Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

JS51 MÁJUS 19 NAPLÓ sí PÁRT ÉS PÁR T ÉPÍTÉS A mágocsi gépállomás pártszervezete segítse továbbra is a falusi pártszervezeteket — de a maga hibáit is vegye észre Má/jocs község termelőszövetkezeti fáin. A gépállomás udvarán nagy a sürgés-forgás, a (raktorislák a gépek javítási munkálataival vannak, elfog, ialva. Nagyban készülnek az aratási munkára. Tudják, hogy csak jól rend- bentartott gépekkel biztosíthatják majd az aratási és cséplési munkálatok za­vartalan lefolyását. Lelkesen készülnek az aratásra, cséplésre A tavaszi munkálatok elvégzésénél a gépállomás nagyon lemaradt ter­vének teljesítésében. Alig ötven szá­zalékra végezték el a leszerződött munkákat. A gépállomás dolgozói be akarják hozni ezt a lemaradást és ezért már most úgy készítik el a trak­torokat, hogy azokkal haj ne legyen a nyári munka alatt. Külön épületben állnak szépen sorban az újonnan ka­pott aratógépek ^ ha a traktoristák rájuk néznek, a szemük csillogása el­árulja érzésüket: „Ezekkel a gépekkel nagyon szép eredményeket fogunk elérni. Sokat vár (ölünk a dolgozó parasztság és sokai vár Pártunk is.“ Ezzel a gondolattal folynak a javí­tási munkák. A gépállomás dolgozói tudatában vannak annak, hogy a fa­lun a munkásosztály bázisa, a gépál­lomás, rájuk különösen támaszkodik Pártunk a mezőgazdaság elmaradott, sága felszámolásáért, dolgozó paraszt. Ságunk jobb éleiéinek megteremtésé­ért folytatott harcában. Gyönyörű és megtisztelő feladat ez. Érzi L, vala­mennyi dolgozó, ezt lehet leolvasni Szíjártó Imre traktorisía elvtáis arca. ról is, aki jó munkájával akarja ki­érdemelni azt, hogy felvegyék a gép­állomás pártszervezetébe tagjelöltnek. De ezt mutatja az a lendületes munka is, ami tapasztalható a mágocai gép­állomás udvarában. Segítik a környező községek pártszervezeteit A mágocsi gépállomás dolgozói pártszervezetük irányításával szép eredményeket, értek el. Tavasszal ak­tívan részt vettek a környező falvak. ban — Bikaion, sőt még Mohács-szi­geten is, — a tszcsk szervezésében. A gépállomás dolgozói — a párttagok — eljárnak más falusi pártszervezetek taggyűléseire is és ott felszólalásaik, kai segítik a gyengébb szervezetek munkáját. Legutóbb Köblény, Ág, Csikóst őttös községekben vettek részt a kommunisták taggyűlésén és javasolták, hogy minél szélesebb kör. ben alkalmazzák a szovjet munkamód­szereket. Ezekben a községekben ja­vaslataik alapján a kukoricát négy­zetesen vetették el...' De akkor, amikor más pártszerveze. tek vezetőit tanítják, rámutatnak a hibáikra, a. saját portájukon, nem mindig veszik észre a javítanivaló­kat. A gépállomáson -több, mint száz munkás dolgozik. Közülük csak 12 párttag és öt tagjelölt van. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet, vezetői még mindig nem foglalkoznak eléggé a pártépítés kérdésével. Pedig .Rákosi elvtárs a kongresszusi beszámolójá­ban külön kihangsúlyozta falusi párt. szervezeteink megerősítésének fontos, ságát. Ezt meg kell szívlelni ok a má- g.ocsi gépállomás pártszervezete veze­tőinek is. Nem lehet, azt elhinni, hogy annyi dolgozó között, ne lennének olyanok, akikből harcos tagjelölteket lehetne neveim Pártunk számára. Eh. hez természeten az szükséges, hogy Radó elvtárs, az üzem párttitkára és valamennyi párttag, egyénenként is sokkal többet foglalkozzanak a pár­tonkívülá dolgozókkal. Ismerjék meg őket, azokat a tiszlamuKú, becsületes dolgozókat, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal bebizonyították hű­ségüket nagy Pártunk iránt, bátran vegyék fel a pártszervezet soraiba tagjelöltnek a dolgozók legjobbjait. A szocializmus építése során mindig nagyobb és nagyobb feladatok hárul­nak gépállomásaink dolgozóira is. A mágocsi traktoxista elvtársaknak is sokkal több segítséget kell nyújtaniuk a környező falvak dolgozó parasztsá­gának, a falusi pártszervezeteknek. Éppen ezért ne feledkezzenek meg ar. ról, hogy csak úgy tudják mindezt végrehajtani, ha a hibákat elsősorban is saját munkájukban számolják fel, ha szűnteleneül erősítik pártszerveze­tüket és annak irányításával éjien jár­nak a termelő munkában és az élet minden terűidén M. Gy. Megtisztul az Állatforgalmi Vállalat az ellenségtől Három és fél héttel a bírálat után Április 22-én cikk jóiéit meg a Du­nántúli Naplóban a Baranyamegyei Állatforgalmi Vállalatról. Cikkünk fel­tárta. leleplezte a vállalatnál dolgozó ellenséges elemek aknamunkáját. A cikkre Németh János igazgató április 24-én válaszolt Válaszában megkö­szönte a pártsajtó bírálatát és ígéretet tett arra. hogy a hibákat kijavítják. Ekeit három és fél hét, megvizsgáltuk milyen intézkedést tettek a cikk nyo. mán. HÉmetfi János igazgaló az ellenség uszályba kerüli A levél, amit Németh János írt nem volt őszinte hangú. Bent a vállalatnál Németh János arról beszélt: ,-Ki lóg­juk vizsgálni, kinek a keze van benne a cikk megírásában. Hivatalosan kikér­jük a cikk szolgáltatójának nevét, ho­gyan meri a vállalat belső ügyeit ki. vinni." Szabó Zoltán elvtársnak azt mondották — és ezzel egyetértett Né­meth János is — hogy: „Te vagy a személyzeti vezető, védd meg a sze­mélyzetet a támadástól." A levélben más hangon írt Németh János, - de ez nem véletlen és az az opportunizmus sem, ami az ellenség eltávolításával kapcsolatban fennáll. Ugyanis Németh János belekerült az ellenség uszályá­ba és Bányai Dezsővel, a pécsváradi sajtüzem vo>!t vezetőjével, Baranyai Lászlóval, a vállalat feketéző sof fór jö­vel, Buvári Józsefiéi, az azóta már Pestre „átsiklott" ellenséges elemmel több esetben járt a ,.Nádor"-ba közös ,,szórakozásraVilágos, hogy-ez a tény magában is elég ahhoz, hogy Né­meth János ne vegye fel kellő eréUyci a harcot az ellenséges elemek ellen — akik neki személyes jóbarátai. A cikk nyomán az ellenséges elemek először megszeppentek, majd látva, hogy nem történik semmi, újra kezd­tek erőre kapni. Baranyai László a soffőr. Domonkos János kulákcsemete, arról beszélt: ,.A{cgruházzuk a Poczik Déncst." — Úgy gondollak, hogy Po csík elvtárs volt a cikk szolgáltatója, — s Németh jóvoltából nyferegben érez. ték magukat. Pocz k elvtárs becsületes, rendes ember, aki bizony nem nézi el az ellenséges elemek kártevéseit. Fata Sándort, az egyik kártevőt Németh Já­nos felfüggesztette, munkán kivitt“ he­lyezte. de két nap múlva üzent érte, hogy meginfesak jöjjön be „dolgozni“. A feketézós mialt leleplezett gépkocsivezetőt a birslat után- sztahanovista chíevsllei tüntették ki A feketéző Baranyai László (a elek megjelenése után) Sztahanovista okle­velet kapott egyesek szerinti kiváló munkájáért." Ez a Baranyai azóta is próbált csalni az uliszámlákkcl. egy év alatt tönkre tett egy „Skoda" gépko­csit, kilencezer kilometer úttal nem tad elszámolni és sztahánovista lett! Pánícs Zsigmond kupec is hosszú he­tekig maradt, a helyén. Ez a Panics többszörös sikkasztó, népi demokrá­ciánk ellensége. Irt neki a szombathe­lyi Vágóállatforgalmitól egyik barátja, Molnár József (Pánícs Szombathelyen dolgozott együtt vele.) A levél ismét leleplezi Pánicsot. íme néhány sora (a levél hangja maga is megmutatja, mi­csoda szemét emberr/r ezek!): .,Miután elmentél, a számlák ellenőrzésénél meg­állapították, hogy 1.500 forintos tartó_ zásod van a vállalattal szemben. A sik­kasztás iskolapéldáját produkáltad kedvesem. Hát Zsiga, én nem akarok itt sokat, lötyögni. Egyre kérlek: Ha egy héten belül cxpress-ajánlott levél­ben nem vonod vissza gyalázatos blöf. fődet, ágy légy nyugodt, hogy én sik­kasztásban való közreműködésért, a le szép szemedért nem logom kenyerem-t kiköpni a számból, hanem rágalmazás­ért pont olyan eleganciával és köny- nyedséggel fel foglak jelenteni a rend. őrségen". így ír Molnár József Szombathely­ről, Pánícs Zsigmondról, aki ott is, itt is sikkasztott. Pécsett ez a Pánícs ..ra­kodási költségként" 30—40 forint he­lyett 300—400 forintot veit fel. És ezt az embert sem rúgták ki azonnal a vállalattól és nem adták rendőrkézre. De most odakerül, mert sikkasztásait nem nézi el a népi demokrácia._ És en. nek a Pánicsnak a cikk megjelenése után Németh János még visszaadta használatra a vsfflalat motorját, ami szabadabb kc/et. nagyobb mozgási le­hetőséget biztosított számára, kelés űzőiméinek folytatására. fiz ellenség eltávolításával erősödik a vállalat Egyszóval hetekig maradt minden a régiben és a vállalatnál lévő, keményen harcoló elvtársak hangját igyekeztek elnyomni. Németh János ..fontolóra" vette az intézkedést ahelyett, hogy ke­mény kézzel azonnal intézkedett volna. Németh János a cikk megjelenése után Budapestről egy bizottságot kért, amely le is jött cs megvizsgálta az ügyet, majd közölték, hogy írásban el­küldik a határozatot. Ez a határozat meg is jött, amely szerint Pánics Zsigmondot, társát. Fata Sándort azonnali hatállyal el kell távolítani, dr. Szolga Dezsőnek fel kell mondani június l.i határidővel, Bara­nyai ^Lászlót a soífőrt pedig fel kell állásától függeszteni. A határozat má­jus 17-én érkezett a vállalathoz. Ez rendben is lenne. Csakhogy ha törté­netesen ez a határozat még két, vagy több hotel késik, akkor egészen addig nem történt volna semmi. Pedig Né­meth Jánosnak jogában állt volna —. és kötelessége lett volna — azonnal intézkedni, hiszen a vállalat, amelynek élen áll, önálló vállalat. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek liszíáznák Né­meth János felelősségét. Azzal, hogy ezt a határozatot végre­hajtják, még nincs elintézve minden. Pánics Zsigmond ollen meg kell indí­tani a büntető eljárást, Baranyai Lszló. tó! pedig vissza kell vonni a sztaháno- vosta oklevelet. És ezen kivül vannak még ellenséges munkát végző elemek ott. Ezekről sem szabad elfeledkezni, mert az ellenség e,gy percre sem aisz k. Megerősödik a Bacanyamegyei Vágó- állatforgalmi Vállalat az ellenséges elemek eltávolításával. A vállalatnál dolgozó kommunisták . és becsületes dolgozók pedig harcoljanak az eddigi nél sokkal keményebben minden ellen­séges aknamunka, próbálkozás ellen. E pseslányalelepi fiatalok csak papíron varsonyeztek a köiiltérlokeziet tiszteletére A pécsbányatelepi Széchenyi- és András-akna DISZ fiataljai pár hét­tel ezelőtt párosversenyre hívták a vasasi Petőfi-akna if jail, hogy több- termeléssel, a munkafegyelem megszi­lárdításával, a DISZ-szcrvezet megerő­sítésével készüljenek a vasárnapi kül­döttértekezletükre. A versenyfelhívást a Pe’őfi-aknai fiatalok el is fogadták és a munkaverseny során a szállítási brigád és a többi vasasi fiatal is szép eredményt ért él. Nem így áll a helyzet Pécsbánva- tölepen. A párosverseny pontjainak nagyrészét nem teljesítette — a veze­tőség hibáiból — az ifjúság. A vállalás egyik pontjaként célul liizték maguk elé, hogy 20 új taggal növelik szerve­zetük taglétszámát. Húsz fiatal helyett hatot szervezlek csak be a Dolgozó Ifjúság Szövetségébe. Tehát 14-el adó­sak maradlak. A vállalás második pontjáról, a 100 százalék alatt telje­sítők számának csökkentéséről egyál­talán nem tutinak semmit, Sárdi Ká­roly élv-társ, DLSZ-tilkár nem tudja, hogy a küldöttek termelése emeike- dett-e, teljesítették, vagy túlteljesítel- lék-e a tervet, vagy pedig lemaradlak. 'A tények azt mutatják, hogy 'a pécs­bányatelepi DISZ-szcrvezet vezetősége formális versenyt indíto'.f. Megfogal­mazták a versenykahfvást, kilűvfák a vasasi fiatalokat és ezzel úgy látlak elintéztek mindent. A vállalásról in­kább csak a vezetőség lagjai tudlak, de a tagok már nem igen. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy a vezetőség nem fordít elég gondol arra, hogy se­gítséget nyújtson az ifiknek a ‘nehéz­ségek leküzdésében. Pártunk arra tanít bennünket, hogy a munkaversenytiek élönok, elevennek kell lennie, amely­nek során új termelési eredmények, új emberek szüleinek. Gondoltak-e már arra a pécsbányatelepi DISZ vezetőség tagjai, hogy a versenykihívásuk saját szervezetüknél szolgálta-e ezt a béli? Nem szabad ilyen papírversenyek el indítani. Ez nem viszi előre a felada­tok megoldását. A papír az papír ma­rad, a megírt vállalás csak írás marad, ha azt nem (öltjük meg élettel, min­dennapi munkával. Javítsák ki Pécs- bányatelepen ezt a hibát. Segítse őket ebben előre a vasárnapi MESZHART DISZ küldöttértekezlet is, — és tanul­janak a vasasi fia'alok példájából. „ELe!ep!eztük Tito ügynökét*1 Nem messze tőlünk, Kémestől alig pár kilométerre van Tito mindenre el­szánt áruló bandája. Nálunk pedig itt vannak Tito szövetségesei, a kulákok. a jobboldali szociáldemokraták. Baga. méri féle papok, akik szószékről hirde. tik. hogy a beket megvédeni úgysem Judjuk. Ezek Tito szent szövetségesei, akik összefogva a dolgozók minden el­lenségével. próbálják megakadályozni békés építő munkánkat és azt szeret­nék látni, htr hidak, vasutak, iskolák, villany helyett erődöket építenénk és azt szeretnék látni, ha jönne Tito ban. dója, hogy pusztítsa a dolgozó népek millióit, s kezükbe, c.dja a halaimat. Nézzük meg egy ilyen kuláknak az. igazi arcát. Lrdö József. Szaporcán la. főtt. Kémestől néhány száz méterre Mindig más munkájából élt, másnak az erejéből szerezte vagyonát, évek hosszá során a dolgozókat kizsákmányolta és elnyomta. És most nem nézhette jó szemmel a békés építő munkát, nem tetszeti neki, hogy a dolgoz.ók irányít­ják a saját sorsukat, hogy a községben nem ö a vezető, hanem a tanács élén egy becsületes dolgozó áll. A kulák ta­gadja azt. hogy ő háborúi akar. de tét. leivel az ellenkezőjét bizonyifj'd be. Ledö nemcsak arra volt képes, hogy a dolgozók elől eldugja az árut a pad­kásra és szabotálja a tavaszi munkáló, tokát, a begyűjtési és nemcsak rémhí­reket terjesztett, hanem képes volt ar. ra is, hogy három ügynököt rejtegessen hórom napon keresztül és térképet rar- toljon nekik arra a célra, hogy hol tudjanak átszökni a határon. Ez min­dennél világosabban beszél arról, hogy milyen és mire képes a kulák, hogyan árulja el drága h.azánkai. hogyan várja a háborút. Ha a becsület cs. béke-szerető dolgozó parasztok nem lettek volna olyan éberek a határszéleken, akkor tán sikerült is volna átszökni a határon az ügynököknek, de a siklósi járásban a dolgoz.ók éberen vigyáznak és szólnak a dolgozó nép fiainak, a határőröknek, akik elfogják a kémeket és azok meg. kapják méltó büntetésüket, mint ahogy ezek az ügynökök megkapták rejlege- tőikkel együtt, A kémesi és szaporcai dolgozók keményen elilélik a kémrejte. gelő kulákot. mint ahogy egyik gyűlé­sen követelték, hogy az ilyen aljas el. lenségnek kötél kell, mert megérdemli a sorsát. Az élesedő nemzetközi helyzet mind nagyobb feladatok elé állít bennünket a termelő munkában is, d<‘ megálljuk he­lyünket és végig kitartunk a béke meg. védésének nagv v.gve mellett. DARABOS JENŐ levelező. Kémes. Az fegyenlősdi gátolja a fejlődéit Tanuljon a szárászt Béke tszcs a múlt évi tapasztalatokból László György, a szárászi Béke tér. meiőcsoport tagja, a ^ertépóiak épité_ se közben elgondolkozik azon, ho­gyan is dolgozott tavaly elődjük, az akkor még 16 tagból álló III. típusú tszcs, ö mint egyéni gazda tartotta még akkor szemmel minden munká­jukat. A csoport belső életéből nem sokat ismeri. Csupán azt látta, hogy igen nagy igyekezettel dolgoznak. Az ówégi elszámoláskor a „papí­ron“ megrajzolt 33 forintos munka­egység ellenére is alig kaptak vala­mennyi pénzt kézhez. A jól indult csoport végül is addig jutott, hogy nyáron már egyénileg csépelt el min­denki, az osztozkodás ufán pedig ti­zen kiváltaik a csoportból. - Alig ma­radtak hatan, Rákosi elvtárs szavait emlegeti lép. ten-nyomon mindegyik csoportíag. A Pártkongresszusra hivatkoznak, ha nehézség keresztezi útjukat és abban bíznak, hogy legyűrik az akadályt. Ilyen áthidalhatatlan­nak látszó akadály ellenére is Szárász község csaknem vala­mennyi dolgozója belépett a cso­portba. Egyedül a Pártba,. Rákosi elvtárs iga­zába vetett bizalom volt az, amely er­re bírta őket. Tudták, — a járási pártbizottság megmagyarázta nekik, — hogy a lavalyi csoport nagyfokú visz. szaesését lényegében egyetlen — de igen súlyos hiba okozta: 1 az egyenlősdiség! Egész éven át nem vezelték a munka, egységet és év végén csak gondolom- ra számoliák össze, kj mennyit telje­sített. Az osztozkodáskor me.g az egész fennmaradó összeget egyenlően osz­tották szét egymás között Ugyan­annyit részelt az is. aki egész éven át a lábát lógatta, mini az, aki seré­nyen dolgozott. Ez volt az oka an­nak, hogy lényegében a tavalyi cso­port felbomlott. A Pártkongresszus napjaiban ala­kul! Béke lermelőcsoporf okult a ta­valyiak példáján. — Legalábbis ők így mondják. —- Legelső gondjuk az volt, hogy megtanulják a munkaegy­séggel történő számolást. Ettől kezdve érezhetően emelkedni kezdett a cso­port felfelé, a fejlődés útján. Elérkez­tek addig, hogy ma már minden este pontosan beírják a munkaegység­könyvecskébe mindenkinek az elvég, zett munkát. Deák György, László Antal és a többiek magabiztosan mondják: „E végről nyugodtak va­gyunk, nem fenyeget bennünket a tavalyiak sorsa!“ Az eredmény, amit újjáalakulásuk, a Béke tszcs név felvevése óta elér­tek: minden várakozást felülmúl. De gondoljanak csak vissza megint László Györgyök, Cingár Istvánék: nem ugyanilyen kiváló eredményt vártak-e tavaly elődjüktől? És mégis hová jutottak azok? Nos, most ugyanez a veszély áll fenn, bár még korántsem fenyeget annyira A nagy igyekezetben nem veszik ész. re, hogy megint csak egyenlősdiség ütötte fel a fejét. Csak éppen más formában. Beírják ugyan a munkaegységet. De mindenkinek ugyanannyit. Azonnal megszólják a munka- csapatvezetőt, ha többet akarna beírni egyiknek, mint a másik­nak. „Miért, talán nekj szebb a szeme, neki többet lehet?" — így állják út­ját a fejlődésnek. Mivel bandában dolgoznak, nem alakulhat ki munka- verseny a csapatok és egyének közt. Nem serkentik jobb munkára a ta­gokat. Hogyan is igyekezne a seré­nyebb, ha azt látja, hogy úgy sem értékelik a iöbb, jobb munkát. Az egyenlősdiségnek ez a fajtája olyan, mini fában a szú. Alattomos. Csend­ben, észrevétlenül, de. biztosan dol­gozik, míg csak elporlad a fa. Ezt akarják elérni a csoport tagjai? A tavalyiak sorsát kívánják ismét? A csoport ereje, elszántsága az ellenkezőjét bizonyítja. Egyáltalán nem akarják megismételni a tavalyi „példát“. De ahogyan most írják a munkaegységet, az is egyenlősdiség é„ ugyanoda vezei, mint a tavalyiak egyen,iősdisége! Egy út vezet ki a veszélyből: jelöl­jék ki minden munkacsapat számára az állandó területet. Úgy igyekezze­nek megszervezni a csapaton belül az egyének munkáját is, hogy a kapálá­soknál mindig állandóan ugyanazt a területet művelje meg egy-egy. Akkor nem lesznek „bandába" kényszerítve, szabad utat engednek a széleskörű munkaversenynek. De azután pontosan be kell írni az elvég­zett munkát is: ki .mennyit vég­zett, aszerint. Ez a biztosítéka a további fejlődésnek, így érnek el a mágocsiak is igen ma­gas terméseredményeket. A még ma is fennálló egyenlősdiség veszélyezteti tehát a csoportot. Ez a veszélyesebb, mert erre eddig nem figyeltek fel. Van másik — igen sú­lyos körülmény is, mely szintén vissza­felé húzza a csoportot. Ez már a já­rási tanács — személyszerint Puskár elvtárs — és az OSZH megyei kiren­deltségének súlyos mulasztása, huza­vonája. Az OSZH még a mai napig sem fizetett egyetlen fillért sem a cso­porttagoknak a bevitt állatok után! Ez odavezetett, hogy vették a tagok a gveplöt, istrángot és hazahajtották a jószágokat. Egyéni kezelésbe vet­ték. A kívülállók pedig piszkálják emiatt a csoporttagokat. Annyi bizo­nyos, hogy ilyen módon megint csak nem a tszcs megszilárdítását segítik elő. i ászló Antalék azt mondják: „Rákosi elvlárs maga megmondot­ta a Pártkongresszuson, hogy ki kell fizetni a bevitt állatok érte­két. Miért tudták végrehajtani ezt Mágocson, és miért nem fogad­ják meg Rákosi elvtárs szavait szárászi viszonylatban?!“ A csoport tagjainak teljesen igazuk van Az OSZH és a járási tanács me­zőgazdaság, osztálya a felelős ezért a mulasztásért! A Párt nem engedi meg, hogy ismét odajusson ilyen mu- ■ aszlasok miatt a csoport, mint elő­de Ellenben megköveteli az OSZH-tó! :s és Puskár elvtárséktól is, hogy a Pártkongresszus határozatait maradék­talanul betartsák! Erősítsék új tagjelöltekkel saját pártszervezetüket, hogy még többet segíthessenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents