Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

Dunántúli VILÁG PROLETÁRJA I EGYES ÜLJE TE K l A MAi SZAMBÁN: Erősítsük falusi pártszervezetein ke! 12. o. — Kállai Gyula és Villám Sirokl táviratváltása (2. oj — Az Országos Béke tanács közleménye (3. o.) — A Uü 1 iigymi rt i s zkL Hí" i yet t c.s e k április 18-i illése (3. o.) — Fokozódik a liare Jugoszláviá­ban a Ttto-klikk ellen (4. o.) — Meg kell gyorsítani a tavaszi vetés ütemét (5. o.) — A komlói bányászok és műszaki vezetők nemcsak feltárják, de ki is javítják a hibákat (ö. o.) — Megnyílt a Szovjetunió 16 köztársasága ciinfi kiállítás (7. o.) A sárháti „jó kulákok“ (7. o.j H AZ M D P BARANYA M EGYE I PÁRTBIZÖTT rACAN A K LAPJA OB '•-<***. -4 ■■■* VHL ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ara SO filler VASÁRNAP, 1951 ÁPRILIS 15 Minden erőt a tavaszi vetésterv teljesítésére Megyénk élenjáró bányászainak és dolgozó parasztjainak felhívása május elseje megünneplésére Megyénk dolgozó parasztsága, Így elsősorban a termelőcsoportok, a korai vetést nagy részben elvé gezték. Állami gazdaságainkban vi_ szonylagos lemaradás van. A gép­állomásokon az elért eredmények miatt nagy megelégedettség ural­kodik. Községi tanácsainknál pedig ellenséges hangok, — az ellenség támadásainak elnézése, — valami 'j nagy ,gnegnyugvás‘‘-£éle tapasztal_ ható. Le kell szögezni, hogy a mai nemzetközi helyzetben az elért eredmények nem kielégítőek. Ma minden erőnkkel a békéért harco­lunk, Ugyanakkor vannak tanácsa­ink, ahal a kulák előtt a tanácsel­nök kalapot emel, mint Nagytótfa- luban. Vagy ami még rosszabb, a vetés miatt felelősségre vont kulá- kot a tanácselnök nagy igyekezeté­ben saját székébe ültette, ahogy az megtörtént Sámodon. Megyénkben annak ellenére, hogy a legdélibb megyék egyike, komoly lemaradás van a tavaszi vetésben. Az elmaradás főoka nem az eső, hanem a szervezés hiánya, a jó meggyőző és felvilágosító munka j elhanyagolása, de hiba az is, hogy a helyi tanácsok nem ellenőrizték kellően a vetési munkát és ami még ennél is nagyobb hiba, hogy a he­lyi tanácsok nem ellenőrizték elég­gé a kulákokat. A kulákok sok esetben bejelentették, hogy elvégez, tek egy-egy munkát és közben ki­derült, hogy csak jóval később fogtak hozzá a vetéshez. A járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztályai használják fel azt a jól bevált módszert, amivel a Kon­gresszus előtt komoly eredményeket értünk el a szövetkezet szervezésé, ben. Az elmaradott községekben szervezzenek súlypontokat, menje­nek ki két-három napra is segíteni a helyi tanácsoknak. Amint a föld megfelelő a vetés­re, az elmaradott községekben ve­tési napokat kell szervezni. Már élőre mérje fel a helyi tanács, az állandó mezőgazdasági bizottság, a dűlőfelelősök és az utcabizalmiak bevonásával az elmaradást. Ennek megfelelően szervezzék meg a vető gépek beosztását és -a vetést úgy szervezzék meg, hogy a vetőgépek reggeltől estig menjenek. Tolna, Somogy és Bács-Kiskún Szomszédos megyék messze clőt- iünk vannak a vetési tervek telje­sítésében, Hajdú megyében például már a kapás- és ipari növények ve- * téseben is jó eredményeket értek el. A burgonyát 52 százalékban, a cu­korrépát 94, a napraforgót 77 szá­zalékban vetették el a tőlünk sok­kal északabbra fekvő hajdúmegyei dolgozó parasztok. Nálunk ugyan­akkor ezen a téren komoly lema­radás van, mert megyei viszonylat, ban burgonyából csak 22 százalé­kot, cukorrépából és napraforgó, ból 46, illetve 32 százalékot értünk el. Hasonló lemaradás mutatkozik lucerna (31) és lóhere (25) veté­seinknél. A takarmányféléknél a lemaradás abból adódik, hogy sok helyen a kulákok agitálnak az év­elő takarmánynövények vetése el­len. Ezzel támadják kétéves állat- tenyésztési tervünk célkitűzéseit. Azt akarják elérni, hogy dolgozó parasztságunk ne vessen megfelelő mennyiségű takarmányt és ezáltal állattenyésztésünkben zavart kelt­senek. Sok I. típusú termelőcsoportnál, mivel még nem rendezték apró par. cellában lévő földjüket, nehezen tudják megoldani a lucerna- és a kukoricavetést. Leghelyesebb, ha úgy osztják be a vetést, hogy egy dűlőbe kerüljön az összes lucerna. Lehetőleg abba a dűlőbe, amelyik­ben a legtöbb évelő takarmány van tavalyról is. A kukoricavetéssel kapcsolatban igyekezzenek az I. tí­pusú csoportok szintén úgy beosz­tani a táblákat, hogy 8—10 hold egy helyre kerüljön és ezáltal is biztosítsák a vetőgépek folyamatos használatát azokon a napokon, amikor vetésre alkalmas az idő. A lemaradást, ami még a kalá­szosok terén mutatkozik, két nap alatt fel lehet számolni, ha a köz­ségben minden erőt az elmaradás felszámolására forditanak. Gépál­lomásainkon elegendő fogatos vető. gép áll dolgozó parasztságunk ren­delkezésére. A vajszlói gépállomás körzetében ezen a téren keveset tettek, mert a vetőgépek a legna_ gyobb munkaidőben is a gépállomás udvarán állanak. Ugyanakkor a ti" lalom ellenére éppen a vajszlói gép. állomás körzetében mutatkozik a legtöbb kézivetés, A helyi tanácsok tagjai úgy osz- szák be munkájukat, hogy a vetési napokon élenjárjanak példamuta. tásban, segítsék az elmaradókat, hogy községük ne a hátul kullogok, hanem az élenjárók között legyen. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, a DÉFOSZ, a DISZ és az MNDSZ a járási pártbizottság irá nyitásával kapcsolódjon be a ve­tési munkák jó megszervezésébe és ellenőrzésébe, úgy hogy az ered­mény egy-egy községben a jó meg­szervezés után 100 százalékos le­gyen. A vetési napot ne kössék ha­táridőhöz, hanem ahogyan a földre lehet lépni, azonnal mozgósilsák az egész falut a vetésre. A kulákok felé sokkal szigorúbban kell vinni a vetés teljesítését, mert tapasztal­ható, hogy hetet-havat összehorda. nak annak igazolására, hogy nem tudnak vetni. Sok helyen lerontja az ered­ményt a község parlagterülete, az OF A tartalékföldek és a kulákok által felajánlott kisebb területek. Például a mohácsi határban 600 hold föld van parlagon, a szigeten csupán egy tagban 65 hold van. A mohácsi gépállomás, hogy az üres járatot csökkentse és tervét túltel­jesíthesse, felszántja a partagimi- íeteket is. A mohácsi városi tanács gondoskodjon arról, hogy ezekbe a földekbe száraztakarmányok ke­rüljenek, A traktorszántást igazol­ják és kifizetik. így biztosítják a kétéves állattenyésztési terv takar­mányszükségletét és tartalékát. A mohácsi gépállomás és a városi ta­nács példáját kövessék megyénk összes gépállomásai és tanácsai, hogy megyénkben valóban ne ma­radjon véletlen egyetlen talpalalnyi föld sem. A vetési munkák során kialakult párosverseny még nem.hozta meg a kívánt eredményt. Sok helyen csak papíron folyik a verseny. El kell érni azt, hogy a verseny való­ban mozgósítsa, előrevigye a vetést. El kell érnünk azt, hogy május 1 re a gyapot kivételével minden magot a földbe tegyünk. Ezt az ered­ményt el is tudjuk érni, ha a köz­ségi tanácsok az állandó mezőgazda sági bizottságokkal karöltve, a járá­si pártbizottság irányításával jól megszervezik a vetési napokat, ha minden dolgozó paraszt tudatában lesz annak, hogy ma a vetés gyors befejezése megyénk dolgozó pa­rasztságának harcos kiállása a bé­ke mellett A megyei tanácsnál -találkozót.! 6 sztahanovista bányász és 26 élenjáró dolgozó paraszt. Megbeszélésükön Su­dár Ferenc sztahánovis-ia bányász a következő javaslatot terjesztette a bá­nyászok és dolgozó parasztok éllé: BARANYA MEGYE DOLGOZO NÉPE! Alig néhány hete fejeződött be Pár­tunk, egész dolgozó népünk nagy ün­nepe, a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa, — amely Rákosi elv­társ útmutatása alapján hosszú időre megjelölte a feladatokat, — Pártunk, országunk további megerősítése, nép­gazdaságunk mindenegyes ágának to­vábbfejlesztése terén. Baranya megye dolgozó népe a kon­gresszusi versenyben — különösen a bányászat terén — soha nem látott eredményekkel ünnepelt és azóta is fokozta eredményeit. Az imperialista agresszorok és aljas csatlósuk, Tito és bandájára újabb csapás voM az április 4-i munkaverseny. Fokozódnak a békéért folytatott harc eredményei azokban a versenyvállalásokban, me­lyeké! a széncsata hősei, üzemek és ádla- mi gazdaságok szlahánovislái és dol­gozói, műszaki és egyéb értelmiségiek, gépállomások dolgozói, termelőcsoport- tagok és egyénileg dolgozó parasztok kezdeményezlek. ötéves tervünk végrehajtásának nagyszerű békeprogrammja, a Kon­gresszus határozatainak minden téren való megvalósítása, megyénk dolgozói­nak legszentebb ügyévé vált, s ezzel keményen harcolunk a békéért, rendit. Közel három hete folyik a nagymá- nyoki és a komlói bányaüzem között a párosverseny. Az elmúlt pár hét alatt a nagymányoki bányaüzemben a vállalt versenypontok teljesítésé­ben értek el sikereket a bányászok, így a termelési tervet április 10-ig 100.2 százalékra teljesitctték. Az igazolatlan műszakmulasztások számát a vállalt 15 százalék he­lyett máris 35 százalékra csök­kentették. A bányafa-takarékosság terén 3.200 forintos megtakarítást értek el. Elmaradás van a 100 százalék alatt Ma egy hete a nagyárpádi nép­nevelők összejöttek é« megbeszélték: hogyan induljanak harcba a békealá- irás «ikeréért. Gyulánczi Antal a békebizotteág elnöke indította őket útba. Elmondotta nekik, hogy a puszta aláírás magában téve nem elég, meg kell magyarázni azt is, hogy mire kötelezi a becsületes dolgozókat az aláírás. Molnár László helyettes tanácselnök 6 holdas dolgozó paraszt is jó felvi­lágosító munkát végzett a dolgozó parasztság körében. Megmagyarázta a dolgozó parasztoknak, hogy miért kell a békéért harcolni: Elmondotta, hogy mit jelent a nagyárpádi dolgozó parasztoknak a béke. összehasonlí­totta a magyar és a jugoszláv pa­rasztság életét. A jugoszláv dolgozó nép nyomorban él, nincs kenyerük, ruhájuk és a dolgozók legjobbjait tö­megével börtöneik be a fasiszta Tito janicsárjai. Ebből lehet látni, hogy milyen nyomort jelent a dolgozók számára, ha az amerikai imperialis­ták, fasiszták dirigálnak egy ország sorsa felett. A felvilágosító munka nyomán a dolgozó parasztság világosan látja: hetetlenül követjük Pártunkat, napról- napra erősítjük a munkás-paraszt szö­vetsége1!. Mi, baranyai bányászok és a mező- gazdasági munkában, valamint a be­gyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok tanácskozásra ültünk össze, hogy meg­vitassuk a békéért folytatott harcban reánk váró újabb feladatokat, illetve a feladatok végrehajtásának módját, •— hogy ezzel még szorosabbra vonjuk a munkás-paraszt szövetség megbont­hatatlan egységé!, hogy hitet tegyünk nagy Pártunk iránti hűségünkről és a Szovjetunió iránt érzett hálánkról Mi, a munkás-paraszt tanácskozás résztvevői, fogadalmat teszünk, hogy még keményebben harcolunk a bé­kéért, személyes példamutatásunkkal előbbre visszük a szocialista épíiés ügyét városban-faluban egyaránt. Felhívunk mindenegyes bányászt, üzemek és vállalatok dolgozóit, értel­miségieket, hogy május 1-ére, a mun­ka, a világ dolgozóinak ünnepére fo­kozzák a békéért folytatott harcot, minél több csiMe szénnel, több és jobb ipari cikkel, eddig még nem tapasz­talt új termelési eredményekkel le­gyenek hitet a béke ügye mellett. Va­lósítsuk meg célkitűzéseinket, hogy hazánk az 5 éves tervben a „vas és az acél országává“ váljon.­Felhívjuk az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit, tennolőcso- portok tagjait, egyénileg dolgozó pa­rasztokat, hogy Pártunk Kongresszusá­nak útmutatása szerint mielőbb fejez­zék be a tavaszi vetési munkákat, jobb íalajművelésset, gondos növényápolás­teljesítők létszámának csökkentésé­ben. A verseny eddigi ideje alatt nem emelkedett a sztahánovista szin­tet elérő dolgozók száma. Ez a le­maradás kihatással van a termelésre. Ebben a két versenypontban is dol­gozzanak úgy a nagymányokiak, hogy mielőbb eredményeik legyenek. Kü­lönösen fordítsanak gondot a 100 százalék alatt teljesítők létszámának csökkentésére. A komlói bányászok nem értek el olyan eredményeket, mint a nagymá- nyokiak. Itt az igazolatlan mulasztá­sok számát 18.2 százalékkal csök­mit jelent számára a függetlenség, a szabadság. Ezért sokan kérdezik: „Mit kell tennünk, hogy jobban har­colhassunk a békéért?" Szilvás Gyula dolgozó paraszt azt kérdezte a nép­nevelőktől, hogy a községük hány százalékra teljesítette már az új ren­delet szerint a tej, tojás és baromfi beadási kötelezettségét. Kérte a népnevelőket, részletesen ismertessék vele az 1951. évi ter­ménybeadási rendeletet. Szilvás Gyula minden munkában az élen szokott járni. Ezért akarja tud­ni pontosan, hogy áll a község a be­szolgáltatással. Azt akarja, hogy köz­ségük túlteljesítse beszolgáltatási ter­vét. Riszt Andrásné tegnap reggel ta­lálkozott Kísnével és arról beszélt, hogy 2 óra hosszat volt nála Tóth János népnevelő. Ezidő alatt szépen elbeszélgetett vele a népnevelő és sok kérdést, amit eddig nem értett, most világosan iát. Az aláirás igazi jelentőséget csak most értette meg. Most látja csak azt, hogy mit jelent nekünk a béke. Tóth elvtárs arról beszélt neki, hogy itt van falujuk Pécs alatt, de a múlt­sál, legelők és az állatállomány gondo­zásával, — a mezőgazdasági munkák időben valló elvégzésével ünnepeljék a május 1-ét, ezzel is erősítve a békéért folyó harcot. A terményfeleslegek, kü­lönösen a kenyérgabona feleslegek be­adásával, a baromfi- és tojásbeszol­gáltatás pontos teljesítésével segítse­nek elörevinni megyénk begyűjtési tervéi. Felihívunk mindenegyes becsületes és hazafiasai! gondolkodó dolgozót, hogy mindenki a maga munkaterületén so­rakozzon fel a béke csatájára és az ellenség, a kulákok és jobboldali szo­ciáldemokraták elleni kérlelhetetlen harcban is fejezze ki békeakaratát és gyűlöletét a háborús uszítok és láncos kutyájuk, a Tito bandával szemben. Küzdjenek fáradhatatlanul és oda- adóan, hogy megmutassuk: a baranyai dolgozók követik nagy tanítójuknak, Sztálin elvtársnak tanácsát és a Ma­gyar Dolgozók Pár'.ja, s annak szere­iéit vezére, Rákosi elvtárs irányításá­val kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ügyét és mindvégig, áldozatkészen kitartanak mellette. Pécs, 19ÓI április 14. Rnfll Lajos bányász, Bartes latsán bányász, Sudár Ferenc bányász, Mészáros Kálmán, Boly. Rákóczi 1. tszcs., Mészáros Pálné, Lippó. tanácselnök, ifj. Steller .táltos Siklós. kentették a márciusi hónapban, míg április 10-ig 11.4 százalékos növeke­dés volt. Tehát előrehaladás helyeit visszalelé mennek e téren Komlón. Ugyancsak visszaesés van a sztahá­novista szinten termelők számában is. Komlón igyekezzenek, mert alaposan elmaradnak a versenyben, ez pedig nem tartozik a dicsőséghez. A műszaki vezetés, n szakszerve­zet, és a pártszervezet foglalkoz­zon behatóbban a verseny irá- nyitásával, szervezésével. Csakis Így lesz eredményes a ver­seny. ban senki nem gondolt rájuk, még villanyuk sem volt. A felszabadulás óta villanyt, tele­font és autóbuszt kaptak a népi demokráciától. De ez még csak elenyésző része annak, amit a {elemeit ötéves terv ad a dolgozd parasztság számára. Tóth elvtárs beszélgetett a szerdai újságban megjelent „Egy jugoszláv hajón" című cikkről. Arról, hogy a jugoszláv hajós milyen mohón ette a magyar pénzügyőrtől kapott kenye­ret. A jugoszláv hajós elmondotta, hogy náluk szójabab és kukorica- lisztből készítik a kenyeret, de még abból sincs elég. A nagyárpádi do'.-, gozó parasztok arra gondolnak, hogy az ő asztalukon naponta van bőven fehérkenyér, minden amire szükségük > an. Az imperialisták ezt akarják elvenni tőlük. A tanács gyűlést tartott, melyen a dolgozó parasztok vállalták, hogy április 25-ig minden tavaszi vetést elvégeznek. Versenyre kel­tek egymással. Minden háznál türelmetlenül vár­ják, hogy mikor ér már hozzájuk a népnevelő, hogy velük is részletesen elbeszélgetne, hogy mit tegyenek az aláírásukon kivit! a békéért. A nagymányoki és a komlói bányászok között folyó párosversenyben a nagymányokiak vezetnek Nagyárpádon is a békéért harcolnak, április 2&»ig elvégzik a tavaszi vetést

Next

/
Thumbnails
Contents