Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-13 / 110. szám
4 NAPLÓ 1951 MÁJUS IS Az ipari növénytermelés emelkedése 1949-től 1954-ig GYERMEKEKÉRT! AZ ÖTÉVES TERV előírja mezőjíazdaságunk elmaradottságának a felszámolását, terméshozamának jelentős emelését. Éppen ezért az eredetileg előirányzott nyolcmílliárd helyett 11 milliárd forintot ruházunk be a mezőgazdaság fejlesztésére. Az elkövetkező évek folyamán nagy mértékben növeljük majd az ipari növények vetésterületét is. így a gyapot vetésterületét hazánk déli megyéiben — Baranyában, Tolnában, Somogybán, Bács-Kiskun és még egynéhány megyében — összesen 50.000 katasztrális holdra emeljük az idei lervévben. Az ötéves terv végére pedig ennek a négyszeresén, 200.000 holdon termelünk majd gyapotot. Ez a terület — ha csak a mostani átlagtermést vesszük alapul — évente 800.000 mázsa gyapotot ad. Ebből a hatalmas mennyiségű gyapotból annyi vásznat lehet szőni, amely tizenhat- szőr körüléri a földet az egyenlítő vonalán. Rizstermő földjeink területét Szolnok, Hajdú, Békés és Csongrád megyékben 30.000 katasztrális holdról 40.OC0 holdra emeljük az ötéves •. terv végéig. Ez azt jelenti, hogy évente 2000 vágón rizzsel növeljük rizs- termésünket, ha holdanként húszmázsás rizstermést veszünk alapul. szereinek alkalmazásával, új mező- gazdasági gépek munkába állításával, nemesített vetőmaggal, a műtrágyázás fokozásával, termelési szerződések kötésével jelentős mértékben emelkedik a termés mennyisége. Á gyapotnál az 1949-es évhez viszonyítva hatszoros lesz az emelkedés. A rizsén, ha az 1949 es év termésmeny- nyiségét száz, százaléknak vesszük, akkor 30 százalékos emelkedés mutatkozik majd. A cukorrépánál 30, a 6190 Hh lennél^Sö, a kendernél pedig 40 százalékkal emelkedik a termés meny- nyisége a felemelt ötéves terv ideje alatt. A felemelt ötéves tervben tehát óriási fejlődésen megy át mezőgazdaságunk is. Ezek a változások mind a mi dolgozó népünk, boldog jövőjét szolgálják. Ezt adja az ötéves terv, amely boldog életünk, a szocializmus építésének, a béke megvédésének terve. * BARANYA MEGYÉBEN máris lemérhető az a nagyarányú fejlődés, mely országos viszonylatban megvalósul. Legjobban megmutatkozik ez a gyapot vetésterületcnék növekedésénél: míg 1949-ben mindössze 100 holdon vetettek a megyében gyapotot, addig 1951-ben már 6.190 holdon. Állandóan növekszik azonban a többi ipari növény vetésterülete is. Rostlenből 50-ben 1.141 holdat, 51-ben pedig 1.200 holdat, cukorrépából tavaly 6.116 holdat, az idén 6.700 holdat vetettek be megyénk dolgozó parasztjai. 6. 790 Hit. 6, 116 K H. * * i V ________________ ■49fO 100% rifu CUKOKHePA f}°% f4q% IOO% Rizs kSsuosR. A FELEMELT ÖTÉVES TERVBEN a Szovjetunió élenjáró termelési módBaranya megye gyapot, rost len és cukorrépa termelése A közelmúltban ezer vagon kimustrált amerikai fegyver mellett egy hajórakomány gyermekjátékszer is érkezett Jugoszláviába, abba az országba, ahol még a gyermekek sorsa is kínos, keserves. Abba az országba, melyből az érkező levelek így írnak a gyermekről: „Aki látja, mindenki csodálkozik rajta, hogy megmaradt élve, mert nálunk ilyen járvány van, hogy a gyér. mekek elhalnak." Vájjon mi a céljuk az amerikai banditáknak a jugoszláv gyermekeknek küldött játékszerekkel? "Miért küldtek nekik tarka-barka játékokat? Talán kárpótlásul, mert elvették tőlük a tejet és kenyeret, mert testvéreiket és szüleiket bérenceik, Tito banditái börtönbe vetették, megkínozták vagy meggyilkolták? A Tito-fasissták lapja, a hazug Borba, közölte nemré gén, hogy az 5. sz. belgrádi napköziotthonban mister Cock ünnepélyes külsőségek között (valószínűleg a saj. tó, rádió kiküldöttei és fo-toriporterek tömege előtt) adta át a gyermekeknek az amerikai légjó ajándékait: a játékszereket. A Borba azonban elhallgatta, hogy az ajándékokat átadó mister Cock, az amerikai légió főparancsnoka — hírhedt háborús uszító, a,ki már kitüntette Mussolinit is, a közelmúltban Franconak, a spanyol nép véreskezü diktátorának ajándékozta oda a légió érdemrendjét és ugyanazon a napon, mikor Koreába érkezett., tüntették ki Li Szin.Mant, a koreai nép hó hérát is az aján,dákot osztó kéz alapította érdemrenddel. Persze a játékok szétosztása után is szomorú a jugosziláv gyermekek sora. „Kérem, küldjön a részemre egy pántlikát, egy rózsaszínűt, a kis An- nuskának a hajába“ — írja egy szerencsét!^ jugoszláv anya, aki gyermekének hajba való szalagot kér magyarországi rokonaitól. Egy másik le. vélben arról panaszkodnak, hogy milyen drága a cucli a csecsemők számára és egyúttal meg is írják a „receptet", hogyan küldhetnének a Magyarországon élő rokonok: „A Marianna küldölt négy cuclit is — üvegre valót. Szépen összeteszi egyiket a másikba, egy vékony papírral leragassza, alig lehet, észrevenni a levélben. Nálunk 200 dinár egy cucli... Te testvér, kérded az ittvaló munkás fizetését. Tudod, az különböző. A kö. zepes fizetés fő—22 dinár óránként, • feljebb alig van valakinek..." Egynapi munkából meg egy cuclira sem kerül a jugoszláv dolgozónak. Azok pedig, akik ezt a szörnyű sorsot hozták a jugoszláv gyermekeknek, most egy pár játékkal akar. jak bekötni a végtelenségig kizsarolt nép szemeit. Az amerikai háborúé uszítok szemérmetlen cinizmussal bá. bukat, ólomkatonákat ajándékoznak a jugoszláv gyermekeknek — cserébe pedig ólő, igazi jugoszláv katonákat kérnek apákat, lesi véreket, akiket Tito, az imperialisták lakája, olcsó pénzért adott a: ágyútöítclékkéut. As ajándékot osztogató cukrosbácsi, Earl Cock, mikor vissza- tért Newyorkba, kijelentette, hogy fel- kell hatalmazni MacArthur tábornokot, hogy Csang Kai-Sek csapataival együtt megtámadja Kínát és bombázza Mandzsúriát. A kéz, mely a jugo,, szláv gyermekeknek az ajándékot adta, bombákat szór kíméletlenül Korea apró falvaira, kicsiny iskoláiban tanuló gyermekekre és legszívesebben bombákat szórna az egész haladó világra. A koreai nép azonban keményen lecsapott a vandál kézre és megmutatta, „mire képes szabadságá. ért egy nép, ha évtizedes rabság után leverik kezéről a bilincset“ __ mint az t Rákosi elvtárs mondotta a Párt. kongresszuson. A koreai harcosok nem csak saját hazájukat védik. Védik a koreaj hősök a világ békéjét, a mi békénket, a mi gyermekeink békéjét. Küzdenek a koreai harcosok a jugoszláv gyermekek jobb sorsáért, a jugoszláv dől. gozók szabadhSágáért is. Az ö harcuk a mi harcunk és „ezért érzi minden giagyar dolgozó, minden magyar nő magáénak a koreai nép harcát. Ezért érzi minden becsületes magyar anya a koreai gyermekekkel elkövetett gazságokat, mintha azt a saját gyermekével tennék. Ezért érzi minden hazáját szerető, minden gyermekét iéltő asszony és lány, hogy köteles. sége segíteni a koreai hősök gyet. mekein“ — írja a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége országos veze-, tőségének felhívása. Ezért, .adunk va. lamennyien szívesen a május 15.tői június 15-ig tartó gyűjtés alkalmával, mintha a mi gyermekeinknek adnánk, ,Jiogy megmentsük a beteg, ruha nél kül maradt kicsinyeket a szebb, boldogabb élet számára.“ ' . \ A jugoszláv bányászok karcolnak az éhség és kizsákmányolás rendszere ellen Tiloék Jugoszlávia egész arany-, ólom-, vas-, réz- és higany készle tőnek kitermelését átengedték az amerikaiaknak. A legnagyobb bányák — így a bori és kanniki cinkés ólombányák — jelenleg az „Ánaconda Copper Mining Company“ kezében vannak. A Watl-StreéÜ monopolistáinak azonban ez sem elég. Tiloék, hogy elege', tegyenek telheletlen gazdáiknak, 1950 szeptember 21-én hivatalosan kötelezték magukat, hogy Jugoszlávia összes ásványi kincseit az amerikai agresszorok rendelkezésére bocsátják. A dolgozók kizsákmányolása azóta még fokozódott. Tito, hogy eleget tehessen vállal! kötelezettségeinek, a jugoszláv bányászokat napi 14 órai emberfeletti munkára kényszeríti. Tiloék azonban menlhetetlenek. A jugoszláv bányászok soha nem egyeznek bele abba, hogy a lengerenlúli monopolisták az ö vérük és verejtékük árán gazdagodjanak meg és bányáik nyersanyagát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen indítandó háború céljára használják fel. A jugoszláv bányászok egyre erélyesebb harcot folytainak a Tifo-bantlilák ellen. Csökkentik a bányák termelékenységét. A bori rézbánya cstipán 65 százalékra leljesítetle az előirányzatot, a trepcsai ólomtérnic- lé.s főbb, mint 20 százalékkal csökkent, a brezai szén'er- meiés pedig alig 10 százaléka az 1939 cs termelésnek, A Dobraszreesa bánya még 50 százalékra sem teljesítette „tervét“. A tiloislák tehetetlenek a bányászok ellenállásával szemben. Kénytelenek elismerni, hogy a . bányászok föbh, mint 30 százaléka megszökik munkahelyéről . A bányászok harca egvre élesebbé válik. A hivatalos «dalok szerint 1950 első felében 15 milliót leli ki ::z .előre nem látott technikai kiadások“ összege a bánya-' Iparban. A bányászok állal tudatosan előidézett károk a l'ito-klikk ralrszolgarcndszerének gyengítését szolgálják. Ezek a károk 1950 augusztusában 26 millió dinárt, az egész elmúlt évben pedig 100 millió dinárt lellek ki. Az Snfeláldozó harc nagyszerű példá ja voll, mikor a Irepcsai bányászok felrobbantották a robbanóanyagraktári és a bányához vezető utat. A rettegő Tilo-bandilák minden lehetőt igyekszenek megtenni annak érdekében, hogy helyreállítsák a rendet a bányaiparban. A jugoszláv bányászok ellenállása megdönthclcllenül bizonyítja, hogy Tiloék soha nem fogják lerdre kényszc- rileni a jugoszláv munkásosztályt. (£a Szocialiszlicsku Jugoszláviu) Komplex gépesítés a szovjet bányákban A Szovjetunió igen sok bányájában már megvalósították a szénkiter. melés műveleteinek teljes gépesítését. A háborúutáni sztálini öléves terv például teljesen megváltoztatta a Do- nyec-szénmedence arculatát. Az új gépek bevezetése és a gépáüomnáy általános növelése egészen közel vitték a bányákat ahhoz, hogy a legfontosabb és a nehéz műveleteknél teljesen kiküszöböljék a kézimunkát, így a Lenin-bánya is nagy teljesítőképességű, kiválóan gépesített gyárhoz hasonló, amelyet élenjáró, tökéletes technikával szereltek tel. Nézzük, miképpen szervezték meg itt a munkát? A lejtésnél a réseid gépeket szénkombájn váltotta lel. A kombájn egyidejűleg aláréscli és elválasztja a szenet a rétegtől saját maga ráönti a szállító szalagra. A szén szakadatlan áradatban ömlik. Közben nemcsak a kézilejt.és és jöveszlés válik leicslégéssé, hanem a lúrás és robbantás is. Míg régebben a fejtésnél 14—15 ember dolgozott, — a réselőgépkezelő, helyettese, a jövesztő-vájárok csapata, a túrós és a lőmesler, — addig most a kombájnt egy brigád látja el, amely egy gépkezelőből, annak helyetteséből és 3—4 segédmunkásból áll. A lejtéseknél a rendes futószalagokat nagyteljesítményű rázószalagokkal helyettesítik, amelyeknélí visszafelé is van menete. Ez a szállítószalag nemcsak a szenet szállítja a lejtéstől a vágatban álló csillékbe hanem egy másik, igen fontos munkát is elvégez: eljuttatja a fejtéshez az ácsoláshoz szükséges faanyagot. Ezáltal teljesen gépesítették a bányala szállításának nehéz műveletét. Az aknától villany mozdony ok szállítják a fát a részlegekig, a vágatból pedig a szállítószalagok juttatják el a fejtéshez. I •ténhonibájnolt üzembeállításával jelentősen gyorsabban dolgoznak a fejtéseken, mint ahogy ez a rése- Jőgépek idején történt. Ez szükségessé telte a szállítóvágátok elővájá. sáliak meggyorsítását is és gépesíteni kellett a kőzet csillébe rakásának nehéz, eddig kézzel végzett munkáját. A szovjet mérnökök megszerkesz. tették a kőzetrakodó gépet, amely a dolgozók nehéz munkáját, helyettesítve 1 perc alatt megrakja kőzettel a csillét. A földalatti számlást nagy teljesít- mén yű villany mozdony ok végzik. A széníejtés gépesített folyamata a következőképpen alakul: a lejtésnél a kombájn termeli ki a szenet, amit innen a visszmenetes szállítószalagok visznek a vágatba, a megrakott csilléket pedig hatalmas vezetékes villanymozdonyok szállítják az almához. A löld felszínére felemelt szén a mosószalagokra kerül, onnan a tartályba, a tartályból pedig saját súlya folytán belekerül a vasúli kocsikba. Az iij technika mérhetetlenül megkönnyítette a bányász munkáját nagyon sok régi szakmát feleslegessé lett és újakat szült. A bányamunkások' szerepe megváltozott és most a legfontosabb a gépkezelő bányász, az az ember, aki nagyszerűen ért a műszaki dolgokhoz. Olyan foglalkozások, mint a jövesztő-vájár és a közetrako- dó, feleslegessé váltak. Ezek az emberek most a gépeket kezelik. Az új szakmájú munkásokra jellemző, hogy az egyes gépcsoportok kezeléséről áttérnek egész termelési íolyamatok irányítására, így például a réselő-gép kezelője régen csak a szénréteget rései te alá, a szénit om- bájn gépésze azonban az alárfsclést, a lejtést, a jövesztésl és a fúrást is el végzi. A Unnyiíssok az új technika elsajátításáért folytatóit versenyük során kiemelkedő sikereket érnek el. Míg a réseiögép termelése egy hónapban átlag 2500—3000 tonnát tett ki addig a szénkombájné 6000—9000 tonna. A vágatok elővájásának sebessége a közglrakodó gépek alkalmazásával pedig kétszeresére nőit meg. A Szovjetunió bányászainak harci feladatuk van, amelyet Sztálin elv. társ tűzött ki eléjük: a széntermelést fel kell emelniők évi 500 millió tonnára. Az új technika minden clölel- tételét megteremti annak, hogy a bányászok ezt a megtisztelő leiadatot sim kérésen megvalósítsák. Hazánkban szovjet gépek könnyűik a bányászok munkáját, államunk szerető gondoskodása teszi egyre székké életüket Nincs olyan területe népgazdaságunknak, ahol ne látnánk, ne éreznénk a Szovjetunió önzetlen segítségét. Ez a segítség bányáinknál is megnyilvánul. A Szovjetunió bányászati gépeket küld, hogy könnyebbé legye a magyar bányászok munkáját, hogy segítse őket a termelés emelé. sében. A komlói bányában szeretetlel beszélnek a bányászok n szovjet knparószalagról, amely a nyolcas telepi frontfejtésnél az alsó szállttóvágabon továbbítja a szenet a fő szállító vágatra. Mintegy 120 méteren minden emberi beavatkozás nélkül szállítja ez a nagyszerű szovjet gép a szenei. 11a czl a munkát a csilléseknek kellene végezni, nehéz feladat lenne számukra. Hasonló nagy segítséget ad a munkában a komlói bányában lévő többi szovjet kaparószalag is, A szovjet rakodógép szintén a komlói bányában segíti a bányászok munkáját. Egyetlen karmozdítással indítják be a gépel, amely önmaga végzi a csillék rakását. A gép egy óra alatt 20—30 csillét tud így megtölteni, azelőll ennyi csilléi három ember töltött meg nyolc óra alatt. ' t A hidasi bányában sikerrel alkalmazzák a szovjet feltörő gépel, amely a gurítok hajtásában az ácsoláson kívül minden emberi munkát elvégez. A hidasi bányában egy-egy gurító kihajlása —- a hosszúsághoz mérten — nyolc, vagy 15 műszakot lartoll. Ezt a nehéz munkát a szovjet feltört) gép 16—42 óra átáll elvégzi a bányászok helyeit. így könnyíti meg a Szovjetunió segítség» a baranya- tncgyéi bányászok munkáját is. A szovjet gépek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a bányászok emeljék a termelést. , Hazánkban és a népi demokráciákban a Szovjetunió segítségével egyre könnyebbé válik a bányamunka, egyre szebb lesz a bányászok élete, addig a fasiszta Tito JugO- szláviájában egyre elviselhetetlenebbé válik a bányászok étele. A Tilo-banda eladta a bányákat is az amerikai imperialistáknak. Jugoszláviában szó sincs a bányák gépesítéséről, a bányászok munkájának megkönnyítéséről. Régi primiliv eszközökkel dolgoznak. Bányászaink számára népi demokráciánk biztosít minden szükségesei, munkaruhát, csizmát, épülnek az új bányászlakások Komlón, Meszesen, önludatos bányásza- ink hűségjutalmat kapnak, fiataljaink vájáriskolában sajátítják el a magasabb szakképzettséget. Bönyászink — ugyanakkor, amikor a jugoszláv bányászok szabolálással, a munka megtagadásával harcolnak a békéért — helytállásukkal, több szén kitermelésével harcolnak ugyanazért a célcrl, a tarlós békéért, • szabadságért, a boldog ételért.
