Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
9 NAPLÓ 1951 ÁPRILIS 15 PÄRT ÉS PÁRTÉP 11 És * Erősítsük falusi pártszervezeteinket A pécsi járás területéhez tartozó falusi pártszervezetek legutóbbi taggyű lése magasan kiemelkedett a kongresszus előtti taggyűlések közül. Fa lusi pártszervezeteink a Pártkor g rész- szus határozatainak szellemében, annak útmutatása nyomán igyekeztek az előttünk álló feladatokat Helyi viszonyokra átültetni. A taggyűlésen hozott hítiúrosaioli régrehujlásáért folyik most a küzdelem. A párttagok álltak a* határozatok megvalósításáért folyó küzdelem élére és ennek eredményeként máris sok szép eredmény született. A kommunisták példamutatásának köszönhető az is, hogy a nagykorán dolgozó parasztság az első helyen áll a lovászi vetések idöelötti elvégzéséért folyó harcban, a járás községei között íolyó munkaversenyben. Nagykozár- ban Nagy János elvtárs, a III. típusú tszcs párttitkára kemény kezekkel irányítja a pártszervezet munkáját, a kojnmunisták harcát. Nemcsak a tszcs munkáját irányítja, hanem az egész faluét. Mindenütt ott van, ahol vajami nehézség fordul élő és nyomban segít a hibákat kijavítani. Harc a Pártkongresszus által elénk tűzött feladatok végrehajtásáért! Ezzel a jelszóval indultak rohamra a belvárdgyulai I. típusú tszcs ben dol- 'gozó parasztok is, élükön a kommunistákkal. A látszatra legnehezebb problémán már túl vannak. Minden munkát közösen végeznek, amelynek eredményeként szintén az elsők között állnak a tavaszi munkálatok elvégzésében. De a belvárdgyulai kommunisták itt sem elégednek meg az elért eredményeikkel. Látják: csak a közösen végzett munkán keresztül lehet nagyobb terméseredményeket biztosítani. Már javúban folyik a közös sertéshfzlálás szerve^ zése. A Pártkongresszus határozata központi kérdésiként foglalkozott a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezésével. Nagy feladatok előtt állnak falusi pártszervezeteink a járási pártbizottságok. De ezt a feladatot csak akkor tudjuk eredményesen megoldani, ha megfogadjuk szeretett vezérünk, Rá_ kosi elvtárs szavait, melyet a kongresszusi beszámolójában erősen kihangsúlyozott: „legsürgősebben azonban falusi szervezeteinket kell megerősítenünk. A szocializmus építése u falun, csak úgy, mint a tanács munkájának beindítása és kiíejiesztése, elsősorban íaiusi pártszervezeteinkre hárul. Viszont — amint mondtuk —, szocialis/a fejlődésünk következtében, mint erre már rámutattunk, falusi szervezeteink jó része átmenetileg meggyöngült.“ Rákosi elvtárs akárcsak a mi járásunkról beszélt volua_ Valóban nálunk is így áll a helyzet. Éppen ezért mi is központi feladatnak tekintjük a iag_ és tagjelölttelvételek kérdését. A kongresszusi határozatok nyomán a pártépítés területén is értünk el eredményeket. Görcsöny községben a partszervezet 10 új tagjelölttel erősítette sorait. Szabadszentkirályon nyolc dolgozó parasztot vett fel tagjelöltnek a párt- szervezet. Cserdi pártszervezete 6 dolgozó parasztfintai.nak fogadta el tagjelölt kérelmet, a kacsótai pártszervezet szintén hat tagjelölttel erősítette sorait és két elvtársat vettek fel rendes tagnak. így lehetne tovább sorol ni a tagjelöiifelvétel területén elért eredményeinkéi, de ami, ennél is fontosabb, azokban a községekben, ahol eddig még nem volt pártszervezet, az elvtársak komolyan hozzáfogtak a nagy feladathoz: a pártszervezet megalakításához. „A kulákok nálunk is '-gyre szemtelenebből támadnak. Ép. pen ideje lesz annak, hogy mi is meg_ alakítsuk a faluban a pártszervezetet" — mondotta Zeikó NAndornc. aki Siklósbodonyból ötödmagával ment át a kisdéri pártszervezetbe, hogy mind az öten kérjék tag jelöltfel vét elüket. önálló pártszervezetet akarnak alakítani falujukban, hogy sokka] eredményesebben tudják vinni a harcot legnagyobb ellenségünk, o fasiszta Tito ügynökei, a kulákok ellen. A Pártkongresszus óta járásunkban is ériünk él szép eredményeket. ez még csak a kezdet. Mik az előttünk álló közvetlen feladatok a kongresszusi határozatok végrehajtásában? Falusi pártszervezeteink, a kom_ munisták főíeladata: A jól beindult békeUgiiációt fokozni. Minden héten értéke jók ki az agitáció folyamán szerzőit tapasztalatokat és dolgozzák fel :t friss érvekkel. A béke megvédéséért folyó agitáeiót kössék össse a termeléssel és mutassák be a falu dolgozó parasztsága előtt a kulák igazi n.rcát. Azt, hogy azok ,az új háborútól remélik, hogy ismét szipoly ózhassák a kis- és középparasztság erejét. Falusi pá-rtszervezeteink kommunis_ tái a tavasz; munkák gyors elvégzéséért folyó harcban, a békeagitáció folyamán kitűnt becsületes és tiszta- múltú kis. és középparaszt párionkívüli népnevelőket segítsek munkájukban. Neveljék őket tagjelöltnek, erősítsék meg soraikat új harcosokkal. A III. típusú tszcsk pártszervezetei necsak a maguk ügyével törődjenek adjanak sokkal több segítséget a nemrég megalakult egyes típusú tszcsk részére, hogy azok is 'minél rövidebb idő alatt megszilárduljanak. A járási pártbizottság az eddiginél sokkal több segítséget fog adni falusi pártszervezeteinknek. Azt kérjük, hogy sokkal bátrabban bírálják munkánkat, mutassanak r<j hibáinkra, hogy azokat menetközben ki tudjuk javítani és egyesült erővel még jobban fokozhassuk harcunkat, a Párt- kongresszus által elénk állított hatalmas, de szép feladatok megvalósításáért. Földvári János pécsi JB titkára. Kállai Gyula és Viliam Siroky táviratváltása a magyar-csehszlovák barátsági szerződés évfordulója alka mából „Viiiam Siroky helyettes miniszter- elnök, külügyminiszter úrnak, Prága. Kérem külügyminiszter úr. fogadja a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából legmelegebb jókívánságaimat. Ezzel a szerződéssel lebontottuk a külső és belső reakciós erők állal országaink közé emelt mesterséges válaszfalakat s megnyitottuk a csehszlovák és a magyar nép baráti együttműködésének és megbonthatatlan szövetségének a korszakát. Az elmúlt években közös erővel harcok tunk a szocializmus építéséért, és a béke megvédéséiért az imperialista agresszorok s ügynökeik támadásai és provokációi ellen. Mély meggyőződésem, hogy a csehszlovák és a Tito zadrugáiban a kulákok élnek jól, a dolgozó parasztság helyzete egyre súlyosabb A Tito-banda teljesítve imperialista gazdáinak parancsát, Jugoszlávia ban fasiszta diktatúrát valósított meg. Eladta Jugoszláviát az USA és más imperialista országok nagytőkéseinek és gyarmati sorba ziillesziette i úgy az országot, mint a dolgozó népet. Így a mezőgazdaságot is elmaradottságra kárhoztatja, fokozza a dolgozó parasztok kizsákmányolását. ' Tito fasiszta rendszerének alapja városon a tőkések, falun a. kulákok. A kulákoknak — a dolgozó nép ellenségeinek — a kezdettől fogva kiváltságos jogokat biztosítottak Tito és janicsárjai. A dolgozó parasztság kizsákmányolásának főeszközei a ti- toisták által létrehozott- zadrugák. (..Szövetkezetek“.) Ezeknek a zadru- gáknak élén a kulákok állnak. Ezek a kulák vezetés alatt álló ..szövetkezetek" a kulákoknak nyújtanak fokozott kizsákmányolásra módot. A zadrugákban a jövedelemelosztás a befektetett vagyon és a földterület arányúban történik. A kulákok, akik ezekkel rendelkeznek, — húzzák a hasznot, a jövedelmet. A Tito, klikk kiadta a jelszót: „Kulákok gazdagod jutok“. Ezt a célt szolgálja a titoi-Mfa adózási politika is. Súlyos terhek alatt görtiyedezuek a jugoszláv dolgozók A kulákok alig fizetnek adót, beszolgáltatásukat is csökkentették a dolgozó parasztság rovására. Az egyes községek dolgozó parasztjaira kivetett adó rohamosan nő. Osonta községben 1946-ban 3 millió dinár, 1947-ben 1 millió dinár, 1948-ban már 7 millió dinár adót kellett fizetni a dolgozó parasztoknak. Az adó meny- nyisége ebben a községben is, úgy. mint a többiekben, azóta már megsokszorozódott, — a jövedelem viszont csökkent. A dolgozó parasztok beszolgáltatása is hasonlóan súlyos A ket-három hektáros földdel rendelkező dolgozó parasztok másfélszeresét, a 3—5 hektárral rendelkezők pedig háromszorosát kötelesek leadni annak a mennyiségnek, amit a kulá- kok 20 hektár terület után leadnak. A sertésbeadásnál is így van. A dolgozó parasztokat fegyveres erővel kénywserítették a zadrugákba. ami a dolgozó parasztságra nehezedő k u 1 ák j ár m o t s ú 1 y o-sb í t j a. Ingyen robot a kulákszövetkezetekben Sok olyan szövetkezet, van, amely net: csak kulákok a tagjai. Ezeknél: a földjeit a szegény- és közép parasztoknak kell ■megművelni. Ezt „a népfrontnak teljesített önkéntes munkának'' nevezik. Ez magyarul annyi: jelent: Ingyen robot a kulákoknak. Az ingyen munka a szegény- és kő zépparasztokra kötelező. Aki egy napot mulaszt, az 500 dinár, aki két napot mulaszt, 1000 dinár büntetési fizet. Egyes helyeken / mulasztót.! munkanap fejében 3 munkanapot köteles szolgálni tj szegény- és közép paraszt a hűld kuknál. Igv viselik :f dolgozó parasztok az ingyenmunku a líulákjárom terhét a fasiszta Tito Jugoszláviájában. Míg a városban és a falun a dolgozók élet nívó ja csökken, emelkednek a közszükségleti cikkek árai, addig egy kidáknak a jövedelme egymagában több. mini a sadruga összes dolgozó parasztjaié. A dolgozó parasztok a legalacsonyabb bért kapják. A kulák az állataiért, a felszereléséért -- magas jövedelme mellett — külön díjazást kap. így Ruszkó tahiban Ohvró István nevű kóláknak több. mint 1 millió dinárt fizettek a felszereléséért. Egy jugoszláv dolgoa parasztság. Jug-.*‘/.láviában ohiyontják, kizsákmányolják a dolgozó népet .Szinte idekívánkozik egy példa arról, hogy müven az élet a mi tor melőesoportjainkban. A nagykő-zári t«zcs-be egy éve lépett be Örtlich .Józsefné. Ezalatt az egy év alatt hétszobás lakásába bevezettette a ál. lányt, rádiót, tűzhelyet vett. Fiának kerékpárt vásárolt, a lakását kifestette. Fiának egy öltöny ruhát, ballonkabátot, egy pár cipőt. vett. Lányának 7 öltözetre való anyagot, téti- kabátot, ballonkabátot, gumicsizmái vásárolt. Magának berlmerkendöt, két öltözet ruhát, férjének csizmát, bakancsot. — és agy ágyra való alsó cs felső huzatot veitek. Jutott két hízó is c háztartás részére és még emellett van. készpénzük, amiből tint) forintot jegyeztek Békekölcsönre. Így él a mi parasztságunk. Ortliebné példája nem elszigetelt jelenség. Százával vannak még hozzá hasonlóak. A hare győzelemmel fog végződni A Tito-banda ellen elszántan folytatja a harcot a jugoszláv dolgozó nép. A harc győzelemmel fog vég. ződni és elöbb-utóbb a jugoszláv dolgozó nép megindul a szocializmus építésének, a felemelkedésnek útján. Ivanova Anna megyei pártiskolai előadó, magyar nép a jövőben még fokozottabb erővel és lelkesedéssel veszi ki részét abból a harcból, amely közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió vezetésével íolyik világszerte a béke megvédéséért, a népek szabad és boldog éleiének megteremtéséért. Közös nagy céljaink megvalósítású hoz és a népeink között fennálló barátság és szoros együttműködés további elmélyítéséhez kívánok önnek külügyminiszter úr és az ön személyén keresztül Csehszlovákia barát; népének további sikereket. Kállai Gyula 'külügyminiszier.“ a. ..Kállai Gyula úrnak, a Magyar Nép kőzt á rs as ág külügyminiszte rének, Budapest A magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának második évfordulója alkalmából legőszintébb üdvözletemet küldöm önnek és kívánom, mind a magam, mind az egész csehszlovák nép nevében, hogy a szoros barátság és együttműködés kötelékei Magyarország és Csehszlo. vákia népei között egyre inkább erősödjenek és mélyüljenek országaink javára. Nemcsak a Magyarország és Cseh. Szlovákia közötti kölcsönös barátság ■fejlődése, hanem közös szeretetük és hálájuk a nagy Szovjetunió iránt, valamint közös, szilárd elhatározásuk, hogy felépítik a szocializmust, bizio. sítek arra, hogy a magyar és csehszlovák nép közötti szoros barátság egyre jelentősebb tényezővé válik abban az egész világot átfogó törekvésben, hogy á békét az egész világon megőrizzék. Mélyen meg- vagyok győződve, hogy Magyarország és Csehszlovákia a jövőben is határozottan haladnak a szocializmus országukban való fel. építésének útján és harcolnak az egész világ békéjéért a Szovjetunió vezetése alatt. Viliam Siroky a Csehszlovák Köztársaság helyettes miniszterelnöke és külügyminisztere.“ TANULJUNK A BOLSEVSK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL Az egyéni kiválasztás a tagfelvétel legfontosabb elve a Bolsevik Pártnál A Bolsevik Párt fejlődésének minden időszakában éberen őrködött soraink tisztasága felett, állandóan szabályozta az új tagok felvitelét és azokat válasz_ tolta ki. akik méltók voltak arra, hogy zászlaja alatt harcoljanak, A Párt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után megkülönböztetett figyelemmel fordult növekedése szabályozásának kérdései felé. Araikor a Bolsevik Párt vezető párt lett, meg kellett láfni. azt a veszélyt, hogy idegen, ingadozó elemek férkőznek soraiba. V. í. Lenin többizben rámutatott, hogy a „karrieristák és jöttmentek feltétlenül igyekszenek a kor- mányzópárlhoz csatlakozni, Itt.ott karrieristák, kalandorok kirakodnak közénk, akik felvették a kommunista nevet és b< csapnak mink'-t, akik azért lopóztak be közénk, mert a kommunisták most hatalmon vannak.'' Az 1919 márciusában lezajlott. Vili. Pártkongresszus határozata kimondja: ,.A Párt számszerű növi kedése csak annyiban progresszív, amennyiben a város és a falu egészséges proletár elemei kerülnek be a Párt soraiba." A XI. Pártkongresszus elhatározta a tagfelvétel fcL télőiéinek megváltoztatását. Az új felvételi rendszer kategóriáját a belépők szociális összetétele szerint állapították meg. Az új rendszer bevezette azt. hogy a magasabb pártfórumok jóváhagyják az alapszerveknek a tagfelvételre vonatkozó döntéseit. Meghosszabbították a tagjelöltség idejét és magasabb követelményeket támasztottak az. ajánlók számával cs párttagságuk idejével szemben. A Kongresszus jelentősen korlátozta olyanéit felvételét, akik más pártokból léptek ki. Az 1925-ben lezajlott XIV. és az 1934-ben lezajlott XVII. Pártkongresszus újabb változásokat eszközölt a szervezeti szabályzaton. A SZK(b)P szervezeti szabályzatának egyik legfőbb követelménye az. hogy az új tagokat kizárólag egyéni, el. bírálás alapján lehet felvenni. A Párt megingathatatlanul ragaszkodik ehhez az. elvhez és csakis az egyes jelöltek (cülön-kűlön való előzetes megvizsgálása után kerülhet sor tagfelvételre. A Központi Bizottság ugyanezt a követelményt domborította ki 1924-ben „A munkapad mellett dolgozó) munkások felvétele a Pártba' című határozatában a lenini behívó idején, amikor a munkások Lenin halála után azzal bizonyították be Lenin személyiéhez, való ragaszkodásukat, hogy tömegesen léptek be a Pártba. A Párt minőségi összetételének javítása azonban nemcsak a tagfelvétel szabályozásával történt, hanem a Párt sorait rend zeresen megi'sztí'.ctták a méltatlan és bomlasztó e.lcmektő1. A párttagok első Általános jegyzékbe foglalását (felülvizsgálat) a VIII Pártkongresszus határozata alapján 1919-ben végezték, amikor különleges ellenőrző rendszabályokat foganatosítottak azokkal szemben, akik 1917 októl ere után léptek be a Párt soraiba. A kiásőbbiek folyamán, 1921-ben, 1921-ben cs 1933-ban is tartottak álta, lános és részleges felfii vizsgálatokat. A párttisztítást a szabad pártnapokon, pártonkivüliek jelenlétében, különleges bizottságok végezték. A pártenkívüli munkások segítsége — írja Lenin — rendkívül fontos volt a Párt szempontjából. „Megtisztítani a Pártot, számolva a pártonkiviili. dolgozók véleményével, nagy dolog, amely komoly eredményeket, fog hozni, az ilyen párt tisztítás a Pártol az osztálynak sokkal erősebb élcsapatává teszi, mint amilyen eddig volt. Olyan élcsapattá, amelyet szorosabb kapcsok fűzik össze az osztállyal, amely jobban tudja az osztályt rengeteg nehézség és veszély köze. pette győzelemre vezetni." Lenin rámutatott arra, hogy a pártoukívüli dolgozók rendkívül érzékenységgel veszik észro a különbséget egyrészt a becsületes és odaadó kommunisták, másrészt azok között, cicik undort keltenek az emberben. Mindezek az intézkedések arra irányultak, hogy megakadályozzák idegen és ellenséges elemek bcíura kodását a Párt soraiba. Később, amikor a Szovjetunióban végleg győzedelmeskedett' a szocialista rendszer, megvalósult a szovjet társadalom erkölcsi és pölii.’ítaj egységének szilárd alapja, a Partba való felvétel rendjét "újból megváltoztatták. A XVIII. Pártkongresszus új felvételi szabályokat állapított meg. melyek egyformán érvényesek voltak a Pártba be. lépők számára, függetlenül attól, hogy a munkásokhoz, a parasztokhoz, vagy az értelmiségiekhez tartoztak. Az új felvételeknek megfelelően a SZK(b)P soraiba belépő három olyan párttag ajánlását nyújtja'be. akik legkevesebb három éve tagjai a Pártnak és legalább egy évi közös munkából ismerik az illetőt. A jelöltek egy éves jelöltidőt töltenek ki. Az egyforma tagfelvételi feltételek megállapítása nem azt jelenti, bogy a Párt csökkentette a belépőkkel szemben támasztott követelményeket Sztálin elv(«rs a XVIII. Kungresszuson ismételten hangsúlyozta, hogy az új tagfelvételeknél érvényben marad az egyéni kiválasztás elve. Sz/álin elvtárs feladatul tűzte ki a Párt elé, minőségi összetételének további javítását. A pártbizottságok, a gyárak és üzemek, a kolhozok és szovho/.ok alapszervei, Sztálin elvtárs útmutatása alapján szigorúan őrködnek a Párt sorainak tisztaságára. A Pártba csak a legjobb, élenjáró, a kipróbált embereket választják ki. akik mélték arra. hogy a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét viseljék.. zó paraszt írja a következő levelet: „A szövetkezetekben teljes anarchia uralkodik. Csak a kulákok élnek jól. Tele vannak pénzzel, munkára nem járnak, csak a látszatot mutatják, hogy dóig óznak.“ Növekszik az ellenállás az erőszak ellen A Tito-banda terrorral „szervezi“ be ezekbe a kulákszövetkezetekbe a dolgozó parasztokat. 1950-ben 6.615 ilyen álszövetkezet volt, amely 1,812.000 hektár földet fogott össze. A „szervezés“ mindenütt katonai erővel történt. Ezekből a tényekből nem nehéz megállapítani, hogyan él a dolgozó parasztság Jugoszláviában. Ennek a kizsákmányoló, elnyomó rend szernek a falvakon élharcosa a kulák. Amilyen a rendszer, olyan a módszer. Egész Jugoszlávia mezőgazdasága ha nyatlik. A gépállomásokat feloszlatták, a gépeket a spekulánsok kezébe adták. A dolgozó parasztok nem nézik ölhetett kezekkel a Tito-banda és a kulákok féktelen elnyomását. Egyre többen szállnak velük szembe. Országszerte nő az ellenállás a Tito terrorral, szemben. Ennek egyik formája. hogy a dolgozó parasztok nem hajtják végre a Tildék által kiadott terveket, a tavaszi munkákat nem végzik el. Míg nálunk boldog, megelégedett
