Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

2 NAPLÓ 1Ü51 ÁPRILIS 13 A külügyminisasterhelyetie&ek szerdai ülésén a nyugati hatalmak ismét beterjesztették az egyszer már visszavont javaslatukat A külügyminisz-terhelyettesek ápri­lis 11-i ütésén az eleő felszólaló Jes­sup volt, aki kijelentette, hogy a szovjet küldöttség állítólag nem ter­jesztette elő javaslatait az egész na­pirenddel kapcsolatban, majd hosszas fejtegetésekbe bocsátkozott a napi­rend összeállításának „módszerein') és módozatairól:“ Gromiko elvtárs a felszólalásra adott válaszában rámutatott Jessup állításának alaptalanságára és valót­lanságára. Kifejtette ezután Gromiko élvtáre, hogy a szovjet küldöttség a trieszti kérdés, valamint az osztrák békeszer. ződés kérdésének napirendre tűzésére is tett javaslatot, dó nem jött létre megegyezés, mert a három hatalom képviselői szembehelyezkedtek ezzel. Gromiko ezután igy folytatta be­szédét: — Ami a bolgár, magyar és román békeszerződés kérdését illeti — amit mint ismeretes, a három hatalom képviselői vetettek fel — a három hatalom képviselői kijelentették, hogy törlik ezt a kérdési. Ezzel kap­csolatban elestek azok a módosítások, amelyeket a szovjet küldöttség ter­jesztett elő a nyugati hatalmaknak c kérdésre vonatkozó javaslatához. Most tehát nem 'szerepel a bolgár, magyar és román békeegyezmény kér­dése. Hátra van még az a javaslat, amelyet a szovjet küldöttség egy későbbi időpontban terjesztett elő, mégpedig arra vonatkozóan, hogy tűzzék napirendre az Atlanti-egyez­mény kérdését, valamint az Angliá­ban. Norvégiában, Izlandban és más európai és középkeleti országokban létesített amerikai katonai támasz­pontok kérdését, — Nekünk az a véleményünk, — hangsúlyozta befejezésül Gromiko — hogy az Atlanti-egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok kér­dése közvetlen kapcsolatban áll a négy hatalom közötti viszonnyal és az európai feszült helyzettel. Éppen azért ragaszkodunk ahhoz, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek tanácsa vizsgálja meg ezt a kérdést. Ezután Parodi, Davies és Jessup szólalt fel. Felszólalásukban tovább­ra is tiltakoztak az ellen, hogy a napirendre felvegyék az Atlanti- egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok kérdését. Azt is kije­lentették. hogy felvetik: tűzzék napi­rendre a Bulgáriával, Magyarország­gal és Romániával kötött békeszer­ződések kérdését, noha a három nyu­gati hatalom képviselői ezt a javas­latukat. április 2-án visszavonták. A három nyugati hutaiam képvi­selői kénytelenek voltak elismerni, hogy azért vetik fel újból ezt a kér­dést, mert a szovjet küldöttség ra­gaszkodik ahhoz, hogy a napirendre vegyék fel az Atlanti-egyezmény, az amerikai katonai támaszpontok, vala­mint Trieszt kérdését. Gromiko ki­jelentette. hogy ebben az esetben ér­vényben marad a Szovjet küldöttség március 30-i kiegészítése, amelyet a három hatalom képviselői javaslatá­hoz tett. E kiegészítés azt mondja, hogy tárgyalják meg az olasz béke szerződés kérdését, valamint a négy hatalom Németországot és Ausztriát érintő egyezményeit, ideértve a nácit- lanítás, a demokratizálás és a hábo­rús bűnösök kérdését is. Román jegyzék a jugoszláv kormányhoz Bukarest (TASZSZ): A Román Nép_ köztársaság külügyminisztériuma jegy­zéket intézett a bukaresti jugoszláv nagykövetséghez. A jegyzékben rá­mutat, hogy a jugoszláv kormány semmilyen intézkedést nem tett még eddig, hogy végeivessen a provoká­cióknak. A jegyzék felsorolja, hogy 1950 szeptember 15-én 13 óra 45 perckor Gradiste falu térségében a jugoszláv határőr rálőtt az őrségen szolgálatot teljesítő román őrre, továbbá 1950 szeptember 23-án Oszlravul—Ograd'm- ből a jugoszláv határőrök Románia területének irányában tüzet nyitottak. 1950 december 7-én a jugoszláv ha. tárőrök kétszer géppisztolysorozatot adlak le a román határőrökre Najdas térségében. Ugyanaznap este a Valea Calugara közelében lévő állandó őr­helyről jugoszláv határőrök revolve­rekből több lövést adlak le a román határőrre. Hasonló események játszódtak le 1951 január 16-én, február 8-án és február 14-én. A jegyzék leszögezi, hogy az em­lített ellenséges cselekedetek durván megsértik a nemzetközi jog alapvető szabályait. Ezek a cselekedetek an­nak a politikának részei, amellyel a belgrádi kormány gazdáit — az ame. rilcai és angol imperialistákat — szol­gálja. A Román Népköztársaság kormánya — mondja a jegyzék, — erélyesen tiltakozik a jugoszláv kormány határ­őrségének ellenséges cselekedetei el­len és ezekért a cselekedetekért, va_ lamint megismétlődésük esetén azok következményeiért a jugoszláv kor­mányra hárít minden felelősséget. Á moszkvai rádió a nemzetiségi kisebbségek üldözéséről Jugoszláviában Lalicsics, jugoszláv politikai emig­ráns, a moszkvai rádió mikrofonja elölt elmondja, hogy üldözik ma Jugo­szláviában a nemzetiségi kisebbsége­ket!. A Titio-Rankovics fasiszta klikk az angol-amerikai imperialistáik paran­csára egyre clvetemültebli fasiszta mód­szereket alkalmaz a jugoszláv nép ellen és különösen üldözi az ol'l élő nemzetiségi kisebbségeket. Gyakoriak a pogromok, a meghurcol, tal'.ások, az üldöztetések. Ezen azon­ban nincs mii csodálkozni, mert a Tito-banda felkarolta, a királyi rend­szer minden nacionaUis't-a és soviniszta söpredékét. A magyar, román, allíán, bolgár cseh és szlovák-laki« vidékeken, a leginegrögzöttebb sovinisztákat és fasisztákat nevezik ki a hatóságok élére. Rankovics janicsárjai sorra járják a vajdaság magyar, cseh, szlovák és romántakta községeinek parasztságát és a nemzetiségektől erőszakkal elra­bolták az egész évi termést. A magyarok és románok között nacio­nalista gyűlöletet próbád uk szítani, sok helyen kiűzik lakóhelyükről őket. Hasonló a helyzete az albán kisebbsé­geknek is Macedóniában. A VILÁGOSSÁGOT ADÓ VOLGA írta: ALEKSZEJ JUGOV II. Ifzck a mi Sztálinunk hatalmas tervei, gondolatai, — e nagy gondolatok, melyek nemcsak a szov­jet népnek, hanem a világ minden népének békéjével, boldogságával és jólétével foglalkoznak! Láttam az állami mező védő erdő­sávon a mi legújabb hazai erdőülte­tési technikánknak az alkalmazásút, láttam a különböző talajjavító' anya­gok hatalmas mennyiségét és a lel­kesedéstől áthatott ifjúságot, akik a természet átalakításán dolgoznak. Eszembe jutott ekkor egy nagyon egyszerű és világos gondolat: hogyan lehetnek még olyanok a határokon túl, akik nem tudják megérteni, hogy az a nép és az a kormány, amely szivének akárcsak ä legtitkosabb sar­kában is óhajtaná a háborút — soha­sem tudná, de nem is akarná ezeket a semmivel össze nem hasonlítható anyagi és szellemi erőforrásokat erdő- ültetésre, mezővédő erdősávok létesí­tésére fordítani! És ugyanakkor milyen egyszerű és nemes bizalomról tanúskodik mindez más népek békevágya iráni! Ezek az egyszerű, világos és félre- magyarázhatallan gondolatok jutnak mindenkinek az eszébe, ha csak futó­lagosán- is áttekinti a kujbisevi vízi­erőmű „építkezési területéi“. A Volga fölött éjjel-nappal, szü­net nélkül zúgnak, zakatolnak, berregnek a motorok. A Volgán sza- I;ad,a Ilonul közlekednek a vitorlás­hajói:, motornaszádok, gőzhajók és az építőfát szállító uszályok. A folyó- vak frissen felvágott görögdinnyére emlékeztető friss, tavaszi illata össze­keveredik a könnyén illanó benzin jellegzetes szagával. A Volga középső szakaszán, sok-sok kilométeres körzetben, a folyó mind­két. partján, több hómip óta, egyre növekvő méretekben folyik szakadat - tanul a békés, alkotó munka — az építés, vontatás, földásás, teherkira- krís. villanyszerelés stb. Alacsony fekvésű pari. Nagi/kiterie. dé.su árterület. Fűzfák... Ez a pari lesz a kujbisevi tengerfenék. Ennek az oldalnak „igazi" pártja pedig, vagyis a vízgyűjtő medence partja, ott húzódik majd messze a dombos vidéken... Fenyőerdők a homokban. Vakítóan fénylő homokbuckák, mint óriási, ráncok. Olyan érzése van az embernek, hogy ha a kezét végig­húzná a gerincükön, megvágná a te­nyerét ... A művész gyönyörködik ezekben a fehér homokbuckákban, melyek szinte világítanak. A geoló­gusok és hldrolőgusok ugyanakkor káros jelenségnek tartják ezeket, mert a Volga évszázados, egyre fo­kozódó sekély esed ését mulat jak. TJa a Volga az ország ütőere, ak­, L kor annak elaprózódását, foko­zatos kiszáradását, elhomokosodását a nagy folyó „érelmeszesedésének“ tekinthetjük. A kujbisevi tenger létesítésével a Volga felszíne többszázkilométer hosz- szúságban jelentősen felemelkedik. Egyelőre azonban, a leendő tenger fenekén — zajlik az élet. Különféle anyagokat, gépeket raknak ki, lelke­sen dolgoznak a geológusok, a föld­mérők, vegyészek cs a különböző gé­pek kezelői... Az építői; már elhoztál: magukkal ezekre az elhanyagolt vidékekre a villanyáramot és a fényt. Elhozták magukkal óriási „vasládában“. A puszta földön, bármilyen kihalt vidé­ken is működik az ilyen hordozható villanyi elep. íme, az ideiglenes ki­kötő lejtőjén ott dolgozik az elektro­mos emelő: éppen kirakják a fal a most érkezett tutajról, öröm nézni, amint az a szerkezet az óriási geren­dákat, mint kis gyufaszálakat cipeli, játszva viszi nagy gyorsasággal föl­felé. MH kell itt emberi erővel csi­nálni? Semmi mást, csak figyelni! Egyik a másik után és már be is fe­jezték a szállítmány kirakását. ... A kikötők széles lejtőin még láthatók az erdők nyomai. Egy nap alatt vágták ki a fákat a ..CA0“-as gyártmányú traktorral. Sem is lehet elképzelni, mennyi munkanap és oic beri erőfeszítés kellett tud fin ,ti, ho­lta a régimódi fejszével és f éress;.­irtottál: volna az erdőt és a tuskókat is úgy ásták volna ki! T áltam, cemint ez az acélszörnye- teg, amelyet könnyedén irányí­tott (akárcsak a „Moszkvics" nép­autót) egy szőke, bőr sisakos fiatal homszomoUsta, hogyan döntötte ki hatalmas erővel az óriási fenyőket! Igaz, hogy először az elejére erősí­tett széles acélszerkezettel köri'dár- kolta a fenyőt, elvágta n, gyökereit és azután döntötte ki jól belekapasz­kodva, egyre fokozódó nyomással. Egy ilyen öles vastagságú fa kidön­tése nem tartott öt percnél tovább... Láttam — hiszen lehetetlen nem látni, mikor az ember mindenütt be­léjük bollik! — az utakon haladó többi gépet is, Iraktorvontatású és magánjáró gépeket. Arra ment egy ilyen gép, hatalmas ekevassal — és az eke által hasított árok fenekén álló embernél: csak a sapkája lát­szott-... Láttam egy többtonnás ma­gán járó acél simítóhengert — és a föld, amelyen végighaladt, olyan lpt1, mintha kivasalták volna. Egy óriási föld kotró kiürítette kanalát egy at­tends teherautóba és megállapították. hogy nagyszerűen működik! Ä Bie Világtanács Prágáin ü éssző titkársága felszólítja a világ liékeszereto erőit, tiitalozzanak a francia kormány határozata ellen Prága (CTK): A Béke Világtanács Prágában ülésező titkársága nyi­latkozatot telt közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy' ,,egyetlen kormány rendőri intézkedései sem hátráltathatják a Béke Világtanács Icladatainak végrehajtását, nem gyöngíthetik szervezetéi, tevékenységét és a békevilág_ mozgalom le jiddisét.“ A nyilatkozat a továbbiakban így folytatja: „A Béke Világtanács az emberek százmillióit mozgósította az alomícgyverek és más tömegpusztítás­ra alkalmas fegyverek betiltására. A fegyveres erők egyidőben történő ellenőrzött csökkentésére. Németország és Japán lefegyverzésére, a koreai koniliktus békés rendezésére és az öt nagyhalalom közötti békcegycz- meny létesítésére vonatltozó javaslatok támogatására.“ A Béke Világtanács titkársága megállapítja azt a nyugtalanító tényt, hogy a francia kormánynak ez az intézkedése egybeesik a nemzet, közi helyzet súlyosbodásával és az új világháború előkészítésével. Ez a rendőri intézkedés az ellen a mozgalom ellen irányul, amelynek keretében kivétel nélkül valamennyi nép a legkülönbözőbb felfogást valló személyek megvitathatják a megegyezés lehetőségét. A titkárság felszólítja az összes nemzeti bizottságot, minden jóakaratéi férfit és nőt, követeljék a francia hatóságok határozatának visszavonását. A nyilatkozat végül megállapítja: ,.A tiltakozásnak ez a hulláma, amely egyre szélesedik és mélyül, azoknak a rokonszenvét és támogatását is meg fogja nyerni, akik eddig ha­boztál;, hogy résztvegyenek a békéért folyó harcban. Ugyanakkor foko­zódni log a Béke Világtanács határozatainak megvalósítására és minde­nekelőtt az öt nagyhatalom .közötti békeegyezmény aláírásának ^támoga­tására megindult mozgalom." Réti László elvtárs vasárnap előadást tart Pécsett a „Beihíen.—Peyer paktumáról Békés fejlődésünk és boldog szocia­lista jövőnk ádáz ellenségeivel szem. beni harchoz nyújt nagy' segítséget a Magyar Történelmi Társulat. A Tár­sulat rendezésében vasárnap Pécsei! ériékes előadás hangzik el, amelyet Réti László elvtárs, a Munkásmozgal­mi Intézet igazgatója tar!. A „Bethlen- Pcyer paktum“ a címe az előadásnak, amely megmutatja a jobboldali szo­ciáldemokraták aljas árulását, de meg. mutalja a módot is, hogyan folytas­suk harcainkat a soraink közöól még megbúvó ellenséges maradványaikkát, az alattomosan szabotálókkal, a bér- csalókkal, a dolgozók bizalmába fér­kőzöl! rémtiírterjesztőkkel és az épí­tést! bármi módon gátló elemekkel szemben. Ré'.d László elvtárs előadását vasár­nap délelőot 10 (árakor a pécsi Nemzeti Színházban tartja, a pécsi dvdgozók legjobbjai elölt. Tifoék §2;a 1>íidóit .bocsátottak 120 isács liábocMS Minőst Titoék közölték a bonni hatóságok­kal, hogy Jugoszláviában szabadon bocsátottak 120 nád háborús bűnös). akiket annakidején a jugoszláv bírósá­gok ítéllek cl — jelenti a berlini rá. dió. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága április 11-én közli: A néphadsereg egységei a kínai íin_ kéntesekkel együtt az arcTonal vala­mennyi szakaszán folytatják n kemény harcot, miközben jelentős vesztesége­ket okoznak az ellenségnek. A belgrádi fasiszta klikk nyíltan új balkáni agressziót készít efő Bc ámulatos technika! A sztálini óriási vizierőműreket mi a nép építményeinek nevezzük. Igen, a kujbisevi vagy a sztálingrádi vhicrőmű „építkezési területének“ megvannak a maga „fiókjai“ —min­den szírben és minden városban. — Moszkva, Leningrad, Kujbisev, Sztá­lingrád, Gorkij, Szverdlovszk. Siara- iov, Cseljabinszk. Voronyezs, Brjanszk... — Felsorolhatnánk még igen sok várost, vállalatot, üzemet, melyed; állandóan küldik értékes, tö­kéletes technikával gyártott szállít­mányaikat a Volga partjain folyó nagyszabású munkálatokhoz — mon­dotta Komzln elvtárs, az építkezés vezetője. A szovjet nép a gépgyártás népe! Ilyenné tették a sztálini ötéves tér­nék. A technikában tökéletes jártas­ságot- szerzett káderek csodákat mű­velnek! Az egyik legür vendeiesebb benyo­más. amelyet a kujbisevi visierömű évitkezési területén“ tapasztaltam. Itogu ezt a; egész technikai be \\7 nmiartU-íben az ifjúság ke '■' lé (l'vljj'.cijuh.) A Trud április 12-i száma közli V. Kicszanovnak a balkáni háborús pro­vokátorokról szóló cikkéi. Ti1!® fasiszta bandája Washington utasítására az utóbbi időben különö­sen élénk tevékenységet fejt ki a kü­lönféle agresszív „tengelyek“ és „töm­bök“ alakítása terén — írja Kirszanov. Még a mull tavasszal az úgynevezett Athén—Belgrád „tengely“ megteremté­sével, a Tito-bandi’ák és a görög mo- narchofasiszlák katonai egyezményt kötöttek egymással. A belgrádi szeren­cselovagok köúclezetlségel vállaltak, bőgj’ a Marshall-lcrv értelmében lilrté- nő kölcsöuös elszámolások kere­tében 20.000 juhot szállítanak Gö­rögországnak. és ezzel Jugoszlávia amugyis éhező la­kossága elől elvonják a húst. A görög monarchofasiszták a maguk részéről szaloniki kikötőjét bocsátották a íit®- islák rendelkezésére, hogy azon ke­resztül amerikai fegyvereket! szállítsa­nak Jugoszláviába. A tiitoisták egyidejűleg az olasz kor. mánnyal is tárgyalásokba kezdtek. Nemrégiben Londonban az amerikaiak felügyelete alatt megrendezték a De Gasperl és Mosa Pijade. a jugoszláv Giibbcls találkozását. A megbeszélések során kidolgozták a Triesztre vonatkozó olasz-jiigoszláv megegyezés részijeiéit, amelynek az a célja, hogy az USA uralmát megszilár­dítsa Triesztben. A belgrádi banda Törökországgal is katonai szövetséget szándékozik kötni. Mindezek a tények szemléltetően mulatják, hogy a belgrádi fasiszta klikk a háborús kalandok, a balkáni új agresszió előkészítése útjára lépett. Azok az aljas ügyletek, amelyeket a tiitoisták az USA többi csatlósával köt. nek, Jugoszláviát végleges pusztulásra és arra ítélik, hogy az amerikai hódí­tók teljesen leigázzák. Ez még nagyobb nélkülözéseket és szenvedéseke1! jelent a jugoszláv nép számára. Az amerikai ngresszorok Tito Jugo­szláviáját balkáni házőrző kutyájukká változtatták. Rendkívül jellemző az az üzenet, amelyet Truman a muH év vé­gén intézett a kongresszusi vezetők, hoz. Az USA elnöke felhívta őket. hogy támogassak a Tito-klikkol „az amerikaiak balkáni -stratégiai és politikai érdrkri megvédése céljá­ból.“ Az amerikaiak belgrádi bábjainak ezévi költségvetése világosan kifejezés, re juttatja a titoisiá'k militarista poli­tikáját. A költségvetésnek több mint kétharmadát fegyverkezésre, katonai támaszpontok és repülőterek építésére és háborús propagandára fecsérlik. Az. óriási katonai kiadások az éhező jugo­szláv népei még nagyobb nélkülözések, re kárhoztatják — állapítja meg befe­jezésül Kirszanov. Gyorsbeadási jutalmat kapnak a tojásbeadási köteiezettségiikel teljesítő dolgozó parasztok A tojásbeadási kötelezettségüket határidő előtt teljesítő dolgozó pa­rasztokat kormányzatunk gyorsbeadá si jutalomban részesíti. Ennek értel­mében a dolgozó parasztok az április 10-től május 10-ig tojásbeadási köte­lezettségükre beadott tojás utón dara­bonként hét fillér, május 10-töl június 10-La négy fillér gvorshuadási jutal­mat kapnak a 38 fillérbén megállapí­tó'; termelői áron felül. Ha a teimelők szállítási szerződés­sel lekötött tojást adnak be beadas kötelezettségük teljesítésére, abban a< esetben a 38 fillérben megállapító! termelői áron és a gyorsbeadási ju iáimon felül még három fillér szerző­déses felárat is kapnak. (Május 10-ic tehat 38, meg 7, meg 3 fillér, ősz- szesen 48 fillér.) — A beadót! tojás árát a gyorsbeadási jutalommal ogvüft a földmű vessző ve tkezelek azonnal készpénzben kifizetik a tér­in »'ól; nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents