Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-18 / 89. szám

w / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBANt „A szovjet nép minden figyelmét a békés épftő mánké­ra, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az anyagi jólét további fellendüléséért vívott harcra fordítja,“ (2, o.) — Rendelettel szabályozták a Budapesten történő letelepe­dést (2. o.j — Békeörséget állnak, a békéért harcolnak a pécsbányatelepi bányászok is (3. o.) — Levél Jugo­szláviából (3. o.) — A szovjet tapasztalatok és a má- gocsiak példája nyomán négyzetesen vetik a kukoricát a kaposszekcsöi I. típusú „Kongresszus" csoportban is. ÁGÁN A K LAPJ A VIIL ÉVFOLYAM, 89, SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1951 ÁPRILIS IS A MESZHÁRT pártszervezeteinek feladatairól ____ A MESZHAR T.bányászok a pártszervezetek irányításával a tcongresszusi versenyben 16.500 ton- ina szenet termeltek terven felül. 'Jó munkájukkal túlteljesítették az első negyedévi tervelőirányzatot is. Jelentős eredményeket értek el a 100 százalék alatt teljesítők lét­számának csökkentésében, az ön­költségcsökkentésben. Az elmúlt negyedév alatt jobb lett a pártszer­vezetek irányító munkája. A poli­tikai felvilágosító munka nyomán — különösen a kongresszusi ver­senyben — új, friss erőkkel erő­södtek az aknai pártszervezetek. A fejlődés kétségtelenül megvan de a fejlődés a Pártkongresszus határozata nyomán nem kielégítő. Sok kívánnivalót hagy maga után a bányászok harcosságra, helytál­lásra való nevelése. Az aknai párt. szervezetek vezetői egymás után beleesnek abba a hibába, hogy a bányászoknak csak a juttatásokat, a jutalmakat hozzák fel érvül, de „elfeledkeznek" arról beszélni, hogy ezekért mit vár az ország, a nfp a bányászoktól. Ez mutatko­zik meg napjainkban is — amikor nem nevelik harcra, az ellenség elleni kíméletlen gyűlöletre, helyt­állásra a bányászokat. Vertike elv. társ, István-akna párttitkára a meg­győzés, a harcosságra való nevelés helyett „nyugtatgatja“ a bányászó, kát. Ez helytelen. Igenis fel kell [úrni a bányászók előtt — és ezt ők is elvárják tőlünk, — azokat a nehézségeket, melyek előttünk áll­nak. Erre kell mozgósítani öRet, a harcra — és nem „nyugtatgatni". A Pártkongresszuson Gerő elv­társ a pártszervezetek irányító és ellenőrző feladatait, világosan meg. határozta. Vasason ezt megértették a pártvezetőség tagjai, de Pécsbá- nyatelepen már nem. Itt még a leg­utóbbi időkben is hetenként három, szór tartottak háromszög ülést. Itt tehát — ebből következtetve —, nem az egyszemélyi vezetés, ha- nem ^a kollektiv van még „divat­ban." Hogy az ellenőrzés nem jó, ®^t bizonyítják azok az aprónak látszó tények, amelyek előfordul­nak, — mint például nemrégiben a Glock József előváj ásnál nem ad­tak fát és valamivel több, mint 80 százalékra csökkent emiatt a telje­sítmény, A felelőst csak akkor ta­lálták meg, amikor erre felsőbb Pártszerv figyelmeztette őket. Töb­bet járjanak a bányászpártszerveze­tek vezetői a bányászok között. De ue úgy, ahogy egy.két elvtárs ezt Pécsbányatelepen teszi, hogy a bá­nyában csak az ismert, régi bányá­szokkal beszélnek és azokkal is úgy: „Hogy van János bácsi?” Meg kell hallgatni, segíteni kell a pártszervezet vezetőinek a napi ap. rónak tűnő feladatok, nehézségek megoldásában és ezen keresztül tudják élettel telivé tenni ellenőr­ző. irányító munkájukat Beszélnek erről a bányászok is. István-aknán mondta az egyik segédvájár, hogy — helytelenül — csak néhány jól­termelő bányászt lát a pártszerve­zet, de a tömegeket nem veszi fi­gyelembe. Hogy ezeket a hiányosságokat kijavítsák a pártszervezetek, ahhoz szükséges, hogy a MESZHÁRT. pártbizottság is megjavítsa munká­ját. Kovács elvtárs, Széchenyi-ak- na ágit. prop, titkára mondta el, hogy az instrukciók tömegét zúdít­ják rájuk a pártbiz°ttságtól, de a megoldáshoz gyakorlati segítséget már csak nagyon keveset, vagy semmit nem adnak. Megtörténik az is, hogy egy politikai kérdésben kétízben is adnak egy és ugyan­olyan útmutatást. Ugyancsak Ko­vács elvtárs mondta el, hogy a kü­lönböző útmutatások végrehajtásá. ban olyan zsúfoltak napjaik, hogy sokszor képtelenek elszabadulni az irodától, vagy az értekezletek meg­szervezésétől, Kovács elvtársnak április 9-től 15-ig minden nap vagy tartani, vagy résztvenni kellett va­lamilyen értekezleten, ami nem félóráig tartott. Érthető, hogy így nem mehet jól a napi gyakorlati, politikai, mozgósító munka, a bá­nyászokkal való foglalkozás. Adjon olyan módon az eddiginél több gyakorlati segítséget a MESZ- HART-pártbizottság, ahogy azt Markó elvtárs, szervező titkár tette kedden Pécsbányatelepen, aki segített, utat mutatott a népnevelő, értekezlet megtartásában, szervézé. seben. Ezt a módszert kell rendsze­resíteni a napi munkában. A Kongresszus határozatai alap­ján van némi fejlődés a MESZ- HART-aknák pártszervezeteinek munkájában. De ez a fejlődés ke­vés. Fő hiba az, hogy nem tanul­mányozták elég alaposan az aknai pártvezető elvtársak a Kongresszus határozatát, nem alkalmazták még azt megfelelően saját munkaterüle­tükre. Ezeket a hiányosságokat cél. tudatos munkával javítsák ki úgy az aknai pártszervezetek, mint a MESZHART-pártbizottság, vezes­sék új harcokra, új győzelmek felé a bányászokat. D bolgár minisztertanács és a Bolgár Komraiista Párt Központi Bizottsága renúelete A rendelőt kimondja, hogy 1951, és 1956. körött egész Dobrudzsában kö­rülbelül 800 ki tómé1! er hosszúságban állami ve'.éstvedő erdősáwckut kell lé­tesíteni. A földmű vessző vetkezetek, va. ''amint az állami gazdaságok körülbe­lül 23.600 hektár lerÜleíón fásítási kell végrehajtani Az öntözött terület növelése érdekében megkezdik a csa­tornák, víztárolók és kutak építését. Dobrudzsában 1954 végéig három magasfeszültségű villanyvezetéket kei! építeni a villany energia nagy távolság­ra való juttatása és a vidék vajameny. nyi falvinak villanyárammal való ellá­tása céljából. Elvtársi segítséget adunk as újhegyi öntődének A Dunántúlt Naplóban olvastuk, hogy az újhegyi öntődében még nem tör. tént meg a darabbér bevezetése és az ottani dvtár&aknak segítségre lenne szükségük. Tudjuk azt, hogy az elavult teljesítménybérezést meg kell szün­tetni azért, hogy töhblermelésre ösztönző bérezéssel a termelékenység emel­kedését biztosítsuk. A felemelt ötéves terv megköveteli, hogy minden dolgozó tudósának leg­javát adja. A régi. laza, ösztönzésnélküli normákkal nem tudjuk végrehajtani a ránkháruló feladatokat. _ Mi, a Sopiana Gépgyár dolgozói érezzük, hogy segíteni tudunk a darab, eér bevezetésébnn és vállaljuk, hogy nz újhegyi dolgozókkal közösen megold- luk ezt a kérdést. Ezzel a munkával is előbbre visszük ötéves femünk vég­rehajtását, hozzájárulunk a munkav°r$eny fokozásához. Bizugk abban, hogy segítségünkkel az újhegyi dolgozók új termelési győzelmekkel ünnepelhetik n’á/us elsejét, — erősíthetik a béketúborf. VILLANYI TIBOR 1FJ OPOVA FERENC ERDŐS1 ISTVÁN VÖRÖS KÁROLY Sopiana-gépgyári bérezök. 0 Szovjetunió állami tervbizottságának és Központi Sfatisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió negyedik (háború utáni első) 1946-1950. évi ötéves terve teljesítésének eredményeiről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és fej­lesztésének 1946-—1950. évi háború utáni ötéves tervét, amelyet a Szov­jetunió Legfelső ‘ Tanácsa 1946 már­ciusában fogadott el, sikeresen telje­sítették, a terv legfontosabb feladatait pedig jelentékenyen túlteljesítették. A lerv teljesítése az ipar területén A most befejezett ötéves tervben nagy sikerek születtek a Szovjetunió iparának újjáépítése és fejlesztésé te­rén. Az ötéves terv célul tűzte ki a Szovjetunió egész ipari termelésének növelését 1950-re, az ötéves terv utol­só évére, a háborút megelőző 1950-es esztendővé) összehasonlítva 48 száza­lékkal. A valóságban 1950-ben 73 szá. zalékkal több ipari terméket állítottak elő, mint 1940-ben. A Szovjetunió ipara az ötéves tervet határidő előtt négy év és húrom hőnap alatt télie­sítetté. Az ötéves tervben az 1950-es évre az ipari termelés volumene terén kitűzött feladatot 17 százalékkal túl­teljesítették. A korszerű technika legújabb vív­mányainak bevezetése biztosította a technikai színvonal további emelkedé­sét, a szocialista Ipar minden ágában. Az ötéves terv előírásait vaskohó, szat terén, acélöntésben és hengerelt fém gyártásában túlteljesítették. Az ötéves terv által 1950-re a hengerelt vasárura megállapított termelés; szín­vonalat határidő előtt — 1949 harma­dik évnegyedében, az acél termelésé re előírt színvonalat pedig 1950 má­sodik évnegyedében teljesítették. A vaskohászati minisztérium nyers- vastennelésben túlteljesítette ötéves tervét. A vas- és acéltermelés egészé ben 1950-ben a háborúelőtti színvona­lat 45 százalékkal haladta túl, az öt­éves tervben előirt 35 százalékkal szemben. Emellett a nyersvastermelés a háború előtti színvonalhoz viszonyít­va 29 százalékkal, az acéltermelés 49 százalékkal, a hengereltáru termelés 59 százalékkal növekedett. A vas- és acélgyártás fejlődése foly tatódott az ország keleti részein is- Az Ural nyersvastermelése 1950-ben 1940-hez viszonyítva 2.6-szeresére, acéltermelése 2.7-szeresére és a hen- gereltárulermelése 2.8.szeresére növe­kedett Szibériában a nyersvasterme- lés növekedése 1.2-szeres, az acél ter­melése 1.7-szeres és a hengerelt áru termelése kétszeres. KÖzép-Ázsiában és a Kaukázuson túl szintén megszer­vezték a vas. és acélgyártást. Bár az acél és hengereltfémtermelés terén a tervet túlteljesítették, a vaskohászat, de különösen egyes hengereltfémfaj- ták termelése élmarad a népgazdaság megnövekedett szükségleteitől. A vas­kohászatba]: tökéletesedett a termelés technológiája. Az acélkohászatban el. sajátították az oxigén alkalmazását. Elsajátították a különféle hengerelt fém-profilok és acélmárkák termelé­sét az újtípusú gépék és műszerek gyártása számára. Nagy arányokban megvalósult a sok munkával járó és nehéz testimunkdt igénylő munkála­tok gépesítése és a termelési tolya. matok automatizálása. A széntermelés ötéves tervét túltel­jesítették. A széntermelés 1950-ben 101 százaléka volt az ötéves tervben előírtnak és a háborúelötti színvonal­hoz viszonyítva 57 százalékkat nőve. tervben előírtnak 110 százalékára emelkedett, 80 százalékkal haladta túl az 1940. évi színvonalat. A hábo- rúsujtóttá körzetekben jelentékenyen több vülamosenergiát termeltek, mint 1940.ben. Újjáépítették a Donyec- medence, a Dny eper-vidék, Kiev, Har­kov, Lvov, Odessza, Nikolajev, Sze- vasztopol, Novorosszijszk Krasznodár. Groznyij, Sztálingrád, Voronyezs, Brjanszk, Kalinin, Minszk, Vilniusz, Riga, Tallin, Petrozávodszk és más városok erőműveit. Valamenj.yi vízi. erőtelepet, közöttük az ötéves terv­ben előírt hat nagy vizierőművet új­jáépítették. Hatalmas vízierőművek épülnek Szélesen kibontakozott a gorkíjí vizierőmü építése a Volgán és a mo- lotovi vizierómü építése a Kámán. U i hőenergiával működő villanytelepek, villany_ és fütőhálózatok épültek. — 1946 1950-ben a villany telepeken megvalósították a legújabb energeti­kai technika bevezetését. A hőener­giával működő villany-telepeken nagy nyomású hazai gyártmányú gőzturbi­nákat és kazánokat állítottak fel — köztük újtípusú, nagynyomású turbi­nákat 25.000 kilowatt teljesít­ménnyel, dobkazánokat, száz atmo­szféra nyomású, 510 fok hőmér­sékletű gőzre és kényszeráluralásé ka­zánokat ugyanolyan gőznyomásra és hőmérsékletre. Bevezették a hidrogén hűtésfl' generátorokat, a nagyfes’.üli- ségű légkapcsolókat, a biztosítékok nagyfrekvenciájú és egyéb korszerű típusait, továbbá a villanytelepeken működő kazánok égési és táplálási fo­lyamatának önműködő tételét. A kör­zeti vízierőművek kétharmadánál ön működő- vezérlő-berendezéseket aikal. maznak. A gépgyártás terén az ötéves terv előirányzatát munkapadok, gépek, szerkezetek és készülékek gyártása terén egészében 17 (tizenhét) száza­lékkal teljesítették túl. A gépgyártás termelése 1950-ben 2.3-szerescn múl­ta felül az 1940-es év termelését. Az ötéves tervben 1950-ben gépek, fel­szerelés és készülékek gyártására megállapított színvonalat határidő előtt, az 1950.es év első negyedévé­ben elérték. A gép- és felszerelésgyár. iás fejlődése az új technika alapján ment végbe. kedett A széntermelés 57 százalékkal nagyobb, mint a háború, előtt A szénipari minisztérium bányáiban az ötéves tervben az 1950 évre meg­állapított szénkitermelési színvonalat határidő előtt — 1949 negyedik évne­gyedében — érték el. A háborúsujtot. la vidékeken a szénbányákat helyre, állították. A Donyec-medence bányá^ több szenet adnak, mint a háború előtt és többet, mint amennyit az Ötéves terv előirányzott. A Donyec- medence újból az ország legnagyobb és leggépcsítetlebb szénmedencéje. A szénkitermelés a moszkvai medencé­ben a háborúelőtti színvonalhoz ké­pest megháromszorozódott. A Donyec- mpdence és a moszkvai medence hely­reállításával egyidejűleg folytatódott a szénipar fejlődése az Uraiban, a kuz- nyocki medencében, a karagandai me dencében és az ország más vidékein. Keleten, 1950-ben, a háború előtti­hez viszonyítva több, mint kétszeresé­re emelkedett a szénkitermelés. Je­lentősen kibővült az új szénbázis; a pecsorai medence, Túlhaladták a tő­zegkitermelés háborúelőtti színvona­lát. Bciejeződött a réselés, a lejtés és a szénszállítás eljárásának gépesítése, úgyszintén a szén földalatti szállításá­nak és a vasúti kocsikba való bera­kásának gépesítése. Uj gépeket gyár­tottak és rendszeresítettek a szén ha­lomba rakásának gépesítésére a fej­tési munkahelyeken, úgyszintén a szén és a kőzetek berakására az elő. vájásl bányatérben. Megkezdődtek a munkálatok a szénbányák komplex- gépesítésre való átállítása és rend* szeresítik a gépek és készülékek mun­kájának távolsági és automatikus írd. nyitását. . A kőolajipar újjáépítése és fejlesz­tése ötéves tervének feladatát túltel­jesítették, 1950-ben a kőolajtermelés az ötéves tervben 'előírtnak 107. szó. zaléka volt, 22 százalékkal több, mint a háború előtt. Uj kőölajfeldolgozó üzemek és be­rendezések épültek, ezeket modern, hazai technikai felszereléssel látták el. Nagy kőolajvezetékek létesültek. Ugyanakkor a kőolajtermelés gyors növekedése új kőolajfeldolgzó iize.' mek még fokozottabb iramú építését követeli nteg. Nagymértékben meg­nőtt az új kőolajvidékek jelentősége keleten. A keleti vidékek termelése a Szovjetunió egész kőolajtermelésé­ben az 19-10 évi 12 százalékkal szem­ben 44 százalékra növekedett. Tovább fejlődött a gázipar. Felépí­tették és üzembehelyezték a Szaratov —Moszkva-i a Dasava—Kiev-i és a Kohtlajarve—Leningrad-j gázvezetéket. Kibontakozott a mesterséges folyó, kony tüzelőanyag termeléséve] fog­lalkozó üzemek építése. A villamosenargia termelés terén túlteljesítették az ötéves terv felada­tát, az ötéves terv 1950-re kitűzött villamosenergia termelési színvonalát határidő előtt, az 1949.es év negye­dik negyedében elérték. A villamos- energia termelés 1950-ben az ötéves A gépgyártás újtípnsú gyártmányai A gépgyártó üzemekben széles kör­ben elterjedtek a jó hatásfokú gyár. tási módszerek és technológiai folya­matok, a futószalag és automatikus megmunkálósorok, az automatákkal és félautomatákkal történő hegesztés salakképzőréteg alatt, az alkatrészek nagyfrekvenciájú edzése, a centripetá- 1 is öntés és a kokilla-öntés, sajtolás és a gyors fémvágó módszerek. Az ötéves terv évei alatt a gépgyártás ágai alapjában véve megújították a gyártmányaik válfajait. Körülbelül 250 féle univerzális rendeltetésű új. típusú fémvágó munkapad, több, mim ezer típusú különleges és agregát munkapad, 23 automata, és félautoma­ta típus, 34 kovács- és prés automata típus, hatalmas, sűrített levegővel mű­ködő formázógépek, valamint a nyo­más alatt történő és a centripetális öntéshez való gépek gyártását sajá­tították el. 26 automatagépsort és automata-üzemet létesítettek gépkocsi alkatrészek gyártására. A traktorgyártás 1950-ben az 1940 évhez képest 3.8-szcreséte emelke­dett, a kombájnok g^’ártása 3.6-szerc. sőre, a traktor-ekék gyártása 3.1-,szere­sére, a traktoros vetőgépek gyártása 5.5-szetesére, a traktoros kutiivátorok gyártása 3.1-szer cséré emelkedett. — Több, mint 150 új nagytermelékeny­ségű mezőgazdasági gópfajta tömé. ges gyártását kezdték meg. Az ener­getikai berendezések, a nehéz fém- vágó- és kovács., valamint sajloló- berendezések, a kőolajipur részére szükséges bonyolult berendezések és egyes műszerfajták gyártásúnak elért színvonala azonban nem elégíti ki a népgazdaság megnövekedett szükség­leteit. A vegyipar terén az ötéves terv feladatul állapította meg a háború­előtti termelési színvonalnak 1950- ben 1.5-szeresen való túlszárnyalását. Ténylegesen a vegyipar termelése 1.8-szeresen haladta meg a háború- előtti színvonalat. A nitrogénműtrágya termelésének háborúclötti színvonalát 1950-ben 2.2- szeresen felülmúltak, a kálium műtrá­gyatermelés háborútílőtti színvonalát 1.4-szeresen, vagyis magasabban múl­ták fölül, mint ahogyan a.zt az ötéves terv előírta. A foszfátműtrágyák ter­melése az 1950-es évben 1940-hez vi. szonyítva 1.9-szereséro emelkedett. A háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva emelkedett a szintetikus kaucsukter. melés. Az építőanyagok gyártása túlha­ladta a háborúclötti színvonalat. A cementgyártás 1950-ben 1940-itez vi­szonyítva 1.8-fízercsér*, az ablaküveg. gyártás 1.9-szeresére emelkedett. A Szovjetunió építőanyagipari minisz­tériuma az ötéves terv 1950-re előírt cementgyártási feladatát 101 százalék­ra teljesitedte. Ugyanezt a tervet az egész Szovjetuniót alapulvéve 97 százalékban teljusitottők. Nem telje­sítették százszázalékban az ötéves terv tégla, és tetőcserép.gyártátíi felada­tát. Az építőanyagok gyártása és mi­nősége még mindig elmarad a nép­gazdaság növekvő szükségleteitől. A faiparban a Rzprszátnfa kiterme­lés 1Q50 ben az 1940 évihez viszo­nyítva harminchat. százalékkal emel­kedett. de az ötéves terv feladatát nem teljesítették 100 százalékban. Az öt­éves tervben :t faipart gépek és ké­szülékek gyártásával kapcsolatos te! adatot túlteljesítették, de > gépek nem kielégítő kihasználásának következté­ben a munka termelékenysége nőve. kedésének üteme a fakitermelő ipar­ban az ötéves terv évei alatt e-nn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents