járási pártbizottságnak, mint a Koesuth- aknai ú j párt vezetőségnek és a bánya­igazgatóságnak. Az utóbbi napokban hozzáláttak Komlón, hogy rendet teremtsenek a legényotthoiykban. Vettek már széke­ket és egyéb felszerelést, a 2-es szá­mú legénvottlionhoz vezető utat meg­javítják, lámpavilágítást szerelnek fel Papp elvtárs, a Kossuth-aknai párt. szervezet ágit. prot. titkára céltuda­tos munkával fogott a legényotthoni dolgozók neveléséhez. Kemény munka lesz ez. De ha Komlón jól végzik ezt a munkát, akkor az eredmény nem marad el és nem hiányzik majd na^ ponla 120 ember a munkából. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents