Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MJkPM) A MAI SZÁMBAN: A kttlflgyailnlszíterhelyettesek szerda] Illésén ■ nyugati hatalmak ismét beterjesztették az egyszer már visszavont javaslataikat (2. o.) — Román jegyzék a jugoszláv kor­mányhoz (2. o.t — Hat és fél holdat nyert a Mohács, szigeti Petőfl-tszcs a mesgyék félszántásával (3. o.j — Hol porosodik másfél esztendeje Bonlyé Tráján habarci D1SZ- Ütkár tagjelöltfelvételi kérelme? (3. o.) — Gyenis Péter mohácsi knlák arcképe (3. o.) — Róza Suzán hazatalált (3. o.) — A magyar karikatiiramfivészek kiállítása (4. o.) B A RANVAMEC Y El ÍN iüfcgsl apj aP :: VIU. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951 ÁPRILIS 13 SZTÁLIN ELVTÁRS SZAVAI MUTATJÁK AZ UTAT Népnevelőink, párttagok és pár- tonkívüiiek nagy lelkesedéssel jár. nak vasárnap óta lakásról lakásra, A békét akaró becsületes embere­ket hívják fokozott harcra, felsora_ koztatják egész dolgozó népünket a béke hatalmas táborába. Sztálin elvtárs szavai vezetik a népnevelőket, Sztálin elvtárs sza. vaí mutatják meg tennivalóikat. Sokszor elmondják ezeket a szava­kat népnevelőink: „A béke fenn- marad és tartós lesz, ha a népeR kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ügyét és végig kitartanak mel­lette." És azt is megmagyarázzák a dolgozóknak, hogyan vegyék ke. zükbe a béke ügyét, mit tegyenek a békéért Fuczur László, fiatal Ist- ván-aknai vájár jól megértette Sztálin elvtárs szavát, s mielőtt aláírta volna a békeívet, tiszta pa. pírt kért a népnevelőtől, s arra ír­ta rá —ti vállalását. Minden műsza­kon öt mázsa szénnel többet tér- mel, ezt vállalta, s ezt pecsételte meg aláírásával a béneíven. Több szén a hazának, többet termelhet, nek a gyárak, erősebb lesz az or­szág, a béketábor. így kell kézbe­venni q béke ügyét, a mi számunk­ra ezt jelenti Sztálin elvtárs útmu­tatása. Bogádon Rózsavölgyi An­na népnevelőnél azzal a fogada­lommal írták alá a dolgozó pa­rasztok az ívet, hogy eredeti vál­lalásukat túlszárnyalva, április 20 helyett 18-ra végzik el a tavaszi munkákat. Az István-aknán Zsebi és Lukács elvtársak még nem írták alá a békeívet, nem irjáR alá ad­dig, amíg el nem érik a 100 szá­zalékos tervteljesitést! És úgy dolgoznak, hogy ne kelljen sokáig várniok, hogy minél előbb <—büsz­kén arra, hogy valóban Sztálin elvtárs szavai szerint cselekszenek, — aláírhassák a békeívet _Ezt követeli tőlünk a béke, ezt követeli hazánk. Többet kell tér. nielni, jobban dolgozni. S az, aki az aláírás után is ugyanúgy dolgo­zik. ugyanúgy végzi munkáját, mint «lőtte, — még nem tett meg min­dent! Az aláírás kötelez arra, hogy másként, hogy jobban dolgozzunk. A békéért nemcsak ma és nemcsak holnap kell harcolnunk. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy végig tartsunk ki a béke megőrzé­sének ügye mellett! És ez azt je­lent, hogy nem elég felajánlást tenni a jobb munkára csak május f'ig. Május 1, a dolgozók nagy ün_ nePe, állomás a mi nagy békehar­cunkban, diadalmas, hatalmas állo_ más, — de megyünk tovább! Ezt értette meg mélyen Hartmann Já- nos (5) elvtárs, az István.akna él- jnunkás vájára, s ezért tett válla­lást terve túlteljesítésére egész évre, ezért vállalta, hogy 1951-es tervét május 1-ig befejezi, 1951-es tervét pedig állandóan túlteljesíti százalékkal. Ezt értette meg az njpetrei Dózsa termelőcsoport és gépállomás együtt dolgozó növény_ termelő, illetve traktoros brigádja, amikor az egész mezőgazdasági év­re fogadták el a magyarbólyi-villá. nyi párosversenykihivást. Népnevelőink állítsák ezeket a dolgozókat példaképül valamennyi békeharcos elé. Példájukkal magya­rázzák meg: így kell kézbe venni a béke ügyét hazánkban, erre szó­lított fel valamennyiünket Sztálin elvtárs. Magyarázzák meg ezt új. ra és újra, s csak akkor adják oda aláírásra az ívet, amikor mindezt a dolgozó megértette, s világosan látja a saját feladatát. így lesz iga­zán hatalmas, elsöprő ereje a béke aláírásoknak! Akadnak még olyan népnevelők, akik nem értették meg ezt. Mattyon már csaknem az egész község vala. mennyi becsületes embere aláírta a békeívet. Nem valószínű, hogy a népnevelők ilyen rövid idő alatt megmagyarázták volna minden alá­írónak feladatait. Ahol ilyen hibát követtek el a népnevelők, ott men jenek el az aláírókhoz utólag újra és újra, s beszélgessenek velük fel­adataikról. Azt kell megérteni, hogy nem egyszerűen aláírásokat gyűj­tünk az ivekre, hanem tevékeny, tu. datos békeharcosokat a béke tábo­rába! Ne írja alá mindenki a békeívet. Az ellenség csak bemocskolná. A békéért akkor harcolunk jól, ha alá­írásgyűjtés közben leleplezzük a kulákokat, volt csendőröket, gyáro. s°kat, ha megmutatjuk a becsüle­tes dolgozóknak a banditák igazi arcát, ha megmutatjuk nekik, hogy ezek háborút akarna^, mert a há­borútól remélik vissza elvesztett ha_ talmukat. S csak azért írnák alá a békeíveket, hogy ,,jó emberek" ál= arcában sorainkba férkőzve gyen­gítsék a béketábor erejét. Kémesen Ambrus Dávid kulák odasettenke­dett a népnevelőkhöz, hogy ő is alá akarja írni az ívet. Darabos elvtárs ott helyben leleplezte aku. Iákot, elvette kedvét a színészke- déstől: elmondta, hogy Ambrus még ki sem ment a földjére, szabó tálja a munkát, hogy gyengítse ez. zel is a nép hatalmát, így leplezzék le népnevelőink, dolgozóink a bé­ke belső ellenségeit, így leplezzék le azokat, akik Tito fasiszta bandá ját várják, akik tőlük várják vissza a régi népnyúzó világot. Mutassák meg a népnevelők, kik azok az útonállók, akiket ezek a kulákok, volt csendőrök idevárnak. Mondják el minden dolgozónak, milyen aljas módon támadták meg Krabec Istvánt,' népköztársaságunk belgrádi ügyvivőjét ezek a bandi, ták. De amilyen kíméletlenül kell a béke harcosainak leleplezniük az ellenséget, olyan szívós munkával kell meggyőzniük az ingadozó, de becsületes embereket. Vannak so­kan, akik nem értenek velünk egyet egy sor kérdésben, de a béke vedel mére fel kell sorakoztatni hazánk­ban minden becsületes embert, eb­ben a kérdésben kell, hogy egyet. értsenek velünk. Népnevelőink dolgozzanak szí. yósan, harcosan, erősítsék a béke hatalmas, legyőzhetetlen táborát! Márkovics Lukács és brigádja teljesíti azt, amire békealáírásukkal elkötelezték magukat Úgy beszélték meg egymás között, hogy a békealáírás mellé felajánlják: öt százalékkal emelik termelésüket. A kezdeményezés Márkovics Lukács­tól, a brigád vezetőjétől indult el. Ő vitte harcba öt társát — a béké­ért. Azon a földön, ahol hosszú évek­ig pásztorkodott, ma traktor szánt. Abban a faluban, ahol szüleivel együtt i élt, ahol anyjának a bére egy szakajtó liszt volt, — szüleinek, testvéreinek a nyomor jutott osztályrészül, — megelége­dett dolgozó parasztok élnek. Édesanyja nem gondolta volna, hogy egyszer fiának más lesz az élete, mint amilyen az övé volt, férjéé volt. Ma­ga Márkovics elvtárs sem gondolta 1940 körül, hogy világosság gyűl ab­ba a nagy sötétségbe, amely őt kö­rülvette. De a fény, az új életet ho­zó ágyuszó, a gépfegyverek, géppisz­tolyok kattogása, a szederkényi áttö­rés egycsapásra megváltoztatta körü­lötte az életet. Eltűntek a nagyurak, a csendőrök és Márkovics Lukács a többi sokmillióval együtt elindult a felemelkedés útján. Még jól emlékszik vissza arra a napra, amikor földet adtak az egy­kori megvetett pásztor fiának. Ha ap­ja látta volna, bizony kicsordult vol­na az örömkönny a szeméből. De nem érhette meg .,. Fiai, meg a meg­öregedett felesége örültek, hogy föl­det kaptak. Most annak őrülnek ahányan van­nak, hogy testvérei tagjai a bel- várdgyulai tszcs-nek és már csak a messze távolból idé­zik vissza: „Jól emlékszem arra, hogy anyámnak egy szakajtó liszt volt a fizetsége." Ha távol is van ez az em­lék, meg a többi, azért Márkovics elvtárs nem felejtett. Hétfő óta keményebben harcolnak Naponta olvassa az újságot. Olva­sott arról, bogy az amerikai impe­rialisták felfegyverzik Nyugat-Né- metországot. Azt is tudja, hogy a há­borúspárti francia kormány hadianya­got szállít Titonak. ökölbe szorult a keze, amikor tudomást szerzett a ma­gyar ügyvivő elleni provokációról. De tudja azt is, hogy a nyugat­német bányászok a beígért szén­juttatás ellenére sem mennek „pánciélmüszakra,“ Tudja, hogy Tito fasizmusa egyre másra szen­vedi a vereséget, sztrájkkal, sza­botázzsal, harcolnak ellene a dol­gozók, Naponta látja, hogy milyen hatalmas a béke ereje, hogy Barcelonától Sanghajig, Vladívosz- toktól Newyorkig egyetlen, hatalmas erő állja útját Trumannak, Dupontnak, Morgannak és a többi milliomos háborús uszító­nak, csatlósának; Tito és bandájának. Ez az erő védi a belvárdgyulai tsz- csét, a Sopiana gépgyári műhelyét, az egész épülő, szépülő országot, a szabad életet. Ennek a hatalmas erő­nek — amelynek élén a Szovjetunió áll — sokszázmillió harcosa van. Hét­fő óta ők is keményebben harcolnak. A tettnek nagyobb a súlya minden ssónál A Sopiana Gépgyár öntvény- tisztító brigádjának tagjai Márko­vics Lukáccsal együtt, aláírták a békeívet. A 138 százalékra 5 százalékot ajánlottak fel. Elhatá­rozták, hogy brigádjuk neve „Béke- brigád" lesz. Hogy miért indult a harc? Ezt nem kell elmagyarázni bővebben már egyiknek sem. Márkovics Lukács már beszélt róla. Úgy kezdte: „Tito és bandája itt provokál a határon, visz- szaszeretné állítani itt is a múltat"... Neki, Márkovicsnak, Tito neve ta­lán a leggyülöltebb, a háborús ban­diták között, ha egyáltalán lehet e téren különbséget tenni. Azért gyű­löli, mert jugoszláv testvérei ezrével sínylődnek a fasiszta igában. Néha oda szeretné Titonak horvátul kiál­tani, hogy megértse, mit tartanak felőle a dolgozók: „Gyilkos, áruló". Úgy gondolja, ha már nem tudja odakiáltani ezeket a szavakat Ti­tonak, akkor itthon még jobban harcol ellene: emeli a termelést. „Többet nyom ez a latba minden szónál." így indult harcba a békéért Márko­vics elvtárs, a volt belvárdgyulai pásztorgyerek, — a mai Sopiana gépgyári öntvénytisztító. Vele együtt pedig a brigád. Mióta ott a nevük a békeíven, jobban, gyorsabban megy a munka. A villanymotorpajzsok, a szö­vőgép alkatrészek és az egyéb gép­részek gyorsabban kerülnek ki a ke­zük alól. A békéért folytatott harc nem áll meg május 1 után sem Egy nap múlott el azóta, hogy alá­írták a békeívet, egy napja múlt, hogy ötszázalékos többtermelést vál­tattak a békeharcban, de ezalatt az egy nap alatt máris jobb harcosai lettek a békének: 133 százalékról 140 százalékra emelték a termelést. A brigád vezetője pedig azt mond­ja: „Az ötszázalékos vállalást május 1-ig végrehajtjuk, utána pedig 10 szá- Zalákkal emeljük a termelést, mert a bókéért folytatott harc nem áll meg május í után sem!“ Az ócsárdi gépállomás és a Béke Őre termelőcsoport csatlakozott a Villány—magyarbőlyi kezdeményezéshez . A paloiabozsoki gépállomás a bólyit hívta versenyre „A miniszter tanács kétéves növénytermesztési határozata alapján — annak tudatában, hagy népgazdaságunk erősödése, dolgozó népünk jóléte és életszínvonalának emelkedése c mi jó munkánktól is függ, — kötöttük meg közös versenyszerződésünket. Munkánkat a kővetkező szempontok szerint hajtják végre.- — írják a verseny szerződésben. — ezerszer lehet-e aláírni?“ Éffy egyszerű ívet hoztok hozzám, írjam utá, ha békét akarok. „Béke" c9y egyszerű szó és mégis rrz egész v‘‘ág nyugalmát és minden em- ller ételét jelenti. Írjam alá? Hova, hányszor, csak egyszer? Az kevésl Átjárja a lelkem a gondolat, az én egyszerű nevem Írjam alá a békeív- re?' Százszor, ezerszer lehet-c ráírni? Veretném odakiáltani az egész világ_ ,°k, elég volt. a mi szenvedésünkből, e 1eztünk, nélkülöztünk a múltban ele- set‘ Ml hurcolunk szabadságunkért, bém kénkért, amit Sztálin elvtársnak, Rá­kosi elvtársna!: és a szovjet katonák nak köszönhetünk. Szeretném még azt is odakiállani azoknak, akii; még mindig nem látják a mi erőnket, hogy nézzenek Koreára! Álljanak meg egy percre és gondolkodjanak: ef. a ki­csiny, szabadsúgszeretö nép megállí­totta a rabló hordákat, Koreát pem tudják legyőzniI Rljen a Béke és n Szabadság! HORVÁTH IMRÉMÉ bári állatni gazdaság. 1 A traktoros brigád vállalja: * a) a gépállomás óg a termelő­csoport között kötött szerződés előt­tünk törvény, traktorosaink, mint a törvényt hajtják végre. A szerződésben vállalt munkát pontosan a megállapi- tott időben 100 százalékos minőségben végpzzük eh b) vállaljuk, hogy a termelőcsoport kapásnövönyoit 2—3 esetben géppel ka­páljuk meg. c) gépeinket állandóan üzemképes állapotban tartjuk, úgy, hogy a gépel; esetleges hibája a munkát, ne akadá­lyozza. A szükséges gépi munkát min­denkor a szükségletnek megfelelően biztosítjuk. dl vállaljuk, hogy mindent elköve­tünk aziárt. hogy a traktoros és a nö­vénytermelő brigád tagjai között a kapcsolat a legbensőbb és legszorosabb legyen, hogy jó elvtársi viszony fej­lődjön ki. Brigádunk a csoport érte­kezletein résztvesz, egyéni beszélgeté­seken keresztül ismerteti a szovjet mezőgazdaság legfejlettebb módszereit, a közös vagyon megóvására és fejlesz­tésére neveljük a csoport tagjait. ey A termelőcsoport növényterme- lő brigádja vállalja: a) a murkatervet időben ismerteti a traktorossal. A megművelendő terüle­tet mindig időben előkészítjük, leta­karítjuk. Nem fog előfordulni, hogy a lotakarítás késlelteti a traktoros mun­káját. b) vállaljuk, hogy a kapásnővényekeí szükség esetén 4--5 esőiben kapáljuk meg, háromszori kapálás helyett. c) vállaljuk, hogy k a pás n övén y einkof négyzetesen vetjük el. (amit így célsze­rűbb), a megadott sortávolságra- Két- három esetben a gépállomással végez­tetjük el a gépi kapálást. d) a traktorosokkal szoros elvtársi kapcsolatot építünk ki, részükre min­dig rendes pihenőhelyet biztosítunk. A versenypontokban foglalt munkák pontos elvégzése nekünk harci felada­tunk, — írják a szerződésben, — mely- lyet bizonyítjuk, hogy úgy a gépállo­más dolgozóinak, mint a termelőcsoport tagjainak szívügye a béke megvédése. Mindent megteszünk, hogy a miniszter, tanács határozatát jól hajtsuk végre, jó munkánk áldozatkész végrehajtása tiltakozás a háborús gyújtogatok és csatlósaik felé." Az ócsárdi gépállomáson és termelő- csoporton kívül már a palotabozsoki gépállomás is csatlakozott a verseny­hez, kihívták párosversenyro a bólyi gépállomást. A baranyai gépállomások vegyék át őzt a jó módszert és fojlo-z- szók így a versenyt magasabb szín­vonalra. A Komlói Magasépítési Vállalat dolgozói csatlakozlak a pécsi épitőli versenylelliivásálioz Mi, a Komló Bányavidéki Magasépítési Vállalat dolgozói örömmel fo. gadtuk a Pécsi Magasépítési Vállalat dolgozóinak versenykihívását. Mi is tovább akarjuk fejleszteni a, Párt II. Kongresszusának tiszteletére in­dult munkavcTsenyt. Valamennyien tudjuk, hogy méltóim csak úgy ünne­pelhet ji/k május 1-ct, csak úgy harcolhatunk eredményesen a bekéért, ha termelésünket fokozzuk, ha állandóan munkaversenyben dolgozunk — nem. csak május 1-ig, hanem továbbra is. A hozzánk intézett versenyfelhívás­ra a következőket vállaljuk: 1. Az új magaeépítőipíiri tervfel­bontást 100 százalékig végrehajtjuk. 2. Az egyfőre eső havi termelési érték növelését a pécsi vállalattal szemben 2.040 forint helyett 3,100 fo, rintra emeljük május 1-ig, az év vé­géig a pécsi vállalat vállalásával «lemben 3.200 forint helyett 3.300 fo­rintra emeljük. 3. A 10Ó százalék alatt teljesítők számát május í-ig 5 százalékra, az év végére 2 százalékra csökkentjük. 4. A Mak«zimcnko-rpód*zerf a fala­zásnál 100 «zúzalékban, a vakolásnál 00 százalékban, a befejező munkáknál 50 százalékban bevezetjük. r>. A7. anyagtaknrékmwág terén vál­laljuk) hogy bevezetjük a táblás zsaluzást és a Szántó-féle ajtók ké­szítésénél megmaradó 30 százalékos kontralemez hulladékot — a tervező irodával megtárgyalva — váztábláza­tos ajtók készítésénél használjuk Fel. 0. Az igazolatlan mulasztások szá­mát a pécsi vállalat íi százalékos vál­lalásával szemben 2 százalékra csftk. kentjük. A Komló Bányavidéki Építési Vál­lalat dolgozói nevében: Duga József Páter János párttitkár szakoz. -titkár Szegedi Józse' igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents