Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-18 / 65. szám

,í951 MÁRCIUS 18 NAPLÓ A pártszervezet vezetésével jól halad Drávaesepely községben a tavaszi vetés Most, hogy ez idő kividzdt, dolgozó parasztságunk lelkesen fogott hoz­zá <s tavaszi munkák t 'végzéséhez. Armut bemegyünk Dráva csepelybe, csak az asszonyokat, gyerekekéi találjuk otthon. Kinn a határban dolgoznak, vetnek a szorgalmas kezek. A párft.U kór elvtárs is itt van köztük, a gya­korlati munkában is élm akar járni. Hallgatták Rajtod elvtárs beszédét valamennyien. Rákosi elvtárs azt mondotta, hogy a legfőbb feladat a terme­lőcsoportok m- g1 rősífése, a tavaszi munkák határidőre való elvégzése. Ennek as alapján kezdtek ők is munkához. Megesserverték a brigád aliaí, mun­kacsapatokat, «dkésate-ltűk * vetéster­vet. A vetőmagot összehozták. Mlisz. ti tolták, bogy makor az idő engedi, azonnal hozzáfoghassanak a vetéshez. Pap Lajos elvfärR, a párttitkár Ssz- Bzehívta a népnevelőket, megbeszélték a legközelebb: feladatokat részletesen. I Bépevelü fefritiittMát a csoport tagjait a korai vetés előnyei­ről, fontosságáról. Megmagyarázták, hogy ha korán vetnek, több lesz a ter­més. A csoport.tagek szívesen hall­gattak a népnevelők szavára. Azért léptek be valamennyien a III-as típusu ■csoportba, mert tudták azt, hogy ami) ■a Párt, Rákosi elvlárs javasol, az a ■dolgozók érdekeit szolgálja. Bevitték valamennyien állataikat, gazda­sági felszerelésüket a csoportba, hogy a közös tulajdont erősítsék ezzel is Bátran fogtak hozzá a munkához. Az élenjáró dolgozó parasztok közül nyolcat az utóbbi időben felvettek a Pártba. Ezzel még jobban elmélyí­tették a Párt és a dolgozók kapcsola­tát. A tömegszervezeteket is a Párt irányítja. Pap elvtárs minden értekez­letükön résztvesz, megbeszéli a veze tőkkel a legfontosabb feladatokat min. den alkalommal. így a pártonkívülíeket Is bevonják minden munkába. A község a íerménybogyüjtést a má­sodik félévben is 358 flázsléfera teljesíletle. Itt is a kommunisták személyesen mu­tálták példát. A párttitkár is 200 százalékon felül teljesített. A népne­velők felvilágosító munkája hozta ezt a kiváló eredményt. Megmagyarázták a begyűjtés fontosságát- és a dolgozó parasztság itt is követte a kommunis­tákat. Leleplezték a kulákekat. Például Kormos Lajost, aki kocsmáros volt 16 hold földet műveltetek, amiért alig fizetett valami munkabért. A föld- művesszövetikezcíbo volt terményfelvá­sárló, mert nem látták akkor még tisz­tán, hogy a Aulák a nép ellensége. 22 ezer forint kárt okozott, amit most el akar tagadni, hogy a becsületes dol­gozók károsodjanak. Kiadta a földjét kishaszonbérbe, ö maga pedig elment Dunapentelére dolgozni. A beszolgál­tatást nem teljesítette. A pártszerve­zet megmagyarázta a parasztságnak » furfangos kulákspekulációt. Azt, hogy soha nem dolgozott és most oda ment, ahol nem ismerik, hogy végezhesse a kártevő munkát. A dolgozó paraszt­ság megértette, hogy a kulák ellenség. Ha a határban dolgoznak, átlátnak n fasiszta Tito Jugoszláviájába, ahol parlagon hevernek a földek. Tudják azt, hogy a dolgozók éheznek és nyo morognak, Ezt szeretné a kulák itt is. hogy nálunk is nyomorogjon, nélkü­lözzön a nép, hogy oly vezessenek, mint Tito zadriigátban. A csepelyi dolgozók mélyen gyfeiik ezt az aljas kü'ákbsndát, amely a nép kizsákmányolásán hízott meg és szeretné a mi szabadságun­kat, íiiggetlenségűiT;: t eladni, mint azt a jugoszláv nép hóhéra. Tito és bandája tette. Leleplezték Győrkő La­jos kulckoi, aki 9 benzines hordót, na- gyobbmennyiségű szappant és külön­böző terményt rejtegetett. Sokat segít a munkában ifj. Móra István tanácstitkár, ö is tagja a cső. portnak, feleségével együtt. Ott van most is a Quezon, a vetőgép után jár, mert mint mondja: „Csak így lehet jól dolgozni, ha együtt, vagyunk." Tud., ja, hogy egy év múlva sokkal kőny- nyebb lesz a munkájuk. Ezért segít, hogy a kezdeti nehézségeiket mielőbb leküzdbessék. A párt titkár, csoportéi­nak valamennyien kint dolgoznak, vet­nek. így örömmel dolgoznak a tagok is. Mesélik, hogy a mákot, fényért, herét, árpát elvetették, a zabot is be- fejezik ma. Még a 70 éves Balog Sá­muel is itt van, ö is hajtja a lovat egész nap. Vidáman beszél, nincs el­fáradva. mert mint mondja: sokkal könnyebb így a munkánk és szebb is. Büszkén mutatják í?0 lio'd bözavetászilrel. amit az ősszel egy táblába korán el vetettek. A korai vetés iff is meghozza oz eredményt, öröm nézni a nagy tábla ve(ést. A harkányi gépállomással van­nak gépi munkára leszerződve, ami szintén a tőbbfermelést biztosítja. — Már alig vártuk, hogy kijöhessünk dolgozni — mondja Romvári ' Ferenc csoporttag. lé hold földdel léptem 3 csoportba. Hallgattam Rákosi elvtárs beszédéi. Itt, a határmeulén mi tudjuk, mi a kötelességünk. Én a beszolgál­tatást 313 százalékra teljesítettem, most a termelés emeléséért harcolok. Én a békéért csak itt harcolhatok ma legjobban. Azt akarjuk, hogy virágzó tervünket teljesíthessük. Drávaesepely terven felül telefont kapott, villanyi az elmúlt évben. Be­kötő utat, még a nyáron sportpályát, fürdőt, seriésiiaztatót építenek. Az öt éves tervben tanácsházat, postát, 2 tan­termes új iskolát, lakóházakat, ártézi kutat, 12 hold fásítást, 10 hold parkot kapnak és gazdasági épületeket építe­nek a csoport részére. A szomszédos községek előbb kinevették őket, hogy milyen nagy tervük van, de most jönnek hozzájuk, hogy hogyan dolgoznak. Ebből az építő munkából mindenki ki akarja venni a részét, azért harcba indultak, versenyre hívták Szerdahelyet egész évi munkájuk időclőtti elvégzésére. 3 nappal mindent a határidő előtt. Meg ígérték Rákosi elvtársnak, hogy őszre a községük a megye első min ír községe lesz. Ha így haladnak, ígéretüket be is tartják. Mint a béketábor egyik katonája, több és jobb munkával szolgálom a békéért vívott harcot Pártunk kongresszusán elhangzó ttt Rákosi elvtárs beszédé vissza­tükrözte azt az apai gondoskodást, azt a szeretetet és iránymutatást, amelyen mindenen ágiunknak haladni kell. Ezt mindannyian meg akarjuk háláid Pártunknak, vezérünknél!, Rákosi elvtársnak. Eddig is a legjobb munkánkkal igyekeztünk építeni a szocializmust, most azonban újult erővel jogiunk neki a munkának. Elhatároztam, hogy a kongresszus ideje alatt elért 145—150 százaléko­mat továbbra is megtartom és a selejtet a legminimálisabbra csökken­tem. Ezen a téren már idáig is teltem lépéseket, a megengedett 8 száza­lékos selejtet 1—2 százalékra csökkentettem, amit, ha lehet még lejjebb szorítok. Mi, dolgozók tisztában vagyunk azzal, ha selejtmentesen dolgozunk, akkor még inkább növeljük a népgazdaságunk eredményeit. Ezen ke­resztül pedig erősítjük a béketábor erejét. A kongresszusi versenyben nálunk az üzemben az összes üzemrészek közül a korongosműhely leit az első. Egyéni versenyben a harmadik he­lyezést értem el, mint álképzős korongos. Mivel én is egyik katonája va­gyok a béketábornak a munkám legjavával kívánom szolgálni a békéért vívott harcot. Úgy érzem, hogy minden egyes selejtmentesen elkészített munkadarab egy lapát szenet jelenta béketábor kályhájába. Révai elvtárs egyik beszédében a világ békcláborát egy kályhához hasonlította. Mi, dol­gozók szívesen rakjuk meg ezt a kályhát, mert jól tudjuk azt, hogy a forró kályhát nem szívesen csókolja meg senki. Ha ezt a háborús agresz- szórók, Tito és fasiszta bandája megkísérelné — könnyen odaégne a szá­juk. örökre elvenné a kedvüket az, hogy a világ dolgozóinak békés épí­tését megzavarják. NYERGES ISTVÁN korongos-átképzős Zsolnay-gyár. Mit jelent a mű&ssahmulas&tás? „A munka nálunk becsület, hősies­ség és dicsőség dolga." Sztálin elv­társ szava nekünk is vérünkké, hú­sunkká vált — megvalósult a minden­napi gyakorlati életben. A munka be­csülete, dicsősége, hősiessége új em­bereket faragott. Olyanokat, akik be­csületbeli kérdésnek tekintik a ter­melő munkában való állandó részvé­telt, olyanokat, akik tervüket túltel­jesítik, a munkaversenyben élenjár­nak. Sokszáz ilyen dolgozó van bá­nyáinkban. Itt van Bozsér János, aki felszabadulás óta becsülettel megáll­ja helyét mindenfajta munkában. Kiss Ervin, Ferenc-aknai vájár, aki 110— 120 százalékos átlagteljesítményével naponta helytáll a széncsata frontján, Bokor József csapatvezető, Kis-Lantos Mihály vájár, Tóth Antal vájár Pető­fi-aknán és még sokszázan mások, akik mindennap ott vannak a rájuk váró munkánál és tudásuk legjavát adják. Ök alkotják a többséget: a derék, példamutató bányászok. A ki­sebbséget a fegyelmezetlenek, az iga­zolatlan műszakmulasztók teszik. eró Ernő elvtárs a Pártkon­' " greszuson mondott beszédében népgazdaságunk hiányosságait ele­mezve többek között ezeket mondot­ta^ „A leg lantosabbak ezek közül a hiányosságok közül... a javuló, de még távoltól sem elég szilárd munka­iegyelem." Ez a hiányosság megyei viszonyainkra is ráillik. A pécsvidé- ki bányákban is magas még az iga- j zolatían mulasztók száma. A MESZ- I HART-aknákon például decemberbe^ I a bányászok összlétszámának valami- j vei több, mint 2 százaléka maradt na­ponta távol igazolatlanul a munkából. A MESZHART-aknák bányászai idő előtt fejzték be az ötéves terv első évét. Januárban-februárban 16.500 tonna szenet termeltek terven felül. Győzelmet arattak. De ez a győzelem még nagyobb is lehetett volna, ha az igazolatlan mulasztások lecsökkennek. Ha például a decemberi műszakmu­lasztást átszámítjuk napi átlagos egy főre eső 1 és fél csille szénre, akkor 280.5 vagon széntermelés kiesést ka­punk! Komlón átlagosan napi 10 va­gon szén esik ki az igazolatlan mu­lasztások miatt Nagy mennyiség ez! Megkezdődött a harmadik meszes! csata M. eszesen, a dombtetőn, egy év alatt harmadszor kezdenek építkezés­hez. Másodszor nem úgy láttak mun. kához, mint elsőnek és most sem úgy, mint másodszorra. Az ötéves tervvel együtt az építőipar kisiparból gyár­iparrá nőtt. Mikor még a házsorok helyén mező volt — egy éve — akkor elsőnek, csak úgy habarcs nélküli téglasorok­ból elkészült a felvonulási épület és benne a pártiroda. Azután kőrbe- kőrbe csinos családi házak sorakoz­tak, beköltöztek új otthonaikba a bá­nyászcsaládok. Ez volt az első meszes! építkezés. Még gépek nélkül, sztahánovisfa mun­kamódszerek nélkül. De azért jópár építőmunkás megmutatta, hogy helyt­áll a munkában, jópár átképzős leány bebizonyította, hogy nincs olyan szak ma, amit nők meg nem tanulhatnának. Azután a legjobb építőmunkások kö­zül a legjobbak tagjelöltjes lettek Pártunknak. Ekkor következett meszes kettő, az emeletes házak építése. Uj kis épüle. tét emeltek a pártirodának, hogy az­után megint közrefogják az épületek tömbjei. Ahányszor a közeli aknákon fel­jött egy-egy csille szén, annyiszor vitt itt a magasba a felvonó egy-egy láda hclbarcsot. Amint odalent sem szűnt meg éjszakára a munka, úgy itt sem. Az ívlámpák fényénél szállí­tották már a hosszúnyakú transzpor- török az anyagot és dolgoztak kő­művesek Savljugin elvtárs módszeré­vel. fC"őzben ősz lett és tél. A sárba süppedtek a járművek, de a munká­sok nekifeszítették a vállukat, így ju­tottak tovább. Már sztahanovisták is voltak az építkezésen, ahol a kommu­nisták példát mutattak, ahol a tag­jelöltekből, mire megérkeztek a lakók. már párttagok lettek. Azután rövid időre elkerültek innen a do'gozók, ki új orvosi rendelőt épített, ki gyárat, de most mar lassan jönnek ám visz- sza, mert harmadszor kezdődik Mesze­sen a munka. Most több ház, nagyobb és szebb épül, mint eddig bármikor, de még­sem lesz ez ma nagyobb feladat, mint tavaly a családi házak. Az építőipar ma már gyárjellegű. Az új bányáezházak napsugaras ab­lakai egy nagy gyár udvarára néznek, egy gyárudvarra, ahol házak készül­nek. Az észalti részen, a frissen ácsolt fészer alatt a szovjet építőipartól ta­nult módszerrel elöregyártanak beton- gerendákat. Nem kell már hetekig piszmogni a födémmel, a zsaluzással, pár óra alatt gőzöléssel szilárd be­tongerendákat gyárthatunk. Ezért gyö­möszöli a fészer oldalánál a gőzgép a gerendák között futó csövekbe a gőzt. I Innentől kezdve a kisvasút sínéi befutják az egész építkezést- Elvezet­nek a fürgén kopácsoló ácsok még fedetlen műhelye, a sorukra váró gé­pek mellett oda, ahol a transzportőrök magasba hordják a kitermelt földet, elvezetnek a pörgő betonkeverők mel­lett, ahol kékmunkaruhás nők dolgoz­nak. A bányászházak ablakaiból odalátni az eresszel befedett verseny­táblára. hol ilyenkor délidőben cso­portokban állnak a dolgozók, hogy a legújabb kiértékelést megnézzék. Fehér Mihály ÜB titkár pedig buzgón sze­gezi a repedéseket a versenytáblán Azért tölti szemezgetéssel idejét, mert szerinte nem lnhef szakszervezeti aktí­vákat találni. Ugyancsak szerinte az építkezés telisleli van szakszervezeti bizalmiakkal, de mindjárt az elsőnél kiderül, hogy nem is ismeri a felada­tát, mert még senki sem magyarázta el. Az építkezés üzemi bizottsága az „aprómunkától" nem vette még észre, hogy az épületek alapjait jórészt mar kiásták, a pincefalazások is a végé­hez közelednek. Jó lenne munkához kezdeni. Annál is inkáik mert rövidesen nagy napok virradnak íz építkezésre. Amint a felmenő falakra kerül a sor. hozzálátnak a Makszimtnko-módszer bevezetéséhez. A falazást csak így vég­zik. Ez is bent szerroel április 4.i felajánlásukban és abban a verseny- kihívásban, melvet elküldték vala- mennvi építkezéshez. A dolgozók hetven százaléka már munkavállalásban is meghalározta, hogy mivel köszönti hatéves szabad­ságunkat- Itt szerepel az is, hogy a téglában a selejtet 1 százalékra csők kentik. N.r gty s*ó eac ! Ott Miklós elvtárs főépítesvezetö elmondja a selejtcsök- kentés „haditervét". A Makszimenko módszernek egy a Szovjetunióban gyakran használt formáját akarják al­kalmazni: csak öt futósor után kö­vetkezik majd egy kötősor és ez lehe­tővé teszi, hogy a törött téglákat is jól felhasználják. A Maximenko-módszer bevezetésére vár Krizmanics Jenő elvtárs is, aki a Dunai Vasműnél 15 napon át magától Makszimenko elvtárstól látta, hogy milyen is ez a módszer. Már állítja össze öttagú brigádját. — Mire az első téglaütésre kerül a sor — mondja Domsics János elvtárs főmunkavezető —, addigra itt terem, nek Máy elvtársék is. ök is Duna­pontolén tanultak, azután majd sorra megtanulják a többiek is, hiszen máris hatalmas az érdeklődés az új munkamódszer iránt. Mánfai Anna is így akar dolgozni Mánfaj Anna 17 éves. Egyike azoknak, akik a meszesi építkezéseken átképző. sökből szakmunkásokká nőttek és egyike azoknak, akik itt érdemelték ki munkájukkal a tagjelöltséget. Most sziahánovista akar lenni és párttag. Várja a Makszimenko-módszert­A Hajnal-brigád tagjai is erre vár­nak, bár a brigád egyelőre még kő falazás: munkán dolgozik, de ifjú Fóris Kálmán már a brigád mellé be­osztott 14 tanulónak is a gyorsfala- zási módszerről beszél. Ms aga Hajnal elvlárs pedig az építkezés legégetőbb kérdéseit veti fel: hiányzik már a pártszervezet mun­kája. Katies elvtárs. a párltitkár, most jött meg a pártiskoláról. Még nincs vezetőség, nincsenek még pártnapok és nem teljes még a népnevelőgárda sem. Hajnal elvtárs — ő maga is nép­nevelő — jól tudja, hogy nem nél­külözhetik a népnovelőmunkát a Mak- szimenko.mődszer bevezetésénél sem, mert bizonyos, hogy az ellenség nem tűri, majd szótlanul újabb vereségéi, bizonyára megpróbál zavart költeni. Ezért elsőrendű feladat — és Ka­ties elvtárs annak is tartja — hogy rövidesen erős pártvezetőség, erős pártszervezet legyen az építkezésen, hogy minden egyes dolgozóval meg­értessék: az a munka, amit ő csinál, — legyen az akár falazás, ácsolás vagy kőhordás, — része egy nagy munkának, része egy nagy műnek. Bányászházak épülnek itt, több bá­nyász kap lakást, több bányász fejti majd a szenet, több lesz a szén és ezáltal több lesz a vas, az acél, a traktor, a ruha, a cipő. Erősebb lesz hazánk, erősebb lesz a béketábor ránk eső szakasza. Ezért kell valóraválfani a felszaba­dulás ünnepére tett vállalás minden pontját. Attól kezdve, hogy áorills 4-ig 10 nappal lerövidítik az építkezés határidejét, egész odáig, hogy a fa­anyag veszteségét 8 százalékkal csök­kentik. A. jól végzett munka jő szol­gálat a béke frontján, a jó építkezés pedig része annak a hatalmas műnek, mely nálunk épül: a szocializmus építésének. Ezért a gyárjelleget nyert meszesi építkezés nem egyszerűen csak háza­kat építő nagyüzem, hanem harci te­rület­Harci terület, ahol megkezdődött a harmadik meszest csata. Sz. T. A Pécsi Bőrgyár egyhavi szénfogyasz­tása 83 vagon. Tehát csak a decembe­ri műszakmulasztások miatt kiesett szénmennyiség több, mint 3 hónapig lenne elég a Bőrgyárnak. Úgy ifi szá­míthatjuk, hogy ezzel több, mint 3 hónapi bőrgyártással maradtunk visz sza,_ amely sokezer pár cipőt és egyéb bőrárut jelent A műszakmulasztó kárt okoz saját magának, népgazdaságunknak és hát­ráltatja a világ dolgozóinak békéért folytatott harcát. Országos viszonylat­ban a decemberben kiesett szénmeny- nyiség azt jelenti végső fokon, hogy a Bőrgyár példáját folytatva —, az üzem több,- mint 3 hónappal előre lenne tervével, a gyár termelésének háromhavi mennyisége jutott volna idöelött a bányászokhoz, a dolgozó néphez. A bányászbakancsok alá több talpba bányászgyerekeknek több ci­pő, és oicsóbb cipő jutott volna. A műszakmulasztó azonban közvet- lenQl is megkárosítja saját magát. A hűségjutalom, a havi teljesítményju­talom. a bakancs, munkaruha, egy év­ben hb. 3.520 forintot tesz ki egy át­lagos teljesítményű bányásznál, aki nem mulaszt igazolatlanul. Aki pedig mulaszt, ekkora összegtől esik el. 3.520 forint nagy összeg. Ezen a pén­zen vehet magának egy bányász egy világvevő rádiót 1.700 forintért, egy öltöny ruhát, két pár cipőt és még marad egy tavaszi kabátra való ösz- szeg. A műszakmulasztó megfosztja mindettől saját magát, családját csak azért, mert időnként lusta elmenni munkába Egy évben két ilyen „lus­taság" 3.500 forintjába kerüli IV yugaton az imperialisták elnyo­mása alatt élő bányászok úgy küzdenek a tőkések ellen, hogy sztráj­kolnak. így harcolnak azért, hogy megakadályozzák, fékezzék az impe­rialisták háborús készülődését, an eszeveszett fegyvergyártást. Nem ter­melnek szenet sokszor hosszú hónapo­kon keresztül. A fasiszta Tito Jugo­szláviájában a bányászok ügy harcol­nak Tito terroruralma ellen, hogy 80 százalékuk nem veszi fel a munkát, nem termelnek a háborús uszítók, a háborúra készülődök számára szenet. A magyar, így a pécsvidéki bá­nyászok munkája által kitermelt szén nem a háborút, hanem a békét szol­gálja. Mi szerszámgépeket, traktoro­kat, szövetet, bőrt és a szabadságun­kat, békénket védelmező néphadsereg fegyvereit gyártjuk azzal a szénnel, amit bányászaink fejtenek. Vájjon az igazolatlan műszakmulasztók gondol­tak-e már arra, hogy mulasztásukkal mit szolgálnak? Ha mulasztanak, nem a békét, -hanem a koreai anyák és gyermekek véreskezű hóhérát, Mac- Arthurt segítik, azt a pillanatot kés­leltetik, amikor a béketábor hatalmas ereje, az imperialista országok dolgo­zói elsöprik a Trumanokat, MacArthu- rokat, Titokat, a gyilkosok, kalando­rok bandáját. Mindezt látnia kell a munkafegye­lem lazítóinak és mindezt meg kell értetni minden műszakmulasztóval. A kongresszusi verseny kibontakozásá­val, a tokozott politikai felvilágosító munkával január-február hónapban már jelentősen csökkent a mulasztók száma. A pártszervezetek vezetői, nép­nevelői, az MNDSZ-asszonyok agitá- dójukkal szép eredményeket értek el a bányászok és családtagjaik között. Vannak jó kezdeményezések a niű- 6zakmulasztáso-k lecsökkentésére. — Ilyen például Nagymányokon az, hogy a műszaki értelmiség foglalko­zik a mulasztókkal lent a bányában, a munkahelyen. Ezt rendszeresítik most. Komlón is, megvalósítják azt is, ami a nagymányoki bányáknál ugyan_ csak bevált: kiírják név és munka­hely szerint a mulasztót és neve mel­lé, hogy összegszerűleg milyen ká- rosodás érte. A műszakmulasztások Jecsökken­^ tésében alapvető feladat azon­ban a személyes beszélgetés, a meg­győzés. Általánosítani kell minden vezetőnek, kommunistának, műszaki értelmiségnek, azt, amit Wavra elv- társ Petöfi-aknai párttitkár kezdemé­nyezett. Nemrég elhívta otthonába és vendégül látta az egyik mulasztót Ott elbeszélgetett vele laza munkafe­gyelmének következményeiről. Az alapjában becsületes bányász becsü­letszavát adta, hogy többet nem mu­laszt. Ez a legjobb módszer! Ki kell szélesíteni a házi agitációt, a legény­otthonok látogatását. Állandó, türel­mes, felvilágosító munkával keli ok­tatni a mulasztókat, de természetesen ha a türelmes, felvilágosító műnk« egyeseknél nem használ, akkor fe­gyelmi intézkedésekkel is harcolnunk kell a munkafegyelem megszilárdítá­sáén. Pártszervezeteink, szakszervezete­ink, a DISZ és a többi tömegszerve­zetek dolgozzanak az igazolatlan mu­lasztások megszüntetéséért, indítsunk győzelmes harcot a munkafegyelem megszilárdításáért!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents