Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-10 / 82. szám
DUNÁNTÚLI LO AZ M D P BAR. AN YAM EGYET VIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM ARA 50 FILLER VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJEí EK * " 1 — . —^ A MAI SZÁMBAN: .A kommnnlsták feladata dolgozni és harcolni asért, hogy győzedelmeskedjék az olasz nép békeakarata (2. o.) — Az ország legjobb sztahánovistn bányászai megtárgyalták a széntermelés fokozásának kérdéseit (2. o.) — Újabb titoista hazhgság (2. o.) — Az amerikai légterű provokációs támadásai kínai terület ellen (2. o.) — Kásád község pártszeri vezetc erősítse sorait a délszláv dolgozó parasztok legjobbjaival (3. o.) — Tito szövetségese a bék egy ülésen (3. o.) Járási tanácsok versenye a begyűjtés sikeréért (3. o.) KEDD, 1951 ÁPRILIS 1« \ A BEKEALAIRASOK EREJE Rettegjenek a háborús gyújtogatok! Kelettől nyugatig, északtól dé_ lig talpraállnak a százmilliók és szavukat hallatják. Alírások — és az aláírások mögött álló tettek végtelen sora keresztülhúzza a banditák számításait. A csodafegyverek hazugságvilága egyszer már porba, dőlt a szovjet nép pörölycsapásai alatt, s az egész világ becsületes emberiségének kiállása fígyelmez_ tét: újra porba fog dőlni. Nincs erő, mely útjába állhatna a békeharcosok elszánt seregének, A szovjet emberek vizierőműve- ket, csatornahálózatokat építenek. A homoksivatagok helyén holnap már végtelen gyapotföldek virulnak, a pusztaság közepén városok és narancsligetek születnek. Az új vizierőműtelepek energiatermelése 22 milliárd kilowattórát jelent, ez zel az energiával több, mint százmillió ember testi munkáját lehet helyettesíteni. A kujbisevi és a sztálingrádi vizierömű több, mint 50 millió tonna szénmegtakarítást eredményez. Ez a mennyiség ötvenezer tehervonat fűtőanyagát jelenti, s több, mint kétszerese annak a mennyiségnek, amennyit 1917 előtt az egész Don.medence termelt. Az öntözőberendezések mintegy 26 millió hektárnyi területet látnak el életetadó vízzel, négyszer akkora területet, mint hazánÄ egész szántóterülete. Egymagában ez a föld 70 millió embert láthat el kenyérrel. Mérhetetlenül nagy nyugalmat és erőt sugároznak ezek az adatok. Az emberiség jobbik és nagyobbik fele végtelen bizalommal, forró reménnyel figyeli a kommunizmust építő Szovjetuniót. Kínában az elmúlt évben több, mint tizenegyszer annyi nyersvasat, közel nyolcszor annyi acélt, három, szór annyi gépet gyártottak, mint 1949-ben. 700.0C0 tonna gyapotot takarítottak be, 58 százalékkal többet, mint 1949-ben. Lengyelországban az ipar az eredetileg előirányzott 20.7 százalék helyett a fel* eraelt terv szerint 23,4 százalékkal növeli termelését. Épül Krakkó mellett a „Nova Huta", az új, hatalmas vasmű, mely egymagában annyi acélt fog adni nemsokára a lengyel iparnak, mint a felszabadulás előtt az egész lengyel acélipar ad°tt. Csehszlovákiában is épül az új acélvár, s a felemelt ötéves terv végrehajtása során a nehézipar termelése az 1948-as színvonal 2.3 szeresére emelkedik. Bulgáriában négy év alatt teljesítik az ötéves tervet, az ipari termelés már ez év végén eléri az 1953-ra előirányzott színvonalat. Romániában épül már a Duna-feketetengeri csatorna, mely rövid vizíútat, hatalmas öntözött területeket, új városokat ad a román népnek. És alig néhány hete, hogy Pártunk kongresszusán, dolgozó népünk legjobbjai meghatározták új feladatainkat, harcra hívták dolgozó népünket a felemelt ötéves terv teljesítéséért. A néhány évvel ezelőtt még elmaradt, hátulkullogó or szágunk a vas és acél országává vá. fik. „Az ötéves tervtörvényben előirt kereken, 51 milliárd forint beruházással szemben — mondotta Gero elvtárs. — 1950—54-ben mint. egy 80—85 milliárdot tudunk és kell beruháznunk népgazdaságunkba. Másszóval: az ötéves tervről szóló törvényben előírt beruházás összegét mintegy 65—70 százalékkal tudjuk és kell megemelnünk.'1 Egész országunk egyetlen hatalmas építkezéssé változott. A Duna part. ján, a kis Dunapentele község hatá_ rában épül büszkeségünk, a Dunai Vasmű, s mellette az új, szocialista város. A gyár két hengermű-csarnoka egymagában oly nagy lesz, hogy hazánk legnagyobb épülete, az országház kétszer beleférne, s a csarnokon belül még mindig ma. radna hely ötezer kétszobás, összkomfortos lakás megépítésére! Végtelenül nagy a mi erőnk. S ez az erő ott is növekszik, ahol a kapitalizmus bilincsei szorulnak a dolgozók kezére. Barcelonában Franco uralmát rengetik a munkások, Olaszországban gyárakat foglalnak el, szembeszállnak a rendőr sortüzekkel, Franciaországban nem rakják ki a fegyvereket, Iránban a Szovjetunió mellett tüntetnek a dolgozók, Nyugat-Németországban harsog az újrafelfegyverzés ellen küzdő milliók hangja, — reng a föld a háború lovagjai alatt az egész világon. S ott, ahol már fegyverüket használják, ahol már meggyujtották a háború tüzét, — maguk égnek el a tűzben. Hiába gyilkolják a koreai gyermekeket, asszonyokat, — legyőzni nem tudják még-ezt a kicsiny, szabadságszerető népét'sem. Vietnamban évek óta egyre csak vereséget szenvednek a gyarmatosítók. Bármerre nézünk — mindenütt erősödik, növekszik a békéért harcolók mérhetetlen erejű tábora. Déli szomszédságunkban, Tito fa. siszta uralma alatt nyögnek a dolgozók. De a panaszkodás hangját egyre inkább újfajta hangok váltják fel. A hadianyaggyárak robbanásai nak, a fegyverek dörrenésének, a sztrájkolok harci kiáltásainak hangjai. A jugoszláv nép nem hagyja elpusztítani magát az amerikai mii. bárdosok érdekében. És Vietnamban, Amerikában, Ju goszláviában, egyszerre írják alá a becsületes milliók a békeíveket a szovjet emberekkel, a cseh, lengyel, magyar dolgozókkal. Békét követel a világ! Százmilliók követel:^: „Kössön békeegyezményt az öt nagyhatalom!" S a békeíveken egybeolvad a koreai fegyverek dörgésének, a jugoszláv hazafiak bombái robbanásé, nak, az amerikai munkanélküliek, a francia sztrájkolok ezreinek hangja a kommunizmust építő szovjet em berek, a szocializmusért küzdő magyar dolgozók hangjával. Egy kiáltássá növekszik a fehérek és feketék, a keresztények és reformátusok, a becsületes szociáldemokraták és keresztényszocialisták békeakarata. Az emberiség jobbik és nagyobbik fele figyelmezteti a háborús uszítókat: a népek megfogadják a nagy Sztálin szavát és kezükbe veszik a héke megőrzésének ügyét. És akár akarják a háborúra spekulálók, akár nem, — ezt a han got meg kell hallaniok és meg fog ják hallani. MI A BÉKE? „A béke tulajdonképpen egész egyszerű dolog. A béke tetőt jelent az >m- btre.k feje felett, a béke gyermekeink nyugodt (Urnát jelenti. A béke megvédése. minden embtr ügye. Minden ember azt akarja, hogy te/ő legyen a leje f'left, minden ember azt akarja, hogy gyermeke nyugodtan aludjék. De becsületes embernek nem elég mindezt csők akarni. Becsületes embernek csak azt nevezhetjük, oki azt akorjn. hogy minden ember és a világ minden gyermeke nyugodtan aludhasson, hogy minden ember írje felett ledéi legyen. Csak azt mondhatjuk becsületes embernek, aki nem akar sem Franciaországban, sem a Szovjetunióban romokat látni. És ez a különbség azok között, akik a békét akarják és akik a hahónál akarják. Ez a különbség a becsüln- tt's és a rosszakaratú emberek között. Becsületes embernek és béke.harcosnak lenni egy cs ugyanaz " KONSZTANTYIN SZIMONOV nagy szovjet Író is békeharcos. Baranya dolgozó népe több, jobb munkával, a békeívek aláírásával küzd a békéért Vasárnap a békeharcosok ezred indultak útnak városon és falun, hogy elvigyék minden becsületes dolgozó emberhez a Béke Világtanács felhívá. sát: Az öt nagyhatalom kössön béke- egyezményt. Arról beszéltek a békeharcosok a becsületes dolgozó emberekkel: hogyan tud mindenki saját munkatérül«’én a békéért harcolni. Azokkal tratták alá a békeíveket, akik harcosai a békének. Azokat pedig, akik még nem aktív harcosai ennek a nagy ügynek, — békeharcosokká nevelik. Új harcosok A vasárnapi békealáírásgyüjlésnek felemelő eseményei voltak. Egyszerű emberek beszéltek a világ ügyeiről, a békéről, megváltozott szép életükről, amit inegvédc. nck a háború pusztító tüze elől. A Szabadság-utón lakó Bendrát Vilmos nyugdíjas bányász is „nemet” kiáltott vasárnap a háborús nnzítók felé. Rokkan1! ember. Pnskágoiyó roncsolta ösz- sze a vállát. Nem a háborúban kapta Úgy a városban, mint a faJWn azí- vesen, örömmel fogadták a békeharcosokat. Számos falóban, így Drávanehln a népnevelői órákat a Iáin szépítésével, fák ültetésével töltötték a dolgozó parasztok. Itt délután indultak útnak a békeagi- tátorolt. Egy öreg házaspár mielőtt ailáír’.a volna a békeívet, ezt mondotta: ..Miért nem vagyunk mi még fiatalok, hogy jobban tudnánk 'harcolni a békéért“. Ivándárdán, Sárokon, a siklósi járásban, Drávacschin és még számos más községben vasárnap délelőtt a tavaszi munkák«) vé. gezték a dolgozó parasztok, így erősítették a béke nagy táborát. Bezedeken Horváth Ferenc békeagi’.A- tor elmondotta a családoknak, hogy két fia partizán volt, úgy küzdött a fasiszták ellen, a szabad életér!. Ma Tito rabigájáhan sínylődnek. Felolvasta azokat a leveleket, amelyeket fiai írnak a határon túlról — így mulatta meg. bogy a háborús u.vzítók, Titoék, milyen életet szánnak a mi a lövést, hanem „békében” 1937-ben a Csertetőn. Csendőrök síi terít ék rá a puskát, hogy azt a rendszert — amelyet az imperialisták, Tito és bandája szeretne visszaállítani — „megvédjék”. Ezért folyt Bendrát Vilmos vére a Csertető agyagos földjére. „Ma a bányásznak kétszobás, fürdőszobás, emeletes házakat építenek — a múltban kifolyatták a bányász vérét.” így inonba el Bendrát Vilmos és azt tette hozzá: „A békéért ón is harcolok“. És a népnevelők mellé beállt ő is a béke- agitátorok soraiba, azt ajánlotta fel, hogy agrtációi munkávai sok békeharcost stzervez. Varga József nyugdíjas vasutas is jól látja miért írja alá a békelvet. A felszabadulás előtt: „Valósággal éhez. tünk. hogy a gyermekünket taníttatni tudjuk. Ha ma lenne iskola-korban, más lenne a helyzet”. Hosszú éveket töltött el a vasútnál anélkül, hogy fejlődést látott volna. „Ma a régi munkahelyemen, a pécfcbányai rendező, a város legnagyobb pályaudvara lesz.” így beszélt a- népnevelővel, mielőtt aláírta vofiaia a békeívet. dolgozó népünknek, is. Ezreket és ezreket toborozott a béke zászlaja alá az aláírásgyűjtés eltső napja. Ezer és ezer új harcossal erősödött ismét a béke legyőzhetetlen tábora. A nagy ejredmények mellett hibák is mutatkoznak. Bebizonyosodott, hogy vannak még offyan népnevelők, akik formálisan aláírásokat akarnak gyűjteni és nem nevelik aktív békeharcra a dolgozókat. A lélektelen, „gyors“ munka többet árt, mint segít A Budai I pártszervezet két békeharcosa, Garadnai Béla és • Lévai István, a Bókefi Remig-utcába mentek. Háromnegyed óra alatt 28 családot látogattak meg és „agitációjuk” mindössze ebből állt: „Jónapot kívánok, írja alá a békelvet". Súlyos hiba ez. Ilyen lélektelen módszerrel többet ártanak a népnevelők, mint amennyit használnak. Nem az a fontos, hogy egyszerűen aláírják a békét akaró becsületes emberek az íveket, hanem az, hogy valamennyien megértsék a békeharc fontosságát, s valamennyien tudják, lássák tisztin a saját feladataikat ebben a harcban, lássák tisztán, hogy az aláírás után, holnap és holnapután mit kell tenniük az üzemben, a földeken, a hivatalokban a békéért. Leplezzük le az ellenséget! De az ellenséggel ne írassuk alá az íveket. Ne piszkítsák be a háborúspárti kulákok, volt katonatisztek, csendőrök, tőkések, vállalkozók a békeívet. ők háborút akarnak, nem békét, nincs helyük a mi táborunkban. Ne írják alá a békeívet azok az emberek, akik esténként arról ábrándoznak, „amerika hangját” hallgatva, hogy mikor kezdődik a háború. Az ilyenekkel nem aláíratni kell a békeívet, az ilyenek ellen harcot kell folytatnunk, le kell lepleznünk őket. Ébernek kell lenniük a népnevelőknek és ami a iő, jó felvilágosító munkával aktív harcosokká kell nevelni a békét szerető, becsületes embereket, azokat is, akik még esetleg nem látják tisztán feladatukat a békeharcban. Mutatkoznak hiányosságok a népnevelők irányítása terén is. Számos helyen — így a siklósi területi pártszervezetnél is — semmiféle útmutatást nem adtak az agitátoroknak, csak kezükbe nyomták a békeíveket. Mohácson az I-es körzetben a dolgozó parasztokhoz olyan népnevelőket küldtek, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy mit kell tenni a tavaszi munkáknál. Az ellenség is munkához látott a békealáírásokkal kapcsolatban. Moha. csőn és számos más községben elterjesztette azt az aljas hírt, hogy: „Kár aláírni a békeívet, úgyis háború lesz." így akarja az ellenség gyengíteni a béketábor erős bástyáját. A romboló munkát végző, háborúra spe kuláló ellenséges elemeket leplezzék le békeagitátoraink napról-napra. minden lakásban, minden beszélgetés során. Díszítették a házakat, végezték a tavit szí mánkat Kapcsolják össze a meszesi építkezésnél a békefelhívás aláírását a május 1-i munkaverseny-vál lat ások kai DOLGOZNAK MÁR a Makszimen- ko-módszerrel Meszesen. Egyelőre csak egy brigád, de ami igaz a fecskénél, az itt másképp igaz, mert egy jó MakszLmenko-brigád, ha nyarat nem is, de nyárra jópár házat megépít A brigádot most Pxecz Lajos elv- társ vezeti és a kőművesek közül itt dolgozik Krizmanics Jenő, Király József, Horváth Ferenc, Tiborc István. Marosi Pál, Fóris Kálmán, Csermák János és Kalló Péter. Kívülük még a teáitok és az adogatok vannak a brigádban és szegröl-végröl ide tariozik Máy János is, aki jól megtanulta Makszimenko elvtárstói Dunapentelén a EsinótkaJoda készítését is. A DOLGOZÓK FELISMERTÉK, hogy a Makszimenko-módszerrel minden eddiginél nagyobb eredményeket érhetnek el. Máy János május elsejére vállalta, hogv az építkezésen dolgozó valamennyi kőművessel a gyakorlatban megismerteti a termelékenyebb munkának ezt a módszerét. — Én már aláírtam a bckfelhlvást mondta — és azzal írtam alá. hogy vállalásomat becsülettel teljesítem. Precz Lajos elvtárs még ném írta alá a felhívást, de már ö is gondolkodott azon, hogy aláírását mivel támassza alá. — Először is igyekszünk minél job- har elsajátítani Makszimenko elvlárs munkamódszerét — mondta — és hasonló kiváló munkát akarunk végezni, mini Makszimenko elvlárs Duua- pentclén. Azzal írom majd alá a bé- kelelhivást, hogy vállalom mégegy Mák s?.i men ko-br igád megszervezését, hogy amint a többi ház alapozási muiikái is befejeződnek, az is munkához láthasson, méghozzá velünk ver- “nyb’"li '■So.íl A MESZESI ÉPÍTKEZÉS az eddigi pécsi építkezések közül a legkorszerűbb, a leggépesítettebb. Transzportői szállítja a munkahelyeikhez a téglát, kompresszor nyomja fel csöveken a habarcsot. A múlt hónapban a munkaszervezéssel sem volt hiba, de ebben a hónapban még nem adták ki a tervfelbontó munkalapokat és ez nemcsak hiba, hanem akadálya is a szervezett munkának. A tervlelbontó munkalap a munkás térképe és órája. Megtudja a lapról, hogy mit, mennyi idő alatt kell az előirányzat szerint megcsinálnia. — Munkaláp nélkül menthetetlenül sa- var és kapkodás keletkezik. A BÉKEFELHIVAS agitációs munkáját egyedül a munkavezetőkre bízták az építkezésen, azzal, hogy ók úgyis sokat járnak az építkezés tern- Letén, s van idejük beszélgetni a dolgozókkal. Ez helytelen. A héke ügyét, a békefclhívás megismertetését a legjobb népnevelőkre kelt bízni, munkásokra és munkavezetőkre, párttagokra és pártonkívüliekre egyaránt, olyanokra, akik minden dolgozónak meg tudják magyarázni, mi az ö feladata a békeharcban. A népnevelők ebédidő alatt, munkaidő előtt és után beszélgessenek a dolgozókkal. Kapcsolják össze a május 1-i versenyfeladatokat a békeív aláírásával, hogy a meszesi építkezésnél minden bányászház építési munkahelye a béke egy-egy erődje, ahol a béke harcos katonái dolgoznak. Mi les* az első? A nagymányokiak jól harcolnak május elsejei vállalásaik teljesítéséért A nagymányokí szénbányák a komlói Kossuth-aknávul május 1 tiszteleiére indított párosversenyből győztesen akarnak kikerülni. A verseny pontok megvalósítására a termelés tokozására számos területen új munkaszervezést vezettek be, amelynek segítségével április első hetében teleméit tervüket 100 százalékra teljesítették. A nagymányokí bányák négy aknája között a nagymányokí bánya vezet 102 százalékos tervteljesitéssel, A termelés egyik legtöbb akadálya az ürescsille hiány. Ez ellen folyik elsősorban a harc. A hidasi bányában az ürescsille-hiányl lényegében már megszüntették azzal, hogy a műszak- kezdés idejét megosztottál:. A műnku- harniadok csapatainak tele két órával későbben kezd a rendes időnél és így megoszlik az ürescsílle szükséglet. A szászvári és a mázai aknán a váltás elölt tél órával mindig leszáll- nak az aknászok, hogy a munkahelyek átadását és átvételét, valamint a melegcsál:ány-váltást etIlenöriZzék. — Ugyanakkor a szállítási felvigyázók 13 ellenőrzik a szállítás egyenletességét. A munkaidő jobb kihasználása érdekében a széndöntö gurítókat csak a fejtés beállásakor takarítják le. így naponta mintegy félórával többel tudnál; fordítani termelő munkára. Az üzemvezetőség az egyes xakná- kon a műszakiak és a sztahanovisták bevonásával rendszeresíti a bánya járást. Eddig Mázén és Szászváron vizsgálták meg a legjobb dolgozói; a termelést gátló akadályokat, amelyet aztán kijavítottak.
