Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-25 / 119. szám

198t MATUS 25 M & P h O 3 Megyénk két üzemében, a Meiiácsi Seiyemgyárban és a Pécsi Bőrgyárban lelkesen folyik a karc a „sztakánovisla üzemrész“ cím elnyeréséért „Az ötéves tervidőszak második évire ... megállapított terv meg­valósítása . .. megköveteli a szo­cialista munkaverseny, az újító-, a Sztahánov-mozgalom további kifejlesztését“. {Gerö eílvtárs kongresszusi beszé­déből). A Duna partján álló Mohácsi Se­lyemgyárban 1949 december 21-től, Sztálin elvtárs 70. születésnapjától számítják a munkaverseny kifejlődé­sét. A sztálini műszak előtt — és az­előtt is hosszú évikre visszamenőleg, — átlagosan két gépen dolgozott egy- egy szövőnő. Mia már azon töreksze­nek, hogy valamennyi szövő nyolcgépes legyen. A selyemgyáriak harca — Hosszú harc előzte ezt meg. így kezdi a történetet Jávor István elvtárs gyártásvezető. Nyolcvannégy szövőgép sorakozik egymás mellett a felső szövőteremben. Hosszú selyemszálak, nagy hengereken a megszőtt anyagok színes tömege vi. dámítja az olajosán csattogó gépeket. Hosszasan végig -lehet látni a gépek között. Néhány hónappal ezelőtt még ez lehetetlen volt, mert a terem szé- leségében és nem a hosszában álltak a gépek. Akkor csak hat gépen tudott dolgozni egy szövőnő és ha akart vol­na, alak or sem jutott volna el a hete­dikhez, nyolcadikhoz, mert nagy volt a gépek közötti távolság. — A gépek elrendezése volt az első lépés célunk elérése felé — magyaráz Jávor elvtárs. —- ennek segítségével értük el, hogy nyolc gépre terheltek át a szövőnők cgy-két kivétellel. Ennek nyomán nagyot emelkedett az egy főre eső teljesítmény és az üzem­átlag kezdte megközelíteni a 120 szá­zalékot. Ekkor még a kongresszusi munkaverseny lázában égtek az itt dolgozó munkásnők. Amikor 125 szá­zalékra emelték az átlagot, akkor már április végót mutatta a naptár. Ekkor adták ki a jelszót: Minden erővel elő. re a sztahanovista üzemrész címért. Meg is vizsgálták a követelményeket, amelyók a sztahanovista cím elnyeré­sére szükségesek. Mindenkinek elma­gyarázták, hogy a teljesítményt 125 százalékra, a minőséget SO százalékra, a gépek leterhelését. 120 százalékra kell emelni, s ha ez megvalósul, elérik a sztahanovista,szintet. Újítással a minőség javításáért Május elsejét már úgy ünnepeltek a selyemgyári felső szövöferem dolgozói, hogy két tételt, a gépek leterhelését, a teljesítményt sztahanovista szintre emelték. A minőséggel volt még baj. Vékonyak a selyemszálak, észrevétle­nül. gyorsan elszakadnak. Ilyesmi még sűrűn előfordul. A szövőgépek nem a 'legjobbak, hogy önműködően leállná- nak. így megtörtént, hogy szakadt szállal szőttek tovább sokszor 30—40 centit is, ami sokat rontott a minősé­gen. Ezen is változtattak. Büszkén mu­tatják azokat a kis .lemezkéket.' ame­lyek ott függenek a selyemszálakon és ha a szál elszakad, önműködően kikap­csolják a gépet. Ez az újítás a harmadik, „nehéz” feltétel megvalósításához is közel vitte a selyeragyári szövőnőket. Ma ott tar. tanak, hogy 77 százalékra emelték az áru minőségét. Azon fogadkoznak, hogy legkésőbb június 15-ig a minő­ségben is elérik a sztahanovista szin­tet és akkor kérik, hogy adják meg a kitüntetést: Sztahanovista üzemrész legyen a Selyem gyár felső szövőterme A Pécsi Bőrgyárban Május ötödiké óta versenyeznek a bőrgyári öregboxos üzemrész dolgozói, hogy üzemrészük sztahanovista üzem­rész legyen. Május 17-én az üzemrész 28 dolgozója közül már 22 sztaháno- vista szinten termelt, a taszítok ma­radtak csak le a többitől a termelés­ben. Itt nem volt meg az a lelkes kol­lektív szellem, ami feni megtalálható a szegelőknél, az aláhuzóknál. a szél- puhítóknál, annál a 22 dolgozónál, akinek átlaga a sztahanovista szintre, 136 százalékra emelkedett már. Bírálat is érte lemaradásukért, a ta- szítókat. Herke István elvtárs.- azt mondja: „Segített rajtunk a bírálat." Hét nappal a bírálat után büszkén el lehet mondani a börgyári öregboxos üzemrészről, hogy az üzem átlagos ter­melésével nincs baj. A legutóbbi 10 nap 142 százalékos üzemátlagot hozott, amiben benne vau a taszítok eredménye is. A bírálat nyomán hozzáláttak a ta­szítok, hogy ne legyenek „kerékkötői” a versenynek, hanem előrelendítői. Amikor a bírálatot kapták, még 107 százalék körül mozgott az átlagos tel­jesítményük, a többiek pedig 136 szá­zalékot vártak töltik. Ügy gondolták, ha huszonkét ten meg tudják csinálni, amit vállaltak, akkor ők hatan is tel­jesítik, ha törik, ha szakad. Átszervezték a munkát és a brigád- vezető, Herke elvtárs harcba vitte őket. „Lehet mozgatni a munkát, ha akarja az ember" — mondja Herke elv társ, visszatekintve a megtett útra. „Olyan még nem volt soha, — és nem is lesz, — hogy amit vállaltunk, azt nem telje, sitettük." így gondolkodtak és a sza­vak nyomán új lendülettel dolgoztak. Egy hét alatt elérték, hogy teljesítmé­nyük átlaga 130 százalék fölé emelke­dett 107 százalékról. Nagyon szép eredmény ez. Nem sokáig tart már ná­luk sem, hogy elérjék a sztahánovista szintet a 136 százalékot. Szép eredmény ez a taszkoktól, jog­gal lehetnek rá büszkék. Csak egy a fontos: Ne álljanak meg 130 százalék­nál, hanem harcoljanak azért, hogy el­érjék a szegelőket és többi fenti mű­helyrészben dolgozót. Van már versenytársuk az öregboxosiaknak Az őregboxosi dolgozóknak vannak már követőik a Bőrgyárban. A bankos üzemrész dolgozói elküldték verseny- vállalásukat az öregboxosiaknak, amelyben azt vállalják, hogy ők is harcba indulnak a sztahánovista üzem­rész cím elnyeréséért. Egyelőre azt vállalták, hogy öt százalékkal emelik a .termelésüket. Lelkes harc folyik “megyénk két üzemében a Mohácsi,Selyemgyárban és a Pécsi Bőrgyárban a sztahánovista üzemrész cím elnyeréséért. Még néhány hét és ez a harc győzelmes lesz, — megyénkben közel hetven dolgozóval emelkedik a sztahánovisták száma, akik az élvonalban harcolnak az ötéves terv, a Pártkongresszus által elénk tű­zött feladatok megvalósításáért. Készen József h A péesbányaíelepi Veesera-fejtés 134.8 százalékra áll a második negyedévi terv teljesítésében A pécsbányatelcpi Széchenyi .akna hatodik szintjén dolgozik Vecsera Ká. roly fejtési csapata. Sok termelési győzelem fűződik már a csapat nevé­hez, sokszáz vagon szén kitermelése öregbíti nevüket. Úgy emlegetik ezt a csapatot, mint egy nagy családot, amely egybefont a munkában, a helytállásban. A csapat minden tagja versenyez a több szén kitermeléséért, a munkaverseray lendíti őket előre a. győzelem felé Még le sem szállnak a bányába, de máris azon gondolkodnak, hány csille szenet tudnak kitermelni azon a műszakon. Előre eltervezik, ki hol fog dolgozni, hol a legalkalmasabb számára a munka. Amikor leérnek a fejtésbe, nem húzzák az időt, hanem amilyen gyorsan csak lehet, kézbeve­szik a csákányokat és döntik a sze­net. így dolgoznak a Vecsera.fejtés tagjai már hónapok óta. Nevük állan_ dóan ott olvasható a nagycsarnok­ban a versenytáblám Az első negyed­évi tervüket is 146.5 százalékra telje­sítették. A Vccsera-fejt£s tagjai nem szoktak „pihenőre" térni az elért ered. mények után. A csapat 14 tagja most is 100—110 csille szenet fejt ki egy műszakon. Olyan jól termelő bányá­szok vannak a csapatban, mint Becs ka János, Hauzer János akik hat­hét köbméter szenet fejtenek ki egy műszakon. Hasonló a termelése a csa­pat többi tagjának is. A Vecsera.fejtés tagjai keményen harcolnak a széntermelés emeléséért De ezt a harcukat gátolja, hogy a fejtésnek elmaradt a «70 llitó gurító ja és nem tudják egykönnyen a fejtés­ből az alapvágatra továbbítani a sze net. Emiatt csökkent a termelésük is. He!ye3 lenne, ha az üzemvezetőség megnézné és kijavítaná ezt a hiá­nyosságot a Vecsera-fejtésnél, mert nem mindegy, hogy 40—50 csillével több, vagy kevesebb a C3apat terme, lése. Segítse hozzá a pécsbánya telepi üzemvezetőség a Vecsera-fejlés tag­jait a negyedévi terv győzelmes tel­jesítéséhez. A csapat, tagjai megér­demlik ezt a segítséget. A nehézsé­gek ellenére is 134.8 százalékra áll­nak második negyedévi tervük tel je­sítésében. Ha kapnak megfelelő se­gítséget, tervteljesítésük még győzel­mesebb lesz. Amikor a varjú a varjúnak kivájja a szemét I/off egyszer egy ember, úgy hiv- ' ták, hogy Camillo Castiglioni. Sehogy sem tudott érvényesülni szü­lővárosában, Triesztben és elhatároz, ta, hogy Becsbe megy szerencsét pró­bálni. Ez még az első világháború előtt volt. Bécsben sem volt tere Castiglioni- r.ak, mindaddig, amíg a ,,szerencse“ rá nem mosolygott: kitört az első vi­lágháború. Hamarosan hírhedt hadi­szállító lett. Szállított ö mindent a hadseregnek: papirtalpú bakancsot, romlott élelmiszert az .imperialista há­ború karmaiban vergődő közkatonák számára. Azután autógumit, repülőgé­pet ... Mindent, amin keresni lehetett. Lopott, csalt, vesztegetett ... és végül is nagy vagyonra telt szert. A háború ufón már az Allgemeine Depositen­bank elnöke és egy csomó más ipar. vállalat részvénytöbbség ének tulaj­donosa az iníláció karjaiban vergődő Ausztria korlátlan gazdasági ura és diktátora volt. De az inflációnak is vége lett, Ca- »tiglioni tönkrement. Ekkor az ame­rikai nagytőke sietett segítségére Ca. Mtiglloninak: a Bayrische Motorwcr. két cs még egv-néhány kisebb válla­latot biztosított hű európai, csatlósá. r.ak. 1920-ben aztán Castiglioni Ameriká­ba vándorolt. ¥/olt egy másik ember, úgy hiv- ' ták. hogy Joszip Btóz. Zágráb környékén egy kis taluban született és mesterséget tanult. Azonban sze. mélyes érvényesülési vágyai a politi- kai élet (elé hajtották, ügy látta, hogy igen jó üzlet szocialistaként megindulni, mert a pénzes emberek igen jól megfizetik azt a szocialistát, aki elárulja osztályát. Akkoriban úgy látta Eernsteintől, egészen Noske. ig. hogy igen nagy becsben áll a ka­pitalisták szemében az áruló szocia­lista, még a miniszteri bársonyszékbe is beülhet. Joszip Bróz, aki már császári, és ki. rályi őrmester korában politikai ba­bérokról, hírnévről, fényűzésről, tivor. nyaltról és vagyonrój álmodozott, a inásodik világháborúban látta már- már szinte valószerűtlennek hitt áb­rándjai beteljesülését. Hitler Gestapojával már a spanyol polgárháború idején szoros kapcsola­tai voltak. Mint Gestapo.ügynököl Waller néven tartották nyilván. Hogy mi volt a neve az angol és amerikai kémközpontoknál, amelyekkel minden biztonság kedvéért szintén /elvette a 'kapcsolatot, ma még nem ismeretes­7QzLQ-b':n ‘Seri gyakori vendég -/ zs -r voit Castiglioni a belgrá. di Fehér Udvarban. Castiglionit. mint az amerikai nagytőke képviselőjét — Tito, az amerikai nagytőke legaláza­tosabb szolgája örömmel fogadta. Visszatértekor Castiglioni, aki a há­ború uián Olaszországot szerencsél­teti jelenlétével, mindenhol kijelen­tette, hogy Titova! tglyin'i,1; inrgvn- lásai a legszivétyescbb léc körben folytak le. Természetesen amerikai kölcsönökről volt szó. 1950-bev- már szinte feltűnt, hogy Castiglioni nem látogatja belgrádi ba­rátját. Most azután világgá röppent annak híre, hogy miért is hidegült el ennyire a viszony a két jóbarát kö­zött. Camillo Castiglioni ugyanis a m linói bíróságnál beperelte barátje Joszip Bróz Titol. Keresetében lelho ta, hogy hosszabb alkudozás utó késznek nyilatkozott arra, hogy Wall Street urainál egy negyven mi Hó dolláros kölcsönt közvetítsen Ti: részére, 600 ezer dollár jutalék ell nőben. Tito kötelezte magát ugyan a lenti járulék kifizetésére, amit Castiglioni elvitathatatlanul bebizonyított kerese­tében, de a kölcsön vétele után egy vasat sem fizet Castiglióninak. Szóval: Tito egyszerűen bécsapta Castiglionit, egyszerűen nagyobb csalónak bizo­nyult, még a hírhedt Castiglioninál is. A milánói bíróság nem tudott Ca- stigloninak kedvező ítéletet hozni, az. zal az indokolással, hogy a vádlott Tito nem él Olaszországban. De a milánói per híre eljutott a jugoszláv néphez is. Ennek hite még clszántabb harcra buzdítja Jugoszlá­via népét, .hogv végkép megdöntsék Tito és fasiszta kémbandája uralmát. GYVRÓVICS Ml TAR Kpowinama elvlárs naptára már 1952 július 10-ét mutat Ahogy belépünk a Sopiana Gép gyárba, erős gépzúgást lehet hallani. Mintha csak hívogatná az embert a munka, a gépek hívogató szava erő sen zúg a nagycsarnokban. Baloldalt nagy gép áll, rajta a felirat: „Rákosi Mátyás Művek.“ Ez és még . több új gép is azt mutatja, hogy nemcsak új gyárrész épült itt, hanem új gépekei is kaptak a Sopiana dolgozói. A marógépeknél (jolgozik Krou. mann Lajos elvtáTs, sztahánovista ma. rós. Dicséri az új gépek gyorsaságát Az üzemvezetői iroda falán nagy táb. la függ, rajta a legjobb eredményt el érő dolgozók nevei, terv-teljesítésük számadatai sorakoznak. A sok közül is kiemelkedik egy dátum: „1952, VII. 10." Azt hinné az ember, hogy itt va­lami elírás történt, hiszen a naptár 1951 május végét mutatja.. Nem el­írásról van szó, hanem arról, hogy Kroumann elvtárs számára a. naptár nem 1951 májust, hanem 1952 júliust mutat, nála a tervnaptár előre jár. Kroumann elvtárs már ötéves terv harmadik évében dolgozik. A sztahánovista marós három gépet kezel. Ez maga is elősegíti tervének időelőtti teljesítését, s éhhez járul hozzá az a 26 újítás, amit eddig be­adott. s bizonyosan újabb segítséget jelent majd a huszonhetedik is, ame­lyen most. dolgozik. -Többféle munkát végez egyszerre, — idejét pontosan, jól beosztja, szakmáját alaposan is­meri. Ez a „titka” a terv túlteljesíté­sének. Kroumann elvtárs, a Sopiana gépgyári békebizottság titkára azért harcol, hogy munkájával tétiekre váltsa békealáírását, erősítse a béke táborát. Mezőgazdasági gépeket gyárt a Sopiana Gépgyár, a hozzájuk szüksé­ges alkatrészek megmunkálásán dol­gozik Kroumann elvtárs is. A falu dolgozó parasztjainak munkáját segíti könnyíti jó munkájával ő is —- több gépet ad a falunak. Tudja: több gép a falunak könnyebb, jobb munkát je­lent, több kenyeret az országnak, több nyersanyagot, erősebb országok Ez a tudat vezeti, amikor terve túl- téljesíiéséért harcol, amikor soha nem ellégszik meg az elért eredményekkel. De Kroumann elvtársra panasz is van. Azt mondják a dolgozók, hogy a társadalmi munkában már nem annyira példamutató, mint a termelés­ben. A dolgozók — helyesen — pél­daképnek tekintik őt. a termelésben, de nem tehetik ezt a mozgalmi munka területéin. Megtörtént az is, hogy Kroumann elvtárs nem tartotta meg az elvállalt békegyűlést, mert elké. sett, s a dolgozók reggel, munka kezdés előtt hiába vártak reá. Mi az oka Kroumann elvtárs visszahúzódásának? A dolgozók azt mondják — hogy a többi között az időmérés területén jelentkező hibák. Van ebben is valami. Előfordul, hogy az időmérők meg sem nézik a felmé­résre kerülő munkadarabot és úgy utalványoznak rá időt. Ebből termé- szetesen nem egyszer helytelen idő- megállapítás származik. Kroumann elvtárs ezt szóvátette Vörös elvtárs, időmérő előtt, aki durván, ezt vála­szolta: „Magának semmi köze hozzá, az lesz a munka elvégzésének az ide. je, amit én megadok.” Hasonló „bá­násmódra panaszkodik Czinderi Fe­renc esztergályos is, akivel szemben Villányi Tibor időmérő használt dur, va hangot, amikor a munkájában elő­forduló hibák miatt megbírálta őt. Az időmérőknek harcos elvtársak­nak kell lenniők. Amikor igazuk van, akkor feltétlenül érvényesíteniök is kell ezt az igazságot, ezt követelik meg tőlük az öntudatos dolgozók, az ország, a nép érdeke. De ez nem je­lentheti semmiképpen sem azt, hogy ne hallgassák meg a dolgozók észre­vételeit, — és ne gondoskodjanak a jogos panaszok kijavításáról — s kü­lönösen nem jelentheti azt, hogy ilyen durva hangon utasítsák vissza a bírá­latot. Kroumann elvtárs azonban áhe. iyett, hogy harcolt volna az időmérők viselkedésének megváltoztatásáért, ahelyett, hogy a pártszervezetet, a vállalalvezetőséget segítségül hívta volna, — egy kissé megsértődött. Ez azonban nem méltó Kroumann elv­társhoz, a nagyszerű munkáshoz, a kommunistához. Az időmérők hibái láttán ne vonul­jon vissza Kroumann elvtárs. Elytár- siasan, keményen harcoljon a hibák megszüntetéséért., s vegyen részt a mozgalmi munkában is úgy, ahogyan a termelésből kiveszi részét hogy a dolgozók ezen a téren is bátran, nyu­godtan követhessék ót. A. D. SündoskDdjunk a israsücssiwrlokba Mi jószágok és felszerelések után esedékes összegek haladéktalan kifizetéséről A megyei pártsajtó májú«. 19-én „Az egyenlősdiség gátolja a fej­lődést” című cikkében megbírálta a szárászi termelőcsoportnál ta­pasztalható hiányosságokat. A lap foglalkozott azzal is, hogy a Párt- kongresszus’ útmutatása ellenére sem fizették kf eddig a csoportta­goknak a bevitt áltatok után járó összeget, p, bírálat után az OSZH megyei kirendeltsége nyomban vizsgálatot indított: kit terhel ezért a súlyos mulasztásért a felelősség. Megállapítást nyert, hogy a huza. vonáért, annak következményeiért elsősorban is a komlói járás mező- gazdasági osztályát, személyszerint Puskár elvtársat terheli a felelős­ség. Ugyanis a járási tanács me­zőgazdasági osztálya még nem adott megbízást a Mágocsi Hitel- szövetkezet részére az ellenérték kifizetésére, noha a szárászi Béke terme’.őcsopon II. negyedévi pénz. ügyi tervétje fölvette a bevitt jó­szágok ellenértékének kifizetéséhez szükséges hitelt. A járási tanács megbízása nélkül az OSZH nem utalhatta ki az összeget. Az OSZH mágocsi kifizető helye mulasztást követett el abban, hogy nem jelen, telte a megbízás késését, nem sür­gette a tanácsot a pénzösszeg kifi­zetésének lehetővé tételére, holott ez kötelessége lett volna. A bírálat megjelenése után akár 24 órán belül el lehetett volna már intézni az esedékes összeg kiifze. lését a csoporttagok részére, azon­ban Puskár elvi ársók még a mai napig sem válaszoltak a bírálatra, nem igyekszenek gyorsan pótolni a mulasztást, melynek következté, ben a csoportlapok hazavitték jó­szágaikat és egyénileg gondozzák azokat. A szárászi termelöcsoporttal kap. csolatban elkövetett súlyos mulasz­tás felszínre hozott egy további komoly következményeket előidéz­hető gondatlanságot Az OSZH me. gyei kirendeltsége megállapította, hogy május 20-ig a tszcsk.be be­vitt jószágok ellenértékére a ren­delkezésre álló keretnek eddig még mindössze felét fizethették kj az egész megyében a szárászihoz hasonló mulasztások miatt. Tehát még számos helyen tapasztalható hasonló mulasztás. Az OSZH meg. előzőén már ismételten felihívta er­re a megyei tanács figyelmét.. Járási tanácsaink mezőgazdasági osztályai haladéktalanul vizsgál, ják felül minden termelőcsoport nál, hogy kifizették-e már a be­vitt jószágok és felszerelések utáa esedékes összegeit és a fennálló mulasztást azonnal pótolják. A OSZH kifizetői pedig ne várják öl­hetett kézzel a járási tanács meg. bízását, hanem maguk keressék meg a lemaradást és öntevéke­nyen sürgessék a tanácsokat a ki. fizetés lehetővé tételére. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a termelőcsoportok megszi­lárdítását a Pártkongresszus hatá­rozata szellemében végrehajtsuk. Egy bíráló levél nyomában Kovács Imre küldte az alábbi leve. let szerkeszlőségüukbe Kaposszekcső- ról: „Kaposszekcsőn 1951 111. hónapban dobszóval kihirdették, hogy a földmű, vesszövetkezet f.Őldségterményt vásá­rol lel. A dolgozók bizalommal vitték a szövetkezetbe a tormát, zöldséget, kalarábét, stb. Az ügyvezető a termé­nyek kiíizetését április 24-re, a bús­veti ünnepekre ígérte. Már nyolc hét telt el azóta és még mindig nem fi­zették ki. Az ügyvezető a járási íei- vásárlóra hivatkozik." * Helyesen, tette Kovács lnne, hogy feltárta a hibát. Kiderült levele nyo­mán. hogy az OSZH tévédéiből rossz számra utalta ki a pénzt-. A Gyű möics. és Zőldségértékesitő Vállalat azóta már helyre is hozta a hibát. Ko_ vács Imre terményének árát kifizetlek és a zsákokat is elküldték számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents