Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

1951 ÁPRILIS 25 !* Ä P L O PÁRT ÉS FARTÉP1TÉS Vertike eivtárs,, Isívási-akMa párttitkára készül a titkát*! beszámolóra A MESZHART pártbizottsághoz tartozó alapszervezeti titkárok hétfőn értekezletre jöttek össze, hogy közö sen ’ megvitassák a bányászpárt­szervezetek előtt álló közvetlen fel­adatokat. Vertike István elvtárs, az István-aknai pártszervezet titkára ezen az értekezleten szorgalmasan jegyzetelt. — Ezekre a szempontokra szük­ségem lesz a beszámoló elkészítésé­nél, — gondolta magában, amikor a Pártkongresszusról, a Politikai Bi­zottság megyénkre vonatkozó határo­zatáról volt szó, Vertike elvtárs most a beszámoló­ján dolgozik. Ilyen még nem fordult vele elő, hogy két nappal előbb hoz­zálátott volna a beszámoló összeállítá­sához, kidolgozásához. Ha jó a titkári beszámoló, sike­rül majd a taggyűlés is. Nagyon helyesen ezt tartja szem előtt Vertike eivtárs és ezért készül ilyen gondosan a taggyűlésre. A Politikai Bizottság nemrég bírálatot mondott a baranya- megyei pártszervezetek munkájáról, opportunizmusáról. Ezen a kérdésen rágódik Vertike elvtárs, gondolkodik és csakhamar rájön arra, hogy az opportunizmus bizony elég erősen ér­vényesült az István-aknai pártszerve­zet munkájában is. Először is saját munkájánál keresi. „Ahogy kaptam az utasításokat, úgy adtam tovább a töb­bi vezetőségi tagnak és a népneve­lőknek. Azt gondoltam, hogy ezzel eleget teszek kötelességemnek. Min­den vezetőségi ülésen határozatokat dolgoztunk ki, amelyek a következő ülésig megszabták a pártszervezet feladatát. Egyik határozat követte a másikat. Persze nem itt kezdődik a hiba, mert ha a határozatokat végrehajtottuk volna, akkor nagyon jó ered­ményt tudnánk felmutatni. Csak az volt a baj, hogy a határozat, határozat maradt a legtöbb eset­ben, nem ellenőriztem annak végrehajtását és megelégedtem azzal, amikor azt mondták a ve­zetőségi üléseken: Ezt ezért nem, azt azért nem lehet végrehajtani, fgy volt a verseny nyilvánosságának kérdésével is. A kongresszusi ver­senyben nagyszerűen, minden nap ki tudták mutatni a versenyzők ered­ményeit. A kongresszusi csata után mintha elvágták volna. Kezdődött a kényelem. „Nincs annyi munkaerő, hogy ezt továbbra is végezhessük." Ezzel érveltek a versenyirodában, holott éppen annyian dolgoznak ma is azon a területen, mint a kongresszusi versenyben. Eleinte elhittem, hogy tényleg nem lehet a versenyt nyilvántartani. Vagyis megalkudtam. Aztán kemé­nyen felléptem és azóta ismét lehet nyilvánosságra hozni a bá­nyászok versenyének eredmé­nyeit.“ Vertike elvtárs tovább gondolkodik. Eszébe jut egy párttagjelöltnek, Pintér József (3) vá­járnak partszerűtlen magatartása, ami felett azelőtt szemet hunytak a párt- szervezet vezetői. Nem is olyan egy­szerű dolog ez, mint amilyennek lát­szik. A Politikai Bizottság élesen megmutatta, hogy nemcsak a termelés terén voltunk megalkuvók, hanem az ellenség elleni harcban is. Pintér Jó­zsef (3) tagjelölt létére — a múlt hé­ten — amikort a széntermelés fokozá­sáról volt szó a röpgyülésen, az ellen­ség uszályába kerülve, uszított a több­termelés ellen. Ez az a Pintér Jó­zsef, ak'nek teljesítménye mélyen a 100 százalék aiiat’l van. így akar példát mutatni Pintér, így akarja kiér­demelni, hogy a munkásosztály él­csapatának tagja legyen. Ennek vége van. Nincs többé meg­alkuvás. Vertike elvtárs — nagyon helyesen — a taggyűlési beszá­molójában, rámutat Pintér viselke­désére és ott majd a tagság el­dönti, hogy ilyen ember méltó-e arra, hogy párttagsági könyvet hordjon a zsebében, A május 1 tiszteletére indított munka versenyben Islván-akna lemaradt. A beszámolóban külön pont­ban foglalkozik majd a kommunisták példamutatásával. Kiemeli követendő példának Joó János elvtársit, aki ál­landóan 150—170 százalék között tel­jessé tervét:. Fuczor Lászftó és Telek Ferenc elvtársiakat, akik fej-fej mel­lett harcolnak teljest!menyük emelé- sévei a május elsejei munkaverseny győzelméért. Ugyancsak követendő példának ál­lítja Vertike eivtárs Hátai János csapatvezető vájárt, aki már beje­lentette: Vasárnap békeműszakot tart csapata, melyen olyan terme­lést boz ki, amire még példa nem volt. Épül a beszámoló gerince. Vertike eivtárs külön tiszta papírra írja a pon­tokat'; s úgy viszi maj-J a vezetőségi I ülés elé, hogy mielőtt véglegesen eikészi. lené beszámolóját, ott alaposan meg­tárgyalják. Már sok kérdést feSjegy- zott, amiről okvetlen kell beszélnie, utat mufaai'ni. A tömejjszervezietek, kü­lönösen a DISZ-e] való fokozott fog­lalkozás, a kritika-önkritika jelentősé­ge, a kommunisták feladnia a szovjet ciklusos módszer minél szélesebb kör­ben való alkalmazásáért vívott hajé­ban és így tovább. I)e egy igen fontos kérdéshez ér Vertike eivtárs, apieJy is­mét gondolgokóba ejti. Ez a pnríépí- tés kérdése. „Hogyan is állunk ezzel a kérdéssel?“ — teszi fel a kérdést, miközben a Pártkongresszusra, a l*oli- tikai Bizottság határozatára gondol. Elég rosszul! Erről a kérdésről bőven kell beszámolni a taggyűlés előtt, hisz ebben a munkában is érvényesiiít az opportunizmus az István-aknai párt- szervezetben. A múlt évben mindössze 15 tagjelölttel erősödött a pár szervezet. De ha jobban utána néz nőnk. akkor nem is mondhatjuk, hogy erősödött, mert ugyanannyi párttagunk meg másik munka! erű leire ment dol­gozni. Miért nem vettünk fal több tag­jelöltet? Azért, mert e'hv/elVnk ma­gunkkal azt, hogy nálunk az. üzemben, nincs olyan dolgozó, akit felvehe'nénk Pártunk soraiba. Vagyis azt a 15 elv­társat is úgy vettük fel, hogy saját ma­guktól. jöttek kérni tagjelölt felvételü­ket. — mondja Vertike eivtárs, Ebben az évben már javult a pért- cpíléi«. Több mint 20 rlvlársal vet­tek fel a pártszervezetbe. De ez. az eredmény távolról sem kielégítő. Vertike eivtárs beszámolójában külön ismertem fogja a most megszervezett parlcso]H>r'iok feladatait. A pártcsopor- lok vezetői állandóan olt lesznek a dolgozók közöli', és felelősek azért, hogy rendszeresen neveljék, eg.vnges. sék a^ok előtt a tisztamultú, jó bányá­szok eilőrtt az inat, akik szerelnének tagjaii fenni szeretett vezérünk. Rákosi eivtárs Pártjának. Így készül Vertike elvtárs a holnapi (ággyűlésTe. Ragonesa János Szőkéd község pártszervezetét erősítsék meg a délszláv és magyar dolgozó parasztok legjobbjaival Szőkéd község határában már adig üdülünk vetetten föl de*. Ma gy ar és dél­szláv dolgozó parasztok a közös célért, 11 több termelésért együtt indultak harcba. Minden munkában segítik egy- lnást, hogy a vetést mielőbb elvégez­zek. Versenybein állnak Kishérend köz. *“'Sge3, jelenleg a versenyben Szőkéd 'ezek bár Kisbérénél sem áll rosszul. Krisztié.* Jánosné párt titkár, Ito li­tt*János tanácselnök példát mu- feltak n munkában é.s sokan kö­vették ötlet, mint például Kahl ár Mihály. Krajnvák József é.s mások. Az ember azt hinné, hogy ebben a községben minden a legnagyobb rend­van. Nézzük meg közelebbről a Pártszervezet munkáját. Szőkéd köz­egben több. mint 500 lakos él. Túl- 11 Pornó többségük délszláv dolgozó pa- akik jó munkájukkal bebizt/nyi- •ottakmár hazá jukhoz, a Párthoz való uségüiket. Ezek között a becsületes öolgozó parasztok lcözö1'.! a párt szerve. mégsem „talál“ olyanokat, akiket '■igjelöllnek felvenne. Kevés a párti««; — nincs tagjelöll i-A községben hat párttag van. közit- "k hs csak a párttitkár és a tanácséi- lók végéz pártmunkál. ‘Nincs egyetlen tagjelöltjük sem. a pártép,ys c d«Rt« kérdését ieljc- .... . jesen elhanyagolják. IÍ°K:",S nagyon sok akad. „Nem jön - a dolgozók, legjobbjai a Pártba, era tudják“, hogy kit lehetne fcl- v-niu, és hasonlóak. ' rró-l egén!<.n megfeledkezik a szö- Ketu Partiszervezet, hogy * becsületes dolgozó tagjelöltté nevelésé a pártszervezet egyik leg- ■ontosabb feladata. Nem várni kell, ’•'S.v a dolgozók jöjjenek, hanem nevelni őket a tagjclillfségre. Párttagok alaposan tanul- ■ >>ózzak át a Pártkongresszus anva- £*; * fkk<>r nicgértik a pártépítés fon. ^gál. Megtalálják a tagjelölttehé­löl.«,>dsw7f is: a '«■Riobbak tagje- ln, z jv-veléscnck ellemgedbéletlen fon. «ágára is figyelmeztetett a Kon- Kfosszus. Egy pill'anatra se feled'kezze- ek ii,eg Kádár eivtárs szavairól!: ’"Nem értették meg egyes elvlár- *ak, hogy a lenini-,-sztálini púrtépí­tést elveket nemcsak akkor lehet megsérteni, amikor egyéni elbírá­lás nélkül, gondolomra vesznek fel tagokat, hanem akkor is. ami­kor elmulasztják a párlonkíviili dolgozók legjobbjaiból a Párt so­rainak szüntelen erősítését.“ Friss crtikel, lajjje öliekcl a páríszcrvezclbc Kádár elvtárs szavait szívleljék meg a szőkééi párttagok. A szőkédi magyar és délszláv dolgozók jó munkájukkal bizonyítják be azt, hogy helyeslik Pártunk politikáját és követik min­denben a Párt szavát. Nézzen körül a pártszervezet alaposan. Megtalálja az élenjáró dolgozó parasztokat és ha foglalkozik ve­lük, latul fogja, hogy ürömmel len­nének Rákosi elvlárs Pártjának lagjai. Igv például Krémer Mihály tanácsel­nök helyettes, 10 holdas dolgozó pa­raszt, Kaldár Mihály 12 lio-idas.' élen­járnak a tavaszi munkában, harcolnak a többtermetiésérl. Ilyen becsületes dol­gozó parasztokkal kell erősíteni a Pár- tot, mert csak így tudunk komoly eredményeiket elérni. Friss vérre, új erőkre vau szükség szőkéden is a párt- szervezet be,n, csak így tudnak q!őr..~ menni. A szőkédi pártszervezetnek adjon sokkal több segítséget a járási pártbi­zottság. Segítsen a helyi pártszervezet vezetőségének az ú j tagjelölitek kineve­tésében. a pártszervezet megerősítésé­ben. Erősítsék a pártszervezetet, kös­sék sokkal szorosabbra a tagjelölt fel­vétel segítségével is a Párt és tömegek kapcsolatát, mert csal; így győzhetnek minden esn'iáhan. A. R. Egy hét alatt több, mint tízezer dnigozé nézte meg a „Szovjetunió 16 köztársasága“ kiállítást Megnyílása óla tíz­ezernél több dolgozó, érdeklődő látogatta meg n Szovjetunió 16 köztársasága című ki­állítást. Ez a tekinté­lyes szám is bizonyítja, hogy dolgozóink milyen érdeklődéssel, szeretet. i<’l fogadták a Magyar- Szovjet Társaság ren­dezvényét, hogy dolgo­zóink mennyire szere, tik és mennyire érdek­lődnek a baráti Szov­jetunió iránt. Minden látogatót meg. lep a .kiállítás csodála­tos gazdagsága, min­den látogató tapaszta­latokkal gazdagabban,' a szovjet nép hatalmas eredményeitől megérő, sóder, folytatja munka, ját a kiállítás megte­kintése után. Keresztúri József, az Epüfetasztalosipari Vál­lalat dolgozója is meg. tekintette a kiállítást és a látottakról ezeket mondotta: — 1047-ben tértem haza a Szovjetunióból, ötévi otlartózkodásotn után, Nagy ipari üze­mekben dolgoztam és láttam az itt képeken bemutatott hatalmas hengerművek, kohómű. vek, üzemek közül is néhányat. — A kép azonban nem is mutatja meg ezeknek az üzemeknek az igazi nagyságát. Mi. dolgozók olyanok col. tunk benne, mint a lili. púi ink Óriásországban. — Az építőipar ér­dekel engem a legjob­ban, az ipart ágak kő. zill. A kiállításon látom, hogy eljövetelem óta is mennyit fejlődött már a szovjet építőipar: még hatalmasabb kom- bá jnok, exkavátorok segítik a kommuniz­mus építését, mint ez­előtt három évvel. — Hűen mutatják a szovjet művészetet is a képek, jól kidomboro­dik a kiállítás anyagá­ból a tudomány fejlett­sége. A fiatalság 1 Szovjet un! óban szaba­don tanulhat, akárcsak nálunk most, a felsza­badulás óla — mondot­ta befejezésül Keresz­túri József . A gazdag, gyönyörű­en összeállítót' kiállítás május halodikáig . lesz nyitva, reggel nyolc órától este nyolc óráig. I 3 Pártszervezeteink feladatai a begyűjtés során Néhány hete jelent meg az új be gyűjtési rendelet, mely igen fontos eszköze ötéves tervünk teljesítésének A begyűjtés új rendszere lehetővé te­szi rohamosan fejlődő iparunk nyers­anyagellátását, megnövekedőtI mun kásosztályunk élelmiszerrel való el­látását. általában népünk életszínvo. dalának további emelkedését. Dolgozó parasztságunk lelkesen és helyeslés­sel fogadta az új begyűjtési rcnde’e- tet. Lelkesen fogadták elsősorban Pár­tunk tagjai, az a’-apszszervezetek ve­zetői. A járási választmányi ü!éseken a párttitkár elvtársak lelkesen csatlakoztak az új begyűjtési rendelethez, mert tudják a dolgoz^ parasztságnak is érdeke, mert a mezőgazdaságnak több gépet és egyben több termést, tehát magasabb életszínvonalat je­lent. Ezt az ellenség is látja és igyek­szik a rendeletét félremagyarázni, uszítani ellene. Éppen ezért igen ton. tos az: lássák a mi pártszervezete­ink, hogy ez a begyűjtés a kiélező­dött osztályharc közepette történik és megoldása csakis a kulákok elleni szívós harc útján lehetséges. Pártszervezeteink első feladata most az, hogy ők ismertessék a népnevelő­kön keresztül a begyűjtési rendeletét, ők magyarázzák meg a dolgozó pa­rasztoknak. minden egyes gazdának, hogy miért szükséges a begyűjtési terv teljesítése és azt, hogy lehet is teljesíteni. Nézzék meg konkrétan, hogy annak a gazdának ahová el­mennek a népnevelők, miből meny- nyit kell beszolgáltatnia és nézzék meg azt is. hagy mennyi termésre szá. míthat, s igy m*g tudják mutatni, hogy a begyűjtést nemcsak tel j esi le' ni, de túlteljesíteni is lehet. Hogy ezt a munkát népnevelőink jól tudják végezni, ahhoz az kell, hogy a hét folyamán megtartandó népnevelőértokrz'.eten a titkár elvtár­sak alapos segítséget adjanak a nép­nevelőknek. végezzenek konkrét szá­mításokat, hogy mennyit kell egy öt. vagy tízholdas dolgozó parasztnak beadnia mennyit kap ezért pénzben, és ismertessék részletesen a kedvez­ményeket is. Pártszervezeteink másik igen fon­tos feladata, hogy segítséget nyújt­sanak a tanácsoknak, melyek a be­gyűjtési munka oroszlánrészét végzik„ A legnagyobb segítség a jó meggyő­ző, népnevelő munka a dolgozó pa­rasztok között, de ettől nem választható el az ellenség elleni harc. Az ellenség azzal is igyekszik aka­dályozni a begyűjtési rendelet végre­hajtását, hogy megpróbál bejutni a tanácsok állandó begyűjtési bizottsá­gaiba, mint például Szigetváron, ahoi a bizottság elnöke ku’.ák volt. Ébercn kelt tehát ügyelni arra. hogy az el­lenség na tudjon a begyűjtést végző szervekbe sehová befurakodni, de oda kell hatni, hogy a még bent lévő ellenséges elemeket is gyorsan eltá' volttsák, mert ezek csak akadályoz­zák a munkát. A pártszervezet feladata tehát, hogy c’-lenőrizzg a helyi tanács munkáját, hooy az a Párt politikájának megfe­lelően dolgozzon a begyűjtés sike­réért és lépjen fr>, mindentéle meg­alkuvással szemben és biztosiisa a begyűjtés teljes sikerét. Ezeket a fel. adatokat megoldani, a begyűjtést sí. kerre vinni, a kommunisták példamu­tatása nélkül nem tudnánk. Erre-már van egy sor tapasztalatunk az 1950— 51. évi begyűjtés idejéről is. Például Abaligeten a második félévi begyűj­tés nagyon nehezen halad' előre, a pártszervezet megnézte, hogy mi az oka és rájöttek aria, hogy a népneve­Majd május 1 után A pccsl és a komlói Magasépítési Vállalatok párosversenyben állnak egymással. A verseny eddigi eredmé­nyeiről úgyszólván semmi adat nincs. Komlón azt mondják: „Csak a hónap végén tudjuk a legtöbb pontot kiér­tékelni." A pécsi vállalatnál azzal „mentegetőznek“, hogy 3 munkahelyről nem kaptak még jelentést, A verseny, már több hete folyik, de az ered­ményről senki semmit nem tud Mi­lyen verseny ez? Nincs bürokrácia mindkét helyen a verseny kiértéke lése körül? Szerintünk van! Ebből a hibából kivetkőzött már a Zsolnay- gyár és a Bőrgyár is, ahol szintén abban a tévhitben ringatták magukat, hogy majd május 1 után kiértékelik a versenyt. Készítsenek versenyállás- jelentcst, úgy Komlón, mint Pécseit. Az elért eredmények eltitkolásától meg sehol nem fokozódott a nunka- vcrsen7. lök egy része — akik agitálni járnák, — még maguk sem adták be a kőte­lező mennyiséget, vagy aki. be is ad­ta, annak is van míg feleslege. Ez­után népnevelöértekezlelen megtár. gyalták hogy mindenki beadja a fe­leslegét, és ezt meg is lették. Ezután a falu dolgozói követtek őket, s így teljesítették a második félévi begyűj­tési tervüket 92 százalékra. Kövessék pártszervezeteink mindenütt Aba’iget példáját és akkor rövid idő alatt, tel­jesíteni tudjuk mindenütt elmaradt második félévi begyűjtési tervünket ts. De ez a feladat az új begyűjtési rendelet végrehajtásánál is, hogy el­sőnek a községben a párttiflkár és az ö vezetésével az egész párttagság teljesítse határidő előtt a begyűjtési kötelezettséget és akkor biztos, hogy a falu dolgo­zói kellő felvilágo.-iiás után követni fogják őket. Pártszervezeteink vezető, sége és tagsága már el is kezdte ezi a munkát és már most a tojás be­gyűjtésénél is saját példájukon ke­resztül mutatják meg, hogy a terv teljesíthető. így például Németi köz­ségben Boros Ferenc párttitkár, aki­nek 330 darab tojás az évi beadási köteiezetUége és eddig már 200 dara­bot beadott, vagy ugyanitt. Kecskés Márk népnevelő, aki az évi tojásbe. adási kötelezettségét máriK 100 száza­lékig teljesítette. A pécsi járásban mikor a pari tit­kár elvtársak összejöttek megtárgyal­ni a rendeletét és kiszámították, hogy nekik miből mennyit kell begyűjteni többen vállalták azt, hogy a begyűj­tési kötelezettségüknek többszörös; n is eleget fognak tenni és mindjárt ki­hívták egymást versenyre a begyűjté­si terv túlteljesítésére. Kövessék ezt a példát a többi járás a,apsZcrvez( lei­nek titkárai és harcoljanak azért, hogy begyűjtési tervünket túlteljesít­sük. Harcoljanak úgy, hogy május l.re a tavasziakat, mind elvessék és a helyes növényápolással minél ma­gasabb terméseredményt biztosítsa­nak, ami a begyűjtést még inkább megkönnyíti. így leszünk csak méltó szövetségese u munkásosztálynak, mely a felemelt ötéves terv második év első negyedévi részletét is túltel­jesíthette. De kötelez bennünket a terv teljesítésére a nemzetközi pro.e- tariátus iránt érzett kötelességünk a békéért folyó küzdelemben. Csak így leszünk méltó barátai a hős szövet népnek és a hős koreai harcosoknak, kik ma vérüket áldozzák a békéért és a szabadságért. Bcne Jolán MB mezőgazdasági o. r. Ne csak papíron . . . A váradújpusztai és tcklni tér* melöcsoportok versenyre, hívták egymást, a tavaszi munkák időben való elvégzésére. A verseny azon­ban csak papiron maradt. Nem ellenőrzik egymást munkáját, hogy ki mit végzett már el? A hiba onnan ered, hogy a párt- szervezet nem értékelte kellőkép­pen a verseny jelentőségét. Nem látja azt, hogy ötéves tervünk tel­jesítésének motorja a szocialista munkaverseny. A kommunisták ma­guk nem járnak az élen, nem mu­tatnak személyesen példát. így a tavaszi munkával le is maradtak a váradújpusztaiak, nem volt ele­ven, élő a párosverseny, ami moz­gósította volna a csoport tagjait a munkák mielőbbi befejezésére. A teklai és a váradújpusztai ter­melőcsoport javítsa meg a verseny­mozgalmat. Ellenőrizzék egymás munkáját, állandóan tudatosítsák a tagokkal, hogy melyik csoport hol tart a munkával, mert vállalásukat csak így teljesíthetik. ,4 MÁV láncctoport 24 tagból áll. fik Pécs legfejlettebb táncosai. A csoport azonban nem a vasutasoké. Az igazgatósadról nyolc, a vasút fizikai dolgozói kö­zül pedig csupán egy táncos kép­viseli a csoportban az üzemet. A többi tizenöt táncost iskolákból (közgazdasági leánygimnázium) cs más tánccsoportok legjobbjaiból vá­logatták össze. Természetes, hogy a csoportot nem érzik magukénak a vasút dolgozói, természetes, hogy élesen lelvetik a csoportok azt, hogy a vasút — anyagi fedezettel rendelkezve — valósággal „összc- szipkázza" a legjobb táncosokat. A vasutas tánccsoport csak akkor tud­ja majd betölteni hivatását, ba ki­egészíti sorait valóban a MÁV-nál dolgozó pályafenntartási, (ütöbázi, vonatkísérő, és igazgatóságbeli dol­gozókkal. így szolgálják valóban UuHúrforradalmunkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents