Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

-w n p l ©

1951 MÁJUS iw

ÍMR7 gb PÁRTÉPITÉS «

Á siklósi járási pártbizottság harcol a tag- és tagjeiöltfelvételi munka megjavításáért

Rákosi elvtárs a Pártkongresszuson mondott beszámolójában rámutatott arra* hogy falusi pártszervezeteink nem erősödtek megfelelően.

„A szocialista szektor pártszervezetei kiváltak a falu területi pártszervezetéből. Ez a kiválás gyakran azt is jelentette, hogy nem a faluban maradt a pártszervezet, mert a gépállomás, az állami bártok, vagy a szövetkezet központja gyakran a falun kívül esett. Emiatt a régeste egységes falusi szervezet száz- és száz községben két-három, sőt négy szervezetre vált szét, melyhez gyakran még valamely újonnan felállított ipari vállalat szervezete is járult. Ezeknek a különböző szervezeteknek az összefogása új feladat, amellyel még sok helyen nőm tudtak kielégítően megbirkózni és ezért ez a fejlődés átmenetileg egy sor falusi szervezetünk ko- mofy meggyengítéséi eredményez- T te."

Rákosi elvtárs mintha csak a siklósi járásról beszélt volna. A Pártkongresszus után mi is kiértékeltük járásunk területén e téren mutatkozó hiányosságokat, Anank ellenére, hogy falusi pártszervezeteink munkájában az ősz óta javult a tag- és tagjelöltek felvételével való foglalkozás, mégis fennél járásunkra az is, amit Rákosi elvtárs mondott. A kiértékelés azt is mutatja, hogy a tag- és tagje- iöltfelvételi munka

nem tervszerűen folyik

járásunk pártszervezeteiben.

A felvett tagjelöltek között elenyészően kevés az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt.

1950-ben, januártól novemberig, tehát 10 hónap alatt, járásunkban mindössze 120 tagjelöltet vettek fél. Ebből az egyénileg gazdálkodók száma csak 24. Pedig a járásunk lakosságának túlnyomó többsége még egyénileg gazdálkodik. Rákosi elvtárs útmutatása nyomán a kiértékelésnél rájöttünk arra a súlyos hibára is, hogy járásunkban elhanyagolták a középparasztsággal való foglalkozást. Járásunk alapszervezetei a múlt cv folyamán mindössze csak kilenc középparaszt dolgozót vettek fel tagjelöltnek.

Hogy mennyire fontos falust párt- szervezeteink megerősítése, azt tapasztaltuk ezév elején a termelőcso- portok szervezésénél.

Olt, ahol a pártszervezel nem hanyagolta el az új tagjelöltek

a——B—nawwufi im.——a—aan

nevelését, sorait feltöltöttek becsületes kis és középparasztokkal, mint például Drávaszabolcson, Alsószentmárionban, Drávacsepe- lyen, ott az eredmény nem is maradt eL

Párttagjaink példamutatása magával ragadta szinte az egész község dolgozó parasztságát, beléptek a termelőcsoportokba.

Múlt évben a pártépítés területén elért eredményeink azonban eltörpülnek a hibák mellett. Számos községünkben egyetlenegy tagjelöltet sem vettek fel. Ezekben a községekben nem is lehetett megalakítani a tszcs- ket. Vajszló községben a pártszervezetnek például csak két dolgozó paraszt párttagja van, de ezek sem kimondottan földműveléssel, hanem fuvarozással és egyéb munkával foglalkoznak, Itt a tszcs szervezését borbélyok, cipészek, szövetkezeti ügyvezetők irányítják. De hasonló volt a helyzet Kémes községben is. Mindkét helyen még máig sem sikerült megalakítani a termelőcsoportot.

Rákosi elvtárs útmutatása nyomán

hozzéíoyfunk munkánk megjavításához.

Munkánk központi feladatává tűztük a pártépítés kérdését. Lelátogattuk az összes alapszervezeteket, a vezetőséggel jól átbeszéltük a teendőket, sőt egy-egy pártonkívűli dolgozó paraszttal is elbeszélgettünk a titkár elvtárs jelenlétében, hogy lássa, hogyan kell foglalkoznia, nevelni a becsületes dolgozó parasztok közül tagjelölteket. Az eredmény nem maradt el. Rákosi elvtárs október 27-i beszédét követő hónapban, novemberben,

járásunk alapszervezet&i 52 tagjelöltet, ebből 24 dolgozó parasztot, köztük nyolc középparasztot vettek fel, vagyis ebben a hónapban majdnem olyan eredményt értünk el, mini előtte 10 hónapon keresztül.

Itt szintén jó példaként lehet felhozni az alsószentmártoni pártszervezetet, amely Rákosi elvtárs október 27-i beszédéig jóformán egy tagjelöltet sem vett fel, ma már 17 tagjelöltje van, mind dolgozó kisparaszt és kö zépparasztok. Szépen dolgozik e téren a bissei pártszervezet is. Ebben az évben már ti új harcossal erősítette sorait. Ugyancsak jó példának lehet említeni Kásád délszláv község pártszervezetét, ahol ezévben öt tagjelöltet vettek fel a dolgozó parasztok legjobbjaiból.

Azonban vannajc községi pártszerve, zeteink, ahol a titkár elvtársak nem

értették meg szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatását a falusi pártszervezetek megerősítésével, a tag- és tagjelöltfelvcteli munka megjavításával kapcsolatosan.

Baranyahidvégen

Knrucz Lajos a pártszervezet titkára.

Knrucz elvtárs még mindig mellék- kérdésként foglalkozik ezzel az igen fontos kérdéssel. Lebecsüli a községben élenjáró dolgozó parasztokat, néni foglalkozik problémájukkal, hivatkozva „óriási" elfoglaltságára.

Kurucz elvtárs fodrászmester és nagy elfoglaltságát a mesterségéből kifolyólag akarja magyarázni. Persze nem az elfoglaltság, hanem a nemtörődömség jellemző Kurucz elvtárs munkájára. Dolgozó paraszt párUitkáraink- nak is sok a munkájuk, mégis másként megy a tagjelöltfelvétel náluk. Baranyahidvégen ebben az évben egy tagjelöltet vettek fel, de az is a szövetkezet kocsmárosa.

Pedig számos dolgozó paraszt van Baranyahidvégen is, aki a tanácsválasztáskor, a Békekölcsön-jegyzéskor, a terménybegyüjtésnél, a tavaszi munkában bebizonyították, hogy mindenben támogatják Pártunk politikáját és szívesen lennének tagjelöltek is,

csak a párttitkár elvtársnak egy kicsit többet kellene velük foglalkozni.

A siklósi JB a pártépítés munkájában mutatkozó hibák kijavítására háromhónapos munkatervében kidolgozta a feladatokat. Minden hónapban pártbizottsági ülésen kiértékelünk egy pártépítesben jól dolgozó falusi pártszervezetet és egy rosszul dolgozó pártszervezet munkáját. Erre az értekezletre meghívunk háromnégy olyan párttitkár elvtársat, ahol nem megy jól a munka, hogy lássák, hogvati kell a tag- és tagjelöltfelvétellel foglalkozni, s ha esetleg náluk is ugyanazok a hibák fennállnak, ki tud ják javítani. A pártbizottság munkatársai rendszeresen eljárnak azokba a pártszervezetekbe, ahol a titkár elvtársak még mindig nem látják elég tisztán a falusi pártszervezetek tagos tagejlöltekke! való megerősítésének hatalmas jelentőségét és ott gyakorlatilag megtanítják őket: Hogyan kel! foglalkozni a pártonkívűli becsületes dolgozó parasztokkal, hogyan kell belőlük nevelni harcos, áldozatkész kom munistákat Pártunknak,

Vadon Antal siklósi JB-titkár,

HATVAN EV KÖRÜLI férfi lép be Komlón a Kossuth Lajos-utcai Steiler óorbélyüzletbe. Leül egy székbe, vár. ja, míg sorrakerül. Kint az utcán egy máét érik a teherautók, Sztálinyec- vontató dübörög el, — megremegnek az - ablakok. Az öreg csak néz figyel egy darabig, aztán odafordul Papp és Fook elvtársak felé.

— Hej, micsoda világ van, ennyi ember ennyi autó — ki gondolta volna. öreg komlói vagyok én — húzta ki magát az öreg.

Mivel látta hogy figyelnek rá, hát

mesélt tovább.

— Tudják tiaim, ebbe a Komlóba 1903-ban 38 ház volt még, mind a 38 zsuppíedeles. Ahol most az a teke, te hogyishíjják épület, — na, az a szénosztályozó — áll, meg ahol az- erőmü van. pocsolya volt, olyan nádas, meg sáros víz, IstenhátamögötH hely volt ez. Télviz idején innen senki nem ment kifele abban az időben, mert nem volt út. Ezután kezdték csak a bányái lejteni. £n is alt dől. gőz lom — néz körül az öreg.

A helyiségben lévő bányászok nem állják most már szó nélkül: „Hej, ha most jönne te. a hányába, hát bizony kifutna, úgy dübörögnek a gépek“ — veti oda egyik bányász. De nem hagyja magát az öreg sem, visszafejek „Mi voltunk az' igazi bányászok, mert mi meg kézzel döntöttük a partot Erre elmosolyogja magát.

Hanem jártam arra töl Kiikö- nyösbe nemrégiben és megnéztem a házakat. Mondhatom, nagyon szépek. Azok fiaim, még reuma ellen is jók, mert olyan lapos a teteje, aztán ha süt a nap, hát ki lehet rá feküdni. Szépek, örülhettek fiaim. Betonúton fartőnk, mint benn a városban Pé- csen.

Sokáig mesélt még az öreg és azok, akik hallgatták, szinte el sem akarták hinni, milyen vo’t Komló. De az idősebbek, azok emlékeznek rá. Emlékszik a r<gi időkre jól az idősebb Bánusz János is.

Lakásában, díványon ülve mesélget életéről: „Tudja, az én apám Ibiiben halt meg. De ha most az valahogyan felkelne, hát nem hinné el, hogy

ez itt Komló, akárhogy is bizonygatnám neki, pedig én a tia vagyok."

Szinte mesébe illő dolgokat beszél Bánusz bácsi. Az ő idejében, amikor még takarító gyerek volt a bányán, igen 'primitiv eszközökkel fejtették a szenet. Bányában légvezetés? — ilyen ismeretlen volt, azaz valamilyen volt amin elcsodálkoznak :i mai bányászok.

TÁRÓBAN FEJTETTÉK A SZENET A fejtésből feltörtek a napszintre egy légguríiót és annak a tetejébe tüzet raklak, ami húzta ,i levegői, ez volt a mai légszívógép elődje. Ilyen volt Komló, egészen az 1920-as évekig.

Ekkor indúlt meg kis íéjlődés. de abban sem volt köszönet. Az 1928— 29.es években kerü.t Komióra Szeli István, ahogy mesélik, egy szál ruhában, és egyidejg „egyszálbélűnek“ is nevezték, mert sovány volt. Ez • a Szeli hamar gömbölyödötl, gyorsan megszedte magát a munkások verítékén, ű voli az akkori komlói bánya üzemvezetője. Mikor odakerült azzal kezdte munkáját, hogy nyolc évre megszűnt a bányászok előléptetése, vagyis nyolc éven át a takarító fiú takarító, a csillés, csillés maradi, a segédvájár, segédvájár. „Nehéz az ország gazdasági helyzete“ — mondogatta. Nyúzta a munkásokat, igyekezett őket egymás ellen uszítani. A komlói bányászok szervezkedtek Szeli diktatúrája ellen. Szeli egy ideig mit sem törődött ezzel, de mikor laka ennek veszélyét (számára), a községbéli Gábor nevezetű plébánossal „

pártot" alakított. Kántor Mihályt, Bors Már. tont és méri pár embert megve-ztege. totf, akik aztán „vezetők" leitek. Pénz. zel csalták az embereket a Szeli-félei ..pártba.“ Akit sikerült megtéveszteni. I 10 pengőt kapott a belépéskor egy j egy gyermek után. összejöveteleken I aztán a plébános okttormogiUi: „SzC-1

resd lelebarálodat, mint te magadat, szeresd Szélit, mert az is emberbarátod." Egyszóval Szeli is szerepelt a bibliában.

A diktatúra ellenére is szervezkedtek a bányászok. Uton-útfélen igyekeztek harcolni Szeli ellen, az embertelen hajszolás ellen. Szeli úgy tett pontot komlói „működésére", hogy elvitelek Ifi baloldali érzelmű bányászt a fasisztákkal és csak hárman jöttele közülük vissza. Ilyen volt Komló nniltjn, „fejlődése“.

*v

KUBINYI ELVTÁRS a Beruházási Vállalat vezetője .kezébe veszi a satukban álló bányászcsákányi: ,.Ezzel a csákánnyal indítottuk meg Komló fejlődését, ezzel vágták ciz első lyukat a már felépült új aknánál.'' Egy csákány ünnepélyes földbevágása volt a kezdet, de a dolgozó nép ereje, a Párt ereje volt az. amely a csákányt a földbeütötte. Uj város emelkedett nyomán.

A kökönyösi dombtetőtől látni lehet az egész komlói völgyei, az újai a régit- Ott, ahol még 1947-ben kukorica termett, ma háromémeletes bérházak állnak. Olt, ahol sáros, szűk lit vonult végig, irta kilenc méter széles betonút van. Valami hallatlan erő sugárzik itt mindenből, a holnapból. Lapozzuk előre a naptárt 1955-re, az ötéves terv végére.

A kökönyösi dombtetőn, ahol ma építés alatt all négy nagy emeletes ház, ott az ötéves terv végére felépül Komló új városrésze. Virágos utcák lesznek. A kökönyösi házakhoz oda- láíszik a szénosztályozó fekete épüle. te. Ez eltűnik onnan, újat építenek ott, ahol a közel két és fél kilométeres altáró kiér a napszintre, ahol már planfrozzák a terepet az új állomásnak. az igazgatóságii épületnek A Dorn-féle kocsmát mindenki tudja

Kiss Karoly elvtárs az új külügyminiszter

Kállai Gyula lemondott külügyminiszteri tisztségéről. A lemondást a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács javaslatára elfogadta és Kiss Károlyt választotta meg külügy. miniszternek.

Kiss Károly elvtárs, ipari munkás, 17 éves, a munkásmozgalomban több mint 25 éve vesz részt, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. 1915 óta országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke.

Egy éve is elmúlt már, hogy Rákosi elvlárs 1950 február 10-i történelmi beszédében a bírálat és önbírálat bátor alkalmazására hívta fel a kommunistákat. hogy a hiányosságok nvilt feltárásával induljanak harcba a bürokratizmus ellen, a Párt és a tömegek kapcsolatainak megszilárdításáért.

Rákosi elvtárs beszédében Sztálin elvtársat idézte: ..Hadd tárja hl a Párt. hadd tárják fel a bolsevikok. hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk fogyat ékosságai t, építésünk fogyatékosságait, hadd jelöljék meg fogyatékosságaink kiküszöbölésének útját. hogy munkánkban, építésünkben, ne. legyen tespedés. mocsár, rothadás, abból a célból, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra javuljon és sikert sikerre halmozzon."

Rákosi elvtárs beszéde óta pártszervezeteink. kommunistáink megismerték a bírálat fegyverét, s egyre bátrabban alkalmazzák is azt.

Nem mondanánk azonban igazat, ha azt állítanánk, hogy a bírálat és önbi- rálat alkalmazása terén nálunk már minden rendben van. Akadnak még fogyatékosságok — s nem is olyan rit- kán.

Több olyau falusi pártszervezetünk van még. ahol a kommunisták, a becsületes dolgozó parasztok nem élnek jogaikkal, nem tesznek eleget Pártjuk, hazájuk iránti kötelességüknek; nem segítenek a hibák feltárásában, megszüntetésében. És akad néhány olyan község is megyénkben, ahol kiskirályok fojtják el az éltető, eleven bírálat hangját, ahol a dolgozók nem érzik erejüket, nem látják még tisztán azt. hogy a Párt előbb-utóbb kisöpri a soraiból tzokat, akik a dolgozók felett kis. királyoskodnak. Nagyárpádon a dolgozó parasztok nem merték bírálni a ku- lákbarát. ellenséges tanácstitkárt. Valósággal iéltek tőle Amikor a pártsajtó feltárta, hogy ez a tanácstitkár opportunista, megalkuvó, aflkor érkezett egy levél szerkesztőségünkbe. De ezt Ä levelet írója nem írta alá — pedig ku- lákokat. kulákbarn tokát leplezett le so. raival! Azt bizonyítja ez, hogy pártszervezeteink egy néhány helyen így Nagyárpádon is — nem harcolnak az ellenség ellen, megtűrik a kiskirályokat. nem érzik a maguk erejét., nem érzik, hogy a Párt. a felsőbb pártSzer vek mögöttük állnak, s az ő segítségül?. kel, mint porszemet söpörhetik el az útból a fejlődést gátló kiskirályokat. Szahadszentkirályon is hasonló volt a

helyzet, ahol a dolgozó parasztok csak suttogva, maguk közölt beszéltek Bar- tcsné,- párttilkár kuiákbarátkozásairól, s ez volt a helyzet Bicsérden is, ahonnan ugyancsak névtelen levélben értesítették a pártsajtót, hogy kulákok vannak a csoportban, azok akadályozzák a munkát.

Elviársaiak gondoljanak arra,

hogy a bicsérdi Bernáth kakiknál, a nagyárpádi tanácstitkárnál, a szabad- szentkirályi kiskirálynál sokkal nagyobb ellenségeket is- legyőztünk már, sokkal nagyobb hibákat is elsöpörtünk az útból. Nézzék csak meg: ahol segítettek leleplezni az ellenséget, az ellenséggel paktálókat, a bírálat elnyomóit, ott a Párt ereje mindenütt meg_ tisztította az utat a fejlődés előtt, leszámolt az ellenséggel, tágra nyitotta a frissítő bírálat zsilipjeit. Bíráljanak elvtársaink, dolgozó parasztjaink bátrabban, merészebben: ezzel segítenek Pártunknak, ezzel erősítik hazánkat.

De beszélnünk kell a bírálat hangjáról is. Különbséget kell tenni a között, hogy kit bírálunk. A bírálatnak minden esetben segítőnek kell lennie elvtársaink felé. s leleplezönek az ellenség, az ellenséggel paktálók felé. Helytelen az, ha a bírálattal ledorongolunk elvtársakat, becsületes dolgozókat, nem segítjük őket, nem mutatjuk meg a módját hibájuk kijavításának. Lapunkkal is megtörténi az, hogy durván. pártszerüllenül forgattuk a bírálat fegyverét. Megbíráltuk lapunk május 8-i számában Börzsei Mihály üzemvezető elvtársat, mert elfojtani igyekezett az őt ért bírálatot. Börzsei oivtársat erre a komoly hibára feltétlenül figyelmeztetni kellett. De a lapban megje. lent bírálat hangja nem elvtársias. nem segítő, hanem ledorongoló volt. Ilyen hibáknak nem szabad előfordulni, az ilyen bírálat rombol, de nem segít. Szerkesztőségünk levonta az eset tanulságait.

„Az önkritika most szükségesebb, mint valaha. Pártunk nagy feladatokat, vállalt, melyeket csak úgy oldhatunk meg. ka tisztán látjuk és kiküszöböljük hibáinkat." — mondotta Rákosi elvtárs február 10-i beszédében.

Feladataink azóta csak növekedtek. Soha olyan, hatalmas feladatok nem álltak még elöltünk, mint amilyeneket Pártunk Kongresszusa tűzött elénk a feleihelt ötéves terv végrehajtásával. A bírálat és önbírdlat bátor, széleskörű, pártszerű és segítő alkalmazásával könnyebebn, gyorsabban hajthatjuk végre ezeket a feladatokat.

hol van. De azt kevesen tudják, hogy annak helyén modern áruház épül. Azon a területen, ahol a komlói fut- ball-csapat vjgan rúgja most a labdát, felépül Komló főtere. Ide épül a nagy 100 ágyas szálloda 'a várossá fejlődő Komló tanacsháza, a posta. Ezeket az épületeket távfűtéssel fogják fűteni, a gőzt az erőmű fogja adni hozzá. Parkos, virágos lesz ez a része Komlónak és ahol ma még vályogviskók állnak, a sportpálya mellein úton, ott pár hónap múlva modern, emeletes házak lesznek.

átformálódik egészen Kom

ló. Ez,ck a tervek nem is olyan távo- liak, hisz’naponta valósul meg égy. egy alkotás belőlük. Nemsokára kész lesz már a modern egészségház, pár hét múlva megnyílik a modern nép- büfié, zöldségáruda, ahol a környékbeli téeszcsék termékei; fogják áruin-, a komlói bányászoknak.

Májusban megkezdik a község: kenyérgyár építéséi, amelynek napi lei-, melé-e 80 mázsa tesz. Ez évben még 780 kétszobás, fürdőszobás lakást épí lenek. A közeljövőben megkezdik a templomiér rendezését, betonút épül azokon a helyeken, ahol ma még eső idején bokáig érő pocsolya, melegben pedig íuüasztó por van.

Város lesz Komló az ötéves terv végére. Fel sem lehetne sorolni egyszerre azt a sok alkot ást. építést, ler. vet, amit ill az ötéves terv ideje alatt megvalósítunk.

Izmosodik, fejlődik Komló Csoda, hogy az öregek elálmélkodnak ezen? Nem csoda. Az sem csoda, hogy amikor ezeket a nagy terveket egy gyűlésen ismertették, igen sokan nem is gon hitték el. Sokan vannak olyanok K-mlón, ak;k azóta már e'mond- tak .Popp János e’.vlársnak, a komlói iárá:! pártbizottság funkcionáriusának, hogy nevettek, amikor a várossá fej

lesztésröl beszéltek. Ma már nem nevetnek, hanem csodálkoznak. Hát hogyne. Az ember három hétig nem rr^gy Kökönyös felé, azután újra arra jár, hát bizony körülnéz: hol is vagyok? A csupasz domboldalt házak foglalják el, ahol három héttel azelőtt még fű volt. ott ma gyermekkocsit tolnak a síma úton. Ha még egy héttel később jár arra az ember, akkor már egy asszonyt lát, aki a törlőruhát rázza ki az ablakon.

OLYAN EZ A FEJLŐDÉS, hogy szinte beleszédül az ember. — 1949-ben 3500 lakosa volt Komlónak. A' felszabaduláskor 1500—2000. Ma

már 12.400 ember lakik Komlón, alig másfél év alatt 8,900 emberrel nőtt a még község Komló lakosságának száma. Igen, ma még község Komló, de nemsokára város lesz és az ötéves terv végére 20 ezer lakos lesz ebben a bányavárosban.

Dunapentele—Komló. Ezt a két ne. vet egyszerre mondogatják Komlón, egyszerre említik megyénk fejlődő bányászvárosát: ötéves tervünk csillagával, a Dunai Vasművel. Ennek aia pos oki van. A földfeletíi fejlődést sokan látják, de a földalattit azt már kevesebben. Pedig itt is épül Komló. Nem Hiába mondta a borbélynál az a bányász a mesélő öregnek, hogy nem ismerné meg a bányát. Nem, men ma. gának Bánusz Jánosnak is az a véleménye, hogy eltévedne a bányában most.

Az új akna látható, de ami a mélyén van, az nem Pedig itt is nagyszerű építkezések vannak. Kihajtotiak már soks^áz méter hosszú feltáró vá gaiot, amelyeken megközelíthető Komló hatalmas szénvagyotta. Ez a szén csak a vasút; állomásnál kerül napszintre, mert a töl dala! ti folyosón szállítják majd ki ott osztályozzák és a modern vasútállomásról Duna. péntekire -zállitják, a Dunai Vasműhöz, ahol kokszot gyártanak belőle..

Komió, a Dunai Vasmű szénbázisa.

Gyönyörű lesz Komló megyénk új városa.

Knszou József.

Éles fegyverünk: a kritika és önkritika