Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-18 / 89. szám
2 K a P L o 1951 ÁPRILIS 18 volt megfelelő, A papírgyártás 1853- ben 1940-hez viszonyítva 47 százalékkal növekedett , Az 1946—1950-és időszakban gyorsan újjáépült és,1 fejlődött a textil-, konfekció-, köt-szövött-, libbcliipar. valamint a könnyűipar többi ágazata. 1950-ben u termelés ezekben az iparágakban az 1940-cs évhez viszonyítva 11 százalékkal, emelkedett. Mr)j[!íéls*(:re*ő<l«ll és me«Ijáromsxti»rozÓ€loll a szövet- és fi|MÍgjartas A könnyűipar fptermékcinek gyártása ötéves terv ideje alatt a kö- vetki, .cppen emelkedett: gyapo,- szövet 2,4-szeresére, gyapjúszövet 2.9- szeresére, harisnya és zokni ő.2-s teresére, börlúbbeli HJ-széresére, gumilúb- beli hétszeresére. A gyapótszövet és lábbeli gyártása terén azonban az ötéves terv feladatát nem teljesítették száz százalékban. A fő élelmiszeripari termékek gyártása az öt év alatt jelentős mértékben növekedett. 1950-ben az állati zsiradék előállítása a háborúelőtti színvonalat 57 százalékkal haladta túl. a növényolajoké és egyéb zsiradékoké tíz százalékkal, a hús tiét százalékkal volt több,, 27 százalékkal több halat foglak, a 'kolbászkészítmények előállítása 20 százalékkal, a konzerv- gyártás 48 százalékkal, a cukorgyártás 17 százalékkal, a cukrászati készítmények 'előállítása 23 százalékkal és a szappar.gyártás 16 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripari termékek választéka kibővült és javult mi nőségük. A Szovjetunió egész iparának alap- velő termelési, bázisai, az élenjáró, hazai technikával felszerelt üzemek helyreállítása, építése és újjáalakítása eredményeképpen 1950-be,n Viliihez viszonyítva 58 százalékkal no rekedlek. A szerszámgép állomány, annak eredményeképpen, hogy új, termelékenyebb gépeteket egészítették ki, az ötéves terv végéig több. mint kétszeresére növekedett. 1949-hez viszonyítva. A munkafolyamat ok villamosítása az iparban, egy munkásra számítva, 1950-ben 1910-hez viszonyít, va másfélszeresére emelkedett. „A szovjet nép minden figyelmét a békés építőinunkára, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az anyagi jólét további fellendüléséért vívott harcra fordítja44 Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Ssoeialista liöziársastíg Legjelső Ttináestuiali ütése A munka termelékenysége 37 százalékkal emeltedet* Az új technika sikeres bevezetése lehetővé tette, hogy nagy méretekben hajtsák végre a népgazdaság további technikai átszervezését és emeljék a sok munkát igénylő és nehéz munkafolyamaiéit gépesítési színvonalát. Ezzel egy it® a technikai haladás, a munkások, mérnökök és technikusok szakképzettségének növekedése és alkató kezdeményezése a munka termelékenységének jelentékeny nőve kedését biztosította. — Az ipari mun. kasok munkájának termelékenysége 1950-ben a háborúelötti 1940-es érhez viszonyítva 37 százalékkal növekedett az ötéves tervben megállapított 30 százalék helyett. Az rtléves lerv teljesítése a mezőgazdaság terén A mezőgazdaság az ötéves terv sikeres teljesítése eredményeképpen új. hatalmas fejlődést ért el. Az ötéves terv évei alatt növekedett és még jobban erősödött a kolhozok társas- gazdálkodása, fejlődött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa, növekedett a gép- és traktbrállomások szerepe a kolhoz-termelésben, újabb képesített kádereket, a mezőgazdaság szervezőit, a földművelés, az állattenyésztés és a gépesítés mestereit képezték ki. A gabonafélék vetésterülete öt esz tendö alatt több, mint húsz százalék- kai növekedett. A gabona össztermése 1950-ben 345 millió púddal halad ta túl az 1940 évit. Ugyanakkor a búzatermés a háborúelőtti színvonallal szemben 376 millió púddal emelkedett. A gabonafélék terméseredményének ötéves tervfeladatát túlteljesítették. 1949-ben és 1950-ben a gabonafélék terméseredménye 13 száza, lékkai haladta meg az 1940 évit. Az ipari növények vetésterülete öt esztendő alatt 59 százalékkal emelkedett. A gyapoté 91 százalékkal, a lené 90 százalékkal, a cukorrépáé 57 százalékkal, a napraforgóé 23 százalékkal. A gyapot össztermés eredménye öt esztendő alatt 2.9-szeresére emelkedett, a rostlené több, mint kétszeresére. a cukorrépáé 2.7-szeresére. a napraforgóé pedig 70 százalékkal. Komoly hiányosság még a mezőgazdasági növények termelésénél az aratáskor szenvedett nagy veszteség. Különösen áll ez a gabonára, lenre és a cukorrépára. Az állattenyésztés terén teljesítették a kolhozok társadalmi tulajdon ban álló állatállománya növelésének az Ötéves tervben előirt feladatát. A kolhozokban jelentékenyen túlhaladták a haszonállat és a baromfi létszámának háborúelötti színvonalát. A szarvasmarhaállomány létszáma 40 százalékkal, a juh'é és kecskéé hatvan három százalékkal, a sertésé 49 százalékkal, a baromfié kétszeresen múlta felül a háborúelötti színvonalat. 536 ezer új traktor A mezőgazdaság technikai felszere, lése gyarapodott. Az ötéves tere alatt, z mezőgazdaságnak 530.000 traktort, (tizenöt lóerősre átszámítva) 93.000 gabonakombájnt — köztük 39.000 magán járókámba int — 310.00b , traktorekét,. 254.000 traktoros vető- j gépet, 249.000 traktoros kidtisátort és nagymennyiségű más odajut''gmunkáló vető- cs aratógépet szállítottak. Ugyanakkor elmaradás mutatkozik a mezőgazdaságnak gyapot-, len-, kender- és cukorrópa-betakarító gépekkel való ellátása, továbbá a kolhozok és szovhozok állattenyésztő gazdaságainak takarmányelők’észítő gépekkel való ellátása és a nehéz munkafolyamátok gépesítése terén. Az Oroszországi Szovjet! Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelső Ta* aáesának április 16-án Moszkvában tartott ülésén valamennyi felszólaló kiemelte, hogy a költségvetés az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság további gazdasági és kulturális _ felvirágzásának költségvetése.. ,.A szovjet nép minden figyelmét á békés építőmunkára, m ipar, a mezőgazdaság, « kultúra és <iz anyagi jólét további fellendüléséért vívott harcra fordítja“ — mondta felszólalásában Zoja Gorjajnova agronómus. a grozniji terület dolgozóinak küldötte. Iván Kairov küldött, az OSzSzSzK közoktatásügyi minisztere hangsú súlyozta, hogy a köztársaság új költ-' ségveíésének több, mint egvharmada a népművelést szolgálja. A köztársaságban, most 119.000 iskola működik, amelyeknek több, mint 18 millió tanulója van — mondotta. — A leg-j utóbbi öt év alatt a köztársaság iskoláiba több, mint 250.000 új tanerőt! irányítottak. Az idén tovább folytai-1 ják a népművelési hálózat kibővité- j sét. Ivan Kozmint, a Uujbisevi vizierő-' mű építésvezetője beszámolt a Vol-1 gán folyó nagyszabású építkezési, munkálatok menetéről. ,.A méreteiben is példa nélkül álló építkezés — mondta Kozmint,— igazimegnyilvánulása annak a harcnak, amelyet u szovjet nép a' világbékéért vív. Aji átalakítjuk a természetet, megváltoztatjuk a told arculatát, erő* műtelepeket, csatornákat, üzemeket építünk, új városokat létesítünk, mert a tartós és szilárd békére törekszünk. mert még kultáráltabbá, még jobbmódúvá és még boldogaboá akarjuk tenni életünket." ,.Az állami költségvetés minden számadatában — mondta Marija Kovrigina egészségügyi miniszter, -— visz- szatükrözödik a Bolsevik Párt és a kormány rendkívüli gondoskodása a szovjet emberről, a városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséről.-' Rendelettel szabályozták a Budapesten Jörténő letelepedést A Magyar Távirati Iroda jelenti: A. Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa rendeletét hozott a Budapesten történő letelepedés szabályozásáról A rendelet megállapítja: A főváros lakosságának száma olyan mértékben emelkedik, hogy az ötéves terv kére. tébe-n történő erősütemú lak ás ép Káéi lenére is egyre fokozódik a túlzsúfoltság. Ezért a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elrendeli, hogy Budapest területén állandó lakosként letelepedni a rendelet hatálybalépését követően csak letelepedési engedéllyel lehet. Engedélyt csak az kaphat, aki igazolja, hogy munkaviszonya, szolgálati viszonya, oktatása, továbbképzése vagy családi körülményei Budapesten való állandó tartózkodást feltétlenül indokolttá teszik. Meghatározott munka elvégzésére Budapestről vidékre áthelyezett. vagy kirendelt személy a munka befejezését illetően két éven he. lül engedély néikül telepedhet le Budapest területén. Bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel büntethető az. aki az engedélyre vonatkozó rendelkezést megszegi és e büntetés mellett a kiutasítást, mint mellékbüntetési is ki kell mondani. A belügyminiszter ugyancsak rendc. létben szabályozza a minisztertanácsi rendelet végrehajtását. A rendelet megállapítja, hogy a letelepedési engedélyt bármelyik budapesti városi kerületi tanács végrehajtóbizottsúgánéd az érdekelt személy, hozzátartozója, vagy az öt Budapesyn foglalkoztatni kívánó ál. lanti, vagy társadalmi szerv, vagy állami vállalat kérheti. A kérelmezőnek igazolnia kell. hogy Budapesten megfelelő lakása (szállása) biztosítva van. A letelepedési engedélyt minden személyre külön-külön kell kiállítani, akkor is, ha közös kérelmet terjesztettek elő. Vidéki lakosnak Budapest-n állandó lakosként való bejelentését csak Öble- télepedési engedély egyidejű felmutatása mellett szabad elfogadni. A belügyminiszter rendeleti: megállapítja. hogy Budapesten ideiglenes beje. leütés alapján 15 napnál hosszabb ideig tartózkodni tilos. Az illetékes budapesti kerületi rendőrkapitányság vezetője indokolt esetben azonban az ideiglenes tartózkodás meghosszabbítását engedélyezheti. Ha az ideiglenesen Budapesten tartózkodó személy a meg állapított határidőben nem hagyja el a város területét, szállásadója koteies ezt a tényt a kerületi rendőiUa’pitány súgnak 24 órán belül bejelenteni. A budapesti ideiglenes tartózkodás időbeni korlátozása nem vonatkozik az állami, vagy társadalmi szervek által szervezett csoportos üdültetésben és oktatásban résztvevőkre, valamint az állami gyógyintézetekben ápoltakra. 24 órát meg nem haladó budapesti tartózkodás nem ti érinthető ideiglenes tar. tózkodásnak. A budapesti ideiglenes tartózkodás megszűntétől számított 10 napon beiül újabb ideiglenes bejelentést tenni nem szabad. Á rendelet megállapítja, az ideiglenes bejelentés rendelkezései megszegésével -kapcsolatos büntető rendelkezéseket. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra! akiknek a rendelet meg. jelenése időpontjában Budapesten állandó bejelentett lakásuk van. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phcnjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága április 16-i jelentésében közli, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek megállították az ellenségnek a középső arcvonalon indított támadását. Április 15-én a néphadsereg egységei lelőttek három ellenséges repülőgépet. Sokszázczer hektáron ntezővédő erdő «a* okát ültettek a természet átalakító sztálini terv során ■ Sikeresen megvalósulnak a mezővédő erdőfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A kolhozok, a szovhozok. a mezőgazdasági gépállomások, az erdőgazdaságok és az erdővédő telepek a természetét alakító sztálini terv- megvalósítása során 1,350.000 hektárnyi területen végeztek védőeráőülte- tósL Ebbő! 1950-ben 760.000 hektáron. ■ Teljesítették 37 Ötéves tervnek a f«0vhoiépíté* területén kitűzött feladatait. A ezovlio/.ok az, ötéves terv- ideje alatt jelentékenyen bővítették a mezőgazdasági növények vetésterületét. A gabonafélék 1960. évi termés, eredménye az 1940. évi terméseredményt 16 százalékkal múlta felül. A Szovjetunió ízovhozüüfyi minisztériumának s?ovhozaiban alapjában véve befejeződött u mezőgazdasági munkák gépesítése. A Litván. Lett, Észt és Moldva Köztársaságok, valamint az Ukrán és Bjclorussz Szovjet Szocialista Köztár easágók nyugati területei német megszállás alatt állott parasztgazdaságai termelésének a Szovjetunió nagy segítséget nyújtott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása, a gép- és traktorállomások szervező se. traktorok, gépek, míílrágvaszállí- tás és hitelnyújtás stb. terén. A: ötéves terv végéig ezeken a területeken az önkéntesség elvének alkalmazásával alapjában véve befejezték a parasztgazdaságok kollektivizálását. Az ölére* lerv teljesítése a közlekedés és híradás terén A vasúti közlekedés az ötéves terv esztendői a'atr biztosította a népgazdaság növekvő szállítási követelményeit. Az 1950-re megállapított vasúti teherszállítási előirányzatot 13 százalékkal túlteljesítették. A vasútvo- f Milak napi átlagos teherforgalma 1959-ben 121 százalékot • tett ki az ■1919-es év színvonalához viszonyítva és 103 százalékot az ötéves terv előírás á hoz viszonyítva. • Uj vasútvonaluk épültek, különösén az északi vidékeken As Közép- Ázsiában. Az Uraiban, a Dél-Kauká- zuslian és Krijov-Bogban, több vasútvonalat villamosítottak. Villamosították a moszkvai, Irrtíngrárli, nyal, hievt, hakni és tátiitti .vasúti csornó- pontok városkörnyéki szakaszát is. A vasutak, bírlak és állomásépületek újjáépítésével és építésével kapcsolatos ötéves tervfeladatot azonban nem teljesítették száz százalékban. \ folyamhajózás teherforgalma 1959-ben 26 százalékkal meghaladta a/ 1940. évi színvonalat, de líem 'ér- cl 17 iaéves tervben megál'.-ipítoM MiA.t-iiv.dur. Javult Volga é* mellékfolyóinak. valamint a szibériai és az északi folyóknak felhasználása a szállításra. A tengeri szállítás teherforgalma 1950-ben az. 1940 évihez viszonyítva 65 százalékkal emelkedett, de az. ötéves tervnek a tengeri szállítással kapcsolatos feladatát nein teljesítették teljesen. Lényegébe!} befejeztél- a tengeri kikötök és hajójavító fizetnek helyreállításával kapcsolatos munkálatok. A tengeri flotta minisztériuma hajójavító üzemei,tel: és műhelyéinél kapacitása 1950-ben az 1940 érihez viszonyítva több. mint kétszeresére emelkedett és a hajókiermüö-beronde. zések mennyisége 1.6 szeresére emelkedett. A gépkocsiszállilás teherforgalma 1950-ben az 1940 évihez viszonyítva 2.3-szereséTe emelkedőit. 19.000 km hosszúságú kemónyburkolatú gépko- csi-utat. építettek. Átadták a forgalomnak a Moszkva—Szimferopol kö- zötli gépkocsi főútvonalat. A tökéletesített burkolatú qépkocsiutak háló- yaia az ötéves terv végére 2 ő szére- se" nagyobb volt, amint a háború elölt. Az öléves terv teljesítése a ueuizeli jövedelem és »* állami köllséjjvetes terén Az öléves terv feladatait a nemzeti jövedelem növelésével kapcsolatban jelentősen túlteljesítettük. Az ötéves terv feladatul tűzte ki a nemzeti jövedelem háború előtti színvonalának 38 százalékos emelését. Ténylegesen. a nemzeti jövedelem 1950-ben az 1910 évihez viszonyítva arányosított árakban *i/e/ezve 04 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé telle a munkások, a parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javítását., nagyszabású beruházások elvégzését a népgazdaságban és a szükséges állami-, anyag- és élelmisz/srtártalékak felhalmozását. Mig a kapitalista országokban a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét a kapitalisták osztálya sajátítja ki, a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére 1950 ben a nemzeti jövedelem 74 százalékát. kapiák meg. A nemzeti jövedelem lobbi 26 százaléka az államnak, a kolhozoknak és a szövetkezei; szervezeteknek marad a szocialista termelés kibővítésé és más állami és társadalmi szükségletek kielégítése céljaira. A nemzeti jövedelem növekedése következtében az állami költségvetést évről évre úgy teljesítették, hogy a bevételek meghaladták a kiadásokat. Az állami költséavetés kiadási tételei h'özött szakadatlanul emelkedett a népgazdaság, a szociális és társadalmi építés szükségleteinek pénzügyi fedezetére irányuló kiadások tétele. A nemzeti jövedelem növekedésé nek és az állami költségvetés sikere: teljesítésének eredményeként a népgazdaságban végrehajtott beruházások ötéves tervéi 22 százalékkal túl teljesítették. Az 1946-tól 1950-ig terjedő időszak alatt több, mint hatezer ipari üzemet állítottunk helyre, építettünk lel és helyeztünk üzembe, nem számítva a kisebb állami, szöveikezeti és kol hozbeli üzemeket. Az ölére* lerv teljesítése a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése terén A Szovjetunióban nem volt és ma sincs munkanélküliség. A nagy Honvédő Háború befejeztével a Szovjet Hadsereg és haditengerészei valamennyi leszerelt katonája számára teljes mértékben biztosítottunk munkái szakképzettségüknek és foglalkozási águknak megfelelően. A Szovjet, unió népgazdaságában foglalkoziatott munkások és alkalmazottak száma/ 1950 végén 39,200.000 volt és az 1940 évvégi létszámhoz képest 7.700.000- jel növekedett. Javult a Szovjetunió lakosságának anyagi helyzete. Ez kifejezésre jutott a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének é« reálbérének növekedésénél’., a parasztok jövedelmének emelkedésében mind a közösségi kolhozgazdáikodásból mind a háztáji és egvéni gazdaságból A munkások és alkalmazottak keresetének és a parasztok jövedelmének együttes összege 1950 ben oránvnsi- tott árakban kifejezve 02 százalékkal emelkedett az 1940 évihez képest, Ingyenes orvosi segély, ingyenes oktatás és a dolgozók állami költségen történő továbbképzése, n tanulóknak adóit ösztöndíjak és egyéb kifizetések és kedvezmények formájában jelentő« p0n7Összeon,1c-’' kapón. Tv/en kívül diriden munkás évenként leg- i alább kétheti, egész sor foglalkozási ág minden dolgozója pedig ennél hosszabb fizetéses szabadságot kapott 1950-ben a lakosság az említett kifizetéseik és kedvezmények alapján az államtól több. mint 120 milliárd rubelt kapott, azaz háromszor annyit, mint 1940-ben. A lakosság anyagi színvonalának emelkedésével egyidejűleg ,a háború utáni időszakban további fejlődést értünk el a kultúra, a tudomány és a művészetek terén, az elemi, a hél osztályos és a középiskolák, a technikumok és más középfokú tanintézetek tanulóinak száma öt év alatt 8 millióval emelkedett és 1950-ben elérte a 37 milliót. A technikumokon' és a többi középfokú szakiskolákban 1950. ben 1.298.000 ember tanult az 1940 évi 975.000-reI szemben. A főiskolákon 1950-ben 1,247.000 volt a hallgatóik száma az 1940 évi 812.000-rel szemben. A népgazdaság öt óv leforgása alatt 652.000 főiskolai képzettséggel rendelkező szakembert . és 1.278.000 középiskolai képzettséggel rendelkező szakember! kapott. A népgazdaságban dolgozó szakemberek száma az 1940. évihez viszonyúvá 84 százalékkal növekedett. Az elmúlt c; óv alatt országunkban hatalmas felfedezéseket tettek a tu domány és technika különböző ágaiban. A tudomány, a technika, az iro. dalom és a művészet terén alkotott kiváló munkáért, felfedezésekért és eredményekért az ötéves terv éveiben több, mint 6.500 embert tüntettek ki Sztálin-díjjal. A tudományos kutatóintézetek hálózata 1950-ben másíélsseresére, űz ott dolgozó tudományos munkások száma pedig majdnetn kétszeresére emelkedett a háború előttihez képest. 1950-bun a városokban és falvakban 15 százalékkal több klub és a tömegek szükségleteit ellátó könyvtár volt, mint 1940-ben. A könyvkiadás az 1940 évihez viszonyítva 84 százalékkal emelkedett. Komoly sikereket értünk el a szovjet kereskedelem fejlesztése terén. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma jelentősen meghaladta a háborúelötti, 1940. évi színvonalat. 1950-ben az állami ó« szövetkezeti áruházakban — nem számítva a helyi készletekből történő árueladásokat - 1910-hez viszonyít, va 38 százalékkal több húst és húsárut, 51 százalékkal több halárul, 59 százalékkal, több állati zsiradékot, fi7 százalékkal több növényolajat és egyéb zsiradékot. 33 százalékkal több cukrot, 34 százalékkal iijbb cukorka és cukrászkészítményt, 39 százalékkal több lábbelit, 47 százalékkal több pamut-. gyapjú-, selyem- és lenanyagot, 39 százalékkal több harisnyát és zoknit adtak el. Növekedett a lakosság kulturális és háztartási szükségleteit,' szolgáló cikkek eladása is. 1950-ben 3.3-szor annyi órát, hatszor annyi rádióvevő- készüléket, másfélszu annyi háztartási elektromos készüléket, 2.9-sscr annyi kerékpárt.- majdnem háromszor annyi varrógépet,, ll) szóé annyi, motorkerékpárt adtak el, mint n háború előtt, 1940-ben többszörösen meg növekedett az építőanyagok eladása falun. A háború utáni ötéves terv évéi alatt széles körben kibontakozott a lakásépítkezés. Az. állami iparvállalatok. intézmények, a helyi szovjetek, továbbá a városok és munkás-lakótelepek lakosai állami hitelek segítségével több. mini száz millió négyzet, méter lakótér Hl etil házat építettel: fel és állítottál; helyre. Ezenkívül faluhelyeken 2.700.000 lakóházat állítottak helyre és építettek újonnan. 1951. április 16. A Szovjetunió állami terv- bizottsátfa, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala.
